Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Körmendi járásban ÁROP-1.A.3.-2014 Esélyteremtő Programterv Körmend 2015-2020 1
Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 II. Módszertan... 5 III. A járás bemutatása... 5 III/1. Körmend város, mint járásközpont bemutatása... 8 III/2. A járási szintű Esélyteremtő Programterv elkészítésében együttműködő települések bemutatása a Helyi Esélyegyenlőségi Programokban megfogalmazottak alapján... 12 IV. Értékeink, küldetésünk... 63 V. Jogszabályi háttér bemutatása... 63 VI.Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal... 64 VII. A járásközpont térségi feladatainak, társulási kapcsolódásainak bemutatása... 64 VIII. Körmend szociális szolgáltatási rendszereinek bemutatása... 69 IX.Körmend járás népességének jellemzői... 75 IX/1. Demográfiai adatok 2012-2013... 75 IX/2. Munkanélküliségi adaok 2012-2013... 82 IX/3. Egészségügy, szociális ellátás adatai 2012-2013... 92 IX/4. Gyermekek... 97 IX/5. Nők... 106 IX/6. Idősek... 111 IX/7. Fogyatékkal élők... 115 IX/8. A szolgáltatásokhoz való hozzájutás problémái... 118 X. Pályázatfigyelés... 119 XI. Egyéb felvetések... 120 XII. A Járási Esélyteremtő Programterv intézkedési terve... 123 XIII. Kockázatelemzés... 149 XIV. Összegzés... 150 Függelékek... 151 2
I. Bevezetés Körmend Város Önkormányzata 2015-ben sikeresen pályázott a Területi együttműködést segítő programok kialakításakörmend Járásban Államreform Operatív Program (ÁROP 1.A.3.-2014) keretében. A projektben előírt és vállalt kötelezettségeinek eleget téve, valamint az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának szempontjait szem előtt tartva, a járáshoz tartozó települések önkormányzataival együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, amelynek végső célja, hogy egységes, öt évre szóló járási szintű Esélyteremtő Programtervetalkosson. Mindehhez kapcsolódósan további cél, a járáshoz tartozó települések helyi szereplői közötti együttműködés kialakítása/megerősítése, a társadalmi felzárkózást segítő kerekasztal létrehozása és működtetése, a szakmai megvalósítók közreműködésével egy járási koordinációs bizottság felállítása. Az elkészült járási szintű Esélyteremtő Programterv széles körben történő megismertetésére céljából rendezvények, konferenciák szervezése, is tervezett, valamint annak disszeminációja érdekében kapcsolat felvétele a Türr István Képző és Kutató Intézet területi igazgatóságával. A munkában Körmend Város Önkormányzata, a Körmendi Járás Kormányhivatala, a térség településeinek önkormányzatai, nemzetiségi önkormányzatai, szociális szolgáltatói, oktatási-, és közművelődési intézményei, az érintett célcsoportokkal napi szinten kapcsolatban lévő civil szervezetek, a gazdasági élet szereplői és az egyházak is részt vettek annak érdekében, hogy a támogatandó társadalmi csoportokról minél több, valós információra alapozva készülhessen el a járási szintű Esélyteremtő Programterv. 2013-ban az ÁROP 1.1.16.-2012-0001 azonosító számú Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása című projekt keretében a Türr István Képző és Kutató Intézet mentorhálózatának közreműködésével, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXL törvényben foglaltakat szem előtt tartva a járáshoz tartozó települések önkormányzatainak képviselő testületei öt évre szóló Helyi Esélyegyenlőségi Programot fogadtak el. E törvény pozitív hozadéka, hogy a stratégiák kidolgozásában a települési önkormányzatok képviselői vettek részt, szorosan együttműködve az érintett civil szervezetekkel, egyházakkal, oktatási és szociális ellátást biztosító intézmények és az adott célcsoportok képviselőivel. Az elkészítés szempontjait a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011 (XII. 27) Kormányrendelet tartalmazta. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzítette azokat statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek a Helyi Esélyegyenlőségi Programok elkészítésének alapját képezték. E dokumentumok elkészítésének célja az volt, hogy települési szinten feltárják a hátrányos helyzetű társadalmi 3
csoportok (mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékossággal élők) életkörülményeit a foglalkoztatás, lakhatás, oktatás, egészségügyi és szociális ellátás, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területein. A feltárt problémákra rövid, közép illetve hosszú távú intézkedéseket fogalmaztak meg, meghatározták a megvalósítás módját, felelősét, határidejét. A Helyi Esélyegyenlőségi Programok egyik alapvető hibája, hogy az abban megfogalmazott intézkedési tervek sok esetben sablonosak voltak, az elérendő célok megvalósulása pedig akár évtizedeket is igénybe vehet. A járási szintű Esélyteremtő Programterv elkészítése során nagy hangsúlyt kapott az a vezérelv, hogy olyan, valós problémákat tárjanak fel a munkacsoport résztvevői, amelyek a Helyi Esélyegyenlőségi Programokból hiányoznak, járási szinten érzékelhetőek, az egyes településeken pedig nem megoldhatóak, de amelyeknél reális esély van arra, hogy a kidolgozott intézkedésekkel javítani lehet a támogatandó társadalmi csoportok helyzetén. Emellett szükségessé vált azt is, hogy a programtervben megjelenjenek azok a problémák is, amelyekre csak jogalkotói szinten lehet megoldást találni. A járási szintű Esélyteremtő Programterv elkészítésének egyik lényeges ösztönzője, hogy a későbbi pályázatokkal is összhangban kell lenniük, mert csak olyan célokra lehet majd pályázni, amelyek a programban megjelennek. A programterv elkészítésének további előnye, hogy a munkában résztvevők között kiépült, illetve megerősödött a kapcsolati háló, ezáltal az együttműködés is hatékonyabbá válik a jövőben is. A hálózati szemléletmód kialakítása lehetőséget nyújt az erőforrások, és a feladatok hatékonyabb elosztására, valamint arra is, hogy a támogatandó társadalmi csoportok számára magasabb szinten valósuljon meg az esélyegyenlőség követelménye. Mindezek szorosan illeszkednek az Államreform Operatív Program 1 prioritásában támasztott elvárásokhoz. Az érintett társadalmi csoportok az alábbiak: 1. Mélyszegénységben élők és romák 2. Nők 3. Gyermekek 4. Idősek 5. Fogyatékossággal élők A Körmend Járás Esélyteremtő Programterve mindazokat a megoldási javaslatokat tartalmazza, melyek a járáshoz tartozó települések Helyi Esélyegyenlőségi Programjainak áttekintést és a felzárkózási kerekasztal résztvevőinek véleménynyilvánításátkövetőenkerültek megfogalmazásra, s mely megoldási javaslatok megvalósítása a támogatandó társadalmi csoportok felzárkózását szolgálják. A dokumentumban megfogalmazásra került intézkedési tervek gyakorlatba való átültetése az elkövetkező öt év legfontosabb feladata. A folyamtok koordinálását, az érintettek a felzárkózási kerekasztal működési rendjében leírtak szerint végzik. 4
II. Módszertan A Járási Esélyteremtő Programtervet megalkotó szakmai csoport az alábbi munkafolyamatokat végezte el annak érdekében, hogy minden szempontból kielégítő dokumentum születhessen meg: - A települések Helyi Esélyegyenlőségi Programjainak összegyűjtése, áttekintése, az intézkedési tervekben szereplő javaslatok összegzése. - A Helyi Esélyegyenlőségi Programokat elkészítő, települési önkormányzatoknál dolgozó felelősök összehívása szakmai kerekasztalokra, ahol ismertették a HEP intézkedési tervekben megfogalmazottakat, külön kiemelve azokat, amelyekre vonatkozóan a felülvizsgálati időszakban változás következett be. - A járás településeinek történeti, táji-környezeti jellemzőinek feltérképezése, a földrajzi környezetből és a történetiségből adódó hagyományok azonos hozzáféréshez való hatásai miatt. - A HEP IT-k alapján összegzés készítése a legjellemzőbb problémákra vonatkozóan. - Statisztikai adatok gyűjtése a TEIR, KSH oldalairól, ezek összegzése, táblázatokban és grafikonokban ábrázolva. - A települések esélyegyenlőséggel foglalkozó rendeleteinek, szabályozóinak összegyűjtése. - Az összegyűjtött adatok alapján a JEP tervezetének elkészítése. - A JEP tervezetet workshopok alkalmával ismertettük a kerekasztalok, valamint az érintett célcsoportokkal kapcsolatban lévő szervezetek képviselőivel, amelyeken további javaslatokat tettek a résztvevők arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedési javaslatok kerüljenek bele a dokumentumba. - A fentiek alapján kidolgozott JEP ismertetése a célcsoportokkal roadshow-k keretében. - A roadshow-k tapasztalatai ugyancsak kiegészítették a JEP-et. - A projektzáró rendezvényeken a JEP elkészítésének munkafolyamatának ismertetése, az elkészült dokumentáció bemutatása. III. A járás bemutatása A Körmendi járás a Vas megye középső részén, az Alpokalján, a Rába völgyében elterülő kisváros, a Körmend központhoz tartozó települések közigazgatási egysége. A terület több kisebb tájegységhez (Vasi-hegyhát, Rába-völgység és az Őrség) tartozik. A járást mintegy kettészeli a Rába folyó, amely a Duna egyik legjelentősebb mellékfolyója és az ország harmadik leghosszabb folyója. Magyarországra beérve kelet-északkelet felé halad Körmenden keresztül majd észak felé fordul Rábahidvéget elérve. Vízjárása szélsőségesnek mondható, hiszen legkisebb és legnagyobb vízhozama között jelentős eltérések vannak és a Rába völgyben gyors levonulású heves áradások is gyakoriak. A folyó vadvízi jellegű és a hazai folyók 5
közül szakaszonként a leggyorsabb, így nem hajózható, de vízi sportra kitűnően alkalmas. A Rába völgye történelmi, építészeti és néprajzi értékekkel adja a festői tájhoz a maga szépségeit. A Rába Vízgyűjtő területét a jobb parton a Vasi-hegyhát kíséri, innen csak rövid, a magas partba bevágó völgyek patakjai és erei futnak, melyek Halogy község határáig a Rábába torkollanak.ez alatt a Csörnöc-Herpenyő gyűjti össze a jobb oldali vízfolyásokat. Évente rendszeres árvizek következnek be, főleg Körmend térségében ahol a folyó már a Pinka vizét is fölveszi. Mivel a Rábát tápláló patakok forrásvidéke rendszerint erdőkkel fedett dombok közt van, ezért útjuk során kezdetben az erdős majd a sík réteken kanyarognak. A térség változatos és gazdag növényvilága rendkívül szembetűnő és gyönyörködtető is egyben. A legszebb hóvirágos erdők Körmendnél a Vasi Hegység északi lábánál, Katafa-Nádasd alatt a Rába árterén, Molnaszecsőd és Egyházashollós térségében vannak. A tavaszi tőzike végigkíséri a Csörnöc-Herpenyő mellékét és szinte szőnyegszerű összefüggő állományok találhatóak a Pinka-Rába árterében a Dobogóban és az Egyházashollósi erdőben. Ugyancsak a Rába közelében alakultak ki azok a nedves rétek, amelyek közül egyesek egyedülállónak számítanak az országban. A járás 1886. óta az állandó járási székhelyek kijelölése óta létezett, amelynek székhelye mindvégig Körmend volt. Területe az 1910 körül mintegy 522 km², népessége 35 ezer fő volt. A trianoni békeszerződés előtt északról a szombathelyi járás keletről a Vasvári járás, délkeletről Zala vármegye, nyugatról a Szentgotthárdi és a Németújvári járás, határolta. A trianoni békeszerződés, illetve a határkiigazítás osztrák-magyar megállapodása alapján Ausztriához kerültek a Németújvári járás települései Nemesmedves kivételével, ezért a két járást összevonták és elnevezése Körmend-Németújvári járás lett. A név az 1950-es járásrendezésig volt érvényben, amikor ismét székhelyéről lett elnevezve és egészen megszűnéséig ezt a nevet viselte. 1945-ben a járás területe 484,68 km2 volt lakosainak száma pedig 33116 fő. Székhelye Körmend akkoriban nagyközség volt, így a járáshoz 1 nagyközség és 40 kisközség tartozott. Területe a trianoni összevonás után még kétszer változott jelentősen az 1969. július 1-én a NET határozat alapján megszűnő Vasvári járás néhány községét csatolták ide, illetve a Szentgotthárdi járás teljes területét kebelezte be. Ezzel a járás községeinek száma 71-re, területe pedig 912,15 km2-re duzzadt. A lakók száma 1970-ben 54.967 fő volt Körmend nagyközségben önálló jegyzőség működött a kisközségeket pedig 11 körjegyzőségbe osztották be. Egy-egy körjegyzőséghez nagyjából 2300 lakos tartozott. Az ideiglenes járási tanács 1950. augusztus 15-én kezdte meg a működését. Az október 22-i tanácstag választások eredményeképp megalakult az állandó tanács. Az 1971-es évi I. törvény megszüntette a járási tanácsokat. 1978. december 31-ével Körmend ismét várossá válhatott ezzel kiválva a járás területéről. 1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én a Körmendivel együtt valamennyi járás megszűnt területe ekkor mintegy 855 km², népessége 37 ezer fő volt. 6
2013-tól az új közigazgatási jogszabályozás értelmében újra létrejött a körmendi járás, aminek központja ismét Körmend városa lett, amelyhez jelenleg két közeli, szomszédos község (Horvátnádalja és Felsőberkifalu) is tartozik. Területe 2013-ban 614,53 km², népessége 26 865 fő, népsűrűsége pedig 44 fő/km² volt. A járáson belül két város található jelenleg Körmend és Őriszentpéter valamint a hozzájuk tartozó két kistérség. Jelenleg 7 körjegyzőséghez tartoznak a települések. Rába baloldali részén a Rába völgységhez tartozó: Vasalja, Pinkamindszent, Magyarnádalja, Kemestaródfa, Rádóckölked, Harasztifalu, Nagykölked; Egyházasrádóc, Nemesrempehollós, Egyházashollós Molnaszecsőd, Magyarszecsőd; illetve Körmend és Csákánydoroszló fekszenek. A Rába jobb partján a természetföldrajzi beosztásban Vasi-hegyhátnak nevezett az Országhatár közelében 360-380m-es magasságot elérő az Őrség keleti határainál pedig 250m magasságra ereszkedő dombság húzódik. A szűkebb értelemben vett Őrségben a dombhátak dombtetők fennsíkszerűek. Ezeken járva például az őriszentpéteri-ivánci úton a dombság majdnem sík területnek tűnik. Déli peremét a Zala és a Kerka-Kerca ismét feldarabolta és lealacsonyította. A folyó jobb oldalán a Vasi-hegyháti települések: Daraboshegy, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa, Nádasd, Halogy. A Vasi-hegyháton elkülönülő kistáj az Őrség, amely történetileg több részre tagolható egyrészt egy a 1595-ös adománylevélben felsorolt községek és a jogutódok járáshoz tartozó települései: Szalafő, Őriszentpéter, Bajánsenye, Ispánk, Nagyrákos, Kerkáskápolna, Kercaszomor, Kisrákos, Pankasz, Szaknyér, Szatta. A Belső-Őrségi Magyarszombatfa és Velemér; a Külső-Őrségi Hegyhátszentjakab, Felsőjánosfa Őrimagyarósd Viszák, Szőce, Hegyhátszentmárton, Ivánc és Felsőmarác. A járáshoz tartozik még a Kemeneshát néhány települése: Döröske, Halastó, Nagymizdó. Döbörhegy Szarvaskend. A honfoglalás után a Rába-völgy fontos átjáró helynek számított komoly hadászati jelentőséggel az itt élő népességet határvédelmi feladatokkal telepítették ide. Már a középkorban több nyelvterület érintkezési pontja volt, amelyben sajnos Trianon és a Jugoszláviával és a nyugattal való szembefordulás után komoly problémákat okozott. A határ mentén élőket állandóan szemmel tartottak a térség egy részét különösen az idegen ajkúakat eltelepítették így az Őrségi térség egy része kihalttá vált hozzájárulva az ahhoz, hogy az ország egyik hátrányos helyzetű területévé váljon az Őrség. Az egyébként is szórványtelepülés jellegű (szeres) őrség falvai alacsony lélekszámúak, elöregedőek. 7
III.1. Körmend Város, mint járásközpont bemutatása Körmend Nyugat-Dunántúlon, Vas megye középső részén, az Alpokalján, a Rába völgyében elterülő kisváros. Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb. A várost délről a Rába folyó határolja, nyugatról néhány kilométernyire húzódik a magyar-osztrák határ. Körmend határában torkollik a Rábába az Ausztriából érkező Pinka folyó, a Rábával párhuzamosan folyik a Csörnöc patak, melyek miatt a város egy része árvízveszélyes területen fekszik. Kezdettől fogva fontos közlekedési csomópont volt, jelenleg áthalad a városon a Szombathely-Graz vasútvonal, mely elágazik a szlovéniai Hodos felé. A városon hosszában áthalad a Székesfehérvártól a rábafüzesi határátkelőig vezető 8-as számú főút, melyet itt keresztez a jelentős észak-déli tranzitforgalmat bonyolító, rédicsi határátkelőhöz vezető 86-os főút. A település jelenlegi területe 53 km2. Az első említés egy XIII. század eleji okiratban található a településről. 1244-ben adott IV. Béla király kiváltságlevelet a városnak, melynek akkor már állt a vára. 1604-ben a vár és a város a Batthyány család tulajdonába került. A török hódoltság idején fontos szerepet játszott, országgyűlés és megyegyűlés helyszíne is volt. 1650-ben végvárrá nyilvánították, miután itt állították meg a törököket a magyar és francia seregek. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a vár nagy részét lerombolták majd közel 100 év alatt ma is álló - barokk kastély együttes épült helyette. A kastély 1945-ig volt a család híres tagjának, dr. Batthyány-Strattmann László hercegnek, a híres szegények orvosának a birtoka. Az első világháborút követően Körmend természetes vonzáskörzete leszűkült. A két világháború között a település fejlődése lelassult. A 2. világháborút követően, kezdetben a nyugati határövezeti elhelyezkedéséből adódóan, ez tovább folytatódott. A hetvenes évek elejétől - részben az ország gazdasági fejlődése, részben a nemzetközi feszültség enyhülése és a turizmus fellendülésének hatására - a település dinamikus fejlődésnek indult. Az előzőkben jelzett társadalmi-gazdasági változásokra érzékeny helyi- és megyei vezető szervek alkotó együttműködésével a település városi szintre történő fejlesztésének tervezési munkái megindultak. 1973-ban ennek keretében készült el a várossá fejlesztés programja és a leendő városközpont rendezési terve. 1978. december 31-én Körmendet várossá nyilvánították. 1980. augusztus 20-án került sor a 86-os főút várost elkerülő szakaszának átadására és az új Rába-híd avatására. A fejlesztési és rendezési tervek fő elképzelései napjainkban már megvalósultak, mások - némi korszerűsítő módosítással - a város további tervszerű fejlesztését szolgálják. Társadalom A Nyugat-dunántúli régió Körmendi kistérségben fekvő város közigazgatási területe 52,79 km². A járáshoz tartozó települések száma: 46 db, a járási terület mérete: 615 km². Körmend lakónépessége 11.610 fő, a járás lakónépessége: 26.871 fő. 8
Járás illetékességi területe: Bajánsenye, Csákánydoroszló, Daraboshegy, Döbörhegy, Döröske, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Halastó, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ispánk, Ivánc, Katafa, Kemestaródfa, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kisrákos, Körmend, Magyarnádalja, Magyarszecsőd, Magyarszombatfa, Molnaszecsőd, Nádasd, Nagykölked, Nagymizdó, Nagyrákos, Nemesrempehollós, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Pinkamindszent, Rádóckölked, Szaknyér, Szalafő, Szarvaskend, Szatta, Szőce, Vasalja, Velemér, Viszák. Gazdaság A város életét évszázadokon át a földesurak érdeke határozta meg, ezért a céhes ipar fejlődése helyett a kereskedelem erősödött. A XIX. században is lassan haladt előre az iparosodás, 1847- ben nyílt meg az első manufaktúra. 1871-ben a település elvesztette városi rangját s bár 1872- ben adták át a vasútvonalat, ezt nem követte a várt nagyobb ipari fejlődés. Az I. világháborút követően a stagnálás volt jellemző. A 40-es évek végétől a 60-as évek közepéig visszafojtott, elzárt település és régió volt Körmend és vidéke. Az 50-es évek erőteljes iparfejlesztése hozott változást. Néhány évtized alatt nagyobb, több száz főt foglalkoztató gyárak épültek, és a felszabadulás után fellendült a mezőgazdaság is. Az iparban foglalkoztatottak száma két évtized alatt megkétszereződött. Ez a folyamat magával hozta a lakosság létszámának gyors gyarapodását is. A település időközben megépült kórházával, középiskolájával és egyéb intézményeivel térségi egy időben járási központi funkciókat látott és lát el napjainkban is. Körmend 1979-ben visszanyerte városi rangját, de a rendszerváltásig a határsáv közelsége miatt jelentős volt a település elzártsága. A város életében jelentős fellendülést, fiatalos pezsgést hozott az 1961-79 közötti időszak, amikor felsőfokú mezőgazdasági technikum majd a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara működött itt. A rendszerváltás utáni időszakban a térség iparának fejlődésével, új munkahelyek létesülésével és a beköltözők számának emelkedésével történt nagyobb változás. Napjainkra a lélekszám stagnál, több nagyvállalat megszűnt, a munkanélküliség megemelkedett, kisebb vállalkozások kezdenek a városba betelepülni. Mára a munkanélküliség nem mutat kedvezőtlen statisztikai eredményeket, a gyógyszer-, a könnyű- és építőipar fejlődést mutat, azonban most is sokan dolgoznak más, nagyobb településen, illetve jelentős azoknak az itt élőknek a száma, akik a közeli Ausztriában vállalnak munkát. 9
Foglalkoztatottság ipar és városfejlesztés Komoly veszteségeket okozott Körmendnek és az ott élő családoknak az évekig tartó válság. Mára azonban a város mindezt legyűrte és növekedési pályára állt. Körmend foglalkoztatási szerkezete már jóval a gazdasági válság kezdete előtt, a rendszerváltást követően jelentősen megváltozott. A hagyományos könnyűipari ágazatok, mint ruhagyártás, vagy a cipőgyártás megszűnt, vagy jelentősen csökkent a szerepe a foglalkoztatásban. Bezárt a cipőgyár, a Styl üzeme, megszűnt több vállalat, köztük a nagy helyi hagyományokkal bíró ládagyár. Százak váltak munkanélkülivé, kritikus helyzet alakult ki. Tudatos várospolitikával, a tartalékok mozgósításával, a gazdaság szerkezetének átrendezésével azonban sikerült úrrá lenni a helyzeten. A válság legsúlyosabb következményét az elmaradt fejlesztések és az új beruházók terveiktől való visszalépései jelentették. Az önkormányzat folyamatos egyeztetéseket folytatott a cégekkel, elsősorban a munkahelyek megőrzésére kellett koncentrálni. A városban működő vállalkozások jelentős része pozitívan állt a feladathoz. A gazdaság alakításához kiemelten fontos, hogy vonzó környezetet, korrekt együttműködést tudjon kínálni a város a gazdasági élet szereplői számára. Mindehhez elengedhetetlenek az infrastrukturális feltételek biztosítása, a közművek, közlekedési feltételek, iparterület, és a megfelelő szabályozási háttér. A város él a kormány által bevezetett közmunkaprogram lehetőségével, ami egyre több területen nyújt lehetőséget az elhelyezkedésre és törvényes kereseti lehetőséget a munkaerőpiacon nehezebben elhelyezkedők és családjaik számára. A gazdaság növekedésével az ipari park is egyre jobb helyzetbe került, ezzel közép és hosszútávon bővül az ott működő vállalkozások száma. A kis- és mikro vállalkozások is egyre nagyobb szerepet töltenek be, ami különösen fontos a Körmend léptékű városok életében. A városirányítás döntése szerint ezért kiterjesztik rájuk azt a városi rendeletet, amit még a válság idején hoztak a vállalkozások foglalkoztatottságának növelése érdekében. A munkanélküliség számottevően csökkent az elmúlt időszakban. Míg négy éve 9, 2 százalék volt, ma 3 %, s ezzel jócskán az országos alatt van. Elsősorban a szakképzett munkaerő hiánya okoz most gondokat, főként a termelő cégek letelepítésénél. Ezért is próbálják a kis- és mikro vállalkozások lehetőségeit bővíteni. A város jó irányba halad, egyrészt él a kormány által biztosított lehetőségekkel, másrészt a saját felelősségi területén is teszi a dolgát. Új irányként a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázását tűzték, ez számos új munkalehetőséget teremthet. A város alapoz a meglévő értékekre, ennek keretében indult el a Batthyány Örökségközpont kialakítása. Egyeztetéseket kezdtek a fürdő átalakításáról és törekszenek a szálláskapacitás bővítésére. Körmend város átfogó célja, hogy a társadalmi-gazdasági szerkezetének fejlesztésével a város egyedi adottságainak kihasználása révén, dinamikusan fejlődő, önálló identitással rendelkező térségi központtá váljon. 10
Mindezzel összhangban alkotta meg négyéves önkormányzati programját, melynek legfontosabb célkitűzései a következők: Az infrastrukturális fejlesztések folytatása, kiszélesítése a vasúti fejlesztések irányába is; Fejlett egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális intézményrendszer megtartása, az új törvényi szabályokhoz való igazítása, a további fejlesztési prioritások kialakítása; Megváltozott gazdasági körülmények közt munkahelyek megőrzése, Körmend versenyképességének megtartása; Új fejlesztési irányok kijelölése különösen a turisztikai lehetőségek területén; Környezeti állapot védelme, környezeti és helyi értékek megismertetése és védelme; Körmend térségi pozíciójának további erősítése. A 2013-tól új helyzetbe került önkormányzat. Ebben a jogszabályilag meghatározott közszolgáltatási körben kell helytállnia és a fenti célokat megvalósítania, miközben jelentős változás következett be az önkormányzat feladatellátásában, illetve intézményszerkezetében, amelyet az alábbiakban lehet összegezni: A kormányhivatalok létrejötte következtében a polgármesteri hivatal létszámában következett be csökkenés, tekintettel arra, hogy az okmányirodai, illetve egyes szociális feladatok átkerültek a kormányhivatalhoz 2013. január 1-vel. További változás az iskolák átkerülése a KLIK-hez, így Körmend Város Önkormányzata működtetési feladatokat lát el. 2013. március 1-től Körmend Város Önkormányzata közös önkormányzati hivatalt tart fenn Csákánydoroszló Község Önkormányzatával Körmendi Közös Önkormányzati Hivatal néven. 2013. január 1-től múzeumi feladatokat vett át az önkormányzat, amely a kulturális intézmény kereti között kerül ellátásra. A fenti változásokból adódóan az önkormányzat intézményszerkezete is jelentősen megváltozott, amellett, hogy az ellátandó feladatok csak kis részben módosultak. A fenti változások következtében az Önkormányzat által fenntartott intézmények száma a 2012. év végi 8 intézményről 2013. év végére 3-ra csökkent, tekintettel arra, hogy 2013. félévétől a két óvoda a Körmend és Mikrotérsége Köznevelési Intézményfenntartó Társulás által fenntartott intézmény lett. A Szociális Szolgáltató és Információs Központ továbbra is a Körmend és Kistérsége Önkormányzati Társulás fenntartásában van. Az iskolák fenntartójában bekövetkező változások következtében az üzemeltetési feladatokat a Körmend Város Gondnoksága (továbbiakban: Városgondnokság) látja el, tehát a tevékenységi köre kibővült a három általános iskola és a gimnázium működtetésével, és az élelmezési feladatok ellátásával. Körmend városvezetése a rendelkezésre álló uniós források felhasználását és ez által minél több fejlesztés megvalósítását úgyszintén támogatja, és fontos feladatának tartja azért, hogy a 11
lakónépesség és a vállalkozások számára minél inkább élhető- és kedvező lakó- illetve működési körülményeket biztosítson. Az elmúlt években és jelenleg is számos fejlesztést valósít meg az Európai Unió és az állam támogatásával. forrás:területi együttműködést segítő programok kialakítása a Körmendi járásban ÁROP- 1.A.3.-2014 Szakmai koncepció III.2. A Járási szintű Esélyteremtő Programterv elkészítésében együttműködő települések bemutatása a Helyi Esélyegyenlőségi Programokban megfogalmazottak alapján Körmend Kistérség Települései Csákánydoroszló Lakónépesség száma: 1792 fő Csákánydoroszló Vas megyében, a Körmendi Kistérségben található község. A megye nyugati határánál, a Rába folyó völgyében, az Őrségi Nemzeti Park északi kapujában helyezkedik el. Infrastrukturálisan jól ellátott. Vasúti és autóbusz közlekedése kielégítő. A település lakás és bérlakás állománya jellemzően átlagos állapotú. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat átszervezés következtében a körmendi telephelyű, kistérségi fenntartású Szociális Szolgáltató és Információs Központ egységeként működik. Csákánydoroszlóban egy háziorvos teljesít szolgálatot. A község kulturális életének mozgatórugója a Csaba József Általános Művelődési Központ. További jelentős tényezőként vannak jelen a kulturális életben az általános iskola a művelődési központhoz tartozó óvoda, valamint a különböző civil szervezetek. A település sportélete a falu méreteihez képest sokrétűnek és rendkívül sikeresnek mondható. A versenyszerű sport mellett a településen több, időszakos tömegsport foglalkozásnak is otthont ad a helyi művelődési központ, illetve az iskola tornaterme. A több mint 10 helyi civil szervezet programjaikkal, javaslataikkal, észrevételeikkel, valamint különböző helyi kezdeményezéseikkel segítik a falu kulturális, művészeti, sport és egyéb területeinek fejlődését. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás: Csákánydoroszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló 5/2006. (IV.27.) önkormányzati rendelete Csákánydoroszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (II.22.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról szóló 5. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Csákánydoroszló község önkormányzat képviselő-testületének 6/2013./II.22./ számú rendelete az 6/2006./IV.27/ számú önkormányzati rendelet a gyermekek védelméről szóló- rendelet módosításáról. 12
Csákánydoroszló Község Önkormányzata Képviselő- Testületének 12/2013 (12.12) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa igénylésének és az igények elbírálásának szabályairól Csákánydoroszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2013.(12.12.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról szóló 5/2006. (IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról 26/2014. (IV. 22.) sz. határozat Térfigyelő kamerarendszer építésére pályázat benyújtása 72/2014. (VIII. 18.) sz. határozat KEOP-2014-4.10.0/F kódszámú projekt megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása terén megbízás a csákánydoroszlói Csaba József Általános Iskola energiatakarékos korszerűsítésére és felújítására 80/2014. (09.17) sz. határozat Csatlakozás a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázati rendszerhez. 84/2014. (X. 06.) sz. határozat önkormányzati lakás átadása árvízkárosult javára 89/2014. (X. 27.) sz. határozat Döntés árvízkárosultak lakásvásárlási lehetőségéről 107/2014. (XII. 01.) sz. határozat Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadása 2/2015. (II. 09.) sz. határozat Óvoda-bölcsőde létrehozásának szándékának kinyilvánítása 3/2015. (II. 10.) sz. rendelet az Önkormányzat által biztosított települési támogatásról és más szociális jellegű és gyermekvédelmi ellátásokról, illetve a gyermekek óvodai, iskolai étkeztetésének terítési díjáról (szociális rendelet) 4/2015. (IV. 08.) sz. rendelet Helyi kiválóságokért ösztöndíj alapításáról 14/2015. (IV. 07.) sz. határozat Társadalmi-gazdasági program elfogadása a 2014-2019. közötti időszakra 35/2015. (V. 26.) sz. határozat A gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések támogatására c. pályázat benyújtása 38/2015. (V. 26.) sz. határozat A Kockás Liliom családi napközivel 1 éves időtartamra feladatellátási szerződés kötése a bölcsődés korú gyerekek ellátása érdekében 56/2015. (VIII. 24.) sz. határozat Pályázat benyújtása a csákánydoroszlói köztemetőben lévő temetőközlekedési utak építése céljából. Daraboshegy Lakónépesség száma. 100 fő Vas megyei kisközség, a Rába völgyének déli peremén elterülő, kis patakokkal szabdalt Vasi Hegyháton. Szomszédos települései Nádasd, Halogy, Felsőmarác és Szőce, valamint a Rába északi bal partján Körmend városa. Daraboshegy községben a foglalkoztatási helyzet nem túl jó. A faluban egyedüli helyi foglalkoztatóként mindössze egy faipari vállalkozás működik. A lakosság többi része alkalmazotti körben, valamint a mezőgazdaságban dolgozik. A településen lakók többsége azonban nem helyben, hanem elsősorban Körmenden és a környező településeken dolgozik. Daraboshegy községben a vezetékes ivóvíz-hálózat 100%-os. Szennyvízcsatorna-hálózat nincs a településen. Az utóbbi években erre irányuló pályázati 13
lehetőségük nem volt. A község szociális lakásállománnyal nem rendelkezik. A háziorvosi rendelés Nádasdon minden munkanapon, Daraboshegyen heti egy alkalommal vehető igénybe. A gyermekorvosi ellátás Nádasdon és a legközelebbi városban, Körmenden érhető el. A prevenciós és szűrőprogramokról tájékozatják a lakosságot. A Nádasdi Evangélikus Diakóniai Központ által működtetett falugondnoki szolgálat megállapodás alapján látja el a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat. A művelődési házban fórumokat, ünnepségeket, megemlékezéseket tartanak, a könyvtárban lehetőség van internet elérésére, ami emagyaroszág pontként is működik Daraboshegyen nincs a romák kisebbségi kultúrájának ápolását célzó helyi kezdeményezés. Az önkormányzat által fenntartott, illetve támogatott közművelődési intézmények és kulturális programok kínálatában nem jelennek meg a társadalom multikulturális jellegét, a kultúrák közötti párbeszédet és a roma kisebbségi kultúrát, mint értéket bemutató elemek. A település szolgáltatásszervezési koncepciójában nem szerepelnek a romák esélyegyenlőségét elősegítő konkrét intézkedések. Az önkormányzat nem gyűjt és értékel adatokat arra vonatkozólag, hogy az általa működtetett, vagy felügyelt közszolgáltatásokhoz (oktatás, nevelés, szociális ellátás, egészségügy, közétkeztetés, gyermekjólét, közművelődés, stb.) való hozzáférés mennyire biztosított a településen élő hátrányos helyzetű romák számára, illetve, hogy a gyakorlatban mennyire veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. A Körmendi Szociális Szolgáltató és Információs Központ Gyermekjóléti Szolgálata és a családgondozója heti egy alkalommal tart ügyfélfogadást. A településen nincs óvoda, sem iskola. A védőnői feladatokat a nádasdi védőnő látja el. A gyermekorvosi ellátás a legközelebbi városban, Körmenden érhető el. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. Bölcsőde és családi napközi nem működik. A település lakosságának 24 % időskorú. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít az idősek támogatására. Az elmúlt évben sikeres pályázat útján felújításra került a régi tűzoltó szertár. A projekt keretében ifjúsági házat, turisztikai találkozási pontot alakítottak ki az épületben. Az épület akadálymentesített. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás: Nincs adat. Döbörhegy Lakónépesség száma. 154 fő A Vasi- Hegyhát középső részének északi peremén, Körmendtől délkeleti irányban, attól 13 km-re fekszik. A lakónépesség száma folyamatos csökkenést mutatott az elmúlt évek folyamán. Az idősek aránya magas. A munkanélküliség által sújtott korosztály a 21-25 év 14
közötti pályakezdők, valamint az 55-60 év közöttiek. Senki nem vallotta magát roma származásúnak. Az állami szektorban foglalkoztatottak helyben a közös hivatalban dolgoznak. A közlekedés nehezen megoldott. Nincs program a foglalkoztatás elősegítésére, mindössze a közfoglalkoztatás. Az önkormányzat nem rendelkezik adattal, hogy van-e mélyszegénységben élő a településen. A lakásállomány változása elenyésző, szinte állandónak vehető. A községben egy háziorvos működik, megosztva a társtelepülésekkel, Szarvaskend község központtal. A közösségi élet fő színterei a művelődési központ és a könyvtár. Döbörhegyen sem óvoda, sem iskola nincs. Egy védőnő látja el a feladatokat. Szabadidős programok leginkább a járásközpontban elérhetőek. A munkavállaló korú nők száma alacsonyabb. A nyugdíjas nők száma folyamatosan emelkedik. A nyugdíjas korú lakosság funkcionálisan is aktívnak mondható. Az időskorúak nappali ellátása nem megoldott. A fogyatékossággal élők foglalkoztatási esélyei csekélyek, bár a vállalkozók szívesen alkalmaznának megváltozott munkaképességű személyeket. Az önálló életvitelüket a falugondnoki szolgálat, a kistérség által fenntartott házi segítségnyújtás és a házi jelzőrendszer segíti. A közlekedésben segítséget nyújt a mozgáskorlátozottak számára biztosított falubusz, amelyben a tolókocsi elhelyezésére is lehetőség van. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás: Döbörhegy községi önkormányzatának 1/2015 (II.27) rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről 15
Döröske Lakónépesség száma 91 fő Döröske a Vasi- Hegyhát Rábára tekintő peremén fekszik, Körmendtől 12 km-re. A lakónépesség száma folyamatos csökkenést mutat. Az idősek aránya magas, mely jellemző a közös hivatalhoz tartozó településeken is. A nyilvántartott álláskeresők zömében közfoglalkoztatottak. Munkanélküliség által leginkább sújtott az 55-60 év közötti korosztály. A településen senki nem vallotta magát roma származásúnak. Az önkormányzat nem rendelkezik adattal arra vonatkozóan, hogy van-e mélyszegénységben élő a településen. A közlekedés nehezen megoldott. A lakásállomány szinte állandónak mondható. A községben egyetlen háziorvos működik, megosztva a társtelepülésekkel, Szarvaskend központtal. A gyermekek bölcsődei, óvodai ellátását a KörmendiMikrotérségi Társulás látja el. Védőnői álláshely nincs a településen, mint ahogy nincs bölcsőde, sem családi napközi. Gyermekjóléti alapellátás Döröskén nincs. Társulásban látja el a kötelező feladatot az önkormányzat a falugondnoki szolgálat segítségével. Döröskén iskola nincs. A munkavállaló korú népességben nők száma alacsonyabb. A nyugdíjas korúak között több a nő, mely arány az elmúlt években nem változott. A nyugdíjas korú lakosság funkcionálisan aktívnak mondható. Az időskorúak nappali ellátása nem megoldott. A fogyatékossággal élők foglalkoztatási esélyei csekélyek, bár a vállalkozók szívesen alkalmaznának megváltozott munkaképességű személyeket. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás Döröske községi önkormányzatának 1/2015 (II.27) rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről Egyházashollós Lakónépesség száma: 562 fő Egyházashollós Vas megye déli részén közvetlenül a 8-as főút mentén, a Rába folyó völgyében fekvő település. A települést átszeli a 8-as számú főút, emiatt közlekedése jónak mondható. Kiépített ivóvíz, gáz és telefonhálózat van. Valamennyi mobilszolgáltató elérhető. A községben 25 férőhelyes óvoda működik. Egyházashollóson általános iskola nincs, a tanulók Körmendre vagy Egyházasrádócra járnak iskolába. A két civil szervezet /a Vöröskereszt helyi szervezete és a Polgárőr Egyesület/ jelentős szerepet vállal a helyi rendezvények szervezésében lebonyolításában. Egyházashollós lakosságának kismértékű csökkenés tapasztalható. A munkanélküliség az országos átlaghoz viszonyítva alacsony. Az inaktív emberek leginkább alacsony iskolai végzettségűek, alkoholproblémával küzdők vagy megváltozott 16
munkaképességűek. A településen kevés a munkalehetőség, ezért az itt élő aktív korú népesség a környező városokban, - elsősorban Körmenden, Szombathelyen vállal munkát. A közfoglalkoztatottak száma korlátozott. A bérlakások száma 1 db. Sok az üresen álló, eladó ingatlan. Szociális lakhatás céljára nem épültek lakások. A lakók kevés kivétellel saját tulajdonú ingatlanokban élnek. A helyi vállalkozók/vállalkozások általában helyi munkavállalókat alkalmaznak. Roma személy nem él a településen. A védőnői és a háziorvosi körzet székhelye is Egyházashollóson van. A fogorvosi és az orvosi ügyeleti ellátás Körmenden vehető igénybe. Házi gyermekorvosi feladatokra külön orvos nincs a községben. A kisgyermekek és az iskolások kötelező szűrővizsgálatai a háziorvos és a védőnő bevonásával rendszeresen megtörténnek. A településen konyha nem működik, a közétkeztetést az ebéd kiszállításával - az Atroplusz Kft biztosítja. A házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatait, valamint a gyermekjóléti szolgáltatást a körmendi Szociális Szolgáltató és Információs Központtal kötött szerződés alapján látja/láttatja el. Egyházashollóson nincs művelődési ház. A helyi rendezvények megszervezésének fő színtere a klubhelyiség. Könyvtár is található, az óvodával közös épületében. A közösségi élet fontos színtere lehetne még egy játszótér, mely jelenleg nincs a településen. A rászoruló gyerekek számára, a hétvégi, illetve szünidei étkeztetés nem megoldott. A kisgyermekes anyák, - amennyiben arra lehetőségük van -, a munkanélküliség helyett a főállású anya státuszt választják, illetve háztartásbeliként otthon maradnak. Az alacsony iskolai végzettségű nők munkavállalási lehetőségei korlátozottak, csak betanított munka végzésére nyílik lehetőségük, ezért lenne fontos, hogy több képzési lehetőség helyben kerüljön megszervezésre. A GYES- ről való munkába visszatérés nehézségei miatt egyre kevesebb a családokban az egy főre jutó jövedelem. Az érintettek számára megoldást jelentene a távmunka illetve a részmunkaidős foglalkoztatás. A községben erre nincs példa. A nők munkaerőpiacra való visszatérését az is nehezíti, hogy a gyermekek nappali ellátását biztosító intézmények nyitva tartása nem igazodik az igényekhez. Magas a szegénység kockázata a gyermekét egyedül nevelő és a több gyermeket nevelő családokban. A 45 éves kor feletti nők elhelyezkedése szinte lehetetlen. A településen az idősek száma kismértékű csökkenést mutat. A nyugdíjas nők száma magasabb, mint a férfiaké. Az idős korcsoport nagy része nem vesz részt a közösségi életben, nem látogatják a rendezvényeket. Az egyedül élő, idős emberek számára nehéz a ház körüli teendők ellátása. A még nem akadálymentesített önkormányzati épületek akadálymentesítése pályázati támogatás igénybe vételével oldható meg. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás 2/2015.( II.16) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról Egyházasrádóc Lakónépesség száma: 1350 fő 17
A község a 86. számú főút mellett fekszik, Körmendtől 8 km-re, északra. Kiépített ivóvíz, szennyvíz, gáz és telefonhálózat van. Valamennyi mobilszolgáltató elérhető a településről. A községben 25 férőhelyes óvoda, 8 osztályos általános iskola és könyvtár is működik. Háziorvosi, védőnői és fogorvosi szolgálat, valamint családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás helyi szinten elérhető. Négy civil szervezete /Diák-Nyár Alapítvány, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Vöröskereszt helyi szervezete és a Polgárőr Egyesület/ jelentős szerepet vállal a helyi rendezvények szervezésében, lebonyolításában. A település lakossága folyamatosan öregszik. Az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságból eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma nem jellemző. Mélyszegénységben élő személyről, családról nincs információ, azonban munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok lecsúszásához vezethet, ezért ennek nyomon követése kiemelt feladat. A településen roma származású személy nem él. A népesség kevés kivétellel saját tulajdonú ingatlanokban lakik. Elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás és hajléktalanság nincs. Egyházasrádócon 1999-ben jött létre a Diák-nyár Alapítvány, mely célja, hogy a községben szociálisan hátrányos helyzetűek, nagycsaládosok gyermekei nyári táborozását segítse. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartásának hiányossága jelentős problémát okoz. A településen este, éjszaka felügyelet nélkül csellengő gyermekek előfordulása gyakori. A nők munkaerőpiacra való visszatérését nehezíti, hogy a gyermekek nappali ellátását biztosító intézmények nyitva tartása nem igazodik az igényekhez. Magas a szegénység kockázata a gyermekét egyedül nevelő és a több gyermeket nevelő családban. Nagy veszélyt jelent az idősek elszigetelődése.a szervezett programokban szinte egyáltalán nem vesznek részt. Hiányos az idősek számítástechnikai ismerete is. Az akadálymentesítés a településen nem megoldott. A fogyatékossággal élők sem vesznek rész a szervezett rendezvényeken, róluk, élethelyzetükről, nehézségeikről, számukról a település bővebb információval nem rendelkezik. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás 3/2015. (II.27.) rendelet a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról 18
Halastó Lakónépesség száma:106 fő Halastó a Vasi- Hegyhát déli peremén, a Bük-patak mentén fekszik. Külső- és Belső Halastó a megyehatáron ugyan, de a 76-os főúttól nem messze, kisebb jelentőségű utak kereszteződésében található, Körmend, Vasvár és Zalaegerszeg térségének középpontján. A helyi gazdálkodást 3 mezőgazdasági őstermelő és egy habszivacs-feldolgozó kft. jelenti. A falu ellátását egy élelmiszerbolt biztosítja. A település vezetékes ivóvízzel, telefonnal, földgázzal ellátott. A szennyvízcsatorna kiépítése folyamatban van. A lakónépesség száma folyamatos csökkenést mutat. Az idősek aránya magas. A fiatalok más településre költözése jellemző. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns kutatások a térségben nem voltak. Munkanélküliséggel sújtott a 21-25 év közötti pályakezdők, valamint az 55-60 év közötti korosztály. A 46-50 évesek szintén problémákkal küzdenek. A foglalkoztatás elősegítésére, csak a közmunka program nyújt lehetőséget, amelybe elsősorban a helyi lakosság kerül bevonásra. Az állami szektorban foglalkoztatottak helyben a közös hivatalban dolgoznak. A közlekedés nehezen megoldott. A kerékpáros közlekedés a település földrajzi elhelyezkedése miatt nehezített. Az önkormányzat mélyszegénységben élők tekintetében nem rendelkezik információval. A településen roma nemzetiséghez tartozó személy nem él. A lakásállomány szinte állandónak vehető. A községben egyetlen háziorvos működik, Nádasd község központtal. A lakosság a falugondnoki szolgálat segítségével jut el a szűrővizsgálatokra. A közösségi élet fő színterei a művelődési központ és a könyvtár. A gyermekek bölcsődei, óvodai ellátását a Telekesi Óvodafenntartó Önkormányzati Társulás biztosítja. SNI gyermekekre vonatkozóan az önkormányzat nem rendelkezik adatokkal. Halastón egy védőnő látja el a feladatokat. Rászorulók számára a gyermekétkeztetés hétvégén és szünidőben a településen nem megoldott. A munkavállaló korú népességben nők száma alacsonyabb. A gyermeket egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család elszegényedése egyre súlyosabb probléma. A tartós munkanélküliség aránya a nők esetében magasabb. A nyugdíjasok száma a lakosság közel 35%-át teszi ki. A nyugdíjas korú lakosság funkcionálisan is aktívnak mondható. Az időskorú és fogyatékos személyek nappali ellátása sem a településen, sem a környező településeken nem megoldott. Fogyatékossággal élők foglalkoztatására nincs lehetőség. Az önálló életvitelt a falugondnoki szolgálat segíti. Az önkormányzat látássérültek, gyengén látók számára akadálymentes honlapot üzemeltet. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás Halastó községi önkormányzatának 1/2015 (II.27) rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról 19
Halogy Lakónépesség száma:283 fő Halogy az ország nyugati végvidékén fekszik. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns kutatások a térségben nem voltak Az önkormányzat nem rendelkezik adattal, hogy van-e mélyszegénységben élő a településen. A település aktív lakossága Körmendre, Szombathelyre jár dolgozni. Bérlakás és szociális lakás a településen nincs. A lakosság szinte teljes egészében saját tulajdonú ingatlanokban él. A településen sok az időskorú, egyedülálló, nehéz anyagi körülmények között élő ember. Egészségi állapotuk és szegényes körülményeik megakadályozzák őket abban, hogy lakóházaikat kellő mértékben-karban tartsák, mely eredményeként egyre több az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás. Szükséges lenne egy közterületi játszótér kialakítása is. Az egészségügyi alapellátást a Nádasdi háziorvos biztosítja. A közösségi élet fő szinterei a faluház, a könyvtár, és a sportpálya. A szociális alapellátások biztosítása a Magyarországi Evangélikus Diakóniai Központ segítő szolgálata által valósul meg. Mindezeken túl végzik a rászorulók egészségügyi, lelki gondozását, és segítséget nyújtanak a hivatalos ügyek intézésében is. Halogyon működik, Roma Nemzetiségi Önkormányzat. A település szolgáltatásszervezési koncepciójában nem szerepelnek a romák esélyegyenlőségét elősegítő konkrét intézkedések. A Körmendi Szociális Szolgáltató és Információs Központ Gyermekjóléti Szolgálata és a családgondozója hetente egyszer tart a településen ügyfélfogadást. A nádasdi védőnő látja el a feladatokat. A gyermekek Nádasdra járnak általános iskolába és óvodába. A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett. A nők foglalkoztatottsága 88%-os. A 8 általános iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei rosszabbak, mint a magasabb iskolai végzettségűeké. A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermekek napközbeni elhelyezésének megoldatlansága. A magas munkanélküliségi adatokból látható, hogy az az idős korosztályt is súlyosan érinti. Az önkormányzat tervei között szerepel egy idősek klubja létrehozása. Nincs felmérés a fogyatékkal élőkről, ezért nem lehet pontos elemzést készíteni a fogyatékkal élők helyzetéről, szükségleteiről. Halogyon a középületek nem akadálymentesítettek. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás Nincs adat. 20
Harasztifalu Lakónépesség száma:159 fő Harasztifalu Körmendtől északnyugatra lévő Pinka-fennsíkon települt, szoros beépítésű, egyutcás, szalagtelkes község. Itt található a Müllex Közszolgáltató Kft, mely az egyetlen vállalkozás. Tevékenysége adja a község iparűzési adójának, gépjármű adójának jelentős részét. A lakosság létszáma folyamatosan csökken. A településen élők fele aktív korú, jövedelmi vagyoni helyzetük átlagosnak minősíthető. A térségben új beruházás, vállalkozás évek óta nem volt. A közösségi közlekedés meglehetősen korlátozott, nehézkes. Az autóbuszok csatlakozása nem kellően összehangolt. A lakásállomány az elmúlt időszakban jelentősen nem változott. Az önkormányzatnak 2+1 db szociális bérlakása van. Elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság nem jellemző. Házi orvosi ellátás heti rendszerességgel vehető igénybe, gyermekorvosi ellátás helyben nem megoldott. A gyermekjóléti szolgálatot, valamint a családsegítést, feladat-ellátási szerződés keretében szintén Egyházasrádóc látja el. Minden évben a falugondnok szervezi meg az érintettek mammográfiás szűrővizsgálatra szállítását. A településen társadalmi szervezet nincs. A közösségi élet legfőbb helye a faluház, ezen belül a könyvtár, valamint az épület előtti játszótér. Nem jelentős a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma. Óvoda nincs. A nők között leginkább hátrányos helyzetben vannak a 45 év felettiek, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya miatt, a GYES-en lévő, illetve kisgyermekes anyukák, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülők. A gyermekek napközbeni ellátását csak az óvoda, és az iskola látja el, alternatív megoldások annak megfizethetetlensége miatt elérhetetlenek. Az országos átlagtól eltérően a munkanélküliek megoszlásában férfi túlsúly dominál. A környékbeli oktatási-nevelési, közigazgatási és egészségügyi intézményeiben a női munkavállalók aránya túlsúlyban van, a vezető pozíciót azonban nagyobb részt férfiak töltik be. A falugondnoki szolgálat működése nélkülözhetetlen az idősek és fogyatékossággal élők esetében. Nehézséget okoz, hogy a falugondnoki szolgálat tevékenysége jogszabályban foglaltak alapján meglehetősen korlátozott. A jogszabályok felülvizsgálata e téren indokolt lenne. A művelődési ház, csak részben akadálymentesített, a fogyatékkal élők csak segítséggel tudják a szolgáltatásokat igénybe venni. Az orvosi rendelőnél rámpa került elhelyezésre. Fogyatékos személyek nappali ellátása Körmenden elérhető, a szállítást is ők oldják meg a támogató szolgálat segítségével. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás Harasztifalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.28.) Önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról és az egyes szociális ellátási formákról 21