A n é p s ű r ű s é G e Gy e s k é r d é s e i ÉS A Z A G R Á R N ÉPSŰ R Ű SÉG A LAKU LÁSA* ERDEI FERENC A te rü le t és a népesség viszonya egyfelől dem ográfiai problém a, m ásfelől gazdasági kérdés, végeredm ényben azonban m indenképpen gazdasági problém a is. A népsűrűség, m int tö rtén eti alakulásában változó arány, egyrészt a népesedés jelenségein keresztül (a népesség szám a, töm örülése, szaporodása stb.), m ásrészt közvetlenül is (életszínvonal, a term elés és a fogyasztás aránya stb.) alapvető társadalm i-gazdasági viszonyt jellemez. A terü let és a népesség aránya elsősorban és különösen a mezőgazdasági viszonyokra v et világot, de ezen túlm enően az egész gazdálkodásra, az összes közgazdasági viszonyokra is k iható jelentőségű. É ppen ezért a népsűrűségi viszonyszám ok általánosan használt m utatói m ind a dem ográfiai, m ind a gazdasági leírásnak és elemzésnek. A te rü le t és népesség viszonyának a jellem zésére azonban igen v álto zatos kifejezésform ák, népsűrűségi m u tató k honosodtak meg, mind az egyes országok sta tisztik á jáb a n és az egyes szerzőknél, m ind a nem zetközi összehasonlításban. A kifejezés és a m u tató k használata annyira változatos, hogy m ár-m ár áttekin th etetlen is, de különösen az országok közötti összehasonlításban zavaró. U gyanakkor éppen a m ezőgazdasági terü let és népesség vonatkozásában olyan gyorsütem ű változások m ennek végbe, hogy számos, régebben viszonylag jól használható kifejezésmód elavult és más m u tató k válnak időszerűvé. D öntően k ét tényező tám aszt ilyen követelm ényeket a m ezőgazdaság vonatkozásában: egyik a m eggyorsult iparosodás, a m ásik a m ezőgazdasági techn ik a és ezzel k apcsolatban a m ezőgazdasági m űvelési módok fejlődése, a belterjesség emelkedése stb. M indezek következtében a népsűrűség problém ája egyrészt módszerileg is fontos és időszerű kérdéseket v et fel, másfelől pedig érdemi alakulásában is sok új és figyelem rem éltó jelenség észlelését teszi lehetővé. A népsűrűség kifejezésének és alkalmazásának módszertani problémái A népsűrűség kifejezésére használt sokféle viszonyszám és m utató használatáb an a tö rté n e ti fejlődés újabb alakulásához m érten nem a la k u lt * A tanulm án y anyagának összegyűjtésében és egyes tételei kialakításában közrem űködtek dr. Thirring Lajos és dr. M iltényi Károly.
AZ AGRÁRNÉPSŰRŰSÉG k é r d é s e i 13 ki egyetértő g y akorlat, em ia tt m ind a dem ográfiai, m ind a gazdasági k u ta tá so k során sokféle nehézséggel és átszám ítási problém ával kell m egküzdeni. N em érdektelen te h á t, ha néhány m ódszeri k érdést felv etünk és bizonyos m egoldásoknak, illetőleg kifejezési m ódok alkalm azásának az ú tjá t egyengetjük. A te rü le t és a népesség viszonyában figyelem be véve az erdőterületet, az erdő- és m ezőgazdasági terü letet és a nem term ő terü letek et is sokféle viszonyítás lehetséges és m indegyik kifejezhető a népesség egy főjére v o n atk o ztatv a, és fordítva, a területegységre v o n atk o ztatv a. A leghasználatosabb viszonyszám ok, am elyek alkalm azása k ö zött választanunk lehet a különböző dem ográfiai és gazdasági leírások, vagy elemzések során, a következők : összes n ép e ssé g összes te rü le t, összes n ép esség m ező g azd a ság i te rü le t, összes n ép esség m ű v e lt te r ü le t, m e z ő g a z d a sá g i n ép esség összes te r ü le t, m e z ő g a z d a sá g i n ép esség m ező g azd a ság i te rü le t, m e z ő g a z d a sá g i n ép esség m ű v e lt te r ü le t, m e z ő g a z d a sá g i k e re ső k összes te rü le t, m e z ő g a z d a sá g i k e re ső k m ező g azd a ság i te r ü le t, m e z ő g a z d a sá g i k e re ső k m ű v e lt te rü le t. (Ebben az összeállításban m ezőgazdasági terü let a la tt az erdőn kívül az összes m űvelési ágakat, m űvelt te rü le t a la tt pedig a szántó, k ert, szőlő és gyümölcsös m űvelési ágakat értjü k. A m ezőgazdasági népesség pedig a m ezőgazdasági foglalkozású népesség teljes kereső és elta rto tt, illetőleg segítő családtag lélekszám át jelenti. A többi megnevezés félreérthetetlen.) E viszonyszám ok csaknem m indegyike a gyakorlatban is használatos, felm erül azonban a kérdés, hogy m elyek alkalm azása helyesebb, és elengedhetetlenül vita is tám ad a különböző m utatók helyessége, illetőleg használhatósága kérdésében. H a a v itá t azon az alapon fo ly ta tn ók, hogy m elyik használható és m elyik nem, akkor v égeláthatatlanul és különösebb eredm ény nélkül v itatk o zh a tn án k. Sokkal célravezetőbb, ha abból in d u lunk ki, hogy m indegyik viszonyításnak sajátos jellege és értelm e van, és ennek megfelelően különböző összefüggések m egvilágítására elvileg m indegyik használható. E z t a k iin d u lást azonban m in d já rt az első lépésnél azzal kell helyesbítenünk, hogy egyes viszonyítások mégis nagyon korlátozott értékűek és a gyakorlatban ritk án is használatosak. Ilyenek: a m ezőgazdasági népesség és az összterület viszonyítása, to v á b b á a mezőgazdasági keresők és az összterület viszonyítása, akár a népesség egy főjére, akár területegységre vonatk o ztatju k, m iután ez a k é t m utató egészen különleges szem pontokból v ilágít rá dem ográfiai vagy gazdasági összefüggésekre. Az összes tö b b i viszonyítások azonban m á r közelebbi kapcsolato k a t fejeznek ki, te h á t valam ilyen összefüggés m egvilágítására m indegyik használható. M indam ellett a használható népsűrűségi m u ta tó k sem egyform a érté kűek. M indegyikük alapvető társadalm i-gazdasági összefüggésekre utal, te h á t a te rü le t és a népesség valam ilyen jellemző összefüggését fejezi ki, azonban néhány közülük szorosabb összefüggést, m eghatározóbb viszonyt fejez ki, m ások pedig lazább, általánosabb és kevésbé m eghatározó össze
14 E R DEl FERENC függésekre utalnak. Az előbbi csoportba sorolható az összes népesség és az összes terü let, valam int a m ezőgazdasági népesség és a m ezőgazdasági terü let, végül a m ezőgazdasági keresők és a m űvelt terü let viszonyszám a. A népesség és a terü let egybevetése azonban még a legnagyobb jellemző erővel bíró népsűrűségi m utatók esetében is csak a legáltalánosabb dem ográfiai és közgazdasági összefüggésekre világít rá, te h á t egym agában a le g ritk áb b an használható. A legtöbb esetben szám os to v áb b i kiegészítő m u tató ra van szükség olyan tá rsa d a lm i-g a zd a sá g i összefüggések m egvilágítására, am elyeket bizonyos v o natkozásban általánosan, nagyvonalúan m aga a népesség és a te rü le t arán y a is jellemez. M indezek alapján érdemes sorra venni a használható népsűrűségi m u tató k at. 1. A z összes népesség és az összes terület viszonyát kifejező népsűrűségi m u tató alapvető és nélkülözhetetlen eleme a néptöm örülés és a település, a gazdasági szerkezet és az életszínvonal jellemzésének. E gym agában is sokat m ond, azonban bárm ely vonatkozásban is csak kiegészítő m u ta tó k kal ad közelebbi és bárm ilyen következtetés szem pontjából használható érték ű jellem zést. Szükségszerű kiegészítő m u tató k: a foglalkozási m egoszlás, a keresők és az e lta rto tta k arán y a, a népesség városi és falusi m egoszlása és végül a nem zeti jövedelem alakulása, illetőleg annak egy főre eső hányad a. A kár a területegységre eső lakosságszám kifejezését használjuk, a k á r az egy főre eső terü letet fejezzük ki, m indenképpen ugyanilyen jellegű és nagyjában-egészében hasonló értékű viszonyszám okat kapunk, mégis a kétféle kifejezés k ö zölt b ár ugyanazt az összefüggést fejezik ki különbség van. H a a területegységre ju tó népességszám ot fejezzük ki (fő/km 2), ak k o r elsősorban az illető népgazdaság szerkezetére utaló olyan viszonyszám ot kapunk, am ely a foglalkozási megoszlással kiegészítve m ár sok vonatkozásban alapvető m utatónak bizonyul. Viszont ha fordítva, az egy főre ju tó terü letet fejezzük ki (ha/fő), akkor a term elés és a külforgalom egy főre eső értékeivel kiegészítve az életszínvonal tekintetében nyerünk alapvelő m u tató t. 2. A z összes népesség és a mezőgazdasági terület viszonyítása olyan gazdasági összefüggésekre rávilágító m u tató, am ely elsősorban az élelmiszerellátottság, illetőleg a mezőgazdasági kivitel és behozatal arányaira utal. Egym agában azonban ez a viszonyszám is túlságosan elvont, ezért szükségszerűen kiegészítő m utatókra szorul. Ilyenek: az állatállom ány szám a, illetőleg az állatsűrűség (akár területegységre, a k á r egy főre kifejezve), a mezőgazdasági term elés értéke, illetőleg az egyes term ékek egy főre eső aránya, to v áb b á a m ezőgazdasági term ékek kiviteli és behozatali szám ai, valam int ezek arán y a az ö sszn ép esség egy főjére v o n a t k o ztatv a. Az ilyen kiegészítő m utatók körébe tartozik az az általánosan ism ert összehasonlítás is, hogy a Szovjetunió m ezőgazdasági term elésében célul tű zték ki a lakosság egy főjére eső lej- és hústerm elés olyanm érvű növelését, hogy az m eghaladja az A m erikai Egyesült Állam ok hasonló term elési szintjét. Éppen azért, m ert ez a viszonyszám a népesség oldaláról bír jellemző erővel, kifejezése sokkal érth ető b b és jellem zőbb, ha nem területegységre
AZ AGR ÁR NÉPSŰRÜSÉG KÉRDÉSEI 15 v o n atk o ztatju k a lakosságszám ot (fő/km 2 vagy 100 ha), hanem egy főre v o n atk o zta tv a fejezzük ki a m ezőgazdasági te rü le t nagyságát (ha/fő). 3. A mezőgazdasági terület és a mezőgazdasági népesség viszonyszámai m ár szorosan a m ezőgazdasági term elésre jellemzők, de ez a viszonyítás jellegzetesen kétoldalú. A mezőgazdasági összes népesség és a mezőgazdasági terület viszonya az agrárnépsűrűséget a m ezőgazdasági népesség oldaláról jellemzi, te h á t a foglalkoztatottság, a m unkaerőkapacitás és az életszínvonal vonásaira utal. U gyanebben az összefüggésben használható m utató a mezőgazdasági népességnek a m űvelt területhez való viszonyítása is. Ez utóbbi viszonyszám azonban szűkíti azt a terü letet, am elyen az illető agrárnépesség él és dolgozik, te h á t kevésbé kifejező, m int a teljes m ezőgazdasági népesség és a teljes m ezőgazdasági terü let szem beállítása. E tekintetben is érvényes azonban, hogy egym agában a népsűrűségi viszonyszám túlságosan elvonta n jellem zi ezeket az összefüggéseket, éppen ezért elengedhetetlenül kiegészítő m utatókra van szükség. Ilyenek: a m űvelési ágak megoszlása, a m ezőgazdasági népesség korm egoszlása, v alam int a keresők és az elta rto tta k aránya a m ezőgazdasági népességben. M iután ez a viszonyítás elsősorban a m ezőgazdasági népesség oldaláról bír jellemző erővel, az egy főre v o n atk o ztato tt területnagyság kifejezése (ha/fő) a használhatóbb és nem fordítva, a területegységre ju tó népességszám (fő /l00 ha). A m ezőgazdasági terület és mezőgazdasági népesség viszonyításának a m ásik oldala a m ezőgazdasági term elést jellemzi, a k á r a teljes m ezőgazdasági területről, akár a m űvelt területről van szó. E vonatkozásban a legjellemzőbb m u tató a művelt terület és a mezőgazdasági keresők egybevetése. Nem használhatatlan a mezőgazdasági terület és a mezőgazdasági keresők viszonyítása sem, azonban ez a m utató kevésbé megközelítően jellemzi ugyanazt az összefüggést. Ez a két népsűrűségi viszonyszám, elsősorban a m űvelt terü let m ezőgazdasági keresők, a mezőgazdasági term elés egyik legáltalánosabb jellem zője és különösen fontos és nélkülözhetetlen m utató a belterjességi szint szem pontjából, de az eredményességi m utatókkal együtt a gazdaságosság és a term elékenység kifejezéséhez is nélkülözhetetlen. É ppen, m ert ez a m utató a term elés tárgyi oldalára jellemző, a viszonyszám kifejezése a területre vonatkoztatva indokolt (fő/km 2), illetőleg a term elés szem pontjából érthetőbb és szemléletesebb a h ek tárb an történő kifejezés ( fő /l00 ha). E tekintetben is érvényes azonban, hogy egym agában a népsűrűségi m utató túlságosan elvontan jellemzi a mezőgazdasági term elést, te h á t a belterjesség szem pontjából az állatállom ány és az összes tárgyiasult te r melőerők kifejezésére is szükség van (energia, technikai berendezések, anyagfelhasználás stb.). A term elékenység és a gazdaságosság jellemzésére pedig a területegységen elért term elési eredm ény (term ék, term elési érték stb.) szám aira van szükség. 4. A népsűrűség bárm elyik m utatóval történő kifejezése felveti a különböző jellegű területek közös nevezőre hozását, valamilyen egyenértékben való számítását. Ilyen irányú kísérletekkel a dem ográfiában is ta lá l kozunk, de széles körben elte rjed t gy ak o rlat ez az agrárgazdasági szám ításoknál.
16 ERDEI FERENC Sajátságos dem ográfiai m ódszeri kísérlet a francia P. Vincent (1) szám ítása összehasonlító népsűrűségi m u ta tó k ra, a teljes fik tív m érlegelt te rü le t alapján. Szám ítása a m ezőgazdaságilag m egm űvelhető terü let nagyságából indul ki, am elyet a gabona-terület hozam ának indexei segítségével és a rét- és legelőterület m érlegelt szám bavételével teljes fiktív m érlegelt te rü le tre szám ít á t ; s az egész népesség szám át az így n y e rt terü leti adatokhoz viszonyítva állapítja meg a zu tán az ún. összehasonlító népsűrűségi arányszám okat. Az így k iszám ított népsűrűségi m u tató k k m 2-re kifejezve az 1939. évre ilyen értékeket adnak: legnagyobb népsűrűségűek Európa országai k ö z ü l: N agy-b ritannia (Skócia nélkül) 563, P ortugália 412, Svájc 405, viszont a legkisebb népsűrűségűe k : Dánia 78, Írország 113 és Svédország 124. Első tek in tetre szembeötlő, hogy ezek a m u tató k v itath ató értékűek. H asonló irán y ú hazai kísérlet Schneller K árolynak (2) a kataszteri tisz ta jövedelem alapján redukált k m 2-re szám ított agrárnépsűrűsége. Schneller szám ítási m enete a következő : abból a m eggondolásból kiindulva, hogy a földterület népeltartó erejét nem kizárólag nagysága, hanem hozadéka, illetve ezzel összefüggő értéke (ami kapitalista viszonyok k özött szabadpiaci vételárban jelentkezik) határozza meg, a jövedelem -km 2, illetőleg érték-km 2 fogalm át alkalm azza. E szerint M agyarország összes földterülete 92 545 km 2-re átszám ito tt (16 081 844 katasztrális hold) te rü letének kataszteri tiszta jövedelm e 144 596 726 aranykorona. Az egy k m 2-re jutó átlagos kataszteri tiszta jövedelem te h á t 1 562 aranykorona. Ez az osztószám. Ezzel elosztva az egyes területrészek, megyék kataszteri tiszta jövedelm ét, m egkapjuk azt, hogy hány ilyen norm ál területegységet (jövedelem -km 2-t) reprezentál a kérdéses megye. E szám ítás szerint M agyarország agrárnépsűrűsége egy kataszteri tisz ta jövedelem re re d u k ált k m 2-re szám ítva 49,2, szem ben a m ezőgazdasági terü let term észetes k m 2-jére szám íto tt 59,6-el és az összterületre számíto tt 48,5-el. Egyes megyék esetében e szám ok sajátságosán eltérnek. Pl. Sopron m egyében a m ezőgazdasági terü let km 2-jére szám ított teljes m ezőgazdasági népesség 70,6, míg a jövedelem re redukált k m 2-re szám ítva 41,6. U gyanezek a szám ok Békés m egyében 62,1 és 35,8 vagy Szabolcsban 65,8 és 87,4, végül Szatm árban 59,6 és 74,1. Itt is szembeötlő, hogy az ilyen m u ta tó g y ak o rlati használhatósága nagyon kétséges. Más jellegű redukálás te rje d t el az agrárgazdasági szám ítások gyakorlatában. A használt egyenérték a szántóegység vagy a red u k ált szántó, kh-ban, vagy ha-ban kifejezve, m ás m űvelési ágakat többé-kevésbé változó kulccsal átszám ítva. A K özponti S tatisztikai H ivatal gyakorlatában a szántót egy egységgel véve alapul, a szőlőt, gyüm ölcsöst és az öntözéses zöldséget 3 5 egységgel, az öntözéses szántót 2, a rétet 0,2 és a legelőt 0,1 egységgel szám ítják. Az Állami Gazdaságok Üzemszervezési K u tató Intézete (3) szántóegységben számol, némileg eltérő kulcsokkal: az öntözött szántót 1,6, a legelőt kevesebb m int 0,1, s a gyüm ölcsöst 4 egységgel szám ítva. Ism ét más kulcsokat alkalm az Sin Istv án (4), aki szélső érték e k e t vesz figyelem be, éspedig az öntözéses szántónál 1,5 2,0, a ré t nél 0,3 0,5, a legelőnél 0,1 0,2, a gyümölcsösnél 4,0 5,0, a szőlőnél pedig 5,0 6,0 egységgel. Maga a kulcsszám ok eltérése utal arra, hogy az ilyen jellegű reduk álás használhatósága is problem atikus.
AZ AGRÁRNÉPSŰRÜSÉG KÉRDÉSEI 17 Á ltalában a terü leti egyenérték használata elvileg sem tám asztható alá kellően. A fizikai egységekben tö rtén ő földm érés teljesen stabil m ennyiségi m u ta tó, míg a különböző eg y en érték ek. m agát a m értékegységet válto z ta tjá k meg, ilym ódon te h á t történetileg változó m értékegységet kapunk. P éldául M agyarország te rü le te évenként különböző re d u k ált szántóegység et ad aszerint, hogy a m űvelési ágak egymás közötti viszonya m iképpen tolódik el. E z é rt a fö ld terü lettel kapcsolatos bárm ilyen adatok ból időso ro k at képezni ilyen alapon lehetetlen. A red u k ált egységekben való szám ítás te h á t a fejlettség különböző fokának összehasonlítására használhatatlan. Igen alacsony és igen magas színvonalon ugyanis a m űvelési ágak esetleg azonos szám szerű aránya teljesen különböző m inőségű arányokat fed el. Például igen alacsony színvonalú m ezőgazdasági területen a szántóm űvelés és a legelőművelés területegységre szám íto tt értéke alig különbözik egym ástól. Magas színvonalú term elés ugyanakkor a szántóföld és a rétek területegységre jutó hozam ában m u ta t közel azonos értékeket. Á ltalában nem alkalm as a red u k á lt terü leti egység gazdaságpolitikai felhasználásra sem, m ert a redukált egység tartalm ának m egváltoztatása, vagyis a m űvelési ágak arányának javítása így m egfoghatatlanná válik. Különösen h asználhatatlan a reduk á lt egység a m ezőgazdasági adatok nem zetközi összehasonlítására. E vonatkozásban ugyanis a fizikai m érték m inden időben és helyen azonos egységei hely ett az országonként gyökeresen különböző ta rta lm ú viszonyítá si alapokat hasonlítanánk össze. A terü le ti egyenérték használata te h á t csak bizonyos különleges esetekben indokolható, elsősorban üzemi vonatk ozásban, s i t t is főleg az eredményességi m u tató k (jövedelmezőség, gazdaságosság stb.) viszonyítási alapjául, és m int m ásodlagos, kiegészítő m utató bizonyos demográfiai összefüggések kifejezésére. Á ltalában azonban csak a fizikai te rü le tm é rté kek alkalm azásával tu d ju k kifejezni m indazokat a társadalm i-gazdasági összefüggéseket, am elyek a felismerés, vagy a gazdaságpolitikai irányítás szem pontjából kérdésesek. A mezőgazdasági népsűrűség alakulása A m ezőgazdasági népsűrűség olyan alapvető m utató, am ely egyaránt jellem ző összefüggésekre u tal m ind a m ezőgazdasági népesség foglalkoztato tts á g a és életszínvonala, m ind a m ezőgazdasági term elés alakulása szempontjából, a k á r tö rté n e ti fejlődésben szem léljük, a k á r nem zetközi összehasonlításban elemezzük, akár egy ország belső differenciálódása szerint vizsgáljuk. Term észetesen e vonatkozásban is érvényes, hogy a népsűrűség csupán egyetlen összevont jellegű, alapvető m utató, am ely különböző kiegészítő m utatókkal együtt alkalm as pontosabban m egfogalm azható összefüggések feltárására. A következőkben - nem törekedve egységes összefoglalásra, még kevésbé teljességre a m ezőgazdasági népsűrűség alakulásának egyes, á lta lá b a n kiem elkedő, vagy a m agyar m ezőgazdaság fejlődése szem pontjából különösen aktuális összefüggéseit vetem fel. 1. A mezőgazdasági népsűrűség egyik fő mutatója az összes mezőgazdasági népesség (keresők és e lta rto tta k ) és a teljes m ezőgazdasági te rü 2 D em ográfia
18 ERDEI FERENC let (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, rét, legelő) mennyiségi összefüggését kifejező viszonyszám. Az egyes országok sta tisz tik ájáb an és az irodalom ban egyaránt használatos ennek a viszonyszám nak m indkét kifejezése, az egy főre jutó terü let is, és a területegységre eső népességszám is. M iután azonban ez a viszonyítás elsősorban nem a m ezőgazdasági term elés jellegére, hanem a m ezőgazdasági népesség életszínvonalára világít rá, helyesebb és szemléltetőbb az a kifejezés, am ely a m ezőgazdasági népesség egy főjére eső mezőgazdasági terü letet m u tatja ki. Ebből a szem pontból azonban ez a m u tató, b á r alapvető m ennyiségi viszonyt fejez ki, mégis oly m értékben általános, hogy egym agában kevés jellem zőt m ond. A jellem zett összefüggés lényegéhez tarto zik, hogy az egy főre eső terü let milyen jellegű, illetőleg azon m ilyen term elés folyik. E z t viszont a m űvelési ágak megoszlásával, vagy az egy főre eső m űvelt terü lette l lehet jellemezni. Hozzátarto zik to v áb b á az is, hogy a mezőgazdasági népességen belül milyen a keresők és e lta rto tta k aránya, illetőleg egy keresőre m ennyi terü let ju t. Ezekkel a m u tatókkal azonban a mezőgazdasági lakosság életfeltételeinek csupán olyan nagyvonalú jellem zését kapjuk, am ely valóban alapvető arányokra utal, de ez sem m iképpen nem pótolja a m ezőgazdasági népesség életviszonyait közelebbről jellemző a d a to k a t: term elési érték, jövedel- 1. A m ezőgazdasági népsűrűség országok1 mezőgazdasági m űvelt terü let3 terü let3 ha ha V ilá g... 2,5 0,9 E u ró p a (S z o v jetu n ió n é lk ü l)... 1,9 Á zsia 1,1 (S zovjetunió nélkül)... 0,7 0,4 É s z a k - A m e r ik a... 16,6 7,2 K ö zép - és D é l-a m erik a... 5,5 1,0 A frik a... 5,5 1,2 Ó ceánia... 100,0 4,4 ju tó m űvelt terü let3 ha K a n a d a... 20,0 11,4 47,0 A m e rik a i E g y e sü lt Á llam o k 16,6 6,6 27,6 S z o v je tu n ió... 3,5 2,3 3,2 F ra n c ia o rs z á g... 3,3 2,2 2,9 D á n ia... 3,2 2,6 5,7 A u s z t r i a... 2,6 2,1 1,6 N é m e to rsz á g... 1,8 2,0 1,7 S v áj c... 1,8 0,8 1,1 M a g y a ro rsz á g... 1,6 1,36 2,9 Ju g o sz lá v ia... 1,2 1,3 1,6 P o rtu g á lia... 1,0 1,2 2,1 B u l g á r i a... 0,9 1,0 1,6 K í n a... 0,8 0,3 J a p á n... 0,2 0,3
AZ AGRÁRNÉPSŰRŰSÉG KÉRDÉSEI 19 mezőség, term elési viszonyok és a fogyasztás színvonala stb. Alkalm asak viszont ezek a népsűrűségi m u tató k világm éretekben való összehasonlítá sra, tu d v a, hogy a közelebbi jellemzéshez sok m ás m u tató figyelem bevétele szükséges egy országon belül és egyes országok között. Mindezekre tek in tettel is figyelemre m éltó képet m u tat az 1. sz. tábla. Mi olvasható ki ezekből a népsűrűségi adatokból? Az életszínvonal term észetesen nem ítélhető meg m agából az agrárnépsűrűségből, de fordítva az agrárnépsűrűség m indenesetre olyan tényezője az agrárnépesség életszínvonalának, am ely döntően és anyagi erővel m eghatározza az elért vagy elérhető életszínvonalat. (A népsűrűség m ellett term észetesen szerepe van a m űvelési ágak arányainak, v alam int az állattenyésztés és növényterm elés technikai színvonalának, am elyek m ind tö rté n e ti fejlődés eredm ényei.) A népsűrűségi m utatókból kitűnőleg azonban szembeötlő, hogy m ilyen óriási különbségek v annak az egyes országok k ö z ö tt ebben a v o n atkozásban. Az európai országok körén belül például a m ezőgazdasági lakosság egy főjére eső m ezőgazdasági te rü le t B ulgáriában 0,9 ha, M agyarországon 1,6 ha, m íg D ániában 3,2 ha. N yilvánvalóan e három ország mezőgazdasági népességének életszínvonalában lényegbevágó különbséget jelent a tö rténeti fejlődés alakulása, a földrajzi fekvés különbözősége és egyéb viszonyaik is, azonban ezek a számok m agukban véve is alapvető anyagi összefüggés form ájában jellem zik a három ország m ezőgazdasági népességének életszínvonalában tö rtén etileg kialak u lt különbséget. Még nagyobbak ezek a különbségek világviszonylatban. Míg például K anadában a m ezőgazdasági népesség egy főjére 20 ha term ő terü let esik, addig K ínában csupán 0,8 ha. E vonatkozásban is nyilvánvaló a tö rténeti és földrajzi különbség, valam int a társadalm i viszonyok eltérése, azonban a k ét ország m ezőgazdasági lakosságának az életszínvonalában történetileg kialakult különb ség jelentős m értékben az e szám okkal kifejezett különbségből ered. 2. A mezőgazdasági népsűrűség m ásik főmutatója a területegységre ju tó m unkaerő. E rről az oldalról szemlélve, a mezőgazdasági term előerők legfőbbjéről, az élőm unkáról van szó. E tekintetben is világos, hogy a m ezőgazdaság színvonalát nem határozza meg egym agában a term elésben részt vevő m unka ará n y a, azonban nem kétséges, hogy egyik legfőbb, alap v ető tényezőjéről v an szó. A m ezőgazdaság belterjességének csak egyik tényezője a te rü le t egységre fo rd íto tt élőm unka, m ásik tényezője a felhasznált anyag és gépi eszközök, illetőleg á lta lá b a n a tárg y ia su lt m unka mennyisége. Az is bizonyos, hogy a technikai fejlődés nyom án m indinkább növekszik az élőm unka technikai felszereltségének a jelentősége és csökken a m anuális m unka súlya. E nnek ellenére a területegységre ju tó m ezőgazdasági dolgozók szám a to vábbra is messzemenően m eghatározza a term elés jellegét és fejlődését, ezért nem csökkenő figyelm et érdem el to v áb b ra is ez a népsűrűségi m utató. M iután erről az oldalról a term elés jellem zését szolgálja a népsűrűségi m utató, érthető, hogy ez esetben nem az egy főre eső terület, hanem fordítva a területegységre eső fők szám a az érdekes. Az is nyilvánvaló, hogy ugyanebből az okból nem a teljes mezőgazdasági népességnek, hanem a dolgozó m unkaerőnek, te h á t a m ezőgazdasági keresőknek van jelentő 2 *
20 ERDEI FERENC sége. A te rü le t oldaláról viszont elsősorban a m űv elt terü letre vonatkozta tv a jellemző a m ezőgazdasági dolgozók szám a, kiegészítőleg azonban a teljes m ezőgazdasági terü letre v o n atk o ztatv a is van valam elyes jellemző ereje. A 2. sz. tá b la ilym ódon kifejezve tü n te ti fel a népsűrűségi szám o kat, m elléállítva a gépsűrűség legfőbb m u ta tó já t. 2. A m ezőgazdasági m unka erő - és IrakLorsíírűség 100 ha 100 ha m űvelt Ország... m üven term eire1 m ezősazdasáai területre2 területre jutó traktorok ju tó mezőgazdasági keresők3 száma* szám a 1951 K a n a d a... 3,1 0,6 1,0 A u s z trá lia...... 3,8 0,7 A m e rik a i E g y e sü lt Á l l a m o k... 4,0 1,5 2,0 A rg e n tín a... 5,1 1,1 N a g v -B rita n n ia... 15,2 13,0 D á n ia...... 19,3 15,4 0,9 F ra n c ia o rs z á g...... 24,6 19,1 0.7 S p a n v o lo r s z á g... 27,4 S z o v je tu n ió... 31,9 19,9 M a g y aro rsz ág... 37,9 28,9 0,4 C seh sz lo v ák ia... 40,0 29,3 0,8 O laszo rszág... 48,3 33,9 0,4 N é m e to rsz á g... 58,3 35,9 A u s z t r i a... 60,0 1,0 Ju g o s z lá v ia... 66,2 51,1 H o lla n d ia...... 70,5 31,9 2,1 S v áj c... 72,0 18,1 4,5 B u l g á r i a... 73,5 0,4 In d ia... 82,4 J a p á n... 286,8 0,5 1 1948-as területre szám ítva, legkésőbbi rendelkezésre álló ad at alapján. Forrás : A Központi Statisztikai H ivatal összeállítása különböző nem zetközi kiadványok alapján. 2 Forrás : (6) 3 A m ezőgazdasági keresők szám a m agában rejti a segítő családtagok szám bavételével kapcsolatos ism ert bizonytalanságot. E nnek ellenére szükségből összehasonlíthatónak kell tekintenünk az egyes országok szám ait. 1F orrás : (7., 64. p.) Mi olvasható ki ebből a népsűrűségi összeállításból? M indenekelőtt a m ezőgazdasági k u ltú ra óriási különbségei a világ különböző tájain. H árom alapvetően eltérő jellegű m ezőgazdaságra u ta ln a k m aguk a m unkaerősűrűségi szám ok is, és ezt m egközelítően kiegészítik a gépi erő számai. A m erika és A usztrália m ezőgazdaságában egy területegységen csak tizedannyi m unkáskéz dolgozik, m int E urópában, K elet-á zsiában pedig az európainak a többszöröse. U gyanakkor a területegységre A m erikában és A usztráliában hasonló m ennyiségű tra k to r ju t, K elet-á zsiában pedig egy töredéke, kivéve Ja p á n t, azonban o lt főleg kistraktorokról van szó. E urópában viszont mind m unkaerő, m ind traktorsűrűségével kiem elkedik H ollandia. Mindez a belterjesség oldaláról fogalm azva úgy fejezhető ki, hogy Európa m ezőgazdasága m ind az élő, mind a tárgyiasult m unka szem pontjából erősen belterjes, Amerika és A usztrália m ezőgazdasága ennél jóval külterjesebb, viszont erősen gépesített, K elet-ázsia m ezőgazdasága pedig alig gépesített, de erősen m unkaintenzív.
AZ AGRÁRNÉPSŰRŰSÉG KÉRDÉSEI 21 Ország Búza Árpa Termelési 100 ha átlag átlag érték m üveit term és1 term és3 (nettó)3 terü letre ju tó q/ha q/ha S/ha mezőgazdasági kereső B elgium... 34,3 386,5 39,4 J a p á n... 20,6 24,3 244,9 286,8 H o lla n d ia... 36,9 37,7 240,8 70,5 D á n ia... 38,5 36,0 237,8 19,3 O laszo rszág.... 15,4 184,0 48,3 A u s z t r i a... 20,3 173,2 60,0 P o rtu g á lia... 7,7 112,9 A m e rik a i E g y e s ü lt Á lla m o k.... 10,6 14,8 48,2 4,0 K a n a d a... 11,8 13,7 31,5 3,1 1 1949 51. év. F o rrá s : (18., 296. p.) =1955. év. F o rrás: (9., 404 407. p.) 3 1948. évi belföldön elő állított nem zeti jövedelem (tlomestic product) szám ítása alapján. F o rráso k : (10., 11., 12.) 3. A mezőgazdasági termelés viszonyában a belterjességet és a term elés színvonalát az agrárnépsűrűség, m int legáltalánosabban m eghatározó tényező jellemzi, éspedig csak egyik oldaláról, az élőm unka oldaláról. További főbb tényezői a belterjességnek: az energia, az állatállom ány, a m űtrágyahasználat, és együttesen a területegységre fo rd íto tt összes élő és tárgyiasu lt m unka. A belterjesség viszont általában a mezőgazdasági te rm ő terü let megfelelő hozam ával já r egy ütt. A m ezőgazdasági term elésnek m indezeket a m u ta tó it egybevetve a népsűrűséggel, éspedig a term ő terü let és a mezőgazdasági keresők viszonyában, szem beötlő, hogy az összes tényezők m ellett figyelem rem éltó jelentősége van m agának a népsűrűségnek is (3. sz. tábla). 1948-ban és 1900-ban (m illió h a )1 Mezőgazdasági 4. A z 5 m illió Ország Művelt terü let Rét-- legelő hci-nál nagyobb m űvelt területtel rendelkező főbb országok m ezőgazdasági terü let területe 194S 1900= 194S 1900= 1948 1900= S z o v je tu n ió... 225,0 113,1 124,0 38,7 349,03 151,8 A m e rik a i E g y e sü lt Á l l a m o k... 184,1' 118,9 267,9 71,4 452,0 190,3 In d ia... 123,8 117,5 K í n a... 91,0 194,1 285,1 K a n a d a... 32,8 8,0 31,8 4 > 64,6 12,6 F ra n c ia o rs z á g... 21,1 22,0 12,2 10,2 33,3 32,6 S p a n y o lo r s z á g... 19,2 16,9 23,5 20,8 42,7 37,7 L e n g y e lo rs z á g... 16,8 17,0 4,0 5,9 20,8 22,9 O laszo rszág... 15.4 13,7 5,2 5,6 20,6 19,3 N é m e to rsz á g... 13,8 21,7 6,8 7,7 20,6 29,4 A u s z trá lia... 13,0 6,8 354,4 1,5 367,4 8,3 R o m á n ia... 9,3 6,0 3,4 1,5 12,7 7,5 Ju g o s z lá v ia... 7,9 1,0 5,9 0,6 13,8 1,6 J a p á n... 6,0 7,0 0,5 0,0 6,5 7,0 M a g y a ro rsz á g....... 5,8 5,4 1,5 2,0 7,3 7,5 1 F orrás : (11.) 2 Az ebben a rovatban feltü n te te tt szám ok nem pontosan 1900. éviek, hanem az ehhez legközelebb eső évből valók 1895 és 1919 között. 3 A Szovjetunió m ezőgazdasági területe 1957 elején 490,0 m illió ha (13). E bben azonban a m ezőgazdasági céllal hasznosított erdők és bokrosok is benne foglaltatnak.
22 ERDEI FERENC Földrész szám a millióban az összes népesség % -ában 1930 194S 1930 19 IS V ilá g..... 1301 1377 64,3 SS, 5 E s z a k - A m e r ik a.... 31 32 23,1 20,0 K özép- és D é l-a m e rik a..... 7G 97 65,0 62,6 E u r ó p a..... 139 128 36,7 33,0 S z o v je tu n ió..... 140 99 87,0 58,0 Á zsia..... 805 874 74,6 70,0 A f r i k a..... 107 143 75,4 74,0 Ó c e á n ia..... 3 4 30,0 33.0 4. A mezőgazdasági népsűrűség történeti alakulása nem kevésbé figyelem rem éltó összefüggéseket tá r fel, de külön-külön a mezőgazdasági terület nagyságának és a m ezőgazdasági népesség szám ának és arán y án ak a v álto zásai is nevezetesek. A 4. sz. táb láb ó l kitűnőleg az európai országokban az elm últ fél évszázad alatt enyhén növekedett a m űvelt terület, viszont több országban csökkent a ré t és legelő területe. Ezzel szemben a Szovjetunióban és a tengerentúli országokban erősen növekedett m ind a m űvelt terület, m ind a rét és legelő, következésképpen együttesen a mezőgazdasági terület is. Érdem es megjegyezni, hogy 1947 49-ben a világ földterületének csupán 9,1 %-a volt m ezőgazdaságilag m űvelt terület, 16,2% -a rét, legelő és 29,8% -a erdő. Ugyanezek az arányok E urópában 29,8, 19,5 és 25,9% (5). Ország A m ezőgazdasági M ezőgazdasági Mezőgazdasági népesség népesség keresők az össznépesség % -ában' 194S1 1900= 1948' 1900= 1948 K a n a d a... 3,2 1,0 0,74 27,0 A u s z trá lia... 0,5 0,48 A m e rik a i E g j'e sü lt Á llam o k 27,5 7,3 10,3 19,0 D á n ia... 1,0 0,98 0,52 26,0 S p a n v o lo r s z á g... 11,9 5,27 3,8 50,0 F ra n c ia o rs z á g... 10,2 17,4 5,19 6,5 25,0 M a g y a ro rsz á g... 4.5 4,1 2,2 1, 49,1 P o rtu g á lia... 3,1 3,4 1,6 1,5 40,0 O laszo rszág... 18,9 8,2 9,6 45,0 N é m e to rsz á g... 11,5 17,6 8,0 9,8 18,8 B u l g á r i a... 4,8 2,8 3,1 1,5 73,0 H o lla n d ia... 1,5 0,75 0,59 18,0 S v á jc... 0,8 0,36 0,46 17,6 K í n a... 331,8 73,0 J a p á n... 34,5 17,2 47,0 In d ia... 102,0 68,0 1 Források : (14., 11.) 2 Az ebben az oszlopban fe ltü n te te tt ad atok nem pontosan 1900. éviek, hanem az 1S91 és 1911 közötti évekből valók. Forrás: a Központi S tatisztikai H ivatal összeállítása az illető ország statisztik ai kiadványai alapján.
az a g RÁr n é p s ü r Űs é g k é r d é s e i 23 A m ezőgazdasági népesség tö rté n e ti alakulásában az a legszembeötlőbb, hogy elm arad az össznépesség növekedése m ögött és aránya az egész népességben húsz év a la tt kereken 6% -kal csökkent (5. sz. tábla). E zen belül a m ezőgazdasági népesség abszolút szám a is csökkent E u ró p á b a n és különösen nagy a rán y b an a Szovjetunióban. Az egyes országok m ezőgazdasági népességének alakulására pedig az a jellemző, hogy a tö rté n e ti fejlődés jelenlegi időszakában m ár nem általános a m ezőgazdasági lakosság növekedése (6. sz. tábla). V annak országok, ahol az elm últ fél évszázadban is erős volt a növekedés (Bulgária, Spanyolország), vannak, ahol csak kism értékű (Dánia, H ollandia, M agyarország), ezzel szemben vannak országok, ahol csökkent a mezőgazdasági népesség abszolút szám a, éspedig erősen a Szovjetunióban, F ranciaországban, N ém etországban, az Amerikai E gyesült Á llam okban és gyengébben K anadában valam int Olaszországban. Viszont a mezőgazdasági népesség aránya az össznépességben m in d en ü tt csökkent. Mindezek alapján egybevetve a m ezőgazdasági te rü le t általános növekedését és a m ezőgazdasági népesség kisebb m értékű növekedését, illetőleg számos országban a csökkenését, m egállapítható, hogy a mezőgazdasági népsűrűség erős növekedése, am ely a m últ század közepétől jellemzője v o lt az agrárfejlődésnek, századunk közepére erősen m eglassult és számos országban csökkenő tendenciába fordult át. E lőrelátható, hogy a technikai fejlődés és általában a gazdasági fejlődés valószínűleg ezt a tendenciát fogja erősíteni. E folyam at részletesebb elemzése és m egalapozottabb k ö v etk eztetések levonása azonban külön ta n u lm án y t igényel. 5. A mezőgazdasági népsűrűség alakulása hazánkban elsősorban tö rté n e ti fejlődésében és országrészek szerinti alakulásában vizsgálva ad alapot jelentősebb kö vetkeztetések levonására. A 7. sz. tábla szám aiból kitűnik, hogy hazánkban a mezőgazdasági népsűrűség a m últ század végétől kezdve kism értékben növekedett. Ez m ásszóval azt jelenti, hogy a mezőgazdasági népesség m érsékelt növekedése e g y ü ttjá rt a mezőgazdasági terü let és ezen belül a m űvelt terü let megközelítően arányos növekedésével. N agyobb m értékben növekedett viszont, az állatsűrűség és a vonóerő, ennek következtében és egyéb tényezők folytán (term elési technika, vetési arányok m egváltozása stb.) m ind a főbb növényi, m ind a főbb állati term ékek hozama jelentősen növekedett. (A fél évszázad a la tt a növekedés indexe 146,4, illetőleg 179,5) (17). Végeredm ényben te h á t alig növekvő népsűrűség m ellett belterjesebbé v á lt a m agyar m ezőgazdaság, am i a mezőgazdasági lakosság életszínvonalának az em elkedését is jelenti és a mezőgazdaság áruterm elésének a növekedését is jelzi. Szorosabban az agrárnépsűrűség és a term elés összefüggését tekintve, a m agyar m ezőgazdaság fejlődése azt m u ta tja, hogy m aga az agrárnépsűrűség növekedése nem feltétele a term elés fejlődésének. (A Szovjetunió és több fejlett kapitalista ország mezőgazdasági fejlődése egyenesen az agrárnépsűrűség erős csökkenésével já r együtt). Nem kevésbé figyelem rem éltó az összefüggés a népsűrűség és a term elés színvonala között, ha országunk te rü le ti tagozódása szerint vizsgáljuk a kérdést. M indenekelőtt jelentékeny az ország egyes területeinek az agrárnépsűrűsége közötti eltérés, és ez nem párhuzam os az általános népsűrűséggel, am in t ez k itű n ik a 8. sz. táblából.
24 ERDEI FERENC 7. A m ezőgazdasági népesség, terület, á llatállom ány és vonóerő M agyarország m a i területén, 1900-tól ala ku lá sa 1. M ezőgazdasági népesség (ősterm elés), m illió íő 1... 2. M ezőgazdasági k ereső k (m illió fő )2.. 3. M ezőgazdasági n épesség % -a3... 1900 1910 1920 1930 1941 1956 4,16 4,26 4,45 4,50 4,53 4,52 1,73 1,68 2,13 2,03 2,15 1,99 60,7 56,0 55,7 51,8 48,7 44,2 1. M ezőgazdasági te rü le t 13,02 13,17 13,24 13,20 12,92 12,58 (m illió k á t. h o ld )1... (1895) (1913) (1925) (1935) (1949) 5. M ü v eit t e r ü l e t... 6. M ezőgazdasági n é p sű rű ség I. (m ező g azd aság i t e r ü l e t m ezőgazd a ság i n é pesség, k á t. h o ld /fő ).. 7. M ezőgazdasági n é p sű rű ség II. (m ű v e lt te r ü le t k e re sők, f ő / l 00 kh) 9,34 (1895) 10,14 (1913) 10,27 (1925) 10,29 (1935) 10,23 (1949) 10,01 3,1 3,1 2,7 2,9 2,8 2,8 17,0 16,6 20,7 19,8 21,0 19,8 S. Á llatsű rű ség I. (100 k h m ezőgazdasági te rü le tre szám o sállat)4 17,7 19,6 19,0 21,0 19,2 22,8 (1895) (1911) (1925) (1935) (1949) (1957) 9. Á llatsű rű ség II. (100 k h m ű v e lt te r ü lte re szám o sállat)4... 24,5 25,4 24,5 26,8 24,2 28,5 (1895) (1911) (1925) (1935) (1949) (1957) 10. Ö sszes v o n ó e rő k a p a c i tá s (100 k h m ű v e lt te rü le tre L E )4... 9,0 8,8 10,1 10,0 10,7 (1895) (1925) (1935) (1942) 11. E b b ő l gépi e rő 4... 0,1 0,6 1,5 1,9 3,5 12. F ő b b te rm é n y e k h o z a m a (31 te rm é n y összes h o z a m a 1000 G E -b e n )5 1093,7 (1895) 13. N é g y á lla ti te rm é k összhozam a (1000 G E -b e n )5... 341,7 (1895) 1408,6 ( 1 9 3 5-6 ) 537,3 (1935 6) 1Forrás : (15., 24. p.) 2 Források : (15.) és 1956-ra (9., 57. p.). 3 1900 1941-ben az összes lakosságból (15.), 1956-ban a keresőkből (9). 4 F orrás : (16.) 5 Forrás : (17.) 1601,0. ( 1 9 5 4-5 5 ) 613,5. (1954 55) A 8. tá b lá t szemlélve szinte semmiféle összefüggés nem állapítható meg a népsűrűség és a mezőgazdasági term elés jellege és színvonala között, am i a dunántúli és tiszántúli megyék váltakozó sorrendjéből is kitűnik. É rth ető en, m ert az egyes m egyék igen eltérő term elési körzeteket fognak össze m ind a népsűrűség, m ind a m ezőgazdasági term elés jel-
AZ AGRÁRNÉPSŰRŰSÉG KÉRDÉSEI 25 Megye összes m ezőgazdasági! M agya ro rszá g... 99,0 60,0 B u d a p e st... 3049,1 89,1 S z a b o lc s-s z a tm á r... 94,1 77,0 Z ala... 81,0 76,3 H e v e s... 87,2 68,5 V a s... 84,7 64,3 C so n g rá d... 99,9 63,8 P e s t... 107,5 62,6 B ékés... 83,8 61,8 T o ln a... 75,4 60,0 B o rso d -A b a ú j-z e m p lé n.. 87,1 59,4 N ó g rá d... 84,4 58,9 B á c s-k isk u n... 70,6 58,4 G y ő r-s o p ro n... 90,8 58,0 V eszp ré m... 66,7 57,6 H a jd ú -B ih a r... 80,2 56,8 S zolnok... 80,7 56,2 S om ogy... 59,9 56,2 B a r a n y a... 79,3 54,8 F e j é r... 67,0 50,1 K o m á ro m... 98,2 45,4 1A K özponti Statisztikai H ivatal adatai. 2 Az összes m ezőgazdasági terü let (erdő, nádas nélkül) és a teljes m ezőgazdasági népesség viszonyában. lege, szerkezete és színvonala szerint. Hogy e tekintetben áttekin th ető képet kapjunk, ahhoz arra van szükség, hogy kisebb egységek, járások és városok k ö zö tt tu d ju n k összehasonlítást tenni.
26 ERDEI FERENC A megyei összeállítás is rá m u ta t azonban egy igen fontos és jólism ert összefüggésre, mégpedig a régi nagybirtok és a mezőgazdasági népsűrűség k apcsolatára. E bből a szem pontból jellemző képet ad M óricz Miklós összeállítása az 1920 és 1930 közö tti időszakról (9. sz. tábla). A 9. sz. táblázatból kitűnő összefüggések közül egyaránt érdekes az is, hogy a nagybirtokos te rü le t egyenes arán y b an áll a term észetes szaporodással és a negatív vándorlási különbö zettel, és az is, hogy fo rd íto tt arán y ban áll a népsűrűséggel (nem agrárnépsűrűség, de arra is utal) és a tényleges szaporodással is. Bruttó hors/n ezer Ft/AA 9 6 0 2 0 4 0 6 0 6 0 100 120 140 160 m ezógozűsségi népsűrűség fo/am 2 A r egy ka i. holdra szám ított bruttó hozam és a m ezőgazdasági n ép sű rű ség közötti összefüggés A nagybirtok és a népsűrűség összefüggését még élesebben fejezi ki B arsy Gyula összeállítása. E szerint azokban a m egyékben, am elyekben az ezer k át. holdat m eghaladó nagybirtok aránya 20% a la tt van, az átlagos népsűrűség 77,4 (1 km 2-re), am elyekben pedig 20% feletti, a népsűrűség 64,4 (19). A népsűrűség és a term elési színvonal egybevetéséhez rendelkezésünkre állanak országunk mai igazgatási beosztásának megfelelően a járások és a városok együtt 190 egység népsűrűségi m utatói az 1949-i adatok alapján (20) és ugyanezeknek az egységeknek a mezőgazdasági term elési m u tató i az 1952, 1955 és 1957. évek átlagában (21). Ennek az egybevetésnek az eredm ényeképp m egállapítható, hogy az egy k at. hold m ezőgazdasági terü letre v e títe tt b ru ttó hozam alakulása elég szorosan összefügg a m ezőgazdasági népsűrűséggel (1. az ábrát).
AZ a g h á r x é p s C h Cség k é r d é s e i 27 A m int az ábrából láth ató, az átlagfeletti (4 800 F t/ k h szintet m eghaladó) term elési érték et m u tat 62 járás, illetőleg város és ebből a 62 te rü leti egységből a m ezőgazdasági népsűrűség is m eghaladja az országos átla g o t (60,0) 48 esetben. Á tlag alatti népsűrűséggel 14 egység esik ebbe a csoportba, azonban ebből 10 nem járás, hanem város. Ezzel szem ben az átlag a la tti term elési érték (3000 F t/k h a la tt) csop o rtjáb a esik 32 te rü le ti egység és ebből 25-nek a m ezőgazdasági népsűrűsége is a latta m arad az átlagosnak. Á tlag feletti népsűrűségű egység csupán 5 van e 32 között. Érdem es m egem líteni, hogy az ország legkevesebb b ru ttó m ezőgazdasági hozam ot term elő négy járásában (kevesebb, m int 2800 F t/k h ), a mezőgazdasági népsűrűség a következőképp a la k u l: encsi járá s 51,4, polgári járás 43,9, szeghalm i járás 52,4 és várp alo tai járás 21,0. Összefoglalva: határo zo ttan m egállapítható, hogy m ezőgazdaságunk eddigi fejlődésében és a jelenlegi technikai színvonalon is a term elés szintj é t és az előállított term elési érték e t nagym értékben az élőm unka, m ásszóval a m ezőgazdasági népsűrűség határozza meg. Ezzel szem ben azonban érvényes a fejlődésnek az a tendenciája, hogy a term elés színvonalát és eredm ényét m ind kevésbé az élőm unka töm ege és m indinkább a m unka any ag i-technikai felszereltsége h atározza meg.
28 ERDEI FERENC
az a g r á r n é p s Cr Csé g k é r d é s e i 29
30 E R D E I FERENC SOME QUESTIONS OF DENSITY OF POPULATION AND TRENDS IN AGRARIAN DENSITY S u m m a r y T h e p a p e r p o in ts firs t a t th e re la tio n b e tw e e n a re a a n d p o p u la tio n b e in g on one h a n d a d e m o g ra p h ic, on th e o th e r, a n d ab o v e all, an econom ic p ro b le m. T h e d e n sity of p o p u la tio n, a ra tio c h a n g in g th ro u g h o u t th e ages, fe a tu re s a fu n d a m e n ta l so c ial-eco n o m ic re la tio n p a r tly th ro u g h th e c h a ra c te ristic s of th e p o p u la tio n (th e n u m b e r, g a th e rin g, re p ro d u c tio n, e tc.), p a r t ly also d ire c tly (s ta n d a rd of liv in g, th e ra tio b etw een p ro d u c tio n a n d c o n su m p tio n, e tc.). Its d e v e lo p m e n t th ro w s lig h t esp ecially u p o n th e a g ric u ltu ra l c o n d itio n s, b u t is of im p o rta n c e fo r all eco n o m ic re la tio n s. T h u s th e d e n s ity ra tio s are in d ic a to rs w id e ly u se d b o th in d e m o g ra p h ic a n d econom ic an aly sis. T h e d e n sity in d ic a to rs u se d in th e s ta tis tic s of th e d iffe re n t c o u n trie s a n d also on th e in te rn a tio n a l sc ale, are m o st v a rie d, to a n e x te n t t h a t th e y are e v e n d istu rb in g in co m p a riso n. T h e p ro b le m of d e n s ity ra ise s m e th o d o lo g ic a lly im p o rta n t q u e stio n s of to p ic a l in te re s t, m a in ly in c o n n ectio n w ith ste p p e d -u p in d u stria lis a tio n a n d a g ric u ltu ra l te c h n iq u e (c u ltiv a tio n m e th o d s, in te n sity ) b u t a t th e sam e tim e, it re n d e rs also possib le th e o b se rv a tio n of n e w p h e n o m e n a. T h e p a p e r e x a m in e s, firs t of a ll, th e m eth o d o lo g ic a l p ro b le m s of ex p ressin g a n d a p p ly in g th e d e n s ity of p o p u la tio n. Of all th e possible co m p a riso n s b etw een a re a a n d p o p u la tio n it deals in d e ta il w ith th o se e x p re ssin g a re la tio n of som e im p o rta n c e. S uch a re : (1) d e n s ity in d ic a to rs of fu n d a m e n ta l im p o rta n c e ; th e y in clu d e th e ra tio c h a ra c te ris tic of th e s tru c tu re of th e eco n o m y in q u e stio n, c a lc u la te d p e r u n it of a re a, a n d co m p le m e n te d w ith th e d is trib u tio n b y o c c u p a tio n ; th e a re a p e r h e a d, on th e o th e r h a n d, c o m p le m e n te d w ith th e v a lu e of th e n a tio n a l in co m e, sim ila rly c o m p u te d, re p re se n ts a n in d ic a to r of p a ra m o u n t sig n ifican ce in re sp e c t of th e s ta n d a rd of liv in g. (2) T h e com p a riso n b e tw e e n th e to ta l p o p u la tio n a n d th e a g ric u ltu ra l a re a p o in ts, firs t of all, to th e p ro p o rtio n of th e food su p p ly, to th e e x ch an g e of a g ric u ltu ra l co m m o d ities. T h is p ro p o r tio n is m o re expressiv e if re d u c e d to th e u n it of p o p u la tio n, a n d also in stru c tiv e, esp ecially if co m p a re d w ith th e in d ic a to rs co n cern in g th e d e n s ity of liv e sto c k, th e e x p o rt a n d im p o rt v a lu e p e r h e a d of a g ric u ltu ra l p ro d u c tio n. (3) T h e ra tio b e tw e e n th e to ta l a g ric u ltu ra l p o p u la tio n a n d th e a g ric u ltu ra l a re a m a rk s a g ra ria n d e n s ity fro m th e side of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n a n d th u s in d ic a te s e m p lo y m e n t, m a n p o w e r, th e s ta n d a rd of liv in g ; less ex p ressiv e is th e sim ila r ra tio c o m p a re d to c u ltiv a te d la n d. T h e c o m p a riso n of c u ltiv a te d la n d a n d a g ric u ltu ra l e a rn e rs is c h a ra c te ris tic fo r a g ric u ltu ra l p ro d u c tio n w h ereas th e co m p ariso n b e tw e e n th e to ta l a g ric u ltu ra l a re a a n d th o se g a in fu lly o ccupied in a g ric u ltu re is less c h a ra c te ris tic. T h e fo rm e r ra tio is im p o rta n t m a in ly fro m th e p o in t of v iew of th e in te n s ity lev el, b u t, to g e th e r w ith th e in d ic a to rs of r e n ta b ility it is in d isp en s ab le fo r ex p ressin g eco n o m icaln ess a n d p ro d u c tiv ity. L ev ellin g th e a re a s of d iffe re n t ty p e s, c a lc u la tio n s in som e com m o n e q u iv a le n t are n o t in fre q u e n t in b o th d e m o g ra p h y a n d a g ric u ltu ra l a n a ly ses. B u t th e c o m m e n ts on som e H u n g a ria n a n d fo reig n a tte m p ts sh o w t h a t th e ir use c a n n o t be p ro p e rly s u p p o rte d in p rin c ip le (th u s e. g. th e y use u n its of m e a s u re m e n t c h a n g in g th ro u g h h isto ry ) a n d c a n n o t be used fo r c o m p a rin g d iffe re n t sta g e s of d e v e lo p m e n t. T h e ir use is ju s tifie d ra th e r in special cases (e. g. on fa c to ry lev el, m a in ly to se rv e as a b a s is of co m p ariso n fo r r e n ta b ility in d ic a to rs). A s a ru le, h o w ev er, o n ly th e a p p lic a tio n of p h y sic a l sq u a re m e a su re s can h elp to ex p ress social-eco n o m ic c o n n ectio n s, im p o rta n t fo r c o n tro llin g th e econom ic policy. W h en s tu d y in g th e d e n s ity of th e a g ra ria n p o p u la tio n it m u s t be firs t re m e m b e re d t h a t th is in d ic a to r is c h a ra c te ris tic of th e e m p lo y m e n t of th e a g ra ria n p o p u la tio n a n d th e d e v e lo p m e n t of a g ric u ltu ra l p ro d u c tio n, from th e p o in ts of h isto ric a l d e v e lo p m e n t, in te rn a tio n a l c o m p a riso n, a n d th e in te rn a l d iffe re n tia tio n of a c o u n try. A lso th e d a ta e la b o ra te d in th e p a p e r show t h a t such an in d ic a to r a lw a y s re m a in s re d u c e d a n d fu n d a m e n ta l a n d can be u se d fo r re v e a lin g m o re e x a c tly d efin ab le in te rc o n n e c tio n s o n ly in c o n ju n c tio n w ith th e d iffe re n t su p p le m e n ta ry in d ic a to rs. It re su lts from th e d a ta d isp la y e d t h a t th e ra tio c a lc u la te d from th e co m p ariso n of th e to ta l a g ra ria n p o p u la tio n a n d th e to ta l a g ric u ltu ra l a re a (T ab le 1.) is esp ecially su ite d fo r c o m p ariso n s on th e w o rld scale a n d p o in ts to th e a g ra ria n d e n sity, th is b ein g a fa c to r of th e a g ra ria n liv in g s ta n d a rd w h ic h d ecisiv ely d e te rm in e s th ro u g h m a te ria l forces th e s ta n d a rd of life a tta in e d o r a tta in a b le. T h e m a n p o w e r p e r a g ric u ltu ra l u n it of a re a (T ab le 2.) d isp la y s th e colossal d ifferen ces in a g ra ria n c u ltu re in th e d iffe re n t are a s of th e w o rld. T h e h isto ric d e v e lo p m e n t of a g ra ria n d e n s ity (T ab le 4, 5, 6) also p o in ts a t im p o rta n t c o rre la tio n s: so, e. g. th e
AZ AGRARNfiPSflROSfiG KfiRDfiSEI 31 in c re a se d d e n s ity of th e a g ra ria n p o p u la tio n se ttin g in a t th e m id d le of th e la s t c o u n try h a s c o n sid e ra b ly slow ed dow n b y th e m id d le of th e p re se n t c e n tu ry, re sp. tu r n e d in to a deg ressio n. A s illu s tra te d b y th e c o m p a riso n of th e d iffe re n t H u n g a ria n in d ic a to rs (T a b le 7.) th e m o d e ra te in c re a se of th e a g ric u ltu ra l p o p u la tio n w e n t p a ra lle l w ith th e a p p ro x im a te ly p ro p o rtio n a l in crease of th e a g ric u ltu ra l a re a a n d of c u ltiv a te d la n d. W ith a h a rd ly gro w in g d e n s ity of p o p u la tio n H u n g a ria n a g ric u ltu re h a s b eco m e m o re in te n siv e a n d, a t th e sam e tim e, th e s ta n d a rd of liv in g of th e a g ra ria n p o p u la tio n a n d th e p ro d u c tio n of a g ric u ltu re h a v e also in c re a se d. A lso th e d e v e lo p m e n t of th e H u n g a ria n a g ric u ltu re p ro v e s t h a t th e in c re a se of th e a g ric u ltu ra l d e n s ity in itse lf is n o t a c o n d itio n of an in c re a se d p ro d u c tio n. T h e c o u n ty d a ta (T ab les 8, 9.) p o in t chiefly to th e re la tio n s of th e old b ig e s ta te s a n d th e a g ra ria n d e n s ity. T h e tr e n d of th e gross y ie ld p e r one cad. y o k e is q u ite closely re la te d to a g ra ria n d e n s ity (See th e g ra p h.) T o co n clu d e th e H u n g a ria n d a ta sh o w t h a t th e lev el a n d th e v a lu e s of p ro d u c tio n h a v e, in th e co urse of th e d e v e lo p m e n t of o u r a g ric u ltu re, a n d also on th e p re se n t te c h n ic a l le v e l, b een d e te rm in e d, to a g re a t e x te n t, b y a c tu a l la b o u r, i. e. b y th e a g ra ria n d e n sity. B u t also th e te n d e n c y p re v a ils t h a t th e lev el a n d th e re su lts of p ro d u c tio n are d e c re a sin g ly d e te rm in e d b y th e b u lk of a c tu a l la b o u r a n d in c re a sin g ly b y th e m a te ria l a n d te c h n ic a l b a c k g ro u n d of la b o u r.