Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS... 3

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1. FERTŐSZENTMIKLÓS TÖRTÉNELME... 3 1.1.1. A település jelképei... 7 1.1.2. Fertőszentmiklós szerkezeti változásai az elmúlt két évszázadban... 9 1.2. A TELEPÜLÉS FÖLDRAJZI ÉS KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAI... 12 1.3. FERTŐSZENTMIKLÓSNAK A MEGYE TÉRSZERKEZETÉBEN ELFOGLALT HELYE FERTŐMENTI ÖNKORMÁNYZATOK TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA... 15 1.4. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIÁJA... 19 1.4.1. Fertőszentmiklós népességszámának alakulása, életkor szerinti megoszlása... 19 1.4.2. A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg... 20 1.4.3. A korstruktúra... 22 1.4.4. Iskolai végzettség és munkanélküliség... 24 1.5. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA... 26 1.5.1. Az egészségügyi ellátottság... 26 1.5.2. Az oktatás és kultúra intézményei... 27 1.5.3. Civil szervezetek... 29 1.6. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA... 30 1.6.1. Vízellátás... 30 1.6.2. Csapadékvíz elvezetés... 32 1.6.3. Szennyvízelvezetés... 32 1.6.4. Kommunális hulladék... 33 1.6.5. Gázellátás... 34 1.6.6. Elektromos energiaellátás... 35 1.6.7. Telefonhálózat... 36 1.6.8. Kábeltelevízió... 36 1.6.9. Úthálózat, közlekedés... 36 1.6.10. Lakásállomány változása... 38 1.7. ZÖLDFELÜLET VIZSGÁLATA... 41 1.8. GAZDASÁG... 41 1.8.1. Vállalkozások... 42 1.8.2. Ipar... 44 1.8.3. A helyi mezőgazdaság... 44 1.9. TURIZMUS... 46 2. SWOT ANALÍZIS... 49 3. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK... 50 3.1. HUMÁN SZFÉRA FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATAI... 50 3.1.1. Demográfiai prognózis... 50

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 3.1.2. Lakóterület fejlesztése... 51 3.1.3. Üdülőterületi fejlesztések... 52 3.1.4. Közösségi intézmények fejlesztése... 52 3.1.5. Kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás fejlesztése... 53 3.1.6. Közösségi élet, kultúra... 53 3.2. INFRASTRUKTURÁLIS SZFÉRA FEJLESZTÉSEI... 54 3.2.1. Vízellátás... 55 3.2.2. Csapadékvíz elvezetés... 55 3.2.3. Szennyvízelvezetés... 56 3.2.4. Gázellátás... 56 3.2.5. Telefonhálózat... 56 3.2.6. Kábeltelevízió... 57 3.2.7. Energiaellátás... 57 3.2.8. A közlekedéshálózat fejlesztése... 57 3.3. ZÖLDFELÜLET FEJLESZTÉS... 59 3.4. A GAZDASÁGI SZFÉRA FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATAI... 61 3.4.1. Ipar fejlesztése... 61 3.4.2. Kereskedelem, szolgáltatás fejlesztése... 62 3.5. A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATAI... 63

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 3 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Fertőszentmiklós történelme A környéken előkerült régészeti leletek bizonyítják, hogy ezen a területen már Kr. e. 3500-2500 körül éltek emberek. Fertőszentmiklós és Petőháza között, az Ikva jobb partján tártak fel három bronzkori sírt. A honfoglalás korának egyik kiemelkedő régészeti leletét a szomszédos Petőháza közelében találták meg: a VIII. században készült CUNDPALD - kelyhet egy avarokat térítő frank püspök IX. századi sírjának mellékleteként. A német uralom kb. 1030-ig mutatható ki ezen a vidéken. Akkor szállták meg a környéket a magyarok. Később besenyőket is telepítettek a környékre védelmi célokból, az ő emléküket őrzi a község határában levő Bajcsa nevű határrész. Terra Neweg névalakban 1228-ban említik először Árpád-kori oklevelek a település Ikvától keletre eső részét. Az Ikvától nyugatra épült rész első okleveles említése 1261-ben Villa Scereda-hel néven fordult elő. Alig ötven évvel az első okleveles említés után már a mai nevén említették a nagyközség Ikvától keletre eső részét. Az első új név, Szentmiklós, egy 1274-es oklevélben olvasható: esslesia S. Nicolai. A névváltozás egyik oka az 1241/42. évi tatárjárás: a majdnem teljesen kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akiknek a védőszentje Szent Miklós, így történt, hogy előbb az egyházközséget, majd később magát a települést is a védőszentről nevezték el. A névváltozás másik oka az egyházi szervezet kiépülése, amelynek keretében a templomi védőszent nevéből képzett helynév háttérbe szorítja a korábbi helynévadáson alapuló nevet. A Szent István-korban épült Szentmiklós környéki templom a mai muzsaji temető és a Cser erdő között volt, és Szent Péterről nevezték el. Ezt a templomot a tatárok lerombolták, csak a neve élt tovább a faluból erre vezető dűlőutat a lakosság még mai is Szent Péter útnak, az itt elterülő határrészt Szent Péter úti dűlőnek nevezi-, a falu megmaradt lakossága és a telepesek Szentmiklós belterületén építették fel új templomukat. A XIV-XV. században a Kanizsay család birtoka. Az 1318-ban kelt oklevél mindkét községet említi: az Osl családból származó Miklós négy évre elzá-

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 4 logosította Szerdahelyen levő résztulajdonát 24 bécsi márkáért Pál mesternek. 1321-ben ugyanez a személy már örökös tulajdonba vette meg a birtokot. Az 1324-ből kelt oklevélben együtt említik a község régi és új nevét. Később a középkor folyamán hosszú ideig a Kanizsayak kapuvári uradalmához csatolták a falut. A XV. század közepén a falu kétszer is elpusztult: 1444-ben az Újlakyak és a Rozgonyiak háborúskodása idején, majd 1454-ben a határmenti német lovagok pusztulásai során. A Kanizsay-birtok 1533-ban a Nádasdyak birtokába került. Ők, mint a község urait vitték át a lakosságot 1562 körül a protestáns hitre, de a XVIII. századra a lakosság zöme visszatért a katolikus valláshoz földesurával együtt. A Nádasdyak korában a nemesi vármegye Szentmiklóson tartotta üléseit, a község mint törvényszéki hely is működött, és több kisnemesi család is letelepedett itt. A halálos ítéleteket az Emberölési dombon vagy szigeten -, mai nevén a Röjtöki dombon hajtották végre. A Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után Nádasdy Ferenc birtokát 10 évig a kincstár kezelte, majd 1680-1700 között a Draskovicsok, 1719-ig pedig a máriacelli bencések bérelték a szentmiklósi birtokrészt. 1719-ben került a birtok az Esterházyak kezébe részben adomány, részben vásárlás útján. Az 1714-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből tudjuk, hogy ekkor gróf Széchenyi Györgynek is bérleménye volt a faluban. A törökök a falut az 1683-as bécsi ostrom után visszavonulóban teljesen feldúlták és kirabolták, a templomot felgyújtották. 8 évvel a templom újjáépítése után tűzvész pusztított, ennek újból martaléka lett a nemrég felépült templom is. A tűzesetek később is gyakoriak voltak a községben. A kurucok 1704. januárjában jártak itt először, amikor Vak Bottyán Sopron ostromára indult, és a szerdahelyi Bezerédj család ősi fészkében is megszállt. E családból származott Bezerédj Imre kuruc brigadéros, aki több alkalommal is párbajozott a Szentmiklós és Szerdahely között folyó Ikvapatak melletti réten labanc tisztekkel. A Bezerédj család 1588-ban vásárolt birtokot a mai község mindkét részén a Nádasdyaktól, és Szerdahelyen építette fel ma is álló, emeletes kastélyát. Ebben a kúriában született Bezerédj István (1796-1856) reformpolitikus, Tolna vármegye országgyűlési követe. Ő volt az a nemes, aki medinai job-

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 5 bágyait az országban először felszabadította, és nemes létére az elsők között fizetett adót önkéntesen. Első feleségével, Bezerédj Amáliával a magyar kisdedóvó és a gyermekirodalom úttörőjével sokat tett a magyarországi óvodákért. A selyemhernyótenyésztés fellendítésére szederegyleteket hozott létre. Tagja volt az 1848/49-es országgyűlésnek. 1850-ben halálra ítélték, de barátai és második felesége, Bezerédj Etelka közbenjárására kegyelmet kapott és kiengedték a börtönből. A család rokonságba került a Szentmiklóson lakó Felsőbüki Nagy családdal. Itt állt 1903-ig a Felsőbüki Nagy család kúriája. Ebben a földszintes házban született Felsőbüki Nagy Pál (1777-1857), a XIX. század első harmadának politikusa és nagy szónoka, a reformmozgalom egyik elindítója. A család ősei a fertőszentmiklósi temetőben nyugszanak. A kúria helyén ma az 1903-ban épült emeletes iskola látható. Az épület téglaboltozatú pincéje még az ősi Felsőbüki-kúriából való. Az iskola falán 1988. óta emléktábla őrzi a nagy politikus emlékét. Szentmiklóson lakott Lukinich Mihály (1811-1872), Sopron megye kapuvári területének 1848/49-es országgyűlési követe, 1848. október elejétől a megye kormánybiztosa, akit a Habsburg önkényuralom hosszantartó várfogságra ítélt a szabadságharc leverése után. Csak a kiegyezés után szabadult ki és tért haza Szentmiklósra a még mai is álló földszintes házába. Nevét a lakóház falán 1988 óta emléktábla őrzi. 1848. szeptemberében Szentmiklóson gyülekeztek, és innen indultak Pákozdra a környező községek népfelkelői. A helyi születésűek nevét örökítette meg az utókor számára az 1990. március 15-én felavatott életnagyságú Petőfi-szobor. Szentmiklós jogállását tekintve a középkorban jobbágy-, majd kisnemesi község volt. Később, a XIV-XV. századtól kezdve már mezővárosként emlegetik. A lakosság vallási összetételéről a reformáció idejét leszámítva elmondhatjuk, hogy a két község teljesen katolikus. Még a protestáns időben is éltek a községben katolikusok, akik, mivel a templomot ebben az időben az evangélikusok használták, vályogból és fából építettek maguknak imaházat. 1851-ben 8 evangélikus és 30 zsidó lakott a községben. Ma már szinte csak katolikusok lakják a községet. A zsidók közül csak páran élték túl a háborúk borzalmait. 1945 után a túlélők közül senki sem költözött vissza régi lakóhelyére. Temetőjük a község határában található, rendezett körülmények között. Imaházukat, amely a falu belterületén volt, 1945. után lebontották.

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 6 A két község a XVI. század elejéig színmagyar népességű település, az 1518. évi névsor nem tartalmaz idegen nemzetségre valló családneveket. 1533. körül Szentmiklóst is elérte de csak mérsékelten a horvát beáramlás. 1544-ben az adólajstrom 18 magyar mellett 202 szláv, azaz horvát telkes jobbágyot tűntet fel. 1584-ben Szentmiklós-Szerdahely 109 családjából 30 a horvát nevű. A horvátság aránya 1677-ben is ugyanaz. A két évtizedes német bérlet 1700-1719. között a máriacelli bencések részéről meghonosított ugyan néhány német családot, de ezek aránya 1728-ban nem számottevő: 80 magyar és 40 horvát mellett mintegy 23 német nevű család telepedett meg. A XVIII. század a nemzetiség tekintetében lényeges változást nem hozott, csupán az Esterházyak hoztak ide állandónak nem bizonyuló német zsellér- és cselédnépet, míg Szentmiklós az uradalom középpontja volt. Az idők folyamán úgy a horvát, mint a német családok asszimilálódtak. Ma már a község lakossága színmagyar. Az I. világháborúban 138 fertőszentmiklósi férfi hősi halált halt. míg a II. világégés során a háborúban elesett hősi halottak és a háború következtében nem a harctéren meghaltak száma 102 fő ebben a számban nem szerepelnek a haláltáborokba elhurcolt és ott legyilkolt helyi zsidó áldozatok. A II. világháború idején a községhez tartozó Bregenz-majorban 1939-1943 között lengyel katonai menekülttábor volt. Ők még emberséges körülmények között élhettek itt, kijárhattak a faluba. Mielőtt a menekültek elhagyták Magyarország területét, a község templomát megajándékozták egy, a táborban faragott Mária szoborral, amelyet 1943. február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, ünnepi szentmisével egybekötött összejövetelen áldott meg egy lengyel katonai főpap. A tábor halottait a község temetőjében temették el. Később, 1944. augusztus 220. után a németek ugyanebben a majorban román hadifogolytábort rendeztek be. Az éhség, az embertelen bánásmód, a járványos betegségek nagy tömegben szedték közülük áldozataikat. A halottakat jeltelen tömegsírba temették el a táborral szemben lévő akácerdő sarkánál, ahol 1998. óta emlékükre sírkő áll. A közvetlen frontvonal 1945. március 30-án hajnalban, nagypénteken érte el Fertőszentmiklóst. A visszavonuló németek tankcsapdákat építettek a község területén, a vasútvonalon felrobbantották az Ikván levő hidakat, a

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 7 szerdahelyi kápolnához tüzérüteget ástak be, mégsem tudták megállítani a szovjetek három hullámban érkező csapatait. A lakosság az 1956-os októberi eseményeket meglehetősen békés körülmények között élte át. Október 24-én vagy 25-én mintegy 50-100 fős csoport végigvonult a községen a Himnuszt, a Szózatot és egyházi énekeket énekelve. Kivonultak a község általános iskolásai is a pedagógusok vezetésével. E felvonulás után dúlták fel az iskola akkori igazgatónőjének lakását, aki hatalmával visszaélve akadályozta a hittanbeíratásokat. Az igazgatónő családjával a plébániára menekült November 4-ét követően egészen 1957. márciusáig sokan jöttek olyanok, akik okkal vagy ok nélkül menekültek a kibontakozó régi-új rendszer megtorlásai elől, vagy a csábító nyugat jobb életkörülményeinek reményében. A községet mintegy 50 fő hagyta el ekkoriban, de közülük többen később visszajöttek. 1.1.1. A település jelképei A középkori oklevelek szerint már a XV. század végén mezővárosként említik a települést. Az első címeres pecsétlenyomat SIGILLUM S NICOLAUS köriratal, a pecsét mezejében szembenálló torony nyitott kapuval, felette egymás mellett ablakkal. A torony tetején jobbra néző kakas, a torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvő félhold, felettük évszám megosztva: 17 10. 28 MM. A pecsét megtalálható 1579 évszámmal is. Sopron Vármegye Fertőszentmiklós Község 1906 felirattal körpecsét található. A fentebb leirt torony itt ezüst, a csillag arany, a hold ezüst színű, és az egész egy csücskös piros ( vörös ) mezőben, zöld talajon áll. Szerdahely, POSS. ZEREDAHEL 1324. Hg Eszterházy, Bezerédi, Ürményi vegyes költ. A pecsét mezejében jobbra néző lebegő ekevas, kétoldalt 1-1 pálmalevél. Fölül SH monogram, efölött 17 67. 20MM. Nagyközség címerének leírása: A csücskös pajzs piros mezejében zöld talajon áll a nyitott kapuval ábrázolt kakasos torony. A torony mellett jobbról látható hatágú csillag arany, a balról látható növekvő félhold ezüst színű. Úgy a kakas, mint a csillag és félhold a címernek díszítő eleme. A Szentmiklósi címerben a nyitott kapu a mezővárosi jelleget a városi levegő szabaddá tesz-, a félhold pedig a török idők emlékeit őrzi.

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 8 Címerük klasszikusan egyszerű, heraldikailag helyesen komponált, a megye egyik legszebb jelképe. Nagy erénye, hogy az eredeti pecsétképet idézi, töretlen folytonosságot mutat és megjeleníti nemzeti színeinket. / Hoppál Dezső / Címeres pecsétet a község 1848-ig használta. E régi községcímert használja körbélyegzőjében 1987 óta elsőként a Községvédő és Szépítő Egyesület. Az önkormányzat a 8/1992.(X.26.) KT rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzat I. fejezet 1 /3/ bekezdésében fogadta el a címer használatát. Nagyközség zászlója: A fertőszentmiklósi nagyközség községzászlójának színe piros-zöld, a zászló közepén a fentebb leírt címer. Ez alatt ívben FERTŐSZENTMIKLÓS felirat olvasható.

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9 1.1.2. Fertőszentmiklós szerkezeti változásai az elmúlt két évszázadban Fertőszentmiklós belterületének szerkezete jelentős változásokon esett át az elmúlt 220 év alatt. A mostani települést az 1700-as évek végén két település alkotta Szerdahely és Szent Miklós. A település belterületét a 18. században mindössze két hosszan elnyúló utca alkotta. Fertőszentmiklós katonai térképe 1782-1786

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 10 A település az 1850-es években már Fertő Sz. Miklós néven szerepel a katonai felmérési térképen. Az 1782-es katonai térképen feltüntetett állapothoz képest jelentős változás nem történt a település belterületén. A település lakott részét a jelenlegi Mátyás király utca, Szent Imre utca, Szent István utca és Szerdahelyi utca alkotta. Fertőszentmiklós katonai térképe 1840-1845

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 11 A település szerkezetében bekövetkezett jelentős változások az elmúlt 150 év alatt történtek meg. Beépült a település Szerdahelyi utcától északra eső területe, terjeszkedett a település Petőháza irányába. Jelentős szerkezeti elem a nemrégiben kiépült 85. számú főút elkerülő szakasza, mely tehermentesítette a települést az átmenő forgalomtól. Fertőszentmiklós katonai térképe 1990

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 12 1.2. A település földrajzi és környezeti adottságai Fertőszentmiklós a Kisalföld északnyugati részén, a Győri-medence peremén, Soprontól 28 km-re, a 85-ös főútvonal mentén terül el. A medence összefüggő sík területének legalacsonyabb része a Fertő tótól keletre lévő, elmocsarasodott Hanság, déli pereme a község határába is benyúlik. A felszín tengerszint feletti magassága 125-165 méter, általános lejtésiránya dél-délkelet észak-északnyugat. Fertőszentmiklós

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 13 Szomszédos települések: északon Fertőszéplak, Fertőd; keleten Petőháza, Fertőendréd, Csapod; délen Csapod, Pusztacsalád; nyugaton pedig Röjtökmuzsaj és Hegykő. Fertőszentmiklós területe 2211 hektár, ebből belterület 340 ha, külterület 1871 ha. A nagyközség fontos közlekedési csomópont. A 84-es és a 85-ös főutak és az ezekből elágazó alacsonyabb rendű útvonalak jelentős közúti forgalmában közrejátszik a közelben található három határátkelő megnyitása. A vasútvonal háromfelé Sopron, Győr és Pamhagen irányába ágazik el, a vasútállomás pedig újból határállomás lett. A kisalföldi medencében, mint földtani egységben a kristályos anyagú medencealjzatot nagy vastagságban üledékes kőzetrétegek fedik. A pannon korú összlet feküszintjének felszín alatti mélysége 1100-1500 méter. A váltakozó alsó pannon agyagmárga, aleurit, homokkő rétegek összvastagsága kb. 300 méter. A felső pannon korú összletet agyagmárga, aleurit, tarka agyag és homok rétegek alkotják. Fedője 50-60 méter vastagságú, pleisztocén korú, folyóvízi homok, kavicsrétegből épült fel, illetve az Ikva völgyének keleti oldalán közvetlenül holocén talaj. A holocén talaj vastagsága kb. 1 méter. A talajvizet a pleisztocén összlet talajréteg alatti homok, kavics képződménye, az Ikva völgyében a hordalékaként lerakott homok, esetleg kavics anyagú összlet, vagy a talajréteg alatti felső pannon porózus képződmény tárolja. A Fertőmente térség jellemzője, hogy felszíni és felszín alatti vizekben gazdag. Ennek egyik tényezője a bőséges csapadék és a vízáteresztő felszín. Nyugati szélén savanyúvíz-források, a déli peremén parti források sora található. A balfi törésvonal mentén feltörő meszes szénsavas gyógyászati jelentőségű. A terület éghajlatát nyugat-délnyugatról az Alpok, északnyugat felől a kontinensen keresztül áramló nagyobb légtömegek befolyásolják. A 40 éves csapadékátlaga nagyobb az országosnál, de aszályos években a térség keleti része szárazabb, a nyugati pedig kedvezőtlen csapadékeloszlású. A szélirány uralkodóan nyugati, a Fertőmellékei településeknél északnyugati. Az igen erős, gyakran gyors időjárás változást a 10-20 C-os hőmérsékleti különbségek okozzák. A tavaszi, különösen a böjti szelek jelentős deflációs károkat idéznek elő. A medencének topográfiai tagolódását a Fertő és a Hanság földtörténeti elkülönülését illetve a völgyek kialakulását a felsőplisztocénból lehet kimutatni. Itt a negyedkorban a pannóniai beltó végső maradványaként igen

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 14 kiterjedt, lefolyástalan területek alakultak ki. A vízzel borított térség tartósan elmocsarasodott, ezért kapta a mai tó is az ingovány, mocsár jelentőségű Fertő-tó nevet. A Fertő-Hanság medencéje mélyebben fekvő terület, mint a környezete. Ez idevonzotta a tájék vizeit, időnként nagyobb árhullámok öntötték el, és ilyenkor összefüggő víztükör borította. A hordalék és az elmocsarasodó lápvilág lassan feltöltötte. Két szűkülettel három részre osztható: a Pomogy-Fertőd szűkülettől nyugatra a Fertő medencéje, a mosonszentjánosi-bősárkányi szűkület pedig a Hanság medencéjét osztja két részre: a nagy Hanságra és a kisebb Hanyra. A Fertő-Hanság térséget az alábbi kistájak övezik részterületeikkel: Fertőmelléki dombság, Soproni medence, Ikva-sík, Hanság, Mosoni sík. Ezen kistájak közül Fertőszentmiklós az Ikva-sík területén helyezkedik el. A mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, éghajlatilag még szubalpin jellegű táj nagyobb része kavicstakarós hordalékkúp-síkság, amely kelet felé fokozatosan lealacsonyodik. Nyugati részének egyötöde az Ikva elöntés alá kerülő része. Változatos talajtakaróját a hordalékkúp területen agyagbemosódásos barna, barna és csernozjom barna erdőstalajok borítják, melyeknek kb. 2/3-át a mezőgazdaság hasznosítja. Az Ikva völgy réti, réti öntés, lápos réti és nyers öntéstalajai együtt sem érik el a 20%-os részarányt. Rajtuk a mezőgazdasági szántóművelés a túlnyomó, ami kisebb részben rétekkel, legelőkkel, a települések körzetében gyümölcsösökkel tagolódik. Kavics és homok anyagát építőipari nyersanyagként hasznosítják. A felszíni vizek közül az Ikva-patak érinti a települést, és mintegy átszeli azt. A térségre jellemző még a mélyebb rétegekből nyerhető termálvíz. Fertőszentmiklós határában, a Röjtökmuzsaj felé vezető út mentén az 1957-es szénhidrogén-kutató fúrás során hévizet is találtak, de a kutakat lefojtották. A község területén keresztülfolyó Ikva-patak két részre osztja a valamikor két különálló települést. Ezt tükrözi a község nevének 1905-ig fennálló kettőssége is: az Ikvától délre Szentmiklós, nyugatra Szerdahely épült ki. 1898-ban a Fertőszentmiklós-Szerdahely, majd 1905-ben a Fertőszentmiklós nevet kapta.

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 15 1.3. Fertőszentmiklósnak a megye térszerkezetében elfoglalt helye Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása A Fertőmente Térségfejlesztési Társulás 1996-ban alakult meg. Az érdekképviselet ezen formáját 18 település önkormányzata (Agyagosszergény, Ebergőc, Fertőboz, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Harka, Hegykő, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Nagylózs, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Röjtökmuzsaj, Sarród és a térség fiatal városa: Fertőd), illetve polgármestere kötelezte el magát az önkormányzati határokat átlépő gazdaságfejlesztés mellett. Alapító tagnak számít a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat is, amely erkölcsi és anyagi támogatással egyaránt részt vesz a társulás munkájában. 2001-ben már Fertőszentmiklós és Fertőendréd is tagja a társulásnak, hiszen ez a két település is szervesen a térséghez tartozik. A 20 település népességszáma meghaladja a huszonötezret, területe 410 km 2 -t foglal el. Fertőmente Térségfejlesztési Társulás A térség földrajzi fekvése a rendszerváltáshoz közeledve, majd azt követően előnyt jelentett a számára. A több évtizedes elzártságból kilépve a megyének, de még az országnak is az egyik legdinamikusabban fejlődő mikrotérsége. A térségnek sajátos arculatot, feladatot és jövőképet kölcsönöz a területén elterülő Fertő-tavi Nemzeti Park, a természeti és környezeti

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 16 értékeket rejtő terület értékmegőrzéséhez mindkét érintett ország felelősséget érez, s Kelet-Közép-Európában elsőként közösen hozták létre az országhatárokat átlépve a nemzeti parkot. Az önkormányzatoknak a közösen gondolkodást, a közös tenni akarást a földrajzi elhelyezkedésükből és a környezeti tevékenységükből adódó közös gondok hozták felszínre. A társulás 1996. évben a Megyei Területfejlesztési Tanács első pályázati kiírását kihasználva, megpályázta a térségfejlesztési koncepció készíttetését, s a pályázott összeg elnyerése után elkészíttette a térség társadalmi-, gazdasági analízisét és fejlesztési koncepcióját. A tágabb térségre, beleértve a Hanság területeit az évtized első felében nagyon alapos munkával elkészült a Fertő-Hanság Regionális és Tájrendezési Terve. A térség számára új helyzetet teremtett Fertőd várossá nyilvánítása, a kisközpont szerepe felértékelődött, funkciói kibővültek, illetve bővítésre szorulnak. A közös feladatok megfogalmazására szükség van ahhoz, hogy a tágabb térség (Ausztria határ menti része, Győr-Moson-Sopron megye egésze) fejlesztési elképzeléseibe szervesen ágyazódjanak bele a térség stratégiai lépései. Ez mindjobban sürgető feladat egy olyan térség számára, melyben a gazdaság megélénkült, melyet a külföldi tőke kedvel, mert stratégiai irányvonal nélkül, meghatározott fejlesztési prioritások hiányában a gazdasági élénkülés parttalanná válhat. Az összehangoltan fejlesztés következtében a környezeti terhelés nőhet, a térség egységes arculata nem alakulhat ki az esetleges egymásnak ellentmondó fejlesztések miatt. A Fertőmente térsége része az elmúlt években egyre többet emlegetett Bécs-Pozsony-Győr eurórégiónak. Ennek fejlesztési elképzeléseibe kell, hogy a kistérségi koncepció beépüljön. A Fertőmente Térségfejlesztési Társulás földrajzi helyzete, fekvése azt sugallja, hogy a térség, s benne a települések a fejlettség, a gazdasági aktivitás magasabb szintjén állnak, a megye településeinek rangsorában előkelő helyet foglalnak el. A térség nem egy város vonzáskörzete, vagy annak egy része, hanem a megyei város, Sopron, a 85-ös út mentén fekvő Kapuvár város vonzáskörzeteibe tartozik.

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 17 Az alapvető vonzási irányok a történelmi fejlődés során alakultak ki, s ezt a rendszerváltás sem változtatta meg, legfeljebb a kapcsolatokat tette nyitottá, országhatáron túlira is irányította őket. A térség húzó ereje az északi mikrotér, de vajon mely tényezők indították el a fejlődést ezekben a településekben? A fejlődést soha nem egy tényező váltja ki, hanem vannak tényezők, melyek erősítik, vannak, melyek gyengítik a fejlődés folyamatát, s ezek egymásra hatva mindkét irányba érződnek. Ebben a térségben a fejlődést erősítő, sőt a fejlődésben egymást erősítő tényezők figyelhetők meg. Az egyik ilyen legfontosabb tényező a földrajzi fekvés, az osztrák határmentiség, a nálunk jóval fejlettebb térséghez való kapcsolódás. Már a 80-as évek közepétől, amikor a gazdaság liberalizációja elindult, majd kicsit később a határ vált egyre nyitottabbá, ezzel egy időben elindult először lakossági szinten, majd gazdasági szinten a kapcsolatkeresés, az együttműködés. Ezt az együttműködést erősítették azok a rokoni kapcsolatok, melyek szálai a második világháborúhoz és az 1956-os forradalomhoz vezetnek vissza. A német nemzetiségű Fertőrákos, Fertőboz, részben Kópháza lakossága élénkítette kapcsolatait a második világháború után kitelepített falubeliekkel és rokonokkal, melyek először a személyes kapcsolatok erősítésében kerültek felszínre, majd a gazdaságban vegyes vállalatok, vagy teljes német, vagy osztráktulajdonú cégek formájában. A 80-as évek végén megindult a munkavállalók serege a határon túlra, közülük legtöbben mezőgazdasági idénymunkát vállaltak, de jelentős számú volt a mesteremberek munkavállalása is. A külföldi munkavállalásnak két hatása volt, részben megoldotta a 90-es évek elején jelentkező munkanélküliségi problémát, részben vagyonosodási lehetőséget biztosított, részben gazdasági kapcsolatok építését indukálta. Így a gazdasági kapcsolatok és egy gazdasági társaság indításához szükséges tőke és kapcsolat egyszerre jelen volt. Ezért jellemző a térségben a nem nagy tőkével, de stabilan működő kis- és középvállalkozások köre, a kevés osztrák tőkével megalapított vegyes vállalatok magas száma. Hozzájárult a térség kedvező megítéléséhez, a térség infrastrukturális fejlődése, mely a gazdaságfejlődést, benne a turizmusfejlődést indukálta. Az infrastrukturális fejlődést a környezeti körülmények sürgették, a nemzeti park felerősítette a környezetvédelmi intézkedéseket, amelyekhez hozzátartozik a csatornázási program, a hulladékelhelyezés is, mely ebben a térségben prioritást nyert. Hiába találták volna fel az itt élő lakosság számára az elérhető, de drága infrastrukturális beruházások megvalósításának lehetőségét, ha nem lett volna anyagi terheket elviselő fizetőképes lakosság.

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 18 A térség déli mikrotere az imént felsorolt tényezőkkel nem tudta felvenni a versenyt, a határ távolabb volt, a turisták elmaradtak, s gazdaságszerkezetére a primer ágazat mai napig rányomja súlyát, amiből az ott élők jövedelmi viszonyainak alacsonyabb volta is következik. A térség területi különbségeire oda kell figyelni, a különbségek oldása a térségfejlesztési társulás egyik fő feladata kell legyen.

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 19 1.4. A település demográfiája Egy megalapozott fejlesztési koncepció elkészítésénél elengedhetetlen a népesség alakulásának, jellemzőinek vizsgálata. Az alábbi fejezetben a lakónépesség számának alakulását, a természetes szaporodást és vándorlási egyenleget, a korstruktúrát, a lakosság iskolai végzettségét és a munkanélküliség mértékét vizsgáltuk. 1.4.1. Fertőszentmiklós népességszámának alakulása, életkor szerinti megoszlása A lakónépesség alakulása 1960-tól 1999-ig 3800 3750 3700 3650 3600 3550 3500 3450 A lakónépesség alakulása 1960-tól 1999-ig 1960 1970 1980 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 3565 3768 3728 3738 3752 3778 3763 3748 3758 3736 3746 3738 3744 Forrás: KSH évkönyv Fertőszentmiklós lakosságszámának csúcspontját 1992-ben érte el. Innen folyamatos fogyás következett. Napjainkban a település népességének növekedési ütemére tulajdonképpen már a stagnálás a jellemző. Egészen a 90-es évek elejéig a nyugati határ hátrányos helyzetet jelentett a lakosság számára, de hátrányos volt az infrastrukturális és a gazdasági fejlesztések tekintetében is.

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 20 A népesség megoszlása Fertőszentmiklóson (1999. január 1-én) időskorúak aránya 16,31% iskoláskorúa k aránya 26,26% Forrás: KSH évkönyv munkaképes korúak aránya 57,43% 1999. január 1-én a település lakossága 3744 fő. A diagramon jól látható, hogy a népesség 26, 26%-át az iskoláskorúak (983 fő), 57, 43%-át a munkaképes korúak (2150 fő) száma adja. Az időskorúak (611 fő) 16, 31%-át teszik ki a lakosság számának. A megyei adatokhoz képest a munkaképes, aktív korcsoportok aránya Fertőszentmiklóson közel azonos (a megyében 59, 13%); a lakosság nagyobb hányada tartozik ide, míg a nyugdíjasok illetve időskorú eltartottak aránya alacsonyabb a megyei átlagnál (a megyében 21, 4%). 1.4.2. A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg Élveszületések és a halálozások megoszlása 60 50 40 30 20 10 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Élveszületés 26 48 41 36 48 41 33 40 41 46 Halálozás 19 26 59 44 49 46 47 43 47 53 Forrás: KSH évkönyv

FERTŐSZENTMIKLÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 21 A település a népességét két módon képes növelni: egyrészt a pozitív természetes szaporodásból, másrészt a pozitív vándorlási egyenlegből. Ha mindkettő pozitív, akkor egyértelmű a népesség növekedése, ha mindkettő negatív, akkor csökkenésről beszélünk. Ha egyik közülük negatív, ebben az esetben csak akkor van növekedés, ha a pozitív érték a negatív érték abszolútértékénél nagyobb. Tulajdonképpen így lehet negatív természetes szaporodás, vagy negatív vándorlási egyenleg mellett is népességnövekedés. Természetes szaporodás 1990. és 1999. között 25 20 15 10 5 0-5 -10-15 -20 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Természetes szaporodás 7 22-18 -8-1 -5-14 -3-6 -7 Forrás: KSH évkönyv A település természetes szaporodási mutatója 1990-1999. között negatív (- 33). Ugyanezen időszakban azonban megfigyelhető, hogy a vándorlási különbözet már pozitív értéket (+14) mutat. Vándorlási egyenleg (1990-1999.) 15 10 5 0-5 -10 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 Vándorlási egyenleg -2 9 3-2 -3 2-8 13 4-2 Forrás: KSH évkönyv