JELENTÉS a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

JELENTÉS a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 2005. július

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1013-41/2005. Témaszám: 767 Vizsgálat-azonosító szám: V0252 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Solymár Ágnes, mb. osztályvezető, számvevő tanácsos Az összefoglaló jelentést készítette: Pásztor Katalin számvevő tanácsos Az ellenőrzésben részt vettek: dr. Méri Sándorné számvevő dr. Nagy-Korsa Márta számvevő tanácsos Pásztor Katalin számvevő tanácsos Sas Imréné számvevő tanácsadó Az ÁSZ által a témában eddig készített jelentések: címe Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről (1992) sorszáma 80 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

Jelentés a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részére PHARE forrásból juttatott pénzügyi támogatások felhasználásának vizsgálatáról (1994) Jelentés a fejezetek és intézményeik által az alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon felhasználásának, működtetésének ellenőrzéséről (1996) Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Gandhi Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a médiatörvény végrehajtásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről (1997) Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Televízió Közalapítvány és kapcsolódó ellenőrzés keretében a Magyar Televízió Rt. működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak juttatott állami eszközök felhasználásának és működtetésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a sportcélú közalapítványok működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány működésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről 220 306 347 351 372 373 396 9806 9812 9822 9906 9907 9915 0002 0011 0101 Jelentés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 0117

gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az EU Kommunikációs Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány gazdálkodásnak ellenőrzéséről 0136 0228 0304 0323 0351 0402 0427 0437 Jelentés az Illyés Közalapítvány gazdálkodásnak ellenőrzéséről 0466 Jelentés az államháztartáson kívüli állami feladatellátás rendszerének ellenőrzéséről Jelentés a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 0467 0510 0513

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 21 1. A TTFK működésének jogi, szervezeti feltételei 21 1.1. Létrehozása és közhasznú bejegyzése 21 1.2. Az alapító okirat és az SZMSZ 21 1.3. A képviseleti jog, a bank- és értékpapírszámla feletti rendelkezés 24 1.4. A kuratórium működése 25 1.5. A felügyelő bizottság működése 27 2. A gazdálkodás és a könyvvezetés szabályozottsága, szabályossága 27 2.1. A gazdálkodási szabályzatok 27 2.2. Éves költségvetések 30 2.3. A számviteli nyilvántartás rendszere és szabályossága 30 2.4. Az éves beszámolók, és a beszámolási kötelezettség teljesítése 31 3. Bevételek és kapott támogatások 32 3.1. A központi költségvetési támogatás 32 3.2. Pályázati úton kapott támogatások 35 4. Költségek és adott támogatások 35 4.1. A közalapítvány által nyújtott támogatások 37 5. A közalapítvány vagyonának alakulása 39 5.1. A vagyon szerkezete, az eszközök összetétele 39 5.2. A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelési szerződés 39 5.3. A beruházások alakulása 41 5.4. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítése 42 6. A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. 43 6.1. A kft. létrehozása, a kuratórium tulajdonosi jogainak gyakorlása 43 6.2. A közalapítványtól kapott támogatások 45 6.3. A kft. vagyonának összetétele 46 6.4. A kft. bevételei és költségei 47 6.5. A kft. értékesítése 48 7. A Netrióta Informatikai Kft. 50 7.1. A kft. létrehozása, a kuratórium tulajdonosi jogainak gyakorlása 50 1

7.2. A közalapítványtól kapott támogatások 53 7.3. A kft. vagyonának összetétele 54 7.4. A kft. költségei és ráfordításai 56 8. A Szellemi Környezetvédelemért Alapítvány 56 8.1. Az alapítvány megalapítása 56 8.2. Az induló vagyon felhasználása 57 MELLÉKLETEK 1. számú A TTFK eszközei és forrásai 2. számú A TTFK közhasznú eredmény-kimutatása 3. számú A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. eszközei és forrásai 2001-2002. 4. számú A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. eszközei és forrásai 2003. 5. számú A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. eredmény-kimutatása 2001-2002. 6. számú A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. eredmény-kimutatása 2003. 7. számú A Heti Válasz Lap terjesztési adatai 2001-2004. 8. számú A Netrióta Informatikai Kft. eszközei és forrásai 2001-2004. 9. számú A Netrióta Informatikai Kft. eredmény-kimutatása 2001-2004. 10. számú A TTFK kuratóriumi elnökének észrevétele 11. számú Az ÁSZ elnökének az észrevételre adott válasza FÜGGELÉKEK 1. számú A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. gazdálkodásának és könyvvezetésének szabályozottsága 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény áfa Általános forgalmi adó Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet ÁSZ törvény az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény FB Felügyelő Bizottság Gt. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény Heti Válasz Kft. Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Kbt. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény Új Kbt. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény Kh. tv. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény Kincstár Magyar Államkincstár kutatóintézet A közalapítvány szervezeti keretei között működő környezettudatos nyilvánosságkutató intézet KVI Kincstári Vagyon Igazgatóság MEH Miniszterelnöki Hivatal Mt. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény Netrióta Kft. Netrióta Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság NKA Nemzeti Kulturális Alapprogram Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény sajtótörvény A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény SZKA Szellemi Környezetvédelemért Alapítványt SZMSZ Szervezeti és Működési Szabályzat Szt. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Tao. tv. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. év LXXXI. törvény TTFK Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány üvegzseb törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 3

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Közalapítvány Kiemelkedően közhasznú közalapítvány Közfeladat Közhasznú tevékenység Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló Közhasznúsági jelentés A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre [Ptk. 74/G. (1) bekezdése]. A kiemelkedően közhasznú közalapítványnak a közhasznú közalapítványokra előírt követelmények teljesítésén túl közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot kell ellátnia, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, az alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza, továbbá a közhasznú tevékenységet maga látja el [Kh. tv. 5. és a BH2001. 451 számú, egyedi ügyben hozott bírósági végzés]. Közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia [Ptk. 74/G. (2) bekezdése]. A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a közhasznú közalapítvány alapító okiratában szereplő cél szerinti tevékenység [Kht. 26. c) pontja]. A közhasznú nyilvántartásba vett közalapítványoknál mérlegből, közhasznú eredménykimutatásból és tájékoztató adatokból áll [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. (8) bekezdése, illetve 4. és 6. számú melléklete]. Tartalmazza a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót [Kh. tv. 19. (3) bekezdése]. Közalapítvány bevételei A vállalkozási tevékenység bevétele, valamint az alapítványi célú tevékenység bevételei (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésének a) és b) pontja]. Közalapítvány költségei (kiadásai) A vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei, az alapítvány 5

Közalapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) Induló vagyon Cél szerinti tevékenység Működési költségek Támogatás Vezető tisztségviselő a közalapítványoknál Domain Időszaki kiadvány Környezettudatos szemlélet Name service szolgáltatás Notebook Online Remitenda Szerver kezelő szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdésének a) és b) és c) pontja]. Az alapítvány kezelő szervének üzemeltetési, fenntartási költségei (az alapító okiratok ezeket a költségeket tekintik a kuratórium és a munkaszervezet működési költségeinek). A közalapítvány javára a célja megvalósításához az alapító okiratban meghatározott vagyon [Ptk. 74/A. (1) bekezdése, 74/B. (1) bekezdése]. A közalapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges [Ptk. 74/B. (4) bekezdése]. A közalapítványi vagyon pontos megjelölése nélkül a közalapítvány nem jöhet létre [BH2001. 303 számú, egyedi ügyben hozott bírósági végzés]. Minden olyan tevékenység, amely az alapító okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja [Kh. tv. 26. b) pontja]. Az üzemeltetési, fenntartási költségek (kiadások) és az egyéb közvetett költségek (kiadások) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. ]. Pénzbeli és nem pénzbeli juttatás [Kh. tv. 26. j) pontja]. A közalapítvány kuratóriumának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, a közalapítvánnyal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az alapító okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy [Kh. tv. 26. m)]. Felségterület, a virtuális felségterületek, vagyis az internetes oldalak egyértelmű azonosítását szolgáló megnevezés. Az a napilap, folyóirat és egyéb lap, valamint ezek melléklete, amely egy naptári évben legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel kerül kiadásra, évfolyamszámmal, sorszámmal, keltezéssel van ellátva, és akár eredeti szerzői alkotásként, akár átvett fordításként az újságírói, az írói vagy a tudományos műfaj körébe tartozó írásművet (hírt, tudósítást, cikket, riportot, tanulmányt, verset, elbeszélést stb.), fényképet, grafikát, karikatúrát vagy rejtvényt közöl. (sajtó törvény 20. ) Az ép és egészséges ember eszményének, a természeti és társadalmi környezetünk iránti felelősségnek a megerősítése. A hálózaton fellelhető nevek kiszolgálója. Telepes, síkkijelzős, hordozható kézi számítógép Interaktív és egyidejű kapcsolattartási mód hálózaton keresztül távoli számítógépekkel Eladatlan, terjesztőtől visszaküldött újság Lokális hálózat központi gépe, illetve fájl átvitelt levél 6

Web (www) website elosztást, vagy más hálózati funkciót biztosító központi számítógép nagy távolságú hálózatokon. World Wide Webb, azaz világméretű hálózat, weboldalak hálózata az interneten. Internetkikötő, az adott témájú internetes kiadványok sokasága, amelyek bármelyike elérhető 7

JELENTÉS a Természet-és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A non-profit szervezetek között 1994. január 1-jétől jelentek meg a közalapítványok, melyek megalakítására és működésére a Ptk. az alapítványok szabályozásán belül külön feltételeket és követelményeket határozott meg az alapítók körét, az ellátandó közfeladatokat, valamint a működés és gazdálkodás feltételeit illetően. Közalapítványt csak az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete hozhat létre állami közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából, de a közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. A közalapítványok a nyilvánosság előtt tevékenykednek, ezért alapító okiratukat, gazdálkodásuk legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni. A közpénzek törvényes, felelős és közhasznú felhasználását elősegítendő a Ptk. és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény részletesen meghatározta a közalapítványok vagyonkezelő szervezete (kuratóriuma) működésének, képviseletének, a tisztségviselők felelősségének és összeférhetetlenségének szabályait. A közalapítványok vagyonát kezelő szervezet tagjai az alapítók bizalmából látják el feladatukat, de tőlük sem közvetlenül, sem közvetve nem függhetnek, az alapítók nem gyakorolhatnak meghatározó befolyást a közalapítvány vagyonának felhasználására. A közalapítványok ellenőrzésére az alapítványoknál szigorúbb követelmények vonatkoznak, így az alapítóknak már az alapítással egy időben létre kell hozni a kuratórium ellenőrzésére jogosult ellenőrző szervet (ellenőrző vagy felügyelő bizottságot). Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványoknál az Állami Számvevőszék nemcsak az állami támogatás felhasználását, hanem a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét is jogosult ellenőrizni. 2004. évben az ún. média közalapítványokkal együtt 50 működő, illetve 2 bejegyzés alatt álló, az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítvány volt. A 2004. évi költségvetési törvény eredeti előirányzatként a Kormány által alapított közalapítványoknak közvetlenül névre címzetten 35,5 milliárd Ft eredeti támogatási előirányzatot hagyott jóvá 1, amelyből az államháztartás 1 Ez az összeg nem tartalmazza az OGY által alapított három ún. média-közalapítvány támogatását. 9

BEVEZETÉS egyensúlyi helyzetének javításához szükséges rövid és hosszabb távú intézkedésekről szóló 2050/2004. (III. 11.) Korm. határozat 2,1 milliárd Ft-ot (5,9%-ot) zárolt. A Magyar Köztársaság Kormánya a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványt (TTFK) a tudományos kutatás, közművelődési, oktatási és a természeti, szociális, egészségügyi és kulturális javak védelmével, valamint a fogyasztó- és környezetvédelemmel kapcsolatos állami feladatok ellátása céljából alapította, a Fővárosi Bíróság 2000. december 30-án a 16. Pk. 60.808/2000/2. számú végzésével kiemelkedően közhasznú közalapítványként nyilvántartásba vette. A közalapítvány 100 millió Ft induló vagyont, a 2001-2004. években további 2 milliárd Ft központi költségvetési támogatást kapott. A 2004. évi költségvetési törvényben a TTFK eredeti támogatási előirányzata 20 millió Ft volt, amely összeget a Kormány teljes egészében a közigazgatási rendszer korszerűsítése feladatra átcsoportosított. A TTFK létrehozására vonatkozó kormány előterjesztésben megfogalmazott alapítói szándék szerint a Kormány a közalapítványt azzal a céllal hozta létre, hogy a nyilvánosságban megerősítse a környezettudatos értékrendet, vagyis az ép és egészséges ember eszményét, a természeti és társadalmi környezetünk iránti felelősséget. E cél elérése érdekében a közalapítvány feladatául határozta meg a nyilvánosság szerkezetének, értékrendjének, a nyilvánosságot formáló fórumok, intézmények szerepének kutatásáról és elemzéséről való gondoskodást, az ilyen kutatások támogatását, az elemzések és kutatási eredmények közzétételének és a minél szélesebb körű hozzáférhetőségének elősegítését, valamint a környezeti tudatosság erősítése érdekében a társadalom szereplői együttműködésének ösztönzését. A jelen ellenőrzés megállapításainak többszöri egyeztetését követően is maradt véleményeltérés a TTFK kuratóriuma és az Állami Számvevőszék között a közalapítvány által alapított egy személyes gazdasági társaságok és a Szellemi Környezetvédelemért Alapítvány létrehozására, a kuratórium 100%-os tulajdonában lévő Heti Válasz kft. értékesítését alátámasztó cégértékelés hiányára, valamint a Kormány felé tett 1. számú javaslatunkra vonatkozóan. 2 A TTFK-nak juttatott 2001. évi állami támogatás felhasználásának törvényességét és célszerűségét 2002. évben a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a helyszínen ellenőriztük, 3 amelynek során a bankszámla feletti rendelkezés gyakorlását szabálytalannak minősítettük, mivel nem felelt meg az alapító okirat előírásának a Kincstárnál vezetett számlák feletti rendelkezéshez bejelentettek köre. 2 A kuratóriumi elnök észrevételét és az ÁSZ elnöke által megküldött válaszlevelet a 10. és 11. számú mellékletként csatoltuk. 3 Lásd: Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről (2002. év, 0228.) 10

BEVEZETÉS A Fővárosi Főügyészség 2003-ban a közalapítványnál törvényességi felügyeleti vizsgálatot folytatott, amelynek célja annak megállapítása volt, hogy a TTFK betartja-e a Kh. tv. működésre, gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseit. Az ügyészség az észlelt törvénysértések miatt a kuratóriumi elnöknél felszólalással élt. A TTFK gazdálkodásának soron kívüli ellenőrzését 2005. január 6-án a Kormány nevében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kérte. Az Állami Számvevőszék az ÁSZ tv. 2. (5) és (9) bekezdései alapján ellenőrzi a közalapítványoknál az állami költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását, továbbá a Ptk. 74/G. (8) bekezdése alapján a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét. Jelen ellenőrzés célja volt, hogy törvényességi és célszerűségi szempontból értékelje, hogy a TTFK működése és gazdálkodása hogyan segítette elő az alapító okiratban meghatározott célok és feladatok megvalósítását; gazdálkodásának és könyvvezetésének szabályozottsága és szabályossága biztosította-e a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét; a kapott állami támogatást rendeltetésszerűen és célszerűen használta-e fel az alapító okiratban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében; a vagyonkezelésére és vagyonhasznosítására vonatkozó kuratóriumi döntések a közalapítványi célok teljesítését illetően megalapozottak és célszerűek voltak-e, kuratóriuma törvényesen és célszerűen gyakorolta-e a 100%-os tulajdonában lévő Heti Válasz Kiadó Kft-vel és a Netrióta Kft-vel kapcsolatos tulajdonosi jogokat; által alapított gazdasági társaságok részére történt pénzeszköz átadás szabályos és célszerű volt-e, a társaságoknál azokat célszerűen használták-e fel. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 21. (3) bekezdése alapján, ha egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, és ehhez más szervnél is ellenőrzést kell végezni, az Állami Számvevőszék ellenőre jogosult az összefüggő tényeket ott vizsgálni. Kapcsolódó ellenőrzés keretében ellenőriztük a TTFK 100%-os tulajdonában lévő két gazdasági társaság (Heti Válasz Kft. és a Netrióta Kft.) gazdálkodását, valamint a Szellemi Környezetvédelemért Alapítvány részére a közalapítvány által átadott pénzeszközök célszerinti felhasználását. A közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzése 2000. december 30-tól 2004. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki. A Heti Válasz Kft. gazdálkodását a 2001 májusi megalapításától a 2004. április 30-i értékesítéséig terjedő időszakra ellenőriztük. 11

BEVEZETÉS 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány (TTFK) megalakulásától 2004. év végéig összesen 2052,5 millió Ft állami támogatást kapott, ezen belül az éves költségvetési törvények alapján 2050 millió Ft-ot, a Nemzeti Kulturális Alapprogramból pályázati úton 2,5 millió Ft-ot. A központi költségvetési támogatáson felül a TTFK-nak bevétele származott a szabad pénzeszközök befektetéséből (111,5 millió Ft), az értékesítés nettó árbevételéből újságértékesítési, hirdetési, továbbszámlázott szolgáltatások bevétele (103,4 millió Ft) az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítéséből (69,1 millió Ft) és egyéb bevételekből (18,8 millió Ft). A teljesített költségek és ráfordítások ugyanezen időszak alatt 2044,9 millió Ft-ot tettek ki, amelynek 10 %-át a működési célú kiadások jelentették. Az alapító a közalapítvány 100 millió Ft-os induló vagyonán belül 10 millió Ft-ot törzsvagyonként jelölt meg, így azt sem a működés, sem a közalapítványi célok megvalósítása érdekében nem lehetett felhasználni, ezt az előírást a közalapítvány az ellenőrzött időszakban betartotta. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felhatalmazása alapján a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nyilatkozatban hozzájárult egy, a Magyar Állam tulajdonát képező ingatlannak a közalapítvány székhelyeként való bírósági bejegyzéséhez. A KVI és a TTFK az ingatlan használatára a közalapítvány bejegyzését követően másfél évig nem kötöttek szerződést, ezáltal a kincstári vagyon részét képező ingatlan használatának feltételeit, a közalapítványnak az ingatlan használatával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit nem dokumentálták. A 2002 májusában megkötött vagyonkezelési szerződés előírásait nem teljesítették maradéktalanul, mivel a TTFK a kincstári vagyont gyarapító fejlesztéseket nem a szerződésnek megfelelő ütemben és mértékben teljesítette (a szerződésben vállalt, ötéves vagyonkezelői díjnak megfelelő fejlesztés összege 150 millió Ft volt, a közalapítvány összesen 71 millió Ft-ot költött az ingatlanra, ennek 96%-át a szerződés megkötése előtt), a KVI a teljesítést nem kérte számon. A KVI a vagyonkezelői jog ingatlan nyilvántartásba való bejegyeztetéséről sem gondoskodott, a TTFK pedig nem jegyeztette be. A helyszíni ellenőrzés 2005 áprilisi befejezésekor a vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel való felbontása folyamatban volt. Az ellenőrzött időszakban a Kormány a TTFK tekintetében az alapítót megillető jogkör gyakorlójának 2003. április 23-ig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, azt követően a MEH általános politikai államtitkárát jelölte ki. A MEH a központi költségvetésből nyújtott támogatás cél szerinti felhasználásával kapcsolatos előírásokat, az elszámolások benyújtásának módját és határidejét, a felhasználás ellenőrzésének módját 2001-2003. években szerződésben rögzítette. A MEH 2004-ben a TTFK részére a költségvetési törvényben biztosított 20 millió Ft támogatásra a közalapítvánnyal támogatási szerződést nem kötött, a támogatást a kuratórium elnökének többszöri kérésére sem utalta át, azt a Kormány a MEH előterjesztése alapján kormányhatározattal a közigazgatási rendszer korszerűsítése feladatra az év végén átcsoportosította. 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az ellenőrzött időszakban a TTFK részére nyújtott költségvetési támogatás csökkenő tendenciát mutatott (a 2001. évben 1500 millió Ft, 2002-ben 500 millió Ft, 2003-ban 50 millió Ft volt, 2004-ben nem kapott költségvetési támogatást). A MEH felé benyújtott, a központi költségvetési támogatás felhasználásáról szóló pénzügyi elszámolások alapján 2001-ben a TTFK visszaigényelt áfara (64,9 millió Ft) is felhasználta a támogatást, a támogatásból beszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétellel (66,4 millió Ft) nem csökkentette a beruházás értékét. A 2002. és 2003. évi elszámolásokban olyan kiadást (ingatlan bérleti- és közüzemi díja) is elszámolt, amelyet részére az egyszemélyes kft-je megtérített. A MEH a támogatási szerződésekben nem írta elő, hogy a támogatás visszaigényelhető áfa-ra nem fordítható, a támogatásból beszerzett eszközök továbbértékesítésének feltételeit nem határozta meg, továbbá nem igényelte a támogatás fel nem használt részének befektetéséből származó kamatbevétellel való elszámolást sem. A TTFK alapító okirat szerinti céljainak megvalósítása érdekében működtette a Heti Válasz című hetilapot, a Gondola internetes portált, a Környezettudatos Nyilvánosságkutató Intézetet, valamint támogatást nyújtott a természet- és társadalombarát értékrendnek elkötelezett civil szervezetek és üzleti szféra részére a környezettudatos szemlélet erősítésében való együttműködésének elősegítése érdekében. A kuratórium a közalapítványi célok megvalósítása érdekében ellátandó feladatait részben saját szervezeti keretein belül, részben az általa létrehozott két egyszemélyes kft-jén, valamint alapítványán keresztül valósította meg. Saját szervezeti keretein belül egyrészt a Környezettudatos Nyilvánosságkutató Intézet (kutatóintézet) működtetését végezte, amely az ellenőrzött időszak alatt kutatási tanulmányok, esszék megírását, könyv formájában való kiadását támogatta, konferenciákat szervezett. Másrészt a kuratórium egyéb szervezetek és gazdasági társaságok részére nyújtott 105,6 millió Ft összegben támogatást. A kuratórium a támogatásokat pályázatok kiírása nélkül, egyedi kérelmek alapján nyújtotta, és a támogatási lehetőséget nem hozta nyilvánosságra. A támogatások szabályosságának, célszerű felhasználásának és elszámoltatásának tételes ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy a támogatások célja megfelelt az alapító okiratban meghatározott közalapítványi céloknak, a támogatások odaítéléséről a kuratórium döntött, a támogatott szervezetekkel a közalapítvány nevében a kuratórium elnöke megállapodást, vagy támogatási szerződést kötött. A támogatottak 19%-a (négy szervezet) a támogatási szerződésben meghatározott elszámolási határidőt túllépve számolt el, egy támogatott nem számolt el, a támogatás összegét visszafizette. A támogatottak 14%-a (három szervezet) nem a szerződés szerint számolt el, ebből ketten elszámolásukat helyesbítették, egy pedig a TTFK által kifogásolt összeget visszafizette. A TTFK alapító okiratában rögzített cél megvalósítását szolgálta a közéleti, kulturális és a társadalom környezettudatos gondolkodásának elősegítését szolgáló Heti Válasz című hetilap és könyvkiadás, amely tevékenységet a kuratórium 2001 májusáig a közalapítvány szervezeti keretei között, ezt követően pedig az erre a célra létrehozott egyszemélyes kft-jén keresztül végezte. A kuratórium tulajdonosi jogait hiányosan gyakorolta, ugyanis a kft. szakmai irányítására, az újság kiadására helyezték a hangsúlyt, ugyanakkor a pénzügyi szám- 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK viteli rendszer hiányosságainak megszüntetését nem tudta elérni, így pl. a mindenkori ügyvezetés a gazdálkodási szabályzatokat nem a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítette el, a kuratórium nem szorgalmazta az ügyvezetésnél a felelős számviteli vezető kinevezését. A kft. az ellenőrzött időszakban 871,8 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült, amely teljes egészében a TTFK-tól származott, 92,2%-ban közvetlen, 7,8%-ban pedig közvetett úton (a közalapítvány által létrehozott Szellemi Környezetvédelemért Alapítványtól). A kuratórium a kft-nek nyújtott támogatások mértékéről a közalapítvány éves költségvetései keretén belül, az azon felül nyújtott összegekről külön határozattal döntött. A kuratórium a támogatás felhasználására a 2001. év kivételével támogatási szerződést kötött, amelyben meghatározta a támogatás célját, az elszámoltatás módját és határidejét. A kft. a közalapítványtól kapott támogatások közalapítványi céloknak megfelelő felhasználásáról a 2001. év kivételével elszámolt. Annak ellenére, hogy a kft. összes bevételén belül a TTFK által nyújtott támogatás 50,3%-ot tett ki, 2003. év végéig mégis 25,6 millió Ft vesztesége keletkezett, így az állami forrásból biztosított 100 millió Ft-os jegyzett tőke a veszteséges gazdálkodás hatására elértéktelenedett. A hetilap példányszáma a 2001. évi induláshoz képest 2002. év végére ugyan 2,5-szeresére (húszezerről ötvenkétezerre) nőtt, de ezt követően folyamatosan csökkent, 2004-ben már csak huszonnégyezer volt. A lap veszteséges forgalmazásához egyrészt hozzájárult, hogy az összes példányszámon belül az értékesített példányszám aránya átlagosan csak 56%, az ingyenes példányszám 8%, a remitenda 36% volt, másrészt, hogy a bevételeken belül a hirdetésből származó bevétel aránya 46%-ról 15%-ra csökkent. A TTFK mint a kft. tulajdonosa szűkös anyagi forrásaira való tekintettel, nem tudta támogatni a társaság költségeit, ráfordításait, így az újság fennmaradása érdekében a kuratórium a kft. értékesítése mellett döntött, amellyel azonban az alapító okiratban meghatározott célkitűzés megvalósításának egyik legfontosabb eszközéről volt kénytelen lemondani. A kuratórium a kft. értékesítésekor cégértékelést nem készíttetett. A kuratórium a közalapítvány által működtetett Heti Válasz című hetilap és a közalapítvány on-line megjelenítésére, valamint internetes portál kialakítására hozta létre a Netrióta Informatikai Kft.-t. A létrehozáskor meghatározott célok megvalósítását a kft. azonban csak részben teljesítette, mivel a TTFK online megjelenítése az ellenőrzött időszakban nem valósult meg. A Heti Válasz lap on-line megjelenítését 2005. január 1-től már nem a Netrióta Kft. végzi. A kuratórium a tulajdonosi jogait a kft. működése során hiányosan gyakorolta, mivel nem fogadta el az előtársaság zárómérlegét 2001-ben, nem döntött a cégbírósági bejegyzés előtt kötött szerződések jóváhagyásáról, a kft. 2001 2003. évekre vonatkozó költségvetéseinek elfogadásáról, valamint a kft. alapító okirata szerinti ún. fontos szerződések megkötésének jóváhagyásáról. Bár a kft. veszteségeinek csökkentése érdekében tőkepótlásról, létszámcsökkentésről és a működési költségek visszaszorításáról a kuratórium intézkedett, mindezen intézkedések ellenére a kft. veszteséges gazdálkodását nem tudta megakadályozni. A kft. az ellenőrzött időszakban az alapítótól 274 millió Ft-ot kapott, amely teljes egészében a központi költségvetésből származott (70 millió Ft-ot a kft. létrehozására, 40 millió Ft-ot a veszteségei ellentételezésére, 164 millió Ft-ot működési támogatásra), a kft. nettó árbevétele mindössze 25,3 millió Ft volt. A TTFK mint tulajdonos nem törekedett a kft. árbevétel szerző működtetésére, 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ezért a közhasznú feladatok egy részének megvalósítását ilyen feltételek mellett nem volt indokolt gazdasági társaságra bízni. A TTFK részéről nem volt indokolt létrehozni a 101 millió Ft induló vagyonnal megalapított Szellemi Környezetvédelemért Alapítványt, mivel annak mind a célja, mind a cél megvalósításának eszköze egyben a közalapítvány cél és eszközrendszere is volt. Az alapítvány a rendelkezésére álló vagyonból 68 millió Ft-ot a Heti Válasz lap működtetésének támogatására, további 24 millió Ft-ot pedig saját működési költségeire, egyéb alapítványi céljaira mindössze 5 millió Ft-ot használt fel. A közalapítvány működésének legfontosabb szabályait a Kormány által jóváhagyott alapító okirat tartalmazta. A kuratórium személyi összetétele megfelelt a törvényes előírásoknak, mivel a Kormány mint alapító a kuratóriumban sem közvetlenül, sem közvetve a vagyon felhasználására vonatkozóan meghatározó befolyást nem szerzett és nem is gyakorolt. A Kormány az ellenőrzött időszakban az alapító okiratot egy alkalommal módosította, amelyet a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vett, azonban a helyszíni ellenőrzés befejezéséig a Kormány feladat megjelölése ellenére a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nem gondoskodott annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről. A Kormány mint alapító a TTFK alapító okiratát a törvényben előírt módon 2003 októberéig nem módosította az évi egy millió Ft-ot meghaladó cél szerinti juttatások pályáztatási kötelezettségének előírása tekintetében, emiatt az alapító okiratnak az egyedi támogatási rendszerre vonatkozó jelenlegi szabályozása törvénysértő. Az ellenőrzött időszakban hatályos alapító okiratok a Heti Válasz lap főszerkesztője feletti egyéb munkáltatói jogok szabályozása tekintetében nem voltak összhangban a vonatkozó törvényi előírásokkal, mivel az a kiadó, vagyis 2001 júniusától a Heti Válasz Kft. vezetőjét illette volna meg, és nem a kuratóriumot. Személyi összeférhetetlenséget eredményezett, hogy a kuratórium 2002. július 1-jétől a kuratórium elnökét nevezte ki a Heti Válasz lap főszerkesztőjévé, ezáltal olyan testület (kuratórium) gyakorolta a főszerkesztő felett a munkáltatói jogokat (beleértve kinevezés, felmentés, fegyelmi és kártérítési igény érvényesítés) amelynek önmaga is tagja volt (a kinevezésről szóló kuratóriumi határozat hozatalában a kuratórium elnöke nem vett részt). Célszerűtlen volt, hogy a 2002. április 23-tól hatályos alapító okiratból kikerült a tiszteletdíjra vonatkozó szabályozás. Így az alapító okiratban az alapító sem maga számára nem tartotta fenn, sem az alapító nevében eljáró miniszter vagy a kuratórium számára nem ruházta át a tiszteletdíj konkrét megállapításának jogát. Nem zárta ki azt az értelmezési lehetőséget, hogy a kuratórium jogosult lehet etikai kifogásokat indukálva és összeférhetetlen módon a saját tagjai és a kuratórium ellenőrzésére kinevezett FB tagjai számára megállapítani a tiszteletdíjat (a tisztségviselők részére kifizetett tiszteletdíj az ellenőrzött időszakban 30 ezer Ft/fő/hó, összesen 4,7 millió Ft volt). A kuratórium az ellenőrzött időszakban hatályos alapító okiratok szabályozása célszerűtlen volt még a tekintetben is, hogy nem írtak elő az FB mint az alapító által felkért ellenőrző testület részére beszámolási kötelezettséget az alapító felé. Az alapító okirat a közalapítvány képviseletével kizárólag a kuratórium elnökét hatalmazta fel, a bankszámla felett a kuratórium elnöke és egy tagja együtt volt jogosult rendelkezni. Az alapító okirattal ellentétesen a közalapít- 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK vány szervezeti keretein belül működő kutatóintézet ötmillió Ft alatti szerződéseit a képviseleti jog gyakorlására nem jogosult intézet igazgató írta alá. A vagyon feletti rendelkezés gyakorlata a bankszámla tekintetében az ellenőrzött időszakban, az értékpapírszámla tekintetében 2004 júniusáig szintén eltért az alapító okirat előírásától, mivel a kurátorokon kívül a közalapítvány alkalmazottai is rendelkeztek a vagyon felett, csorbítva ezzel a kuratórium vagyonkezelési jogát. 4 A kuratórium mint testület működése során, az ülések között felmerült kérdések tekintetében, utólagos tájékoztatási és jóváhagyatási kötelezettséggel, átruházta a kuratórium elnökére a döntési jogát, továbbá felhatalmazta a kuratórium elnökét saját hatáskörben az ösztöndíjpályázatok elbírálására, utólagos tájékoztatási kötelezettséggel, valamint a Heti Válasz Kft.-re ruházta a Heti Válasz lappal kapcsolatos alapítói jogokat. 5 A kuratórium az alapító felhatalmazása nélkül a 2001. évben közhasznú céljaival összhangban két egyszemélyes gazdasági társaságot alapított (a kuratórium a közalapítvány vagyonát az alapító okirat keretei között használhatta fel, az alapító pedig gazdasági társaságok létrehozására csak az alapító okirat 2002. május 27-től hatályos módosításában adott felhatalmazást). A Ptk. és az alapító okirat előírásával összhangban a közalapítványnál FB működött. Az FB tagok rendszeresen részt vettek a kuratórium ülésein, a közalapítvány közhasznúsági jelentéseit és éves beszámolóit minden évben megtárgyalták és elfogadták. Az FB a közalapítvány működéséről és gazdálkodásáról az alapítót egyik évben sem tájékoztatta, részére éves beszámolót nem küldött, mivel azt számára, az ellenőrzött időszakban hatályos alapító okiratok nem írták elő. A TTFK az ellenőrzött időszakban a befektetési szabályzat kivételével rendelkezett a hatályos törvényekben előírt gazdálkodási szabályzatokkal. A közalapítvány a kuratórium által elfogadott befektetési szabályzattal csak 2002 októberétől rendelkezett, annak ellenére, hogy létrehozásától kezdődően folytatott befektetési tevékenységet (tőkebefektetések, értékpapír vásárlás és értékesítés). A kuratórium mint a közalapítvány legfőbb irányító, általános ügydöntő, ügyintéző, képviselő és kezelő szerve a gazdálkodás feltételeinek szabályait tartalmazó szabályzatokat határozattal nem hagyta jóvá, a szükséges jogszabályi és egyéb változásoknak megfelelően azokat nem aktualizálta. A vagyonkezelési és befektetési szabályzat banki aláírásra vonatkozó rendelkezései nem feleltek meg a törvényi előírásoknak, mivel a kuratórium elnökén és tagjain kívül, a közalapítvány alkalmazottai részére is rendelkezési jogot biztosított. A számviteli politika nem szabályozta teljes körűen az értékcsökkenés elszámolásának módjait (terv szerinti értékcsökkenési leírás kulcsait, a terven felüli érték- 4 A bankszámla feletti rendelkezés gyakorlatát az ÁSZ 2002. évi ellenőrzése során is kifogásolta. Lásd jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről (0228 számú jelentés). 5 A kuratórium a Fővárosi Főügyészség 2003. évi ellenőrzését követően a határozatokat a Heti Válasz lap alapítói jogok átruházása kivételével visszavonta. 17

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK csökkenés elszámolásának választási lehetőségét az egyes eszközcsoportoknál), a továbbutalási céllal kapott támogatások elszámolási szabályait. A számlarend nem biztosította a TTFK közhasznú feladatai költségeinek és ráfordításainak, és a működési költségeinek egymástól elkülönített nyilvántartását. A kuratórium nem határozta meg a pénzkezelési szabályzatban a házipénztár záró állományát. A kuratórium az ellenőrzött időszakban éves költségvetés alapján gazdálkodott, amelynek tartalmát, szerkezetét az alapító okirat nem részletezte. Az éves költségvetések 2001-2002. években hiányosak voltak, mivel nem tartalmazták a központi költségvetési támogatások összegét. Az alapító a működési költségek mértékét csak a 2001. évre vonatkozóan határozta meg az alapító okiratban, amelyet azonban a közalapítvány 9,8 millió Ft-tal túllépett (az összes kiadás 10%-a helyett ténylegesen 11,5% lett a működési költség). A 2002-2004. évek működési költségei mértékét a hatályban lévő alapító okirat nem határozta meg. A TTFK az ellenőrzött időszak minden évére elkészítette az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést. Gazdálkodásának legfontosabb adatait a 2002. év kivételével - nyilvánosságra hozta, a kuratórium az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés megküldésével számolt be az alapítónak a közalapítvány működéséről, az éves beszámolójának közzétételéről a székhelyen történő betekinthetőség biztosításával gondoskodott. A közalapítvány működésének ellenőrzése során olyan törvénytelenséget nem állapítottunk meg, amely indokolná megszűntetését. A TTFK működési feltételeiben és finanszírozásában azonban olyan változások következtek be az ellenőrzött időszak alatt, amelyek leszűkítették a közalapítvány alapító okiratában megfogalmazott céljai megvalósításának lehetőségét. Ezt támasztja alá, hogy a közalapítvány állami támogatásban 2004. évtől nem kapott. Az állami támogatás 60%-ában részesülő lap és könyvkiadási tevékenységet végző egyszemélyes kft. értékesítésével a kuratórium a közalapítványi cél megvalósításának legfontosabb eszközéről volt kénytelen lemondani. A közalapítvány másik az állami támogatás 13%-ában részesülő kft-je által végzett tevékenység az internetes portál működtetésére korlátozódott. Az alapító okirat szerinti további állami feladatokat a kuratórium cél szerinti támogatásaival és kutatóintézete által látta el, a kutatóintézet költségvetése azonban évről évre csökkent, cél szerinti támogatást pedig a kuratórium a 2003. évtől nem nyújtott. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak 1. Mérlegelje, hogy szükség van-e a közalapítvány további fenntartására, figyelembe véve egyrészt azt a körülményt, hogy a célszerinti feladatok jelentős részét a közalapítvány már nem végzi, másrészt, hogy az alapító okiratban rögzített közfeladatok más szervezeti és finanszírozási formában elláthatóak-e. 18

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Módosítsa, illetve egészítse ki az alapító okiratot a következőkkel (amennyiben a közalapítvány működése az 1. pontban megjelölt döntés eredményeként továbbra is indokolt): a) b) c) d) vezesse át az Áht. 104/A. (2) bekezdésének 2003. június 9-től hatályos előírását, amely szerint a közalapítvány köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió forintot meghaladja, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet a közalapítvány közfeladatára tekintettel más eljárási rendet állapít meg; határozza meg a működési kiadások mértékét az éves kiadások arányában; határozza meg a tisztségviselők tiszteletdíj kifizetésének szabályait, ennek keretében hatalmazza fel az alapító képviseletében eljáró MEH általános politikai államtitkárát a kuratóriumi tagok és az FB tagok tiszteletdíjának megállapítására; írjon elő az FB részére az alapító felé évenkénti beszámolási kötelezettséget. a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek Intézkedjék, hogy a központi költségvetési támogatás felhasználására kötött szerződések rögzítsék a visszaigényelhető áfa-ra, és a támogatásból beszerzett eszközök továbbadására vonatkozó előírásokat. a Miniszterelnöki Hivatal általános politikai államtitkárának Gondoskodjék a közalapítvány hatályos alapító okiratának a Magyar Közlönyben való nyilvánosságra hozásáról. a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány kuratóriumának 1. Gondoskodjék - amennyiben a vagyonkezelési szerződés nem kerül felbontására - a közalapítvány székhelyéül szolgáló, a Magyar Állam tulajdonát képező ingatlan vagyonkezelői jogának az ingatlan nyilvántartásba való bejegyeztetéséről. 2. Haladéktalanul vonja vissza az alkalmazottak bankszámla feletti rendelkezési jogosultságát. 3. Vizsgálja felül a Netrióta Informatikai Kft. tovább működésének célszerűségét, figyelemmel a kft. által ellátott feladatoknak a közalapítványhoz való átcsoportosítási lehetőségére. 4. Gondoskodjék (amennyiben a kft. működése a 3. pontban megjelölt felülvizsgálat eredményeképpen továbbra is indokolt) a tulajdonában álló Netrióta Kft.-ben tulajdonosi jogai maradéktalan gyakorlásáról, ennek keretében intézkedjék, hogy a kft. ügyvezetője az előtársasági zárómérleget, a cégbírósági bejegyzés előtt kötött szerződéseket, a 2001 2003. évekre vonatkozó költségvetéseket, valamint a kft. alapító okirata szerinti fontos szerződéseket terjessze a kuratórium elé jóváhagyás céljából. 19

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5. Tájékoztassa a nyilvánosságot az alapító okirat előírásának megfelelően sajtó, vagy internet útján a támogatási lehetőségeiről, a kuratórium döntéseiről, biztosítva ezzel, hogy a támogatásai bárki számára hozzáférhetők és megismerhetők legyenek. 6. Módosítsa a belső szabályzatokat a következők figyelembevételével: a) b) c) d) e) egészítse ki a számviteli politikát a közalapítvány sajátosságait figyelembe véve az értékcsökkenés elszámolására, valamint a továbbutalási céllal kapott támogatások nyilvántartására vonatkozó szabályaival; határozza meg a pénzkezelési szabályzatban a házipénztár záró állományát, gondoskodjék a pénztár ellenőrzésére vonatkozó előírások betartásáról; törölje a vagyonkezelési és befektetési szabályzatban a közalapítvány alkalmazottainak a vagyon, ezen belül a bankszámla feletti rendelkezési jogát; aktualizálja a szabályzatokat a szükséges jogszabályi változásoknak megfelelően, azt követően a kuratórium határozattal hagyja jóvá azokat; intézkedjék a módosított szabályzatok előírásainak maradéktalan betartatásáról. 20

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A TTFK MŰKÖDÉSÉNEK JOGI, SZERVEZETI FELTÉTELEI 1.1. Létrehozása és közhasznú bejegyzése A Magyar Köztársaság Kormánya a TTFK-t a 2233/2000. (IX. 29.) Korm. határozattal a tudományos kutatás, közművelődési, oktatási és a természeti, szociális, egészségügyi és kulturális javak védelmével, valamint a fogyasztó- és környezetvédelemmel kapcsolatos állami feladatok ellátása céljából alapította. A Fővárosi Bíróság 2000. december 30-án a 16.Pk.60.808/2000/2. számú végzésével a TTFK-t kiemelkedően közhasznú közalapítványként nyilvántartásba vette. Az alapító a Fővárosi Bíróság által nyilvántartásba vett alapító okiratot a Magyar Közlönyben a Ptk. 74/G. (6) bekezdése és az 2233/2000. (IX. 29.) Korm. határozat előírása értelmében közzétette, így az nyilvánosan hozzáférhető volt. A Kormány a TTFK tekintetében az alapítót megillető jogkör gyakorlójának a 2233/2000. (IX. 29.) Korm. határozatban 2003. április 23-ig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, az 1034/2003. (IV. 24.) Korm. határozatban 2003. április 24-től a MEH általános politikai államtitkárát jelölte ki. Az alapító okirat a közalapítvány céljai megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységek ellátását írta elő: A nyilvánosság szerkezetének, értékrendjének, a nyilvánosságot formáló fórumok, intézmények szerepének kutatása és elemzése, különös tekintettel a tágan értett környezettudatos szemléletre. A nyilvánosságra vonatkozó kutatások támogatása. A nyilvánossággal kapcsolatos elemzések, kutatási eredmények közzétételének, ezeknek a közoktatás, a közművelődés számára való minél szélesebb körű hozzáférhetőségének segítése; A kormányzat, a természet- és társadalombarát értékrendnek elkötelezett civil szervezetek és üzleti szféra együttműködésének elősegítése a környezettudatos szemlélet erősítéséért a magyar nyilvánosságban. Támogatja kezdeményezéseiket és maga is kezdeményez e célt szolgáló társadalmi akciókat, mozgalmakat, szervezeteket, lap- és könyvkiadást. A TTFK alapító okirata a Kh. tv. 26. c) pontjában felsorolt 23 közhasznú tevékenységből 14 ellátását írta elő. Az alapító okirat értelmében a közalapítvány céljai állami feladatok, amelyeket többek között a kuratórium célszerinti támogatásaival és kutatóintézete által, valamint a két egyszemélyes kft-je látott el. 1.2. Az alapító okirat és az SZMSZ Az alapító az alapító okiratot a 2143/2002. (V. 6.) Korm. határozat alapján egy alkalommal módosította, a módosítást a Fővárosi Bíróság 2002. május 27-én 21

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK nyilvántartásba vette. A módosításról szóló kormányhatározat 3. pontjában foglalt előírással ellentétben a módosított alapító okiratot a MEH-et vezető miniszter nem jelentette meg a Magyar Közlönyben, így az nem vált nyilvánossá. Az alapító okirat módosítására részben a kuratórium és a felügyelő bizottság tagjainak 2002-ben bekövetkezett személyi változása, részben a kuratórium által 2001-ben alapított két egyszemélyes gazdasági társasága feletti az alapítói jogok gyakorlásával összefüggő kuratóriumi hatáskörök kiegészítése miatt került sor. A TTFK alapító okiratai megfeleltek a Ptk-ban, valamint a Kh. tv-ben előírt szabályozási követelményeknek. Az alapító az üvegzseb törvény 38. (1) bekezdésével és az Áht. 104/A. (2) bekezdésével ellentétben 2003 októberéig nem módosította a TTFK alapító okiratát azzal, hogy köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az évi egymillió Ft-ot meghaladja, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet a közalapítvány közfeladatára tekintettel más eljárási rendet állapít meg. Az alapító okirat a nyilvánossággal kapcsolatosan előírta, hogy a kuratórium döntéseiről, működésének, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint éves beszámolójáról a közalapítvány internetes honlapján vagy időszaki kiadványban tájékoztatja a nyilvánosságot. Fenti követelményeknek a TTFK csak részben tett eleget, mivel nem működtetett honlapot, így a kuratórium döntéseiről, cél szerinti juttatásairól, működésének, szolgáltatásai igénybevételének módjáról internet útján nem tájékoztatta a nyilvánosságot. Ezáltal a támogatásai bárki számára nem voltak hozzáférhetők és megismerhetők. Előrelépés volt e téren, hogy a közalapítvány kutatóintézete a 2005. évtől kezdődően önálló honlapot működtet, amely bemutatja az intézet 2001-2005. évek közötti szakmai és kutatómunkájának eredményeit, a megjelentetett tanulmányokat és szakmai rendezvényeket. Az alapító a módosított alapító okiratban kiterjesztette a TTFK felügyelő bizottságának feladatait a közalapítvány egyszemélyes gazdasági társaságainak (Heti Válasz Kiadó Kft., Netrióta Kft.) ellenőrzésére is, amely ellentétes volt a Gt. 19. (3) és (4) bekezdéseivel. Az egyszemélyes gazdasági társaságoknál a felügyelő bizottság tagjainak kijelölése ugyanis nem a közalapítvány alapítója, hanem a kuratórium mint az alapítói jogok gyakorlója hatáskörébe tartozik. A Gt. 19. (3) bekezdése alapján a gazdasági társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket és a felügyelő bizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók (tagok, részvényesek) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) jelölik ki. Ezt követően a gazdasági társaság vezető tisztségviselőit, felügyelő bizottságának tagjait és a könyvvizsgálót a gazdasági társaság legfőbb szerve választja meg. A Gt. 19. (4) bekezdés szerint az egyszemélyes gazdasági társaság esetében taggyűlés (közgyűlés) nem működik. A gazdasági társaság legfőbb szerve hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli tag, illetve részvényes dönt. 22