ELŐADÁSVÁZLAT HANG- ÉS VIDEOTECHNIKA Vezetőtanár: Dr. Berke József Szerzők: Fenyvesi Péter Oláh György - Dr. Berke József 2009/2010
FŐ TÉMAKÖRÖK: A MOZGÓKÉP FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE A VIDEOFELVÉTEL KÉSZÍTÉS ALAPJAI AZ ÖTLETTŐL A PREMIERIG AZ ELKÉSZÜLT ALKOTÁS A HAGYOMÁNYOS RAJZFILMGYÁRTÁS
A MOZGÓKÉP FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE A mozgókép rögzítés kezdetei A mozgás az élet legfőbb kifejeződési formája. (A fejlődés a mozgás mozgása.) Az örök körforgás. Alkotásainkat, megfigyeléseinket rögzíteni tudjuk. A kicsiről fényképet, a tájról festményt, a kertbe szobrot készítünk, ezek a valóság elvont leképzései, valóságosan, objektívan létrehozott másolatai a valóságnak.
Leonardo Utolsó vacsorája: pillanatkép. Az altamirai barlangrajzok. Szinte minden gyerek elkészíti a maga kis praxinoszkópját a füzete sarkára fázisról fázisra, hogy azután átpörgetve azt, mozgóképpé álljon össze sematikus rajzocskája. Ha áttekintjük a vetített kép történetét, vissza kell nyúlnunk a középkorba, amikor az alakoskodó játékok, vásári- és bábjátékok között megtaláljuk az árnyjátékot, a laterna magicát, később a sztroboszkópot, a praxinoszkópot;
A középkori laterna magica bűvös lámpa az üvegre festett apró képet vetítette ki nagyításban az optika törvényei szerint. A sztroboszkóp felvillanó fényei a mozgást bontják fel fázisaira pl. a diszkóban. A praxinoszkópba helyezett fázisrajzok belülről megvilágítva, és kellő sebességgel forgatva folyamatos mozgás érzetét keltik bennünk. Ez a kellő sebesség pedig 24-25 fázis/másodperc. Azaz filmnél 24 képkocka/mp, tévénél 25x2 félkocka/mp. A szemünk fizikai törvények következtében ezt a sebességet látja a valóságnak megfelelő mozgásnak.
Informatikai Rendszerek e Tantárgy : Kép és hangtechnika Kódszám: 332 6. oldal Daguerre fényképezési labor-eljárást dolgozott ki. Edison a celluloid szalagot végig lyukasztgatta (perforálta), hogy abba fogakat illeszthessen és így egyenletes pergéssel egyenletesen tudja kivetíteni az állóképek sorozatát, amit a szemünk folyamatos mozgásnak lát. Már 1888-ban kikísérletezte az eljárást, ő hozta létre a kinetoszkópot, a filmnézőkét.
A vetítés kezdetei A Lumiėre-fivérek rendezték az első nyilvános vetítést, ami már fizető közönség előtt zajlott, 1895. december 28-án, Párizsban. Magyarországon 1896. májusában megtörtént az első vetítés, ám a filmkészítés csak később indult be a világhoz képest.
Képzeljük magunk elé a vetítést, hogyan nézhetett ki! A Lumiėre-fivérek által bemutatott filmek: - A vonat érkezése - Az ács - A kisbaba reggelije - A munkaidő vége - A megöntözött öntöző
Az élet dokumentálásától a filmalkotásig Georges Méliės-t (1861-1938, francia, elsőként teremtette meg a folyamatos cselekményű filmet) Méliės gyorsan rájött a filmtrükk lehetőségeire, pl. bűvész lévén, hogy lehet eltűntetni egy nőt a lepedő alól és áthelyezni egy hengerbe? Két irányzat még ma is él, miszerint spontán vagy megrendezett jelenetet veszünk fel. A dokumentum vagy a dokumentumszerű ábrázolás a valóság erejét aknázza ki, a megrendezett jelenetben erőteljesebben érvényesül az alkotói fantázia és szubjektivitás. Kialakul a rendezés technikája és egyéniségei.
A gyártókon belül elkülönült az operatőr, aki csak a gépével foglalkozott az író, aki kitalálta az elmés történeteket, majd a rendező vált ki, kezdetben a színészekből, hogy eligazítsa az összképet Híres komikusok és komikus párok tűntek fel. A folytatásos ponyvafüzetek, képregények animációs filmeken elevenedtek meg: ez a kockázás trükkje. Megszületett a megasztár: Greta Garbo (1905-1995) Karenina Anna, Krisztina királynő, Ninocska, Walewska grófnő stb.
Minden együtt volt, a film már mindent tudott, épphogy meg nem szólalt. Igaz is: miért nem beszéltek a filmek? Áthidaló megoldás volt a táblás felirat, amikor gyakran szecessziós virágkeretbe írt szöveget lefényképezték és belevágták a jelenetbe, majd pergett a jelenet tovább. Ezt a feliratot ki is lehetett cserélni az adott ország nyelvére fordítva. Már Edison kísérletezett a film és a fonográf összeházasításával.
A mai értelemben vett hangosfilm 1929-re született meg. Ha már hang - legyen zenés! A Jazzénekes c. film volt az első, ami még vegyes technikával készült, csak a zenés betétek voltak hangosak. Rossz minőségű volt. A New York fényei c. film már bevált a hang szempontjából!
SZINKRON vagy FELIRATOZÁS? dialóg zene zörej nemzetközi hang narráció klisé labor kopírozás
A dialóg-szinkront műfordításként kell kezelnünk. Szinkronizáláskor lefordítják az eredeti nyelvről a szöveget, szájra írják, a megfelelő színészekkel eljátszatják az eredeti színészi játék szellemében, majd hozzákeverik a nemzetközi hangot, ugyancsak a film szellemében. Ha minden a helyén van, nem vesszük észre, hogy szinkronváltozatot látunk, és akkor jó a szinkron.
A filmzene a film mondanivalóját segítő, aláfestő, érzelmileg megerősítő, cselekményét követő, hatását fokozó, önálló zenemű. Nem filmzene az a zene, ami effekt-ként szolgál, csak éppen hangszerrel állították elő.
A színesfilm 1934-ben jelent meg, de az ötvenes években terjedt el. Vannak, akik fekete-fehérben álmodnak, vannak akik színesben.
A videotechnika fejlődése A televízió története akkor kezdődött, amikor néhány ezer évvel ezelőtt az ember tudatosan kezdte figyelni az optikai, mágneses és villamos jelenségeket. (Nozdroviczky László) 1954. január 13-tól megindult kísérleti adások csak néhány helyen voltak foghatók (TV-készülék hiányában). A sok kezdeti nehézség után 1958. elejére lezárult a kísérleti időszak és stabilizálódott a televíziós műsorszórás gyakorlata.
A világban három színes TV rendszer terjedt el, az NTSC, a PAL és a SECAM. NTSC (National Television Standard Comittee) (Nemzeti Televízió Szabvány Bizottság) Képváltási frekvencia: 29,97 kép(kocka)/sec. A kép 525 sorból áll. PAL (Phase Alternation Line) (fázist váltó sor) Képváltási frekvencia: 25 kép(kocka)/sec. A kép 625 sorból áll. SECAM (SEquentiat Couleur Arec Memoire) (egymás után következő szín és emlékezés) Képváltási frekvencia: 25 kép(kocka)/sec.
A VIDEOFELVÉTEL KÉSZÍTÉSÉNEK ALAPJAI A kamera lehetőségei A mai modern videokamerák ún. kamkoderek (kamera és magnó egyben) az optikai képet elektromos jellé alakítják (analóg rendszerek) vagy temérdek szám formájában kódolják (digitális rendszerek).
A videokamera optikája egy színbontó tükörre vagy prizmarendszerre vetíti a képet, amely azt három egyszínű alkotóra, R (vörös), G (zöld), B (kék) összetevőkre bontja. Az így kapott képet a kamerában lévő CCD (Charge Coupled Device) alakítja elektromos jellé.
A CCD A CCD esetén az egyes érzékelők töltése a kiolvasás folyamán "végigcsorog" az érzékelő egyik szélére, ahol az erősítés és mérés történik. A kiolvasás tehát soronként vagy oszloponként történik. Az egyazon kiolvasási sorba tarozó érzékelők mindegyikének töltését ugyanaz az áramkör erősíti és méri.
A CMOS A CMOS szenzorokban minden egyes érzékelő saját erősítővel rendelkezik. Emiatt a szenzor területének jelentős részét - akár csak a CCD esetén - ezek a kiolvasó áramkörök foglalják el. Az elfoglalt terület a CMOS szenzoroknál jóval nagyobb, mint a CCD-k esetében. Emiatt a mikrolencsés módszer kerül alkalmazásra.
A kamera optikáján keresztül, a rögzítendő kép színének beállítása is elektronikus úton történik. A színhűség érdekében, az adott szituációban meg kell mutatni a kamerának a fehér és fekete színeket. Ehhez viszonyítva hozza létre a többi színt. Külső térben - napfényes környezetben, Belső térben - különböző világítás esetén. Így érhető el a legjobb színhűség.
A plánoknak három fő típusát különböztetjük meg: A premier plán vagy közelkép (nagyközel, kisközel) arcrészlet, arc, de legfeljebb vállképet mutat. Second plán vagy félközel (kistávok, féltávol), amely mellképet vagy kétharmados alakot mutat. A totál plán vagy távol (nagytávol) bármilyen távolságból mindig a teljes alak látható.
A kamera elhelyezésével különböző képkompozíciós hatást érhetünk el: alacsony elhelyezés, (szemmagasság alatt) magas elhelyezés, (szemmagasság felett) általános elhelyezés, (szemmagasságban)
Ha kamera rögzített helyen áll, vario (zoom), ráközelíthetünk egy részletre vagy attól el is távolodhatunk. schwenk a kamera vízszintes vagy függőleges tengely irányú (jobbra, balra, le, fel) mozgása
Ha a kamera elmozdul álló helyéből fahrt (autósfahrt) A kamera lábon, sínen, kocsin történő mozgatása. kran (dolly) Koncerteken elég gyakran látható egy nagy gémeskútra vagy darura hasonlító szerkezet, mellyel süllyedni és emelkedni is lehet.
snitt A kamera forog vagyis a felvételt elindítottuk és a jelenetből egy beállítást veszünk fel. (a felvétel indításától a leállásig).
A világítási alaphelyzet: 3. gégen (ellenfény) 2. derítés 1. főfény
A hang A film és video produkciók esetében nem feledkezhetünk meg azok hangjáról. Egy jól sikerült hangi alkotás segítheti a képet de el is ronthatná. Végül is van egy képi és hangi világ, amit szinkronba kell hoznunk.
A trükk és előkészítése Vannak film és videó trükkök, amelyeket már a felvétel folyamán el kell készítenünk vagy csak egy részét, másokat pedig utólag.
AZ ÖTLETTŐL A PREMIERIG A forgatókönyv Szinopszis Filmnovella Technikai forgatókönyv
A forgatócsoport tagjai filmíró (a sztorizó) dramaturg rendező, rendező asszisztens producer gyártásvezető, felvételvezetők operatőr, kameraman, segédoperatőr képmérnök látványtervező vágó, vágóasszisztens hangmérnök, mikrofonosok kábelesek zeneszerző fővilágosító világosítók színész, statiszta ruhás kellékes fahrtos dollys
Forgatás Utómunka pénz, helyszín és technikai feltétel Vágás (szerkesztés, montírozás, editálás) A képet vághatjuk hanggal (vezérhang), vagy anélkül. Vágóasztalon dőlnek el a felhasználható trükkök is zene zörej
Videó vágásnál a stúdiókban különböző technikák állnak rendelkezésünkre: hagyományos analóg(lineáris) vágás ANALÓG VÁGÓRENDSZER Az elkészült kész videofilmet maszternek hívjuk, a többi példány ennek a másolata.
Analóg vágórendszer KAMERA DOCK Élő felvétel ANALÓG LEJÁTSZÓ VIDEO Forgatott anyag (muster) KAMERA DOCK ANALÓG LEJÁTSZÓ VIDEO Élő felvétel Forgatott anyag (muster) EDITÁLÓ (képkeverő mixer; vezérlő egység) ANALÓG BEMENŐJEL ANALÓG FELVEVŐ VIDEO PC videokártya ANALÓG VÉGTERMÉK (master)
A technika és a számítógép fejlődésével ma már a számítógépen is vághatunk, ezt hívjuk non-lineáris szerkesztésnek, vágásnak.
Egy a sok közül... ADOBE PREMIERE 5.1
Monitorablak: a felvett snitt lejátszására Monitorablak: a vágott anyag lejátszására Videosávok: ahol vágunk Hangsávok: a videóhoz tartozó hangokkal vagy zene, zörej stb. Itt jelennek meg azok a snittek, amit fel akarunk használni, vagyis a felvett anyag Trükkök: két snitt közötti átmenetre
Az utómunkák roppant izgalmas szakasza a keverés. Végezetül feliratozzuk a képet.
AZ ELKÉSZÜLT ALKOTÁS A film fajtái: játék, dokumentum, riport, reklám, referencia, propaganda, oktató, eseményrögzítő stb. A játékfilmnek számos műfaja van, ezek elnevezését alapvetően az irodalomból kölcsönzi. Ismerünk tragédiát, drámát, komédiát. Emlékezzünk a három irodalmi műnemre, miszerint a líra a szubjektív, az epika az objektív, és a dráma, a kettő együtt: párbeszédes műfaj.
A dráma felépítése: bevezetés melyben jelentkezik az ellentmondás bonyodalom vagy kifejlet, az ellentmondás sokoldalú bemutatása késleltetés nyugalmi állapot, előkészítés tetőpont vagy katarzis, a nagy összecsapás, nekifeszülés megoldás ami a probléma ilyen-olyan megoldása Gondoljuk át: Ha az egyik hiányzik: rossz a film. Ha felcserélődnek az elemek: művészfilm.
A filmműfajok tematikai, formai, stilisztikai stb. jegyek alapján egymással rokonítható filmek csoportjai. Álljon itt egy felsorolás a teljesség igénye nélkül a játékfilm gyakori műfajairól, ki-ki gondolja át, melyik áll hozzá közel: abszurd, adaptáció, akció, börleszk, családregény, családi vígjáték, detektív, dráma, életkép, életrajzi, fantasy, groteszk, horror, ifjúsági, kaland, kosztümös, krimi, lélektani dráma, lírai groteszk, melodráma, musical, opera, operett, sci-fi, thriller, történelmi, vígjáték, western, zenés stb.
Videofilm a készítő oldaláról Videofilm befogadó oldaláról
A HAGYOMÁNYOS RAJZFILMGYÁRTÁS KÉPES FORGATÓKÖNYV SZÖVEGFELVÉTEL (KIKOCKÁZÁS) KULCS ÉS FÁZISRAJZ MOZGÁSPRÓBA KIHUZÁS,KIFESTÉS FELVÉTEL (TRÜKKASZTAL) LABOR,MUSZTER VÁGÁS UTÓSZINKRON, ZENE, ZÖREJ, EFFEKT VÁGÁS KEVERÉS HANGÁTÍRÁS,NEGATÍV VÁGÁS LABOR 0 (null) KÓPIA, STANDARD
Walt Disney: Hófehérke és a hét törpe http://www.disney.hu/disneychannel/
Jankovics Marcell: Magyar népmesék http://www.youtube.com Dargay Attila: Szaffi
The End ENDE Kraj KOHE Fin Vége Ц