VERÕFÉNY nyári melléklet LX. évfolyam 26. szám 2008. július 4. Megjelenik 35 000 példányban, legközelebb július 25-én. Nyári nyitva tartásunk A Csepel szerkesztõsége több részletben nyári szünetet tart. Nyitva tartunk, és fogadjuk a lakossági apróhirdetéseket július 21 26. között, valamint augusztus 11 17. között. Augusztus 25-tõl normál munkarend. Zárva lesz a szerkesztõség július 7 20., valamint július 28. és augusztus 10., továbbá augusztus 18 24. között. Köszönjük türelmüket és megértésüket. A Kiadó és a Csepel Szerkesztõsége Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Semmelweis-napi ünnepség A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban június 27-én Semmelweisnapi ünnepséget tartottak, melyen Horváth Csaba fõpolgármester-helyettes mondott ünnepi beszédet. A Semmelweis-nap az egészségügyi dolgozók legnagyobb ünnepe. Semmelweis Ignác, az anyák megmentõje szimbolikus alak: az egyik legismertebb magyar és az egyik legismertebb orvos mondotta Horváth Csaba ünnepi köszöntõjében. Ezt követõen az orvosi hivatásról, az egészségügyben dolgozók elkötelezettségérõl szólt. Utalt az elmúlt idõszak egészségügyi reformjára is. Olyan egészségügyi ellátást szeretnénk hangsúlyozta, amely nagyobb anyagi megbecsülést, jobb munkakörülményeket biztosít az egészségügyben dolgozók számára. Azt szeretnék, ha az egészségügy nem a betegségrõl, hanem a betegség megelõzésérõl szólna. Dr. Gerõ Gábor fõigazgató, dr. Lehoczky Péter orvos igazgató és Óváryné Gáty Zsuzsanna ápolási igazgató a hagyományos Semmelweis-napi okleveleket közel ötven kórházi dolgozónak nyújtotta át. D. A. A KERÜLET KÖZÉLETI LAPJA Átadták az új csepeli mentõállomást Ünnepélyes keretek között adták át július 1-jén Csepelen az új mentõállomást, amelyet az Egészségügyi Minisztérium a csepeli önkormányzat támogatásával alakított ki. Tudósításunk a következõ számban. Mizik Zsuzsa felvételei Az Év Köztisztviselõje cím átadása a Csepeli Polgármesteri Hivatalban Az Év Köztisztviselõje címet és a velejáró pénzjutalmat vehette át a június 26-ai köztisztviselõnapi ünnepségen dr. Szeles Gábor csepeli jegyzõtõl: Csordás Lajosné pénzügyi ügyintézõ (Városgazdálkodási Iroda); Fizli Katalin titkárnõ (Alpolgármesteri Titkárság); Földy Zsuzsanna anyakönyvvezetõ (Igazgatási Iroda); Gaál Imréné okmányügyintézõ (Ügyfélszolgálati és Okmány Iroda); Kapolcsiné Kakócz Zsuzsanna adóügyi ügyintézõ (Adóügyi Iroda); Kindornai Péterné közoktatási ügyintézõ (Közoktatási Iroda). (Írásunk a 2. oldalon) A csepeli Fidesz népszavazási kezdeményezése Megtagadott hitelesítés Korábban, június 20-án beszámoltunk róla, a csepeli önkormányzat Fidesz-KDNP frakciójának vezetõje, Németh Szilárd a képviselõ-testület június 12-ei ülésén helyi népszavazási kezdeményezést adott át dr. Szeles Gábor csepeli jegyzõnek, a Helyi Választási Iroda (HVI) vezetõjének. A HVI vezetõje a feltett három kérdéssel kapcsolatban meghozta döntéseit: A helyi népszavazás kezdeményezéseként benyújtott három aláírásgyûjtõ ív mintapéldányainak hitelesítését a HVI vezetõje részletes jogi indoklással megtagadta. A határozat kézhezvételétõl számított 15 napon belül a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz illetékmentes kifogást lehet benyújtani. Az újabb fejleményekrõl következõ, július 25-én megjelenõ számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. (A három határozatot a 7. oldalon közöljük.) Az újság díjtalan. Lehessen ismét fürdeni a Kis-Dunában! Együttmûködés az RSD tisztább vize érdekében A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság a (Gubacsi hídtól Ráckevéig haladó) Monarchia rendezvényhajón mutatta be június 20-án a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminõségének javítása címû, EU-támogatásra számot tartó projektet, melyet az Öko Zrt, a K+K Kft. és a Terraszer Kft. által alkotott konzorcium dolgozott ki. A programon részt vett Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Varjú László országgyûlési képviselõ, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke is. A rendezvény házigazdája dr. Váradi József, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) fõigazgatója volt. Csepel képviseletében dr. Polinszky Tibor fõépítész és Martin Krisztián (SZDSZ) önkormányzati képviselõ vettek részt az eseményen, ahol bejelentették: Szabó Imre miniszteri megbízatása miatt lemondott a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöki posztjáról, s a tanács új elnöke Varjú László lett, aki eddig a tanács Duna-mente Bizottságának elnöke volt. A tájékoztatón elhangzott: május-júniusban öt pályázatot hirdetett meg a Pro-Régió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Szolgáltató Kht. : belterületi utak (1,92 milliárd Ft), klaszterek (1,13 milliárd Ft), inkubátorházak, ipari parkok (3,7 milliárd Ft), fenntartható életmód és fogyasztás (0,3 milliárd Ft) és környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések (1,41 milliárd Ft) témakörökben. Az RSD jobb vízgazdálkodását, tisztább vízminõségét célzó, alulról építkezõ, a területi érdekeket megjelenítõ projekt elõkészítése 2007-ben (Folytatás a 3. oldalon) A projekt-bemutató prezentációk után írták alá a szakminiszter és a régiós fejlesztési tanács elnöke jelenlétében VKKI és az RSD-menti önkormányzatok képviselõi a projekt megvalósítását támogató együttmûködési megállapodást Mizik Zsuzsa felvétele RAKTÁRAK IRODÁK Csepelen, a Szállítók útján zárt, 4 hektáros, õrzött telephelyen modern légkondicionált irodák, fûthetõ raktárak kiadók. A telep elõtt BKV megálló. Igényes kialakítás, nagy zöldfelület, gk. parkírozási lehetõség. Önálló telephely kialakítható 450 m 2 -es nagy belmagasságú raktárral és irodával. 120 m 2 -es, magas színvonalú autószerelõ mûhely is kiadó Telefon: 06 (20) 944-5900 E-mail: mezei@keszo.hu coolfresh KLÍMATECHNIKA Ingyenes felmérés! KLÍMABERENDEZÉSEK értékesítése; szerelése, kivitelezése; karbantartása; javítása Samsung, Daikin, Gree és Genex klímaberendezések Viszonteladók jelentkezését is várjuk! Bejelentkezés: 06 (30) 951-7801 www.coolfresh.hu
2 KÖZÉLET, GAZDASÁG CSEPEL, 2008. július 4. Folyómenti települések összefogása Vízben jók vagyunk! 2008 a hazai turizmusban a vizek éve. A Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére huszonkét Tisza-menti település példaértékû összefogással rendezte meg az elsõ Tisza Hete eseménysorozatot június 21. és 28. között. (Egyszer majd talán a Csepel-sziget települései is eljutnak az összefogás ilyen fokára a szerkesztõ megjegyzése.) A program sajtótájékoztatóján, az éppen wellness részlegét bõvítõ szolnoki Tisza Hotelben, Szabó István, Szolnok alpolgármestere munkatársunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy Szolnok fejlesztési programjában a wellnessszolgáltatások bõvítésére koncentrál. A környék sok termálkútjának természeti lehetõségeit szeretnék jobban kihasználni. A Tisza-liget Szolnok tüdeje: ott nincs lakóövezet, így a fürdõ fejlesztése nem zavarja a lakókat. Közlekedési gondjai Szolnoknak is vannak, ezért tervezik egy, a Tisza-ligetbe vezetõ gyalogos-kerékpáros híd építését. Tiszai Nagy Vizitúra és Vízreszállási Guiness rekordkísérlet is volt a Tisza Hete alkalmából. Történetében elõször a vén Tiszán, a legmagyarabb folyónkon egy idõben, 2 órán belül közel 4500 ember tartózkodott kézzel vagy motorral hajtott vízi jármûvön. Szolnok belvárosában, a Tisza-parton homokos plázst rendeztek be, s e héten tartották a harmadik Tiszavirág Fesztivált is. A 22 település csatlakozó rendezvényeket is szervezett. Nem ússza meg szárazon! ez az új mottó váltja a vízben jók vagyunk! jelmondatot a nyár végén a hazai turizmusban. B. T. A Soroksári Duna a Gubacsi hídtól a nagykompig 3. Napjainkban egyre nagyobb érdeklõdés kíséri a Ráckevei-Soroksári Dunaág és csepeli partszakaszának jelen történéseit és jövõbeli sorsát. Sorozatunkban a szerzõ saját emlékei, dokumentumai alapján az utóbbi, csaknem hatvan esztendõ eseményeit foglalta össze. Pénzünk nem volt jobb felszerelésre, de engedély nélkül, ami számunkra olcsósága ellenére is megfizethetetlen volt, nem lett volna értelme. Az ötvenes évek elején rengeteg törpeharcsa volt a vízben, mi a partról szinte csak azt tudtunk fogni, no meg paptetût. Otthon, az udvarra kitett ócska mosóteknõben, akkoriban mindig volt húsz-harminc törpeharcsa. Néha úgy fogtunk halakat, hogy levágott nádszálakból és kákából készült kévékkel, eltorlaszoltuk a nádösvény mindkét oldalát, és a bokáig, térdig érõ vízben egymásfelé toltuk a kákatorlaszokat. A kis halak bemenekültek a nádba, de néha nagy hal is betévedt A KERÜLET KÖZÉLETI LAPJA Kényeztetés gyógyvízzel Termálfürdõ a szomszédban A gyógyforrások meleg vize az ember legõsibb gyógyszere. A természet által adott gyógymódokra az ember már évszázadokkal ezelõtt felfigyelt és alkalmazta is azokat. Hazánkban már a középkorban tudatosan használták gyógyforrásaink vizeit. A XVIII. század egyik legjelentõsebb hidrológiai és balneológiai munkájában írtak is megszívlelendõek: Jó a napi munkában megfáradtaknak, mert felfrissíti õket, de jó a semmittevõknek is, mert azokat munkára serkenti... Mostanában egyre több szó esik nálunk a csepeli gyógyvíz hasznosításáról. Szétnéztünk az országban, példákat kerestünk, máshol hogyan csinálják? az ösvényre ilyenkor, azután ha észrevettük megpróbáltuk kifogni. Ez néha sikerült is, csak a két- háromkilós halat futva kellett hazacsempészni, nehogy a halõr, vagy valamelyik segédje meglássa. A tavaszi íváskor éjszaka, nyüzsgött a part az orvhalászoktól, akik fõleg a majorból jöttek. Nem volt ritka, hogy ruháskosárral vitték, az ívástól kába, kifogott halakat. A halõr ilyenkor rendõri segédletet kért, de ennek ellenére, amíg az ívás tartott továbbfolyt az orvhalászat. Ehhez képest a gyerekek által nyáron, gombostûvel kifogott néhány kis hal, szóra sem érdemes mennyiség volt, ezért a halõr nem is nagyon bántott bennünket. Másik halfogási módszerünk volt a zsákolás. Ócska ritkaszövésû zsákokat összeférceltünk és a partmenti hínárban bentrõl kifelé meghúztuk, néha ilyenkor is akadt akár félkilós hal is a zsákban. Kagylót is gyûjtöttünk néha a Tutyi bácsinak, aki mozgássérült volt és kerekes széken járt le a Dunára. A Csepel-sziget õsi települése, Ráckeve már a rézkor óta lakott település. A török kiûzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült. 1698-ban az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is a gyõztes törökverõ Savoyai Jenõ birtokává lett. Az új földesúr Ráckevén építette meg kastélyát, annak a neves J. L. Hildebrandtnak a tervei alapján, aki a bécsi Belvedere Kastélyt is tervezte. Ez a kastély a világi barokk elsõ magyarországi emléke. A XVIII. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ezzel Ráckeve három nemzetiségûvé vált: magyarok, szerbek és németek lakták. A XIX. század második felében járási székhellyé lett Ráckeve életében még egy nagy felemelkedést jelentett a millennium idõszaka. A régi fahíd helyett ekkor építették vasból az új, állandó hidat. Az ezeréves évforduló évében határozták el az új városháza építését. A háború utáni idõszakban, a hatvanas és hetvenes években a település sokat fejlõdött. Számos mûemlék helyreállítása és új épületek építése kötõdik e korszakhoz. Ráckevén 1975-ben adták át a melegvizû termálstrandot. A település városi rangját 1989- ben nyerte vissza. Az azóta eltelt idõszakban a város vezetése arra törekedett, hogy a viszonylag alvó kisvárosból pezsgõ életû, sok kulturális és idegenforgalmi látványossággal gyönyörködtetõ korszerû kisvárost teremtsen, ahol az itt élõk és az ide látogatók egyaránt megtalálják számításaikat. A kisváros északi peremén, a HÉV végállomástól mindössze 5 perc sétára található a ráckevei termálfürdõ. Az 1040 méterrõl feltörõ vízben nagyon sok ásványi anyag található oldott állapotban, így jótékony hatású. 2005-ben Aqualand néven új szabadtéri aquapark építése kezdõdött meg. Különbözõ csúszdák, sportpályák és szabadtéri élménymedencék várják a pihenésre, aktív kikapcsolódásra vágyó vendégeket. A ráckevei termálfürdõ a gyerekeknek, fiataloknak élménymedencékkel, az idõsebbeknek a gyógyvízzel, a szépülni, szórakozni és sportolni vágyóknak a wellness-fittness szolgáltatásokkal kíván kedveskedni. 2007. decemberében adták át a fedett uszoda részleget, melyhez un. vitál központ is tartozik, és ugyanekkor nyilvánították vizét gyógyvízzé. (A szakmai állásfoglalás szerint a mélybõl felbuzogó 52 fokos víz kedvezõen hat fõként a bõr és mozgásszervi betegségek gyógyítására. Ennek megfelelõen a 12 hektáros területen fekvõ strandfürdõ 2008-tól már gyógyfürdõként fogadja a vendégeket). A 2010-ig tartó beruházás eredményeként létrejövõ komplexumban fittnessközpont, villapark, termál kemping, csónakázó-tó, étterem és konferenciaterem valamint 100 szobás szálloda gyógyászati részleggel (plasztikai sebészet, fogászat, stb.) várja majd a vendégeket. A gyógyvíz elõnyeit kamatoztatva a város vezetése koncepciót dolgozott ki Ráckeve gyógycentrummá, a vizek városává fejlesztésére. Elsõ lépésként egy magánbefektetõ Szuperprodukció, jóga, teszt Kötelezõ sportversenyes és formaságokra korlátózódott idõszak után ebben az évben színes programmal ünnepelte a csepeli önkormányzat a köztisztviselõi napot. A június 26-ai rendezvényen, a polgármesteri hivatalban átadtak díjakat, a lelki feltöltõdést zenék szolgáltatták, a fizikait sátras étkek és jógázási lehetõség, a szellemit pedig számítógépes mûveltségi teszt. Otthon kacsái voltak és kagylóval etette õket, a héját meg valamilyen begyûjtõhelyre adta le, ahol valamilyen ipari célra hasznosítottá A Duna mélyebb iszapos medrében lemerültünk és egy-egy telepen néha rövid idõ alatt, ötven-hatvan kagylót is összegyûjtöttünk. Hamar megtöltöttük a Tutyi bácsi kerekes székének, hátsó részére szerelt ládát. Gyakran tapadt a lábunkra pióca de gyorsan leszedtük. A lábunk mindig sebes volt, vagy az éles nád, vagy kagyló vágta el, De ezek a sebek gyorsan begyógyultak, nem vették el a kedvünket a Dunától. A legjobb azonban a fürdés volt. Legtöbben közülünk, akik rendszeresen lejártak, már hat-hét évesen át tudták úszni a keskeny kisdunát. Gyakran készítettünk kákából tutajt és azon feküdve hagytuk, hogy a víz sodra levigyen bennünket a soroksári Molnár szigetig. Különösen akkor jártunk ide, amikor a szigeten érésben voltak a gyümölcsfélék. Késõbb a víz alatt kutattuk a feneket, így a ma is meglévõ kétmilliárd forintos beruházással már modernizálta is a termálvízforrásra épült strandot. Üzemel a három medencébõl álló fedett uszoda, s a nyolc további strandmedencét pedig májusban szintén megnyitották. A tervek szerint a város tulajdonában lévõ nyolchektáros Duna-parti területen gyógyszállók épülnek majd fel, amely iránt több hazai és külföldi befektetõ is érdeklõdik. A majdani vendégek egy részét az elképzelés szerint a közeli kiskunlacházi repülõtér átalakítása nyomán fogadhatják majd, elsõsorban a skandináv országokból. Ausztriából pedig Bécsbõl induló hajókon érkezhetnek majd a Csepel-szigeti kisvárosba az üdülõvendégek. A kedvezõ adottságok sorába tartozik az a 92 fokos forró vizet adó, jelenleg lefojtott kút, amelyet meg kívánnak nyitni, és a vizek városa koncepció szolgálatába kívánnak állítani. Mindezek nyomán a gazdaságilag elmaradott térségbe tartozó Ráckevén az idegenforgalom felpezsdülésével megindulhat a fejlõdés, többszáz lakos juthat helyben munkához. Az idegenforgalmi fejlesztések sorában hamarosan yacht-kikötõ és vizimalom kezdi meg mûködését. Bárány Tibor A program Fülöp György Sámli címû novellájával kezdõdött, amelyet Tribol Levente, a Katona József Általános Iskola tanulója adott elõ választékosan. Ezt követõen Tóth Mihály polgármester elmondta köszöntõ beszédét, amelyben kiemelte: a hivatal dolgozóit közös érdekként és feladatként köti össze a csepeliek eredményes és hatékony szolgálata. Hozzátette: a hivatalrészek összevonása új épületben ugyan lekerült a napirendrõl, de a régit feltétlenül szükséges korszerûsíteni a megfelelõ munkakörülmények érdekében. Végezetül Richelieau bíboros XVII. századi államférfit idézve foglalta össze a köztisztviselõi munka lényegét: Akik állami szolgálatban állnak, kénytelenek úgy tenni, mint a csillagok, amelyek ügyet sem vetnek a kutyák ugatására, hanem tovább szórják rájuk fényüket.. E csillagok közül hatan részesültek a 2008. év köztisztviselõje kitüntetõ címben, amelyeket Szeles Gábor jegyzõ adott át. A folytatásban az ünneplésé volt a fõszerep. Az OMISÁ Alkalmi Zenekara és a Köztisztviselõi Kórus tiszta szívbõl jövõ dalokban mondták el életérzésüket, ahogy az már a pedagógusnapon is elhangzott. A szuperprodukciót estebéd és diszkó követték, miközben zsákbamacska fõdíjért informatikai játék és a jóga rejtelmei várták a vállalkozó szellemûeket. Varga Violetta csõhídtól, a Csepeli strandig, tudtuk a víz mélységét és azt, hogy hol iszapos, hol sóderos a meder. A bátrabbak a csõhídról ugrottak fejest a folyó közepébe. A kevésbé bátrak, én is lelógatva magunkat a vasszerkezetrõl csak talpast ugrottunk. Így sem volt teljesen veszélytelen, a sûrû evezõs és motorcsónakos forgalom miatt. Volt olyan év, hogy húsvétra nyáriasan felmelegedett az idõ és az emberek, tömegesen mentek le a szigetre napozni. Persze õk nem fürödtek de, mi be-beugrottunk és úsztunk néhány métert a hideg vízben. Néha októberben is lementünk és megmártóztunk a 12-14 fokos Dunában. Bár már a hatvanas évek elején, felállítottak egy táblát a szigeten, Tilos a fürdés felirattal, de a szigetre járók átírták a feliratot, fürdõzõk faliújsága címûre. (Folytatjuk) Bokor István A szerzõ nyugalmazott csepeli gépésztechnikus, aki 40 évet dolgozott a CSM Erõmûben. Megjelenik hetente. Kiadja: A Csepp TV Kft. 1214 Budapest, Simon Bolivár sétány 4 8. Tel/fax: 420-6950. Felelõs kiadó: Vida István ügyvezetõ igazgató. vidaistvan@csepptv.hu. Felelõs szerkesztõ: Bárány Tibor. barany@csepelujsag.t-online.hu. Szerkesztõség és hirdetésfelvétel: 1211 Budapest XXI., Kossuth Lajos utca 47. Telefon: 427-0405. Fax: 427-0404. Nyomdai elõkészítés: Sprint Kft. 1137 Budapest, Újpesti rakpart 7. Felelõs vezetõ: Machos Ferenc ügyvezetõ igazgató. Nyomás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. www.hknyomda.hu Népesség Az ENSZ Fejlesztési Programját 1989-ben írták alá, s a statisztikusok szerint abban az évben, július 11-én született meg az ötmilliárdodik ember is. A dokumentum megfogalmazói ezért döntöttek úgy, hogy július 11-e legyen a világ népességének napja, röviden a Népesedési Világnap. A jubileum célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés egyre fokozódó ütemére, valamint az ezzel járó problémákra. Tény, hogy a föld lakóinak száma évente majd 80 millióval növekszik, s 2008. január 1-jén több mint hat és fél milliárd (egy meglehetõs önbizalommal bíró számítógép becslése szerint egész pontosan 6 milliárd 528 millió 125 ezer 321) ember élt bolygónkon. Az egyes országok népességét tekintve Kína áll az élen kb. 1 milliárd 320 millió fõvel, a második helyezett Indiának 1 milliárd 120 millió polgára van, míg a bronzérmes Amerikai Egyesült Államokban 310 millióan élnek jelenleg. Száz millió fõ feletti lakossággal Indonézia, Brazília, Pakisztán, Banglades, Oroszország, Nigéria, Japán és Mexikó rendelkezik még. A népességi sorrendben hazánk idén februárban számított 10 millió 941 ezer fõs lélekszámával az elõkelõ 82. helyen áll a Föld 237 országa között, maga mögé utasítva például Svédországot, Ausztriát, Svájcot, Uruguay-t, Bulgáriát, Dániát és Horvátországot is. A sor végén álló Pitcairn-szigetek 48 derék kókuszdió-termelõjének (meglehetõsen szûk) körében pedig a sokaság fogalmát állítólag leginkább azzal a közmondással érzékeltetik manapság, hogy annyian vannak, mint a magyarok. Tudnivaló, hogy a XIX. század elején mindössze egymilliárd ember élt a Földön. Ez a szám 130 év alatt megduplázódott, a XX. század végén pedig már hatmilliárdnyian voltunk. A szakemberek becslése szerint a XXI. század közepére, 2050-re 8-10 milliárdan lesz a homo sapiensek lélekszáma. Ezt követõen azonban valószínûleg lelassul majd a népességszám-növekedés, sõt az is elképzelhetõ, hogy összességében csökkenhet is a földlakók száma. Magyarország a népességszám alakulását tekintve követi az európai tendenciákat, méghozzá immár 25 éve, mely idõ folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben csökkent hazánk lakossága. Olyannyira, hogy az öszszességében számított magyar születési arányszám ma már az igen alacsony európai átlag alatt van, akárcsak az emberek várható élettartama is. Így az, hogy még fölötte vagyunk a 10 milliónak, csupán a szegényebb rétegek átlag feletti gyermeklétszámának, valamint a környezõ országok magyarjainak köszönhetõ, akik különösen a rendszerváltás óta igen nagy számban települtek át az anyaországba. A népesség mennyiségi alakulásán belül ugyanakkor folyamatosan változik a generációk egymáshoz viszonyított súlya is. A jóléti társadalmakban mind nagyobb az idõskorúak, a harmadik világ országaiban pedig a 16 év alattiak számaránya. A fejlett országok lakóinak fogyatkozása és öregedése, illetve a fejlõdõ országok robbanásszerû népesség-növekedése számtalan problémát vet fel (munkaerõ-hiány, az életszínvonal csökkenése és az idegengyûlület növekedése az egyik oldalon, élelmiszer-hiány és növekvõ migráció a másikon), miközben sok szempontból aggályosnak tûnik a folyamatokba való állami beavatkozás, a családonként mindössze egy gyermeket engedélyezõ kínai gyakorlat is. E ma még megoldhatatlannak látszó gondok megoldása egy nagyon okos emberre vár majd, tán épp a 7 milliárdodik földlakóra, kinek megszületése 2015 tájékán várható Donnert Károly
CSEPEL, 2008. július 4. KÖZÉLET, GAZDASÁG 3 A fejlesztés az egész kerület érdeke A Kis-Duna továbbra is a pihenést, kikapcsolódást szolgálja A hatvanas években a Ráckevei(Soroksári) Duna-ág (RSD) mindkét partját, teljes hosszában, a Kvassay hídtól egészen a Tassi zsilipig felparcellázták és magántulajdonú hétvégi házakkal népesült be a vízpart. Mi történt Csepelen? Az RSD csepeli szakaszán, azaz a Kvassay-hídtól a déli horgásztanyáig sem a hatvanas évek elõtt, sem utána nem volt és most sincs parcellázás. Sem a korábbi tanács, sem a rendszerváltás utáni önkormányzat nem adott magánszemély tulajdonába vízparti telkeket. A vízpart döntõ része ma is köztulajdonban van. A közvetlen vízparti sáv pedig továbbra is köztulajdonban marad! Csepel ebbõl a szempontból kivételes helyzetben van, mert az itteni Kis-Duna partot nem foglalják el a magántulajdonú hétvégi és üdülõ-házak! Eyek szerint nálunk védett a partszakasz? Többszörösen is. Ha nem is minden métere, de most is végigjárató gyalogosan a víz mentén úgy, hogy közben nem követünk el birtoksérelmet. Ebbõl a szempontból a Kis- Duna védelme biztosított. A Kis-Duna védelmét több jogszabály is biztosítja, mely az RSD teljes hosszán egy hatalmas, 35 milliárd forint értékû rekultivációs program indítását célozza. A harmadik elem a védelemben az a több elembõl álló helyi, csepeli szabályozási terv, amely az elõzõekben említett jogszabály értelmében a helyi védelmet írja elõ. A part minden méterén jogi szabályozás rögzíti, mit lehet ott tenni, azaz biztosított a köztulajdonban maradás. A jogszabály tulajdonos-független, és mindenkire vonatkozik. A mai társadalomban elfogadott a magántulajdon, ezért nem lehet berzenkedni egy nagyobb tulajdonban lévõ, adott esetben lakóövezeti-, wellnes-, vagy uszoda-rész, avagy, egy a sportolás célját szolgáló létesítmény (lásd evezõs, vagy kajak-kenu telep) ellen. Ezek jól megférnek egymás mellett. Mégis vannak, akik ellenzik a változást, a fejlõdést. Nem lehet a Kis-Duna partját csak egy érdeknek alávetni: hogy maradjon örökké zöld mezõ A városi folyamszakaszok egyébként mindenhol beépülnek, szolgálva a települést és az oda látogatókat. Lehet ezen sokat vitatkozni, de a fejlõdést nem lehet és nem szabad megakadályozni. A lakó funkciót megjelenítõ néhány ház megjelenése nem Isten ellen való vétek. Mi a biztosíték arra, hogy nem csúszik félre a fejlesztés? Van érvényes önkormányzati szabályozási terv. A Dunadûlõig terjedõ szakasz például csak vízi-sporttal összefüggõ funkciókat takar. A Duna-dûlõtõl a védett kisöbölig terjedõ feltöltött terület funkciója még nem dõlt el, de feltehetõen ez is leginkább a sporthoz lesz közel. A kisöböltõl az alsó horgásztanyáig minden területrészre elfogadott, a testület által jóváhagyott koncepció alapján tervezünk fejlesztést. A A Kis-Duna története 14 négyzetkilométernyi vízfelület, 180 kilométer hosszú partszakasz (mint a Velencei-tó, de hatszor), rajta 26 sziget. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág, azaz az RSD a csekély vízmozgás miatt (fent a Kvassay, lent a Tassi zsilip zárja a víz útját) szinte tavi körülményeket ad az itt pihenõknek, partjain élõknek. 1872-ig még két ága volt a Dunának Csepelnél: a budafoki és a soroksári. Az 1838-as pusztító jeges árvíz nyomán határozták el, hogy elzárják a soroksári Duna-ágat, a budafokit pedig mélyíteni fogják. Az elhatározást csak 1872-73-ban kezdték valóra váltani. A mai Gubacsi híd környékén keresztben elzárták a soroksári ág medrét (egy uszályt süllyesztettek el, majd követ hordtak köréje). A gát azonban nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket: az árvíz magasabb vízállása alulról, a Nagy-Duna felõl felkúszott a partok mentén, a gát északi oldalán pedig erõs lerakódást észleltek a holtágban. Az árvízvédelem érdekében (az 1904. évi X. törvény az RSD rendezésérõl alapján) 1910-ben megkezdték a tassi zsilip építését. Az 1956-os jeges árvíz azonban elpusztította a tassi zsilipet, épülete oldalra billent, s évekig állt így, míg le nem bontották. 1958 és 1961 között zajlott a Kvassay vizierõtelep építése. Az 1960-as években parcellázták a Kis-Duna partját, s gombamód nõttek ki a földbõl az üdülõk. 1979 és 1985 között mederszabályozást hajtottak végre a felsõ szakaszon (10 kilométer hosszan, Szigetszentmiklósig). 1997-1998-ban a Phare finanszírozásában kutatási jelentés készült az RSD-rõl. 2001 és 2004 között szabályozták a medret Szigetszentmiklós és Dunaharaszti térségében. 2005-ben a Kormány EU-támogatásra érdemes projektté nyilvánította az RSD rehabilitációját. 2007-ben elindult a projekt elõkészítése. Az egyre nagyobb érdeklõdésre való tekintettel a jövõben rendszeresen foglalkozunk a Kis-Duna csepeli partján tervezett fejlesztésekkel, s lehetõségeink függvényében igyekszünk minden érdekelt fél véleményét, álláspontját bemutatni. A Ráckevei (Soroksági) Duna-ág XXI. kerületi szakasza a Kvassay hídtól a déli horgász-tanyáig eddig is a csepeliek pihenését, kikapcsolódását szolgálta, s nem lesz ez máshogy a jövõben sem hangsúlyozta Orosz Ferenc alpolgármester beszélgetésünkben, melyben a Kis-Duna partját érintõ eddigi fejlesztési igényeket, terveket tekintettük át. Fonákröpte idõutazás?! Csepel ahogy ingatlanszaknyelven mondják legfrekventáltabb részén áll ez a házikó. Gondolom, mindenki ismeri. Hogy is mondta Petõfi?,, benne hallgat a sötétség Vajon mióta? És még meddig? -efgyé- védett kisöböltõl a strandig terjedõ szakaszon négy telek van. Itt komplex, wellness-jellegû fejlesztés valósul meg, mely a strand melletti kútból nyert, ma még csak gyógy-jellegû vizet hasznosítaná. A strand és a sportfunkció következik, ahogy haladunk délre a vízparton. Aztán érünk az egykori napközis táborhoz, ahol az Ibiza lakópark épül. Ennél lejjebb haladva ha sikerül egyezséget kötni az állammal és visszakapjuk a területet, építjük fel az új ifjúsági tábort. Jól értem, hogy az ifjúsági tábort át kell telepíteni, s egy a mainál jóval korszerûbbet építenek a wellness-beruházás kapcsán? Így van. Ha wellness létesül, s azt valaki fel akarja építeni magánpénzbõl, akkor az új télen-nyáron használható, a kor igényeinek megfelelõ színvonalú ifjúsági tábor biztosan elõbb felépül, mint a wellness. Nem lehet földhözragadtan gondolkodni ebben az értelemben sem: nyitni kell, s eredeti ötletekkel teli pályázatot írni, amellyel nyerni lehet. Így az új tábor a csepeli gyerekek mellett a fõvárosi, a magyarországi és az uniós országokból érkezõ gyerekek részére is elérhetõ lesz. Mi a helyzet a többi, délre esõ területtel? A komptól lefelé az önkormányzat levédte a vízpartot, tehát az nem fog beépülni. Lesznek elhelyezve a pihenõk érdekeit szolgáló mûtárgyak (játszótér, horgászstég, padok, parkolók), de kizárólag a rekreációt, a sportot és a szabadidõ eltöltését szolgálja a jövõben is. Most azon dolgozunk, hogy a nyári idõszakban a wellnessel kapcsolatos minden dokumentum a nyilvánosság elé kerüljön. Ha valaki magánpénzen hajlandó ezt felépíteni, az jót tesz az önkormányzattal, hiszen nem a közpénzt kell erre fordítani, s az így létesülõ vállalkozás munkahelyeket teremt, s a jövõben adózni fog az önkormányzatnak. Bárki építse is fel, a létesítmény a kerület javát, a csepeliek érdekét szolgálja. Néhányan azzal vádolják az önkormányzatot, hogy elkótyavetyéli a Duna-partot. Mi errõl a véleménye? Az említett kifejezés használata nem a felelõsen gondolkodó emberekre jellemzõ. Azt gondolom, hogy a képviselõtestület döntött e kérdésben (igaz, hogy nem egyhangúan, s nem tökéletes konszenzusban), s minden képviselõnek arra kellene koncentrálnia, a létesítmény gyorsan megvalósuljon. Ha nyilvánosan pályáztatunk, szó sem lehet kótyavetyélésrõl. A piac szigorú értékmérõ! A valós érték alatti megoldás nem mûködhet. Az eladásnak, a bérletnek és a kettõ vegyes alkalmazásának is vannak elõnyei és hátrányai. Igazodni kell a piac kínálta lehetõségekhez, szabályokhoz. Az üzlet piaci kategória és nem politikai! Akkor a Kis-Duna partján (eltekintve az Ibiza beruházástól) továbbra is a rekreációs, pihenõ funkciók maradnak meg? A mai jogszabályok alapján a Kis-Duna partjára nem lehet több lakást építeni! Egyetlen egyet sem! Az utolsó az Ibiza által megvett telek volt, s ott most folyik a lakások építése engedélyezésének rögös eljárása. (Az önkormányzat azóta szigorította szabályozását és újabb lakások építését már nem engedélyezi a Kis-Duna partján.) Ha építményben gondolkodom, akkor még a wellness épül meg és az említett új ifjúsági tábor. Más nem. Mi elõnye származik a wellnessbõl és a lakóparkból a kerület egészének? Ez a területrészt fejlõdni fog, úgy ahogy bárhol a világban a fejlõdés utat tör magának. Aki azt hiszi, hogy az önkormányzat tudatosan lakások építését tûzte ki célul, az téved. A terület fejlesztése volt a cél, s ezért lett intézményi zöldövezetbe sorolva. Nem Csepelen dõlt ez el: a fõvárosi közgyûlés döntése tette lehetõvé a lakások építését Csepelen, ebben az övezetben. Aki figyelte az eseményeket, gyorsan lépett és megvette az eladó telket. Bár ez valóban sérti a Hollandi úton lakók egy részének érdekeit (kilátás korlátozása, nagyobb forgalom), s ebbõl lehet meg nem értés, de összességében a kerület ezzel a két funkcióval biztosan jól fog járni. Aki ide költözik, adófizetõ állampolgár lesz, a wellness munkahelyet teremt és szintén adózik. A wellness újabb vállalkozások indítását, idetelepülését vonja majd maga után, ami szintén hasznos. A környezet élénkíti a turizmust is, és a vendég itt költi el a pénzét De semmiképpen nem eredményezheti azt, hogy a környéken ellehetetlenedne a lakófunkció! Bárány Tibor Együttmûködés az RSD tisztább vizéért Szabó Imre és Varjú László (Folytatás az 1. oldalról) kezdõdött, 2009-ben zárul, s eddig 1 milliárd forintot költöttek az elõkészítésre. Jelenleg a megvalósításhoz szükséges tanulmányok, a tervezéshez szükséges felmérések, elõkészítõ dokumentációk készülnek. Az RSD részei A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág négy szakaszra bontható. A legfelsõ szakasz, az 57,3 47,5 folyamkilométerek közötti a legszennyezettebb vízû, itt található a csepeli partszakasz a Kvassay-zsiliptõl a Hollandi úti horgásztanyáig. A felsõ szakasz a 47,5 és a 40,0 folyamkilométerek között helyezkedik el. A középsõ szakaszt a 40,0. és a 19. folyamkilométerek határolják, itt már kissé jobb a vízminõség. Az alsó szakasz a 19. és a 0. folyamkilométer között található, s ez a legtisztább vizû szakasza az RSD-nek. Az RSD-t szigetek sora színesíti. A Molnár-, a Czuczor-, a Sport-sziget után a dunaharaszti holtág, a taksonyi hókonyok és a taksonyi holtág, a Mizik Zsuzsa felvétele A projekt a tervek szerint 2009 õsze és 2013 között valósul meg, összesen 35 milliárd forintos EU támogatással. A projekt négy alkotó részbõl áll: a Dél-pesti Szennyvíztisztító által tisztított szennyvíz (alagútfúrásos, sajtolásos technológiával történõ) átvezetése a Nagy-Dunába; az RSD-menti parti sáv üdülõszennyvizeinek szabályozott elvezetése; a Kis-Duna kotrásával 8-8,5 millió köbméter iszap eltávolítása a mederbõl (ez a legnagyobb beavatkozás, amely a települések együttmûködését kívánja), és 25-30 zagytároló létesítése; az RSD vízgazdálkodásának segítése és a Tassi Zsilip új leeresztõ mûtárgyának megépítése. Az elsõ ismertetõt Papanek László, a KVD-KÖVIZIG osztályvezetõ-helyettese tartotta az RSD történetérõl, vízgazdálkodásáról, majd Magyar Emõke az ÖKO Zrt. képviseletében beszélt az RSD környezeti állapotáról, s a prezentációk sorát Nagy István, az ÖKO Zrt. és Gál László, a Terraszer Kft. képviselõi tartották az RSD vízminõségjavító intézkedéseirõl. B. T. dunaszigeti mellékág tagolja a vízfelületet. Majd a Domariba-sziget, a szigetcsépi holtág, a Csupicssziget, a Cseke-sziget következik. A Ruffás-sziget, a Sóskás- és a Ciprus-sziget után pedig az angyali szigethez érkezünk lefelé haladva a Kis-Dunán. A Balabán-árok, a Senki-sziget, a Kerekzátony-sziget és a szigetbecsei holtág vizei is értékes élõhelyeket nyújtanak az állat- és növényvilágnak. Ugyancsak ezt teszi a dömsödi holtág és a rózsaszigeti mellékág is. Ritka, értékes növény- és állatfajok találhatók itt, faji és területi védelem alá helyezve. Az úszó lápok (melyek Európában csak a Rhone deltájában találhatók még) igazi különlegességet jelentenek. Megél itt a tõzegmoha, az orchidea, a mocsári nõszõfû, a tõzegpáfrány, a sulyom. Réti csík, lápi póc, vörösgém és vidra is található a területen. Július 8-án, 16 órától Teletáska rendezvény Schulder Józsefné, a Csepeli Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke arról tájékoztatta szerkesztõségünket, hogy a Csepeli Gyermekbarátok Mozgalma által kiírt, az óvodák és a Csepeli Szociális Szolgálat közremûködésével lebonyolított 2008. évi TE- LE TÁSKA akció pályázatot megnyert 60, az általános iskola elsõ osztályát kezdõ gyermek részére az iskolaszereket tartalmazó iskolatáskák átadása július 8-án (kedden) 16.00-tól 17.30-ig lesz a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Házban. 16 órakor a jelenlévõket a szociális területet felügyelõ Horváth Gyula alpolgármester köszönti és õ adja át az elsõ iskolatáskát. Új helyen a fogyasztóvédelmi iroda A Csepeli Fogyasztóvédelmi Egyesület fogyasztóvédelmi irodája szabadságolás miatt július 31-ig zárva tart. Az iroda augusztus 1-jétõl új címen található: 1211 Budapest, Templom utca 32., alagsor. Száz meg egy Boldog születésnapot! Miklós Lajosné, Erzsike néni 101 év. Még kimondani is sok. Annyi minden történt ez alatt az évszázadnyi idõ alatt, hogy még címszavakban is lehetetlen felsorolni. 101 éve, június 16-án nem történt olyan esemény, melyet a történelemkönyvekben feljegyeztek volna. 1907. június 16-a valószínûleg egy teljesen átlagos, nyári nap volt, az emberek élték mindennapi életüket. Ezen a napon Erdélyben, Csíkszereda városában megszületett egy kislány, akit Erzsébet névre kereszteltek. Ez a kislány akkor még nem tudhatta, milyen hosszú és bizony sokszor nehéz élete lesz. Virágcsokrok, ajándékkosár, pezsgõ, torta semmi nem hiányzott Miklós Lajosné, Erzsike néni 101. születésnapi összejövetelérõl. Az ünnepeltet elõször Tóth Mihály polgármester, majd a Simon Bolivár utcai Nyugdíjas Ház lakói és dolgozói köszöntötték. Bár egy fürdõszobai baleset miatt begipszelt kézzel fogadta a vendégeit, Erzsi néni korához képest jó egészségi állapotban van. A mai napig szemüveg nélkül olvas, terítõket hímez. A hosszú élet titkáról sose gondolkodott: Egyszerûen csak így alakult mondja, és búcsúzóul még elmond egy verset, amit még gyerekként tanult. Boldog születésnapot, Erzsi néni! - m -