Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. Módszertani Központ. Gyermekjóléti Központ.

20. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ Gyermekjóléti Központ szakmai program (egységes szerkezetben) 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás Tanácsa sz. határozatával jóváhagyta Kelt: Miskolc,.. elnök 1

Intézmény neve: Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi, Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ Székhely címe: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Gyermekjóléti Központ/szolgálat feladatait ellátó szakmai szervezeti egységek Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Arany J. u. 37. Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Kassai u. 19. Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Fazola H. u. 4. Avasi Területi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Szentgyörgy utca 42-44. Perecesi Szolgáltatási Központ címe: Miskolc, Bollóalja u. 115. Kistérségi Munkacsoport (Miskolc, Arany J. u. 37.) Szolgáltatási helyek: Bükkszentkereszt Bükkszentkereszt, Kossuth u. 24. Répáshuta Répáshuta, Kossuth u. 2. Harsány Harsány, Kossuth u. 80/A. Kistokaj Kistokaj, Széchenyi u. 45. Szirmabesenyő Szirmabesenyő, Kossuth u. 19. Sajóecseg Sajóecseg, Széchenyi u. 27. Sajókeresztúr Sajókeresztúr, Rákóczi u. 107. Sajósenye Sajósenye, Petőfi u. 14. Sajóvámos Sajóbábony Nyékládháza Nagycsécs Muhi Mályi Sajóvámos, Kossuth tér 1/a. Sajóbábony, Arany J. u. 5. Nyékládháza, Kossuth L. u. 47. Nagycsécs, Szent Anna u. 1. Muhi, Kossuth L. u. 86. Mályi, Botond u. 5. 2

Általános bevezető Az 1993. évi III. tv. (Szociális törvény) és az 1997. évi XXXI. tv. (Gyermekvédelmi törvény) a szociális biztonság megteremtése, megőrzése, valamint a gyermekek érdekeinek védelme érdekében, meghatározza az állam és az önkormányzatok által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a működésük alapvető szabályait, ellátásra való jogosultság feltételeit és érvényesítésük garanciáit. Mindkét törvény kimondja, hogy a szociális, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi ellátások feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint kisebb közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Miskolc Megyei Jogú Város 2013. január 1-től a szociális-, gyermekjóléti-, gyermekvédelmi feladatokat, valamint az egészségügyi alapellátások körébe tartozó védőnői és iskola-egészségügyi ellátást egy integrált saját fenntartásban működő intézmény keretei között kívánja biztosítani. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének IX-262/3443/2012.sz. határozata értelmében az önkormányzat fenntartásában működő intézmények a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központba olvadnak be, és a jogutód intézmény neve 2013. január 1-től Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ elnevezésre változik. A struktúra átalakítás elsődleges célja, hogy átláthatóbb, tervezhetőbb és hatékonyabban működtethető szolgáltató rendszer jöjjön létre. A javasolt szervezeti felépítés biztosítja a szakszerűbb és magasabb színvonalú szakmai munka keretfeltételeit és megalapozza az egységes minőségirányítási rendszer bevezetését. Az integrált intézményben szakmai és finanszírozási szempontok mentén feladatcsoportonként önálló szervezeti egységek (igazgatóságok) kerülnek létrehozásra, melyek között egyértelműen elkülönülnek az alap és szakellátási feladatok, illetve a különböző célcsoportokat érintő ezáltal eltérő szakmai kompetenciákat igénylő feladatok. Az integrált intézmény szakmai feladatellátását az igazgató irányításával 6 szakmai igazgatóság (5 szakterületi és 1 stratégiai) biztosítja szakmai igazgatóhelyettes közvetlen vezetése mellett. Valamennyi támogató funkció a létrejövő gazdasági igazgatóságon kap helyet, mely gazdasági igazgatóhelyettes irányításával működik. Az öt szakterületi igazgatóság alá rendeződnek az Szt. és a Gyvt. által ellátandó alap és szakosított ellátások, valamint az egészségügyi szolgálat. A stratégiai igazgatóság koordinál /ill. irányít minden olyan feladatot, amely valamennyi, ill. több szakterületet érint, összehangolja az egyes szakterületek munkáját (továbbképzés, képzési rendszer, fejlesztések pályázati munka koordinálása, intézményi szintű programok, rendezvények, intézmény arculata, PR tevékenység, kommunikáció, információáramlást, stb.) A gazdasági igazgatóságon kap helyet valamennyi támogató funkció (gazdasági adminisztráció, pénzügy-, számvitel, beszerzés, élelmezés konyhák üzemeltetése, műszak-szállítás, technikai kisegítő feladatok ellátása, stb.) Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének VI-144/4981/2013.sz. határozatának 4. pontja alapján a Közgyűlés hozzájárult a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ fenntartói feladatainak a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás részére történő átadásához. 2013. július 1-től a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ fenntartója a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás. 3

I. A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ szervezeti felépítése Szakterületi igazgatóságok és az általuk ellátott feladatok 1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatóság családsegítés gyermekjóléti szolgálat/központ gyermekek átmeneti gondozása (Gyermekek Átmeneti Otthona és Családok Átmeneti Otthona) 2. Gyermekek napközbeni Ellátása Bölcsődei Igazgatóság 3. Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága nevelőszülői hálózat gyermekotthon(ok) utógondozói ellátás 4. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága időskorúak szociális ellátása (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése) fogyatékos személyek ellátása (fogyatékosok nappali ellátása, fogyatékos személyek átmeneti ellátása, támogató szolgálat) pszichiátriai betegek ellátása (pszichiátriai betegek közösségi ellátása) 5. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatóság területi védőnői szolgálat iskola egészségügyi szolgálat Stratégiai igazgatóság és az általa ellátott feladatok továbbképzési rendszer, belső képzési rendszer működtetése, terepintézményi feladatok koordinálása, minőségbiztosítási rendszer bevezetése, minőségirányítási rendszer működtetése, szakmai nyilvántartási rendszer koordinálása, ellenőrzése, szakterületek közötti koordináció, információáramlás biztosítása, intézményi szintű programok, rendezvények szervezése, koordinálása, lebonyolítása, pályázati munka koordinálása, 4

szakmai fejlesztések előkészítése, tervezése, bevezetése, intézményi arculat (PR) A Stratégiai igazgatóság referensi rendszerben látja el a feladatokat. Gazdasági Igazgatóság gazdálkodási szervek (gazdasági adminisztráció, pénzügy, számvitel, vagyongazdálkodás, beszerzések) műszak-, szállítás-, anyaggazdálkodási egység (karbantartás, üzemeltetés, őrzés-védelem, parkgondozás, energetika, gépjárművek üzemeltetése, stb.) élelmezés, konyhák technikai feladatok (takarítás, mosás, stb.) 5

II. Az egyes szakterületi igazgatóságok telephelyei, a telephelyeken ellátott feladatok 1. Családsegítés és Gyermekjóléti Alapellátások Igazgatósága 1.1. Családsegítést, adósságkezelési tanácsadást és gyermekjóléti szolgáltatás/központ feladatait ellátó telephelyek, szolgáltatás céljára nyitva álló helyiségek Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Arany János u. 37. székhely) Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Kassai u. 19. szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Fazola H. u. 4. szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) Avasi Területi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Szentgyörgy u. 42-44. szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) Perecesi Szolgáltatási Központ (Miskolc, Bollóalja u. 115. szolgáltatás céljára nyitva álló helyiség) 1.2.Gyermekek Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.) 1.3. Családok Átmeneti Otthona (Miskolc, Egyetem u. 1.) 2. Gyermekek Napközbeni Ellátása Bölcsődei Igazgatóság Napsugár Bölcsőde Miskolc, Selyemrét u. 36. Mesemalom Bölcsőde Miskolc, Dózsa Gy. u. 36. Dobó katica Bölcsőde Miskolc, Hadirokkantak u. 26. Heim Pál Bölcsőde Miskolc, Kassai u. 19. Katica Bölcsőde Miskolc, Szilvás u. 39. 6

Napsugár Bölcsőde Miskolc, Hajós u. 1. Petneházy Bölcsőde Miskolc, Petneházy u. 10-12. Margaréta Bölcsőde Miskolc, Bokréta u. 1. Diósgyőri Bölcsőde Miskolc, Kuruc u. 65/a. Kilián Bölcsőde Miskolc, Könyves K. u. 31. 3. Gyermekvédelmi Szakellátások Igazgatósága 3.1. Nevelőszülői Hálózat (Miskolc, Egyetem u. 1.) 3.2. Utógondozói ellátást is biztosító gyermekotthonok Fruska Módszertani Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.) Junior Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.) Aranyhíd Gyermekotthon (Miskolc, Egyetem u. 1.) 3.3. Lakásotthon Aranyhíd Lakásotthon (Miskolc, Kiss tábornok u.) 7

4. Célcsoport Specifikus Szociális Ellátások Igazgatósága 4.1.Idősek ellátását biztosító szervezeti egységek Székhelyen (Miskolc, Arany J. u. 37.) nyújtott ellátások (Derűs Alkony Szolgáltatási Központ) étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Segítő kezek Szolgáltatási Központ Miskolc, Szondy Gy. u. 50. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Szépkor Szolgáltatási Központ Miskolc, Mátyás király u. 15. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Újgyőri Szolgáltatási Központ Miskolc, Andrássy u. 10. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Vársétány Szolgáltatási Központ Miskolc, Bartók B. u. 7. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Hámori Szolgáltatási Központ Miskolc, Palota u. 16. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Hejőcsabai Szolgáltatási Központ Miskolc, Sütő J. u. 6. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása Arany Alkony Szolgáltatási Központ Miskolc, Kabar u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek átmeneti elhelyezése Bulgárföldi Szolgáltatási Központ Miskolc, Fazola H. u. 4. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése Észak-Kiliáni Szolgáltatási Központ Miskolc, Kacsóh P. u. 8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése Avasi Szolgáltatási Központ 2 telephellyel Miskolc, Testvérvárosok u. 6. 8

Miskolc, Klapka Gy. u. 6-8. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása 4.2.Fogyatékos személyek szociális ellátásai Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona és Fogyatékos Személyek Gondozóháza Miskolc, Meggyesalja u. 10. (fogyatékos személyek nappali ellátása, fogyatékos személyek átmeneti elhelyezése) Támogató Szolgálat Miskolc, Meggyesalja u. 10. 4.3.Pszichiátriai betegek ellátása pszichiátriai betegek közösségi ellátása Miskolc, Meggyesalja u. 10. 5. Egészségügyi Szolgáltatások Igazgatósága területi védőnői szolgálat védőnői körzetek szerint iskola egészségügyi szolgálat oktatási, nevelési intézmények szerint 9

6. Székhelyen ellátott egyéb feladatok Stratégiai Igazgatóság feladatai Gazdasági Igazgatóság gazdasági adminisztráció Munkaügyi-, Humánpolitikai feladatok Módszertani feladatok III. A struktúra átalakítást meghatározó szempontok várható pozitív hatása Szakmai szempontok funkcionálisan és strukturálisan jól tagolt, átláthatóbb szervezeti keret kialakítása (vertikális szempont), melyben az egyes szakterületek világosan és egyértelműen lehatárolásra kerülnek, önálló szakmai irányítással a létrejövő szervezeti keret biztosítsa a tervezhetőbb, hatékonyabb szolgáltatásszervezést, a magas színvonalú szakmai munka feltételeit a területi kiegyenlítés elve, a városon belüli kapacitásszabályozás érvényesíthető legyen, a szervezeti forma nyújtson alapot a szükségletalapú szociális szolgáltatások biztosításához területi ellátások összehangolása, mely biztosítja a megfelelő ellátáshoz való gyors hozzájutást, csökkenti a bürokráciát, ugyanakkor kiszűrhetővé teszi a rendszerkihasználókat (horizontális szempont) az új szervezeti keret lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztések, a pályázati munka összehangolt, egységes rendszerben működjön minőségirányítási rendszer keretfeltételeinek megteremtése Gazdasági szempontok szolgáltatások volumenéhez igazodó infrastruktúra biztosítása az ellátási szükséglethez optimálisan igazodó szakmai jogszabályok előírásait betartó szakmai létszám biztosítása párhuzamosságok kiszűrése, megszüntetése az indokolt racionalizálás eredményeként az egyes ellátások szolgáltatási önköltségének reális mértékű csökkenése finanszírozhatóság fenntarthatóság biztosítása 10

Szolgáltatásfejlesztés szempontjai Pályázati forrás bevonásával (TIOP, ÉMOP, stb.) elavult, kihasználatlan infrastruktúra kiváltása, gazdaságosan működtethető épületekre, melyek modern és optimális szolgáltatási környezetet biztosítanak leromlott állapotban lévő infrastruktúra felújítása, a gazdaságosabb működtetés mellett, a munkafeltételek javítás 11

Belső szolgáltatásfejlesztéssel a meglévő infrastruktúra bázisán olyan kötelező feladatnak minősülő de jelenleg el nem látott szolgáltatási formák bevezetése, melynek működési feltételeit az állami finanszírozás fedezi szolgáltatási profil bővítése alapfeladaton túli, piacképes és hiánypótló szolgáltatások bevezetésével többletfinanszírozást nem igénylő Jó gyakorlatok rendszerszintű működtetése, adaptálása minőségbiztosítási rendszer ütemezett bevezetése minden ellátási területen Egy struktúra átalakítás (bármely strukturális változásról legyen szó) csak abban az esetben éri meg az áldozatot, ha annak érzékelhetően pozitív következményei lesznek minden rendszerszereplő (ellátott/igénybe vevő, dolgozó, fenntartó) számára. Az intézményi integráció Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ létrehozását egy átgondolt, csak egy éves előkészítő munka előzte meg, melyben minden rendszerszereplő szempontja, javaslata érvényre jutott. Ennek fényében az átszervezés várható és realizálható pozitív hatása ellátotti oldalról: jobb és gyorsabb tájékozódás az ellátórendszerben összehangolt, magasabb színvonalú szolgáltatáshoz, ellátáshoz való hozzájutás dolgozói oldalról: továbbra is intézményi keretben történő működés kiszámíthatóságot jelent továbbfoglalkoztatás minden aktív dolgozó számára garantált foglalkoztatás biztonsága nő várható összehangolt fejlesztések révén a munkafeltételek, a munkavégzés körülményei javulnak fenntartói oldalról: a rendszer átláthatóbbá válik érvényesíthető az egységes önkormányzati szociálpolitikai szemlélet tulajdonosi/fenntartói kontroll jobban érvényesíthető 12

13

A szociális és gyermekjóléti feladatellátás társadalmi háttere I. Társadalmi háttér a szolgáltatások kiemelt célcsoportjai 1. Társadalmi háttér A rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi átalakulás alapjaiban érintette a lakosság túlnyomó többségét, számos új és differenciált szükségletet, szociális problémát hozott a felszínre. Ezek közül legsúlyosabb a szegénység kiterjedése, valamint az egyenlőtlenségek gyorsütemű növekedése volt. A szegénység növekedésének legfontosabb háttértényezői között kell említeni, hogy a gazdasági szerkezet átalakítás következtében csökkent a foglalkoztatottak aránya, tömegek szorultak ki a munkaerőpiacról, megjelent és konzerválódott a tartós munkanélküliség, a jövedelem és a szociális transzferek reálértéke folyamatosan csökkent. A tömeges munkanélküliség átalakította a családok addigi szerkezetét, nőtt az inaktívak, eltartottak családon belüli aránya, mely együtt járt a háztartások bevételi és kiadási struktúrájának változásával. A gazdasági átalakulás következményeként a háztartások számára egyre nagyobb terhet jelentett és jelent a mai napig a lakhatás megoldása, illetve a lakhatással kapcsolatos kiadások fedezése. Az adósságspirál, az adósságok felhalmozódása azokat a háztartásokat érintette elsősorban (de nem kizárólagosan), amelyek tartósan jövedelemhiányosnak bizonyultak, ahol a bevételek növekedése nem tudott lépést tartani a lakhatáshoz kapcsolódó (közüzemi díjak, lakáshitel, stb.) költségekkel. A társadalmi, külső környezeti hatásokkal szemben védettséget jelenthetne a család, amely azonban szintén válságban van. A mai család általános jellemzője az értékválság mellet az, hogy nem tudja megfelelően betölteni hagyományos funkcióit, mint például a gazdasági, szocializációs, illetve védelmi funkciók. Az országban jelentős területi/regionális különbségek figyelhetők meg, melyek a rászorulók nagyságrendjében a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyében is megnyilvánulnak. A szembetűnő regionális különbségek mellet, az egyenlőtlenségek egy másik dimenzió a települési hierarchia mentén még erőteljesebben nyilvánulnak meg. A leszakadó zömmel kistelepülések, aprófalvak alkotta térségekben a társadalmi hátrányok halmozódása jellemző. A kistelepülések azok, ahol már az alapvető közszolgáltatások biztosítása is gondot okoz. A szociális ellátórendszer az elmúlt évtizedekben többé-kevésbé kiépült, azonban a hazai településszerkezet sajátosságaiból és az ezt leképező, széttagolt és diszfunkcionális működésből adódóan nem juthatnak érdemi segítséghez mindazok, akik erre rászorulnak. Mind a szociális támogatásokhoz, mind a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokhoz való hozzáférés esélye egyenlőtlen. 14

2. Kiemelt célcsoportok 2.1. Munkanélküliek Munkaerő-piaci helyzet jellemzői Alacsony foglalkoztatási szint A munkaerő-piaci helyzet legfontosabb jellemzője az alacsony munkaerő-piaci részvétel. 2008-ban a 15-64 éves népesség 56,7%-a volt foglalkoztatott, a foglalkoztatási ráta az előző évihez képest 0,6%-kal csökkent. A magyarországi foglalkoztatottsági szint 9,1% ponttal marad el az Európai Unió átlagától, mely elmaradás számottevőnek mondható. Az alacsony foglalkoztatási szintet egyrészt a fiatal (15-24 évesek), valamint az idősebb (nyugdíjkorhatár közelében lévő) korosztály alacsony foglalkoztatási szintje magyarázza. Magyarországon a fiatalok (15-24 éves korúak) ötöde dolgozik, míg az EU-ban ez az arány 39%. Az idős korosztály foglalkoztatási szintje pedig 14%-kal marad el az EU átlagától. Másrészt Magyarországon az iskolai végzettség szerinti különbségek igen jelentősek. Hazánkban az alacsony iskolai végzettségű legfeljebb 8 általános iskola munkaképes korúak foglalkoztatási szintje nem éri el a 30%-ot, míg ez az arány az EU-ban közel 50%. Kedvezőtlen és konzerválódni látszó jelenség, hogy a munkanélküliek jelentős része tartósan nem tud visszalépni a munkaerőpiacra. Regionális különbségek A régiók között és a régiókon belül is jelentős különbségek figyelhetők meg a foglalkoztatás és a munkanélküliség tekintetében. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2008. évben országos átlagban 10,0% volt. A ráta értéke a legalacsonyabb Közép-Magyarországon volt 3,6%-os értékkel, míg a legmagasabb értéket Észak-Magyarország mutatta 17,8%-kal. Az Észak- Magyarországi régió mellett a negatív póluson helyezkedik el az Észak-Alföldi (17,5%) és a Dél-Dunántúli régió (14,3%). (A gazdasági recesszió az eddigi folyamatok alapján azonban a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókat érintette negatívabban. A területi különbségek várható csökkenése a kedvezőbb helyzetű régiók relatív pozíciójának romlása miatt következett be.) A helyi munkaerő-piacnak számító kistérségek szintjén a területi különbségek még szembetűnőbbek. Ezen a szinten a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek esetenként többszörösére nőttek. Kistérségi szinten a magas munkanélküliség szinte törvényszerűen jár együtt a problémák halmozódásával: magas az alacsony iskolai végzettségűek, 15

munkaerőpiacról tartósan kiszorulók, inaktívak aránya és az átlagosnál magasabb a rendszeres szociális segélyben, ill. rendelkezési állási támogatásban részesülők aránya. 16

Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok jellemzői A munkaerő-piaci hátrányok, és a kirekesztődés kockázata fokozottabban érint egyes társadalmi csoportokat A legalacsonyabb iskolai végzettségűek nemzetközi összehasonlításban is alacsony foglalkoztatási arányának kiemelkedő szerepe van a magyarországi alacsony foglalkoztatási rátában. (Hazánkban a munkaképes korú, legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők kevesebb, mint 30%-a foglalkoztatott, szemben az EU közel 50%-os arányával. A romák rendkívül rossz munkaerő-piaci helyzetében egyszerre több, egymást erősítő tényező játszik szerepet. Alacsony, vagy elavult képzettséggel rendelkeznek, jelentős részük az ország munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű régióiban, munkalehetőséget alig kínáló kistelepüléseken él. Emellett a munkaerő-piaci reintegráció szempontjából különös jelentőséggel bír, a romákkal szemben megnyilvánulók előítéletét, az őket sújtó diszkrimináció (2003. évi országos reprezentatív cigányvizsgálat szerint a munkaképes korú cigány férfiak 29%-a, a nők 16%-a volt foglalkoztatott). A megváltozott munkaképességű, valamint fogyatékkal élő emberek munkavállalási lehetőségeik igen korlátozottak. Esetükben is a problémák halmozódása jellemző. Emellett önálló életvitelüket nehezíti, és munkavállalási esélyeiket csökkenti a fizikai és kommunikációs akadálymentesítés alacsony mértéke. A nők foglalkoztatásában érzékelhető lemaradás több okra vezethető vissza: egyrészt 1998-ig, jóval alacsonyabb életkorban mehettek nyugdíjba, másrészt jelentős részben ők veszik igénybe a gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátásokat. A magas inaktivitásban vélhetően szerepet játszik, hogy a család és a munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások hozzáférése erősen korlátozott. A kisgyermekes anyákat nem elhanyagolható mértékű diszkrimináció is sújtja a munkáltatók részéről. A fiatal 15-24 éves korosztály körében a munkaerő-piaci aktivitás igen alacsony. 2008-ban a korcsoport alig 20%-a volt foglalkoztatott. A hosszabb ideig tartó tanulás miatt egyre inkább kitolódik a munkába állás ideje. Az oktatásban eltöltött hosszabb idő, az oktatásban résztvevők számának emelkedése, az általános képzettségi szint emelkedése mellett, hozzájárult a munkaerő-piaci feszültségek enyhítéséhez. Ma már azonban világos, hogy az oktatási expanzió nem a gazdasági szerkezetváltás igényeihez igazodóan ment végbe. Jelenleg az oktatási rendszerből kilépő fiatalok elhelyezkedése jelent egyre nagyobb problémát. További problémát jelent a középfokú oktatásból lemorzsolódók növekvő tendenciája, amely jelentős szerepet játszik az alacsony iskolai végzettségű népesség újratermelődésében. A munkanélküliség szempontjából különösen veszélyeztetett társadalmi csoport az idősebb (nyugdíjkorhatárhoz közeli) elsősorban alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók csoportja. 17

Számukra a munkahely elvesztése az esetek jelentős részében a tartós munkanélküli karrier kezdetét jelenti. Ugyanakkor az tapasztalható, hogy a munkahely keresés szempontjából ez a legmotiváltabb csoport. Az olyan speciális problémákkal küzdő csoportok, mint a hajléktalanok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegségben szenvedők, büntetésvégrehajtási intézményből szabadulók, a munkaerő-piaci részvétel szempontjából különösen hátrányos helyzetűeknek tekinthetők. Esetükben alapvető feltételek (lakhatás megoldása, rehabilitációt segítő terápiás programok) hiányoznak ahhoz, hogy esélyük legyen a munka világába való bekapcsolódásra. Egyre súlyosbodó problémát jelent, hogy felnőtt és munkaképes korúvá vált a második generációs munkanélküliek nemzedéke. Egyre szaporodik azon munkanélküli háztartások száma, ahol a felnőtté váló gyermek/fiatal munkanélküliként kezdi meg felnőtt életét. Összességében a munkának központi szerepe van az ember életében, a munkából szerzett jövedelem biztosítja a létfenntartáshoz, a társadalmi élethez szükséges javakat, ugyanakkor a munkanélkülivé válás nem csupán egzisztenciális kérdés. A munkahely elvesztése szinte törvényszerűen együtt jár az emberi kapcsolatok beszűkülésével, a közösségi tevékenységekből való tartózkodással, a társadalmi státus megrendülésével, a családi szerepek, kapcsolatok átrendeződésével. A munkanélkülivé válás súlyos veszteséget jelent, mely megbetegít(het) és különböző deviáns magatartási formák kialakulásának, elhatalmasodásának előzménye lehet (mentális betegségek, szenvedélybetegségek, stb.). Így a munkaerő-piaci helyzetből adódó problémák egy jelentős része a szociális ellátórendszerre terhelődik. A munkaerőpiacra be, illetve visszalépni nem tudók végső soron a szociális ellátások alanyaivá válnak. (Pénzbeli ellátások és személyes szociális szolgáltatások/elsősorban családsegítés.) 2.2. Adósságterhekkel küzdők A lakossági díjhátralékok kialakulásának okai A lakosság közüzemi díjhátralékok felhalmozódásának gazdasági és társadalmi okai vannak, melyek a 80-as évek második felére nyúlnak vissza. Ekkor kezdődött el az a folyamat, melynek során a háztartások bevételi és kiadási struktúrája megváltozott. A tömeges munkanélküliség átalakította a családok addigi szerkezetét, nőtt az inaktívak, eltartottak családon belüli aránya. A gazdasági átalakulás következményeként a háztartások számára egyre nagyobb terhet jelentett a lakhatással kapcsolatos kiadások fedezése. Míg a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások a 80-as évek elején még nem érték el a családi költségvetések 10-15%-át, addig a 90-es évekre a háztartások bevételeinek, átlagosan csaknem 30%-át fordították erre a célra. A legalacsonyabb jövedelműek esetén ez az arány elérte a 60%-ot is. A lakossági közüzemi díjhátralék drasztikus növekedése több okra vezethető vissza. 18

Az elmúlt negyedszázadban pozitív irányú változás ment végbe a lakhatás mennyiségi és minőségi mutatói terén. Ehhez társult a szolgáltatások (közművek) nagyarányú és gyors kiépítése, mely maga után vonta a fogyasztás növekedését. A 90-es évek elején az árak piacivá válása, az ártámogatások leépítése következtében a közüzemi díjak drasztikusan megemelkedtek. A társadalmi átalakulás a jövedelmek nagyarányú differenciálódásához, a reáljövedelmek csökkenéséhez vezetett. Tömegek szorultak ki a munkaerőpiacról. Továbbá Magyarországon alapvetően hatással van a szociális ellátórendszerre a lakásszektor tulajdonosi szerkezetének anomáliája, mely a 90-es évek terméke. A bérlakás így a szociális bérlakás szektor elégtelensége az egzisztenciális problémák, az eladósodás okai között jelentős súllyal van jelen. A háztartások jelentős része nem tudta fogyasztását azon a szinten tartani, melyet még a családi költségvetés elbírt. A lakossági közüzemi díjhátralék növekedéséhez vezettek még olyan tényezők is, mint a lakhatási költségek rugalmatlansága, a lakásmobilitás akadályai, a takarékoskodás lehetőségeinek korlátai. A problémát súlyosbította az az egyre általánosabbá váló magatartásváltozás, mely során az adósságtól való idegenkedést felváltotta a szükséglet kielégítés elsődlegessége. Az adósságok felhalmozódása azokat a háztartásokat érintette elsősorban (de nem kizárólagosan), amelyek tartósan jövedelemhiányosnak bizonyultak, ahol a bevételek növekedése nem tudott lépést tartani az emelkedő közüzemi költségekkel. Adósságterhekkel küzdők jellemzői Az adósságterhekkel küzdő háztartások meglehetősen heterogén képet mutatnak. Jelentős különbségek vannak a jövedelmi helyzet, az adósság típusa, szerkezete, nagyságrendje, a fizetési hajlandóság, motiváltság, az eladósodás adósság spirál stádiuma szempontjából. a) jövedelmi helyzet szempontjából az adósságterhekkel küzdők az alábbi jól elkülöníthető kategóriába sorolhatók tartósan mélyszegénységben élők (uzsora áldozatai) rendszeres jövedelemmel rendelkezők (munkajövedelem, nyugdíjszerű ellátás, szociális transzferek), de bevételeik kimutathatóan nem fedezik az alapvető kiadásokat, 19

jövedelemmel rendelkezők, bevételeik fedezik az alapvető szükséges kiadásokat (spekulánsok, vagy eltérő fogyasztási szokások), közelmúltig kiegyensúlyozott egzisztenciával rendelkeztek, pénzügyi gazdasági válság áldozatai (lakáshitelesek, illetve munkájukat elvesztők) b) Adósság típusa szerint meg lehet különböztetni: közüzemi díjhátralékosokat lakáshiteleseket egyéb fogyasztáshoz kapcsolódó (pl.: tartós fogyasztási cikk) hiteleseket Az adósság szerkezete szerint az adós háztartások egy, illetve több szolgáltató felé tartoznak, ill. egy típusú, ill. több típusú tartozást halmoznak fel. Az adósság nagyságrendje pedig a néhány ezertől a több millióig terjedhet. 20

c) A fizetési hajlandóság és motiváltság, valamint az ehhez kapcsolódó jövedelmi helyzet szempontjából az alábbi kategóriák állíthatók fel: motivált és terhelhető (bizonyos mértékig) hátralékosok motivált, de nem terhelhető hátralékosok nem motivált, de terhelhető hátralékosok (spekulánsok) nem motivált, nem terhelhető hátralékosok. d) Az eladósodás stádium szempontjából a háztartások potenciálisan veszélyeztetettek (fiatalok esetében mintakövetés, belső és külső kontroll hiánya, idősebbek esetén hirtelen jövedelem kiesés, megszokott élethelyzetben bekövetkező változás) kezelhető mértékű adósságot felhalmozók (rendelkezésre álló eszközökkel/lehetőségekkel) kezelhetetlen nagyságrendű tartozást felhalmozók adósságukat rendezők akik egy része háztartás gazdálkodását stabilizálta, egy része pedig visszaeső, illetve krónikus visszaeső. A jelenlegi adósságkezelési rendszer működése több problémát is felvet. Egyrészt szűk keresztmetszetben jött létre, szinte csak azok az önkormányzatok működtetik, ahol a közszolgáltatók részben vagy egészben önkormányzati tulajdonban vannak, és így közvetlen gazdasági érdek is fűződik a működtetéséhez. (Szt. csak a 40.000 lakosság szám felett írja elő a települési önkormányzat számára a feladatot.) Másrészt a jelenlegi adósságkezelési rendszer nem ad választ a tömegesen jelentkező szükségletekre. A jelenlegi szabályozás alapján nem lehet be vonni a szolgáltatásba és érdemi segítséget nyújtani azoknak a háztartásoknak, melyek masszívan elszegényedtek/uzsora áldozatává váltak. Továbbá a jelenlegi adósságkezelési rendszer nem alkalmas a deviza alapú hitelek bedőlése miatt eladósodottak problémájának kezelésére. 2.3. Szociális és mentális problémákkal küzdők A szegénység kockázata a végleges leszakadás veszélye/esélye A szegénységben szerepet játszó okok között első helyen az alacsony iskolai végzettség, korszerű szakképzettség hiánya és az ezzel összefüggő rossz munkaerő-piaci pozíció áll. A szegénység kialakulásában meghatározó szerepe van a gyermek számnak. Az alsó decilisbe tartozók 86%-a gyermekes családban él. Kiemelkedő a szegénység kockázata a 3 és több gyermekes, valamint a gyermekeket egyedül nevelők körében. 21

A gyermekek szegénysége Magyarországon szembetűnő jelenség. A magyar társadalom jövője szempontjából súlyos problémát jelent, hogy gyermekeink jelentős része gyermekkorának legalább egy részében szegénységben nevelkedik. A családok szociokultúrális hátterének kiemelkedő szerepe van a gyermekek tanulmányi előmenetelében és hosszú távon a munkaerő-piaci pozíciójuk megalapozásában. A mai oktatási rendszer a szociokultúrális hátrányokat felerősíti, csökkentve ezzel a társadalmi mobilitás esélyét. A nyugdíjas korosztály relatív helyzete javult (mely több itt nem részletezendő okra vezethető vissza). Ugyanakkor az időseknek vannak olyan jól körülhatárolható csoportjai, melyek szegénységi kockázata igen magas. Ilyenek a nem teljes életpálya utáni nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők, az alacsony státusszal így alacsony nyugdíjjal nyugdíjba vonulók. Az egyedülálló idős nyugdíjasok alkotják a társadalom egyik leghátrányosabb helyzetben lévő csoportját. Ma Magyarországon a legsúlyosabb helyzetben minden bizonnyal a roma lakosság van. Alacsony iskolai végzettségük, valamint az előítéletek miatt elsőként szorultak ki tömegesen a munkaerőpiacról. 2003-ban a 15-64 éves cigány népesség mindössze 21%-a volt foglalkoztatott. A munkáltatók részéről megnyilvánuló etnikai diszkrimináció a munkaerő felvételnél és elbocsátásnál is tetten érhető. Körükben a születéskor várható élettartam, mintegy 10 évvel rövidebb az átlagosnál, melynek hátterében az egészségtelen életkörülmények és életvitel áll. Minden szegénységi küszöb esetén a roma lakosság felül reprezentációja messze a legmagasabb a szegények között. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy ők alkotják a magyar társadalom, szegénység által leginkább veszélyeztetett részét. A fogyatékkal élő emberek helyzete, integráltságuk foka és minősége a társadalom egészének működését is jellemzi. Magyarországon a fogyatékos, sérült emberek és családjaik terhei fokozottak. Esetükben a hátrányok többszörös halmozódása jellemző, önálló életvitelüket, rossz munkaerő-piaci pozíciójuk mellett, az őket sújtó diszkrimináció, valamint az akadálymentesítés (fizikai környezet, kommunikációs csatornák) alacsony foka is nehezíti. Mentális problémákkal küzdő célcsoport jellemzői A szegénység állapotának megéléséből számtalan mentális probléma adódik, de az is előfordul, hogy az egyéb okból kialakult mentális problémák anyagi nehézségekhez, később elszegényesedéshez vezethetnek. Mint a felsoroltakból kiderül a szegénység nem csupán anyagi probléma, hanem depriváció, amely érinti az egyén összes szociokultúrális jellemzőjét. Mentális problémák következményei izoláció magány depresszió neurózis fóbia agresszió vagy önagresszió/öngyilkosság, szenvedélybetegség. 22

Hiszen aki izolálódik, kiszorul először a munka világából, majd a közéleti és kulturális tevékenységekből, valamint a probléma generálódhat, és elvezethet a szenvedélybetegségek megjelenéséhez. Az elszigetelődés a magány előszobája, amely probléma hatványozottabban érinti az időseket, a tartós munkanélkülieket, a hajléktalan személyeket és a pszichiátriai beteg klienseket. Ebből fakad a depresszió, neurózis, fóbia, stb., ami könnyen elvezethet az agresszióhoz vagy az öngyilkossághoz is. A mentális problémákkal küzdő klienseknek csökkennek az esélyei a munkavállalás, a kapcsolatteremtés, az önérvényesítés területein. A mentális problémák együtt járnak az életviteli, életvezetési problémákkal is. A mentális problémákkal küzdők probléma megoldási, gyógyulási esélyeit sújtják a területi egyenlőtlenségek. (Nem ugyanazt jelenti pl. ellátás tekintetében Gödöllőn alkoholbetegnek lenni, mint Putnokon.) A természetes védőháló (család, szomszédság, vallási közösség, stb.) megtartó ereje hiányzik, ezért a hangsúly eltolódik a ma foghíjasan működő ellátórendszer túlzott szerepére. A mentális problémák egy ember életében okozhatják később a családi kapcsolati problémákat és/vagy a családi-kapcsolati problémák mentális gondokhoz vezethetnek. 2.4. Családi-kapcsolati problémákkal küzdő célcsoport jellemzői A társadalmi, külső problémákkal szemben védettséget jelenthetne a család, mely szintén válságban van (minden második házasság felbomlik). A társadalmi rendezetlenséget leképezik a családok is, illetve a benne élő családtagok is. A mai család általános jellemzője a már eddig is említett értékválság mellett az, hogy nem tudja megfelelően betölteni a hagyományos funkcióit, mint pl. gazdasági, szocializációs, védelmi funkciók. A családok életében bekövetkező változások az alábbiakban foglalhatók össze: A családon belüli szerepek megváltoznak, a kétkeresős családmodellben a nők (két szerepnek nehéz megfelelni egyszerre) és férfiak (nehéz eltartani a családot) is túlterheltek. A családi-kapcsolati problémák hátterében nagyon gyakran a munkanélküliségből fakadó szerepzavar, szocializációs funkciózavar és mentális probléma áll. Családi kapcsolatromboló probléma a szenvedélybetegség. A gyermeknevelési problémák aránya növekszik, hiszen a szülői szerepek is meginogtak, válságba jutottak, mindez pedig kihat a család mentális állapotára. 23

A kamaszkor jelentette természetes életciklusbeli krízis gyakran elhúzódó válságokat okoz a családokban, pl.: a társadalmi különbségek jelentette feszültség kamasz által történő becsatornázásával (pl. Mi miért nem nyaralunk külföldön?, Én playmate szeretnék lenni, vagy RSZS. ) A család a szocializációs funkcióját szívesen átadná az intézményeknek (iskola), az intézmények pedig a családtól várnak el megoldást a saját belső szervezeti problémáikra. Az említett válási arányok miatt új családtípusok alakulnak ki (pl. mozaikcsalád, egyszülős család), amelyek többletnehézségekkel küszködnek mind a funkciózavar, mind a szerepzavarok területén. A családi problémák generációkon keresztül áthúzódhatnak, mintaként szolgálhatnak a felnövekvő gyermekek számára és már a családsegítésben megjelent ez a klienskör. Az összes természetes életciklusbeli krízis nehezebben dolgozódik fel manapság, mert hiányoznak a megfelelő minták, a nagycsalád támogató rendszere, a hagyományok. A család a veszteségeivel nem tud mit kezdeni, a betegség, a halál problémakör intézményekbe tevődött át, a családok nehezen dolgozzák fel. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok működésére az eltelt több mint 20 év alatt folyamatosan jellemző volt a kliensközpontúság, a társadalmi problémák, szociális feszültségek időben történő érzékelése, az új helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodás. Ez, valamint a szolgálatok rendszerszemlélete kiemelt jelentőségű, hiszen összefoghatja és koordinálhatja az egyes (jelenleg széttagoltan működő) intézmények és a család problémamegoldását. A szociális szolgálatok közötti szervező, koordináló ún. diszpécser funkcióját erősíteni szükséges. III. A gyermekjóléti szolgáltatás kiemelt célcsoportja gyermekvédelmi veszélyeztetettség Miskolc Megyei jogú város lakosainak száma 2010. december 31-i adatok szerint 167 899 fő. A 0-18 évesek száma 29 819 fő, a lakosság 17.7%-a városban. A Borsod Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek (24 982 fő) közel 16.5% Miskolc városában él (4 132 fő). A veszélyeztetettek aránya a teljes lakosságszámhoz mérten az országban 2 %, míg Miskolc városában 2.4%. A gyermekvédelmi gyakorlat azt mutatja, hogy az a gyermek veszélyeztetett, akinek testi vagy pszichikus fejlődését ártalmas környezeti hatások, rossz interperszonális kapcsolatok akadályozzák, károsítják. A gyermekjóléti szolgáltatók gondozásában megjelenő 0-17 éves fiatalok száma egyértelműen mutatja a városban megjelenő gyermekvédelmi problémákat. 24

1.sz. ábra Gyermekjóléti szolgáltatásban gondozottak száma Miskolc város 0-17 éves lakosságának arányában (2010) 25

Miskolcon a gyermekvédelmi problémák közül kiemelkednek az anyagi nehézségek, gyermeknevelési gondok, magatartás és teljesítményzavar az oktatási intézményben, illetve a gyermekek lelki és testi elhanyagolása. A gondozásban megjelenő fiatalok között több mint 10% érintett valamely szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésében. Az elmúlt két évet vizsgálva megállapítható, hogy mind a fiatalkorú (12,9%-os növekedés), mind a gyermekkorú elkövetők (16,7%-os növekedés) ellen indult eljárások száma nőtt a városban. 2.sz. ábra A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint (2010) A városban gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetett fiatalok esetében alacsony a bántalmazások száma, különösen a gyermeket ért lelki és fizikai bántalmazások száma elenyésző. A családon belüli erőszak tekintetében jellemzőbb a szülő (anya) bántalmazása, mely közvetett súlyos veszélyeztetése a gyermeknek egyaránt. A gondozásban megjelenő összes bántalmazás (lelki, testi, családon belüli) száma nem éri el az összes gondozott gyermekek 7%-át. 3.sz. ábra - A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint (2010) 26

Miskolc városában magas a hátrányos helyzetben élő családok száma, akiknek a szükségletkielégítési lehetőségei, életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb. A városban vannak olyan külterületi városrészek, ahol gondot jelent a mélyszegénységben élő családnak a mindennapi alapvető élelem beszerzése, a lakóhely fűtése, nincs vezetékes víz, sok esetben az áramot is illegális módon használják, gondot jelent a ruházkodás és a közlekedés egyaránt. Ezeknél a családoknál a gyermeknevelési problémák egyértelműen megjelennek, magas az iskolai hiányzások száma, a gyermekek erősen alulszocializáltak, a szülők több esetben szenvedélybetegségek. A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség fogalmi elhatárolása nem könnyű és legtöbb esetben összefüggés van a két tényező között. A gyermekvédelem szempontjából érintett esetek száma a városban erőteljes párhuzamot mutat a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség tekintetében. Egyre erőteljesebb probléma a gyermekek, fiatalok tartós iskolai hiányzása, kimaradása az oktatási rendszerből. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc egyaránt vezető helyen jelenik meg az 50 óra igazolatlan mulasztás következtében felfüggesztett iskoláztatási támogatások tekintetében. Miskolc városában ez a jellegű szankció a hátrányos helyzetű családokban jelenik meg elsősorban, ahol a családtámogatás összege a szankció bevezetésével is a család felhasználásában marad, melyet egy közvetítő eseti gondnok természetbeni juttatás formájában biztosít az érintetteknek. Sajnos a városban nem szűnt meg a magas iskolai hiányzások száma az intézkedés bevezetését követően. Kistérségi ellátotti terület jellemzői Az Észak-Magyarországi Régióhoz tartozó Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb területű, és egyik legsűrűbben lakott megyéje, melynek területe 7247 km2. A természeti erőforrásokban gazdag Északi-középhegység területén elhelyezkedő megye éghajlati viszonyai, földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb része. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyaránt megtalálhatóak az érintetlen természeti tájak és a nehézipar központjai. A második világháború után elkezdődött erőszakos iparosítás hatására a területre nagy nehézipari üzemek települtek, és ezek túlsúlya máig jellemzi a térség gazdasági arculatát. Az elmúlt évtizedekben a borsodi iparvidék a gazdaságpolitika kiemelt támogatását élvezte, azonban ebből az előnyből mára hátrány lett, ma a régió az ország egyik válsággal küszködő területe. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tizenöt statisztikai kistérséget tudunk megkülönböztetni egymástól. A miskolci kistérség negyven települést tömörít magába, melyből öt várost különíthetünk el. A kistérség lakónépességének a száma 273.205 fő, területe pedig 1.006 km2, mely számadatokkal a legnagyobb népsűrűségű, valamint legnagyobb kiterjedésű statisztikai kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A 2006 januárjában rögzített adatok alapján nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 83.436 fő, míg a regisztrált munkanélküliek népességből számított aránya az országos átlagot meghaladóan - 8.7%-ot mutat. 27

Kiemelkedően magas a kistérségben a tartós munkanélküliek száma, a 180 napon túl munka nélkül élők aránya 56.3%-os értéket jelöl a munkanélküliek körében. A miskolci kistérségben a pályakezdők aránya a munkanélküliek körében 8.7%-os mely a megyei átlaghoz közeli értéket mutat. A kistérségben minden életkori kategóriában 5-6%-kal alacsonyabb a foglalkoztatási arány, mint az országos átlag. Jellemző még továbbá, hogy a munkanélküliek közt legnagyobb arányban a 8 osztályt végzettek, valamint a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzettek találhatóak. A miskolci statisztikai kistérségben a népesség korösszetétele többé - kevésbé megfelel az országos átlagnak, azonban mind a 0-14 éves lakosság, mind pedig a 60 év felettiek aránya kissé meghaladja az országos átlagot. A nemek aránya csupán kis mértékben tér el az országos átlagértékektől, a lakosság 52.5%-a nő és 47.5%-a férfi. A migrációt tekintve országos, valamint megyei viszonylatban is kiemelkedő a kistérségben az elvándorlási arány, mely részben magyarázható azzal az általános megyei tendenciával, miszerint a legtöbb elvándorlás a nagyvárosokat is magában rejtő kistérségek irányából tapasztalható, valamint a 80-as évek végétől jellemző gazdasági válság jelei az elvándorlásból eredő népességfogyásban mutatkoztak meg. A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi, Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ a miskolci statisztikai kistérség részeként Miskolc + tíz környező kistelepülésen lát el családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást. A kistérségi feladatellátás gesztorintézménye Miskolcon található, továbbá Bükkszentkereszten, Harsányban, Répáshután, Sajóecsegen, Sajókeresztúrban, Sajósenyén, Sajóvámoson és Szirmabesenyőben, Sajbábonyban és Kistokajban családsegítési és gyermekjóléti feladatokat lát el. A 236.68 km2 területű Miskolc város lakónépességének a száma 174.416 fő, az élveszületések aránya 1.590 fő, míg a halálozások számértéke 2.416 fő. A városra jellemző természetes fogyási számadat 826 fő, a belföldi vándorlási különbözet pedig 532 fő. Miskolcon nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban 55.537-en részesülnek, mely a város lakosságának mintegy 32%-a, valamint rendszeres szociális segélyt 4.518 fő kap. Az 1.215 fő lakónépességű Bükkszentkereszten az élveszületések száma 2 fő, a halálozási arány 25 fő, az adatokból egy erőteljes természetes fogyás /-23 fő/ figyelhető meg. A településen a belföldi vándorlási különbözet értéke 10 fő. Bükkszentkereszten a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 396 fő a népesség közel 33%-a -, míg rendszeres szociális segélyt 12 fő kap. A 2.095 főt számláló Harsány településre jellemző élveszületések száma 26 fő, míg a halálozási arány szintén 26 főben állapítható meg, így a településen nullértéket mutat a természetes szaporodási arány. A belföldi vándorlási különbözet 5 fő. Harsányban a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 597 fő, rendszeres szociális segélyben pedig 60 fő részesül. Répáshuta lakónépessége 507 fő, az élveszületések száma 1 fő, míg a halálozási számérték 9 fő, így a községre jellemző természetes fogyási arány 8 fő. A belföldi vándorlási különbözet értéke 4 fő. A településen a lakónépesség 42%-a /211 fő/ részesül nyugdíjban, valamint nyugdíjszerű ellátásban, továbbá 9 fő kap rendszeres szociális segélyt. 28

Az 1.035 fő lakónépességű Sajóecsegen az élveszületések száma 2 fő, a halálozási arány 13 fő, a településen is nagyarányú természetes fogyás /-11 fő/ tapasztalható. A belföldi vándorlási különbözet értéke 2 fő. Sajóecsegen a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők számaránya 347 fő, míg 16 fő részesül rendszeres szociális segélyben. Sajókeresztúr lakónépessége 1.585 fő, az élveszületések száma 14 fő, a halálozás számadata 20 fő, tehát a természetes fogyás aránya a településen 6 fő. A belföldi vándorlási különbözet értéke 4 fő. Sajókeresztúrban a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 480 fő, rendszeres szociális segélyben pedig 12 fő részesül. A 458 lelket számláló Sajósenye településen az élveszületések száma 2 fő, míg a halálozási számadat 3 fő, így a természetes fogyási érték 1 fő, a belföldi vándorlási különbözet értéke pedig 6 fő. A községben 122-en részesülnek nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, 6-an pedig rendszeres szociális segélyt kapnak. Sajóvámos község lakónépességének a száma 2.266 fő, a településre jellemző élveszületési arány 13 fő, míg a halálozások száma 29 fő, a természetes fogyási érték 16 főben állapítható meg. A belföldi vándorlási különbözet értéke 8. Sajóvámoson a lakónépesség 29%-a 650 fő részesül nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, a rendszeres szociális segélyezettek száma 60 fő. A 4.581 fő lakónépességű Szirmabesenyőben az élveszületések értéke 31 fő, a halálozások száma 51 fő, tehát a településre jellemző természetes fogyás értéke 20 fő. A belföldi vándorlási különbözet 28-as értéket jelöl. Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban 1.446-an részesülnek, a rendszeres szociális segélyezettek száma pedig 77 fő. Sajóbábony lakónépessége 3.070 fő, az élveszületések száma 29 fő, a halálozás számértéke pedig 35 fő. A településen a természetes fogyás értéke 6 fő. A belföldi vándorlás számadata 22 fő. Sajóbábonyban a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 945 fő, míg a településen 115-en kapnak rendszeres szociális segélyt. Az 1.916 fős Kistokajban az élveszületések száma 12 fő, a halálozási arány 25 fő, a településre jellemző természetes fogyási érték 13 fő. A belföldi vándorlási különbözet értéke 14 fő. A községben nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban 445-en részesülnek, míg a rendszeres szociális segélyezettek száma 20 fő. 29

IV. Gyermekjóléti Központ/szolgálat Szakmai Program 1. Gyermekjóléti szolgálat/központ célja, feladata 1.1. Célja: Olyan a gyermekek érdekeit védő személyes szociális szolgáltatás, melynek fókuszában a gyermek áll. A szociális munka módszereinek és eszközeinek alkalmazásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének megőrzését, elősegíti a gyermek családban történő nevelkedését, veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti központ olyan meghatározott feltételekkel rendelkező gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatásokon túl speciális (Gyvt. 40.. (3) bek.) szolgáltatásokat is nyújt. (Intézményünk gyermekjóléti központként működik.) 1.2. Feladata: a) A gyermek testi, lelki egészségségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás megszervezése szabadidős programok szervezése hivatalos ügyek intézésének segítése. b) A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében A veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, az együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése 30

c) A kialakult veszélyeztetettség megelőzése érdekében családgondozással a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, családi konfliktusok megoldásának elősegítése, egészségügyi és szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése, javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására d) A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, utógondozási szociális munka a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. e) A szervezési, szolgáltatási, gondozási feladatok körében végzett egyéb tevékenység folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, segíti a nevelési, oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, felkérésre környezettanulmányt készít, vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, utcai és lakótelepi szociális munka végzése kapcsolattartási ügyelet biztosítása, kórházi szociális munka biztosítása, készenléti szolgálat, tanfolyamok, helyszíni programok szervezése helyiségek, eszközök bérbeadása, illetve családsegítés működtetése az intézményfenntartói társulási szerződés szerint. 31