AZ EU-CSATLAKOZÁS HATÁSA 2004. ÉVBEN SOMOGY MEGYE AGRÁRGAZDASÁGÁRA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY AZ EU-CSATLAKOZÁS HATÁSA 2004. ÉVBEN SOMOGY MEGYE AGRÁRGAZDASÁGÁRA Belső konzulens: Káldyné Dr. Esze Magdolna Főiskolai tanár, szakirányvezető Külső konzulens: Dr. Varga Gyula Megbízott dékán Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Készítette: Varga Tímea BUDAPEST, 2005. 1

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 1. AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRPOLITIKÁJA... 7 1.1 A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KIALAKULÁSA... 8 1.2 A MAGYAR-EK AGRÁRKERESKEDELMI KAPCSOLATOK... 15 2. SOMOGY GAZDASÁGÁNAK ÉS AGRÁRGAZDASÁGÁNAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE... 18 2.1. SOMOGY MEGYE GAZDASÁGÁNAK BEMUTATÁSA... 18 2.2 AZ AGRÁRÁGAZAT TERMELÉSI FELTÉTELEI... 21 2.3 AZ AGRÁRÁGAZAT 2004. ÉVI TELJESÍTMÉNYE... 22 2.3.1 Szántóföldi növénytermesztés... 22 Gabonatermelés... 23 Olajnövény-termelés... 24 Takarmánynövény-termelés... 24 Egyéb növények termelése... 25 3.3.2 Kertészet... 26 Gyümölcstermelés... 26 Szőlőtermelés és borászat... 27 Zöldségtermesztés... 29 2.3.3 Állattenyésztés... 31 3. AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS TÁMOGATÁSA 2004. ÉVBEN SOMOGYBAN... 34 3.1. NEMZETI HATÁSKÖRŰ TÁMOGATÁSOK... 36 3.1.1. Földhasználók és állattartók támogatása... 37 3.1.2. Agrárfinanszírozás támogatása... 38 3.1.2.1. Európa Terv Agrár-csatlakozási Hitelprogram... 38 3.1.2.2. Az éven túli lejáratú hitelek kamattámogatása... 39 3.1.3. Az állattenyésztés támogatása... 39 3.1.3.1. Állomány-fenntartási támogatás... 39 3.1.3.2. Méhészet támogatása... 40 Méhcsalád támogatása... 40 Méhanya beállítás támogatása... 40 3.1.3.3. Apaállat beszerzés támogatása... 40 Tenyészbika beállításának támogatása... 40 Tenyészkos beállításának támogatása... 40 Tenyésznövendék-nyúl támogatása... 40 3.1.4. Biológiai alapok fejlesztésének támogatása... 41 3.1.5. Agrárgazdasági beruházások támogatása... 41 Egyes gyümölcsfajok és szőlőültetvények telepítésének támogatása... 42 Vízgazdálkodási program megvalósításának támogatása... 42 Vízkár-elhárítás támogatása... 42 Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása... 43 3.1.6. Termelői szervezetek támogatása... 43 TÉSZ-ek támogatása... 44 2

BÉSZ-ek támogatása..44 Termelői csoportok támogatása... 44 3.1.7. Szaktanácsadás támogatása... 45 3.1.8. Karantén károsítók elleni védekezés, illetve az okozott kár enyhítését célzó támogatás... 45 3.1.9. Gazdálkodás kockázatát csökkentő támogatás... 45 3.1.10. Pályakezdő fiatal agrárszakemberek támogatása... 45 3.1.11. Mezőőri szolgálat támogatása... 46 3.2. KÖZÖSSÉGI (UNIÓS) TÁMOGATÁSOK... 46 3.2.1. SAPARD előcsatlakozási támogatás... 47 3.2.1.1. A mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása... 48 Gépberuházások támogatása... 48 Épületfejlesztés támogatása... 48 Egyéb gazdasági épületekhez kapcsolódó beruházások támogatása... 48 3.2.1.2. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása... 49 3.2.1.3. A vidéki infrastruktúra fejlesztésének és javításának támogatása... 49 3.2.1.4. Falufejlesztés, -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése... 50 3.2.1.5. Tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztésének támogatása... 50 3.2.2. Közvetlen terület- és állatalapú támogatás... 51 3.2.3. A vidékfejlesztés támogatása... 53 3.2.3.1. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)... 54 Mezőgazdasági beruházások támogatása... 55 Halászati ágazat strukturális támogatása... 56 Fiatal gazdálkodók induló támogatása... 56 Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása... 57 Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése... 57 Vidéki térségek fejlesztése... 57 3.2.3.2. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT)... 60 Agrár-környezetgazdálkodás támogatása... 62 Kedvezőtlen adottságú területek támogatása... 63 Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítésének támogatása... 63 Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása... 64 Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása... 64 Technikai segítségnyújtás támogatása... 64 Korai (korkedvezményes) nyugdíjazás támogatása... 65 3.2.4. Gabonaintervenció... 66 4. ÖSSZEFOGLALÁS... 67 5. FELHASZNÁLT IRODALOM... 72 6. TÁBLÁZATOK... 80 3

Bevezetés Mint ismeretes, 2004. május 1-jén csatlakoztunk a világ legnagyobb integrációjához, az Európai Unióhoz. A gazdálkodóknak a megváltozott feltételekhez, viszonyokhoz, kihívásokhoz alkalmazkodni kell. Meg kellett ismerni a Közös Agrárpolitikából adódó lehetőségeket, feladatokat, kötelezettségeket, a különböző termékpályák szabályozását, valamint az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat. Ez átmeneti, egyes ágazatokban tartós nehézségeket okozott. Az integráció az agrárgazdaság számára összességében előnyös, mert a politika stabilizálódik, a gazdaság fejlődik és az életszínvonal emelkedik. Ennek feltétele természetesen az, ha a fölkínált lehetőségekkel okosan élünk. Az integrációs kapcsolatok hosszabb távon épülnek ki, megértése alapos felkészülést, és a társadalom széles körű tájékoztatását igényli. Az EU-nak a vidék fejlesztését, a hátrányos helyzetűek fölzárkóztatását támogató forrásai a magyar költségvetési pénzekkel együtt reálisabbá teszik a versenyképes mezőgazdaság megteremtését és a vidék esélyegyenlőségének javítását. Tagállammá válásunkkal egyidejűleg egyes termékpályák, mint például a szántóföldi növénytermesztés, a húsmarha-, a juhtenyésztés, a közvetlen támogatások magas színvonala következtében várhatóan dinamikusan fejlődik. Az esetleges piaci zavarok intervenciós beavatkozásokkal, valamint a harmadik országok felé történő export élénkítésével, és annak támogatásával a korábbiaknál jobban kezelhetők (ha szervezetten dolgozunk, fölkészülünk). Egyes ágazatokban, mint például a tehéntej-termelés, a dohány- és a cukortermelés, az előállító kapacitás kvótákkal szigorúan szabályozott. Más területeken, mint például az anyatehén-tartás, juhtenyésztés, az állattartás mértéke nem korlátozott, de a támogatás csak a jogosult létszám után vehető igénybe. A gyümölcs- és szőlőtermelés, valamint a sertés- és baromfitenyésztés az előző ágazatokhoz viszonyítva nem szigorúan, hanem lazán vagy más néven puhán szabályozott. A sertés- és baromfitenyésztők ennél fogva közvetlen támogatásokban nem részesülnek. Somogy megye mezőgazdaságilag orientált, ezért nem közömbös, hogy a kiemelt ágazatokban, mint például a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés, miként alakulnak a termelési-, a piaci-, valamint az agrár- és vidékfejlesztési lehetőségek. 4

A gazdálkodóknak rövid távon meg kell tanulniuk, hogy a lazán szabályozott termékpályák esetében csak annyit és csak azt lehet termelni, ami eladható, és nem azt kell eladni, amit megtermeltünk. Tudomásul kell venni, hogy a termelést segítő, élénkítő, ez által a versenyhelyzetet torzító szubvenciók sem közösségi, sem nemzeti forrásból nem biztosíthatók. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy 2004. évben, az átmenet évében amikor is négy hónapot csatlakozni kívánó tagjelölt országként, nyolc hónapot pedig Uniós tagállamként működtünk milyen módon alkalmazkodtunk a megváltozott piaci és piacszabályozási viszonyokhoz, és milyen hatékonysággal vettük igénybe a közösségi forrásokat, továbbá azt, hogy ennek milyen hatása volt Somogy megye agrárgazdaságának helyzetére és fejlődésére. Kutatásom célja azon alapelvek, dokumentumok feldolgozása, amelynek segítségével megismerheti egy kívülálló, hogy az Európai Uniós csatlakozás hogyan befolyásolta az agráriumon belül a különböző termékpályák működését, azok termelési kapacitását, támogatottsági színvonalát, ezen keresztül jövedelelmpozicíóját Magyarországon és Somogy megyében. A dolgozat elkészítéséhez igyekeztem minél több hazai és külföldi szakirodalmat összegyűjteni. Ezeket elsősorban szekunder adatforrásokon keresztül szakkönyvekből, tanulmányokból, folyóiratokból, szemlékből, kiadványokból, statisztikai évkönyvekből és ezekre vonatkozó jogszabályokból szereztem be. A témával foglalkozó, illetve azt bemutató internetes hazai és külföldi oldalakon szerzett információkat is megpróbáltam hasznosítani a dolgozat elkészítésekor. A témafelvetésben felmerült aktuális kérdésekre somogyországi kitekintéssel két potenciális Hivatalban (FM Hivatal, Kirendeltség) kerestem az objektív válaszokat. Ezen intézményeknek kiemelt feladata az FM Hivatal kompetenciájába utalt 2004. évi nemzeti agrártámogatási jogcímek, az MVH kompetenciájába utalt 2004. évi közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatási jogcímek folyamatos és szisztematikus működtetése, a kifizetett szubvenciók jogszerű felhasználásának ellenőrzése. 5

Az agrárintézményekben a támogatási jogcímek és aljogcímek, az intézkedések és alintézkedések működtetésével kapcsolatos adatokat gyűjtöttem, az adatbázist rendszereztem, majd tényszerűen elemeztem és ennek alapján a szükséges következtetéseket, és javaslatokat meghatároztam. Ehhez rengeteg segítséget kaptam e témával foglalkozó szakembertől. A dolgozatomat hat nagy fejezetre és számos alpontra osztottam. Első pontként az Európai Unió agrárpolitikáján belül többek között a Közös Agrárpolitikát, s a reformokat elemeztem. A második fejezetben Somogy gazdaságát és agrárgazdaságát mutatom be, majd következő fejezetben az Agrár- és Vidékfejlesztés támogatásairól adok egy kis ízelítőt. Ezen belül a nemzeti hatáskörű és a közösségi támogatásokat és azok hatásait vizsgálom somogyi kitekintéssel. A negyedik fejezetben összefoglalom a leírtakat, s végül bemutatom a felhasznált irodalmat és a táblázatok jegyzékét, amely segítségével szakdolgozatomat elkészíthettem. 6

1. Az Európai Unió agrárpolitikája Az Európai Unió mezőgazdasági nagyhatalom. Annak ellenére az, hogy világ mezőgazdasági területének nem egészen három százalékát hasznosítja. Magas színvonalon elégíti ki a világ népességének hat százalékát kitevő lakosságának élelmiszer-keresletét, s emellett az USA után a második legnagyobb agrárexportőr, s az első agrárimportőr. A mezőgazdasági termelést fejlett élelmiszer-ipari feldolgozás és szervezett értékesítés egészíti ki. A mezőgazdaság társadalmi-gazdasági súlyát országonként eltérő mértékben a lakosság eltartásában, egyes régiók gazdasági aktivitásának megőrzésében, a természeti környezet védelmében betöltött szerepe adja. A mezőgazdasági termelők gazdasági súlyuknál jóval nagyobb társadalmi befolyást, politikai erőt képviselnek. A mezőgazdaság legutóbbi három évtizedes fejlődésének három általános irányzatát emeljük ki: - folytatódott, sőt meggyorsult a hatékonyság, mindenekelőtt a munkatermelékenység növekedése - kedvezően alakult a mezőgazdasági termelők jövedelme - a termelés alkalmazkodott az új feltételekhez Az Európai Unió különböző méretű, gazdasági fejlettségű, természeti adottságú országokat fűz össze. A mezőgazdasági termelés 80 százalékát hat ország: Franciaország, Olaszország, Németország, az Egyesült Királyság és Hollandia adja. A mezőgazdasági termelés hatékonysága régiónként, országonként eltérő. Ebben Hollandia, Dánia és Belgium jár az élen 1. 1 Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere. Budapesti Agrárkamara és a Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2004. (207.p.) 7

1.1 A közös agrárpolitika kialakulása A mezőgazdasági politika minden államgazdaság politikájában külön helyet foglal el. Ennek oka a mezőgazdaság, mint gazdasági szektor sajátos jellegéből adódik. Az agrárágazat minden államban méretétől és gazdasági részarányától függetlenül gazdasági, politikai és kulturális okokból a nemzetgazdaság stratégiai területének számít. Különösen érvényes volt ez a második világháború után néhány évvel, ráadásul a hidegháború intenzív korszakában. Ezért az EGK alapító országai sem kívánták mezőgazdaságukat a többi gazdasági szektorhoz hasonló feltételek mellett bevinni a létrehozandó közös piacba. Ennek következtében a közösség szintjén megvalósuló úgynevezett közös mezőgazdasági politika: Common Agricultural Policy CAP) a közös piac sajátos, elkülönült területévé vált. Nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdaság nem kezelhető más szektorokhoz hasonlóan, hiszen a nemzetállamok szintjén sem érvényesült a szabadpiaci gazdálkodás, a tagállamok nem akarták feladni az agrárszféra erőteljes szabályozását. A terület bonyolultsága miatt a Római Szerződés csak a közös mezőgazdasági politika céljait fektette le; a KAP konkrét kidolgozása hosszabb időt vett igénybe, pontos működési feltételeit csak az EGK megalakulását követően alakították ki. A KAP az Európai Unió egyik legbonyolultabb területe. Az agrártermékek kiemelt kezelését, az élelmiszertermelés stratégiai jelentősége mellett a mezőgazdasági termelés természeti, gazdasági és társadalmi sajátosságainak felismerése, továbbá a piacok stabilizálásához fűződő termelői és fogyasztói érdekek indokolta. 2 Az Európai Gazdasági Közösségről szóló Római Szerződés 39. Cikke a következő öt pontban fektette, le a KAP céljait. - mezőgazdaság termelékenységének növelése - a mezőgazdasági lakosság részére megfelelő életszínvonal biztosítása - a piacok stabilizálása - az ellátás folyamatos biztosítása - a fogyasztók számára a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása 8

A közös mezőgazdasági politika 1962-ben kezdte meg működését, 1967-ben létrehozva a mezőgazdasági közös piacot, amely a belső vámok és mennyiségi korlátozások lebontására, az egymás közötti kereskedelem liberalizálására épült. A KAP nagyon sok szempontból hozzájárult az unió mezőgazdasági struktúrájának megváltozásához. A nagyvonalú ártámogatások és a technológiai újítások együttesen a termelés és a termelékenység nagyarányú növekedését eredményezték 3. A közös agrárpolitika a Római szerződésben meghatározott célokat nagyrészt elérte, igaz komoly és egyre súlyosabb problémák kíséretében. Az EU támogatott termelői árai majdnem kivétel nélkül magasabbak a világkereskedelmi árakénál, sokszor nem is kevéssel. Az uniós vásárlóknak tehát fizetniük kellett a mezőgazdasági szektor sikereiért, nemcsak a magas árak megfizetésével, hanem az adók által is, amelyek az EU költségvetését hizlalták, hogy aztán a legnagyobbrészt mezőgazdasági támogatásokra fordítsák őket. A KAP-nak három fő eleme van: - Egységes piac a mezőgazdasági termékeknek (a közösségen belüli szabad mozgás és egységes árak) - A közösség előnyös helyzetbe hozása (közös vámkorlátok az EU-n kívüli importokkal szemben) - Közös anyagi felelősségvállalás (a költségeket egy közös alapból finanszírozzák, amelyhez minden tagország hozzájárul). A mezőgazdaság termelékenysége és a termelés volumene folyamatosan nőtt, ami nemcsak garantálta az ellátás biztosítását, de a Közösség stabilan önellátóvá vált. Sőt az EU a világ legnagyobb agrárexportőre lett (világexport 13 százaléka), de mivel a legnagyobb importőr is, mezőgazdasági kereskedelmi egyenlege továbbra is negatív maradt. 2 Márton András: Az Európai Unió közös agrárpolitikája. Szaktudás kiadó, Budapest, 2002. (1-4.p.) 3 Popp József: A közös agrárpolitika alkalmazása Magyarországon. Agrárgazdasági tanulmányok. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 2004/5.sz. (162.p.) 9

Nemzetközi szempontból a CAP jelentős mértékben hozzájárult a mezőgazdasági világpiac torzításához, mivel általa az EK saját maga függetlenítette a világpiaci áraktól. Ennek következtében az EK-nak folyamatos konfliktusokkal kellett szembenéznie a nemzetközi piacokon, amely a nyolcvanas évek végére, az USA mind erőteljesebb fellépése és a GATT Uruguayi Fordulójának megkezdése következtében egyre tarthatatlanabb helyzetet teremtett. Összességében az említett külső és belső okok miatt a nyolcvanas évek végén elkerülhetetlennek látszott a mezőgazdasági politika finanszírozási rendszerének reformja. A közös mezőgazdasági politika reformjának igénye már néhány évi működés után a hatvanas évek végén jelentkezett, mivel már ekkor látható volt, hogy a magas intervenciós árak túltermelést gerjesztenek. A nyolcvanas évek elején a Bizottság ismét próbálkozott egészségesebb irányba terelni az agrárpiaci rendtartást. Több termék esetében úgynevezett garanciaküszöböt vezettek be, azaz az intervenciós árakat csak egy bizonyos termékmennyiségig garantálták, s e szint elérése után csökkentették a támogatás mértékét. Ezen intézkedések nem hoztak áttörést, a KAP a finanszírozhatatlanság küszöbén állt. Ezért 1984-ben elhatározták, hogy a gazdálkodók jövedelmének növekedése a továbbiakban csak a termelékenység függvénye lehet, a felvásárlási árak nem nőhetnek az infláció mértékében. A Bizottság több éves munka és egyeztetés eredményeként 1991-re átfogó reformprogrammal állt elő. A CAP jelentős reformját szolgáló McSharry-tervet a Tanács 1992 májusában fogadta el. A reformban a közösségi árakat egy hároméves periódusban jelentős mértékben csökkentették, annak érdekében, hogy azok közelítsenek a világpiaci árhoz. Hogy az árcsökkenés ellenére megőrizzék a gazdálkodók életszínvonalát, az árak mérséklésével párhuzamosan bevezették az úgynevezett jövedelemkompenzáció rendszerét, amely azt jelenti, hogy a gazdálkodók az egyéni termelés volumenétől függetlenül közvetlen kifizetésen alapuló támogatásban részesülnek. A jövedelemtámogatási rendszer fő előnye az ártámogatással szemben, hogy nem ösztönöz a termelés növelésére. Továbbá kiemelt hangsúlyt kapott a környezet megóvásának rendszere. 10

Az 1992-es reform után a gazdasági termelők jövedelme évi átlagban 4,5 százalékkal növekedett. A kilencvenes évek végén az EU továbbra is a CAP reformjának szükségességével nézett szembe. A WTO-kötelezettségeket és a keleti bővítés kihívásait figyelembe véve az Európai Bizottság 1997. Július 16-án kiadott Agenda 2000 programcsomagja egyik központi elemévé tette a mezőgazdasági politika reformját. A Bizottság az Agenda 2000 1997 nyarán elkészült tervezetében javasolta az 1992-es reformintézkedések folytatására, mélyítésére, felgyorsítására épülő, az ártámogatások helyett a közvetlen jövedelemtámogatások irányában továbblépő reformcsomag elfogadását. A Bizottság ki is dolgozta a 2000-2006-os költségvetési periódusban általa szükségesnek tartott intézkedéseket és elemezte azok költségvetési hatásait. Fő célkitűzésként megjelölték, a közösségi agrárszektor alacsonyabb árakon keresztül megvalósuló versenyképességének növelését, az európai mezőgazdasági modell megőrzését, a támogatások igazságosabb elosztását, a mezőgazdasági népesség számára stabil jövedelem és tisztességes életszínvonal biztosítását, valamint jövedelmi és foglalkoztatási lehetőségek teremtését a mezőgazdasági termelők és családjaik számára. Az Európai Tanács Berlinben két meghatározó érdekcsoport véleménye alapján olyan változatát fogadta el az Agenda 2000-nek, amely a mezőgazdasági kiadások stabilitását célozza meg. Összességében az Agenda 2000 agrárreformja a fennálló termelési, szerkezeti viszonyokat alapvetően megőrizte, és nem biztosította sem az Unió mezőgazdasági szektorának felkészítését az EU előtt álló kihívásokra, sem az évtizedes problémák kezelését. Nem oldotta föl a világpiaci árak és a közösségi árak között meglévő jelentős különbségeket, s nem nyújtott megoldást a termékfeleslegek problémájára sem. Az Agenda 2000-t követően is a közös mezőgazdasági politika továbbra is az EU legellentmondásosabb területe maradt. Nem véletlen, hogy 2002-ben a KAP újabb reformja elengedhetetlennek tűnt. Összefoglalva: A közös agrárpolitika az EU egyik legrégebbi közös politikája. Az együttesen kialakított és minden tagországra kötelező Közös Agrárpolitika meghatározza a termelési és támogatási kvóták számításának módszerét, a támogatások körét, az élelmiszer biztonsági állat- és növény egészségügyi követelményeket. Nagyobb a tagállamok önállósága a vidékfejlesztési programok tervezésében, bár a kereteket itt is az uniós szabályok határozzák meg. 11

Az ötvenes évek végén született és a hatvanas évek folyamán kiteljesedett agrárrendtartás szinte változatlan formában maradt fenn 1992-ig. A közös agrárpolitika első átfogó reformjára 1992-ben került sor, amikor is az úgynevezett McSherry reform keretében a fogyasztók által finanszírozott, korlátlan mennyiségekre érvényes garantált árak, vagyis a közvetlen ártámogatások rendszerét az adófizetőket terhelő, a gazdálkodóknak kifizetett kompenzációs kifizetések váltották fel. Ezzel megtörtént az eddig összefonódott ár- és jövedelempolitika szétválasztása. A közvetlen ártámogatás helyébe a közvetlen termelői jövedelemtámogatás lépett. A közös agrárpolitika következő reformjára 1999-ben került sor, amikor is az EU államés kormányfőinek 1999. március 25-i berlini csúcstalálkozóján fogadták el az AGENDA 2000 című dokumentum némileg módosított változatát, s jóváhagyták az EU 2000-2006-ig terjedő évekre vonatkozó agrárköltségvetését. Az agrárreform legfőbb intézkedései az alábbiak voltak: - a versenyképesség növelése az intézményes árak csökkentése révén - az agrártársadalom megfelelő életszínvonalának biztosítása a közvetlen jövedelemtámogatások emelésével - az adminisztráció csökkentése, - az agrárköltségvetések befagyasztása, - az új vidékfejlesztési koncepció kidolgozása - a fogyasztók védelme az élelmiszer-minőség és biztonság növelésével - az EU nemzetközi kereskedelmi pozíciójának a megerősítése - a környezetvédelmi szempontok integrálása a közös agrárpolitikába - a pénzelosztás decentralizációja Az EU Bizottsága 2002. július 10-én hozta nyilvánosságra azt a dokumentumot, amelynek egyik célja az volt, hogy félidős jelentést adjon az 1999. évi agrárreform megvalósulásáról, eredményeiről. A másik cél pedig az volt, hogy kijelölje az EU közös agrárpolitikája további átalakításának irányait a 2007-2013 közötti időszakban. 12

A 2002. júliusi agrárreform-tervezet legfőbb javaslatai az alábbiak voltak: - a gabonafélék intervenciós árainak a csökkentése - a közvetlen kifizetések korábbiaknál is nagyobb mértékű leválasztása a tényleges termeléstől s ezáltal rugalmas termelési struktúra kialakítása - közvetlen kifizetések 2004-től hat-hét éven át tartó évi 3 százalékos csökkentése - 2003-ben pedig elfogadták az EU agrárminiszterei a közös agrárpolitika legújabb reformját Az agrárreform legfőbb céljai a következők voltak: - a piaci stabilitás megteremtése és erősítése - a vidékfejlesztésnek az erősítése - a termelők jövedelembiztonságának erősítése, a jövedelmek társadalmilag igazságosabb elosztása, a jövedelmi különbségek növekedésének megakadályozása - az agrárköltségvetés stabilitása - az európai agrármodell megőrzése - a piaci orientáció erősítése, a túltermelés elkerülése, a készletek csökkentése, az exportszubvenciók lefaragása a versenyképesség növelése érdekében A 2003. évi agrárreform egyik legfőbb intézkedése, hogy az EU agrárköltségvetésének több mint kétharmadát kitevő közvetlen kifizetéseket leválasztják a termeléstől. Ennek értelmében ezek a támogatások nem függnek a termelés mennyiségétől, önmagukban nem vezetnek túltermeléshez, nem torzítják a kereskedelmet és a versenyt. A másik jelentékeny intézkedés az volt, hogy a termelők az eddig létező valamennyi, különféle jogcímeken járó közvetlen támogatási forma összevonásával alanyi jogon összevont farmtámogatást kapnak. 4 4 Kiss Judit: Az Európai Unió közös agrárpolitikájának változásai és agrárcsatlakozásunk kihívásai. EU tanulmányok V. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest. 2004. (591.p.) 13

Az EU eddigi agrárreformjaihoz hasonlóan a közös agrárpolitika 2003. évi átalakítása sem tekinthető nagyon radikálisnak, hiszen a CAP alapelvei változatlanok maradtak, s a változások irányába mutató döntések legtöbbje alternatív lehetőségeket, néhol pedig visszakozást kínál. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az új rendszer több tekintetben egyszerűbb és rugalmasabb, mint az előbbi. 14

1.2 A magyar-ek agrárkereskedelmi kapcsolatok Magyarország számára a nyugat-európai térség hagyományos agrárexportpiac. Az európai szembenállás időszaka egyúttal a fejlettebb európai régiókba irányuló magyar agrárexport lehetőségeinek beszűkülésével járt. A hidegháborús időszak lezárultával pedig a kiépülő Közös Agrárpolitika nehezítette meg a magyar exporttermékek piacra jutását. A magyar agrárexport helyzete drasztikusan romlott. Egyfelől a bővülő közösségi önellátás, a magyar exporttal szemben alkalmazott diszkriminációk, egészében a közösségi protekcionizmus nehezítette magyar termékek piacra jutását. Mindezek hatására jelentősen csökkent a magyar részesedés a Közösség harmadik országból származó agrárimportjában. Ebben az időszakban nem érvényesültek elégséges mértékben a minőségi követelmények, másrészt az áruházhoz kapcsolódó szolgáltatások, illetve a marketing hiányosságai kedvezőtlenül érintették az EK-ba irányuló magyar agrárexport versenyképességét. A magyar exportban sokkal inkább az intézkedések jelentették a gátat. A kereskedelempolitikai magatartás szigorodása az 1980-as években a magyar külkereskedelmi cserearányok romlásához vezetett. 1988 szeptemberében aláírt magyar-ek kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás egyben hivatalos kapcsolatfelvételt jelentett Magyarország és az EK között. Legfőbb eleme a legnagyobb kedvezmény elve (addigi diszkrimináció megszüntetésének igénye) volt. Mindez lényegében a kapcsolatok normalizálását jelentette. Ám a mennyiségi korlátozások lebontását csak 1995-ben irányozták el, 1998- ig pedig különlegesen erős szuper védőzáradék alkalmazását tették lehetővé. Az 1990- es években már működött a kölcsönös vámcsökkentés, amely a mi részünkre 20, az EUnak évi 10 százalékkal csökkentette a terheket. A magyar fél már 1987-ben részletes listát nyújtott át, amely mintegy 25 termékcsoport vonatkozásában vám- és lefölözéskedvezményeket igényelt. 15

Még 1989-ben külön szakértői tárgyalások kezdődtek három termékcsoportban: - a bor eredetvédelmi megállapodásáról és ehhez kapcsolódóan a minőségi borok és pezsgők vámmentes kereskedelméről - sajtkereskedelmi megállapodásról - az élő marha és a marhahús kedvezményes bevitelről a Közösségbe 5 A társulási szerződést (az úgynevezett Európai Megállapodásokat) - hosszas tárgyalások után - 1991. december 16-án az érintett három kelet-közép-európai országgal egyidejűleg írták alá Brüsszelben. A társulás az agrárkereskedelem számára is új feltételrendszert teremtett. Az Európai Megállapodás az Európai Közösségek társulási szerződések új típusát képviselik. Az Európai Tanács 1993 júniusában tartott koppenhágai csúcsértekezleten deklarálta: Közép és Kelet Európa társult országai, ha kívánják váljanak az Európai Unió tagjává. A csatlakozásra sor kerül, mihelyt a társult ország képes a megkívánt gazdasági és politikai feltételek kielégítésével a tagságból következő kötelezettségek vállalására. Az Európai megállapodás 1. Cikke szerint a társulásnak a célja az, hogy fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet létesítsen Magyarország és a Közösség között, amely a közöttük folyó kereskedelem csaknem egészét átfogja, továbbá segítse Magyarországnak a gazdaság fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra történő átállás befejezésére irányuló erőfeszítését. A Római Szerződésben a Közösség alapjaként megjelölt gazdasági alapszabadságok az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad fogalma jelentős részben, fokozatosan ugyancsak lehetségesekké válnak. A megállapodás olyan fontos területeket jelölt meg, mint a vidéki infrastruktúra modernizálása, termelékenység és minőségjavítás a megfelelő módszerek és termékek alkalmazásával, integrált vidékfejlesztés előmozdítása Magyarországon. 5 Dick Leonard: Európai Unió: Történet, szervezet, működés, Geomédia Szakkönyvek, Budapest, 2002. (159.) 16

A koncessziós rendszer keretében a mezőgazdasági termékek esetében differenciált mértékű s az eredeti konstrukció szerint korlátozott kedvezmények kölcsönös megadása a jellemző konstrukció. E kedvezmények jellemző formája a vámkvóta, ahol a preferenciális elbánás meghatározott mennyiségű exportra vonatkozott. A konstrukció kimondta, hogy a Közösség által adott kedvezmények nagyobb mértékűek, több termékre és nagyobb mennyiségre terjednek ki (Asszimetria). A konstrukció egyrészt eleve előirányozta a vámkvóták bővítését. Másrészt eleve előirányozták újabb pótlólagos preferenciák megteremtésének lehetőségét. 17

2. Somogy gazdaságának és agrárgazdaságának teljesítményértékelése 2.1. Somogy megye gazdaságának bemutatása A Központi Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igazgatósága (továbbiakban: KSH) Somogy megye statisztikai évkönyve (2003.) adatai szerint Somogy az ország 5. legnagyobb megyéje, területe 6.500 km 2. Lakónépessége 2004. június 30-án 334 ezer fő volt, 0,5%-kal kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Somogyban él hazánk népességének 3,2%-a. A népsűrűséget tekintve a legritkábban (55 fő/km 2 ) lakott megyék közé sorolható. Az ország 3.167 településéből Somogy megyében 245 található. Az aprófalvas (törpe) települések száma 107. A megyében jelenleg 58 településen működtetnek önállóan polgármesteri hivatalt, emellett a körjegyzőségek száma 187. 6 A somogyi települések közül 160 gazdasági, társadalmi és infrastrukturális mutatók alapján elmaradott, ezért terület- és településfejlesztés szempontjából kedvezményezett a költségvetési törvény alapján kiemelten támogatható kategóriába tartozik. A legtöbb kedvezményezett település Kaposvár (41), Barcs és Marcali (25-25), Tab (23) kistérségeiben található. A kedvezményezett településeken él a lakónépesség 27,4%-a, közel 92 ezer lakos. Somogy megye Magyarország 7 tervezési statisztikai régiója közül a Dél-dunántúli régióban található, Baranya és Tolna megyével együtt. A Dél-dunántúli régió össz. lakónépessége 984 ezer fő, vagyis létszámát illetően a legkisebb lélekszámú. Az ipari termelés a KSH 2004/3. Statisztikai tájékoztatója szerint 2004. I-III. negyedévben ebben a régióban 8,8%-kal nőtt. Az egy lakosra jutó ipari termelés mindössze 692 ezer Ft volt, az országos 1,115 ezer Ft-tal szemben. Az országos átlagot reprezentálja az ipari termelés exportrészesedése, amely az év első 9 hónapjában 65% volt. (Országos átlag: 60,8%.) 7 6 KSH, Somogy megye statisztikai évkönyve, Kaposvár. 2003. (47.p.) 7 KSH, Statisztikai tájékoztató, Somogy megye 2004/3. Kaposvár. (32.p.) 18

Az országban megvalósult beruházásoknak mindössze 6%-a realizálódott a déldunántúli régióban. Az egy lakosra jutó 111,5 ezer Ft beruházási értékkel szemben, az országos átlag 179,6 ezer Ft (szélsőérték: 81,7-317 ezer Ft) volt. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete a régióban az országos 91.442 Ft-tal szemben, mindössze 81.418 Ft volt. A somogy megyei átlag 78.563 Ft, ezen belül a mezőgazdaságban foglalkoztatottak nettó keresete 67.286 Ft volt. Az értékelhető mezőgazdasági mutatókat vizsgálva, a 100 hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha-állomány az országos 12 egyeddel szemben mindössze 10 db, a sertésállomány viszont az országos 75 egyeddel szemben 88 db volt. (Somogy megyében 100 hektár területre jutó szarvasmarhák száma 9, a sertések száma csupán 57 db volt.) A KSH adatai szerint jelenleg 10 kistérség (Kaposvár, Siófok, Fonyód, Lengyeltóti, Tab, Marcali, Nagyatád, Balatonföldvár, Csurgó, Barcs) funkcionál. 8 A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek száma országosan 95, amelyből Somogyban 8 található: Barcs, Csurgó, Fonyód, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatád, Tab, Balatonföldvár. A somogy megyei kistérségekből a barcsi, a csurgói, a lengyeltóti és a tabi az országos 48 kistérségből a leghátrányosabb helyzetű kategóriába, a fonyódi, a marcali, a nagyatádi és a balatonföldvári pedig az országos 47 kistérségből a hátrányosabb helyzetű kategóriába került besorolásra. A leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó, leghátrányosabb helyzetű somogyi települések száma 55. A KSH adatai szerint a gazdasági szervezetek 2004. I-IX. hónapjában 36 milliárd Ft össz. értékű beruházást valósítottak meg, amelyből a mezőgazdasági szervezetek aránya 3,6 milliárd Ft volt. A gazdasági aktivitást vizsgálva megállapítható, hogy a foglalkoztatottak száma 120,5 ezer fő, a munkanélküliek száma pedig 7,5 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta az országos 6,1%-kal szemben, Somogyban 5,9% volt. A 2002. évi 10%-os és a 2003. évi 8,4%-os aránnyal szemben, 2004. június 30-án az alkalmazásban állók 7,6%-a a mezőgazdaságban termelt. Ez az arány még mindig jelentősen meghaladja az EU-15 tagállamok 4,6-4,8%-os részesedését. 19

A mezőgazdaságban foglalkoztatott 5.818 főből 4.443-an fizikai-, 1.375-en pedig szellemi munkát végeztek. A teljes munkaidős alkalmazottak száma 5.543 fő volt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak bruttó keresete 2004. I-III. negyedévében az országos 92.949 Ft-tal szemben 90.299 Ft volt, 9,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. (A megyei alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 114.018 Ft, országosan pedig 141.192 Ft volt.) Hazánkban a bruttó hazai termék (GDP) 2004. I. negyedévében 4,3%-kal, az I. félévben 4,2%-kal, I-III. negyedévben 4,1%-kal nőtt. Somogyban a GDP az elmúlt években piaci beszerzési áron számítva folyamatosan növekvő tendenciát mutatott. Mindezek eredményeként az egy lakosra jutó bruttó hazai termék országos rangsorában 2003. évben a 16. helyen, regisztrálták Somogy megyét. Az elmúlt évben a fejlődés megtorpant, és visszaestünk a 17-18. helyre. Somogy megye kifejezetten mezőgazdasági orientáltságú. Erre predesztinálják éghajlati, természeti és természetföldrajzi adottságai. A megye termőhelyi adottságai rendkívül differenciáltak. A tájegységek között megtalálható a kiváló mezőgazdasági adottságokkal bíró Kaposvölgye, valamint a mezőgazdasági termelés hatékonysága szempontjából halmozottan hátrányosnak számító Zselicség és a Somogyi Homokhát. A megye földterületének 59%-án mezőgazdasági termelés folyik. A vidéki lakosság több, mint 80%-a valamilyen módon kötődik a mezőgazdasági termeléshez. Jelentős az önellátásra berendezkedett háztartások, családok száma. Az elmúlt években az őstermelők száma meghaladta a 40 ezer főt. Figyelembe véve az érvényesített, meghosszabbított és új egyéni-, valamint családi őstermelői igazolványok számát, Somogy megyében az ún. aktív őstermelők száma 2004. évben megközelítette a 38 ezer főt. A családi gazdaságok száma 911 volt. A 27.926 működő gazdasági szervezetből 2.230 (ebből 892 társasvállalkozás és 1.338 egyéni vállalkozó) volt mezőgazdaságcentrikus. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva a gazdálkodó szervezetek száma szinten maradt. 8 KSH, Statisztikai tájékoztató, Somogy megye 2004/3. Kaposvár. (71.p.) 20

A külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozások száma 60 volt, melyek 3,8 milliárd Ft saját tőkével rendelkeztek. A külföldi tőke részesedése 61% volt. Jelenleg a 8 tan- és mintaüzem mellett 47 regisztrált integrátor segíti a mezőgazdasági termelők összehangolt tevékenységének végzését. A mezőgazdasági szövetkezetek, részvénytársaságok tagjaik számára kedvezményes szolgáltatást biztosítanak. Szakértelmükkel gyorsítják az új, korszerű biológiai alapok és termeléstechnológiák kisüzemi adaptálását. Emellett 41 cégbíróságon bejegyzett új típusú beszerző és értékesítő szövetkezet (BÉSZ), továbbá 3 előzetesen elismert termelői értékesítő szervezet (TÉSZ), valamint 10 termelői csoport működött közre a szolgáltatás, az értékesítés, a tárolás, stb. racionalizálásában. Az FVM Somogy Megyei Földművelésügyi Hivatal (továbbiakban: FM Hivatal) adatai szerint a mezőgazdasági nyilvántartásba vett (regisztrált) gazdálkodók száma az elmúlt években tendenciózusan nőtt (2000. év: 8109, 2001. év: 8945, 2002. év: 9.158, 2003. év: 10.227). 9 Az MVH Somogy Megyei Kirendeltségének (továbbiakban: Kirendeltség) adatai szerint Somogy megyében 2004. évben az EU - regisztrált ügyfelek száma 12.978 volt. Ezek az ügyfelek, regisztrált gazdálkodók jogosultak az agrár-támogatások igénybe vételére. 10 2.2 Az agrárágazat termelési feltételei Az agrárágazatban a biológiai fejlesztés alapjai biztosítottak. Minden ágazatban rendelkezésre állnak a gazdaságos termeléshez szükséges fajták és hibridek. A szántóföldi növénytermesztés műszaki, technológiai, technikai háttere elsődlegesen a gabonatermesztésben megfelelő színvonalú. Problémát okoz az infrastruktúra, ezen belül a megfelelő tároló, valamint a gyümölcs- és zöldségtermelésben a hűtőkapacitás meglétének hiánya. Az állattenyésztési telepek nagy része értéknövelő korszerűsítésre, a technológiai berendezések fejlesztésre szorul. 9 Tájékoztató a regisztrált gazdálkodókról. FM Hivatal közleménye, Kaposvár. 2003/2004. 10 Tájékoztató a regisztrált gazdálkodókról. Kirendeltség közleménye, Kaposvár. 2004/1. 21

Ennek alapvető feltétele, hogy a SAPARD forrásokat követően az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), valamint az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) egyes támogatási jogcímeinek pénzügyi lehetőségeit is maximálisan kihasználjuk. 2004. évben tovább folytatódott a korábbi években dinamizálódott gépbeszerzés és ültetvénytelepítés. A termelés-, a tárolás-, az értékesítés racionalizálása érdekében azonban tovább kell folytatni a beszerző és értékesítő szövetkezetek (BÉSZ), a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) és a termelői csoportok létrehozását, erősíteni kell az integrációt. 2.3 Az agrárágazat 2004. évi teljesítménye Somogy agrárgazdasága 2004. évben nehéz, ellentmondásos, a rekord terméseredmények miatt gyakorta piaci feszültségekkel terhelt környezetben eredményes évet zárt. 11 Mivel 2004. május 1-jén csatlakoztunk a világ második legnagyobb integrációjához, az Európai Unióhoz, így ez az év az átmenet évének tekinthető. Négy hónapot nemzeti, 8 hónapot pedig a Közös Agrárpolitika (KAP) szellemében és szabályainak figyelembe vételével tevékenykedtünk. Kiemelt feladat volt a piacszabályozás, valamint az agrár- és vidékfejlesztés újszerű támogatási lehetőségeinek megismerése és a lehető leghatékonyabb igénybe vétele. 2.3.1 Szántóföldi növénytermesztés Az Európai Unióban a gabonafélék, az olaj-, a fehérje- és a rostnövények (GOFR) termelői egy nagyrészt egységes elveken alapuló piacszabályozási rendszerbe, a szántóföldi növények rendtartásába tartoznak. A szántóföldi növények szabályozása 4 fő elemre épül: területalapú támogatás, intervenció, külpiaci szabályozás, a keményítőgyártás támogatása. 12 11 Somogy megye agrárgazdasága a 2004. évi előzetes adatok tükrében, FM Hivatal tájékoztatója, Kaposvár. 2005. január (8.p.) 12 Kovács Anna, Potori Norbert,Udovecz Gábor: Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása, Perfekt, Budapest 2003. (10.p.) 22

Az Európai Unióban a GOFR növények termelői területalapú közvetlen jövedelemtámogatásban részesülnek. A hektáronkénti támogatás összegét két alapadat alapján számolják: az Európai Unió vonatkozó jogszabályaiban rögzített támogatási alapadat és az adott régióra (Magyarország) vonatkozó referenciahozam szorzataként. Somogy megye összes területe 566,5 ezer hektár, amelyből a termőterület 486,8 ezer hektárral, a mezőgazdasági terület pedig 317,9 ezer hektárral részesedik. A mezőgazdaságilag művelhető terület aránya 56%. Az össz. terület 45%-án, mintegy 255 ezer hektáron szántóföldi növénytermesztést folytatnak. Gabonatermelés A szántóföldi növénytermesztés gabonacentrikus, melyet bizonyít, hogy az össz. vetésterületen belül a gabonafélék (kalászos gabonák, takarmánykukorica) részaránya meghaladja a 76%-ot. A kedvező időjárási körülményeknek, valamint a javuló agrotechnikai és egyéb feltételeknek tulajdoníthatóan 2004. évben rekord vetésterületen, rekord mennyiségű gabonát termeltünk. Gabonatermelés Somogyban (1. sz. táblázat) 2003. év tény 2004. év becsült Megnevezés Vetésterület Termésmennyiség Termésátlag Vetésterület Termésmennyiség Termésátlag (ha) (to) (kg/ha) (ha) (to) (kg/ha) Gabonafélék ebből: búza 47 272 151 045 3 195 50 318 239 969 4 769 rozs 1 303 3 457 2 653 914 3 295 3 605 triticale 10 959 28 866 2 634 12 744 52 660 4 132 őszi árpa 10 004 29 854 2 984 10 476 40 654 3 881 tavaszi árpa 4 374 9 923 2 269 3 396 10 868 3 200 zab 3 512 5 647 2 767 2 811 8 462 3 010 egyéb - - - - - - kalászosok össz: 77 424 228 792 2 955 80 659 355 908 4 413 tak. kukorica: 103 425 460 152 4 449 114 327 810 045 7 085 Összesen: 180 849 688 944 3 809 194 986 1 165 953 5 980 Forrás: KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Somogy megye statisztikai évkönyve 2003. Kaposvár. (2004.) (34.p.) 23

A gabonaféleségek kiemelt területalapú támogatása, valamint a kedvezményezett növények (búza, takarmánykukorica, árpa, cirok) intervenciós felvásárlása és garantált értékesítési ára következtében 2004. évben a vetésterület 14.137 hektárral (7,8%-kal), a termelt gabona pedig 475 ezer tonnával (6,9%-kal) nőtt. Az országban megtermelt 16,7 millió tonna gabona 7%-a, ezen belül a 8,3 millió tonna takarmánykukorica 9,7%-a Somogyban került betakarításra. Olajnövény-termelés Az olajnövény termelésünk szintén meghatározó. A szántóterület 8,6%-án termeltük ezen fontos ipari növényeket. Olajnövény-termelés Somogyban (2. számú táblázat) 2003. év tény 2004. év becsült Megnevezés Vetésterület Termésmennyiség Termésátlag Vetésterület Termésmennyiség Termésátlag (ha) (to) (kg/ha) (ha) (to) (kg/ha) Napraforgó 12 320 23 396 1 899 11 369 30 924 2 720 Repcemag 9 136 17 870 1 956 9 797 24 982 2 550 Szójabab 1 022 1 607 1 572 687 1 617 2354 Összesen: 22 478 42 873 1 907 21 853 55 906 2 558 Forrás: KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Statisztikai tájékoztató - Somogy megye 2004/3.Kaposvár. (56.p.) A 2004. évben megtermelt napraforgó, őszi káposztarepce és szójabab mennyisége megközelítette az 56 ezer tonnát, vagyis 30,4%-kal volt több a hozam, mint egy évvel korábban. Ezzel egyidejűleg a vetésterület 2,8%-kal csökkent. Takarmánynövény-termelés A tömegtakarmányt fogyasztó ágazatok (szarvasmarha, juh, ló) takarmánybázisát 2004. évben is a silókukorica, valamint a pillangós növények közül a lucerna és a vörös here képezte. 24

Takarmány-növény termelés Somogyban (3.számú táblázat) 2003. év tény 2004. év becsült Megnevezés Vetésterület Termésmennyiség Termésátlag Vetésterület Termésmennyiség Termésátlag (ha) (to) (kg/ha) (ha) (to) (kg/ha) Silókukorica 4 277 82 773 19 353 3 834 125 282 32 677 Lucerna 3 630 11 616 3 200 3 478 17 669 5 080 Vörös here 292 277 950 350 514 1 800 Összesen: 8 199 94 666 11 546 7 312 142 951 18 724 Forrás: KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Statisztikai tájékoztató - Somogy megye 2004/3.Kaposvár. (64.p.) Tömegtakarmány növényeink közül silókukoricából több mint 125 ezer tonnát, lucernából pedig közel 18 ezer tonnát termeltünk, jelentősen többet, mint egy évvel korábban. Ez a mennyiség biztonságos takarmánybázist teremtett az egyébként 2004. évben létszámában jelentősen megfogyatkozott állatállomány számára. Egyéb növények termelése A hajdan tradicionális növények termesztése, mint például a burgonya csupán 768 hektáron, a dohány 20 hektáron, a cukorrépa 886 hektáron és a magborsó 867 hektáron valósult meg, annak ellenére, hogy ezen növények termesztői a korábbi évekkel ellentétesen, területalapú támogatásban részesültek. A szántóföldi növénytermesztést a rekord terméseredmények, az abszolút túltermelés miatt gyakorta átmeneti vagy tartós piaci zavarok jellemezték, melynek hatására jelentősen a gabonafélék esetében több mint 20%-kal csökkent a termelői ár. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy tavaly az intervenció gyakorlatilag nem működött, konkrét kifizetések nem történtek. Ez jelentősen rontotta a gazdálkodók pénzügyi helyzetét. A főágazat árbevétel pozícióját részben javította, a 2003. évhez viszonyítottan lényegesen nagyobb közvetlen területalapú támogatás, melynek kisebb hányada 2004. évben került kifizetésre. 25

2.3.2 Kertészet Gyümölcstermelés Az Európai Unió zöldség-gyümölcs termelése sokszínű és változatos. Az egységes piac és a közös agrárpolitika létezése ellenére az egyes tagországok őrzik nemzeti sajátosságaikat. 13 Az EU zöldség-gyümölcs piacszabályozása más ágazatokhoz (például tej-, dohány-, cukortermelés) képest laza, hiszen bárki korlátozás nélkül folytathat termelést. Az EU-ban csak néhány zöldség- és gyümölcsfélére adható exporttámogatás, erősen korlátozott mennyiségben és értékben. Bizonyos termékekre vonatkozóan működtetnek ún. belépési árrendszert, amely a belső piac védelmét szolgálja. Intervenció és árukivonás csak biztonsági hálóként működtethető, korlátozott támogatás mellett. Megítélése szerint fontos a Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ-ek) létrehozása, szükség esetén szövetségekbe tömörítése, mert ez javítja a zöldség- és gyümölcstermelés termelési és piaci pozícióját. Fontos az is, hogy az EU-ban a zöldségés gyümölcstermesztőket nem egyénileg, hanem a TÉSZ-eken keresztül részesítik támogatásban. 14 Somogyban a gyümölcstermelés 2002-2003. években az extrém időjárási körülmények miatt rendkívül kedvezőtlenül alakult. Az elmúlt évben a helyzet alapvetően megváltozott, és több tényező együttes hatására (kedvező időjárás, területalapú támogatás következtében elöregedett ültetvények művelésbe vonása, stb.) jelentős termésnövekedés következett be. 13 Erdész Ferencné, Padisák Gábor: Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása: Zöldség-gyümölcs, Perfekt Kiadó, Budapest. 2003. (4.p.) 14 Padisák Gábor: A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az Európai Unióban; Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség; Szaktudás Kiadó Rt. Budapest 2001/2002. 8.p.) 26

Gyümölcstermelés Somogyban (4. számú táblázat) Megnevezés 2003. év 2004. év Alma 9 438 14 100 Körte 853 523 Cseresznye 430 438 Meggy 1 756 1 843 Szilva 928 1 200 Kajszi 1 114 768 Őszibarack 3 220 3 460 Egyéb 2 688 Összesen: 20 427 24 436 Forrás: KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Somogy megye statisztikai évkönyve 2003. Kaposvár. (2004.) (73.p.) A 2002. évi tél végi és tavaszi fagy, a 2003. évi tavaszi fagy és rendkívüli aszály következményeként az össz. gyümölcstermés a sok éves 25 ezer tonna körüli átlaghozammal szemben 10.248 tonna, illetve 20.424 tonna volt. 2004. évben valamennyi gyümölcsfaj esetében jelentős volt a terméshozam-növekedés, melynek eredményeként az össz. termés megközelítette a 24,5 ezer tonnát. Továbbra is a három meghatározó gyümölcsfaj az alma, az őszibarack és a meggy. Az almatermés meghaladta a 14 ezer tonnát, az őszibarack termés a 3.500 tonnát, a meggytermés 1.843 tonna volt. A terméshozam-növekedés relatív és abszolút túltermelést okozott, és a termelői árak csökkenésére predesztinált. 2004. évben a gyümölcsfélék értékesítési átlagára 25%-kal csökkent, melyet csak részben kompenzált a 8 ezer Ft nemzeti-, illetve a 17 ezer Ft SAPS területalapú támogatás. A preferált gyümölcsfajok esetében sem működött - a piacszabályozás keretein belül - a behozatalt korlátozó belépési ár és a túltermelést csökkentő kivonási ár. Ez tovább nehezítette a piaci helyzetet. Szőlőtermelés és borászat Az Európai Unió a világ vezető borgazdálkodója, amely átlagosan mind a világ termelésének, mind a fogyasztásnak 60 százalékát adja. 27

Az EU-ban a szőlészeti és borászati ágazatban piacszabályozás működik, amelynek célja a termelői árak támogatása, a piaci helyzet figyelemmel kísérése és szabályozása. 15 Az Európai Unió borpiaci rendeleteiben található előírások a csatlakozás napjától hatályosak. Ez alól kivételt csak azok a területek képeznek, amelyekre derogációt kaptunk. Magyarországot az EU a C I b szőlőtermő övezetbe sorolta, ahol csak abból a mustból lehet bort készíteni, amelynek minimális természetes alkoholtartalma asztali borok esetében 8 térfogatszázalék, minőségi boroknál 9 térfogatszázalék. A csatlakozást követő 10 éves időszakban felmentést kapott az asztali borok minimális természetes alkoholtartalmára vonatkozó határérték betartása alól. Az Európai Unió piacszabályozási intézkedései kiterjednek a szőlőtelepítésre, a szerkezetátalakításra és átállásra, a kivágásra, a magánraktározásra, a szeszesital piac ellátását szolgáló, valamint a borászati melléktermékek kötelező lepárlásra, továbbá a harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályozására. 16 A szőlő össz. területe Somogy megyében 4.012 hektár, amelyből valamennyi termőterületnek minősül. Az elmúlt évben a gyümölcstermeléshez hasonlóan a helyzet alapvetően megváltozott, és több tényező együttes hatására (kedvező időjárás, területalapú támogatás következtében elöregedett ültetvények művelésbe vonása, stb.) jelentős termésnövekedés következett be. Szőlőtermelés Somogyban (5. számú táblázat) Megnevezés 2003. év 2004. év Összes szőlőterület (hektár) 3 961 3 621 ebből: termőterület (hektár) Összes termésmennyiség (tonna) 38 858 43 718 ebből: termőterületen termett (tonna) Termésátlag (kg/hektár) 9 810 12 073 Forrás: KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Somogy megye statisztikai évkönyve 2003. Kaposvár. (2004.) (31.p.) 15 Radóczné Kocsis Teréz: Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása: Szőlő-bor. Perfekt, Budapest. 2003. (25.p.) 16 Harcz Zoltán: Szőlészeti-borászati szabályozás az Európai Unióban, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Uniós Integrációs Főosztálya, Szaktudás kiadó, Budapest 2001/2002. (15.p.) 28

A szüretelési adatok szerint az össz. termésmennyiség 43,7 ezer tonna volt, az átlagtermés pedig meghaladta a hektáronkénti 12 ezer kilogrammot. Mivel Somogyban a szőlő- és a bortermelés egymástól elkülönül, a szerződéssel nem rendelkező termelők esetében jelentős értékesítési problémák indukálódtak. Megyei szinten a szőlő termelői átlagára a 2003. évi kilogrammonkénti 59 Ft-ról, 2004. évben 45 Ft-ra csökkent. Az ország ötödik legnagyobb borvidékén, a Balatonboglári Borvidéken, a szerződött termelők a felkínált mennyiségtől, minőségtől és fajtától függően kilogrammonként 40-97 Ft közötti termelői áron tudták értékesíteni a szőlőtermést. Ebben az ágazatban is részbeni kompenzációt jelentett a 8 ezer Ft nemzeti-, illetve a 17 ezer Ft SAPS területalapú támogatás. Zöldségtermesztés Az EU zöldség-gyümölcs piacszabályozása más ágazatokhoz képest laza, hiszen bárki korlátozás nélkül folytathat termelést. Az EU-ban csak néhány zöldség- és gyümölcsfélére adható exporttámogatás, erősen korlátozott mennyiségben és értékben. 17 Somogyban a zöldségtermelés 2004. évben az előző évhez viszonyítva 10.670 tonnával (46,8%-kal) nőtt. A termesztési felület az országos 106-110 ezer hektárral szemben 1.500 hektár volt. 17 Padisák Gábor: A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az Európai Unióban, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Uniós Integrációs Főosztálya, Szaktudás kiadó, Budapest. 2003. (3.p.) 29