Az értékelés formáját, tartalmát is meghatározza a gyermekvédelmi törvény, az alábbiak szerint:

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Iroda 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. J-10902-42/2014. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. (6) bekezdése értelmében a települési önkormányzat minden év május 31-ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, és a Képviselő-testület határozatával értékelésre megküldi a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított 30 napon belül javaslattal élhet az önkormányzat felé. Az értékelés formáját, tartalmát is meghatározza a gyermekvédelmi törvény, az alábbiak szerint: a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra, az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat, az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, a bűnmegelőzésben való részvételt, a felügyeleti szervek tapasztalatait, a jövőre vonatkozó feladatok. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 94. (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.

2 (2a) A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. (3) bek.] köteles működtetni. Szentes város demográfiai adatai a 0-18 éves korosztály összetételére vonatkozóan: 2011. 2012. 2013. Korcsoport fiú lány együtt fiú lány együtt fiú lány együtt 0-3 éves 437 451 888 452 463 915 433 461 894 4-6 éves 411 366 777 388 351 739 376 350 726 7-14 éves 1138 999 2137 1098 984 2082 1069 958 2027 15-18 éves 653 713 1366 626 680 1306 622 620 1242 Összesen: 2639 2529 5168 2564 2478 5042 2500 2389 4889 I. fejezet Az önkormányzat által a gyermekek védelmét biztosító ellátások 1) pénzbeli és természetbeni ellátások rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2) személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák gyermekjóléti szolgáltatás gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása - bölcsődei ellátás - óvodai napközbeni ellátás családok átmeneti otthona gyermekek átmeneti otthona helyettes szülői hálózat Pénzbeli és természetbeni ellátások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat a Szociális Irodán lehet igényelni.

3 A fenti támogatásokkal kapcsolatos ügyeket 1 fő ügyintéző látja el. A feladat ellátása szinte lehetetlen lenne 1 fő részére, ha nem segíthetné a munkát 1 fő közfoglalkoztatott. Továbbra is a Szociális Iroda végezte Szentes város fenntartásában lévő szociális, valamint gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezésével kapcsolatos ügyeket is, és látta el a szakmai felügyeletet az intézményekkel kapcsolatosan. 2012-ben ügyintézőnként 2238 db fő-, és alszámon iktatott ügyirat volt, ez a szám 2013. évben ügyintézőnként 2300 db-ra emelkedett. 2013. évben támogatásban részesülők átlagos létszáma segélytípusonként: Támogatás megnevezése Fő Rendszeres gyermekvédelmi 1233 kedvezmény Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 11 Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény 1518 Napközi térítési díj 323 Óvodáztatási támogatás 27 Halmozottan hátrányos helyzet 306 megállapítása régi szabályozás szerint Önkormányzati ösztöndíj 184 A pénzbeli és természetbeni támogatások esetében nem változott 2013. évben a jogszabályi háttér, mint ahogy a támogatások megállapításakor figyelembe vehető öregségi nyugdíjminimum összege is évek óta azonos, 28.500,-Ft. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg abban az esetben, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre eső jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át ( 2013. évben 37.050,-Ft). Az egy főre jutó összeghatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-a (2013. évben 39.900,-) volt, ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozta, ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. A támogatással együtt járó legnagyobb kedvezmény, hogy gyermekétkeztetés esetében ingyenes ellátásra jogosultak az általános iskolába járó gyermekek, és 50 %-os térítési díjat fizetnek a középiskolai tanulmányokat folytató fiatalok. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseinek megfelelően a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 2013. évben is két alkalommal részesülhettek természetbeni támogatásban, amit Erzsébet-utalvány formájában kaptak meg. Az Iroda munkatársai 2013. évben is augusztusban és novemberben - 1-1 hét alatt

4 osztották szét az utalványokat, amiket személyesen, vagy meghatalmazottja útján vehetett át a törvényes képviselő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek kor szerinti megoszlása: Gyermekek 6 évesig 7-14 évesig 15-18 19 év felett Összesen száma kor évesig szerint 2011. 12.31. 366 626 307 145 1444 2012. 12.31. 348 588 273 101 1310 2013. 12.31. 319 532 208 86 1145 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma szerint: családok száma a Családok száma 1 gyerme kes család 2 gyerme kes család 3 gyermek es család 4-5 gyermekes család 6 vagy több gyermek es család Összesen 2011. 12.31. 439 230 108 46 4 827 2012. 12.31. 392 195 101 47 4 739 2013. 12.31. 334 192 84 33 5 648 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítására, valamint folyósítására akkor kerülhetett sor, ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek gyámja a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesült. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege egységesen a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22 %-a, 2013. évben is havonta 6.270,-Ft volt, már több éve nem változott. Az áprilisi törvénymódosítás hátrányosan érintette a gyámság alatt lévő gyermekeket, mivel a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás csak abban az esetben kerülhetett megállapításra, ha a gyám egyben tartásra kötelezett is. Gyakorlatban ez az jelenti, hogyha a szülők részére a tartásdíj fizetési kötelezettség fennáll, akkor a gyám nem jogosult a 6.270,-Ft összegű támogatásra. Emiatt több esetben kellett megszüntetni az addig folyósított összeget. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek óvodáztatási támogatásra is jogosult. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát - kérelmére - annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke

5 a) tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző megállapította, és b) legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába. A pénzbeli támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. 2013. évben 27 gyermek esetében került megállapításra és kifizetésre az óvodáztatási támogatás. Szűkült a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak köre, hiszen a nagykorú fiatal, ha tanulmányokat folytat, nagykorúvá válása után csak abban az esetben jogosult a kedvezményre, ha a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. Teljesen átalakult a hátrányos helyzet, valamint a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó törvényi szabályozás is, amely 2013. szeptember 1-jétől lépett hatályba, hatása viszont 2014-ben fog hatványozottan jelentkezni, mivel az időközben lejáró, vagy új rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények megállapításakor kell először alkalmazni. Rengeteg többletfeladattal jár az, hogy külön-külön határozatban kell megállapítani a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, a hátrányos helyzetet, valamint a halmozottan hátrányos helyzetet. Hátrányos helyzetű (HH) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. -a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az előző a)-c) pontokban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, vagy b) nevelésbe vett gyermek,

6 c) utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A Járási Gyámhivatal által hátrányos helyzetűnek nyilvánított gyermekek esetében is a Szociális Iroda, mint jegyzői gyámhatóság feladata a nyilvántartás vezetése. 2013. november 15-én lépett hatályba az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló 2013. CLVIII. törvény, valamint a szociális gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. XI.12.) Kormányrendelet, amely többek között rendelkezik a Pénzbeli és természetbeni ellátások országos nyilvántartási rendszerének (továbbiakban: PTR) létrehozásáról. A rendszert ügyfélkapu belépési jogosultsággal lehet elérni. Az adatfeltöltést 2013. december 15-ig kellett kötelezően elvégezni, december 16-tól pedig az aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesít támogatás, rendszeres szociális segély) ápolási díj közgyógyellátás lakásfenntartási támogatás rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, megszüntetése, módosítása kapcsán a szociális rendszeren túl a PTR rendszerbe is rögzíteni kell az adatokat, és az ott kapott PTR azonosítót a határozatra is rá kell vezetni. Az adatfeltöltés sokkal hosszadalmasabbá tette az ügyintézést. A családokat abban az esetben, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg a nyugdíjminimum 50 %-kal növelt összegét, amely 2013. évben 42.750,-Ft volt, az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthette. Ellentétben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával, itt van lehetőség méltányosságra, így egyedi elbírálás alapján minden rászoruló kaphat segítséget. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható: a) átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére, b) a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követő gyámhivatali visszahelyezés elősegítésére, c) beiskolázásra, d) gyógyszerre, e) élelmiszerre, f) ruhaneműre, gyermekintézmények térítési díjának megfizetésére, g) váratlan, előre nem tervezhető, önhibán kívüli kiadásokra (pld. baleset, elemi károsultság) A természetbeni ellátások nagy hányadát tették ki a napközi térítési díjak.

7 2013. évben is megszervezésre került a Központi Gyermekélelmezési Konyha segítségével a gyermekek nyári étkeztetése, az előző évi szabályoknak megfelelően: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeket lehetett figyelembe venni, az összes rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek 25 %-a után lehetett pályázni önerő nélkül, azon felül annyi gyermekre, amennyi gyermeket önerőből étkeztetett az önkormányzat, legalább 45 munkanapon keresztül kellett biztosítani az étkeztetést, egy gyermekre igényelhető napi támogatási összeg 440,-Ft volt, a támogatás összege a pályázatban megjelölt támogatási összeg legalább 24 %-a. A Kormányrendelet külön szabálya volt, hogy az ételt a támogatás legalább 30 %- nak megfelelő értékben kistermelőtől, mezőgazdasági vállalkozó által megtermelt alapanyagból kellett biztosítani, amit számlával, vagy a termelővel, vállalkozóval kötött szerződéssel kellett igazolni. A fentiek alapján összesen 624 gyermek nyári étkezésének megszervezésére került sor olymódon, hogy elsődlegesen a leghátrányosabb helyzetben lévő általános iskolás korosztály részére volt biztosított az ellátás. 2013. évben is folytatódott az ún. szociális föld- és haszonállat program, melynek keretében 15 család részére biztosított az önkormányzat 1 db választási malacot, és az év végéig minden hónapban fél mázsa takarmányt, vissza nem térítendő támogatásként. A program sikeresen zárult. Ugyancsak természetbeni ellátás keretében kaptak a családok élelmiszer-, valamint gyógyszerutalványt, ezzel is biztosítva a valóban célszerű felhasználást. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatással 1518 gyermeket támogatott az önkormányzat ruhanemű, élelmiszer, valamint más szükségletek kielégítésére. Emellett ugyancsak a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében került átvállalásra 323 gyermek napközbeni ellátása, étkeztetése. Természetesen a számokban átfedések lehetnek, hiszen aki étkezésre kapott támogatást, mellette még pld. ruhaneműre, vagy más szükségletekre kaphatott segítséget, amely gyermekenként 26.597,-Ft támogatást jelentett. 2013. szeptember 30-ig lehetett pályázatot beadni a városi felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjra. A helyi rendelkezések értelmében szociális rászorultságtól függően önkormányzati ösztöndíjat kaphattak azok a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok, akik anyagi helyzetüknél fogva erre rászorultak. A Képviselő-testület döntése értelmében a támogatás összege 30.000-50.000,-Ft-között van. 2013. évben 184 fiatal kapott ilyen típusú támogatást. Az önkormányzat támogatja a szociálisan rászoruló gyermekek táborozását is saját Szigligeten lévő üdülőjében, ahol a Családsegítő Központ munkatársai felügyelik a gyermekeket, és szerveznek részükre programokat.

8 Fontosnak tartja az önkormányzat, hogy osztálykirándulásokról anyagi okokból ne maradjanak ki a gyerekek, ahol szükséges támogatásként megkapják a családok a kirándulás költségét. Kiemelt figyelmet fordítottunk azokra a családokra, ahol az egyik, vagy mindkét szülő munkanélküli. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a közfoglalkoztatási programokba be tudjuk őket vonni, elősegítve ezzel megélhetésüket, valamint azt, hogy minél hamarabb visszakerülhessenek a nyílt munkaerő piacra. Szoros kapcsolatot ápolunk a civil szervezetekkel, az Együtt Nagycsaládosok Egyesületének vezetője állandó meghívottként tanácskozási joggal vehet részt a Szociális Bizottság ülésein is. Partnerként bekapcsolódik a város minden olyan civil szervezet által benyújtott pályázathoz, amely a családok életminőségének javítását, közösségi életének szélesítését célozza meg. 2013. decemberében került átadásra először Az év családja Szentesen díj, amit olyan családok kaphatnak, ahol a szülők/nagyszülők emberi magatartása, a gyermeknevelés, a gyermekek magatartása, teljesítménye, a társadalmi értékek megtartása példaértékű és követendő lehet a felnövekvő nemzedék számára. II. fejezet A jelzőrendszer és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat nyújtó intézményrendszer 2013. évi tevékenységének összefoglalása Védőnői Szolgálat Szentesen 15 védőnői körzet működik. A védőnői körzetek vegyesek, területi és iskolai munkát egyaránt ellátnak. 12 védőnő dolgozik folyamatosan, három körzet állandó helyettesítés alatt állt. A középiskolákban 2 ifjúsági védőnő dolgozott 2013-ban. A védőnői szolgálat területén anyatejgyűjtő állomás is működik. A védőnő, mint a jelzőrendszer tagja, - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a magzat, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszűntetése érdekében a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódóan is ellát feladatokat. A gyermekjóléti szolgálatot és a háziorvost értesíti: ha a törvényes képviselő a területi védőnői ellátás (a családlátogatás) igénybevételét megtagadja hatósági eljárást kezdeményez a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén.

9 A védőnő köteles írásban jelezni a gyámhivatalnak, amennyiben arról értesül, hogy a nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távozott. A területi védőnői gondozás szakterületei és színterei Családgondozás Nővédelmi gondozás Várandós anya és családjának gondozása Gyermekágyas,- szoptató anya és családjának gondozása Újszülött, csecsemő és családjának gondozása 1-3 éves korú kisded és családjának gondozása 3 éves kortól a beiskolázásig a gyermek és családjának gondozása Otthongondozott 7-18 éves gyermekek családjának gondozása Munkájukat közvetlenül a családok otthonában, a védőnői tanácsadóban vagy tematikus csoportos foglalkozások esetén közösségi programokra alkalmas helyszíneken végzik. Egyéb tevékenységeik Adok - veszek, hirdetőtáblának teret biztosítanak Bababarát területet működtetnek mindkét épületükben, kulturált körülményeket biztosítva a kismamáknak, hogy megszoptathassák gyermeküket. Az anyatejgyűjtés szervezésében részt vesznek, 2013-ban 3811 liter anyatej került begyűjtésre, amiből 230 gyermek részesült. Nagyon jó, hogy lehetőségük van autóval begyűjtetni az anyatejet, a beadó családoktól. Karitatív tevékenységet végeznek a rászoruló családok megsegítése érdekében önállóan is (ruha-, élelmiszerosztás, bútor, játék, babakocsi, gyermekágy közvetítése) és részt vesznek városi szintű szervezésben is. A szentesi Felsőpárti Református Egyház szerezésében a Magyar Élelmiszerbank Egyesület felajánlását segítették eljuttatni a rászoruló családoknak évente többször. Együttműködnek a helyi Vöröskereszttel, különböző szakmai és civil szervezetekkel (Felhőcsikó Egyesület). Szülésfelkészítő tanfolyam szervezése 2004.óta folyik, melyet még kiegészít az apás (együtt-) szülésre való felkészítés lehetősége is. Idén 10 alkalommal összesen 105 várandós jelent meg. Babamasszázs tanfolyamok szervezése 6 kolléganő irányításával igény szerinti időpontokban, a Rózsavölgyi házban (Ady E. u. 18) Négy kurzus indult 23 család részére. Baba-mama klub szervezése 2004. óta a Rózsavölgyi házban, 6 alkalommal 101 fő részvételével zajlott. Születés hete rendezvény szervezése a Vöröskereszttel és a Szülészettel közösen, már 2009. óta. A kétnapos rendezvényen kb. 150 fő fordult meg a Megyeházán. A rendezvényt az önkormányzat is támogatta. Anyatejes Világnap szervezése 2004. óta zajlik, szintén önkormányzati támogatással. Az idén 116 meghívott közül 66-an jelentek meg családjukkal, megtöltve a Megyeháza épületét (Önkormányzati támogatással)!

10 Csecsemőgondozási versenyre való felkészítésben többszörös sikert ért el kolléganőjük a Bartha János Kertészeti Szakközépiskola 3 fős csapatával. Megnyerték a városi, majd a megyei versenyt is Szegeden. Az országos versenyen Nyíregyházán 7. helyezést értek el. Statisztikai mutatók Az újonnan nyilvántartásba vett várandósok száma 2013. évben 251 fő volt. Ebből a várandósság 12. hetéig jelentkezett: 222 fő 88,4 % 13-28. hete között jelentkezett: 28 fő 11,1 % 28. hete után jelentkezett: 1 fő 0,4 % A várandós anyák száma (december 31-én): 132 volt. Szociális okból veszélyeztetett kismama: 8 fő 10,6 % 2010-ben 16 fő (ebből 8 fiatalkorú) 2011-ben 16 fő (ebből 8 fiatalkorú) 2012-ben 6 fő (ebből 1 fiatalkorú) 2013-ban 8 fő (nincs fiatalkorú) Titkolt terhességből 2010-ben 2 gyermek született 2011/2012-ben nem volt 2013-ban 1 esetben fordult elő (halvaszüléssel végződött). Otthonszülés 2011. óta nem történt. A védőnői látogatást 2013-ban egy család utasított vissza. Születésszám (-11,3 %) 2005 év 249 2006 év 248 2007 év 270 2008 év 227 2009 év 236 2010 év 232 2011 év 214 2012 év 239 2013 év 212 (ebből 10 koraszülött 21,2 %) Gondozott gyermekek száma (0-6 éves korig + 7-18 év) 2008 év 1679 fő 2009 év 1751 fő 2010 év 1703 fő 2011 év 1666 fő 2012 év 1620 fő 2013 év 1583 fő Ebből szociális okból fokozott gondozást igénylők száma 77 fő volt december 31- én (12,2 %).

11 Gondozott családok száma 1420 családot gondoztak 2013. december 31-én, átlag 95 család jut védőnőnként az iskola egészségügyi munka mellett. Óvodai /iskolai munka 11 óvodában több mint 900 gyermeket láttak el. A védőnők megfelelő együttműködésről és jó kapcsolatról számoltak be az iskolákkal és óvodákkal kapcsolatosan. Negyedévente, illetve kérésre tisztasági szűréseket végeztek az óvodákban. A státuszvizsgálatokat minden életév végén, tanácsadások keretében, a szülő jelenlétében végzik. 6 általános iskolában több mint 2000 gyermekkel foglalkoztak, akik kétévente iskolai szűrővizsgálaton vesznek részt. 2011-től van lehetőség az ingyenes HPV védőoltásra az önkormányzat támogatásával. A védőoltás megszervezése és a háromszori oltás kivitelezése a védőnő és az iskolaorvos együttműködésével zajlik. Szentesi állandó lakcímmel rendelkező lányok között valósult meg a védőoltás igény szerint. 2012/13-as tanévben a 135 lányból 102-nél (75,5 % - 1999-ben születetteknél). 2013/14-es tanévben a 142 lányból 108-nál kérték a védőoltást (76 % - 2000-ben születetteknél). A 2014/15-ös tanévre még nincs pontos információ arról, hogy az állam melyik korcsoport védőoltását biztosítja ingyen. Az önkormányzat révén a szervezési munkák már elkezdődtek, hogy aki szeretné igénybe venni, az ne maradjon ki. A védőnők örülnek annak, hogy az önkormányzat az ingyenes védőoltást lehetővé tette, a példaértékű kezdeményezés meghozta gyümölcsét. Jelzőrendszeri megbeszélésre hetente egyszer jár hozzájuk családgondozó kapcsolatóra - keretében, így rendszeres a kapcsolat. Szükség szerinti jelzéseiket telefonon, vagy személyesen is megteszikk a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A gyermekvédelmi feladatot ellátó személyekkel jó a védőnők kapcsolata, kölcsönösen törekszenek is erre. A védőnők időnként szívesen vennének még több, részletesebb információt a családgondozóktól, a közös esetekkel kapcsolatban. Látszólagos nézeteltérést az okoz néha, hogy más szemszögből látják a problémákat, másként közelítik meg. Amennyiben a családok életében zavart látnak elsődleges jelzőrendszerként jelzik a Gyermekjóléti Szolgálat felé, de szükség szerint felveszik a kapcsolatot közvetlenül a Gyámhivatallal is, illetve ez fordítva is jól működik. Az esetészlelő lapon tett jelzések száma 19 volt, ebből 2 alkalommal bántalmazás miatt. Védőnői helyzetértékelés, egyéb írásos dokumentum 20 alkalommal készült. Esetmegbeszéléseken is részt vettek 10 alkalommal, pozitív tapasztalattal.

12 Házi gyermekorvosok, iskola-egészségügyi szolgálat A beszámoló hat gyermekorvosi körzet 4 orvosi beszámolója, az ifjúság-orvosi tapasztalatok alapján, valamint a gyermek neurológia és fejlődés neurológiai szakrendelésen végzett munka tapasztalatai alapján került összeállításra. A gyermekek általános egészségi állapotában a háziorvosok szerint nincs változás sem negatív sem pozitív irányba. Gyermek neurológiai szakrendelésen a szakember tapasztalata, hogy rengeteg a mentális, pszichés problémával jelentkező gyermekek száma. Nem találja a kartonokon a mentális problémák feltüntetését. Házi gyermekorvosok jelezték, hogy egyre több a lelki sérülések száma, amit elsősorban a válások nagy számára vezetnek vissza. Van olyan körzet, ahol emelkedett a cöliákiás betegségek száma, más körzetből pedig az ótvart, illetve a rovarcsípéseket (bolha) említették, amelyek a gondozatlanságra vezethetők vissza. Preventív előadást Dr. Somogyi Zsolt tartott általános iskolásoknak, középiskolások pedig az iskolai védőnők által tartott felvilágosító előadásokat hallgathattak. Gyermekbántalmazást két körzetből jelentettek. Nagy mértéket öltött a gyermekek közti bántalmazás, nem csak fizikai, hanem lelki jellegű. A bántalmazásokat nagyon sokszor a diákok fel is veszik a telefonjukkal videóra és felrakják videó megosztó portálra. Erre kiemelt figyelmet kell fordítani, mert fiatal felnőttnél, serdülő korban kilátástalan helyzetet idézhet elő, ami öngyilkossághoz vezethet. Különös figyelmet kell fordítani arra, ha egy gyerek magatartása hirtelen megváltozik, mert nemcsak kábítószerezésre kell gondolni ilyenkor, hanem arra is, hogy azt a gyereket a közössége bántalmazza. A gyerekek szakellátása mindig probléma volt, mert a szűrések során felmerülő problémák kivizsgálására adott beutalásokra nem viszik el a gyerekeket. Ha el is mennek, nem hozzák vissza a leletet. A magántanulók száma egyre növekszik, ez gondot jelent az iskolaorvosi szűrő vizsgálatok esetében, mert nehéz behívni ezeket a tanulókat. Nem tudják ennek a problémának az okát, de nincs kapacitásuk arra, hogy külön értesítsék a szülőket. Hiányzások esetében jó gyakorlat az ellenőrzőbe történő bejegyzés. Előfordult ugyan, hogy a pedagógusok nem jegyzik be a naplóba a hiányzás tényét. A probléma az, hogy a hiányzások nagyon sok esetben nem betegségek miatt vannak. Sokszor gondot jelent az orvosi igazolás, amely akkor merül fel, ha az iskolából küldik haza a gyerekeket és nem érik el a rendelést, viszont annyira nem beteg, hogy a délutáni rendelésre elmenjen. Át kell gondolni az iskolából történő hazaküldéseket. Az iskolaorvos, védőnő, pedagógus és a szülő kapcsolatát szorosabbá kellene tenni a problémás gyermekek esetén. Nagyon jók az esetmegbeszélések és konferenciák. A házi gyermekorvosok kapcsolata a gyermekvédelmi szolgálattal jó.

13 Bölcsődei, óvodai gyermekvédelem Szentes Város Bölcsődéjében a csökkenő gyermekszületési szám nem éreztette hatását. A magas feltöltöttség mellett azonban leginkább téli időszakban, amikor több a megbetegedés miatti hiányzás kevesebb az ellátást ténylegesen igénybevevők száma. 2013. évben 224 fő gyermek került beíratásra, 107 fő gyermek érte el az óvodáskort. Az új gyermekek beíratása, beszoktatása egész évben folyamatos volt, a szülők munkába állásának függvényében. 4 fő kisgyermeket a Szentesi Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatának javaslatára vettek fel, a nehéz anyagi, illetve szociális helyzetben élő családok megsegítése érdekében. 17 fő kisgyermek felvételét körzeti védőnők kezdeményezték a családok, illetve többnyire gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében, a gyermek optimálisabb fejlődése érdekében (pl.: mozgásfejlődés, beszédfejlődés, testi fejlettség). Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság alapján 43 kisgyermek vette igénybe az ingyenes étkezést 2013-ban. 28 gyermek volt jogosult az 50%-os étkezési térítésre tartós betegség miatt, illetve 3 vagy annál több gyermeket nevelő család gyermekeként. 2013-ban a bölcsődés gyermekek közül: 4 fő kisgyermek hátrányos helyzetű, 1 fő kisgyermek halmozottan hátrányos helyzetű, 4 fő kisgyermek védelembe vett. Ezeknek a gyermekeknek a fejlődését a kisgyermeknevelők fokozottan figyelemmel kísérték. 8 fő sajátos nevelési igényű gyermek ellátására került sor az elmúlt évben. Fejlesztésüket 2013.01.01-től a Rigó Alajos Általános Iskola, Szakiskola, a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola Tagintézményének gyógypedagógusai végezték. 2013.09.01-től a fejlesztést az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vette át. Gyógypedagógus, logopédus és tanácsadó szakpszichológus végezte a gyermekek felmérését, fejlesztését. A pedagógusok októbertől megszervezték és elindították a bölcsődében az Aprócseprő támogató szülőcsoportot, melynek keretében az érdeklődők gyermekneveléssel kapcsolatos előadásokat hallgathattak. A Baba-mama csoportba gyermekükkel együtt várták a szülőket közös játékra, mondókázásra. A játszócsoport a tervezettnél kevesebb bevételt eredményezett, délutáni időszakban nem volt igény erre a szolgáltatásra.

14 Kihasználtsági és feltöltöttségi mutatók 2013. évben Ideje Férőhelyek száma Beírt gyermekek létszáma Bölcsődekihasználtság (TAJ alapú nyilvántartás alapján) átlag Január 120 fő 98 fő 68 fő 57 % 82 % Február 120 fő 97 fő 57 fő 48 % 81 % Március 120 fő 108 fő 68 fő 57 % 90 % Április 120 fő 118 fő 85 fő 71 % 98 % Feltöltöttség Május 120 fő 120 fő 93 fő 78 % 100 % Június 120 fő 112 fő 71 fő 60 % 93 % Július 120 fő 114 fő 44 fő 37 % 95 % Augusztus 120 fő 117 fő 79 fő 66 % 97 % Szeptember 120 fő 120 fő 85 fő 71 % 100 % Október 120 fő 127 fő 76 fő 63 % 105 % November 120 fő 128 fő 89 fő 74 % 106 % December 120 fő 123 fő 74 fő 61 % 103 % Átlag 112 fő 74 fő 62 % 96 % Játszócsoport kihasználtsága 2013. évben ( 300,-ft/óra) Ideje Részvétel (fő) Eltöltött idő (óra) Bevétel (ft) Január 27 75,5 22 650,- Február 28 97,5 29 250,- Március 24 62,0 18 600,- Április 11 14,5 4 350,- Május 20 40,0 12 000,- Június 11 37,0 11 100,- Július 4 11,5 3 450,- Augusztus 7 10,0 3 000,- Szeptember 16 49,5 14 850,- Október 13 16,5 4 950,- November 7 9,5 2 850,- December 5 11,0 3 300,- Összesen 153 434,5 130 350,-

15 Időszakos gyermekfelügyelet 2013.évben /370,- Ft/óra Ideje Részvétel Eltöltött idő Bevétel (fő) (óra) (ft) Január 2 38,0 14 060,- Február 2 12,0 4 440,- Március - - - Április 2 5,0 1 850,- Május 2 10,0 3 700,- Június 3 12,5 4 625,- Július 1 4 1480,- Augusztus 1 4 1480,- Szeptember - - - Október 1 7 2590,- November 1 5 1850,- December 4 23,5 8695,- Összesen 19 121 44 770,- Április 22-én és 23-án megtartott nyílt napukra nagy létszámban látogattak el az érdeklődők. A bölcsődei életbe való betekintés megkönnyíti a szülők döntését, beírassák-e gyermeküket az intézménybe, visszatérjenek-e az édesanyák a munka világába. A nyílt napok jó lehetőséget adtak a felvételi lapok kitöltésére, felmerülő kérdések megválaszolására. Örömmel tapasztalták, hogy a családi nyílt napokra nagy létszámban látogattak el a szülők: farsang, húsvéti készülődés, gyermeknap, őszi hagyományok, mikulás, adventi készülődés. A programokon aktívan vettek részt. Jó hangulatban, a gyermekeknek közös élményt nyújtva működtek együtt a kisgyermeknevelőkkel. A GYED Extra bevezetésével megnőtt az igény a bölcsődei ellátás iránt. A 2014. január 1-től hatályba lépő intézkedéscsomag megkönnyíti a gyermeket vállaló családok és a munkába visszatérő édesanyák helyzetét. Januártól a GYED és GYES mellett már korlátlanul lehet munkát vállalni, ha a gyermek elmúlt egyéves. Eddig a GYED folyósítása alatt egyáltalán nem lehetett dolgozni, a GYES alatt pedig csak legfeljebb heti 30 órában. A módosítás nemcsak azokat a szülőket érinti, akiknek 2014. január 1. után születik gyermekük, hanem azokat is, akik ennél korábban szültek és gyermekük már elmúlt egyéves.

16 A gyermek után járó gyermekgondozási ellátások (GYED, GYES) továbbfolyósításra kerülnek abban az esetben is, ha 2014. január 1. után újabb gyermek születik a családba, aki után a szülők szintén jogosultak lesznek ellátásra. 2014. január 1-től azok az egyetemi hallgatók, akik már legalább egy év aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek és gyermekük születik, a gyermek egyéves koráig GYED-re lesznek jogosultak. 2014-től a munkaadók a három vagy több gyermeket nevelő anyák foglalkoztatása esetén a foglalkoztatás első három évében mentesülnek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, a foglalkoztatás 4. és 5. évében pedig csupán 14,5%-nyi adót kell megfizetniük A jogszabályi változások miatt egyre több édesanya szeretne a gyes, gyed mellett visszatérni a munka világába, valamint gyermekét bölcsődében elhelyezni. Többnyire nehéz anyagi helyzetre hivatkozva vállalnak az édesanyák munkát egyre fiatalabb korú gyermekük mellett. A bölcsődében már megfigyelhető a létszám emelkedése, egyre többen használják ki a munkába állás lehetőségét, és egyre többen íratják bölcsődébe gyermeküket. Bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek életkor szerinti megosztásban 6-12 hó 12-24 hó 24-36 hó 36 hó fölött összesen 2013.03.31-1 fő 25 fő 60 fő 22 fő 108 fő én 2014.03.31- én 0 33 fő 99 fő 5 fő 137 fő A növekvő igények kielégítésére első lépésben megoldás lehet a jelenlegi bölcsődei férőhely megemelése 120 főről 128 főre. A jelenlegi jogszabályok szerint egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, kivételt képez ez alól az az eset, amikor a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, akkor legfeljebb 14 gyermek látható el. Ennek figyelembe vételével a működési engedély módosításával + 8 fővel bővíthető a bölcsőde befogadóképessége, amelyhez jelenleg mind a tárgyi, mind a személyi feltételek adottak. Ezzel egyidejűleg el kell gondolkodni azon, hogy milyen módon biztosítható a későbbiekben az igények kielégítése, mivel a jelenlegi épület tovább már nem bővíthető. Az óvodák beszámolói alapján az alábbi táblázatok mutatják az óvodába járó gyermekek adatait: Az óvodába járó gyermekek száma Központi Óvoda Klauzál 161 Apponyi 94 Farkas Antal 95 Szent Anna 96

17 Vásárhelyi 39 Kertvárosi Óvoda Rákóczi 190 Százszorszép 104 Dr. Mátéffy 96 Damjanich 42 A gyermekek megoszlása HH HHH SNI Fejlesztés Óv.pszich. Terápia Klauzál 15% 4,5% 3% 45% 15% 2% Apponyi 27% 9% 4% 35% 7% - Farkas Antal 25% 3% 5% 35% 17% 7% Szent Anna 7% - - 12% 5% 4% Vásárhelyi 37% 30% 10% 48% 23% - Rákóczi 21% 3% 9% 16% 18,5% 1,5% Százszorszép 23% - 3% 30% - Dr. Mátéffy 6% - 2% 30% 3% - Damjanich 20% - 10% 20% 10% 5% Az óvodai szakemberek az alábbiakat fogalmazták meg munkájukkal kapcsolatosan: szülők tájékoztatása, segítése anyagi nehézség egyéb problémák nehezebb a segítségnyújtás, együttműködés elérése családon belül nem megfelelő kommunikáció, konfliktuskezelés Pedagógiai Szakszolgálattal a legrendszeresebb a kapcsolat védőnővel óvodánként változó kapcsolat óvoda gyermekorvosával nincs kapcsolat nagy hiányérzet jó a kapcsolat az ezen a területen dolgozók között minden jelzésre kapnak visszajelzést a gyermekjóléti szolgálat munkatársaitól dokumentációt mindenki vezet családlátogatás minden kiscsoportos + problémás családok visszatérően, többször A jogszabályváltozás miatt kevesebb a halmozottan hátrányos gyermek, pedig a családok életkörülményeiben nincs pozitív változás. Nagyon jónak tartják az Egyenlő esélyért Szentesen projekt keretében tartott fejlesztő foglalkozásokat, remélik, hogy ez a későbbiekben is folytatódik. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a jogszabályváltozás miatt nagyon bizonytalan volt, 2013. novemberétől oldódott meg. Nagy gondot okoz, hogy hosszú időbe telik, mire a vizsgálatokat elvégzik és a gyermek megkapja a szükséges papírokat és ellátást. A fejlesztő szoba hiánya is hátráltatja az ellátást. Munkaidő kedvezmény nagy segítség lenne azokban az intézményekben, ahol a nagy gyermeklétszám mellett 1 gyermekvédelmi felelős dolgozik, vagy ahol nagyon sok ellátandó gyermek van.

18 Általános Iskolai adatok a létszámokra vonatkoztatva létszám HH HHH SNI/BTMN veszélyeztetett magántanuló Kiss Bálint Ref. Ált. Isk. Szent Erzsébet Kat. Ált. Isk. Szentesi Deák Ferenc Ált. Isk. Szentesi Klauzál Gábor Ált. Isk. Szentesi Koszta József Ált. Isk. 432 59 15 54/15 9 6 380 37 10 21/- - 1 291 126 44 68/- 27 6 397 184 57 98/33 50 8 585 120 13 87/- 13 8 A szakmai anyag összegállításánál a Rigó Alajos Általános Iskola adatai, véleménye nem kerülhetett be, mert nem készítettek anyagot a gyermekvédelmi beszámolóhoz. A magántanulóság kapcsán megfogalmazott pozitívumok: 1. a szülő kiválóan felkészíti külföldön tartózkodó jó képességű gyermekét az osztályozó vizsgára. 2. a súlyos magatartási és beilleszkedési problémával küzdő magántanuló számára ez az egyetlen oktatási forma, melyben el tudja sajátítani az adott évfolyam követelményeit. 3. a diákok motiváltsága, tanulmányi eredményei javultak. Az osztályközösségtől nem szakadtak el, mert a készségtárgyi órákon együtt dolgoznak társaikkal. Sikerélményük van, maximális figyelmet kapnak, egyéni tempóban, nyugodtabban dolgozhatnak. a szülők visszajelzése is pozitív. Jelzett problémák: 1. külföldi tartózkodás esetén a lakcím ismeretlen, nem tartják a kapcsolatot az iskolával, vagy időnként, hazajövetelkor keresik fel az intézményt, 2. nehezebb az óralátogatás betartására késztetni őket, igazolható hiányzásuk mennyisége nincs pontosan meghatározva,

19 3. az orvosi javaslattal magántanulók gyakran indokolatlanul jelentenek beteget, a szülő asszisztál ehhez, a gyermek továbbtanulásában ez hátrányt jelent. Valamennyi intézmény megelégedését fejezte ki a legjellemzőbb segítségforrást jelentő Családsegítő Központtal való együttműködést illetően, azok az iskolák is, ahol kevesebb a probléma. Úgy ítélték meg, hogy javult az ifjúságvédelem helyzete, fejlődést tapasztalnak az infrastrukturális háttér és a személyi feltételek területén egyaránt, gyorsabbnak, hatékonyabbnak ítélik a működést, rövidebb a reakcióidő. Kiemelték a rendszeres, személyes vagy telefonon történő kapcsolattartást. Az iskolában dolgozó osztályfőnökök, pedagógusok, érzékenysége is nőtt a problémák iránt, igyekeznek mielőbb intézkedéseket tenni a gyermekek érdekében, hangsúlyt fektetnek a prevencióra, és időben adnak jelzést az ifjúságvédelemmel foglalkozók számára. A szerencsés helyzetben lévő iskolákban kevesebb volt a problémás esetek száma, ritkán, vagy nem volt szükség más segítő intézményekkel való kapcsolattartásra, mint a Járási Gyámhivatal, a Rendőrség. Ezekben az intézményekben előfordult bizonytalanság annak eldöntésében, meddig terjed az iskola hatásköre, és mikor kell segítő szolgálathoz irányítani a szülőt. Leginkább a nevelőszülőknél lévő gyermekek sorsa adott aggodalomra okot ezekben az iskolákban. A többi iskolában egyre több és súlyosabb a probléma, mely egyrészt néhány szülő megengedő, illetve elhanyagoló magatartásával magyarázható. Sok esetben a gyermek akarata érvényesül, véleménye többet nyom a latban, ő irányítja a szülőt. Megnövekedett a veszélyeztetett helyzetbe került gyermekek száma, több jelzést kellett küldeni, többször kellett a Gyámhivatalhoz, Szabálysértési Osztályhoz, iskolarendőrhöz fordulni. A kapcsolattartás sajnos nehézkessé vált az iskolarendőrrel. Akut helyzetben leginkább személyes megkereséssel jutottak előre, mert a bevezetett központi kapcsolásos rendszer várakoztat, nem hatékony. A védőnők gyakran látogattak el az iskolákba. Ebben a tanévben is fogászati szűrővizsgálaton vettek részt a tanulók, továbbra is problémamentes az együttműködés az iskolaorvossal. Az előző évhez hasonlóan a háziorvosok készséggel álltak rendelkezésünkre, ha mulasztásokról kértünk információt. Sajnos az utólag, néha hetekre visszamenőleg adott háziorvosi igazolások jelensége továbbra is fennmaradt bizonyos körzetekben, bevallva vagy bevallatlanul a fenyegetettség elkerülése miatt adják ki indokolatlanul az orvosi igazolást. Nincs iskolapszichológus az intézményekben, még az az iskola sem kapott státuszt erre, ahol a törvényben előírt 500 fő tanulói létszám megvan. A Pedagógiai Szakszolgálat iskolapszichológusa havonta egy fogadóórát tart. Mivel egyre több a problémás gyermek, tanácstalan szülő, segítséget kérő pedagógus, több iskolából jelezték, hogy égetően nagy szükség lenne rendszeres iskolai jelenlétére. 4-től 25-ig terjed a segített gyermekek száma (nem minden intézményből érkezett erre nézve adat). Terápiás foglalkozások csak a szakszolgálatnál lehetségesek, noha fontos lenne az egyéni és a csoportos terápia néhány tanuló esetében. A meglévő

20 szakemberek túlterheltek, ritkán kerül sor a gyerekekre. Súlyos esetben szerencsére működött a soronkívüliség. A szülők nem vitték el a kezelésekre gyermeküket, a kezelés megszakadt. Az SNI-s diákokat is hátrányosan érintette a jogszabályváltozás. Kevés a gyógypedagógus is az iskolákban, a szakszolgálatnál lévők nem tudják ellátni őket. Egy iskola kivételével mindenütt jeleztek kisebb-nagyobb bántalmazást. Az agresszív magatartást mindenütt állandó pedagógus jelenléttel, fegyelmezett tanári ügyelettel próbálják megelőzni. Másutt is figyelik a gyerekek jelzéseit, törekednek a nagyobb konfliktusok elhárítására, idejében elejét veszik a problémák nagyobb méretűvé válásának. Nemcsak szankciókkal, büntetési fokozatok kiszabásával, hanem nagyobb odafigyeléssel, beszélgetéssel, bizalommal, békés megoldások keresésével, sok közösségi programmal próbálnak változtatni és erőszakmentessé tenni az iskolát. Ebben legtöbbször partnert találnak a szülőkben is. Sokkal nehezebb a kiközösítő, kigúnyoló, kicsúfoló magatartás ellenében hatékonyan célt érni. Bár többnyire nem lehetetlenítette el a diákot, az osztályfőnököknek nem kis munkát adott, főleg felső tagozatban az ellentétek tompítása, a megfelelő szabályok betartatása. Néhány esetben iskolaváltással próbálták megoldani a helyzetet a szülők. A családok elszegényedése, munkanélküliség, a segélyezés ellenére az étkezési díjak kifizetése egyre nehezebb. Egyre több a csonka, vagy mozaik családban élő gyermek. A családi konfliktusok kihatnak a gyermek lelkivilágára, teljesítményére. A szülők egy része gyermeknevelési gondokkal küzd, a gyermek diktál, nincsen elvárás, számonkérés, a szülő nehezen tud hatni a gyermekére. A megsegített szülő már nem tudja a családgondozó által előírt szabályokat betartatni, vagy falaz gyermekének, sokszor tapasztalható szülői elfogultság vagy érdektelenség. A szülő nehezen követi a diák iskolai dolgait, rendszertelenül ellenőrzi, elhanyagolja gyermekét, az iskolától várja a nevelését. A gyermekek jó része érzelmileg is elhanyagolt, nem fordulnak elég figyelemmel feléjük, a gyermek délután kontroll nélkül van. A média (sorozatok), az internet, a számítógépes játékok káros hatásai miatt fáradtak, nehezen motiválhatók a diákok. Kevesebben sportolnak, mozognak tanítási időn kívül. Vannak, akik csavarognak, bandáznak, cigarettáznak. Elsősorban az osztályfőnököket keresik meg a szülők- többségük bizalommalfogadóórákon, sokszor feltárják elsősorban inkább anyagi helyzetüket, kérdésre családi problémák is előkerülnek, de a gondokról nem szívesen beszélnek. Sokszor a gyerekektől értesülnek a változásokról, problémákról. Leggyakrabban étkezési segély ügyében jelentkeznek, de tanulási, nevelési tanácsot is kérnek. Egyes intézményekben iskolai keretekben működik a ruhaneművel, könyvvel, játékkal stb. történő segélyezése a szegényebb családoknak, másutt a szülői összefogásra van példa, segítenek egymásnak munkát keresni. Azoknak a gyermekeknek a szülei nem járnak fogadóórára, értekezletre, kerülik a családlátogatás lehetőségét, akikkel komoly gondok vannak. Az ilyen gyermekek