KA2 Stratégiai partnerségek - 2016 Pályázatíró szeminárium Zarka Dénes Budapest, 2016. január 21.
Néhány szót magamról Villamosmérnök (50) 1989-ben végeztem a BME-n 92-től: Instrukciótervező, oktatáskutató, VET szakértő (Egyesült Királyság) 98-ig: at Fővárosi Oktatástechnológiai Központ 98 óta: BME Oktatásinnovációs és Felnőttképzési központ: Kurzus fejelsztés tartalomfejlesztés, oktatáskutatás, tananyagfejlesztők és tutorok képzése (IKT, e- learning) 20 éves tapasztalat: Phare, LLL Leonardo 2016-tól igazgató
A pályázatokról általában Nagyon vegyes a kép: kiváló pályázatoktól a jószándékú amatőr -ig sok minden van Sokan jól használják ki a struktúrát, mások elvesznek a részletekben, illetve a formai szabadság miatt (vs. LLL) azt hiszik, hogy a részleteket nem is kell kidolgozni. Több bíráló úgy fogalmazott, hogy mintha csak szeretnének maguknak fizetzést csinálni Több bíráló túlzó költségeket detektált Nem csak E+ KA2 pályázatok vannak!
Szükségletelemzés, igények azonosítása Valódi szükséglet kell! Nem elég iparági általános szükségleteket kimutatni! Rossz példa: EU munkanélküli statisztikákat citálni Jó példa1: egyszerű kuatást indítani, és kimutatni az igényt (elektronikus kérdőívezés) Jó példa2: Konkrét intézményektől begyűjteni olyan szándéknyilatkozatokat, hogy a terméket használnák, ha elkészül Nem csak a főpályázó szükséglete fontos, ezt még a jobbak is elvétik. Ahány ország, annyi megfontolás. (Természetesen lehet export-import, de még itt is van visszahatás az exportőrre)
Célok eredmények Világosan meghatározott célok kellenek melyek reálisak is. A tevékenység leírása nem cél. Rossz célok: nem is derül ki, hogy mit akar a pályázó pontosan. Jobb célok: kb. látszik,hogy mit akar de nem számszerűsíthető, látszik, hogy ebből nem lesznek indikátorok, még a szakértő sem tudja megmondani, hova futna ki. Legjobb célok: Több országban, az iskolai szint feletti, lehetőleg rendszerszerű változást előidéző, de nem lehetetlenül sok tevékyenség vállalása Példa: Új módszertan, új technológia átvétele, elterjesztése, és a szakmai szervezetek segítségével több országos rendszerben használata
Projekt ötlet, témaválasztás Sokan láthatóan a saját tevékenységüket passzírozzák be az akármilyen prioritásokba Többen beleszeretnek egy ötletbe (módszertanba), gyönyörűen bemutatják, de aztán nem tudnak mit kezdeni vele, nem látszik hogy miként és gyogyan hasznosulna Profi pályázatírók teletömik jól hangzó buzzword - ökkel, de nincs mögötte semmi.
Mitől lesz Európai a projekt? Ha hoz létre a pályázat uniós szintű hozzáadott értékeket olyan eredmények révén, amelyek egyetlen országban végrehajtott tevékenységekkel nem lennének teljesíthetők. Ha a hatás a projektben közvetlenül részt vevő szervezetekre/intézményekre és személyekre gyakorolt hatáson túlmutató, azaz helyi, regionális, nemzeti és/vagy európai szintű hatás. Tipikus szélsőségek: A kimaxolt profi partnerség: 10 db, pontosan kiválogatva, hogy minden területen, régi és új, oktatási és gazdasági szereplő is legyen, de a termék nem uniós szintű Mini partnerség: 3 partner lokálisan erős középiskolák egy témában érdekelve, de csak saját magunkak fejlesztenek, pedig uniós szintű a módszertan
Partnerség összetétele, munkamegosztás A szervezetek/intézmények egymást kiegészítő, a szükséges profillal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, megfelelő összetételű csoportot alkotnak Kerüljük a fejnehéz projekteket (Koorditnátor csinál mindent, partnerek pl. kipróbálják) A jó munkamegosztáshoz fontos a bizalom. Mindenkinek legyen valós szerepe! Ha van egy-egy szakmailag fontos új partner, az jó (de nem alapvető).
Célok és prioritások Gyakori hiba, hogy a projekt céljai csak erőltetetten felelnek meg a prioritásoknak. A pályázó magyarázgatja, hogy tulajdonképpen úgy is érthető, hogy áttételesen a prioritásnak megfelel. Megfigyelhető, hogy a pályázó irányítottan a támogatott prioritásokat próbálja alátámasztani szakmai indoklás nélkül. További hiba, hogy túl sok prioritást jelöl be a pályázó, különböző relevanciával. Fontos, hogy a pályázat tartalma valóban, szakmailag kimutatható módon feleljen meg pl. az egyes bejelölt prioritásoknak, és meg kell ragadni azt a szakmai pontot, amitől a prioritás teljesül.
Minőségbiztosítás, disszemináció Alapvetően az általános menedzsment része De nagy szükség van rá. Az egész projekt minősége miatt Emiatt célirányos minőségbiztosítás és disszemináció kell, mely a jó minőségű fenntartható projekt eredményeket biztosítja Két véglet: a minőségbiztosítás elhagyása és minimális disszemináció, mondván, hogy nem munkacsomag Túl bonyolult, régebbi LLL-ben kidolgozott technológiák, öncélú menedzsment struktúrák, kutatások és tanulmányok beállítása, hogy látványosabb legyen a tevékenység. Fontos, hogy a szellemi termékekről ne lehessen vélelmezni, hogy bújtatott disszemináció, vagy minőségbiztosítás.
Eredmények terjesztése, fenntarthatósága Az eredmények akkor megkérdőjelezhetetlenül fenntarthatóak, ha valamiképpen intézményesülnek legalább a partnereknél, de jobb esetben regionálisan, vagy közösségi szinten: Részévé válik a curriculumnak, labormérésnek Beépül egy szakmai követelménybe Beépül a szakmai továbbképzési rendszerbe Az oktatási, szakképzési rensdszer szintjén történik hasznosulás (akkreditáció, szakmásodás, nemzetközi szakmai elfogadás) Az ingyenes fenntartás nem garantálja a fenntarthatóságot és a hatást, csak sok esetben feltétele annak.
Köszönöm figyelmet