1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról

1. 1997. évi XXXI. törvény 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1 I. Fejezet Általános rendelkezések 1 A törvény célja és alapelvei......... 1 A törvény hatálya.............. 1 Értelmező rendelkezések.......... 2 II. Fejezet Alapvető jogok és kötelességek 4 Gyermeki jogok............... 4 Gyermeki jogok védelme.......... 6 Szülői jogok és kötelességek........ 7 III. Fejezet A gyermekek védelmének rendszere 8 MÁSODIK RÉSZ ELLÁTÁSOK 10 IV. Fejezet Pénzbeli és természetbeni ellátások 10 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. 10 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás... 12 Óvodáztatási támogatás.......... 13 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás... 14 Gyermektartásdíj megelőlegezése..... 14 Otthonteremtési támogatás......... 16 V. Fejezet A személyes gondoskodást nyújtó ellátások 18 A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai.......... 18 Az ellátás igénybevételének módja..... 18 Tájékoztatási kötelezettség......... 19 A gyermek és hozzátartozójának kapcsolattartása................. 20 Érdekvédelem................ 20 Az ellátás megszüntetésének módja.... 21 VI. Fejezet Gyermekjóléti alapellátások 21 A gyermekjóléti alapellátások célja..... 21 Gyermekjóléti szolgáltatás......... 22 Gyermekjóléti szolgálat........... 23 Gyermekek napközbeni ellátása....... 24 Bölcsőde................... 24 Családi napközi............... 24 Házi gyermekfelügyelet........... 25 Gyermekek átmeneti gondozása...... 25 Helyettes szülő............... 26 Gyermekek átmeneti otthona........ 27 ő 1 A 2009.09.01-tő l hatályos szöveg Tartalomjegyzék 1 A törvényt az Országgyűlés az 1997. április 22-i ülésnapján fogadta el. Hatályos: 1997. 11. 01.

Családok átmeneti otthona......... 27 VII. Fejezet A gyermekvédelmi szakellátások 28 A gyermekvédelmi szakellátások célja... 28 Otthont nyújtó ellátás............ 28 Utógondozói ellátás............ 29 Nevelőszülők................ 29 Gyermekotthon............... 31 Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. 32 A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony...... 34 A nevelőszülői jogviszony......... 35 A nevelőszülő díjazása........... 36 A hivatásos nevelőszülői jogviszony.... 36 A hivatásos nevelőszülő díjazása...... 37 A helyettes szülői jogviszony........ 38 1A törvényt az Országgyűlés az 1997. április 22-i ülésnapján fogadta el. Hatályos: 1997. 11. 01. HARMADIK RÉSZ GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS 38 VIII. Fejezet Védelembe vétel 38 IX. Fejezet Családbafogadás 41 X. Fejezet Ideiglenes hatályú elhelyezés 41 XI. Fejezet Nevelésbe vétel 43 Átmeneti nevelésbe vétel.......... 43 Tartós nevelésbe vétel............ 45 Nevelési felügyelet............. 45 A gyermek gondozási helyének meghatározása.................. 47 XII. Fejezet A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló egyes gyermek gyámsága 48 A gyám kirendelése és jogállása...... 48 A gyermek gondozása és nevelése..... 49 A gyermek képviselete........... 50 A gyermek vagyonának kezelése...... 50 A hivatásos gyám jogállása......... 51 XIII. Fejezet Utógondozás 51 Utógondozói ellátás............. 51 NEGYEDIK RÉSZ A GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA 52 XIV. Fejezet A helyi önkormányzat feladatai 52 A települési önkormányzat feladatai.... 52 A megyei, fővárosi és megyei jogú városi önkormányzat feladatai......... 53 A feladatok ellátásának módja....... 54 Ellátási szerződés.............. 55 A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató 2. 1997. évi XXXI. törvény

3. 1997. évi XXXI. törvény tevékenységet végzők működésének engedélyezése.......... 55 A gyermekvédelmi igazgatási bírság.... 56 XV. Fejezet A miniszter feladatai 57 Hivatásos gondnokok képzésével, továbbképzésével kapcsolatos nyilvántartás. 58 Az országos szakértői névjegyzék..... 58 XVI. Fejezet A fenntartó feladat- és jogköre 59 ÖTÖDIK RÉSZ A GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS EGYES ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 60 XVII. Fejezet A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szervei 61 XVIII. Fejezet 61 XIX. Fejezet 61 XX. Fejezet A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás főbb szabályai 61 Egyéb eljárási szabályok.......... 62 HATODIK RÉSZ EGYÉB RENDELKEZÉSEK 65 XXI. Fejezet Adatkezelés 65 Általános szabályok............. 65 Nyilvántartások vezetése.......... 69 XXII. Fejezet A gyermekek védelmének főbb finanszírozási szabályai 71 Térítési díj.................. 73 Gondozási díj................ 75 XXIII. Fejezet Záró rendelkezések 76 Hatálybaléptetés............... 76 Átmeneti rendelkezések........... 76 Felhatalmazás................ 77

4. 1997. évi XXXI. törvény A 2009.09.01-tő l hatályos szöveg Az Országgyűlés a jöv ő nemzedékért érzett felelősségtő l vezérelve a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérő l szóló 1991. évi LXIV. törvényben, továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban a következ ő törvényt alkotja: ELS Ő RÉSZ ALAPVET Ő RENDELKEZÉSEK I. Fejezet Általános rendelkezések A törvény célja és alapelvei 1. (1) E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvet ő szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkez ő más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülő i kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülő i gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. (2) A törvény meghatározza az (1) bekezdésben megjelölt célok elérése érdekében a gyermekek alapvet ő jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvet ő szabályait. 2. (1) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendő rség, ügyészség, pártfogó felügyelő i szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. 2 (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttmű ködnek a családdal és jogszabályban meghatározottak szerint elősegítik a gyermek családban történ ő nevelkedését. (3) A gyermek családban történ ő nevelkedését segít ő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. (4) A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell. 3. (1) A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülő je vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhet ő valamely ellátás igénybevételére. 3 (2) A gyermekek védelme során az egyenl ő bánásmód követelményét meg kell tartani. A törvény hatálya 4. (1) A törvény hatálya kiterjed 4 a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint ha nemzetközi szerző dés másként nem rendelkezik a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnő ttre és szüleire; 5 b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez ő személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez ő személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idő pontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 6 2 Az 1997. évi XXXI. törvény 2. 1. bekezdése a 2003. évi XIV. törvény 25. -ának megfelelő 2003. 07. 01. 3 Az 1997. évi XXXI. törvény 3. 2. bekezdése a 2003. évi CXXV. törvény 52. -ának megfelelő 2004. 01. 27. 4 Az 1997. évi XXXI. törvény 4. 1-2. bekezdése a 2007. évi I. törvény 106. 1. bekezdésének megfelelő 2007. 07. 01. 5 Az 1997. évi XXXI. törvény 4. (1) bekezdés a) pontja a 2009. évi LXXIX. törvény 52. (3) bekezdés a) pontjának megfelelő Hatályos: 2009. 09. 01. 6 A 1997. évi XXXI. törvény 4. (1) bekezdés b) pontja a 2007. évi CXXI. törvény 58. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01.

5. 1997. évi XXXI. törvény (2) A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenő en kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősít ő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerű en tartózkodó gyermekeire is. (3) E törvény szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. A Magyar Köztársaság területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez ő és szokásos tartózkodási helyet létesít ő gyermek védelmét szolgáló eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági ügyekben és a szülői felelő sségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérő l és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül 7 helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. (4) A Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnő tt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerző dés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó. Értelmez ő rendelkezések 5. E törvény alkalmazásában a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérő l szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. -a szerinti kiskorú, 8 b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bű ncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem, c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be, d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szül ő), a szül ő házastársa, a szül ő testvére, a nagyszül ő, a nagyszül ő házastársa, a nagyszül ő testvére, a dédszül ő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek, e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szül ő, a szül ő házastársa, a szül ő testvére, a nagyszül ő, testvér, a saját gyermek, f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. -a (4) bekezdésében és 62. -a (1) bekezdésében, a Csjt. 69/A. -ában, valamint a 69/D. (2) bekezdésében meghatározott személy, g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében mű ködési engedéllyel végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és 9 erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása, h) gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20- án kelt Egyezmény kihirdetésérő l szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillet ő jogok összessége, i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás, j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvet ő szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti, k) gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal, l) gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre, m) gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem, n) veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlő dését gátolja vagy akadályozza, 10 7 Az 1997. évi XXXI. törvény 4. (3) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 1. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.09.01. 8 Az 1997. évi XXXI. törvény 5. -ának a) pontja a 2004. évi CXXXVI. törvény 73. 2. bekezdés a) pontjának megfelelő 2005. 01. 01. 9 Az 1997. évi XXXI. törvény 5. -ának g) pontja a 2002. évi IX. törvény 2. -ának megfelelő 2003. 01. 01. 10 Az 1997. évi XXXI. törvény 5. n) pontja a 2009. évi LXXIX. törvény 2. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.09.01.

6. 1997. évi XXXI. törvény o) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését, p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összeg ű családi pótlékra jogosít, q) fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt: 11 qa) a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összeg ű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenved ő gyermek, fiatal felnőtt, 12 qb) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 121. -a (1) bekezdésének 29. a) pontjában foglaltaknak megfelel ő gyermek, fiatal felnőtt, 13 r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. -a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározattak, s) fenntartó: 14 sa) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködésérő l szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. -a, 9. -a, illetve 16. -a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó), 15 sb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhely ű egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. -a szerinti magyarországi székhely ű szövetsége, illetve az Ltv. 13. -ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi székhely ű egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó); nem minő sül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság, 16 sc) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel rendelkez ő természetes személy, sd) a magyarországi székhely ű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az sa)-sb) alpontokban foglaltak kivételével, 17 se) az a jogi személyiséggel rendelkez ő gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének f ő helye az Európai Gazdasági Térségrő l szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvez ő más államban van [az sc)-se) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó], ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, mű ködési engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekrő l. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. t) személyazonosító adat: az érintett személy természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársága, bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye, 18 u) intézmény: az e törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végz ő szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben, és tevékenysége mű ködési engedélyköteles. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői, illetve nevelőszülő i hálózatra is, 19 v) működtet ő : az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított mű ködési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi, x) államilag támogatott lakás-elő takarékossági programban való részvétel: a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi 20 CXIII. törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés megkötése és teljesítése, 11 Az 1997. évi XXXI. törvény 5. q) pontját a 2009. évi LXXIX. törvény 2. (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.09.01. 12 Az 1997. évi XXXI. törvény 5. q) pontját a 2009. évi LXXIX. törvény 2. (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.09.01. 13 Az 1997. évi XXXI. törvény 5. q) pontját a 2009. évi LXXIX. törvény 2. (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.09.01. 14 Az 1997. évi XXXI. törvény 5. -ának s)- t) pontja a 2004. évi XXVI. törvény 23. -ának megfelelő 2004. 05. 01. 15 A 1997. évi XXXI. törvény 5. sa)-sb) alpontja a 2007. évi CXXI. törvény 59. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01. 16 A 1997. évi XXXI. törvény 5. sa)-sb) alpontja a 2007. évi CXXI. törvény 59. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01. 17 A 1997. évi XXXI. törvény 5. sd) alpontja a 2007. évi CXXI. törvény 59. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01. 18 Az 1997. évi XXXI. törvény 5. t) pontja a 2009. évi LXXIX. törvény 2. (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2009.10.01. 19 Az 1997. évi XXXI. törvény 5. -ának u)- z) pontjait a 2002. évi IX. törvény 2. -a iktatta be. Hatályos: 2003. 01. 01. 20 Az 1997. évi XXXI. törvény 5. x) pontját a 2009. évi LXXIX. törvény 2. (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.09.01.

7. 1997. évi XXXI. törvény z) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követ ő hónapban keletkezett jövedelem. II. Fejezet Alapvet ő jogok és kötelességek Gyermeki jogok 6. (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlő dését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító 21 saját családi környezetében történ ő nevelkedéshez. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történ ő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztet ő helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. (3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segít ő különleges ellátáshoz. (4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlő désére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. (5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethet ő alá 22 23 kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. (6) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelel ő, ismeretei bővítését segít ő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrz ő mű sorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, 24 mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia. 7. (1) A gyermek szüleitő l vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. (2) A gyermeknek joga van örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában a szülő i vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesít ő védelemhez. (3) A gyermek helyettesít ő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szül ő felügyeleti joga megszű nése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és a vér szerinti család beleegyezése mellett a kapcsolattartáshoz. 25 (5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. 8. (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érint ő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érint ő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. (3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvet ő jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen. 9. (1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes kör ű ellátásban, gondozásban, nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vev ő megfelel ő nevelésben, oktatásban részesüljön, b) gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze, 26 c) felzárkóztató, tehetségfejleszt ő programokon és érdeklődésének megfelel ő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, 21 Az 1997. évi XXXI. törvény 6. 1. bekezdése a 2002. évi IX. törvény 3. 1. bekezdésének megfelelő 2003. 01. 01. 22 Az 1997. évi XXXI. törvény 6. 5. bekezdése a 2004. évi CXXXVI. törvény 53. -ának megfelelő 2005. 01. 01. 23 Az 1997. évi XXXI. törvény 6. 5. bekezdése a 2002. évi IX. törvény 3. 2. bekezdésének megfelelő 2003. 01. 01. 24 Az 1997. évi XXXI. törvény 6. 6. bekezdése a 2002. évi IX. törvény 3. 3. bekezdésének megfelelő 2003. 01. 01. 25 Az 1997. évi XXXI. törvény 7. 4. bekezdése a 2002. évi IX. törvény 4. -ának megfelelő 2003. 01. 01. 26 Az 1997. évi XXXI. törvény 9. 1. bekezdésének b) pontja a 2002. évi IX. törvény 5. 1. bekezdésének megfelelő 2003. 01. 01.

8. 1997. évi XXXI. törvény d) vallási vagy lelkiismereti meggyőző dését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt, e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érint ő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák, f) érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze, g) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréséhez, h) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, i) személyes kapcsolatait ápolhassa, 27 j) a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződ ő jogait gyakorolhassa, k) utógondozásban részesüljön. (2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethet ő. (3) A speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermeket helyzetére való tekintettel fokozott védelemben kell részesíteni. 28 (4) A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek a) egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelel ő és a többi gyermek biztonságát véd ő módon, továbbá b) gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerülhet sor. 10. (1) A gyermek kötelessége különösen, hogy a) gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, b) képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, c) tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától. (2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje e törvényben meghatározott keretek között a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait. 29 (3) Az intézmény a külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített házirendjét az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetéséről. (4) Helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetében a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének alapvető 30 szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Gyermeki jogok védelme 11. (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. (2) A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az országgyű lési biztos (a továbbiakban: biztos) a maga sajátos eszközeivel segíti, és ennek során 31 a) a biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érint ő tudomására jutott visszaéléseket kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen, b) a biztos az a) pontban megnevezett intézkedéseiről évente beszámol az Országgyűlésnek. 11/A. (1) A gyermekjogi képvisel ő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesül ő gyermek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei 27 Az 1997. évi XXXI. törvény 9. 1. bekezdésének j) pontját a 2002. évi IX. törvény 5. 1. bekezdése iktatta be, egyidejű leg az eredeti j) pont jelölése k) pontra módosult. Hatályos: 2003. 01. 01. 28 Az 1997. évi XXXI. törvény 9. 3-4. bekezdéseit a 2002. évi IX. törvény 5. 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2003. 01. 01. 29 Az 1997. évi XXXI. törvény 10. 2-3. bekezdései a 2002. évi IX. törvény 6. 1. bekezdésének megfelelő 2003. 01. 01. 30 Az 1997. évi XXXI. törvény 10. 4. bekezdését a 2002. évi IX. törvény 6. 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2003. 01. 01. 31 Az 1997. évi XXXI. törvény 11. 2. bekezdése a 2007. évi XXXVII. törvény 3. 1. bekezdésének megfelelő 2007. 07. 02.

9. 1997. évi XXXI. törvény megismerésében és teljesítésében. A gyermekjogi képvisel ő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást 32 igényl ő gyermek védelmére. 33 (2) A gyermekjogi képvisel ő a) segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, b) segíti a gyermeket az állapotának megfelel ő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában, c) a 36. (2) bekezdése szerinti esetben eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselő je, a gyermek, illetve fiatal 34 felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján, d) eljár az érdekképviseleti fórum 35. (4) bekezdése szerint tett megkeresése alapján, e) a gyámhivatal kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban. f) a 100/A. (1) bekezdése szerinti jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet 35 fa) gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására az arra a 100/A. (1) bekezdése szerint jogosult szervnek, 36 fb) a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között, szükség szerint szakértő k 37 bevonásával, egyeztet ő megbeszélés tartására a gyámhivatalnak, 38 fc) a jogsért ő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek. (3) A gyermekjogi képvisel ő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végz ő mű ködési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képvisel ő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni. (4) A gyermekjogi képvisel ő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A gyermekjogi képvisel ő jogállására és eljárására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály rendezi. 39 (5) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végz ő biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képvisel ő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék. (6) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, illetve szolgálatok vezető i tizenöt napon belül, a fenntartó harminc napon belül, illetve a képviselő-testület vagy a közgyűlés a következ ő testületi ülésén érdemben megtárgyalja a gyermekjogi képvisel ő észrevételeit, és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja őt. (7) A gyermekjogi képvisel ő figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekjogi képvisel ő indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. Szülői jogok és kötelességek 12. (1) A gyermek szülő je jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlő déséhez szükséges feltételeket különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. (2) A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segít ő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. (3) A gyermek szülő je ha törvény másként nem rendelkezik jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. (4) A gyermek szülője köteles a) gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát a 6. (5) bekezdése szerint tiszteletben tartani, b) gyermekét az őt érint ő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, c) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, 32 Az 1997. évi XXXI. törvény 11/A. -át a 2002. évi IX. törvény 7. -a iktatta be. Hatályos: 2003. 01. 01. 33 Az 1997. évi XXXI. törvény 11/A. (1) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 52. (3) bekezdés b) pontjának megfelelő Hatályos: 2009. 09. 01. 34 Az 1997. évi XXXI. törvény 11/A. 2. bekezdésének c) pontja a 2004. évi CXXXVI. törvény 73. 2. bekezdés b) pontjának megfelelő en módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01. 35 Az 1997. évi XXXI. törvény 11/A. (2) bekezdés f) pontját a 2009. évi LXXIX. törvény 3. -a iktatta be. Hatályos: 2010.01.01. 36 Az 1997. évi XXXI. törvény 11/A. (2) bekezdés f) pontját a 2009. évi LXXIX. törvény 3. -a iktatta be. Hatályos: 2010.01.01. 37 Az 1997. évi XXXI. törvény 11/A. (2) bekezdés f) pontját a 2009. évi LXXIX. törvény 3. -a iktatta be. Hatályos: 2010.01.01. 38 Az 1997. évi XXXI. törvény 11/A. (2) bekezdés f) pontját a 2009. évi LXXIX. törvény 3. -a iktatta be. Hatályos: 2010.01.01. 39 Az 1997. évi XXXI. törvény 11/A. 4. bekezdése a 2003. évi IV. törvény 38. -ának megfelelő 2003. 02. 15.

10. 1997. évi XXXI. törvény e) a gyermeke ellátásában közreműköd ő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. 13. (1) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy a) a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődésérő l rendszeres tájékoztatást kapjon, b) a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje, c) a gyermeke családba történ ő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez segítséget kapjon, d) a Csjt.-nek megfelelően a gyermeke sorsát érint ő lényeges kérdésekben a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelölésérő l, iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról meghallgassák. (2) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles a) a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel a nevelés érdekében együttműködni, b) gyermekével törvényben meghatározott módon kapcsolatot tartani. (3) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője köteles a) minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történ ő visszahelyezéséért, b) tiszteletben tartani a nevelőszül ő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény rendjét, c) gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni. III. Fejezet A gyermekek védelmének rendszere 14. (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történ ő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelő zésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerül ő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. (3) A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. 15. (1) Pénzbeli és természetbeni ellátások: 40 a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, 41 e) a kiegészít ő gyermekvédelmi támogatás. (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. (3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, 42 c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. (4) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, 40 Az 1997. évi XXXI. törvény 15. 1. bekezdése a 2005. évi CXXVI. törvény 14. -ának megfelelő 2006. 01. 01. 41 Az 1997. évi XXXI. törvény 15. 1. bekezdés e) pontját a 2006. évi XLIII. törvény 1. -a iktatta be. Hatályos: 2006. 04. 01. 42 Az 1997. évi XXXI. törvény 15. 3. bekezdésének b) pontját a 2002. évi IX. törvény 8. 1. bekezdése iktatta be, egyidejű leg az eredeti b) pont jelölése c) pontra módosult. Hatályos: 2003. 01. 01.

11. 1997. évi XXXI. törvény d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, 43 g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése. (5) A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve elő zetes letartóztatásba helyezett 44 fiatalkorúak intézeti ellátása. A fiatalkorúak javítóintézeti neveléséről külön törvény rendelkezik. (6) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatottakat a külön jogszabályban meghatározott munkakörükkel összefüggésben megilleti az a jog, hogy személyüket megbecsüljék, emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, tevékenységüket értékeljék és elismerjék. 45 (7) A gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatott a) nevel ő, gyermekfelügyel ő, gondozó, csecsemő- és gyermekgondozó, helyettes szül ő vagy nevelőszül ő, családgondozó, utógondozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, a gyermek, illetve a fiatal felnő tt közvetlen gondozása, családgondozása és utógondozása során, b) nevelőszülői tanácsadó, gyám, gyámi tanácsadó a gyermek közvetlen gondozásának ellenő rzése, illetve törvényes képviseletének ellátása során hivatalból jár el, és e tevékenységével kapcsolatban a büntető jogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül. (8) A gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben, valamint önkéntes jogviszonyban nem foglalkoztatható az a személy, aki ellen a Büntet ő Törvénykönyvrő l szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Btk.) büntetni rendelt, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bű ncselekmény miatt eljárás folyik, vagy akit jogerős bírói ítélettel ilyen bű ncselekmény miatt ítéltek el. Nem foglalkoztatható az a személy sem, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerő s ítéletével megszüntette, valamint külön jogszabályban meghatározott 46 kivételekkel az, akinek szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel. 47 (9) Gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben történ ő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. 48 16. (1) Az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket 49 a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete, b) a települési önkormányzat jegyzője, c) a gyámhivatal gyakorolja. (2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a helyi önkormányzat képviselő -testületének feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásoknál az illetékességet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának lakóhelye határozza meg. 17. (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a gyermek családban történ ő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelő zése és megszüntetése érdekében a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegít ő szolgálat, a családsegít ő központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, 43 Az 1997. évi XXXI. törvény 15. 4. bekezdésének f) pontját a 2002. évi IX. törvény 8. 2. bekezdése iktatta be, egyidejű leg az eredeti f) és g) pont jelölése g) és h) pontra módosult. Hatályos: 2003. 01. 01. 44 Az 1997. évi XXXI. törvény 15. 5. bekezdése a 2003. évi XIV. törvény 40. 1. bekezdés d) pontjának megfelelő 2003. 07. 01. 45 Az 1997. évi XXXI. törvény 15. 6. bekezdése a 2002. évi IX. törvény 8. 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg, és egyidejű leg a (7)-(8) bekezdésekkel egészült ki. Hatályos: 2003. 01. 01. 46 Az 1997. évi XXXI. törvény 15. 8. bekezdése a 2005. évi LXXXVIII. törvény 26. 4. bekezdés ha) pontjának megfelelő Hatályos: 2005. 10. 01. 47 Az 1997. évi XXXI. törvény 15. 8. bekezdése a 2004. évi XXVI. törvény 24. -ának megfelelő 2004. 05. 01. 48 Az 1997. évi XXXI. törvény 15. (9) bekezdését a 2008. évi LXI. törvény 38. -a iktatta be. Hatályos: 2009.01.01. 49 Az 1997. évi XXXI. törvény 16. -a a 2006. évi CXVII. törvény 26. -ának megfelelő

12. 1997. évi XXXI. törvény 50 g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek 51 a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztet ő ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztet ő magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képvisel ő társadalmi szervezet is élhet. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történ ő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelő zése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. (4) Ha az (1) bekezdésa)-i) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdésa)-i) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttmű ködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal jelzésre vagy hivatalból értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bű ncselekmény gyanúja esetén a 52 gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez. (5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg egyeztet ő megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnál kezdeményezi a külön jogszabály szerinti esetmegbeszélés megtartását. 53 MÁSODIK RÉSZ ELLÁTÁSOK IV. Fejezet Pénzbeli és természetbeni ellátások 18. (1) A jogosult gyermek számára 54 a) a települési (fővárosi kerületi, a továbbiakban együtt: települési) önkormányzat jegyző je az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, b) a települési önkormányzat képviselő -testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. (2) A települési önkormányzat képviselő -testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnő tt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. (3) E törvény szerint a gyámhivatal a gyermek gondozó szülőjének vagy más törvényes képviselő jének a gyermektartásdíjat megelőlegezi, a jogosult fiatal felnő ttnek otthonteremtési támogatást állapít meg, és ezen pénzbeli ellátások folyósításáról rendelkezik. 55 (4) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti. 56 (5) A települési önkormányzat képviselő -testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. 57 (6) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetend ő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. 50 Az 1997. évi XXXI. törvény 17. g-h) pontját a 2005. évi CXXXV. törvény 49. 1. bekezdése iktatta be; egyidejű leg az eredeti g-h) pontok jelölése i-j) pontra módosult. Hatályos: 2006. 01. 01. 51 Az 1997. évi XXXI. törvény 17. 2-3. bekezdései a 2002. évi IX. törvény 9. -ának megfelelő 2003. 01. 01. 52 Az 1997. évi XXXI. törvény 17. (4)-(5) bekezdését a 2009. évi LXXIX. törvény 4. -a iktatta be. Hatályos: 2009.09.01. 53 Az 1997. évi XXXI. törvény 17. (4)-(5) bekezdését a 2009. évi LXXIX. törvény 4. -a iktatta be. Hatályos: 2009.09.01. 54 Az 1997. évi XXXI. törvény 18. 1-2. bekezdése a 2005. évi CXXVI. törvény 15. 1. bekezdésének megfelelő 2006. 01. 01. 55 Az 1997. évi XXXI. törvény 18. 3. bekezdése a 2002. évi IX. törvény 10. -ának megfelelő 2003. 01. 01. 56 Az 1997. évi XXXI. törvény 18. 4. bekezdése a 2005. évi CXXVI. törvény 32. 1. bekezdés ba) pontjának megfelelő 2006. 01. 01. 57 Az 1997. évi XXXI. törvény 18. 5-6. bekezdését a 2005. évi CXXVI. törvény 15. 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2006. 01. 01.

13. 1997. évi XXXI. törvény 18/A. (1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a 18. (1) vagy (3) bekezdése szerinti szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmez ő lakcíme van. Ha a kérelmező nek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely 58 vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. (2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 59 19. (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a 148. (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a 20/A. -ban meghatározott pénzbeli támogatásnak, 60 c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. (2) A települési önkormányzat jegyző je megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való 61 jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%- át, 62 aa) ha a gyermeket egyedülálló szül ő, illetve más törvényes képvisel ő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fő re jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket. 63 (3) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 131. (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettő l eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhet ő. 64 (4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő 65 66 közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni a) a szülőt, a szül ő házastársát vagy élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkez ő gyermeket, c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkez ő, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkez ő, felső oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, 67 e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermeket, f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szül ő vagy házastársa által eltartott rokont. 68 69 70 71 (5) 58 A 1997. évi XXXI. törvény 18/A. -át a 2007. évi CXXI. törvény 60. -a iktatta be. Hatályos: 2008.01.01. 59 Az 1997. évi XXXI. törvény 19. 1-2. bekezdése és a 19. -t megelőz ő alcím a 2005. évi CXXVI. törvény 16. 1. bekezdésének megfelelő en módosított szöveg. Hatályos: 2006. 01. 01. 60 Az 1997. évi XXXI. törvény 19. 1. bekezdés b) pontja a 2006. évi XLIII. törvény 2. 1. bekezdésének megfelelő 2006. 04. 01. 61 A 1997. évi XXXI. törvény 19. (2) bekezdése a 2007. évi CXXI. törvény 61. (1) bekezdésének megfelelő en megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01. 62 Az 1997. évi XXXI. törvény 19. (2) bekezdés a) pontja a 2009. évi LXXIX. törvény 52. (3) bekezdés c) pontjának megfelelő Hatályos: 2009. 09. 01. 63 Az 1997. évi XXXI. törvény 19. (2) bekezdés b) pontja a 2009. évi LXXIX. törvény 52. (3) bekezdés d) pontjának megfelelő Hatályos: 2009. 09. 01. 64 Az 1997. évi XXXI. törvény 19. 3. bekezdése a 2002. évi IX. törvény 11. -ának megfelelő 2003. 01. 01. 65 Az 1997. évi XXXI. törvény 19. 4. bekezdése a 2005. évi CXXVI. törvény 32. 1. bekezdés bb) pontjának megfelelő 2006. 01. 01. 66 Az 1997. évi XXXI. törvény 19. 4. bekezdése a 2003. évi CXVI. törvény 96. 1. bekezdésének megfelelő 2004. 01. 01. 67 Az 1997. évi XXXI. törvény 19. (4) bekezdés e) pontja a 2009. évi LXXIX. törvény 52. (3) bekezdés e) pontjának megfelelő Hatályos: 2009. 09. 01. 68 Az 1997. évi XXXI. törvény 19. 5. bekezdését a 2005. évi CXXVI. törvény 29. bb) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2006. 01. 01.

14. 1997. évi XXXI. törvény (6) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban él ő közeli hozzátartozók vagyonára. (7) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni érték ű jogot kell érteni, amelynek egy fő re jutó értéke a gyermeket gondozó családban 72 a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szül ő vagy a tartásra köteles más törvényes képvisel ő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni érték ű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjárm ű. 73 (8) A települési önkormányzat jegyző je a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott érték ű vagyonnal rendelkeznek. (9) Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illető leg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási joga megszű nt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. 74 20. (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szül ő vagy más törvényes képvisel ő, 75 76 illetve a nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti el ő. (2) A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év idő tartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. 77 (3) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. (4) Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a 19. - ban meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét. 20/A. (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnő ttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága 78 a) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. (2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2006. évben gyermekenként 5000 forint. A 2006. évet követően a pénzbeli támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésrő l szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. 20/B. 79 Kiegészít ő gyermekvédelmi támogatás 69 Az 1997. évi XXXI. törvény 19. 5. bekezdése a 2004. évi CXXXVI. törvény 56. 2. bekezdésének megfelelő 2006. 01. 01. 70 Az 1997. évi XXXI. törvény 19. 5. bekezdése a 2004. évi XXVI. törvény 25. 1. bekezdésének megfelelő 2004. 05. 01. 71 Az 1997. évi XXXI. törvény 19. 5-8. bekezdését az 1999. évi CXXII. törvény 45. 2. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2000. 01. 01. 72 Az 1997. évi XXXI. törvény 137. 7-9. bekezdése a 2005. évi CXXVI. törvény 16. 2. bekezdésének megfelelő 2006. 01. 01. 73 Az 1997. évi XXXI. törvény 19. (7) bekezdés jelölt része a 2009. évi LXXIX. törvény 52. (3) bekezdés f) pontjának megfelelő Hatályos: 2009. 09. 01. 74 A 1997. évi XXXI. törvény 19. (9) bekezdése a 2007. évi CXXI. törvény 61. (2) bekezdésének megfelelő en megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01. 75 Az 1997. évi XXXI. törvény 20. -a a 2005. évi CXXVI. törvény 17. -ának megfelelő 2006. 01. 01. 76 A 1997. évi XXXI. törvény 20. (1) bekezdése a 2007. évi CXXI. törvény 82. (5) bekezdés aa) pontjának megfelelő 2008. 01. 01. 77 Az 1997. évi XXXI. törvény 20. 2. bekezdése a 2005. évi CLXXIV. törvény 10. 3. bekezdésének megfelelő 2006. 01. 01. 78 Az 1997. évi XXXI. törvény 20/A. -a a 2006. évi XLIII. törvény 3. -ának megfelelő 2006. 04. 01. 79 Az 1997. évi XXXI. törvény 20/B. -át, valamint az azt megelőz ő alcímet a 2006. évi XLIII. törvény 4. -a iktatta be. Hatályos: 2006. 04. 01.

15. 1997. évi XXXI. törvény (1) Kiegészít ő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül ő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a) a gyermek tartására köteles, és b) nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszer ű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy idő skorúak járadékában részesül. (2) A kiegészít ő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a gyám lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat 80 jegyzője határozatlan időre állapítja meg. (3) A kiegészít ő gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka. (4) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészít ő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága a) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában a július hónapra járó kiegészít ő gyermekvédelmi támogatás összege mellett -, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában a november hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett pótlékot folyósít. (5) A (4) bekezdés szerinti pótlék esetenkénti összege 2006. évben gyermekenként 7500 forint. A 2006. évet követő en a pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. (6) Ha a kiegészít ő gyermekvédelmi támogatást jogerő sen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni. (7) A kiegészít ő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeit az (1) bekezdésben meghatározottak alapulvételével a települési önkormányzat jegyzője évente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszű nésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát, b) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni. Óvodáztatási támogatás 81 20/C. (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül ő gyermeknek a szülő je részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll 82 a) a gyermek óvodai beíratását követően els ő alkalommal, ha a gyermek óvodai behatása aa) az év els ő felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) az év els ő felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következ ő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: els ő alkalom], 83 b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít. (2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülő i felügyeleti jogot gyakorló szül ő, illetve ha mindkét szül ő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szül ő a jegyző i eljárásban 80 A 1997. évi XXXI. törvény 20/B. (2) bekezdése a 2007. évi CXXI. törvény 82. (5) bekezdés aa) pontjának megfelelő 2008. 01. 01. 81 Az 1997. évi XXXI. törvény 20/C. -át és megelőz ő alcímét a 2008. évi XXXI. törvény 15. -a iktatta be. Hatályos: 2008.07.03. 82 Az 1997. évi XXXI. törvény 20/C. -át és megelőz ő alcímét a 2008. évi XXXI. törvény 15. -a iktatta be. Hatályos: 2008.07.03. 83 Az 1997. évi XXXI. törvény 20/C. (1) bekezdés b) pontja a 2009. évi LXXIX. törvény 52. (3) bekezdés g) pontjának megfelelő Hatályos: 2009. 09. 01.

16. 1997. évi XXXI. törvény önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. 84 (3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként els ő alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyű lés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. (4) A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az els ő alkalommal folyósításra kerül ő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő 85 legfeljebb 15 munkanapon belül kell a szül ő rendelkezésére bocsátani. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 21. (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mérték ű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztet ő rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Első sorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkez ő többletkiadások különösen a szociális válsághelyzetben lév ő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának elő készítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való 86 visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szül ő vagy más törvényes képvisel ő a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti el ő. 87 Gyermektartásdíj megelőlegezése 22. 88 (1) A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a) a bíróság a tartásdíjat jogerő s határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon él ő gyermek javára nemzetközi szerző dés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és b) a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá c) a gyermeket gondozó szül ő vagy más törvényes képvisel ő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy fő re jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. (2) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a 131. (2) bekezdését kell alkalmazni. (3) A gyámhivatal a gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követő en állapítja meg. Az eredménytelen végrehajtást, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó foglalási jegyzőkönyv hat hónapnál régebbi nem lehet. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg számításánál a kérelem benyújtása időpontjában közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni a 19. (4) bekezdésében meghatározott személyeket. (5) Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a kötelezett a) lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthet ő, vagy b) külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy c) 89 d) a jogosulttal közös háztartásban él, vagy e) 90 (6) Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj megelőlegezésének 84 Az 1997. évi XXXI. törvény 20/C. (2) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 52. (3) bekezdés h) pontjának megfelelő Hatályos: 2009. 09. 01. 85 Az 1997. évi XXXI. törvény 20/C. (4) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 52. (3) bekezdés i) pontjának megfelelő Hatályos: 2009. 09. 01. 86 Az 1997. évi XXXI. törvény 21. 2. bekezdése a 2003. évi IV. törvény 42. -ának megfelelő 2003. 02. 15. 87 A 1997. évi XXXI. törvény 21. (3) bekezdése a 2007. évi CXXI. törvény 82. (5) bekezdés aa) pontjának megfelelő 2008. 01. 01. 88 Az 1997. évi XXXI. törvény 22. -a a 2002. évi IX. törvény 14. -ának megfelelő 2003. 01. 01. 89 Az 1997. évi XXXI. törvény 22. 5. bekezdésének c) pontját a 2004. évi CV. törvény 209. -ának 18. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2005. 01. 01. 90 Az 1997. évi XXXI. törvény 22. 5. bekezdésének e) pontját a 2004. évi XXVI. törvény 94. 3. bekezdésének c a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2004. 05. 01.

17. 1997. évi XXXI. törvény a) részösszeg ű megfizetés vagy részösszeg ű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, vagy b) lejárt gyermektartásdíj esetén. (7) A feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíj megelő legezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az idő pontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig. 23. (1) A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelez ő határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg. (2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szül ő részben biztosítani tudja. A megelő legezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50%-ánál. (3) A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendel ő határozatát a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. 91 (4) A gyámhivatal határozata alapján a székhelye szerinti települési önkormányzat jegyző je a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosítja. 24. (1) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerő sen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok elő relátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén függetlenül az adók módjára történ ő behajtás eredményétő l ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelő legezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhet ő. 92 (2) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerő sen elrendelték, az a kérelem benyújtásától esedékes, azzal, hogy ha a kérelmet 93 a) a tárgyhónap 15-éig nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendel ő jogerő s határozatban megállapított teljes összeget, b) a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendel ő jogerő s határozatban megállapított összeg 50%-át kell kifizetni. (3) A gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását legfeljebb hat hónapra felfüggeszti, ha a) a kérelmezőnek a 22. (1) bekezdésében meghatározott körülményeiben változás állt be, b) a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár, c) a kötelezett a kérelmez ő részére közvetlenül fizet tartásdíjat, d) a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el. (4) A gyámhivatal a felfüggesztést követ ő vizsgálat eredményeképpen, ha a felfüggesztés idő tartama alatt a jogosult nem részesült gyermektartásdíjban a felfüggesztés lejárta után elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását és a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj utólagos, egy összegben történ ő kifizetését vagy a 94 megelőlegezést megszünteti. (5) A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelőlegezését megszünteti, ha a) a gyermek a gyámhivatal, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján a külön él ő másik szül ő vagy más személy gondozásába kerül, b) a gyermek nagykorúvá vált, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat, c) a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, d) a kötelezett meghalt. (6) 95 91 Az 1997. évi XXXI. törvény 23. 3. bekezdése a 2005. évi LXXXIII. törvény 106. 1. bekezdésének megfelelő 2005. 11. 01. 92 Az 1997. évi XXXI. törvény 24. (1) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 5. (1) bekezdésének megfelelő en megállapított szöveg. Hatályos: 2009.09.01. 93 Az 1997. évi XXXI. törvény 24. 2. bekezdése a 2005. évi CXXVI. törvény 19. 1. bekezdésének megfelelő 2006. 01. 01. 94 Az 1997. évi XXXI. törvény 24. (4) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 5. (2) bekezdésének megfelelő en megállapított szöveg. Hatályos: 2009.09.01. 95 Az 1997. évi XXXI. törvény 24. 6. bekezdését a 2005. évi LXXXIII. törvény 339. -ának 17. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2005. 11. 01.

18. 1997. évi XXXI. törvény (7) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezésére való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszű nésének hónapjáig 96 esedékes azzal, hogy ha a megszűnés a) a tárgyhónap 15-éig következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendel ő jogerő s határozatban megállapított összeg 50%-át, b) a tárgyhónap 15-ét követően következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendel ő jogerő s határozatban megállapított teljes összeget kell kifizetni. (8) A megelő legezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Ptk. 232. -ának (2) bekezdésében meghatározott kamattal az államnak megtéríti. A megelő legezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az 97 adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. 98 (9) A megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása során a hátralékra a települési önkormányzat jegyző je adóügyi hatáskörében indokolt esetben méltányosságból részletfizetést vagy kamatelengedést engedélyezhet. A települési önkormányzat jegyző je adóügyi hatáskörében a hátralék teljes összegét akkor engedheti el, ha a kötelezett gyermeke a 99 reá tekintettel megelőlegezett gyermektartásdíjat hagyatéki teherként megörökli. Otthonteremtési támogatás 25. (1) Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnő tt lakáshoz jutását, 100 tartós lakhatása megoldását elősegítse. (2) Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek a) legalább hároméves időtartamú folyamatos gondozási helyén töltött nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szű nt meg, és b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát, azzal, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegeként az otthonteremtési támogatás megállapítása idő pontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni. 101 (3) A készpénz vagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából és keresményébő l származó megtakarítást nem lehet beszámítani. A nevelésbe vétel időtartamába az ideiglenes hatályú elhelyezés idő tartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezték el. (4) Akkor is jogosult a fiatal felnőtt a támogatásra, ha a három évnél rövidebb idő tartamú nevelésbe vételére a 80. (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott okból került sor. 102 (5) A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerül ő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújítására vagy bő vítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban vagy lakás-elő takarékossági programban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegít ő hitelintézeti kölcsön egyösszeg ű törlesztésére. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelel ő ellátását 103 biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetend ő egyszeri hozzájárulásra is. (6) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételekrő l, valamint arról, hogy a fiatal felnő tt az otthonteremtési támogatás felhasználása során az utógondozójával együttműködik. (7) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtását követ ő 10 munkanapon belül az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnő tt részére a lakcím szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat 96 Az 1997. évi XXXI. törvény 24. 7. bekezdését a 2005. évi CXXVI. törvény 19. 2. bekezdése iktatta be; egyidejű leg az eredeti 7. bekezdés számozása 8. bekezdésre módosult. Hatályos: 2006. 01. 01. 97 Az 1997. évi XXXI. törvény 24. 7. bekezdését a 2005. évi CXXVI. törvény 19. 2. bekezdése iktatta be; egyidejű leg az eredeti 7. bekezdés számozása 8. bekezdésre módosult. Hatályos: 2006. 01. 01. 98 A 1997. évi XXXI. törvény 24. (8) bekezdése a 2003. évi XCII. törvény 180. (4) bekezdésének megfelelő 2004. 01. 01. 99 Az 1997. évi XXXI. törvény 24. (9) bekezdését a 2009. évi LXXIX. törvény 5. (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.09.01. 100 Az 1997. évi XXXI. törvény 25. -a a 2002. évi IX. törvény 16. -ának megfelelő 2003. 01. 01. 101 Az 1997. évi XXXI. törvény 25. (2) bekezdés b) pontja a 2009. évi LXXIX. törvény 6. (1) bekezdésének megfelelő en megállapított szöveg. Hatályos: 2009.09.01. 102 Az 1997. évi XXXI. törvény 25. 4. bekezdése a 2003. évi LXI. törvény 93. b) pontjának megfelelő 2003. 09. 01. 103 Az 1997. évi XXXI. törvény 25. (5) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 52. (3) bekezdés j) pontjának megfelelő 2009. 09. 01.

19. 1997. évi XXXI. törvény utógondozóját rendeli ki. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a támogatással való elszámolásig segítséget nyújt. 104 26. (1) Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkez ő jogosult esetén érje el, a 105 vagyonnal rendelkez ő jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el a) a négy évnél rövidebb idő tartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét, b) a négy évet meghaladó idő tartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét, c) az öt évet meghaladó idő tartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. (2) Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást bérlakás bérleti díjának kifizetésére vagy államilag támogatott lakás- elő takarékossági programban való részvételre használja fel, a gyámhivatal az otthonteremtési támogatás összegének 106 részletekben történ ő kifizetéséről dönthet. (3) A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás gyámhivatal által elfogadott célra történ ő felhasználásáról legkéső bb a támogatás megállapításától számított egy éven belül okmányokkal igazoltan elszámol, kivéve, ha az otthonteremtési támogatást bérlakás bérleti díjának kifizetésére vagy államilag támogatott lakás-elő takarékossági programban való részvételre használja fel. Ebben az esetben az otthonteremtési támogatás felhasználásáról az utolsó részlet kiegyenlítését 107 követ ő hónap utolsó napjáig számol el. 108 (4) A gyámhivatal határozata alapján a székhelye szerinti települési önkormányzat jegyző je az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja. 109 (5) A gyámhivatal jogosult 5 évi időtartamra elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan- nyilvántartásba, az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra. 110 (6) Az otthonteremtési támogatásra jogosult fiatal felnő tt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhivatal az általa bejegyeztetett elidegenítési tilalmat feloldhatja, illetve a lejárat elő tt hozzájárulhat az államilag támogatott lakás-elő takarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás összegének a 25. (5) bekezdése szerinti célra való felhasználásához. A gyámhivatal az (5) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalmat bejegyezteti a korábbi az otthonteremtési támogatás felhasználásával a fiatal felnő tt tulajdonába került ingatlan felhasználásával 111 112 113 megszerzett újabb ingatlanra, legfeljebb az előzőleg előírt elidegenítési tilalom időtartamának lejártáig. (7) Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalomból ered ő valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar 114 115 116 117 118 Államot a kincstár képviseli. 27. (1) A gyámhivatal a gyermeket nagykorúságának elérése elő tt 6 hónappal írásban tájékoztatja az otthonteremtési támogatás lehetőségéről. (2) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelmet a kérelmező 119 a) a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 24. évének betöltéséig, 104 Az 1997. évi XXXI. törvény 25. (7) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 6. (2) bekezdésének megfelelő en megállapított szöveg. Hatályos: 2009.09.01. 105 Az 1997. évi XXXI. törvény 26. 1. bekezdés-a a 2002. évi IX. törvény 17. 1. bekezdésének megfelelő 2003. 01. 01. 106 Az 1997. évi XXXI. törvény 26. (2) bekezdését a 2009. évi LXXIX. törvény 7. (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2009.09.01. 107 A 2009. évi LXXIX. törvény 7. (1) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 09. 01. 108 Az 1997. évi XXXI. törvény 26. (3) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 7. (2) bekezdésének megfelelő en megállapított szöveg. Hatályos: 2009.09.01. 109 A 2009. évi LXXIX. törvény 7. (1) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 09. 01. 110 A 2009. évi LXXIX. törvény 7. (1) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 09. 01. 111 A 2009. évi LXXIX. törvény 7. (1) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 09. 01. 112 Az 1997. évi XXXI. törvény 26. 5. bekezdése a 2002. évi IX. törvény 17. 2. bekezdésének megfelelő 2003. 01. 01. 113 Az 1997. évi XXXI. törvény 26. (6) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 7. (3) bekezdésének megfelelő en megállapított szöveg. Hatályos: 2009.09.01. 114 A 2009. évi LXXIX. törvény 7. (1) bekezdésének megfelelően átsorszámozott szöveg. Hatályos: 2009. 09. 01. 115 Az 1997. évi XXXI. törvény 26. 6. bekezdése a 2006. évi CXVII. törvény 39. 6. bekezdés 1. pontjának megfelelő 116 Az 1997. évi XXXI. törvény 26. 6. bekezdését a 2002. évi IX. törvény 17. 3. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2003. 01. 01. 117 A 1997. évi XXXI. törvény 26. (6) bekezdése a 2007. évi CVI. törvény 56. (1) bekezdés e) pontjának megfelelő 2008. 01. 01. 118 Az 1997. évi XXXI. törvény 26. (7) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 52. (3) bekezdés k) pontjának megfelelő 2009. 09. 01.

20. 1997. évi XXXI. törvény b) ha a nagykorúvá vált fiatal felnőtt még tanulói, illető leg hallgatói jogviszonyban áll, a tanulmányainak befejezéséig, de legkésőbb a 25. évének betöltéséig nyújthatja be. E határid ő elmulasztása jogveszt ő. 28. 120 V. Fejezet 121 A személyes gondoskodást nyújtó ellátások A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai 29. (1) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetend ő térítési díjról rendeletet alkot. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit, b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját és a kérelem elbírálásának szempontjait, c) az intézményvezet ő hatáskörében külön eljárás nélkül biztosítható ellátásokat, d) az ellátás megszűnésének eseteit és módjait, e) a fizetend ő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait. 30. (1) A helyi önkormányzatok, az önkormányzatokkal kötött szerző dés alapján önkormányzati feladatokat ellátó természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkez ő más szervezetek (a továbbiakban: nem állami szerv), valamint a normatív állami hozzájárulást igénybe vev ő nem állami szervek a személyes gondoskodást eltérő rendelkezés hiányában az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint biztosítják. 122 123 (2) Szociális szövetkezet nem nyújthat gyermekvédelmi szakellátást. Az ellátás igénybevételének módja 31. (1) A személyes gondoskodás igénybevétele ha e törvény másként nem rendelkezik önkéntes, az ellátást igényl ő (a továbbiakban: kérelmez ő) kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti el ő, korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti el ő. A korlátozottan cselekvőképes személy és a törvényes képviselő je között az ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült vitában a tényállás tisztázása mellett a települési önkormányzat jegyzője dönt. (2) Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, e törvény az ellátás kötelez ő igénybevételét elrendeli. (3) Ha az önkormányzat rendelete eltérően nem rendelkezik, a kérelmez ő a kérelmet a) a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat által fenntartott nem bentlakásos gyermekintézmény esetén az intézmény vezetőjénél, b) más intézmény esetében a lakóhelye szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál nyújthatja be. 32. (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét 124 a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata, b) a települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak a határozata, c) a települési önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény esetében az intézményvezető intézkedése, 119 Az 1997. évi XXXI. törvény 27. (2) bekezdése a 2009. évi LXXIX. törvény 54. (3) bekezdés a) pontjának megfelelő 2009. 10. 01. 120 A 2005. évi CXXVI. törvény 29. bc) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2006. 01. 01. 121 Az 1997. évi XXXI. törvény 28. -át és az azt megelőz ő alcímet a 2005. évi CXXVI. törvény 29. bc) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2006. 01. 01. 122 Az 1997. évi XXXI. törvény 30. 2. bekezdését a 2006. évi LXV. törvény 12. -a iktatta be. Egyidejű leg a eredeti szövegének számozása 1. bekezdésre módosult. Hatályos: 2006. 08. 24. 123 A 1997. évi XXXI. törvény 30. (2) bekezdése a 2007. évi CXXI. törvény 82. (5) bekezdés ab) pontjának megfelelő 2008. 01. 01. 124 Az 1997. évi XXXI. törvény 32. -a a 2002. évi IX. törvény 19. -ának megfelelő 2003. 01. 01.