HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS



Hasonló dokumentumok
HOLOKAUSZT BUDAPESTEN HARC A TÚLÉLÉSÉRT: AKTIVITÁS, ÖNMENTÉS ÉS ELLENÁLLÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN SZOLIDARITÁS ÉS EMBERMENTÉS

A HOLOKAUSZT BUDAPESTEN A TÚLÉLŐK DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI ÉS ÁLTALÁNOS TAPASZTALATAI

Békéscsaba >> Auschwitz

30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MUNKATÁRSAIRÓL

Alba Radar. 26. hullám

A ROKONTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. A német koncentrációs táborok pénzei

Családfa. Weinberger?-né (2. házasságban: Buschon?-né) (szül.? Regina)? Weinberger??? Hoffenreich Simon?? Apa. Anya

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Alba Radar. 20. hullám

4 női sors Multimédiás oktatási anyag. Részletes óravázlat

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók?

Családfa Apai Apai Anyai Anyai nagyapa nagyanya nagyapa nagyanya Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek

BESZÁMOLÓ. az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról március

Holokauszt Pereden avagy akikről már végkép nem beszélünk.

Családfa. Schlesinger Mihály es Apai évek Schlesinger Józsefné (szül. Singer Malvin) Schlesinger József?

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Táblázatok jegyzéke. Első kötet

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta)

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Alba Radar. 25. hullám

Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 )

Családfa. Kornfeld Lipótné (szül. Breuer Terézia)?? Grűnwald Izidorné (szül. Fleischmann Fanny) Grűnwald Izidor? 1936

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek Katz Etja (szül.?) 1880-as évek Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Székesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A számú pályázat alapján

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, BUDAPEST 1988/2

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december

Ezerkilencszáznegyvenhatban a Zsidó Világkongresszus (World

A közbeszerzések első félévi alakulása

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

A magyarországi vészkorszak tárgyi lenyomata

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán?

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek Kohn Mihály

Alba Radar. 21. hullám

emberiség hajótörése. Spanyol és murciai köztársaságpártiak

1. Holokauszt vagy holocaust:

Családfa. Feith Péterné (szül. Feith Teréz) Back Jakabné (szül. Holstein Berta) Back Jakab

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) Izsák Sámuel? Legmann Rudolf

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

MATEMATIKA a 8. évfolyamosok számára. Mat1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max ( )

United States Holocaust Memorial Museum, az AmerikaiEgyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma Washington, D.C.

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA SZARVASON

K Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16.

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 18. hullám

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) R. Lipót ( ) V. Ignác (? 1944) V.

ACTA CAROLUS ROBERTUS

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halálozása Magyarországon 2008-ban

Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával

Baba-mama kutatás. Gyermeknevelés és munka

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS ASZÓD KISTÉRSÉG

Átlageredmények a évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből

Budapesti Mozaik 15. Budapest bűnügyi helyzetének főbb jellemzői, Ország. Budapest. 100 ezer lakosra jutó regisztrált

Használói elégedettségvizsgálat 2014.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 24. hullám

Alba Radar. 17. hullám

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak.

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

Családfa. B. I.-né (szül. K.K.)?-? S. G.-né (szül. L. A.)? S. G.? 1930-as évek eleje B. I Apa. Anya B. Á.

A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE

Energiaszegénység Magyarországon

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a évi népszámlálást megelőző időszakban

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, szeptember

HÍD MÚLT ÉS JELEN KÖZT

Családfa. Klein Mózesné (szül. Rosenberg Hanna) Rosenberg Hermanné (szül.?)? Klein Mózes Rosenberg Herman? Apa.

Alba Radar. 6. hullám

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

Családfa. S. Hermanné (szül.? Hermina) B.?-né (szül.?)?? S. Herman?? B.??? Apa. Anya B. S.? B. S.-né (szül. S. Gizella)

Vállalkozások fejlesztési tervei

Átírás:

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2

BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy része a DEGOB (Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság) által vezetett szeretetotthonokban a DEGOB munkatársaink közreműködésével felvett jegyzőkönyvekben számolt be a megelőző hónapok megpróbáltatásairól. A jegyzőkönyvvezetők munkáját segítette és a dokumentumcsoport tartalmi egységének létrehozását célozta az a kérdéssor, amelyet fokozatosan alakítottak ki. Általában nem tették fel az összes kérdést, mivel a kérdéssor 14 gépelt oldal terjedelmű, a jegyzőkönyvek pedig általában 2 4 oldalasak. A kérdőívet tizenkét kérdéscsoportra osztották. Ezek a következők voltak: 1. Személyi adatok 2. A zsidóság helyzete a deportált személy lakhelyén 3. A gettóba tömörítés és előzményei 4. A deportálás 5. A megérkezés 6. Az első deportációs állomás. Szervezet és lágerélet. 7. Az Arbeitslager (munkatábor). Szervezet és lágerélet. 8. Az evakuálás 9. Az evakuálás után következő állomások 10. A felszabadulás 11. Lágerélet a felszabadulás után 12. Az út hazafelé A DEGOB és a Dokumentációs Osztály tevékenysége nyomán tehát több ezer olyan visszaemlékezés áll a rendelkezésünkre, amelyeket a hazatérő deportáltak közvetlenül az események után mondtak jegyzőkönyvbe. 1 1 Forrás: http://degob.hu/index.php?showarticle=1. 3

SORSTÍPUSOK A DEGOB jegyzőkönyvek elemzésekor négyféle sorstípust különböztettünk meg: auschwitzi deportált, munkaszolgálatos, budapesti zsidó és egyéb. Közismert, hogy 1944 ben Budapest lényegesen kisebb volt, mint most. Az akkori Budapest területén élő zsidókat az ország többi zsidó lakójával ellentétben nem deportálták Auschwitzba. Jelen tanulmányban velük foglalkozunk: összesen 349 jegyzőkönyvről és bennük 452 személyről van szó. 1. TÁBLÁZAT: NYILATKOZÓK SZÁMA JEGYZŐKÖNYVENKÉNT 2 elemszám % 1 személy 282 80,8 2 személy 49 14,0 3 személy 10 2,9 4 személy 3 0,9 5 személy 2 0,6 6 személy 2 0,6 8 személy 1 0,3 Összesen 349 100,0 Az adatbázis nem tekinthető az ilyen sorsú zsidók mintájának, mivel nem tudjuk, hogy a teljes sokaságból milyen módon képződött, vagyis kik azok, akikkel jegyzőkönyv készült. Ezért az elemzés során a jegyzőkönyvek összességére mindvégig teljes sokaságként fogunk utalni. Mindazonáltal a jegyzőkönyvek nagy elemszáma mindenképpen releváns következtetések levonását teszi lehetővé. Az adatok értelmezése során egy fontos dolgot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az elemzés során a legtöbb esetben nem tudunk különbséget tenni aközött, hogy valami a nyilatkozóval nem történt meg vagy csak nem tesz róla említést. 2 Ide csak azokat a nyilatkozókat számítjuk, akik ebbe a sorstípusba tartoznak. 4

TÁBOROK A jegyzőkönyvekben külön kérdés foglalkozott azzal, hogy a nyilatkozók elmondták melyik táborokban voltak. A budapesti sorstípusba tartozó nyilatkozók közül 15 en voltak olyanok, akik egy tábort sem említettek. Atúlélők 18 százaléka egy, 27 százaléka kettő, 32 százaléka három és 18 százaléka négy táborban volt. A nyilatkozó nemével és korával való összefüggésről annyi mondható el, hogy a férfiak körében némileg felülreprezentáltak azok, akik csak egy táborban voltak. A legfiatalabbak között az átlagosnál több olyan nyilatkozót találunk, aki legalább négy tábort megjárt, a 45 évesnél idősebb korosztályban pedig olyanokat, akik egyet. 2. TÁBLÁZAT: TÁBOROK SZÁMA, AHOL A NYILATKOZÓ VOLT elemszám % 0tábor 15 3,3 1tábor 81 17,9 2 tábor 122 27,0 3 tábor 145 32,1 4 tábor 82 18,1 5 tábor 4 0,9 6 tábor 1 0,2 7tábor 2 0,4 Összesen 349 100,0 A különböző táborokat táborrendszerekbe soroltuk és az alábbiakban eszerint mutatjuk be.a nyilatkozók közül a legtöbben Ravensbrückben (35%), Dachauban (30%), Bergen Belsenben (25%), Mauthausenben (20%), Buchenwaldban (19%), Sachenhausenben (17%) voltak. 5

3. TÁBLÁZAT: TÁBOROK MEGOSZLÁSA TÁBORRENDSZEREK SZERINT 3 elemszám % Ravensbrück 158 35,0 Dachau 136 30,1 Bergen Belsen 115 25,4 Mauthausen 91 20,1 Buchenwald 85 18,8 Sachenhausen 75 16,6 Magyarország 62 13,7 Theresienstadt 31 6,9 Flossenbürg 23 5,1 Neuengamme 11 2,4 Gross Rosen 7 1,5 Natzweiler Struthof 2 0,4 Mittelbau 1 0,2 Stutthof 1 0,2 Az alábbi ábrán látható, hogy Ravensbrückben jellemzően nők voltak. A férfi foglyok aránya Mauthausenben és Buchenwaldban haladta meg az összes budapesti sorstípusba tartozó nyilatkozó közötti arányokat. 3 Mivel egy nyilatkozó több táborban is megfordulhatott, ezért a százalékok összege több, mint 100. 6

1. ÁBRA: A LEGGYAKRABBAN EMLÍTETT TÁBOROK FOGLYAINAK NEM SZERINTI MEGOSZLÁSA A korcsoportok szerinti megoszlást vizsgálva két táborrendszer esetében látszik markáns eltérés az összes nyilatkozóra jellemző arányokhoz képest. Buchenwaldban az összes megkérdezettre jellemző 12 százalék helyett 27 százalék volt a 45 évesnél idősebbek aránya. A sachenhauseni foglyok több mint fele (54%) pedig a legfiatalabb korosztályból került ki, míg az összes nyilatkozó között ez az arány 37 százalék volt. Itt továbbá elenyésző volt azok aránya, akik a legidősebb korosztályhoz tartoztak. 7

2. ÁBRA: A LEGGYAKRABBAN EMLÍTETT TÁBOROK FOGLYAINAK KORCSOPRTOK SZERINTI MEGOSZLÁSA Az alábbi táblázatban a nyilatkozók első és utolsó táborának megoszlását mutatjuk be. Dachau és Ravensbrück az első táborok között sokkal nagyobb arányban szerepel. Érthető módon ugyanez mondható el a különböző magyarországi helyszínekről is. Bergen Belsen, Buchenwald, Mauthausen, Sachenhausen jellemzőbben olyan táborok voltak, ahol a nyilatkozók felszabadultak. 8

4. TÁBLÁZAT: AZ ELSŐ ÉSAZ UTOLSÓ TÁBOR MEGOSZLÁSA TÁBORRENDSZEREK SZERINT ELSŐ TÁBOR UTOLSÓ TÁBOR elemszám % elemszám % Bergen Belsen 72 15,9 91 20,1 Buchenwald 30 6,6 54 11,9 Dachau 106 23,5 50 11,1 Flossenbürg 1 0,2 2 0,4 Gross Rosen 0 0,0 4 0,9 Mauthausen 13 2,9 83 18,4 Neuengamme 4 0,9 6 1,3 Ravensbrück 110 24,3 6 1,3 Sachenhausen 12 2,7 61 13,5 Stutthof 1 0,2 0 0,0 Theresienstadt 0 0,0 31 6,9 Magyarország 61 13,5 3 0,7 Nem besorolható 27 6,0 46 10,2 Nem említ tábort 15 3,3 15 3,3 Összesen 452 100,0 452 100,0 9

FELSZABADULÁS, HAZATÉRÉS A budapesti sorstípusba tartozó nyilatkozók 27 százalékát az oroszok, 51 százalékát az amerikaiak, 9 százalékát az angolok szabadították fel. Az esetek 12 százalékában a jegyzőkönyv nem tartalmazott erre vonatkozó adatokat. Csupán hat olyan megkérdezett volt, aki arról számolt be, hogy a felszabadulás után résztvevője vagy szemtanúja volt nácik, nyilasok, kollaboránsok vagy kápók elleni megtorlásnak. Ezt négy esetben a rabok, egy esetben a felszabadítók követték el. 4 A budapesti sorstípusba tartozó nyilatkozók közül 18 an számoltak be arról, hogy a felszabadulás után a nem zsidók részéről pozitív tapasztalatai voltak. Ezek a segítők nem magyarok voltak: részben a felszabadítók, részben a lakosság. Negatív tapasztalatról egyetlen nyilatkozó tett említést, amikor a lakosok nem akarták visszaadni az elvett tulajdonát. A további tervekről a jegyzőkönyvek egynegyedében (24%) volt információ. Ezen megkérdezettek 43 százaléka a hazatérést és az újrakezdést tervezte. Egytizedük mondta konkrétan, hogy nem tudja eldönteni. 47 százalékuk azt tervezte, hogy kivándorol. A célország nagyobb részben (60%) Palesztina volt. 4 Egy esetben a jegyzőkönyvből a cselekmény elkövetőjének kiléte nem volt megállapítható. 10