MAGYAR VÍVÓ SZÖVETSÉG SPORTÁGI SZAKMAI PROGRAM 2017 Készítette: Magyar Vívó Szövetség
Magyar Vívó Szövetség MAGYAR VÍVÓ SZÖVETSÉG SPORTSZAKMAI PROGRAMJA 2017. Előterjesztő: Csampa Zsolt elnök 2
Tartalom 1. Helyzetelemzés... 4 1. 1. 2016 rövid értékelése... 5 1. 2.1. 2017-re tervezett szakmai program a versenysport területén.... 6 1.2.2. A 2017-re tervezett program az utánpótlás nevelés területén... 7 1.2.3. 2017-re tervezett program az iskolai, diák, egyetemi sport területén... 7 1.2.4. 2017-re tervezett programok a fogyatékosok sportja területén... 8 1.3.1. A sportág szervezeti és irányítási rendszere... 8 1.3.2. A sportág finanszírozása... 9 1.3.3. A sportág létesítményhelyzete... 10 1.3.4. Szakember képzés... 10 1.3.5. Marketing és kommunikáció... 11 1.3.6. Nemzetközi kapcsolatok... 11 1.3.7. Hazai rendezésű nemzetközi versenyek... 15 1.3.8. Sportegészségügyi és doppingellenes tevékenység... 16 2. Válogatott keretek... 17 3. A 2017. évi tervezett eredményességi célkitűzések... 17 4. Egyes szakmai mutatók területén kitűzött célok... 17 5. A felkészülés szakaszai és kiemelt feladati éves bontásban... 19 6. A válogatás elvei (jelenleg érvényben lévő)... 19 7. A sportág utánpótlás helyzete... 21 8. A válogatott keretek foglalkozásának szakmai, szervezési feladatai... 22 9. A sportág egészségügyi ellátása... 23 10. A sportág doppingellenes küzdelme... 23 11. Sportdiplomácia feladatok, nemzetközi tisztségviselők... 25 12. A sportág létesítmény helyzete... 26 13. A szövetség és egyesületek kapcsolata... 27 14. A felkészülést befolyásoló tényezők... 28 3
ÁLTALÁNOS SPORTÁGI PROGRAM A részletes szakmai programot a fegyvernemi edzők elkészítették, igazodva a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) versenynaptárához, szakmai programjához. 1. Helyzetelemzés A Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) tagszövetségeinek száma: 151. Az elmúlt három évtizedben a FIE vezetése rendkívül sokat tett a vívás világméretű elterjesztése érdekében. Az európai vívás hegemón szerepe mellett ma már Ázsia, Észak- és Dél-Amerika, a Közel-Kelet és Afrika országai is jelentős erőt képviselnek a nemzetközi vívó életben. Kifejezetten szembetűnő Dél-Korea, Kína, USA fejlődése. Az elmúlt évek világversenyeinek eredményei is a nemzetközi élmezőny kiegyenlítődését mutatják, mégis a nemzetközi vívó életben változatlanul Oroszország, Olaszország, Franciaország vívói jelentik a csúcskategóriát. Magyarország a nemzetek rangsorában az érem és ponttáblázaton az elmúlt években a 4-6. helyek valamelyikét tudta megszerezni, azaz stabilan a legerősebb vívónemzetek között szerepel. A Magyar Vívó Szövetség 89 tagszervezettel rendelkezik. A sportág lefedettsége egy megye (Somogy) kivételével megvalósult. A vívósportban a versenyzési engedéllyel rendelkezők száma 2013-ban 1628 fő volt. Ez a szám az elmúlt években folyamatosan emelkedett, és reményeink szerint a folyamat tartós marad. Felnőtt Junior Kadét Serdülő Újonc Gyermek Összesen Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női 2016 363 183 111 95 184 118 141 113 185 114 573 399 2344 2015 276 132 99 70 145 93 123 96 161 129 430 271 1880 2014 223 94 94 81 138 97 104 77 145 100 448 288 1802 2013 164 93 96 69 126 94 98 80 128 73 351 256 1628 2012 145 75 95 65 130 109 102 68 128 100 347 210 1574 2011 146 74 105 59 117 97 110 75 128 96 347 225 1579 1. táblázat: versenyzési engedélyek száma A Magyar Vívó Szövetség célja, hogy a továbbiakban éves szinten 5-10 %-al emelkedjen a versenyzői engedélyek száma. A 2017-es évre vonatkozóan kitűzött cél, hogy a versenyzői engedélyek száma meghaladja a 2016-os évben elért 2344 db engedélyt. 4
Felnőtt Junior Kadet Serdülő Újonc Gyermek Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női Férfi Női kard 91 29 33 26 44 26 42 28 57 32 163 99 2016 tőr 98 65 23 26 54 25 32 27 40 29 163 126 párbajtőr 174 89 55 43 86 67 67 58 88 53 247 174 kard 67 22 32 17 48 23 34 22 50 33 114 85 2015 tőr 81 36 12 15 35 25 30 22 30 33 119 81 párbajtőr 128 74 55 38 62 45 59 52 81 63 197 105 kard 62 21 33 24 38 25 30 21 43 20 128 87 2014 1 tőr 54 29 17 15 27 25 23 24 35 25 95 79 párbajtőr 107 44 44 42 73 47 51 32 67 55 225 122 kard 48 18 26 26 40 21 27 19 44 21 103 62 2013 tőr 37 28 21 10 16 21 30 23 33 21 78 72 párbajtőr 86 53 49 34 72 54 41 39 53 32 175 128 kard 35 11 27 17 41 29 26 15 38 23 55 96 2012 tőr 38 30 25 10 21 29 12 16 41 30 87 60 párbajtőr 78 40 43 38 70 63 64 38 49 48 167 98 kard 37 14 33 15 34 23 34 20 31 20 98 45 2011 tőr 38 25 19 9 24 16 22 17 18 22 110 69 párbajtőr 76 39 53 35 59 59 56 39 79 55 140 113 2. táblázat: Versenyengedélyek száma fegyvernemenként, nemenként és korosztályonként Az egyesületekben és az iskolai vívóprogramban szereplő (versenyzési engedéllyel nem rendelkező) sportágban foglalkoztatottak száma országosan 4500-5000 főre tehető. A szövetség 2013-ban új sportágfejlesztési programot indított el. A program főbb célkitűzése, hogy biztosítsa a sportág számára azokat a feltételeket, melyek az eredményes szerepléshez, valamint a sportág fejlesztéséhez szükségesek. 1. 1. 2016 rövid értékelése 2016 első félévének legfontosabb feladata a sikeres olimpiai kvalifikáció volt. Kijelenthető, hogy ez kifejezetten jól sikerült sportágunknak. Összességében tíz olimpiai kvótát szereztünk. Az egyéni versenyeken kilencen vehetnek részt (Boczkó Gábor, Imre Géza, Rédli András, Szilágyi Áron, Decsi Tamás, Knapek Edina, Mohamed Aida, Márton Anna, Szász Emese), és emellett a férfi párbajtőrcsapat (kiegészülve Somfai Péterrel) harcolta ki a riói részvételt. Ez a szám kifejezetten jó teljesítménynek mondható, felülmúlja az elnökség által előzetesen tervezett számot (8 induló, közte egy csapat), és jóval felülmúlja a londoni olimpián szereplő, 4 fős küldöttséget. Áprilisban rendezték Rióban azt a két csapat világbajnoki számot, amely - sportágunk furcsa 5
olimpiai vetésforgójának köszönhetően - ezúttal kimaradt az olimpiai programból. Itt férfi kardcsapatunk az utóbbi kilenc esztendő legjobb eredményét nyújtva ezüstérmet nyert! Szép eredménynek mondható női tőrcsapatunk hatodik helyezése is. Az első félévben rendezték sportágunk korosztályos, kadet és junior világversenyeit, Európa- és világbajnokságát. Ezen fiataljaink mindösszesen 13 érmet, közte öt aranyat nyertek. Vívóink elképesztő teljesítményt nyújtottak Brazíliában. A megszerzett négy érem 44 év után a legjobb olimpiai szereplése a sportágnak. Szász Emese párbajtő egyéniben már az első napon megszerezte a magyar küldöttség első aranyérmét, majd Imre Géza szerzett értékes ezüstérmet. Szilágyi Áron harmadik magyar vívóként megvédte címét, végül pedig a férfi párbajtőrözök ünnepelhettek bronzérmet hihetetlen izgalmak után. Ezek a szép eredmények - az elmúlt évek sikereivel közösen - igazolják azokat a komoly szakmai változásokat, melyek 2013 óta zajlottak a sportág vezetésében. Egyben ezek a sikerek elérhetetlenek lettek volna a kormány sportágfejlesztési támogatása, és a MOB kiemelt edzői programja nélkül, melyek az anyagi biztonságát és lehetőségét adták meg a magas színvonalú szakmai munkának. 1. 2.1. 2017-re tervezett szakmai program a versenysport területén. Az olimpia után alapvető változások lesznek a felnőtt válogatott keretekben, szinte minden fegyvernemben jelentős fiatalítás várható, megkezdődik máris a hosszú távú építkezés a tokiói olimpiára. Ehhez természetesen elengedhetetlen a Világkupa-sorozatokon való részvétel - több szempontból is. Egyrészt mert ezen versenyek rangsorolnak az esztendő világversenyeire. Másrészt mert ezeken az erős viadalokon lehet megszerezni tehetségeinknek azt a versenyrutint, amely sportágunkban feltétlenül szükséges a világversenyeken történő jó szerepléshez. A munka a jelenlegi tervek szerint hasonló rendszerben, központi irányítással, központosított válogatott edzésekkel, fegyvernemi felelősökkel zajlik majd tovább, ugyanakkor az eddiginél is nagyobb figyelmet kell szentelni a műhelymunkára, az egyesületi bázisokra. Az esztendő legfontosabb eseményei: Világbajnokság, Lipcse, 2017. július Európa-bajnokság, Tbiliszi, 2017. június korosztályos Európa- és világbajnokság, Plovdiv, 2017. március, április 6
A sportág nemzetközi, 2016/2017-es versenyszezonra vonatkozó versenynaptára az alábbi linken érhető el: http://fie.org/competitions/calendar (mellékletben található a fegyvernemenkénti részletes szöveges szakmai program, illetve a verseny- és napra lebontott edzésnaptár) 1.2.2. A 2017-re tervezett program az utánpótlás nevelés területén A magyar vívás utánpótlása mindig is híresen erős volt, a múlt ezen hagyományai mentén, ugyanakkor a jelen technikai és taktikai tudásának, illetve a kialakult helyzet figyelembe vételével kell a jövő sikerei felé haladni. Az elmúlt időszakban az utánpótlás versenyek tekintetében a párbajtőr kimagaslóan sikeres volt a másik két fegyvernemhez képest. Köszönhető ez többek között az Olimpici versenysorozat kialakításának, a jóval népesebb és képzettebb vidéki szakembergárdának, illetve a szorgalomnak. Így a 2017-es esztendő egyik feladata ezen a téren a kard és a tőr fegyvernemek felzárkóztatása. Ennek értelmében a szövetség szakmai felzárkóztató programot indít ezen két fegyvernem részére. A versenyrendszer átalakítása, minél több egyesület bevonása, szélesebb és képzettebb szakember gárda képzése a feladat. A Magyar Vívó Szövetség az elmúlt időszakban beindította az iskolai vívást. Itt is egyre szélesebb alapokon nyugszik sportágunk, és az iskolai, testnevelés órák keretein belül nyújtott vívás oktatásának gondoskodni kell a megfelelő továbbviteléről. Ennek következő lépése az egyesületi műhelymunka, meg kell találni a fiatal, kisiskolás korú gyerekek további vívástanulásának megfelelő módját, az iskolák és a klubok közötti hidakat tovább kell építeni. 1.2.3. 2017-re tervezett program az iskolai, diák, egyetemi sport területén A következő esztendőben szeretnénk tovább folytatni az eddig is sikeresnek mondható iskolai vívás programot. Cél, hogy a következő, szeptemberben kezdődő tanévben sor kerüljön a Sulivívás versenyrendszerének elindítására. Továbbra is részt kívánunk venni a Magyar Diáksport Szövetség Diákolimpia versenyrendszerében. 7
1.2.4. 2017-re tervezett programok a fogyatékosok sportja területén A Magyar Vívó Szövetség a sportágfejlesztési program keretében továbbra is figyelmet fordít a fogyatékosok sportjára. A korábbi években megkezdett, egyesületi műhelymunkát segítő program a jövőben is folytatódik. 1.3 1.3.1. A sportág szervezeti és irányítási rendszere A MVSZ szervei az Alapszabály szerint a következőek: - közgyűlés, - elnökség, - ellenőrző testület, - szakmai testület, - szakosztályok konzultatív testülete, - fegyvernemi szakbizottságok, - kerekes-székes vívás bizottsága, - egyéb bizottságok, - területi szakszövetségek, - iroda. Az MVSZ legfőbb döntéshozó nem álladóan működő szerve, a tagszervezetek képviselőiből álló közgyűlés, amelynek legfontosabb jogkörei: - megválasztja a MVSZ vezető tisztségviselőit (elnök, alelnökök, elnökségi tagok), - felel az Alapszabály módosítások vagy új alapszabály elfogadásáért, - elfogadja a Szövetség költségvetését és éves beszámolóit. Az Elnökség a legfőbb állandóan működő szerve a Szövetségnek, ami a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért, a szakmai munka szervezésért és a gazdálkodás felügyeletéért felel. Szakmai irányítás: A Magyar Vívó Szövetség irányítási rendszere sportszakmai szempontból részben decentralizáltan, részben centralizáltan működött. A Szövetség 2014. október 01-től szövetségi kapitányt (Udvarhelyi Gábor mesteredző) nevezett ki a szakmai munka összefogására, irányítására. Útmutatásával szakáganként megbízott vezetőedzők és edzők végzik az operatív szakmai munkát, melyet a szakmai alelnök és a szakági bizottságok felügyelnek. 8
A Szakmai Testület, a Fegyvernemi Bizottságok segítik a szakágak felkészülését, véleményezik az elvégzett munkát. A Magyar Vívó Szövetség vezetői testületének (Elnökség) összetétele: Csampa Zsolt elnök, Dr. Kamuti Jenő általános-alelnök, Somlai Béla szakmai alelnök, Tuschák Katalin gazdasági alelnök, Nagy Tímea társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök, Elnökség tagjai: Dani Gyöngyi Imre Géza Dr. Nagyházi Zoltán Galli Zsolt László Dezső Török Ottó Gémesi Csaba Serra György Varga Zsolt Dr. Grósz Andor Solti Antal Ellenőrző Testület: Szabados Gábor elnök, Knapek Edina tag, Sápi Ferenc tag. 1.3.2. A sportág finanszírozása A Magyar Vívó Szövetség finanszírozását alapvetően határozza meg az EMMI által 2013- ban indított Kiemelt Sportágfejlesztés, hiszen a vívás a tizenhat kiemelt sportág egyik lett. Ennek következtében minden évben jelentős központi költségvetési támogatás érkezik a sportág finanszírozására. A Magyar Olimpiai Bizottság is támogatta a vívósportot a következő programokon keresztül: - MOB alaptámogatás - MOB Olimpiai felkészülési szakmai támogatás - MOB műhelytámogatás - MOB Héraklész program - MOB Héraklész program ORV - MOB Sport XXI. Program A fenti támogatási formák 2017. január 1-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkárságához kerültek, azaz továbbra is élő programok és finanszírozási formák. Az MVSZ-nek természetesen vagyoni értékű jogok származó bevételei is vannak. Ilyen szponzorációs bevételek érkeznek az MVSZ-el megállapodást kötő piaci szereplőktől. Bevételt képez, azaz a sportág finanszírozását segíti a cél szerinti tevékenységekből 9
származó összegek. Ilyenek a versenyzési engedélyek, nevezési díjak, egyesületi tagdíjak, igazolási és átigazolási díjak. 1.3.3. A sportág létesítményhelyzete A létesítményfejlesztési programnak köszönhetően az elmúlt években jelentősen javult a sportág infrastrukturális helyzete. 2013 és 2016 között 29 egyesület vívóterme újult meg, miközben négy új vívóterem épült meg, valamint további négy készül majd el a következő időszakban. Jelentős előrelépés, hogy a legeredményesebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező fővárosi egyesületek/szakosztályok közül megújult, vagy éppen újul a Vasas, a BVSC, a Törekvés, az UTE és a Budapesti Honvéd vívóterme is. Fontos kiemelni, hogy a válogatott keretek felkészüléséhez fokozottan igénybe vett Tatai Olimpiai Központ vívóterme és a keretedzések alkalmával használt Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok vívóterme is felújításra került. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően a vívótermek állapota hatalmas minőségi fejlődésen esett át. A továbbiakban az MVSZ célja, hogy a lehetőségekhez képest minél több helyszínen történjen fejlesztés. 1.3.4. Szakember képzés A korábbiakban megkezdett sportszakember képzési programot 2017-ben is folytatni szeretnénk. Ez alapvetően az edzők és versenybírók képzését jelenti. A megkezdett képzéseket mind mennyiségi, mind minőségi szempontból erősíteni kell. Az edzők és zsűrik képzéséhez szükséges forrásokat terveink szerint továbbra is a KSF biztosítja majd 2017-ben. A 2017-es évben minden bizonnyal ismét elindul a vívó szakedzői képzés a Testnevelési Egyetemen, ami az egyik legfontosabb mozzanata lesz a sportág következő éveinek. Edzőképzés fejlesztésének fontosabb irányai - legyen edzőképzés különböző szinteken: TF és egyéb OKJ-s tanfolyamok; - tartsunk rendszeres kötelező edző továbbképzéseket, akár külföldi előadókkal (külföldi helyszínnel); - a tanárképző főiskolákkal szoros kapcsolat kialakítása vívásoktatáshoz (iskolai tanmenet mellett); - az edzői pályamodell megvalósítása (állami, önkormányzati segítséggel). 10
1.3.5. Marketing és kommunikáció Kifejezetten fontos, hogy az elengedhetetlen, nélkülözhetetlen és többször méltatott központi bevételek mellett tovább szponzori bevételekhez jusson a magyar vívás. Csampa Zsolt elnök kapcsolatrendszerének, illetve egyéb megkereséseknek köszönhetően az elmúlt időszakban ezen a téren is jelentés fejlődés történt. A magyar vívás támogatójának számít ma már a WestEnd, az adidas, az Exim Bank, a Mercedes, a Tissot, a PBT Hungary, az Allstar, a Szerco Sport, B-tech,és a STYL is. Rendkívül fontos feladat ezen támogatók megtartása, illetve további szponzori szerződések lehetőségének felkutatása. Ugyancsak fontos marketing szempontból, hogy sikerült megtartanunk a nemzetközi versenynaptárban saját rendezésű viadalainkat. A 2016/17-es versenyszezonban a sportág legrangosabb sorozatának, a Grand Prix-nek adhat otthont Magyarország férfi és női párbajtőrben. Férfi kardban egyéni és csapat Világkupaversenyt rendezhetünk a szezonban. Junior korosztályban négy fegyvernemben rendezünk Világkupa-versenyt, míg európai kadet körversenyeket öt fegyvernemben bonyolítunk le. Ezeket a versenyeinket próbáljuk a lehető legmagasabb színvonalon megrendezni - a nemzetközi szövetség rendre igen pozitívan nyilatkozik a magyarországi eseményekről. Kommunikációs statégia a. Külső kommunikációs csatornák Az úgynevezett hagyományos kommunikáció a közeljövőben továbbra is alapvetően meghatározza a kommunikáció menetét. A megfelelő nyilvánosság eléréséhez továbbra is szükség van a külső médiumokra, amelyek tájékoztatásai nélkül lehetetlen a megfelelő olvasottság, illetve nézettség elérése. Továbbra is szükség van sajtótájékoztatókra, sajtóanyagokra, ugyanakkor azokat igyekezni kell modernebb, figyelemfelkeltőbb csomagba helyezni, miáltal a hagyományos információáramlás párosul egy szokatlan, meglepő és figyelemfelkeltő tartalommal. A vívás helyzetében nem változott a fontossági sorrend, a külső médiumok közül olvasottsága, nézettsége, sportággal való kapcsolata miatt külön törődést igényel az alábbi három médium. 11
- MTVA A Magyar Televízióval lehetőség szerint külön megállapodást kell kötni arról, hogy állandó műsorsávot kapjon sportágunk a sportcsatornán. Az ötlet nem újkeletű, és tudomásom szerint ez ügyben már előrehaladott tárgyalások történtek. Fontos emellett, hogy a tartalom kérdésében alakuljon ki egy közös stáb a televízióval. A vívószakmai, illetve a televíziós szakmai kérdések összehangolásával lehet elérni azt, hogy ne csupán a sportágon belül jelentsen ez egy újabb információs csatornát, hanem szóljon a sportot szerető, de a vívást kevésbé ismerő közönségnek is az adás. Ehhez a televíziózást ismerő profik közös munkája szükséges a vívásban profi résztvevőkkel. Lényeges az is, hogy legfontosabb hazai eseményeinkről élő, vagy felvételről történő közvetítések jöjjenek létre. Ez ügyben az elmúlt két évben jelentős áttörés történt. Hosszú esztendők óta nem volt itthonról élő vívóközvetítés, erre mostanában többször is adódott lehetőség, ezzel továbbra is élni kell. Nagyon fontos, hogy alkalmazkodva a televíziózás szabályaihoz, hónapokkal előre megtervezzük az esetleges élő közvetítéseket, és azok lehetőségeit marketing és kommunikációs szempontból egyaránt jól kihasználjuk. Törekedni kell a világversenyek közvetítésére is, ebbe közvetlen beleszólásunk természetesen nincs, ugyanakkor hónapokkal az esemény ideje előtt egyeztetni kell az MTVAval, és megvizsgálni a lehetőségét a sugárzásnak. - MTI Az MTI igen fontos láncszeme a közeljövő kommunikációjának. A gyorsuló internetes világ ellenére a távirati irodák monopóliuma továbbra is világszerte elfogadott, objektív és mérvadó hírforrásnak számít, amelyet szinte valamennyi hírportál, napilap és elektronikus médium használ, tehát az MTI-vel történő kapcsolattartás alapvető feladat. Az MTI-vel történő legegyszerűbb és leghatékonyabb kapcsolattartás a személyes kontaktus mellett a honlap lehet. El kell érni - és ez a közelmúltban sikerült is -, hogy honlapunk tartalma legyen annyira informatív, és újságíró szemmel nézve közölhető, magyar nyelven megírt, hogy azt hivatkozással könnyedén átvéve, egyszerűen jussanak el híreink és információink a különböző médiumokhoz. Emellett az MTI fontos abból is, hogy jellegéből fakadóan a szövetségünk szempontjából fontosnak ítélt közleményeket pontosan, akár alkalmanként szóról szóra közreadja. - Nemzeti Sport 12
A sportnapilap jelenleg és a közeljövőben is az, a sport szempontjából legolvasottabb fórum, mely viszonylag nagy terjedelemben számol be sportágunk történéseiről. Mivel az újság, a napilap egyébként is alapvető feladata a tájékoztatás, így nem elsősorban a versenyek, illetve azok elő- és utóélete szempontjából fontos az NS, elvégre ez magától megtörténik, megjelenik. Az NS jelentősége elsősorban az, hogy olyan nagyobb vagy kisebb terjedelmű, számunkra fontos anyagok megjelenjenek benne, melyek nem elsősorban az újság, hanem az MVSZ szempontjából fontosak. Ezt kétféleképpen, vagy a két dolog közös megvalósulásával lehet elérni. A kollégák szoros és magas szintű kapcsolattartásával, illetve külsős szerződéssel, melynek során értelemszerűen igyekezni kell a legkedvezőbb feltételek kiharcolására. b. Belső kommunikációs csatornák - Honlap Honlapunk a közeljövőben újabb átalakításon megy keresztül. Rendkívül fontos ezen a téren a tartalom, az információ gyors áramlása egy modern, látványos, számítógéppel, illetve mobileszközzel egyaránt könnyen kezelhető weblap kialakítása. A jelenlegi honlap tudósítástartalma megfelelő. Ugyanakkor ezentúl is nagy gondot kell fordítani arra, hogy a különböző versenyek eredményei, annak rangjától függő tárgyilagos tudósítással egybekötve azonnali és kiemelt helyet kapjon a honlapon. A versenyekről szóló információt ugyanis nemcsak a vívósport, hanem a külső médiumok is innen nyerik, tehát ennek gyorsasága és pontossága elsőrendű feladat. Ugyanakkor továbbra is fontos az olvasónak, illetve a szakmának szóló információk látványos elkülönítése, optimális esetben ketté válása, ez a rövidtávú jövő feladata, jelen esetben még nem megoldott. A hírek mellett ugyanis a hivatalos információk közlésére is jelenleg a honlap a kommunikációs forrás. - Facebook A közelmúlt egyik nagy eredménye a Magyar Vívó Szövetség hivatalos facebook oldala, amely hétről hétre fejlődik, egyre gyorsabban frissülő tartalommal és sok fényképpel, de még van benne további lehetőség. Fontos megtalálni azokat a pontokat, melyekkel látványosan lehet növelni a látogatószámot, illetve a közeljövő feladata az is, hogy a párhuzamos, vívással foglalkozó hírportálok kapcsolódjanak, vagy olvadjanak be a saját hírportálba. 13
c. Rendezvények, sportágnépszerűsítő események Az elmúlt időszakban tán ezen a téren lépett legnagyobbat előre kommunikációs tekintetben is a sportágunk. Amellett, hogy az elmúlt olimpiászban három világversenyt rendeztünk Magyarországon, maximális számmal állandósult az itthoni Grand Prix-, illetve Világkupaversenyek mennyisége. Ez azért lényeges, mert állandó, mindenki által tervezhető és biztos kommunikációs lehetőséget biztosít minden fórumon. Ennél is fontosabb talán, hogy egyre több, sportágnépszerűsítő eseményt rendezünk az év folyamán. Teljesség igénye nélkül: A magyar vívás napja, a Sulivívó találkozó, a Vívó flashmob, de még lehetne sorolni az új, népszerű rendezvényeket. Ezek rendkívül lényegesek, és szorosan együttműködve a sportág marketing stratégiájával további kitörési pontok lehetnek úgy a közeli, mint a középtávú tervekben. 2. Hosszú távú kommunikációs lépések (2018-24) A bevezető pontok okán általános stratégiát a két legfontosabb tényező ismerete (büdzsé, eredményesség) nélkül nem egyszerű kialakítani, ugyanakkor sarokköveit le lehet és le kell fektetni a hosszú távú kommunikáció terén. a. egyre szélesebb nyitás a közösségi média felé A közösségi média évről évre átalakul, de folyamatos fejlődése elvitathatatlan, különösen a fiatal korosztályok eléréséhez rendkívüli fontosságú. Elengedhetetlen, hogy a facebook mellett a twitteren, az instagramon, illetve az egyéb megosztó portálokon folyamatosan helyet kapjon a sportágunk. Ugyanakkor rendkívül fontos és nem könnyű feladat, hogy ezeknek a látványosan kötetlen kommunikációs formáknak is legyen kontrollja, bizonyos ellenőrző funkciókat itt is el kell látni annak érdekében, hogy ezek a Magyar Vívó Szövetség által beindítandó fórumok a sportág hasznára legyenek, és ne egyéb szerepet töltsenek be. b. belső, intranet rendszer kialakítása a fentebb, a rövid távú tervek honlappal foglalkozó pontjánál említett egyik problematika teljes kiszűrése lehet a belső, intranet rendszer kialakítása. Ezzel tudnánk elérni azt, hogy a belső, csak sportágunk számára fontos és lényeges információk házon belül maradjanak. Az intranet rendszer nemcsak a számítástechnikában, hanem számos vállalat esetében is bevett és használt belső információs csatorna. Ez nagyban elősegítené a sportágon belüli kommunikációt, illetve látványos teret engedne annak, hogy a hírportál kizárólag a nagyközönségnek szóljon, és az ennek megfelelő tartalommal és külalakkal kerüljön fel a világhálóra. 14
c. 2019-es világbajnokság Hivatalosan is eldőlt, hogy Magyarország megpályázza a 2019-es, olimpiai kvalifikáló felnőtt világbajnokságot. Az önmagában is hatalmas feladat természetesen óriási kommunikációs résszel is jár. A rendezés esetleges elnyerésével a 2013-as budapesti világbajnokság tapasztalatait felhasználva nem csak egy kommunikációs szempontból is hasonlóan eredményes rendezés, hanem a sportág további népszerűsítése egyaránt igen fontos feladat. d. iskolai vívás Ebben az időszakban már kézzel fogható eredményének kell lennie az egyre látványosabb adatokat produkáló iskolai vívóprogramnak. Rendkívül fontos lesz megtalálni ennek állandó kommunikációját, mind a gyerekek, mind a szülők felé igazolni kell annak az útnak az eredményét, melyen járunk. 1.3.6. Nemzetközi kapcsolatok Az MVSZ az elmúlt években komoly lépéseket tett a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése érdekében. Ezen az úton szeretnénk haladni a továbbiakban is. Olaszországgal, Németországgal és Tunéziával is olyan együttműködési megállapodást kötött az MVSZ, amelyre korábban sosem volt precedens, és példaértékűnek tekinthető. Az élre minden bizonnyal a világ első számú vívónemzetével, az olaszokkal történő megállapodás kívánkozik, melynek már eddig is számtalan előnyét élvezhettük. Az MVSZ jó kapcsolatot ápol Allisher Uszmanov úrral, a FIE elnökével. Sportágunk első számú embere az elmúlt időszakban kétszer is Magyarországra látogatott. Végezetül fontos említést tenni azokról a személyes, de közvetlenül a szövetségünkhöz kötődő sikerekről, melyek ugyancsak elősegítik sportdiplomáciánkat. A már említett Kulcsár Krisztián mellett szövetségünk támogatásával az olimpián is versenybíróként dolgozhat Kósa Miklós. Kamuti Jenő mellett az immár kétgyermekes édesanya, Czeglédy Edina a nemzetközi szövetség ellenőri bizottságában is helyet kapott, és közel húsz év után ismét van magyar tagja a világversenyek vezető testületének, a Directoire Technique-nek, Szetey András személyében. 1.3.7. Hazai rendezésű nemzetközi versenyek Komoly eredménynek könyvelhetjük el, hogy a nemzetközi szövetség megváltozott és lecsökkentett versenynaptárában szövetségünk párbajtőrben 2015-től Grand Prix - versenyt rendezhet idehaza, és mivel ezt általános elégedettséggel övezve tette, így újabb két évre 15
megkaptuk a rendezés jogát. Annyit tudni kell, hogy Európában mindössze három nemzet rendezhet GP- viadalt, és a két nagyhatalom, Olaszország és Oroszország mellett hazánkra esett a FIE választása, ráadásul abban a fegyvernemben, amelyben messze a legnépesebb az indulómezőny, és amely idehaza jelenleg a legeredményesebb. Ugyancsak említésre méltó, hogy férfi kardban egyéni és csapat Világkupát rendezhetünk, valamint az új versenynaptárban négy junior Világkupa és öt európai kadet körverseny szerepel magyarországi helyszínnel. További nemzetközi versenyek tekintetében is fel van adva a lecke, melyet igyekszünk lehetőségeinkhez mérten a legmagasabb szinten megoldani. Négy fegyvernemben rendezünk junior Világkupa-versenyeket, emellett öt fegyvernemben, közel ezer fős létszámmal rendezünk európai kadet körversenyeket - Gödöllőn és Budapesten -, melyek a sorozat legnépszerűbb állomásai közé tartoznak. Végezetül említsük meg az U23-as európai körversenyeket is. A sportágban marketing szempontból tán kevésbé népszerű, de a szakmai fejlődés szempontjából elengedhetetlen sorozatban valamennyi fegyvernemünk versenyt rendez költségtakarékos módon úgy, hogy a nemzetközi versenyeket a hazai válogatók sorába illesztjük be. verseny megnevezése 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017 Világbajnokság 1 1 Európa-bajnokság 1 Grand Prix 2 2 2 Felnőtt Világkupa 3 3 3 1 1 1 Junior Világkupa 4 4 4 4 4 4 Kadet Körverseny 5 5 5 5 5 5 Fontos kiemelni, hogy a Magyar Vívó Szövetség a FIE 2016. november 27-i közgyűlésén Budapestnek ítélte meg a 2019-es olimpiai kvalifikációs vívó Világbajnokság rendezési jogát. 1.3.8. Sportegészségügyi és doppingellenes tevékenység Általánosságban elmondható, hogy a vívás nem tartozik a dopping érzékeny sportágak közé. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az MVSZ nem tesz meg mindent azért, hogy ne történjen doppingeset. Az MVSZ szorosan együttműködik a Magyar Antidopping Csoporttal, valamint a versenyzők és sportszakemberek is részt vesznek a kötelező tájékoztatókon. Bővebben a 10- es pontban. 16
2. Válogatott keretek A válogatott keretek névsorát az 1. sz. melléklet ismerteti. A következő vívószezon válogatott kereteit 2016. szeptember elején határozza meg az elnökség. 3. A 2017. évi tervezett eredményességi célkitűzések A Világbajnokságok és Európa-bajnokságok célkitűzései. EB- n, VB- n induló versenyzők száma: Fegyvernemenként: Egyéniben 4 fő, csapatban 4 fő. Egy egy világversenyen 6 fegyvernemben összesen 24 versenyző indul egyéni és csapat versenyszámokban. Kadet - junior Eredményességi célkitűzések felnőtt korosztályban a vb-k és az Eb- k tekintetében: Megnevezés Európa-bajnokság Világbajnokság Aranyérmek száma 1 1 Érmek száma 3 3 Pontszerző helyezések 3 3 Megnevezés Európa-bajnokság Világbajnokság Aranyérmek száma 2 2 Érmek száma 5 5 Pontszerző helyezések 5 5 4. Egyes szakmai mutatók területén kitűzött célok - Technikai taktikai tudásszínt növelése. - Fizikai állapot fejlesztése. - Mentális tulajdonságok fejlesztése. - Motiváció, akarati tényezők. - Központi és az egyesületi munka aránya. - Az egyesületi edzők helyzete a központi munkában. Technikai taktikai tudásszínt növelése. 17
A technikai és taktikai tudásszínt a két legfontosabb terület, ami meghatározza a versenyző eredményességét. Mindkét területen jelentős változások, átalakulások történtek az elmúlt évtizedben. A változás fegyvernemenként különböző. Az ezzel kapcsolatos szakmai elképzelések a fegyvernemi vezetőedzők szakmai anyagában találhatók. Fizikai állapot fejlesztése. A vívók teljesítménye nincs közvetlen kapcsolatban fizikai erejükkel. Az eredményességüket azonban befolyásolja speciális fizikai és mentális állóképességük színvonala. A technikai, taktikai felkészülés mellett a versenyzők speciális fizikai felkészítésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Ennek megfelelően a magyar vívóválogatott mellett jelenleg 4 fizikai edző dolgozik. A fizikai felkészítés fegyvernemenként változhat. (lásd. a fegyvernemi vezetőedzők anyagában) Mentális tulajdonságok fejlesztése. A felkészülés ezen területe egyre nagyobb figyelmet kap. A válogatott mellett jelenleg 2 fő pszichológus dolgozik. A mentális felkészítésnél az alábbi területekre kell kiemelt hangsúlyt fektetni: - önbizalom növelése, - csúcsteljesítményre való felkészítés, - pszichológiai problémák megoldása, - megelőzés. Legfontosabb feladatok: - a sportoló megismerése, - motiváció megteremtése, - tesztek, mérések, - eredményességmérés, - stressz, szorongás csökkentése, - mentális felkészítés, - versenyzői hatékonyság növelése, - csúcsforma időzítés, - tapasztalatok értékelése. 18
Központi és az egyesületi munka aránya. A nemzetközi tapasztalat, hogy csak az erős központosítás útján járó nemzetek képesek tartósan világszínvonalon eredményeket elérni. A klubokban dolgozó edzőknek kevés lehetőségük van a nemzetközi tapasztalatszerzésre. A központi keretedzések adnak lehetőséget arra, hogy a fegyvernemi vezetőedzők közvetlen közreműködésével elősegítse a szakmai előrelépést, mind felnőtt, mind junior és kadet korosztályban. Az Európa- és Világbajnokság időpontjának közeledtével a válogatott egyesületi és központi felkészülés arányában a központi felkészülésnek kell dominálnia. A vívók felkészítésének magyarországi sajátossága a tanítvány és az egyesületi mester viszonya. Ez azonban nem zárja ki a központi edzések számának növelését. A fegyvernemi edzők számára kiemelt feladat, hogy rendszeres konzultációt tartsanak az válogatott kerettag egyesületi edzőivel. 5. A felkészülés szakaszai és kiemelt feladati éves bontásban A felkészülés szakaszait a sportági versenynaptárhoz igazítva készítették el a fegyvernemek vezetőedzői, tehát a 2016-2017-es versenynaptár alapján. 6. A válogatás elvei (jelenleg érvényben lévő) KADÉT: EB-VB 1-4 helyezett automatikus induló. EB egyéni válogató a VB-re (1-8. helyezés) - JUNIOR: EB 3+1 korosztályos ranglista 1-3. helyezett automatikus induló egyéniben és csapatban. A szubjektív alapon kijelölésre kerülő 1 fő sportolót a vezetőedző javasol, ezt figyelembe véve a szövetségi kapitány terjeszti elő - részletes indoklással -, a szakmai bizottságok véleményezését figyelembe véve az MVSZ elnöksége dönt. VB 3+1 a korosztályos ranglista1-3. helyezett automatikus induló egyéniben. 19
VB csapat 3+1. 1-3 helyezett automatikus induló csapatban. Az EB egyéni válogató a VB-re (1-8. helyezés). A szubjektív alapon történő 1 fő versenyző kijelölése mind az egyéni, mind a csapatversenyre vonatkozik. A szubjektív alapon kijelölésre kerülő 1 fő sportolót a vezetőedző javaslata alapján a szövetségi kapitány terjeszti elő - részletes indoklással -, a szakmai bizottságok véleményezését figyelembe véve az MVSZ elnöksége dönt. - FELNŐTT: EB-VB egyéni és csapat 2+2. 1-2 helyezett automatikus induló. A szubjektív alapon kijelölésre kerülő 2 fő sportolót a vezetőedző javasol, ezt figyelembe véve a szövetségi kapitány terjeszti elő - részletes indoklással -, a szakmai bizottságok véleményezését figyelembe véve az MVSZ elnöksége dönt. - UNIVERSIADE, U23 EB: Szubjektív alapon történik. A szubjektív alapon kijelölésre kerülő sportolókat a vezetőedző javasolja, ezt figyelembe véve a szövetségi kapitány terjeszti elő - részletes indoklással -, a szakmai bizottságok véleményezését figyelembe véve az MVSZ elnöksége dönt. 1. Válogató versenyek: - KADÉT: o 3 Európai Körverseny; Kadet, junior, felnőtt OB; minimum 4 kadet válogató (az előválogatóval együtt). o + 2 legjobb a junior válogatók közül (hazai és nemzetközi junior válogató versenyekből). - JUNIOR: o 4 junior VK; junior és felnőtt OB; minimum 4 junior válogató (két előválogatóval együtt). o + 2 legjobb a felnőtt válogatók közül (hazai és nemzetközi felnőtt válogató versenyekből). - FELNŐTT: o Minimum 4 válogató (előválogatóval együtt); OB; a fegyvernemenként kijelölt nem tengerentúli GP és VK, nemzetközi verseny (minimum 4, maximum 5). o + 10%-a az előző szezon ranglistapontjainak. 1. Pontszámítási rendszer: Külön táblázatban mellékelve. 1. Nemzetközi versenyeken való indulási jog A kiutazó versenyzőknek minden esetben eleget kell tenniük a válogatási feltételeknek és elveknek. Az utaztatási elvek alól kivételt képez, amennyiben a vezetőedző az érintett versenyzők és edzőik beleegyezésével változtat azokon. KADET: A kadet körversenyekre a ranglista szerint utazhatnak a versenyzők. Amennyiben valaki nem vállalja az utazást, a ranglistán következő veheti át a helyét (feltolódás szabály). JUNIOR: Egyéni világkupára a ranglista szerinti 1-10. automatikus, 2 főt a vezetőedző jelölhet ki a szövetségi kapitány jóváhagyásával. Feltolódás szabály érvényes. Csapatversenyekre: a ranglista 1-2. helyezettje automatikus. A 3. és 4. embert a vezetőedző javasol, szövetségi kapitány dönt. FELNŐTT: Egyéni: VK-ra és GP-re: 1-8. automatikus, 4 főt a vezetőedző jelölhet ki, a szövetségi kapitány hagyja jóvá. Feltolódás szabály érvényes. 20
Csapatversenyekre a vezetőedző javasol, a szövetségi kapitány dönt. Sportolók utaztatása válogató versenyekre MVSZ költségen (minimum létszám) Kadet körversenyek, válogatóversenyek: 1 fő csapatvezető, 4 fő versenyző (1-4., ranglista alapján), 2 fő versenybíró. Junior Világkupák, válogatóversenyek: 1 fő csapatvezető, 4 fő versenyző (1-3., ranglista alapján +1 fő), 1 fő versenybíró. Felnőtt Grand Prix és Világkupák, egyéb válogató versenyek: 1 fő csapatvezető, 4 fő versenyző (VK. esetében, akik a csapatversenyen indulnak, GP esetében 1-2. ranglista alapján, +2 fő). Párbajtőr nemzetközi válogató versenyek: 6 versenyző, közte a hazai ranglista 1-2. helyezettje (a csapatot a vezetőedző jelöli, a szövetségi kapitány dönt). 7. A sportág utánpótlás helyzete A sportág él-utánpótlás nevelő tevékenysége a Magyar Olimpiai Bizottság által működtetett és menedzselt programok keretei között működik. Ezeknek a programoknak köszönhetően, illetve hatékonyságuk révén a sportág utánpótlás eredményessége igen jelentős fejlődést mutat. A Héraklész Bajnok és Csillag Program által biztosított támogatás megfelelő alapot nyújt a legtehetségesebb vívók menedzseléséhez. Mindezek mellett kiemelkedő jelentőséggel bír a fegyvernemenként két fő, összesen 12 fő utánpótlás válogatott edző foglalkoztatása. A vívósport 2005. óta vesz a Sport XXI. Programban. Ennek keretében az alsó három verseny korosztályban (gyermek újonc serdülő) folyó utánpótlás nevelő munka alapfeltételei biztosíthatók. A vívás sportág utánpótlásának helyzete egyre jobb és biztatóbb képet fest a jövőt illetően. A sportág utánpótlás bázisa szélesedik, köszönhetően többek között a kiemelt sportági státusz jelentette sportágfejlesztési támogatásnak, iskolai vívásnak és az elmúlt időszak kiemelkedő eredményeinek. Miként az 1.2 pontban erre már kitértünk, a következő időszakban kiemelt feladathoz jutnak azok a junior korból éppen kiöregedő, vagy még abban benne lévő fiatalok, akik a korosztályos világversenyeken az elmúlt években kimagaslóan szerepeltek. A már a felnőttek között is klasszisnak számító, 21 esztendős Márton Anna (női kard) mellett a teljesség igénye nélkül Siklósi Gergely (19), Bányai Zsombor (20), Berta Dániel (22) férfi párbajtőrben, Kun Anna (21), Bohus Réka (21), Nagy Kinga (18) női párbajtőrben, Záhonyi 21
Petra (19), Pusztai Liza (15) női kardban, Kossuth Bálint (20), Péch Miklós (20) férfi kardban, Pásztor Flóra (18), Lupkovics Dóra (22) női tőrben, Dósa Dániel (20) férfi tőrben egyéni versenyprogram, kiemelt menedzselés mellett készül majd remélhetőleg a 2020-as, illetve az azt követő feladatokra. Rendkívül fontos időszaka ez pályafutásuknak, sportágunk vezetésének minden segtséget meg kell adni ahhoz a szakmai munkához, melyet mestereikkel végeznek ezek a versenyzők, akik jelenlegi, pályafutásukat folytató klasszisaink mellé felzárkózva sokat tehetnek azért, hogy a magyar vívás töretlenül fejlődhessen tovább. Emellett természetesen a kadet és junior korosztály elmúlt időszakban elért sikereit is folytatni kell, nagyszerű mestereink munkáját válogatott szinten össze kell hangolni, olyan válogatási és versenyrendszert kell kialakítani, amely alapja az eredményes szereplésnek. 8. A válogatott keretek foglalkozásának szakmai, szervezési feladatai A vívás sportágban a különböző válogatott keretek felkészülésének szakmai tervei alapvetően a nemzetközi versenynaptárhoz igazodnak.. A válogatott keret felkészülése és felkészítése, edzőtáborozása ettől a versenynaptártól függ. Az edzőtáborok tekintetében elmondható, hogy a válogatott keretek az esetek túlnyomó részében a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok vívótermében, illetve az Északnyugatmagyarországi Általános Olimpiai Központban (Tatai Edzőtábor) készülnek fel a különböző versenyekre. Ezeknek az edzőtáboroknak az időpontjait a fegyvernemi vezetőedzők jelölik ki az éves felkészülési tervek és a nemzetközi versenyek időpontjai alapján. A válogató versenyeket illetően szintén különbségek figyelhetők meg a fegyvernemek és nemek között. Alapvetően 8-12 válogató versenyt jelölnek meg a fegyvernemi vezetőedzők a szezon kezdetén. Ezek állnak hazai és nemzetközi válogató versenyekből, és az Országos Bajnokságból. Fegyvernem Hazai válogató Grand Prix Világkupa Egyéb Összesen Férfi kard 3-4 1 8 Női kard 3 1 2 2 8 Férfi párbajtőr 6 1 3 1 11 Női párbajtőr 6 1 2 2 11 Férfi tőr 3-1 4 8 Női tőr 3-3 2 8 22
A válogatott kereteket irányító szakemberek a szezon végén részletes, fegyvernemenkénti szakmai tervet dolgoznak ki a 2016/17-es szezonra, melyet természetesen az új elnökségnek kell majd elfogadnia. Ez tartalmazza napi lebontásban, mikro-, mezo- és makrociklusoban a pontos programot, beleértve a versenyeket, válogató versenyeket, edzőtáborokat, központi és klubedzéseket. A válogatási szisztéma valamennyi fegyvernemben azonos, a válogató versenyeket mindhárom korosztályban a következő szezonra a szövetségi kapitány jelölte ki a fegyvernemek válogatott edzőivel történő egyeztetést követően, szakmai és anyagi szempontok figyelembe vételével. 9. A sportág egészségügyi ellátása A válogatott sportegészségügyi ellátásának rendszere még nem áll azon a nemzetközi szinten, ahol vetélytársaink által igénybe vehető szolgáltatási rendszerek működnek (Kína, Korea, Oroszország, Olaszország, USA, Németország). Az elmúlt időszakban azonban jelentős előrelépés történt. A sportolókat felkészítő szakmai stábot állított fel a Magyar Vívó Szövetség. Ennek a sportszakmai stábnak tagja a vívóedző mellett, orvos, pszichológus, gyúró, fizikai, rekreációs edző is. Dr. Téglásy György keretorvos irányítja a sportegészségügyi hátteret. Munkájára továbbra is támaszkodni kíván a sportág. A válogatott sportolókkal jelenleg három pszichológus foglalkozik: Csillag Lilla, dr. Kárpáti Róbert és Balassa Levente. Németh Kálmán és Bodnár József gyúrók munkájára nagy szükség van. Kiváló szakemberek, akik sok esetben pszichológusi feladatokat is ellátnak. Feladat: a fegyvernemi vezetőedzők a válogatott vezető orvosával közösen fogalmazzák meg, tervezzék meg a sikeres felkészüléshez szükséges sportorvosi, rekreációs szolgáltatásokat. A megfogalmazott elvárásokat a szövetség vezetői közvetítik a Magyar Olimpiai Bizottság és az OSEI vezető felé. 10. A sportág doppingellenes küzdelme A magyar vívósportban az elmúlt évekből nem ismerünk egyetlen doppingesetet sem. A vívósport egyébként nemzetközi szinten sem tartozik a dopping-érzékeny sportágak közé. 23
A Magyar Vívó Szövetség célja, hogy a magyar vívó sportban a doppingellenes tevékenységgel elérje, hogy a sportágban tevékenységet folytató személyek, szervezetek teljes mértékben mentesek legyenek minden olyan magatartástól, mely doppingtilalomba ütközik. A vívósport egyébként nemzetközi szinten sem tartozik a dopping-érzékeny sportágak közé. Éppen ezért, az MVSZ a zéró tolerancia elvét képviseli a dopping kérdésben. A Szövetségben külön megbízott munkatárs látja el a doppingellenes koordinátor feladatkörét - a kapcsolattartást a Magyar Antidopping Csoport Kft és a Szövetség között Sovány Péter sportszakmai munkatárs tartja, aki 2015. december 3-4 között részt vett a MACS által szervezett szakmai konferencián. A koordinátor feladatai; hazai és nemzetközi holléti nyilvántartási rendszerek kezeléséből adódó szövetségi feladatok ellátása, az éves doppingjelentés elkészítése, a HUNADO által szervezett felvilágosító és nevelő célokat szolgáló képzések igénylése, a MACS által szervezett eseményeken az MVSZ képviselete, továbbá a hazai rendezésű nemzetközi versenyeken a doppingellenőrzések teljes körű menedzselése. A Szövetség szoros és aktív kapcsolatot ápol/tart a MACS-csal, minden hazai és nemzetközi kötelezettséget betart és közreműködik azok betartatásában. Továbbá az idei évben a szövetség dopping ellenes szabályzata felfrissítésre került, és még jobban összehangolódott a hazai és nemzetközi szabályzattal. Jelentős változás, hogy 2016. január 1-től holléti információt szolgáltatni kizárólag a WADA által felügyelt ADAMS rendszeren keresztül lehet! A HUNADO, az EMMI Sportért Felelős Államtitkársága és a MOB közös munkájának eredményeként a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 2015-ben hivatalosan is deklarálta a hazai doppingellenes szabályozás, azaz a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet, valamint a HUNADO Doppingellenes Szabályzatának megfelelőségét a 2015-ben hatályba lépett Nemzetközi Doppingellenes Szabályzattal. A Kormányrendeletben nem szabályozott kérdésekben a Korm- rendelet 10. -a alapján a HUNADO Doppingellenes Szabályzata az irányadó. A listán szereplő összes sportolónak kötelező a regisztráció MACS holnapján (www.antidopping.hu), valamint a holléti nyilvántartás vezetése ADAMS rendszerben. 24
Sorszám Sportoló neve Születési ideje Egyesületének neve 1. Bányai Zsombor 1996 Vasas SC 2. Boczkó Gábor 1977 BHSE 3. Decsi Tamás 1982 Kertvárosi Vívó Egyesület 4. Dósa Dániel 1996 Törekvés SE 5. Iliász Nikolasz 1991 Vasas SC 6. Imre Géza 1974 BHSE 7. Knapek Edina 1977 BHSE 8. Márton Anna 1995 MTK 9. Mohamed Aida 1976 UTE 10. Németh András 1995 BHSE 11. Rédli András 1983 SZL-BAU 12. Révész Julianna 1983 BVSC 13. Somfai Péter 1980 BHSE 14. Szász Emese 1982 Vasas SC 15. Szatmári András 1993 Vasas SC 16. Szilágyi Áron 1990 Vasas SC 17. Siklósi Gergely 1997 SZL-BAU 18. Berta Dániel 1994 PTE-PEAC Nemzeti Nyilvántartott Vizsgálati Csoport (RTP) (Az RTP végső névsorát a HUNADO határozza meg, és hozza nyilvánosságra a honlapján.) Azon sportolók neve, akiket a Szövetség jelöl a Nemzeti Nyilvántartott Vizsgálati Csoportba, és ez által a holléti (whereabouts) információs rendszerbe. Minden olyan sportoló beletartozhat a Csoportba (16 év felett), aki várhatóan nemzetközi versenyen érem/pontszerző, válogatott keret tagja, rövid időn belül ugrásszerű teljesítménynövekedést produkált, a múltban doppingvétség elkövetése miatt eljárás alatt állt, doppingvétség elkövetése miatt büntetésben részesült, vagy jelenleg büntetését tölti. Amennyiben a jelenleg érvényes RTP listáról sportolókat kíván töröltetni, úgy azokhoz tisztelettel kérünk indoklást mellékelni. Sorszám Sportoló neve Születési ideje Egyesületének neve 1. Pusztai Liza 2001 Vasas SC 2. Záhonyi Petra 1997 Kárpáti Rudolf VK 3. Siklósi Gergely 1997 SZL-BAU Balaton 4. Kossuth Bálint 1996 UTE 5. Kun Anna 1995 OMS-TATA 6. Pásztor Flóra 1998 Törekvés SE 7. Nagy Kinga 1998 Diósgyőr 11. Sportdiplomácia feladatok, nemzetközi tisztségviselők A magyar vívósport sportdiplomáciai helyzete az elmúlt két évtizedben jelentősen gyengült, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy az 1990-es években a Nemzetközi 25
Vívó Szövetségnek magyar főtitkára Dr. Kamuti Jenő volt, aki aztán később évekig az Európai Vívó Konföderáció vezetője is volt, ezzel szemben 2012-ben Magyarországnak mindösszesen két bizottsági helye maradt a FIE- ben. 2014. június 1-től dr. Kulcsár Krisztián lesz a Nemzetközi Vívó Szövetség technikai igazgatója, így tovább bővült a Nemzetközi Vívó Szövetségben honfitársaink által betöltött tisztségek száma. Kimondható, hogy a magyar vívósport sportdiplomáciai szempontból nézve kitört az elszigeteltségből és jó úton halad afelé, hogy visszakerüljön a nemzetközi vívóélet sportdiplomáciai vérkeringésébe. Nemzetközi tisztségviselők 2017 Név Tisztség a FIE-ben Tisztség EFC dr. Kulcsár Krisztián sportigazgató Kamuti Jenő Tiszteletbeli alelnök, Orvosi Bizottság Szabó Bence Végrehajtó Bizottság (Edzői Tanács) dr. Czeglédy Edina Jogi Bizottság Héder Barna Televíziós gyártásvezető Szilágyi Áron Sportolói Bizottság elnök, Végrehajtó Bizottsági tag Tuschák Katalin Nők és Vívás Bizottság Szepesi László Edzői Tanács tag Bartóki- Gönczy Balázs Marketing Bizottság Dr. Téglásy György Orvosi Bizottság 3. táblázat: Nemzetközi tisztségviselőink 12. A sportág létesítmény helyzete A létesítményfejlesztési program legfontosabb célkitűzése, hogy a meglehetősen rossz állapotban lévő sportági infrastruktúra lehetőség szerint a legtöbb helyen fejlődjön. Elsődleges feladat volt azonban, hogy a válogatott keretek által leginkább igénybe vett központi létesítmények felújítása és fejlesztése valósuljon meg. 26
1. kép: A Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok felújított vívóterme A 2013-as összegekből megújult tehát a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok vívóterme, valamint a Tatai Olimpia Központ fejlesztése is megvalósult. Ezekben a fejlesztésekben a vívótermek eszközállományának megújítási is lezajlott. Vívóink most már a sportcsarnok névadójához, a legeredményesebb magyar olimpikonhoz méltó körülmények között készülhetnek a különböző megmérettetésekre, valamint versenyek lebonyolításához is XXI. századi helyszínként szolgál. A központi létesítmények mellett az egyik legfontosabb feladat a nagy hagyományokkal rendelkező, többnyire fővárosi egyesületek vívótermeinek felújítása. A fejlesztési program következő pillére a vidéki egyesületek létesítményhelyzetének rendezése. Az MVSZ koncepciója szerint a cél, hogy egy támogatási időszakban minél több tagszervezet vívóterme újuljon meg, akár több ütemben is. 13. A szövetség és egyesületek kapcsolata A Magyar Vívó Szövetség törekszik arra, hogy minden tagszervezetével kiváló munkakapcsolatot tartson fenn. Ez különösen igaz azokra az egyesületekre és klubokra, melyek a válogatott keret sportolóit adják. Örömmel jelenthetjük ki, hogy a válogatott keret nem összpontosul csupán néhány egyesületben, hanem az ország egész területéről érkeznek sportolók a válogatott sporteseményekre, edzőtáborokba és keretedzésekre. 27
Összességében a Szövetség és az egyesületek kapcsolata és együttműködése kifejezetten jónak mondható, a közös szakmai célok elérése érdekében mindenki konstruktívan dolgozik és kiveszi a részét a feladatokból. 14. A felkészülést befolyásoló tényezők Biztosítani kell a nyugodt szakmai munka feltételeit, az egységet: - a fegyvernemi vezetőedzők és a válogatott versenyzőket adó edzők együttműködésében, - a központi felkészülés és az egyesületi felkészülés arányaiban, - a szükséges szakmai munka tartalmában (technikai taktikai - fizikai képzés), - az évenként kitűzött központi célokkal való azonosulásban, - a kvalifikációra esélyes csapatok, egyéni versenyzők kiemelt menedzselésének elfogadásában, - a vívósport egységét hangsúlyozó felfogásban (3 fegyvernem, 6 versenyszám, mégis egy sportág), - a szövetség szakmai szervezeti egységeinek: a szakmai alelnök, a Szakmai Testület, a Fegyvernemi Szakbizottságok, a fegyvernemi vezetőedzők feladat- és hatásköreinek szabályozásában, valamint együttműködésében. Kiszámítható, tervezhető állami támogatási rendszer. A finanszírozási és elszámolási rendszer fegyelmezett betartása mellett a szabályozás és a végrehajtás is vegye figyelembe a sportági sajátosságokat, szakmai szempontokat. A vívósport bevételteremtő képességének növelése. A szövetség állami támogatástól való függőségének enyhítése a saját bevételeinek növelése útján. Az egyesületekben élsport terén folyó szakmai munka támogatása. A műhelytámogatási rendszer olimpiai ciklust átfogó időtávú, eredményorientált kialakítása. Az éves szakmai tervek, a rendelkezésre álló források időbeni összehangolása a vívósport speciális felkészülési, versenyeztetési ritmusához igazodó módon. Az aktuális olimpiai ciklus sikeres kvalifikációjának érdekében részletes szakmai, menedzselési és pénzügyi terv kidolgozása. 28
A felkészülés folyamatában szükséges egyéb sportszakemberek pszichológus, gyógytornász, terapeuta, kondicionáló edző, gyúró, fegyvermester foglalkoztatási feltételeinek összehangolása az érintett szervekkel: MOB OSEI MVSZ. 29
Mellékletek 30
Dr. Fuchs Jenő 1908 London 1912 Stockholm Dr. Posta Sándor 1924 Párizs Tersztyánszky Ödön 1928 Amszterdam Piller György 1932 Los Angeles Kabos Endre 1936 - Berlin Elek Ilona 1936 - Berlin 1948 London Gerevich Aladár 1948-London Kovács Pál 1952 - Helsinki Kárpáti Rudolf 1956 Melbourne 1960 - Róma Pézsa Tibor 1964 - Tokió Rejtő Ildikó 1964 Tokió Kulcsár Győző 1968 - Mexikó Dr. Fenyvesi Csaba 1972 - München Tordasi Ildikó 1976 - Montreal Szabó Bence 1992 - Barcelona Nagy Tímea 2000 Sydney 2004 - Athén Szilágyi Áron 2012 - London 31