Békés Megyei Szimfonikus Zenekar Közhasznú Kulturális Egyesület ALAPSZABÁLY

Békés Megyei Szimfonikus Zenekar Közhasznú Kulturális Egyesület ALAPSZABÁLY A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar Közhasznú Kulturális Egyesület 2014. szeptember 7-én megtartott közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseire is figyelemmel az egyesület alapszabályát az alábbi módosításokkal fogadta el. A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar Közhasznú Kulturális Egyesület alapszabályának ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a közgyűlésen 5/2014. (IX.7.) számú határozattal elfogadott módosítások alapján hatályos tartalomnak. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) Az egyesület neve: Békés Megyei Szimfonikus Zenekar Közhasznú Kulturális Egyesület (2) Az egyesület rövidített neve: Békés Megyei Szimfonikus Zenekar Egyesülete (3) Az egyesület székhelye: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 3. (4) Az egyesület működési területe: Magyar Köztársaság területe (5) Az egyesület jogállása: önálló jogi személy, mely közhasznú jogállással bír. Az egyesületet, mint jogi személyt, a hatóságok és harmadik személyek előtt az elnök, az elnökhelyettes-művészeti vezető és az egyesületi-zenekari titkár képviselik. Képviseleti joguk önálló, a képviseleti joguk gyakorlásának terjedelme általános. Elnök: Sándor Ottó Lakcíme: 5700 Gyula, Budapest körút 2. 4/18. Elnökhelyettes- művészeti vezető: Uhrin Viktor Lakcíme: 5500 Gyomaendrőd, Petőfi u. 23. Egyesületi-zenekari titkár: Kovácsné Kerekes Dalma Lakcíme: 5700 Gyula, Csatorna u. 19. 1

(6) Az egyesület: Nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az egyesület vagyona a rendes tagjai és pártoló tagjai által befizetett tagdíjakból, valamint a támogatók felajánlásaiból és hozzájárulásaiból képződik. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Működése, szolgáltatásainak igénybe vétele és beszámolói nyilvánosak, amelynek legfontosabb adatait az egyesület székhelyén bárki számára hozzáférhetően kifüggesztve nyilvánosságra hozza. Az egyesület éves beszámolójába, s annak közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE (1) Az egyesület közhasznú jogállása: Az egyesület az alábbi jogszabályban meghatározott közfeladatot látja el: kulturális tevékenység, s ezen belül: előadó-művészeti szervezet támogatása, helyi közművelődési tevékenység támogatása, amely a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) 7. bekezdés alapján helyi önkormányzati feladat. az előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése, amely a 2008. évi XCIX.törvény az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól 3. (1) bekezdés alapján együttes néven önkormányzati feladat. 2

(2) Az egyesület célja és tevékenységei: Békés megye zenei képviselőjeként a megye, a régió és szerényebb mértékben az ország zenei életének szerves részévé válni. Megteremti és támogatja a Békés megyében tevékenykedő zenepedagógusok és zenei pályára készülő fiatalok számára a zenekari játék és fellépés lehetőségét. Az egyesület a zenei élet területén intenzív regionális szerepet vállal. A zenei kultúra tanítása, tanulása, gyakorlása, széles körű terjesztése, zeneterápia. Közművelődési, zenei programok szervezése, lebonyolítása (zenei fesztiválok, táborok). Önálló zenei koncertek szervezése, meghívásra fellépések vállalása. A klasszikus zene magas színvonalú interpretálása, zeneértő közönség kinevelése és megtartása, Békés megye és Békéscsaba Megyei Jogú Város népszerűsítése a klasszikus zenén keresztül. A fenti célok megvalósításának érdekében a zenekar rendszeresen próbál, fellép hangversenyeken, és más zenei rendezvényeken. Az egyesület a zenekar koncertjeire, fellépéseire vendégművészeket, karmestereket kérhet fel. Az egyesület céljai elérése érdekében hang és képrögzítés formájában koncertjeiről, vagy stúdióban bemutató anyagot készít és terjeszt. Az egyesület a tagját a tagsági viszony alapján a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatásban részesítheti. III. AZ EGYESÜLET TAGJAI Tagsági viszony formái: rendes tagság 3

pártoló tagság Tagsági viszony keletkezése: az egyesület alapításakor alapító tagsággal belépéssel pártoló tagsággal A jelen alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a tag kifejezés szerepel, az egyesület rendes tagjait kell érteni, a pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a pártoló tag kifejezést. Az egyesület tagja lehet az a természetes és/vagy jogi személy, aki az alapszabályban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek elfogadja, tagfelvételi kérelmét írásbeli belépési nyilatkozatával kifejezésre juttatja és a közgyűlés egyszerű többsége (50%+1 fő) jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az egyesület létesítő okiratát ismeri és az egyesület alapszabályát, céljait magára nézve kötelezőnek fogadja el, és vagyoni hozzájárulásként rendszeresen fizeti a tagdíjat. A közgyűlés egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal pártoló tagnak kérhet fel olyan természetes vagy jogi személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A pártoló tagság a jelölt általi írásbeli kérelmével, és a kérelem közgyűlés általi elfogadásával jön létre. Az egyesület elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni és a rendelkezésére álló adatokat az adatvédelmi szabályok betartásával kezelni. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az egyesületbe való belépés, illetve kilépés önkéntes. Tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bárki bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági viszony megszűnik: kilépéssel, melyet a tag írásban jelez az elnökség felé 4

tagsági jogviszony 30 napos határidővel történő írásbeli felmondásával, ha a tagnak egy éven túli tagdíjhátraléka van és azt az elnökség írásbeli felszólítását követően sem rendezi határidőn belül. kizárással, ha a tag súlyosan vét a törvények ellen, vagy ha az egyesület céljaival és érdekeivel ellentétes tevékenységet fejt ki (a kizárást kimondó, megindokolt írásbeli határozatot a közgyűlés egyszerű többséggel 50%+1 fő hozza meg, amely ellen a kizárt tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül keresettel fordulhat a Gyulai Törvényszékhez). A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. A tagdíjat az elnökség előzetes javaslata alapján a közgyűlés határozza meg. Befizetésének módja: átutalással, határideje minden év május 31. A befizetett tagdíjak semmilyen jogcímen nem követelhetők vissza. IV. TAGSÁGI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A tag jogai: a) a közgyűlésen történő részvétel és szavazati jog a határozatok meghozatalában, b) tisztségre történő megválaszthatóság, c) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, d) javaslatokat tehet, új megoldásokat kezdeményezhet, e) a tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tag kötelezettségei: a) aktív közreműködés az egyesület céljainak elérésében; b) az alapszabály betartása; c) a közgyűlés és az elnökség határozatai szerinti eljárás; d) az egyesületi tag az egyesület tevékenységében vagyoni hozzájárulással (tagdíjfizetés) vesz részt, a tagsági díj rendszeres évi átutalásával (új belépő az éves tagdíjat fizeti, a belépés idejétől függetlenül); e) nyilvántartási adatok különösen értesítési email cím változása esetén tíz naptári napon belül értesíteni kell az elnökség valamely tagját. 5

V. PÁRTOLÓ TAGSÁGI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A pártoló tag jogai: a) a közgyűlésen történő részvétel és hozzászólási jog b) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein c) javaslatokat tehet, új megoldásokat kezdeményezhet. A pártoló tag kötelezettségei: a) az alapszabály előírásainak szem előtt tartása b) a közgyűlés és az elnökség határozatainak megismerése c) a pártoló tag az egyesület tevékenységében vagyoni hozzájárulással (tagdíjfizetés) vesz részt, a tagsági díj rendszeres évi átutalásával (új belépő kötelezettsége minimum az éves tagdíj belépéstől számított időarányos mértéke). VI. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK (1) Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége. Az egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az egyesület ügyintéző képviselő szerve, az elnökség irányítja és látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai: az elnök, az elnökhelyettes-művészeti vezető és az egyesületi-zenekari titkár. (2) Az egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt. (3) Az egyesület ügyintéző szervének és legfőbb szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 6

(4) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig : a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adóés vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. VII. A KÖZGYŰLÉS (1) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az elnök az elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a az ok és cél megjelölésével azt írásban kéri. (2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, módosítása; b) az egyesület céljainak módosítása; c) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; d) a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; e) az éves költségvetés elfogadása; f) az éves beszámoló ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének, közhasznúsági jelentés elfogadása; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; 7

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) tagfelvétel, valamint az egyesület tagjainak sorából történő kizárás, tagság felmondása. (3) A közgyűlést az elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével, emailben. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 10 naptári nappal meg kell küldeni, az álláspontok kialakítására is alkalmas részletezésű napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és idejének pontos megjelölésével. A közgyűlési meghívó elküldésének időpontjától számított 36 órán belül tagok kérhetik a napirend kiegészítését, annak indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv, vagy személy jogosult dönteni. Ennek hiányában, illetve elutasítás esetén a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. (4) Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés után már 30 perccel összehívható és a megjelentek számától függetlenül határozatképes, de csak abban az esetben, ha arra a meghívóban utalás történt. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendi kérdések tekintetében határozatképes. A közgyűlés nyilvános. A nem ugyanazon a napon megismételt ülésre újabb meghívót kell küldeni valamennyi tagnak. (5) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. (6) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Kivételek: a) pont esetében a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. b) és c) pontok esetében a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. 8

(7) A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. (8) A közgyűlés levezető elnöke az elnök, akit akadályoztatása esetén a titkár helyettesít. (9) A közgyűlés a vezető tisztségviselőket mindig titkos szavazással választja meg. Egyébként pedig a közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. (10) Nyílt szavazás során szavazategyenlőséget követően a szavazás egy alkalommal megismételhető, ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazás esetén a határozati javaslatot addig kell ismételni, ameddig a kellő támogató többség ki nem alakul. (11) A közgyűlésen hozott határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az elnök köteles a közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok könyvébe bejegyezni. A bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A Határozatok könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, a személye is) megállapítható. (12) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a közgyűlésen történtek rövid leírását. Mind a közgyűlés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag. VIII. AZ ELNÖKSÉG (1) Az egyesület ügyintéző szerve az elnökség, amelynek tagjait a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 3 év időtartamra választja. Az elnökség 3 fős: elnökből, elnökhelyettesművészeti vezetőből és az egyesületi-zenekari titkárból áll. A vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények és kizáró okok a Ptk. 3:22. (1), (4) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alapján: a) vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége 9

ellátásához szükséges körben nem korlátozták. b) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. c) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (2) Az elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tart ülést. Az elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az elnökség szavazategyenlőség esetén határozatot nem hoz. Az ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. (3) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Két tag jelenléte esetén egyhangú döntéshozatal szükséges. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell. (4) Az elnökségi ülést az elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével, emailben. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. (5) Az elnökség hatáskörébe tartozik: a) javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére, az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével; b) az ügyrend elfogadása; c) a közgyűlés összehívása; d) az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves beszámolóba, s annak közhasznúsági mellékletébe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére; e) a könyvelés adatai alapján összeállított éves beszámoló és közhasznúsági melléklet közgyűlés elé terjesztése jóváhagyás céljából; f) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe; g) javaslatot tesz a közgyűlésnek a karmester és vendégművészek személyére; 10

h) javaslatot tesz a közgyűlésnek az éves művészeti koncepcióra; i) dönt munkaügyi és számviteli kérdésekben; j) elkészíti a zenekar Szervezeti és Működési Szabályzatát; k) pályázatok figyelése, elkészítése, melyhez segítséget vehet igénybe a tagoktól. (6) A közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. Az elnökség tagjainak visszahívására az alábbi esetekben van lehetőség: - ha rendszeresen hiányzik - ha passzivitást mutat az egyesület működésében - ha nem látja el a feladatát. Az elnökségi tagok visszahívása a közgyűlésen jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével történik. (7) Az elnök köteles az elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok könyvébe bejegyezni. A bejegyzést, a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A Határozatok könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, a személye is) megállapítható. Az egyesületi-zenekari titkár köteles a közgyűlés és a vezetőség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni. (8) Az elnök hatásköre és főbb feladatai: a) az egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése; b) a munkáltatói jogok gyakorlása az egyesület munkavállalói felett; c) a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása; d) az elnökségi ülések előkészítése és levezetése; e) az egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt; 11

f) a könyvelés által elkészített éves beszámoló szakmai és pályázati vonatkozású kiegészítése, és jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjesztése; g) az elnökség előzetes jóváhagyásával aláírja a rendező szervekkel és művészekkel kötött szerződéseket; h) napi kapcsolatot tart a szakmai vezetőkkel; i) gondozza a zenekar működéséhez szükséges pályázatokat. (9) Az elnökhelyettes-művészeti vezető hatásköre és főbb feladatai: a) az egyesületet érintő programok szakmai koordinátora; b) az egyesület művészeti koncepciójának előkészítése, irányítása; c) az elnök távollétében az egyesület képviselete. (10) Az egyesületi-zenekari titkár hatásköre és főbb feladatai: a) az egyesület közgyűlésének és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből az ügyintéző szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható; b) a közgyűlés és az elnökség határozatainak az alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése; c) az egyesületet és a zenekart érintő programok, próbák, hangversenyek koordinátora; d) az elnök és az elnökhelyettes-művészeti vezető távollétében az egyesület képviselete. (11) Tisztségviselők díjazása: a) Az egyesület tisztségviselői részére az egyesület díjazást állapíthat meg. A díjazás nagyságát és gyakoriságát a közgyűlés állapítja meg. b) Az elnökség jogosult akár a tagok közül való, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. IX. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG (1) Az erre vonatkozó jogszabályok értelmében egyesületünk esetében nincs feltétlenül szükség a bizottság létére. 12

X. JELÖLŐBIZOTTSÁG ÉS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG (1) Az egyesület közgyűlése nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel a választást megelőző ülésén az elnökség előterjesztése alapján háromtagú jelölőbizottságot választ. A jelölőbizottság mandátuma az egyesületi tisztségviselők választásáig áll fenn, a választás napján átalakul választási és szavazatszámláló bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig működik. Ezt követően ismét jelölőbizottságként működik tovább, mandátuma a következő választást megelőző közgyűlésig, az új jelölőbizottság megválasztásáig marad fenn. (2) Az egyesületnél az elnökség, a felügyelőbizottság jelölésének és megválasztásának feltételeire, módjára, lebonyolításának rendjére a közgyűlés által elfogadott választási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A jelölőbizottság elnökből és 2 tagból álló testület, ügyrendjét maga határozza meg. (4) A jelölőbizottság a választást megelőzően 15 nappal a választásra javasolt személyek listáját az elnökségnek megküldi, melyhez csatolja a jelöltek elfogadó nyilatkozatát. (5) A jelölőbizottsági tagság megszűnik: a) a megbízatás időtartamának lejártával; b) a tag elhalálozásával; c) a tag lemondásával; d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével; e) a tag visszahívásával; f) az egyesület megszűnésével. A jelölőbizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a jelölőbizottságban vállalt feladat ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására az elnökség javaslata alapján a közgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha a jelölőbizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, az elnökség a jelölőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében a legközelebbi közgyűlésen új tag megválasztására tett javaslattal a megüresedést pótolja. 13

XI. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA Az egyesület gazdálkodását a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjét szabályozó jogszabályokban foglaltak figyelembevételével, az alábbiak szerint végzi: Az egyesület bevételei: a) tagdíjak, b) pártoló tagok adományai, alapítványok támogatásai, c) az egyesület gazdálkodási, vállalkozási tevékenysége, d) önkormányzati támogatások, e) pályázati pénzek, f) rendezvények bevételei, g) saját készítésű hanghordozók eladásából. Az egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel és azt kizárólag az alapszabályban meghatározott cél szerinti, és közhasznú tevékenységekre fordítja. Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül is bárki részesülhet. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és nem fogad el. Az egyesület megszűnése esetén a megmaradó vagyonról az egyesület közgyűlése dönt. A tagdíj összegét, befizetésének módját az elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről az elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. 14

Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat. Az egyesületre vonatkozó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 28-30. -aiban foglalt rendelkezések az irányadók, az egyesület e rendelkezéseknek megfelelően tesz eleget beszámolási és nyilvántartási kötelezettségeinek. Az egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. Az egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. Az éves beszámolóba és annak közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni. Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. 15

XII. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE (1) Az egyesületet az elnök, az elnökhelyettes-művészeti vezető, és az egyesületi-zenekari titkár önállóan képviselik. (2) Az egyesület bankszámlája felett az elnök és az egyesületi-zenekari titkár önállóan jogosultak rendelkezni. XIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE (1) Az egyesület megszűnik, ha a közgyűlés a feloszlásáról vagy más egyesületbe való beolvadásáról határoz; ha a bíróság feloszlatja, megszünteti, vagy megállapítja a megszűnését és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. Jogutódlással történő megszűnés esetén az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, illetve abban az esetben, ha az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. (2) Ha az egyesület elhatározza a feloszlást, ezt követően végelszámolást kell lefolytatni. (3) Az egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéseiből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. (4) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, 16

1. sz. melléklet Békés Megyei Szimfonikus Zenekar Közhasznú Kulturális Egyesület Szabályzat a választás és a szavazás lebonyolításának rendjéről A Békés Megyei Szimfonikus Zenekar Közhasznú Kulturális Egyesület elnöksége az alapszabály VIII. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a választási szabályzat szövegét az alapszabály 1. sz. mellékleteként az alábbiakban állapítja meg: 1. Az egyesület ügyintéző szerve az elnökség, amelynek tagjait a közgyűlés a jelenlévők egyszerű többségével, titkos szavazással 3 év időtartamra választja. Az elnökség 3 fős: elnökből, elnökhelyettes-művészeti vezetőből és egyesületi-zenekari titkárból áll. 2. Minden egyesületi tag választó, s egyben választható is az alapszabályban a tisztségekre vonatkozóan rögzített feltétek szerint. Amennyiben bármely tisztségre jelölt személy nincs jelen a gyűlésen, akkor a közgyűlés eldönti, hogy választható-e. Igazolt, indokolt távollét esetén nincs szükség a közgyűlés döntésére. 3. Az egyesület elnökének, elnökhelyettes-művészeti vezetőjének, egyesületi-zenekari titkárának megválasztása választógyűlésen történik. Ugyanekkor történik a 3 tagból álló felügyelőbizottság megválasztása is, a tagokat a közgyűlés a jelenlévők egyszerű többségével, titkos szavazással 3 év időtartamra választja. 4. Az előterjesztett lista a tagok javaslatai alapján kibővíthető. A listára ajánlottaknak a választógyűlésen néhány percben el kell mondaniuk, miért vállalják a jelölésüket. 5. Az elnökség köteles gondoskodni a szavazás lebonyolításának személyi és tárgyi feltételeiről. A titkos szavazáshoz 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell szervezni, amelynek elnöke egyúttal elkészíti a jegyzőkönyvet a titkos szavazás eredményéről. 6. A szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségben a szavazókon, a szavazatszámlálókon és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem tartózkodhat. 7. A választó közgyűlések rendje: a. A jelölőbizottság kialakított véleményét és javaslatát, 15 nappal a választásokat megelőzően az elnökség és tagság tudomására hozza. b. Az egyesület választó közgyűlését az egyesület elnöke hívja össze. A meghívónak a gyűlés időpontján és helyszínén kívül tartalmaznia kell a jelöltségre ajánlottak névsorát. Az elnökség tisztségeinek betöltésére a jelölőbizottság tesz javaslatot, mely a tagok javaslatai alapján, a közgyűlésen is kibővíthető. 18

A javasolt személyek a jelöltlistára nyílt szavazással, a jelenlévő tagok legalább egyharmadának igen szavazatával kerülhetnek fel. c. A választást levezető elnök lehet a szavazók bármelyike. 8. A választó közgyűlés menete: Az egyesület elnöke nyitja meg. Az elnök névsorolvasást rendel el, így állapítja meg a jelenlévők számát és a közgyűlés határozatképességét. A választó közgyűlésen kell megválasztani a levezetőelnököt, a jegyzőkönyvvezetőt, és a hitelesítőket. Ha valamelyikükkel szemben kifogás merül fel, akkor a közgyűlés újat választ helyette. Javaslatot tesz és kér a levezető elnök személyére, aki a szavazók bármelyike lehet, és megszavaztatja a közgyűléssel. Az egyesület elnökségének megválasztása: a. A levezető elnök ismerteti az elnöki, elnökhelyettes-művészeti vezetői és egyesületi-zenekari titkári tisztségre ajánlottak névsorát, majd felkéri a szavazókat, hogy tegyenek további személyi javaslatokat. Ezt követően - a javasolt személyek bemutatkozása után - a választó közgyűlés a jelöltlistára kerülésről - egyenkénti szavazással dönt. b. A jelöltlista kialakítását követően - technikai szünet után - a szavazók részére tisztségenként elkülönített zárt borítékokat osztanak ki. Mindegyik borítékban annyi cédula található, ahány jelölt szerepel az adott tisztségre vonatkozó elfogadott listán. Egy cédulán egy jelölt neve lehet. A szavazók a kiválasztott, tisztségenként legfeljebb 1 jelölt nevét tartalmazó cédulát a választási borítékba helyezik bele. c. Amelyik választási borítékban a szavazatszámláló bizottság tisztségenként 1 jelöltnél több nevet talál, azt a szavazatot érvénytelennek tekinti, és a választási kifogás kivizsgálására előírt határidő elteltével megsemmisíti. d. A titkos szavazás eredményét a levezető elnök közli a választóközgyűléssel. Amennyiben a többes jelölés következményeként második szavazási forduló lebonyolítása válik szükségessé, úgy a második forduló során csak a legtöbb szavazatot kapott két jelölt vehet részt a választáson. A felügyelőbizottság tagjainak megválasztása: a. A levezető elnök ismerteti a felügyelőbizottsági tagságra ajánlottak névsorát, majd felkéri a szavazókat, hogy tegyenek további személyi javaslatokat. 19