Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott, végleges változat, 2014- es kiegészítésekkel 2014. november 24.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Megyei helyzetelemzés... 5 1. Gazdasági és munkaerőpiaci környezet... 5 1.1 A gazdaság... 5 1.2 A munkaerőpiac... 8 1.2.1 Munkaerőpiaci helyzet - foglalkoztatás... 8 1.2.2 Munkaerőpiaci helyzet munkanélküliek (álláskeresők)... 11 1.2.3 A munkaerő-piaci helyzet változása, 2013-2014... 13 2. Társadalmi-demográfiai környezet... 15 2.1 A népesség száma és kor-összetétele... 15 2.2 Az általános és középfokú iskolai korosztályok létszámának várható alakulása... 16 3. Az oktatási rendszer helyzete Baranyában... 17 3.1 Alapfokú képzés... 17 3.2 Pályaorientáció... 18 3.3 A középfokú képzés... 20 3.4 A képzés trendvonalai... 21 3.4.1 Európai trendek... 21 3.4.2 A hazai népesség iskolázottságának előrejelzése... 23 4. A stratégiai illeszkedés szempontjai... 26 4.1 Az Európa 2020 stratégia... 27 4.2 A magyar területfejlesztési politika elképzelései... 29 4.2.1 Új Széchenyi Terv 2010-2020 Gazdaságfejlesztési Program (2011)... 29 4.2.2 Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 ( a magyar vidék alkotmánya )... 29 4.2.3 Nemzeti Fenntartható Fejlődési stratégia... 30 4.3 Baranya megye és Pécs város jövőképe és területfejlesztési céljai... 31 4.3.1 Baranya megye stratégiai céljai... 31 4.3.2 Pécs város stratégiai céljai... 32 4.4 Korábbi szakképzési stratégiák... 35 II. Szakképzési problémák, a megoldáshoz kapcsolódó lehetséges eljárások, célok... 37 5. A szakképzés keretfeltételeinek változása és ennek következményei... 37 6. A szakképzés és a munkaerőpiaci igények... 43 III. Szakképzési elvek, célok, fejlesztési stratégia... 44 7. A megye szakképzésének alapvető értékei és stratégiai céljai... 44 7.1 A megyei szakképzés SWOT-analízise... 44 7.2 A megyei szakképzés jövőbeli, célzott értékei... 45 7.3 A megyei szakképzés átfogó célja (küldetése)... 46 7.4 A megyei szakképzés stratégiai céljai... 48 8. A szakképzési stratégia kitörési pontjai, akcióprogramjai... 58

3 Bevezetés A Baranya megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (BMFKB) fontos és elengedhetetlen feladata, hogy összeállítsa saját képzés- (szakképzés-) fejlesztési stratégiáját. Ez a dokumentum lesz hivatott arra, hogy értékeket, jövőképet és stratégiai célokat fogalmazzon meg, ezzel elvi alapot, mércét adjon önmagának és a képzési folyamat minden érintettje számára, iránymutatásul szolgáljon akcióprogramok megfogalmazásához, konkrét döntések meghozatalához. Ez a stratégia egy különösen fontos és kritikus időszakban készül. Az elmúlt években számos (többségében jogos) kritika érte a szakképzést, elsősorban azért, mert a képzés sem szakmaszerkezetében, sem tartalmában nem volt képes megfelelni a munkaerőpiac, a gazdaság vele szemben támasztott elvárásainak. 2010 után egy átfogó köznevelési, szakképzési reform indult el. Ennek legfontosabb eleme számunkra (mint később majd részletesen bemutatjuk) egy olyan 3 éves szakképzési rendszer kialakítása, amely a közismeret helyett a szakmai ismeretekre helyez nagyobb hangsúlyt, kialakítja a duális szakképzés hazai rendszerét, lényegesen átalakítja a szakmai nomenklatúrát (OKJ), a képzések tartalmát és vizsgáztatási rendszerét. Ezzel párhuzamosan a tankötelezettséget 16 évre mérsékli. A szakképzés tartalmát, gyakorlati részét és ellenőrzését tekintve kiemelt szerepet biztosít a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, a közoktatás intézményrendszerét és irányítását tekintve erőteljes centralizációt hajt végre, a szakképzés jövőbeli irányainak meghatározását a korábbi regionális helyett megyei szinten létrehozott Fejlesztési és Képzési Bizottságok feladatává teszi. Mindez új lehetőségeket és egyúttal rendkívül nagy kihívást is jelent, mert a képzést, és ezen keresztül a munkaerőpiacot versenyképessé, a munkaerőt foglalkoztathatóvá, a szakképzést alkalmazkodóvá és jobb színvonalúvá kell tenni. Mindeközben azt is látjuk, hogy a szakképzés egy önmagában is meglehetősen bonyolult társadalmi-gazdasági, oktatási-képzési, intézményi rendszer része, ezért egy egyszerű döntéssel, illetve önmagában biztosan nem lesz képes megfelelni a munkaerő-piaci igazodás követelményének. Ehhez a képzés egész rendszerének alapfoktól felsőfokig egymásra épülő fejlesztésére, illetve a képzési rendszer minden közvetlen és közvetett érintettjének (ide értve a családokat és iskolákat, intézményfenntartókat és működtetőket, tanárokat és gyakorlati képzőket, munkáltatókat és más munkaerő-piaci szereplőket) együttműködésére lesz szükség. Az MFKB-k törvényben meghatározott legfontosabb feladata kétségtelen az ún. irány/arány döntések meghozatala, vagyis az, hogy a megye társadalmi-gazdasági helyzete, jelen- és jövőbeli munkaerő-igénye, a munkaerőpiac, illetve az oktatási-képzési rendszerek jelen állapota, várható és szükséges változása alapján meghatározza a szakképzés jövőbeli fejlesztési irányait és a beiskolázás arányait. A BMFKB Szakképzés-fejlesztési stratégiáját előkészítő-kidolgozó Stratégiai munkabizottság ugyanakkor úgy gondolja, hogy ennek a stratégiának nemcsak az irány/arány döntések megalapozását kell szolgálnia. A Szakképzésfejlesztési stratégiának átfogóbb, szélesebben értelmezett funkciót tulajdonítunk: ebben a megyei szakképzés és ennek kapcsán az oktatási-képzési rendszer egésze, annak minden intézménye és érintettje számára kell egy átfogó jövőképet, és az ennek elérését elősegítő stratégia célokat és operatív fejlesztési irányokat meghatározni.

4 Ezzel párhuzamosan azt is előre kell bocsátanunk, hogy a Stratégia ebben a változatában elsősorban az MFKB szűkebb hatókörébe tartozó szakképzésre fókuszál, a helyzetkép megfogalmazásában is, és a feladatok meghatározásában is. Nincs, vagy csak érintőlegesen szerepel (még) benne a felnőttképzés (amelyre vonatkozóan a most megjelent jogszabálymódosítást még értelemszerűen nem tudtuk feldolgozni), a civil szféra közoktatásiszakképzési aktivitása, illetve a más szintet képviselő felsőoktatás, ezen belül is a (most újraformálódó) tanárképzés és a felsőoktatási szakképzés (amelyik nagy valószínűséggel ugyancsak átalakulóban van), valamint a kamarák törekvéseiben régóta szereplő üzemek feletti képzés kérdése. Ezt a hiányosságot a szabályozási környezet stabilizálódása, illetve a magunk részéről az akcióprogramok megvalósítása, illetve a Stratégia frissítése során kell majd mindenképpen pótolnunk. Jelen dokumentum a könnyebb áttekinthetőség érdekében egy tömörebb helyzetértékelést ad, valamint a stratégiai célok megfogalmazását tartalmazza. A jelen helyzet részletesebb elemzésének elősegítése érdekében külön mellékletek közölnek még részletesebb adatokat és információkat. * A BMFKB 2013. július 8-án fogadta el Baranya megye szakképzés-fejlesztési stratégiáját, a követendő alapvető értékeket, stratégiai célokat és a megvalósítást szolgáló akcióprogramok rendszerét. A 2014-es évet alapvetően az operatív teendők, illetve a szervezeti változás és a feladatkörök tisztázása határozta meg, a Stratégiát illetően kevesebb változás történt. Ez a dokumentum már a 2013-ban elfogadott Stratégiát a 2014-es kiegészítésekkel tartalmazza, amelyben a változtatásokat a következők jellemzik: Frissítettük a Stratégiát a legfontosabb 2014-es adatokkal. Ez elsősorban az I. fejezetet, a Megyei helyzetelemzést érintette. Ugyancsak frissítettük, kiegészítettük új adatokkal a Stratégia Mellékletében szereplő táblázatokat. Az adatfrissítés forrásait a KSH STADAT 2014 novemberében elérhető táblái és a Munkaügyi Központ adatai jelentették (a későbbiekben ezeket külön már nem jelöljük). Kiegészítettük a Stratégiát és a Mellékletet Pécs Megyei Jogú Város Fejlesztési Stratégiájának témakörünket illető legfontosabb üzeneteivel A Stratégia II. részét, amely konkrétabban a szakképzés környezeti szabályozásával, intézményeivel, kapcsolatrendszerével foglalkozik, jelen változtatások nem érintik, mert ezen a területen a közeljövőben várhatóak alapvető változások: ezért ezeket 2015-ben tudjuk majd megjeleníteni a Stratégiában, ide értve az új modell és környezet leírását és abból a szükséges stratégiai következtetések levonását. A Stratégia III. részében foglaltak, vagyis az értékek, célok és akcióprogramok minden erre irányuló jelzés szerint kellően időtállóak, 2014-ben még nem szorulnak változtatásra. A Stratégia kiegészült egy harmadik kötettel, amelyben a Stratégia megvalósítását szolgáló akcióprogramok egy részéhez 2014-ben készült kiegészítő tanulmányokat közöljük. Ezekből természetesen le kell majd vonnunk a stratégiai következtetéseket, de ez majd a 2015-ös év feladata lesz. A 2013-ban elfogadott eredeti szöveghez képest mind a Stratégia, mind a Melléklet szövegében piros színnel emeltük ki a 2014-es kiegészítéseket.

5 I. Megyei helyzetelemzés A helyzetelemzés összeállítását megkönnyítette, hogy előtte már elkészült a BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ. Úgy gondoljuk, hogy az abban már részletesen bemutatott helyzetképet még egyszer leírni, megismételni nem szükséges, ezért a szakképzési stratégiához már elegendőnek tartottuk csak felidézni annak fontosabb megállapításait, adatait, eredményeit. A továbbiakban erre, mint forrásra már külön-külön nem hivatkozunk. Ott jelöljük a forrást, ahol az adatot, információt máshonnan vettük át. A szöveg közé csak a feltétlen szükséges táblázatokat illesztettük be. Részletesebb adatokat, táblázatokat a Mellékletben közlünk. 1. Gazdasági és munkaerőpiaci környezet 1.1 A gazdaság A vizsgálat alapvető célja annak feltárása, hogy melyek a helyi gazdaság fő jellemzői és a jövőben milyen irányú változások várhatók, vagyis hogyan alakul a kereslet. A megyében a bányászati iparág leépülését követően (mely közel 27.000 ember munkahelyét jelentette) az ipari szerkezet nem tudott megújulni, 2011-re az egy lakosra jutó ipari termelés Baranya megyét az ország megyéi közül a legrosszabb helyre pozícionálta. A bruttó hazai termék (GDP) előállításából Baranya 2007-8-ban még 2,8%-os részt vállalt, ez 2011-12-ben 2,5%-ra csökkent. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) összegét tekintve Baranya megye pozíciója csaknem 10%-pontot romlott az országos átlaghoz képest az ezredfordulót követő időszakban. 2010-ben Baranya megyében az 1 főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag 67,6%-a, 2012-ben már csak 66,2%-a volt, míg 2000-ben még 75,7%-a. A megye az ország 19 megyéje közül a 13. az egy főre jutó GDP sorrend alapján 2010-ben és 2012-ben is, ez a pozíciója jellemző évek óta. A GDP 2010-es ágazatonkénti megoszlása azt mutatja, hogy a legerősebb hozzáadott érték teremtő ágazattá a mezőgazdaság vált. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 6%-át reprezentálja az országos eredménynek. Ugyanakkor az ipar tekintetében a megye részaránya az országos 2,1%-a, tehát alig fele a népességarány tekintetében várható arányszámnak. Ennél is alacsonyabb, 1,8% a feldolgozó ipar, jól mutatva azt a hosszú ideje tartó, s mára kifejezetten súlyos leépülést, amelyet a megye ipara elszenvedett. Még a Pécs súlya miatt kiemelkedőnek tartott szolgáltatások (közigazgatás, oktatás, és humán-egészségügyi szolgáltatás) aránya sem éri el az országon belül a megye népességarányát (3,6%), ahogy a művészet és a szabadidő szolgáltatásoké sem. (3,2%). (KSH Baranya megyei évkönyve, 2011). A GDP gazdasági ágak szerinti megoszlása Baranya megyében 2010-ben: 7,93%-ot tett ki a mezőgazdálkodás és erdőgazdálkodás, 21,04%-ot az ipar, 4,63%-ot az építőipar, valamint 66,39%-ot a szolgáltatások. Az adatok alapján jól látható, hogy a megyében jelentős a szolgáltatói túlsúly. A működő társas vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlása azt mutatja, hogy döntő (92%) az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások száma, 4% a 10-19 főt foglalkoztatók aránya, és mindössze 16 a 250 fő fölötti nagyvállalatok száma.

6 A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a 2000-ben fennálló 779-ről 2010-re 557-re csökkent, ugyanakkor az egy vállalkozásra jutó saját tőke folyamatosan növekszik és nő e vállalkozásokon belül a külföldi részesedés is. A külföldi érdekeltségű vállalkozások negyede az iparban, negyede a kereskedelemben, s mintegy 10% a mezőgazdaságban jelenik meg. A többi arányos eloszlásban az építőiparban, ill. a különböző szolgáltatásokban tevékenykedik. A szolgáltatók közül kiemelkedik az ingatlan-forgalmi vállalkozások 16%-os aránya. A következő táblázat Baranya gazdasági tevékenységének néhány kiemelt jelzőszámát mutatja be, ezek a baranyai teljesítmények országos összesenből vett részarányát szemléltetik, a 2012-es és 2013-as adatok alapján. (Az adatok részletesen a Melléklet I. részében találhatók meg.) Sajnos az adatok többsége nemcsak azt jelzi, hogy Baranya gazdasági súlya nem tekinthető jelentősnek, hanem azt is, hogy ez az arány a jellemzők jelentős részében további kisebb-nagyobb csökkenést, leszakadást is mutat. Baranya részaránya az országos értékekből, 2012-13-ban, % Gazdasági tevékenység 2012 2013 Ipari termelési érték 1,34 1,35 Építőipari termelési érték 2,38 2,24 A kereskedelmi szálláshelyek vendégei 2,98 2,97 A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 2,74 2,90 Internetes előfizetések száma (mobil internet nélkül) 3,74 3,71 Beruházások teljesítményértéke 2,65.. Kutató- fejlesztő helyek száma 1,52.. A kutató, fejlesztő helyek tényleges létszáma összesen 4,30.. Regisztrált gazdasági szervezet összesen 3,53 3,50 Ebből: társas vállalkozás 3,06 3,01 önálló vállalkozó 3,66 3,62 nonprofit szervezet 4,37 4,41 A szakképzés alapvető feladata, hogy a valós (jelenlegi és jövőbeli) gazdasági szerkezethez igazodjon saját szakma-struktúrája kialakításakor. Ezért számunkra különösen fontos, hogy a jövőben hogyan alakul a gazdaság ágazati- és szakma-struktúrája. Az alapul vett megyei helyzetfeltáró munka is több olyan ágazatot emel ki, amelyek stratégiai területek, vagy azokká válhatnak: A világ energia- és nyersanyag-éhségének köszönhetően a mélyben húzódó ásványi anyagok hasznosítása korszerűbb, gazdaságosabb és nem utolsó sorban a környezetet kevésbé terhelő megoldásokkal újból előtérbe kerülhet. A hegységek fő tömegét alkotó mészkő cementgyártásra alkalmas. Komlón andezit, míg a dombvidékeken agyag, a Dráva mentén kavics és homok található nagy mennyiségben. A megújuló energiaforrások közül a térségben a biomassza típusú primer energiaforrások készletei a legnagyobbak (energiaültetvények, bioetanol és biodízel alapanyagok), ahol jelentős nagyságú, biomassza termelésre is alkalmas területek találhatók. Ez felértékeli a zöld szakképzést, a zöld energiákra és technológiákra épülő képzéseket. Bár az energetikában hosszú a beruházási idő, távlatilag fontos lehet Baranya számára a

7 bányászat, az erőműi kapacitásfejlesztés, amelyhez kapacsolódhat Paks fejlesztésének ügye is. A tájegység fontos természeti értékeit jelentik az itt található országos és helyi jelentőségű védett természeti területek. A leszakadó, periférikus helyzetű térségek fejlesztésének egyetlen esélye a területileg integrált, komplex programokkal történő megújulás (például Ős-Dráva program). A mezőgazdaság aránya a többi megyéhez képest Baranyában magasnak mondható, a megyék rangsorában az első harmadban foglal helyet. A mezőgazdaság, a helyi gazdaságok fejlesztése népesség-megtartó és foglalkoztatási szempontból is fontos. Kiválóak az adottságok a szőlő és bortermelésre a villányi és a mecsekaljai borvidéken. Baranya megye egy főre jutó ipari termelése és annak változása elmarad a többi megyétől, ill. az ország átlagától. A megye feldolgozóipara nem érte el az országos termelési érték 1%-át (0,8%). A feldolgozó-iparon belül a textil- és bőripar az országos termelési érték 2,3%-a, a fa, papír és nyomdaipar 4,2%-a, a műanyag, gumi és építőanyag ipar 1,3%-a, a kohászat, fémfeldolgozás 1,7%-a, a gépipar 0,6%-a és a villamos energia, gáz és gőzellátás 5,8%-a. Az iparnak ezzel együtt is fontos bázisai épültek ki a megyében, jelentős gazdasági és foglalkoztatási potenciállal rendelkezik. A termelő kis és középvállalkozások jelentős számú embert foglalkoztatnak. Magyarország egy nagyon jó szakképzésre alapozva a mai középszintű bérköltséggel a nemzetközi versenyben jó helyen állhat. A termékek előállítása terén globális verseny folyik, amelyben Magyarországnak és ezen belül Baranya megyének meg kell találnia a helyét, és pozícionálnia kell magát. A termelésben rejlő potenciált a jövőben célszerű erőteljesebben középpontba állítani. Az olcsó tömeggyártás helyett a szakmunkára alapuló egyedi gyártásra és igényes sorozatgyártásra érdemes fókuszálni. Magyarország a helyi munkakultúrával és a magyar attitűd pozitívumaival (kreativitás, rugalmasság, változásra való hajlandóság, alkalmazkodási képesség, stb.) megtámogatva egy minőségi szakképzéssel, amely a gazdaság igényeihez rugalmasan alkalmazkodik, jó eséllyel növelheti nemzetközi szinten versenyképességét. Itt is megvannak a komparatív előnyeink. A gépipari klaszter jelenléte, a szakképzett munkaerő, az Elcoteq által teremtett mikro-elektronikai szaktudás. Kitörési pontot jelenthet a kerámia-ipar (az új pályára álló Zsolnay), a kesztyűs hagyományok (kesztyűipari klaszter). A Baranyában élő német ajkú kisebbség kínálta nyelvtudás, valamint a jelen levő gépipari tradíció és meglevő KKV-k jó bázist jelentenek egy potenciális beszállítói bázis kiépítésére. Ezt kellene segíteni szakképzés-fejlesztéssel, marketinggel, profi üzletszerzési módszerekkel, a város eladásával, a KKV-k kapacitásainak eladásával (pl. Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter). A képzés minden szintjén és szakirányában egyaránt fontos és fejlesztendő a vállalkozóvá válást segítő tanácsadás és képzés. A megyében jelen vannak - különösen a hulladékgazdálkodás területén - a környezettechnológiai kutatások, ill. a környezeti ipar területén aktív vállalkozások, szervezetek. Az építőipar az előző év azonos időszakához képest összehasonlító áron számolva közel egyharmadával esett vissza, ami az országosnál ahol 7,6% volt a csökkenés mértéke jóval nagyobb arányú mérséklődést jelentett. Az ipar háttérbe szorulásával párhuzamosan erősödött a szolgáltatási szektor teljesítménye, míg a mezőgazdaságé enyhe ingadozásokkal ugyan, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

8 Baranya megye kulturális-és táji-természeti adottságai kedveznek a turizmus fejlődésének. A megye termál- és gyógyvizekben az ország leggazdagabb területei közé tartozik. Nagymértékű, kihasználatlan potenciál áll rendelkezésre, mind a szálláshelyek, mind a látnivalók, attrakciók esetében. A turizmus minden ágazata jelen van a megyében, komplexitása komparatív előnyöket kínál. Ezzel párhuzamosan az egészségiparban is vannak kihasználatlan lehetőségeink. A Pécs Versenyképességi Pólus, ill. az új innovációs programok részeként is megnőtt az egészségipar, a biotechnológiai cégek jelentősége (és szakemberigénye). Továbbá itt van az egyetem, a klinikum országos és nemzetközi hírű centrumokkal, a közeli gyógyfürdők, magán egészségügyi intézetek. Kulturális szempontból a megye egyedülállóan fejlett, egyebek mellett Pécs Európa Kulturális fővárosa, Palkonya Európa kulturális faluja volt. A magas szintű kultúra műveléséhez adottak a megfelelő infrastrukturális feltételek, de a kulturális terek és műemlékek (például Ormánsági fakazettás templomok) kihasználtsága alacsony. Az aktív kulturális élet keresletet indukál a kulturális ipar vállalkozásai, a kreatív ipar különböző területei számára. Bár nem a gazdaság része, érdemes megemlíteni a harmadik szektort is: Baranyában hagyományosan erős a civil szektor súlya, foglalkoztatási szerepe. A megyei Területfejlesztési koncepció elsősorban a gépipart és a helyi gazdaság ágazatait (mezőgazdaság, szociális gazdaság) emelte ki stratégiai ágazatként. A fentiekkel megfelelő összhangban állnak Pécs város Fejlesztési stratégiájának gazdaságot érintő kitörési pontjai. Ebből a stratégiából a következő, a szakképzés szempontjából is fontos fejlesztési irányokat szükséges kiemelnünk: innováció egészség- és környezetipar, gépipar, kulturális ipar szolgáltató és kereskedelmi központ funkciók ellátása a helyi gazdaság fejelsztése. A szakképzési stratégiában ezeket mindenképpen prioritásként kell kezelni minden irányarány döntésnél, de figyelembe kell venni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a gazdaság fentiekben is megfogalmazott, illetve a folyamatos fejlesztési döntések nyomán aktuálisan körvonalazódó lehetséges kitörési pontjait és ezek szakképzéssel szembeni igényeit. 1.2 A munkaerőpiac A vizsgálat alapvető célja annak feltárása, hogy a munkaerőpiacnak melyek a mai jellemzői és a jövőben milyen irányban változik, hogyan alakul a kínálat. 1.2.1 Munkaerőpiaci helyzet - foglalkoztatás A KSH Munkaerőpiac közleménye szerint a munkaerő-felmérés alapján 2012. IV. negyedévében a munkaerőpiacon a baranyai 15 74 éves népesség 54,7%-a volt jelen vagy foglalkoztatottként, vagy munkanélküliként. A gazdaságilag aktívak számának az előző év azonos időszakához képest szerény mintegy 600 fővel való bővülését a foglalkoztatottak körében bekövetkezett 3300 fős növekedés és a munkanélküliek 2700 fős csökkenése együttesen alakította, ami a munkaképes korú népesség egyidejű csökkenése mellett az aktivitási arány 0,7 százalékpontos növekedését eredményezte. A megyében a 15 74 éves

9 népesség 47,1%-a, 141 ezer fő számított foglalkoztatottnak az év utolsó negyedévében. A munkanélküliek száma átlagosan 23 ezer fő körül alakult. Baranya megyében 2012-ben a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a megfigyelt nonprofit szervezeteknél együttesen közel ugyanannyian álltak alkalmazásban, mint egy évvel korábban. A 78 900 fő több mint felét (56%-át) a versenyszférában, négytizedét a költségvetési szerveknél foglalkoztatták. Előbbiben 5,9%-kal kevesebben, utóbbiban 6,2%-kal többen álltak alkalmazásban, mint az azt megelőző évben. A munkavállalók fennmaradó kevesebb, mint 5%-a a nonprofit szektorban dolgozott. Egy év távlatában a szellemi munkát végzők száma mind a vállalkozásoknál, mind a költségvetési intézményeknél közel 5%-kal esett vissza, a fizikai foglalkozásúak közül a versenyszférában dolgozóké ennél jobban, 6,3%-kal csökkent, ezzel szemben a költségvetési intézményeknél 31%-kal többen álltak alkalmazásban, ami a közfoglalkoztatásban résztvevők magasabb számának tulajdonítható. A nemzetgazdaság egészén belül az alkalmazásban állók héttizede a szolgáltatás, 24%-a az ipar és 6%-a a mezőgazdaság területén dolgozott. 2012. január decemberében az egyes nemzetgazdasági ágak közül 13-ban csökkent, 6-ban pedig emelkedett az alkalmazotti létszám. A hanyatlás a legnagyobb foglalkoztatási területek közül a feldolgozóiparban 5,5, az oktatásban 3,5%-ot ért el. A másik oldalon a humán-egészségügyi és szociális ellátást kell első helyen megemlíteni, ahol mind volumenében, mind mértékében a legnagyobb volt a növekedés, az alkalmazotti létszám egy év alatt 9 000-ről 11 800-ra duzzadt, vagyis közel harmadával bővült. Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint, 2012. I IV. negyedév Gazdasági ág Alkalmazott, Megoszlás, fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 4 655 5,9 B Bányászat, kőfejtés 100 0,1 C Feldolgozóipar 15 080 19,1 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 2 472 3,1 B+C+D Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül 17 651 22,4 E Vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás 1 511 1,9 B+C+D+E Ipar 19 162 24,3 F Építőipar 3 619 4,6 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 6 900 8,8 H Szállítás, raktározás 1 842 2,3 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2 705 3,4 J Információ, kommunikáció 538 0,7 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 718 0,9 L Ingatlanügyletek 527 0,7 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1 465 1,9 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys 2 388 3,0 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 7 067 9,0 P Oktatás 13 903 17,6 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 11 766 14,9 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 906 1,2 S Egyéb szolgáltatás 726 0,9

10 A S Összesen 78 885 100,0 Ebből: versenyszféra 44 552 56,5 költségvetési szféra 30 969 39,3 Forrás: KSH Baranya 2012 A következő tábla számunkra releváns üzenetét gyengíti ugyan, hogy a végzettség szerkezetének változásait bemutató adatok az egész régióra vonatkoznak, így ezen belül nem jelzik a konkrét megyei helyzetet, a kép mégis érdekes. A foglalkoztatottak megoszlásának változása legmagasabb iskolai végzettségük szerint a régióban és országosan, 2005 2011 (%) Régiók Ált. iskola 8 osztálya és kevesebb Szakmunkásképző, szakiskola Gimnázium, egyéb középiskola Főiskola, egyetem Összesen 2005 Dél-Dunántúl 14,6 37,6 30,5 17,3 100,0 Összesen 14,1 31,4 33,3 21,2 100,0 2011 Dél-Dunántúl 11,2 35,4 30,6 22,8 100,0 Összesen 11,0 29,2 34,1 25,7 100,0 Nem újdonság, hogy a régióban gazdasági helyzetéből következően az országosnál jobban csökkent a foglalkoztatottság, a foglalkoztatottak képzettségi színvonalának emelkedése ugyanakkor markánsabb az országosnál: a főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak száma az országosnál is jobban nőtt, a legfeljebb 8 osztállyal rendelkező foglalkoztatottak száma az országosnál is jobban csökkent. Másrészt ugyanakkor a gimnáziumot végzettek száma országosan lényegében változatlan, a Dél-Dunántúlon viszont érzékelhető nagyságrendű a csökkenés. A szakképzettek számának csökkenése számszerűen ugyan országosan is nagyobb ennél, de a negatív különbség ebben a dimenzióban kisebb, mint a középiskoláknál. Lényegében hasonló képet mutat a foglalkoztatottak képzettség szerinti szerkezetének változása is. Az ország egészében erőteljesen nő a diplomások, kisebb mértékben az érettségizettek aránya, jelentősen csökken a 8 osztályosok, kisebb mértékben a szakképzettek részaránya. A Dél-dunántúli régióban ugyanakkor szignifikánsan és tartósan magasabb a szakképzettek foglalkoztatottakon belüli aránya, mint az ország egészében. Összességében az aktivitási és foglalkoztatási adatok különösen a versenyszféra csökkenő foglalkoztatási szerepe azt mutatják, hogy Baranyában igen nagy szükség lenne olyan gazdasági növekedésre, amely együtt jár a versenyszférában a munkahely-teremtéssel. Másrészt a foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása azt mutatja, hogy még mindig magas a legfeljebb 8 osztályos végzettséggel rendelkezők aránya (a másik oldalon érdekes módon a diplomások aránya viszont elmarad az országos átlagtól), vagyis van még igen jelentős tennivaló a képzési rendszer számára. A szakmunkás végzettségűek igen magas aránya pedig egyrészt a szakképzés kiemelt fontosságát, másrészt a minőség fokozott jelentőségét sugallja a szakképzési stratégia számára.

11 1.2.2 Munkaerőpiaci helyzet munkanélküliek (álláskeresők) A KSH Munkaerőpiac közleménye szerint 2012-ben Baranyában javult a munkanélküliségi ráta, miután a mutató értéke az egy évvel korábbi 15,7-ről 14,0%-ra csökkent, de az országosan jellemzőnél (10,7%) továbbra is kedvezőtlenebb maradt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a 2012. év decemberi zárónapján a nyilvántartott mintegy 28 600 álláskereső száma az előző év azonos időszakához képest kevesebb, mint egy százalékkal mérséklődött. Ugyanezen időszak alatt az ország megyéi közül Békésben számláltak még az előző évinél (4,6%-kal) kevesebb munkanélkülit, míg a többi megyében a regisztráltak számában 0,1 és 10% közötti növekedés következett be. Baranyában a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya egy év alatt 16,3-ről 16,5%-ra változott, ami az országos átlagot 3,7 százalékponttal haladta meg. A megyék rangsorában Baranya továbbra is a középmezőnyben foglalt helyet a 7. legmagasabb munkanélküliségi rátájával, míg Somogy az 5., Tolna a 11. helyen állt. Az állományon belül az átlagosnál nagyobb ütemű, 2,6%-os fogyás jellemezte az álláskereső nők számának változását, akik a regisztráltak 48%-át alkották. Iskolai végzettségük szerint az álláskeresők legnagyobb csoportját, több mint felét, továbbra is a középfokú végzettségűek tették ki, számottevően nem csökkent a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya (41%), és változatlan maradt a diplomával rendelkezőké (4,7%). Az aktívan munkát keresők fele 6 hónapnál rövidebb ideje jelentkezett be az illetékes Munkaügyi Kirendeltségen, míg az álláskeresők közül minden harmadik több mint egy éve szerepel a nyilvántartásokban. A munkanélküliek közül meg kell említeni a pályakezdőket, akiknek a száma 2012 júniusától kezdett el jelentősen az iskolaév végén szokásos szezonális ingadozás mértékét meghaladóan gyarapodni. A munkaerő piacra újonnan bekerülők száma szeptemberben mikor a pályakezdők elhelyezkedését segítő Első munkahely garancia program indult, ahol a támogatások egyik feltétele a munkaügyi központokban történő regisztráció volt tovább nőtt és az év végéig tartósan magas maradt. Egy év távlatában a nyilvántartott álláskeresőkön belüli arányuk 10-ről 13%-ra, számuk pedig háromtizedével emelkedett. A pályakezdők számával együtt, de korántsem olyan mértékben 2011 decemberét 7%-kal meghaladóan nőtt a 25 év alatti, fiatal munkanélküliek száma, ami egyben azt is jelenti, hogy az ennél idősebb korosztályból is többen vártak életük első munkahelyére. A nyilvántartott álláskeresők adatait tekintve Baranya megye városai közül általában Komlón, Mágocson, Mohácson, Sellyén és Szigetváron van a legtöbb regisztrált munkanélküli. A pályakezdő munkanélküliek aránya Sásd, Siklós, Kozármisleny, Harkány, Szentlőrinc és Harkány területén kimagasló, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségei, végzettségükhöz képest is rosszak a megyén belül. A diplomás álláskeresők aránya a pécsi kistérségben, Kozármislenyben és Pécsett a legmagasabb. Az elvándorlási adatok jól mutatják, hogy munkahely-keresés és magasabb jövedelemszerzés céljából számos pályakezdő és diplomás fiatal hagyja el a megyét. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaerőpiac egyes fontos szegmenseiben a Baranya megyei kistérségekben (2012. június) A nyilvántartott álláskeresők 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A pályakezdők A diplomások aránya a munkavállalási korú állandó népességből, % aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % Pécs 7,1 4,1 58,0 9,2 9,8 Bóly 5,8 2,5 43,3 9,3 8,7

12 Harkány 6,1 2,6 43,4 10,1 8,2 Komló 13,3 7,8 59,1 9,8 3,0 Kozármisleny 5,4 2,5 46,8 11,8 11,4 Mágocs 12,1 7,0 57,8 9,9 1,0 Mohács 12,9 5,5 42,9 8,1 4,4 Pécsvárad 7,4 4,4 59,5 11,0 6,0 Sásd 9,1 4,1 45,1 17,2 5,9 Sellye 14,4 7,8 53,9 6,3 3,2 Siklós 11,1 5,9 52,7 12,0 4,7 Szentlőrinc 9,3 4,9 52,6 11,2 5,6 Szigetvár 12,4 5,3 43,0 9,3 3,7 Villány 8,4 3,9 46,3 9,5 6,8 Összesen 8,8 4,8 54,2 9,5 7,0 A következő tábla szakmacsoportonként mutatja be a regisztrált álláskeresők, az új bejelentett álláshelyek és a rendelkezésre álló üres álláshelyek számát. (A mellékletben közölt táblázatok ezt részletesebb szakmaszerkezeti bontásban, munkaügyi kirendeltségenként megbontva tartalmazzák, így részletesebb összevetésre is lehetőséget kínálnak.) Az álláskeresők és az üres munkahelyek száma szakmaszerkezeti bontásban, a 2012. októberi zárónapon, megyei összesítésben (fő) FEOR foglalkozások A regisztrált álláskeresők száma 0 Fegyveres szervek foglalkozásai 10 1 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők 2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 3 Egyéb felső- vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Az új bejelentett álláshelyek száma A rendelkezésre álló üres álláshelyek száma 312 2 8 1443 15 78 2072 23 197 1853 11 102 4475 24 171 548 1 33 7 Ipari és építőipari foglalkozások 3995 37 192 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 2098 13 122 9546 58 1250 Összesen 26355 184 2153 Forrás: Munkaügyi Központ, 2012. októberi adatok (részletesen ld. MK adatok.xlsx a mellékelt könyvtárban) A magas munkanélküliségi ráta már önmagában is jelzi, hogy hiányzik a gazdaság dinamizmusa, a munkahelyteremtés a baranyai gazdaságban. Más közelítésben ez azt is jelzi,

13 hogy igen jelentős munkaerő-piaci tartalékkal rendelkezik a megye, amelynek aktivizálásához a munkahelyteremtés mellett a foglalkoztathatóság javítása is szükséges, ez pedig a képzés/szakképzés számára fontos jövőbeli feladatot jelent. Egyáltalán nem pozitív jelenség, hogy a nyilvántartott álláskeresők 41%-a legfeljebb 8 osztályos végzettséggel rendelkezik, illetve más közelítésben a regisztráltak 36%-a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokban dolgozott korábban (bár az új bejelentett álláshelyek 31%-a és a rendelkezésre álló üres munkahelyek 58%-a is ebbe a kategóriába tartozik). Ezek olyan jellemzők, amelyeken egy tudásigényes, minőségi fejlődési irányt választó megye (és gazdaság) mielőbb meg kell, hogy változtasson. Az adatok egyúttal jelzik a strukturális problémákat is: a kínálati oldal nem azzal a képzettséggel rendelkezik, mint amit a munkaerőpiac kíván. A képzés (szakképzés, munkaerő-piaci képzés) számára fontos feladatot jelent a képzés jobb illesztése a gazdaság igényeihez (a kínálati többlet és a kielégítetlen kereslet egymáshoz igazítása, illetve a foglalkoztathatóság javítása, a halmozottan hátrányos helyzetű (szakképzettség nélküli tartósan munkanélkülivé vált) álláskeresők kiemelt segítése. 1.2.3 A munkaerőpiaci helyzet változása, 2013-2014 A gazdasági aktivitást tekintve (ld. a következő táblát) az elmúlt évek jelentős változást hoztak. 2013-ban az előző évhez képest jelentősen csökkent a munkanélküliek aránya, olyan mértékben, hogy miközben a korábbi években Baranya pozíciója mindig jóval rosszabb volt az országos átlagnál, 2013-ban már ezt a hátrányt ledolgozva az országos átlag közelébe került. A foglalkoztatási ráta is ugrásszerűen nőtt (nem utolsó sorban a Munkaügyi Központ által eredményesen szervezett, koordinált közmunkáknak köszönhetően): míg országosan a foglalkoztatási ráta 1%-ponttal emelkedett, Baranyában a növekedés 3,5%-pontot jelentett. Mindezek eredőjeként az aktivitási ráta is jelentősen, a régiós és országos átlagot meghaladó ütemben nőtt. Munkanélküliségi ráta A 15 74 éves népesség gazdasági aktivitása, % 2012 2013 Baranya 14,7 10,4 Dél-Dunántúl 12,0 9,1 Összesen 10,9 10,2 Foglalkoztatási ráta Baranya 46,2 49,7 Dél-Dunántúl 46,6 48,8 Összesen 50,6 51,6 Aktivitási ráta Baranya 54,2 55,4 Dél-Dunántúl 53,0 53,8 Összesen 56,9 57,5 Forrás: KSH STADAT, letöltés 2014. 11. 17.

14 A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint 1 (a 15-74 éves népesség körében) 2014. II. negyedévében Baranya megyében 150,8 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,7%-os növekedést jelent. A munkanélküliek 2014. II. negyedévi átlagos száma 15,5 ezer volt, egy év alatt 3,1%-kal csökkent. A 15-74 éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 50,9%-ot tett ki, 0,8%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási ráta 0,6%-ponttal emelkedve 56,1%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A foglalkoztatási ráta országos átlagtól való elmaradása nőtt az előző negyedévihez viszonyítva 2,8%-ról 3,3%-pontra, az aktivitási ráta eltérése az országostól ugyanakkor csökkent 3,0%-ról 2,8%-pontra. Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 9,3%-ot tett ki, ami 0,4%-ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál, az országos átlagnál pedig 1,3%-ponttal magasabb. A legalább 5 főt foglalkoztató Baranya megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2014. II. negyedévében 80,2 ezer főt tett ki, amely 2,0%-kal magasabb volt az előző évinél, miközben országos szinten 5,5%-os emelkedés volt tapasztalható. A versenyszféra létszáma 41,5 ezer fő, 5,3%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, a közszférában foglalkoztatottak 35,3 ezer fős száma viszont 28,3%-os emelkedést mutat (2014. I. negyedéves adat). A nemzetgazdasági ágakat tekintve a humán-egészségügyi, szociális területen több mint 73,1%-al nőtt a foglalkoztatás. Kisebb mértékű a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (13,4%), és a bányászat, kőfejtés (20,8%) ágazatokban bekövetkezett létszámnövekedés. Ugyanakkor a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató feldolgozóiparban minimálisan (2,0%) kisebb a létszám (2014. II. negyedéves adat). Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Baranya megyében 2 2013.II. 2014.II. Megnevezés 2013.II. 2014.II. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 377,1 374,0 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) b) 298,8 296,4 79,2 79,3 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 165,7 166,3 43,9 44,5 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 149,7 150,8 39,7 40,3 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 16,0 15,5 4,2 4,1 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 78,7 80,2 20,9 21,4 Inaktívak száma (ezer fő) b) 133,1 130,1 35,3 34,8 1 A 2014-es helyzetet és az előrejelzés eredményeit részletesen a Stratégiai tanulmányok kötet IV. tanulmánya tartalmazza. 2 Forrás: KSH Stadat táblák 2012. és 2013. IV. negyedév a) 2013, ill. 2014. január 1-jén. b) 2014. I. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) Az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti 2013. IV. negyedéves évközi adatai.

15 A Stratégia Mellékletének II/7., 8. és 10. táblái a Munkaügyi Központ 2014. szeptemberi zárónapi adatai alapján további, az irány-arány döntések szempontjából fontos adatokat mutatnak be: A regisztrált álláskeresők száma iskolai végzettség szerint, Regisztrált álláskeresők száma szakmaszerkezeti bontásban, Az új bejelentett álláshelyek száma szakmaszerkezeti bontásban. 2. Társadalmi-demográfiai környezet Az elemzés célja annak vizsgálata, hogy hogyan alakul a demográfiai helyzet, és ennek alapján a képzés iránti társadalmi szükséglet a jövőben. 2.1 A népesség száma és kor-összetétele A KSH közleménye szerint Baranya megye fontosabb népmozgalmi folyamatai az országosan tapasztalható kismértékű javulással szemben továbbra is kedvezőtlenül alakultak. Csökkent a születésszám, többen haltak meg, ebből adódóan gyorsult a népességfogyás. Baranyában 2012 folyamán az előzetes adatok szerint 3150 élve születést regisztráltak, csaknem 3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ország megyéi közül kizárólag Baranyában történt csökkenés, a többi megyében valamint a fővárosban is az előző évinél több gyermek született 2012-ben. Az előzetes adatok alapján számított 8,1 ezrelékes élve születési arányszám számottevő mértékben elmaradt a 9,1 ezrelékes országos átlagtól, vagyis Baranyában ezer lakosonként eggyel kevesebb gyermek született, mint az országban általában. További kedvezőtlen fejlemény a halálozások számának az országosnál is nagyobb mértékű emelkedése. Baranyában az elmúlt év során 5200 lakos hunyt el, 2%-kal több, mint egy évvel korábban (országosan 0,5%-os növekedés történt). A megyében 13,4 halálozás jutott ezer lakosra, amely valamivel felülmúlta az ország 13,0 ezrelékes átlagát. A csökkenő születésszám és a romló halandóság együttes következményeként fokozódott a népesség-csökkenés üteme. A születések és a halálozások negatív egyenlege miatt a megye lakossága 2012-ben 2050 fővel lett kevesebb, a természetes fogyás 10,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Míg Baranyában a természetes népmozgalomból adódóan ezer lakosonként 5,3 fővel, országosan kisebb mértékben, 3,9 fővel fogyatkozott a népesség. Év A baranyai népességszám alakulása, népsűrűség, január 1. száma A lakónépesség változása az előző év azonos időpontjához képest, % az országos százalékában Egy km 2 -re jutó lakónépesség 2008 396 633 99,6 3,9 90 2009 394 911 99,6 3,9 89 2010 393 758 99,7 3,9 89 2011 391 455 99,4 3,9 88 2012 388 907 99,3 3,9 88 Forrás: KSH

16 A megyében élő népesség fogyása a megye területén belül nem egyenletes, a csökkenés jelentős területi eltérés mutat. A megye középső részén, Pécs környékén jelölhető ki egy összefüggő településcsoport, főként a várost délről és nyugatról övező települések, amelyek az elmúlt évtized során növelni tudták népességüket. Tehát a térség magját, a negatív mérlegű Pécset, pozitív egyenlegű agglomeráció övezi. A megye DNy-i térsége, Sellyétől nyugatra és délre, valamint az északnyugati megyehatárhoz közeli dél-zselici kistelepülések alkotják a megye legnagyobb mértékben csökkenő, elöregedő népességű településeit. A megye fogyása összességében lassul, de a növekvő Pécsi és lassuló ütemben fogyó Pécsváradi és Szentlőrinci kistérség mellett az összes többi kistérség népessége gyorsuló ütemben fogy. Magas az elvándorlás, növekszik az elhalálozások száma, 2012 első félévétől enyhe javulást mutat a születések száma. Az elvándorlás mértéke elsősorban a gazdasági válság hatásaként különösen 2010 és 2011 években emelkedett jelentősen a korábbi időszakhoz képest, melyben egyértelmű szerepet játszott a korábban is jellemző, a munkahelyek - különösen a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek alacsony száma (agyelszívás), de ez a tendencia napjainkra elérte a feldolgozó ipar és a szolgáltatói szféra felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkoztatotti körét is. A lakónépesség számának csökkenése a KSH adatai szerint 2012-2013-ban is folytatódott. A népesség száma 2014. január 1-én már csak 373 984 fő volt, ami az ország népesség-számának 3,8%-a (vagyis a csökkenés meghaladja az országos átlagot). Ezen belül is sajátos jellemzője Baranyának a viszonylag idősebb kor-összetétel. 2014. január 1-én Baranyában élt az ország 65 éves és annál idősebb népességének 3,92%-a, a munkaképes korúaknak (15-64 évesek) már csak 3,78%-a, a fiataloknak (0-14 évesek) pedig csak 3,65%-a. 2.2 Az általános és középfokú iskolai korosztályok létszámának várható alakulása A megye alap- és középfokú oktatása az országosan ismert tendenciákkal jellemezhető (népességszám-fogyás, kihasználatlan kapacitások, egymás ellen ható, rövid távú fejlesztések). 2001 és 2012 között közel 20%-kal csökkent a 0-14 éves korosztály létszáma (66 ezerről 54 ezer főre), amit kismértékben meghaladott az országos trend. A gyorsan fogyó gyereklétszám egyszerre teszi gazdaságtalanná és ugyanakkor pazarlóvá az ágazatot. A területi széttagoltság természetes velejárója, hogy az oktatás valamennyi foka nehezen finanszírozható. A 0-14 éves korúak számának változása (volumenindex) 100 95 Baranya Magyarország 90 % 85 80 75 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Év Forrás: KSH

17 A mellékletben közölt tábla nemek és korcsoportok szerinti bontásban is megadja a baranyai lakónépesség számát és megoszlását. Ebből számunkra különösen fontos, hogy 2012 elején a 15-19 éves korosztályhoz 11.251 férfi és 10.931 nő, összesen 22 182 fő tartozott, ami az előző évihez képest közel 4%-os csökkenést jelent. 3. Az oktatási rendszer helyzete Baranyában Az oktatási kapacitás jelenti a megye egyik legfontosabb tartalékát, kitörési potenciálját. 3.1 Alapfokú képzés A vizsgálat annak megismerésére irányul, hogy az alapfokú képzés milyen volumenű és felkészültségű, potenciálisan beiskolázható tanuló-létszámot bocsát ki. A megyében 146 általános iskola működött 2011-ben. Rögzíthető az elmúlt évtizedben bekövetkezett folyamatos csökkenés (2000/2001-ben még 181 volt). Az általános iskolások száma 28339 (2011) volt, mely közel 10000 fővel kevesebb, mint 2001-ben (38000). Baranyában 72 általános iskolás jut ezer lakosra, Magyarországon 75, ebben a tekintetben a megye ellátottsága átlagos. A megye 301 településéből 112-ben van óvodai ellátás, 92 településen általános iskola helyben. A települések több mint 50%-ában van óvoda a pécsváradi, mohácsi, bólyi járás területén, és ebben a térségben általános iskolák is találhatóak a települések több mint 40%- án. Ezzel szemben áll a Hegyháti járás (Sásd) területének mutatója, ahol 5 településre jut egy iskola. Tudjuk, hogy a saját iskola minden település számára kiemelt jelentőséggel bír, annak mással nehezen pótolható népesség-megtartó és közösségi, kulturális funkciója miatt. Ugyanakkor főleg az alsó tagozatot követően inkább a kevesebb, de jó színvonalú képzést biztosító iskolákból álló hálózat kialakítását és fenntartását tartjuk fontosnak, kiegészítve azt megfelelő infrastruktúrával (az iskolába járáshoz is igazodó tömegközlekedés, iskolabusz, kollégium). Ezekben az intézményekben 3.093 fő pedagógus 135 fő nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott összesen 3228 fő végezte a pedagógiai munkát. (A mellékletben részletes kimutatás található az érintettek munkaidő, képesítés és kor szerinti megoszlásáról.) Az általános iskolai képzés alapozza meg a gyermekek további képezhetőségét. Az általános iskolai képzésnek módszertanát és tartami elemeit illetően alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szakmák iránt érdeklődő, motivált fiatalokat adjon át a középfokú képzésnek. Az általános iskolai oktatás az elmúlt időszakban a tárgyi tudás megkövetelése irányába ment el, a fejlesztés szemlélete alig tapasztalható az alapfokú oktatásban. Háttérbe szorult a gyermekek kreativitásának fejlesztése, ami nagyon fontos eleme a későbbi tanulásnak és a munkakörnyezetben való boldogulásnak. A pozitív motiváció helyett eluralkodott az általános iskolákban a szankcióval való nevelés, amely a gyermekeket elidegeníti az iskolától, érdeklődésüket csökkenti. Az átlagtól bármilyen - akár pozitív, akár negatív - irányba eltérő gyermekek motiválására, fejlesztésére a jelenlegi általános iskolai oktatás nincs felkészülve. Ezt tovább fokozzák a generációk (tanárok és az Y, Z generáció) közötti egyre nagyobb különbségek kérdése, amelyre az oktatók jelentős része szintén nincs felkészülve. Miközben a nyugati társadalmakban mind az iskolai oktatás, mind pedig a vezetőképzés alapvető vezérfonala az emberközpontúság, a pozitív motiváció, a megerősítés, addig a

18 magyar alapfokú oktatás túlnyomórészt a büntetést, a szankcionálás eszközét alkalmazza a gyermekek teljesítményének elmaradása esetén. Ezzel egyidejűleg a rendet zavaró, társaikkal szemben elfogadhatatlan magatartást mutató gyermekekkel szemben nem kellő eréllyel és hatékonysággal lépnek fel a pedagógusok. Mivel Pécsett pedagógus-képzés is folyik, így a megyében jó esély van a fenti tendenciák korrigálására. 3.2 Pályaorientáció Hogyan működik, mennyire hatékony a pályaorientáció, mennyire segíti a továbbtanulási irányok és szakma-szerkezeti arányok munkaerőpiaci igényeknek is megfelelő alakítását? Az elmúlt évtizedben a közép- és felsőfokú képzés nem elhanyagolható számban bocsátott ki olyan fiatalokat, akiknek elhelyezkedési lehetőségei gyengék voltak. Ennek oka többek között az volt, hogy a fiatalok nem rendelkeztek valós munkaerőpiaci információkkal, így nem a munkaerőpiacon keresett szakmát választottak. Az általános iskolákban nem állt rendelkezésre olyan információ, amely megtámogatta volna a fiatalok döntését. A pályaválasztási szülői értekezleteken főleg a középfokú intézmények képviselői vettek részt, ez alól csak kevés kivétel volt. Az elmúlt években egyre nő a pályaorientáció jelentősége. A pályaorientáció alapvető célja az, hogy a fiatalokat a képességüknek és érdeklődésüknek megfelelő pályára irányítsa. Emellett nagyon fontos az, hogy megfelelő információkkal lássa el a fiatalokat és a döntésüket befolyásoló tanáraikat és szülőket a munkaerőpiac realitásairól, az elhelyezkedési lehetőségekről. Ebből következően a jövőben a munkaerő piac és az általános iskolák közötti közvetlen együttműködést fokozni kell. Meg kell találni azokat a fórumokat, amelyeken a pályaválasztási döntést befolyásoló szülők, pedagógusok és maguk a fiatalok reális információkat kapnak a szakmák valós tartalmáról és az elhelyezkedési lehetőségekről. Meg kell nyerni a cégeket is az aktív részvételre. A pályaorientáció koordinálásában a kamarának kiemelkedő jelentőségű feladata van. A következő tábla a nevelési tanácsadások igénybevételét mutatja be. Feltűnő, hogy a régión belül mennyire alacsonyak a baranyai adatok (a megye országos összevetésben is az utolsó előtti helyen áll). Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy Baranya megyében még sok potenciál van a nevelési tanácsadás igénybevételét illetően, hiszen még a szomszédos Somogy megyében is több, mint háromszor annyi gyermek esetében élnek a lehetőséggel. Nevelési tanácsadót igénybevevők száma (iskolaérettségi, fejlettségi vizsgálatban részt vevő gyermekek száma nélkül) Megnevezés Baranya Somogy Tolna D-Dunántúl Összes gyermek, tanuló 3524 12047 5097 20668 0-7 éves gyermekek 1037 4725 1883 7645 Tanulók: - általános iskolai 2061 6554 2838 11453 - gyógypedagógiai osztályba járó 19 7 10 36 - magán 0 2 7 9 - gimnáziumi 183 188 69 440 - szakközépiskolai 140 77 114 331 - szakiskolai 79 490 154 723 - ifjúsági tagozatos 2 15 17 Forrás: Statisztikai tájékoztató Oktatási évkönyv 2011/12 KSH Budapest, 2012 p. 141.

19 A pályaválasztás támogatásában sok szereplő és intézmény vesz részt a megyén belül is. A következőkben a teljesség igénye nélkül mutatunk be néhány rendszeresen megtartott pályaválasztási tájékoztatót, rendezvényt (rendezvény-sorozatot): a) A BAMKH Munkaügyi Központja (MK) pályaorientációs szolgáltatásai pályaválasztási kiadványok az év minden munkanapján működő Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Patrónus Mentor-tanár program a kirendeltségeken működő munkavállalási tanácsadók pályaorientációs tevékenysége a munkapszichológus tanácsadó munkája. b) Pályaválasztási rendezvények B terv képzési kiállítás (április) a MK szervezésében Előrelátó kiállítás a szakmákról (MK) Mi a pálya? Pécs, Mohács, Szigetvár, Siklós programsorozat (MK). El kell érni, hogy az egyes megyei helyszíneken az iskolák mellett a cégek is megjelenhessenek, bemutathassák a szakmákat. c) Üzemlátogatások szervezése A pályaválasztási hónap keretében Nyitott Kapuk céglátogatás-sorozat a diákok és szüleik számára. A rendezvénysorozat állomásaiként Pécsett és a megyében működő cégek mutatják be az általuk képviselt szakmákat, így a részvevőknek lehetőségük nyílik különböző szakmák közelebbi, életszerű környezetben történő megismerésére Girls day szervezése: paradigma-váltás a nem lányos szakmák tekintetében, azok fiús bemutatása lányok számára. d) Közvetlen pályaválasztási tájékoztatók, kapcsolatok pályaválasztási tájékoztatók, szülői értekezleteken való részvétel kamarai kapcsolatfelvétel a baranyai gimnáziumok igazgatóival, hogy párbeszédet kezdeményezzen, tájékoztatást adjon a szakmatanulás lehetőségeiről Pályaválasztási Klub: cél, hogy minden megyei általános és középfokú oktatási intézményben legyen egy olyan pályaválasztásért felelős kapcsolattartó, akinek a közreműködésével a PBKIK segítséget tud nyújtani a tanulóknak és szüleiknek a pályaválasztási döntésben, a tanároknak annak megismerésében, hogy mi van a munkaerőpiacon. Fórum, ahol a cégvezetők mondják el, hogy melyek azok a szakmai és emberi kompetenciák, amelyek náluk meghatározzák a munkaerő-felvételt. e) Tanulmányi versenyek tanulmányi versenyekre való invitálás Gép-ésszel Baranyában szakmaismereti verseny: célja a gépipari szakmák megismertetése a pályaválasztás előtt álló 7. és 8. osztályos tanulókkal a Szakma Sztár Fesztivál a Hungexpo területén várja a döntős versenyzőket és a látogatókat. A PBKIK a rendezvényre szakmai kirándulást szervez a szakiskolák körében. f) PR Média megjelenésekben a szakmunka szakmai színvonalának és a kvalifikált fizikai munkakörökben kínált biztos megélhetési lehetőségek hangsúlyozása. A fenti sokszínű aktivitás ellenére sem lehetünk elégedettek a pályaorientációs munka eredményességével. A továbbfejlesztésnél abból kell kiindulni, hogy a pályaorientáció külső, munkaerőpiaci szereplői mellett alapvető fontosságú a belső, iskolai, intézményi

20 szereplők hozzáállása, és aktivitása. A jövőben ez utóbbi dimenzió javítására különleges esélyt kínál az, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban (KIK) a járási tankerületek mellett lesz egy megyei központi tankerület, ahová az összes szakképző tartozik. Ennek vezetője, valamint az összes járási tankerület-vezető mint az általános iskolák fenntartói fontos szereplői lesznek/lehetnek ennek a folyamatnak. Ha azt szeretnénk, hogy a pályaválasztás már az általános iskoláknál megjelenjen, őket is meg kell nyerni a pályaválasztás ügyének. Be kell vonnunk az egyházi iskolákat is. 3.3 A középfokú képzés A középiskolai képzés valamilyen formája 17 településen található meg. A középfokú oktatási intézmények között 36 szakiskola, 34 gimnázium és 30 szakközépiskola található. Nappali oktatásban 21 435 diák vett részt a 2010/11-es tanévben, melyből közel 40% gimnáziumban tanult. Ez túl magas aránynak látszik, az országos 34%-ot is jelentősen meghaladja. A különösen magas gimnáziumi súllyal párhuzamosan kiemelkedően alacsony a szakképzésben tanulók számaránya. A megyében ezer lakosra 55 középiskolai tanuló jut, mely kismértékben alatta marad az 58-as országos értéknek, a szakiskolások száma megegyezik az országos fajlagos mutatóval, gimnáziumi tanulok száma fajlagosan Budapest után Baranyában a legmagasabb, míg a szakközépiskolások száma Pest megye után megyénkben adja a legalacsonyabb fajlagos értéket. A megyében a befejezett legmagasabb végzettség tekintetében az országos átlagot meghaladja a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya. A csak 8 osztályos, illetve a 8 osztály alatti végzettségűek aránya is kedvezőbb képet mutat az országosnál, azonban a szakmunkás végzettségűeket tekintve már nem ennyire kedvező a helyzet. A területi differenciáltság e tekintetben is megmutatkozik. A Pécsi kistérség, különösen Pécs mutatói pozitívak, míg az Ormánság, elsősorban a Sellyei kistérség lakossága iskolázottsági mutatatói kedvezőtlenek. Érettségit adó képzések A szakközépiskolák részletes adatait a következő táblázat mutatja be. A hallgatói létszám mintegy 6%-kal csökkent 2005-2011 között. Szakközépiskolai nevelés és oktatás Megnevezés 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 Iskola-feladatellátási hely 33 35 35 29 28 30 Osztályterem 288 287 301 264 270 290 Pedagógus 761 811 748 683 654 675 Ebből: nő 514 545 504 447 427 444 Tanuló a nappali oktatásban 7 610 7 650 7 757 6 692 6 854 7 163 Ebből: 9. évfolyamos 1 670 1 599 1 639 1 464 1 246 1 363 9 12. évfolyamos 5 638 5 700 5 609 4 894 4 639 4 874 13. és magasabb évfolyamos 1 972 1 950 2 148 1 798 2 215 2 289 nő, % 49,5 48,9 47,8 47,6 49,0 49,4 kollégiumban lakó, % 15,7 14,0 12,8 12,4 12,4 11,7 Osztály a nappali oktatásban 305 313 303 254 266 277