S Z A K D O L G O Z A T

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék S Z A K D O L G O Z A T A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények Konzulens: Prof. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár Készítette: Nagyné Tóth Ágnes igazságügyi igazgatási szak Miskolc, 2016.

University of Miskolc Faculty of Political Science and Jurisprudence Institute of Criminal Sciences Criminal Law and Criminolog ydepartment T H E S I S Violent crimes agains tproperty Consultant: Prof. Dr. Görgényi Ilona professor Author: Nagyné Tóth Ágnes Justice Administration BSc Miskolc, 2016.

Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1.oldal II. Történeti áttekintés.....3. oldal III. Az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban régi Btk.) és a 2012. évi C. törvény (továbbiakban új Btk.) összehasonlítása ezen négy bűncselekmény tekintetében.......7. oldal IV. A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közös jellemzői.. 9. oldal V. Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények törvényi tényállásainak elemzése....11. oldal V/A. Rablás....11. oldal V/B. Kifosztás...27. oldal V/C. Zsarolás...35.oldal V/D. Önbíráskodás...43. oldal V/E. Elhatárolási kérdések.50. oldal VI. Melléklet..55. oldal VII. Összegzés...61. oldal Felhasznált irodalom.63. oldal Felhasznált internetes hivatkozások....63. oldal Felhasznált jogszabályok és jogforrások.....64. oldal

I. Bevezetés A 2012. évi C. törvény követni fogja nagy elődje, a Csemegi-kódex sorsát, és hosszú időre képes lesz szolgálni a magyar társadalom érdekeit. (Dr. Polt Péter) Szakdolgozatom témájaként a 2013. július 1-jén hatályba lépett 2012. évi C. törvényben már külön fejezetben szabályozott vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket választottam. Célszerűnek találtam mottóként az új Btk. Kommentár előszavából kiemelni dr. Polt Péter mondatát, mivel, ki fogok térni arra, hogy a Csemegi-kódextől kezdődően hogyan változott a vagyon elleni erőszakos cselekmények törvényi szabályozása és láthatjuk, hogy a rablás és zsarolás bűncselekménye tekintetében számos ponton egyezik a törvény akkori és jelenlegi hatályos szövege, amely számomra érdekessége a témának. De hogy miért is ezt a témakört választottam? Nos egy járási ügyészségen dolgozom írnokként több, mint 13 éve, így rálátásom nyílik a büntető szakterületre, illetve az ezen szakterületen dolgozó ügyészek munkájára. 2013. július 1-jén, amikor hatályba lépett a 2012. évi C. törvény (új Btk.) mind az ügyészek, mind az irodai alkalmazottak körében nagy várakozás és a várakozás mellett félelem is előzte meg, hiszen felkészülést igényelt az, hogy egyik napról a másik napra hogyan fog a váltás megtörténni. Persze ez nem egészen így történt, hiszen a már folyamatban lévő ügyek még sokáig a régi Btk. szerint voltak minősítve és mind a mai napig vannak még olyan folyamatban lévő ügyek, amelyeket a régi Btk. szerint minősítettek. Július 1-jén követően azonban változás következett be, amelyet mi, irodai alkalmazottak kezdetben csak a szakaszszámok változása tekintetében érzékeltünk. 1

Tanulmányaim során azonban mélyebben beleáshattam magam a Büntető törvénykönyvbe és a büntetőjogi ismeretekbe, így nem volt kérdés számomra, hogy a szakdolgozatomat büntetőjog témában szeretném elkészíteni. Az ügyészségi munkám során mindig is külön figyelmet szenteltem az erőszakos bűncselekményeknek, valószínűleg azért, mert kis járási ügyészség révén az ilyen bűncselekmények száma az ügyészség illetékességi területén az éves ügyszámhoz képest csekély, valamint az ilyen jellegű cselekmények elkövetői, illetve elkövetési magatartásai felkavaróak voltak számomra. Folyamatosan segítve az ügyészi munkát ezen bűncselekmények tekintetében számomra az első szembetűnő változás az új Btk. kapcsán - persze leszámítva a szakaszszámok változásait az volt, hogy új fejezetet nyitottak a Vagyon elleni erőszakos bűncselekményeknek, így amikor ki kellett választanom a szakdolgozati témát, első gondolatom ez a témakör volt, így ezt választottam. Szakdolgozatom felépítését tekintve egy rövid történeti visszatekintést követően a mindenki által csak régi Btk. és új Btk. megnevezéssel illetett Büntető törvénykönyvek összehasonlításával folytatom a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények vonatkozásában. A diplomamunkám következő részében a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közös jellemzőit próbálom egy csokorba szedni, majd, a dolgozat fő részében, a négy bűncselekményt rablás,kifosztás,zsarolás, önbíráskodás ezensorrendiséget követve elemzek. Ezt követően pedig az elhatárolási problémákkal szeretném a szakdolgozat Fő részét lezárni.a bűncselekmények elemzésében és az elhatárolási kérdésekben segítségemre lesznek az ide kapcsolódó jogegységi határozatok, elvi bírósági határozatok és abh-k. A szakdolgozat mellékleteként, egy kicsit egyedivé téve azt előzetes engedélyt kérve a Legfőbb Ügyészségtől a Mezőkövesdi Járási Ügyészég illetékességi területén elkövetett vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közül szeretnék párat bemutatni, megpróbálva ezen egyedi ügyek tényállásának elemzését. 2

II. Történeti áttekintés Ezen fejezetben a szakdolgozatom témájaként választott vagyon elleni erőszakos bűncselekmények tekintetében röviden a három büntető törvénykönyv részleteire kitérve mutatom be a deliktumok történeti fejlődését, azok szabályozásait. A rablás a legsúlyosabb vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, sok-sok évszázados múlttal rendelkezik. A Csemegi Károly nevéhez fűződő 1878. évi V. törvénycikk, azaz a Csemegi-kódex is amely 1980. szeptember 1-jén lépett hatályba rablásként szabályozta az erőszakos és fenyegető magatartással történő dolog-elvételt. 344. Aki idegen ingó dolgot, annak birtokosától vagy birlalójától, - ez vagy más jelenlevő ellen alkalmazott erőszakkal, vagy fenyegetéssel (347. ), azon czélból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonitsa: a rablás bűntettét követi el. 345. Rablásnak tekintetik, ha a tetten kapott tolvaj, a lopás véghezvitele, vagy a lopott tárgy megtartása végett erőszakot vagy fenyegetést használ. 346. Rablásnak tekintetik a lopás: ha oly módon követtetik el, hogy véghezvitele czéljából valamely személy öntudatlan, vagy védelmére tehetetlen állapotba helyeztetik. 1 A Csemegi-kódex érdeme, hogy a későbbi törvénykönyvekkel együtt célzatos bűncselekményként kezeli a rablást és megjelenik a tettenérés fogalma, továbbá megtartották a későbbi törvénykönyvek azt a nézetet is, hogy az elvétel fogalma kiterjedt a kikényszerített átadásra és megmaradt az a követelmény, hogy a tettesnek, a dolog birtokosának és a tettesi eszközcselekmény elszenvedőjének térben együtt kell lenniük és a tettes részcselekményeinek kontinuitása a rablás megállapításának feltétele. 2 1 http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5799 (utolsó letöltés dátuma: 2016. 03.02.) 2 Sisák Noémi: A rablás büntetőjogi szabályozásának történetisége, Ügyészek lapja 2011/6. szám 83-92. o. 3

Már a Csemegi-kódex is minősített esetként szabályozta a visszaesői minőséget, azt, ha az elkövető szándékos emberölés kísérletét, vagy súlyos testi sértést is megvalósított a rablással egyidejűleg, illetőleg, ha emberölést is elkövetett. 3 Az 1962. július 1-jén hatályba lépő 1961. évi V. törvény már külön fejezetben (XVI.) helyezte el a társadalmi, illetve a személyi tulajdonban lévő vagyontárgyak ellen elkövetett cselekmények tényállását. A Csemegi-kódex idézett három szakaszán túl aminősített eseteket két fokozatban állapította meg, vagyis azon esetekre, ha a cselekményt visszaesőként vagy bűnszövetségben valósították meg. A törvény immár kódex szinten szabályozta a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rablás alakzatát abban az esetben, ha különösen nagy kárt okozott. 4 Ezen minősített eset kapcsán akár halálbüntetés kiszabása is lehetséges alternatíva volt. 5 Ezen szankció alkalmazását azonban az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 70. -a hatályon kívül helyezte. Az 1978. évi IV. törvény amely 1979. július 1-jén lépett hatályba a rablást szintén az előzőekhez hasonlóan szabályozta, a minősített esetekben és a hozzájuk rendelt büntetési tételekben volt eltérés. A minősített eseteknek köre négy csoportba volt sorolható: - az értékhatártól függő minősítő körülmények - az elkövetés módja, illetve a társas elkövetés különböző fajtái - speciális passzív alanyok köre - a fenti három kombinációja. 6 A rablásra irányuló előkészület büntetni rendeltségét a 2008. évi LXXIX. törvény 14. -a iktatta be. 7 A felfegyverkezve történő elkövetést a 2009. évi LXXX törvény 51. (1) bekezdése iktatta be és vált hatályossá 2009. augusztus 9-tól, továbbá szintén ezen törvény iktatta be a 321. (4), illetve (5) bekezdését. 3 1878. évi V. törvénycikk - A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről 344-349. 4 Sisák Noémi: A rablásbüntetőjogi szabályozásának történetisége, Ügyészek lapja 2011/6. szám 83-92. o. 5 1961. évi V. törvény- a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről 6 Sisák Noémi: A rablásbüntetőjogi szabályozásának történetisége, Ügyészek lapja 2011/6. szám 83-92. o. 7 http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=3356.237644#foot886(utolsó letöltés dátuma: 2016.03.02.) 4

A kifosztás törvényi tényállását az 1978. évi IV. törvény vezette be a magyar büntetőjogba, mint a rablás privilegizált esetét. 8 A különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, továbbá a jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csoportosan történő elkövetést az 1999. évi CXX. törvény 32. - a, míg a védekezésre képtelen személytől történő elvételt a 2009. évi LXXX. törvény 52. -a, iktatta be. 9 A zsarolás a rablás mellett a másik olyan erőszakos vagyon elleni bűncselekmény, amelyet már a Csemegi-kódex is büntetni rendelt, azonban a tényállási elemek csak részben egyeztek meg a későbbi Büntető törvénykönyvek tényállásaival. 350. Aki azon czélból, hogy magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, valakit erőszakkal vagy fenyegetéssel, valaminek cselekvésére, eltürésére, vagy elhagyására kényszerit: a mennyiben cselekménye sulyosabban büntetendő cselekményt nem képez a zsarolás vétségét követi el, és három évig terjedhető fogházzal büntetendő. 351. A zsarolás vétségét követi el és a 350. szerint büntetendő az, a ki azon czélból, hogy magának vagy másnak vagyoni hasznot szerezzen, valakit rágalmazó vagy becsületsértő állitásának nyomtatvány által való közzétételével fenyeget. 352. A zsarolás vétségének kisérlete büntetendő. 353. Bűntettet képez a zsarolás és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ha: 1. a zsaroló gyilkossággal, súlyos testi sértéssel, gyujtogatással vagy más súlyos vagyoni kár okozásával fenyeget; 2. a közhivatalnoki minőség szinlelésével, vagy valamely hatóság hivatalos rendeletének ürügye alatt követtetett el. 10 A Csemegi-kódexben a zsarolás tényállása nem tartalmazta az eredményt, a kényszerítéssel járó cselekmények jelentős részét a zsarolás fedte le. Azonban a kényszerítés mai fogalmához képest a zsarolás tartalmazta a jogtalan haszonszerzési 8 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 602. o. 9 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 25. o. 10 http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5799 (utolsó letöltés dátuma: 2016.03.02.) 5

célzatot, az egyéb, nem vagyoni célzatú kényszerítő cselekmények büntetlenül maradtak. 11 Az 1961. évi V. törvény 300. -ában szabályozott zsarolás törvényi tényállását a későbbiekkel egyezően fogalmazta meg. Ezen törvény a magatartási törvényi tényállási elemek megtartása mellett beiktatta az eredményt, a kár okozását. Az 1978. évi IV. törvény az előző Büntető törvénykönyvhöz hasonlóan szabályozta a zsarolás alaptényállási elemeit, csupán a minősített esetek meghatározásában következtek be változások. Így a bűnszövetség, élet vagy testi épség elleni vagy más hasonlóan súlyos fenyegetés, illetőleg a hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével történő elkövetés került ezen körbe. 1213 Az önbíráskodás törvényi tényállását először az 1948. évi XLVIII. törvény 31. -a (III. Büntetőnovella) szabályozta, azonban ekkor még csak magánindítványra üldözendő bűncselekmény volt. Az 1961. évi V. törvény 305. -ában a társadalmi tulajdon és a személyi javak elleni bűntettek körében szabályozott alaptörvényi tényállásban csak a fenyegetés szerepel elkövetési módként (nem a súlyos hátránnyal való fenyegetés), egyebekben megegyezett teljes mértékben a 1948. évi XLVIII. törvényben írtakkal. Az 1978. évi IV. törvény 273. -ában szereplő önbíráskodás bűncselekményét a közrend, ezen belül a köznyugalom elleni bűncselekmények körében helyezte el, azonban a törvényi tényállás mindenben megegyező volt a III. Büntetőnovellában írtakkal. 14 11 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 603. o 12 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 33. o. 13 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 606. o. 14 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 41. o. 6

III. Az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban régi Btk.) és a 2012. évi C. törvény (továbbiakban új Btk.) összehasonlítása ezen négy bűncselekmény tekintetében A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a hatályos Btk.) az 1979-es hatályba lépése óta több mint száz alkalommal módosult, ebből a jogalkotó az elmúlt három évtizedben több mint kilencven alkalommal (tehát évente átlagosan többször is) módosította, és tíznél több alkotmánybírósági határozat érintette. Ezek a változások több mint ezerhatszáz rendelkezést módosítottak, vezettek be, illetve helyeztek hatályon kívül. 15 Mint ahogy a miniszteri indokolás is utal rá, a többszörösen módosított régi Btk. elavulttá vált és elengedhetetlenné vált a büntető kódexünk modernizálása, a jogalkotó által egy új Büntető törvénykönyv megalkotása. A szakdolgozatom témájaként választott négy bűncselekmény (rablás, kifosztás, zsarolás, önbíráskodás) tekintetében is számos változást hozott az új Btk. Mindenki számára a legszembetűnőbb az, hogy az új Btk. külön fejezetbe szabályozza a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket úgy, mint a rablást, a kifosztást, a zsarolást, valamint az önbíráskodást. A rablást, kifosztást és zsarolást a régi Btk. a XVIII. Fejezetében, Vagyon elleni bűncselekményként szabályozta, míg az önbíráskodást a XVI. fejezetben, mint Közrend elleni bűncselekmény, azon belül a II. Cím alá a Köznyugalom elleni bűncselekmények körébe sorolta. Az új Btk.-ban azonban a négy bűncselekmény a XXXV. Fejezetben Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények körébe nyert besorolást. Az új Btk.-bak a rablást illetően az a legjelentősebb változtatás, hogy a régi Btk.-ban szabályozott és bonyolult tényállást jelentősen leegyszerűsíti. 15 2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről 7

A minősített esetek között alapvető változás, hogy a fegyveres elkövetés is a felfegyverkezve elkövetéssel azonos büntetési tétellel büntetendővé válik. Így látszólag enyhült a fegyveresen elkövetett rablás büntetési tétele, azonban az általános részi változások (középmértékű büntetés kiszabási elv bevezetése) közel hasonló mértékű büntetés kiszabását teszik lehetővé. Ezzel párhuzamosan a törvény megszünteti a Btk. büntetési rendszerétől idegen, a régi Btk. 321. (5) bekezdésében szabályozott, tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő eseteket. Továbbra is minősített esetként határozza meg a törvény a hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy ellen, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során, idős vagy fogyatékos személy sérelmére, fegyveresen, felfegyverkezve, vagy csoportosan történő elkövetést, amely további vagylagos minősítő körülményként kiegészül a bűnszövetségben történő elkövetéssel. A törvény ugyanakkor elhagyja a minősített esetek köréből az említett személyek sérelmére jelentős értékre elkövetett rablást. A legsúlyosabb minősített esetek között szabályozza a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre történő elkövetést, és a jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás mellett a jelentős értékre felfegyverkezve, csoportosan vagy bűnszövetségben történő elkövetést is. 16 A kifosztás bűncselekménye kapcsán az új Btk. az a.) pontban lerészegítés mellett büntetni rendeli a bódult állapot előidézését, továbbá a c.) pontban kibővíti a sértettek körét az alábbiakkal: a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy. A törvény a kifosztás alapesete büntetési tételének alsó határát egy évre emeli fel. 17 A zsarolás alapesetének törvényi tényállásában változás az, hogy a zsarolás eredményeként a kárt okozása helyett a vagyoni hátrány okozását jelöli meg. A törvény tehát a zsarolás eredményeként a vagyoni hátrányt kívánja meg, mivel a vagyonban beálló értékcsökkenésen túl elképzelhető az is, hogy a bűncselekmény révén 16 2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről 17 2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről 8

a sértett a várható vagyoni előnytől esik el, (pl. arra kényszerítik, hogy olyan nyilatkozatot tegyen, amellyel erről lemond). 18 Az önbíráskodás tekintetében mint már utaltam rá a legszembetűnőbb változás az, hogy az új Btk. ennek törvényi tényállását a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények fejezetében szabályozza. Mint ahogy erre az indokolás is utal, mindezt teszi azért, mert a bűncselekmény védett jogi tárgya elsősorban a vagyoni viszonyok fennálló rendje. 19 A törvény minősített esetként iktatja be a csoportos elkövetést, továbbá büntethetőséget kizáró okot állapít meg a (3) bekezdésben mindazon esetekben, amelyekben a jog önhatalmú fellépést enged meg, így a birtokvédelem körében. 20 IV. A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közös jellemzői A 2012. évi C. törvény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények körébe sorolja és a XXXV. fejezetben rendeli büntetni a rablást, a kifosztást, a zsarolást és az önbíráskodást. A jogalkotó szándékának hátterében az állt, hogy ezen fejezet körébe tartozó bűncselekmények társadalomra veszélyessége fokozottabb, ezért megítélésük súlyosabb elbírálást követel. 21 Ezen bűncselekmények tekintetében ki kell emelni azt mint legfontosabb közös vonást hogy nincs szabálysértési és vétségi alakzatuk, a jogalkotó minden esetben bűntettnek minősíti ezen cselekményeket. Közös vonások között említhetjük azt, hogy a jogi tárgyuk komplex, azaz nem csupán a vagyoni jogok, hanem a személyi szabadság ellen is irányulnak, ugyanis a vagyon 18 2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről 19 Új Btk. Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet,, 41. o. 20 2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről 21 Szabó Zsolt: Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, Jogi fórum, Budapest, 2014., 7. o., http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/szabo_zsolt eroszakos_vagyok_elleni_buncselekmenyek[jog i_forum].pdf (utolsó letöltés dátuma: 2016.03.25.) 9

elleni erőszakos bűncselekmények tekintetében mindig fennáll annak a veszélye, hogy egy emberi élet súlyosan sérül akár fizikailag, akár mentálisan. 22 A cselekmények elkövetési magatartása vonatkozásában meg kell említeni azt, hogy mindig szerepel a kényszerítés, azaz az erőszak, illetve fenyegetés alkalmazása. Az erőszak lehet akaratot hajlító (vis compulsiva) és akaratot bénító (vis absoluta). A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények egyik elhatárolási szempontja az elkövető által alkalmazott erőszak mértéke, ezeket minden esetben vizsgálni kell. A fenyegetés a Btk. értelmező rendelkezése alapján súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Az egyszerű fenyegetés mellett azonban a törvény ismeri a minősített (qualifikált) fenyegetési is, ennek fontos tartalmi eleme annak közvetlensége, illetve a kilátásba helyezett hátrány életet, testi épséget támadó jellege. 23 A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények szándékos és célzatos cselekmények. Közös ismérv ezen cselekmények tekintetében továbbá az is, hogy a passzív alany és a sértett személye elválhat egymástól. A Btk. nem határoz meg az értékhatár szempontjából minimumot, azaz bűncselekménynek minősül bármilyen kis értékre történő elkövetés is. A különös visszaesés megállapíthatósága tekintetében a jogalkotó a fejezet végén található értelmező rendelkezésekben rögzíti, hogy az itt felsorolt deliktumok vonatkozásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmények a vagyon elleni erőszakos bűncselekménye és a vagyon elleni bűncselekmények. 24 22 Szabó Zsolt: Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, Jogi fórum, Budapest, 2014., 7. o., http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/szabo_zsolt eroszakos_vagyok_elleni_buncselekmenyek[jog i_forum].pdf(utolsó letöltés dátuma: 2016.03.25.) 23 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 515. o. 24 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 516. o. 10

V. Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények törvényi tényállásainak elemzése Mielőtt az egyes bűncselekmények törvényi tényállásainak átfogó elemzésébe belekezdenék, szeretném megemlíteni, hogy a bűncselekmények elemzéséhez szükséges tényállási elemeknek csoportosítása az alábbiak szerint lehetséges: 1. A bűncselekmény tárgya, a jogi tárgy 2. objektív tényállási elemek, azaz a bűncselekmény tárgyi oldalának elemei 3. a tettességhez szükséges ismérvek, azaz a bűncselekmény elkövetője/alanya 4. Szubjektív tényállási elemek, azaz a bűncselekmény alanyi oldalának ismérvei A szakdolgozatom témájaként választott vagyon elleni erőszakos bűncselekmények tekintetében ezen struktúrát követve fogom megkísérelni a törvényi tényállások elemzését. V/A. Rablás Btk. 365. (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) csoportosan, d) bűnszövetségben, e) jelentős értékre, 11

f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során, g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon, c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)- d) pontjában meghatározott módon követik el. (5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 25 A bűncselekmény a legsúlyosabb vagyon elleni erőszakos támadásokat, a társadalmi együttélési normákkal való nyílt, durva szembeszegülést hivatott tilalmazni. 26 A rablás jogi tárgya kettős, hiszen sérti a tulajdoni jogviszonyokat, azaz a társadalom, a közösség vagyoni viszonyait, mindehhez párosul a személyek önrendelkezési jogának, személyi szabadságának korlátozása. A tulajdonjog ellen irányul a célcselekmény az idegen dolog jogtalan megszerzése, míg az eszközcselekmény a személyi szabadság ellen irányul, amelyhez az elkövető erőszakot, minősített fenyegetést használ, illetve öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotban helyezés is eszköze lehet a cselekménynek. A jogalkotó a (1) bekezdésbe írt magatartást összetett, a (2) bekezdésben meghatározott esetet azonban összefoglalt bűncselekményként szabályozza. A bűncselekmény elkövetési tárgya az idegen, ingó és értékkel rendelkező dolog. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a birtokba vehető testi tárgy bármilyen csekély 25 2012. évi C. törvény 365. 26 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 517. o. 12

értékű is lehet, tehát akár 10,-Ft tekintetében is megállapítható a rablás bűntette, az érték nagyságának csak a minősített eseteknél van jelentősége. 27 A bűncselekmény passzív alanya elsősorban az a személy, aki a dolgot birtokolja, azaz az, aki az erőszak, fenyegetés hatása alatt áll, vagy akit öntudatlan, illetve védekezésre képtelen állapotba helyeztek. A rablást többnyire jelentős vagy ezt meghaladó értékre követik el, ezért a dolog birtokosa és a személyiségi jogaiban sértett személye általában nem esik egybe. Ezt mutatják a más és a valaki határozószavak. Egy ékszerüzlet kirablása során az idegen dolog ékszer tulajdonosa nagy valószínűséggel nem tartózkodik ott, csak az eladó, akinek a személyiségi jogai sérülnek az elkövető általi fenyegetés, kényszer vagy erőszak által. A passzív alany tehát nem a sértett. 28 A rablás elkövetési magatartása tekintetében először is ki kell emelni, hogy három fordulata van, amelyek részmagatartásokból épül fel, így külön-külön kell elemezni: 1.) az (1) bekezdés a.) pontjában szabályozott magatartást 2.) az (1) bekezdés b.) pontjában szabályozott magatartást 3.) a (2) bekezdésben írt magatartást. Az első két esetben az eszközcselekmény megelőzi az elvételt, vagy az elvétel alatt és közben is folytatódik. 29 1.) Az (1) bekezdésben szabályozott rablás kétmozzanatú cselekmény az első fordulat az erőszak, illetve fenyegetés (eszközcselekmény), a második fordulat pedig a dolog elvétele (célcselekmény). Az ezen pontban említett elkövetési magatartás eszközcselekményei tehát az erőszak és az élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetés. 27 Új Btk. Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 10. o. 28 Szabó Zsolt: Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, Jogi fórum, Budapest, 2014., 9. o.,http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/szabo_zsolt eroszakos_vagyok_elleni_buncselekmenyek[j ogi_forum].pdf(utolsó letöltés dátuma: 2016.03.25.) 29 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 13. o. 13

A rablási erőszak olyan fizikai erőbehatás, amely alkalmas arra, hogy a megtámadott személy fizikai ellenállását leküzdje. A rablás esetében ez az erőszak ún. vis absoluta, azaz lenyűgöző erejű, akaratot bénító, amely alkalmas a passzív alany akaratának megtörésére. A megtámadott ezáltal arra kényszerül, hogy a dolgot átadja, vagy annak elvételét tűrje. Az idős emberek, gyermekkorúak esetében az erőszak viszonylag kisebb foka is kiválthatja a sértettben a lenyűgöző hatást 30 Rablás valósul meg akkor is, ha harmadik személy ellen alkalmazott erőszak, illetőleg az élet vagy a testi épség ellen irányuló fenyegetés alkalmas volt a sértett akaratának megtörésére. 31 Az ezen tényt megállapító Bírósági Határozatban szereplő történeti tényállás szerint a 17 éves sértett az éjszaka folyamán a kivilágítatlan vonaton végignézte, ahogy 15 éves társát a vádlottak véresre verik. Majd ezt követően a sértettől a nyakláncát és a magnetofonját követelték. A sértett ezen tárgyak átadását megtagadta, azonban megfenyegették, hogy ha nem teljesíti a kérést, akkor úgy jár majd, mint a barátja. Ennek hatására elővette a zsebéből a pénzét, amit kikaptak a vádlottak a kezéből, majd elmenekültek. Rablás valósul meg akkor is, ha az elkövető a sértett értékének megszerzése érdekében közvetlenül magára az elvenni kívánt dologra úgy fejt ki erőszakot, hogy a támadó magatartás (ellökés, rángatás, földre esett sértett vonszolása) következtében az erőszak a dologról áttevődik a sértett személyére és ezáltal a dolog elvételét megakadályozni akaró sértett ellenállását megtöri. 32 A történeti tényállás szerint ugyanis a bankból kijövő sértett az autója felé tartott, amikor érezte, hogy a jobb vállán lévő táskáját húzza valaki. A sértett ellenállt, a táskát magához szorította, azonban az elkövető hirtelen nagy rántással letépte a táska fülét a sértett válláról, amely hatására a sértett a földre esett, de a táskát nem engedte el. Az elkövető újabb rántással azonban kitépte a táskát a sértett szorításából, majd elmenekült. Vizsgálni kell minden esetben az elkövető és a passzív alany között meglévő fizikai és biológiai erőviszonyokat, a sértett lelkiállapotát, hiszen idősek, gyermekkorúak, nők, rokkantak esetében csekélyebb mértékű erőszak is elegendő lehet az akarat megtörésére. Rablás kísérletét valósították meg azok az elkövetők, akik a kórházban fekvő apjuk 78 éves házastársától drasztikus szavakkal követelték a takarékbetétkönyv átadását, majd 30 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 605. o. 31 BH 1984.181. 32 BH 2010. 143. 14

a nő kezéből a házkulcsot kitépték és bezárták az ajtót és fenyegetőzve akarták céljukat elérni. Amikor az idős asszony segítséget akart hívni, akkor pedig az egyik elkövető a falhoz szorította. Az asszony rosszullétet színlelt, majd azt állította, hogy a betétkönyvek a szomszédban vannak, így hagyták abba az erőszak, illetve fenyegetés alkalmazását. 33 Így tehát az adott helyzetben fennálló összes körülményt egyedileg kell felmérnie az elkövetőnek: a saját és a sértett erőviszonyát, érzelmi és szellemi tulajdonságait, a helyszín közvetlen környezetét. 34 A rablás bűntettének megállapíthatóságához megkívánt erőszak nem abszolút, hanem relatív természetű, mert mindig a terhelt és a sértett viszonylatában kell vizsgálni és eldönteni, hogy a konkrét esetben alkalmazott erőszak kizárhatta-e a sértett ellenállását vagy sem. 35 Nem valósul meg azonban rablás, ha az alkalmazott erőszak nem értékelhető komoly ellenállás leküzdésére alkalmas fizikai kényszernek, azaz, ha az elkövető nem tett mást ennek érdekében, mint a testi sértés okozására alkalmatlan anyagból készült fejtámlával az őt tetten érő személy felé sújt. 36 Élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés:a rablásnál alkalmazott és a Btk.459. (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott fenyegetésen (eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amelyalkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen) túl szükséges az is, hogy az élet, vagy testi épség ellen irányuljon, és közvetlen legyen, azaz a kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell a megfenyegetettnek számolnia. Ezen minősített fenyegetésnek, úgy mint az erőszaknak, lenyűgöző erejűnek és akaratot bénítónak kell lennie. A célcselekmény a dolog elvétele, amely az eszközcselekmény kifejtése után történik. A dologelvétel egy kétmozzanatú cselekmény: a tettes kiemeli a dolgot az eredeti tulajdonos birtokából és keletkezteti rajta a sajátját. 37 Elvételnek kell tekintetni azt is, amikor a passzív alany az erőszak, illetve fenyegetés hatására maga adja át a dolgot az 33 BH 1983. 56. 34 Sisák Noémi: A rablás és a zsarolás elhatárolása. Ügyészek lapja, 2012/19. évf. 4. szám 27. o. 35 19/2013. számú büntető elvi határozat II. 36 BH 1983. 480. 3737 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 518. o. 15

elkövetőnek. Ez esetben a dolog átadására az eszközcselekményt követően azonnal sor kerül. Az erőszak, illetve a fenyegetés viszonylag kisebb foka is elegendő lehet a rablás megállapításához, ha az adott körülmények között a sértettre lenyűgöző hatást gyakorolt. 38 Rablás valósul meg, ha a társtettesek az idős, beteg sértettel szemben fenyegetően fellépve akaratának megtörésével veszik el a pénzét. 39 A történeti tényállás szerint ugyanis az elkövetők megjelentek az idős, beteges, mozgáskorlátozott és magatehetetlen sértett lakásán és munkát kértek. A sértett elutasította a kérésüket, amelyet követően agresszíven léptek fel a lakásban egyedül tartózkodó asszonnyal szemben, aki 2 ollót átadott köszörülés végett, majd a munka elkészülte után további munkát követeltek, amely hatására a sértett még késeket és bárdot adott át köszörülésre. Ezt követően 4000 Ft munkadíjat követelve a sértett fel a kiélesített késekkel és bárddal hadonásztak, amely következtében a sértett előbb 3000,-Ft-ot átadott az elkövetőknek, majd a további fenyegetés hatására még 900,Ft-ot, majd az egyik elkövető a sértett pénztárcájából még elvett 2 db 50,-Ft-ost is, amelyből az egyiket a sértett könyörgésére visszaadott neki, majd távoztak a helyszínről. Csoportosan elkövetett rablás megállapításának van helye akkor, ha a vádlottak az éjjeli órákban az idős, életkorú, egyedül élő asszony lakásába behatolva őt pénzének és értékeinek azonnali átadására hívják fel. 40 A fenyegetés irányulhat a dolog birtokosán túl a család többi tagjára is, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a személyek között érzelmi kapcsolat legyen, hiszen ez alapozza meg az elérni kívánt hatást. 41 2.) Az (1) bekezdés b.) pontjában szabályozott elkövetési magatartás célcselekménye a dologelvétel, míg az eszközcselekmény a sértett öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotban helyezése. 38 1591/2007. számú büntető elvi határozat 39 BH 1990. 294 40 BH 1983. 393. 41 Szabó Zsolt: Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, Jogi fórum, Budapest, 2014., 19. o.,http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/szabo_zsolt eroszakos_vagyok_elleni_buncselekmenyek[j ogi_forum].pdf(utolsó letöltés dátuma: 2016.03.25.) 16

Öntudatlan állapotba helyezés: az öntudatlan állapot akkor alakul ki, amikor a személy valamilyen pszichikai ok miatt nem képes a vagyoni jogai ellen intézett támadással szemben védekezni. Ilyen például amikor alszik, vagy elkábult. Ez az elkövetési magatartás kizárólag a dolog tulajdonosával szemben alkalmazható, az elkövető pedig aktív magatartásával idézi ezt az állapotot elő. 4243 Védekezésre képtelen állapotba helyezés: a sértett ebben az esetben valamilyen, az elkövető által kifejtett magatartás miatt képtelen ellenállást kifejteni a dolog elvételével szemben. Ilyen amikor mozgásában korlátozzák, például megkötözik vagy bezárják. Az öntudatlan állapotba helyezéshez hasonlóan, ez az elkövetési magatartás is kizárólag a sértettel (a dolog tulajdonosával) szemben alkalmazható, az elkövető pedig szintén aktív magatartásával idézi ezt az állapotot elő. A rablási cselekmény szükségszerűen együtt jár a sértett személyi szabadságának átmeneti korlátozásával, azonban ha az elkövető a rablás véghezvitele után a helyszínről eltávozik és a sértett ezen állapotát fenntartja, akkor a személyi szabadság megsértése bűntettével halmazatban állapítható meg a bűnössége. Fontos, hogy ha az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotot erőszakkal idézték elő, akkor a cselekmény az erőszak alkalmazása lesz. A célcselekményt (dologelvétel) az elkövető valósítja meg, de a dolog elvétele megvalósulhat úgy is, hogy a sértett maga adja át azt kényszerítés hatására. 44 Rablás valósul meg, ha a terheltek rendőr egyenruhába öltözve, magukat valótlanul rendőrnek kiadva, hivatalos eljárást színlelve azért támadják meg a sértettet, hogy annak nagy értékű éremgyűjteményét megszerezzék, és e vagyontárgyak eltulajdonításának akadálymentes végrehajtása érdekében a sértettet megbilincselik, és ezáltal védekezésre képtelen állapotba helyezik. 45 3.) A (2) bekezdésben szabályozott törvényi tényállás tetten ért tolvaj által a dolog megtartása végett alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés elkövetési magatartása szintén kétmozzanatú, a célcselekményből 42 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 605. o. 43 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 16. o. 44 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 606. o. 45 BH 2014. 70. 17

(dologelvétel) és eszközcselekményből (erőszak, qualifikált fenyegetés) áll, azonban ebben az esetben az elvétel valójában lopási cselekményt jelent, azonban az elkövető csak a tettenérést követően alkalmazza az eszközcselekményt, azaz a lopott dolog megtartása érdekében alkalmazott erőszakot, illetve fenyegetést. Tehát az (1) bekezdéshez képest a sorrend változik. Ezen törvényi tényállást a törvényalkotó összefoglalt bűncselekményként szabályozza. A (2) bekezdésben írt elkövetési magatartás megállapításához három feltételnek kell együttesen teljesülnie: - az elkövető lopási cselekményének befejezettnek kell lennie - ezen lopási cselekmény követően kerül sor a tettenérésre - a tettenérést követően az ellopott dolog megtartása érdekében bárkivel szemben alkalmazott erőszak vagy minősített fenyegetés 46 Fontos megjegyezni azt is, hogy ezen bekezdés vonatkozásában nem jöhet szóba a dolog átadása, mert a dolog tulajdonosa az elvétel alkalmával nincs jelen. 47 Az ítélkezési gyakorlat a tettenérés fogalmát a nyelvtani fogalomnál tágabban értelmezi, nem csupán az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele közben történt leleplezését jelenti, hanem a tettenérés megállapítható akkor is, ha a bűncselekmény felfedezése a lopás befejezését jelentő elvétel után, de még az elvitelt megelőzően történik. Tettenérésnek tekinti az ítélkezési gyakorlat a lakás-betörés tettesének a lépcsőházban történő elfogását is, ugyancsak tettenérésről van szó, ha a helyszínről távozó tolvaj közvetlenül szemmel tartva nyomon követik és megszakítás nélkül üldözik. 48 A rablásnak a (2) bekezdésben írt tényállása valósul meg, ha az idegen dolog már a tetten ért tolvajnál (annak birtokában) van, s az általa alkalmazott erőszak vagy kvalifikált fenyegetés a sértetti a dolog visszaszerzésére, az elvitel megakadályozására irányuló magatartás leküzdését szolgálja. 49 Tettenérés esetén a rablás tettese nemcsak az idegen dolog jogtalan eltulajdonítója, hanem ebben bűnsegédként közreműködő is lehet, ha ő alkalmaz erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést a dolog megtartása érdekében. 50 A történeti tényállás szerint az elkövetők (heten) eltulajdonítási szándékkal megjelentek egy 46 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 16. o. 47 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 606. o. 48 BH 1983. 227. 49 BH 2009. 265. 50 BH 2012. 30. 18

áruházban, az üzletben szétszóródtak és különböző árucikkeket rejtettek el a ruházatukban, illetve tettek a bevásárlókocsiba. Az egyik elkövető fizetés nélkül, futva a kijárat felé indult a telepakolt bevásárlókosárral, miközben a biztonsági őr észlelve ezt, megindult az elkövető irányába, azonban egy másik elkövető őt megakadályozta ebben oly módon, hogy egyik kezét a kabátja zsebébe tette és miközben a testük érintkezett, az odanyomta a biztonsági őr hasához, közben fenyegetésképpen azt mondta, hogy álljál le te köcsög, szétütlek, valamint, hogy okos legyél, utána ne merjél menni, így a biztonsági őr a fenyegetés hatására elállt azon szándékától, hogy a lopás megakadályozza, ezáltal az elkövető társa el tudott menekülni a telepakolt bevásárlótáskával. A tettenérés fogalma alá esik, ha a dologelvételt követően a sértett felszólítja a tolvajt az eltulajdonított elkövetési tárgy visszaadására, de az elkövető a sértettel szemben az akarat hajlítására alkalmas erőszakot alkalmaz. 51 Nem zárja ki a rablás megállapítását az, hogy a dolog eltulajdonítása után alkalmazott erőszak annak megtartása mellett a menekülés biztosítását is célozta. 52 A történeti tényállás szerint a sértett és az elkövető fuvarozást végeztek együtt egy lovaskocsin, amikoris az elkövető egy hirtelen mozdulattal kirántotta a sértett pénztárcáját annak zsebéből, majd leugrott a kocsiról. A sértett észlelte az elkövető magatartását, leugrott ő is a kocsiról, megfogta az elkövetőt és kérte vissza a pénzét. Az elkövető ekkor megragadta a sértettet fojtogatni kezdte, majd több alkalommal arcul ütötte. A sértett segítségért kiáltott, így a terhelt elmenekült. A rablás törvényi tényállása eredményt nem tartalmaz, így a rablás immateriális bűncselekmény, az (1) bekezdés esetében a dolog elvételével, míg a (2) bekezdés esetében az erőszak vagy fenyegetés kifejtésével befejezetté válik. Csak a kísérlet esete áll fenn, ha a vádlott a sértettől a pénzének megszerzése végett a bankkártyát úgy veszi el, hogy a bankkártya kódszámának a megismerése érdekében erőszakot alkalmaz, de azt a sértett nem közli, avagy hamis kódszámot jelöl meg. Ennek az az oka, hogy a bankkártya amely önmagában, a rendelkezési jogot megtestesítő kódszám ismerete nélkül pénzfelvételre nem használható nem tekinthető értékkel bíró dolognak, ezért nem lehet rablás elkövetési tárgya. 53 51 BH 2001. 361. 52 BH 1987. 115. 53 BH 2002. 474 19

A rablás kísérletének minősül annak az elkövetőnek a cselekménye, aki a társával együtt dolog elleni erőszakkal, lopás szándékával hatol be a sértett lakásába, majd a társa a sértettet megöli, de az ő tudata csupán azt fogja át, hogy a társa a sértettel szemben erőszakot alkalmazott. 54 A rablás bűncselekményének alanya/tettese az, aki a kétmozzanatú cselekményt saját maga, önállóan követi el. A (2) bekezdés kivételével a rablás alanya bárki lehet, míg a (2) bekezdés speciális, hiszen itt az alany a tetten ért tolvaj. A Btk. 13. (1) bekezdése alapján tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja A cselekmény jogi minősítése szempontjából közömbös, hogy a tettes idegen dolog elvételére irányuló szándéka a sértett bántalmazását megelőzően vagy a bántalmazás közben alakult ki, a rablás az idegen dolog erőszakkal történő elvételével megvalósul. 55 A Btk. 16. -a alapján s Btk. 365. (1)-(4) bekezdése szerint minősülő rablás tettese lehet az is, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Közvetett tettesként felel a rablásért az, aki a Btk. 13. (2) bekezdésébe írt személy felhasználásával valósítja meg a rablást. 56 Btk. 13. (2) bekezdése alapján: Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. Közvetett tettesség állapítható meg abban az esetben is, ha az elkövető a 12. életévét már betöltött, de 14 életévét még nem betöltött olyan személlyel valósítja meg a bűncselekményt, aki a cselekmény elkövetésekor nem rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátási képességgel. Ha a 12. életévét 54 BH 1996. 74. 55 1111/2014. számú büntető elvi határozat 56 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 11. o. 20

betöltött személy felelősségre vonható és cselekményét saját magatartásával egyedül valósítja meg, akkor az erre őt rábíró személy rablás bűntettének felbujtásáért felel. 57 Társtettesség akkor jön létre, ha a kétmozzanatú cselekmény mindkét mozzanatát egyaránt elkövetik, egymás tevékenységéről tudva, közösen. Akkor is megvalósul a társtettesség, ha az egyik elkövető az eszközcselekményt (erőszakos, vagy minősített fenyegetést), míg a másik elkövető a célcselekményt (dolog elvételt) valósítja meg. 58 A bűncselekmény helyszínén való puszta jelenlét önmagában nem büntetendő, azonban az ún. fenyegető jelenlét, a szándékegység megléte esetén társtettességnek minősülhet. A rablást társtettesként valósítja meg, aki a társa jogtalan eltulajdonítási céljáról tudva, annak megvalósítása érdekében a társa által alkalmazott súlyos élet és testi épség elleni folyamatos és közvetlen fenyegetés, illetve erőszak hatását a betömött szájú, megkötözött sértett őrzésével fenntartja. 59 A rablásnak az is társtettese, aki nem a dolog elvételében, hanem az erőszak kifejtésében vett részt. 60 A történeti tényállás szerint I. r. és II. r. vádlottak együtt szórakoztak a sértettel, majd hárman továbbindultak az egyik szórakozóhelyről az állomás felé, amikor I. r. vádlott egyszercsak odafordult a sértetthez és ököllel arcul ütötte, aki a földre esett és eleredt az orra vére. A fekvő sértettbe I.r. vádlott kétszer belerúgott, majd II. r. vádlott is belerúgott a kezébe. Ekkor I. r. vádlott 250 Ft-ot vett ki a sértett zsebéből, II. r. vádlott pedig felsegítette a sértettet. A pénzt ezt követően a vádlottak közösen elszórakozták. Társtettesként felelnek az elkövetők akkor is, ha a több helyszínen megvalósuló rablási cselekmény során az egyik terhelt aki a cselekmény kezdeti szakaszától jelen van a passzív alanynak a társa általi bántalmazásába csak később kapcsolódik be, majd a sértett értékeit közösen veszik el. 61 Társtettesként elkövetett rablásként minősül, ha az egyik elkövető fenyegető magatartásával biztosítja, hogy a társa a sértett ruházatában lévő értékeket elvegye. 62 57 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 11.o. 58 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 11. o. 59 BH 2005. 128. 60 BH 1984. 255. 61 BH 1990. 416 62 BH 1987. 234. 21

Felbujtója a rablás bűncselekményének az, aki mást bír rá arra, hogy erőszakot, fenyegetést alkalmazzon, illetve, hogy öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezze a személyt. 63 Felbujtóként jelentős értékre és csoportosan elkövetett rablás bűntettének megállapítása törvényes, ha a terhelt a bűncselekmény véghezvitelének lehetséges módját a terhelttársaival megbeszéli, de a felbujtott tettes a rablási cselekményt más társak bevonásával hajtja végre. 64 Bűnsegédként vesz részt a rablásban az, aki részt vesz a cselekmény kitervelésében, a bűncselekmény elkövetése során azonban nem a helyszínen, hanem annak közelében tartózkodik, majd esetlegesen közreműködik a megszerzett pénz vagy más érték elosztásában és abból ő is részesedik. A rablás bűntettében való bűnsegély megállapítható, ha a terhelt a társával előzetes megállapodás alapján annak tudatában, hogy a társa lőfegyvernek tűnő játékpisztollyal fenyegeti meg a kereskedelmi egységben lévő személyt, a puszta jelenlétével nyomatékot adva segítséget nyújt, hogy a társa jogtalanul megszerezhesse a követelt pénzösszeget. 65 A bűnsegéd büntetőjogi felelőssége megállapításának nem feltétele, hogy már előzetesen is szándékerősítő hatást fejtsen ki, elegendő ha a bűncselekmény megvalósítása közben biztosítja támogatásáról az elkövetőt. 66 Pszichikai bűnsegély megállapításának van helye, ha a rablás elkövetésénél jelenlévő terhelt ismeri az erőszakot alkalmazó tettes célzatát és azzal egyetértve erősíti a tettes jogtalan eltulajdonításra irányuló szándékát. 67 Nem értékelhető azonban pszichikai bűnsegélyként a bűncselekmény elkövetésének helyén való puszta jelenlétben megnyilvánuló olyan passzív magatartás, amely a tettesre nem gyakorol szándékerősítő hatást, illetve a sértett védekezésére nem hat bénítóan. 68 A Btk. 365. -ának (2) bekezdésében írt tetten ért tolvaj nem csupán a lopás olyan tettese vagy társtettese lehet, aki személyesen birtokolja a már eltulajdonított dolgot, 63 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 12. o. 64 BH 1998. 312. 65 BH 2000. 381. 66 BH 2005. 167. 67 BH 1978. 182. 68 BH 2003. 139. 22

hanem az is, aki a lopás tettesével (társtettesével) szándékegységben a helyszínen segíti őt a lopás elkövetésében, azaz a lopás bűnsegéde is. 69 Itt tartom célszerűnek kitérni arra, hogy figyelemmel a társadalomra veszélyességére a rablás azon bűncselekmények körébe tartozik, amelynek az előkészülete is büntetendő. Az előkészület fogalmát a Btk. a következőképpen határozza meg:11. (1) bekezdés: Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. A rablás bűncselekményének szubjektív tényállási elemeit vizsgálva megállapítható, hogy a rablás célzatos cselekmény. Az (1) bekezdésben meghatározott rablás esetében az elkövető az eszközcselekményt (erőszak) a célcselekmény (dologelvétel) végrehajtása, azt pedig az eltulajdonítás érdekében hajtja végre, tehát kétszeres célzatos cselekmény. A (2) bekezdésben meghatározott rablás is kétszeresen célzatos cselekmény, a dolog elvétele esetében a célzat a jogtalan eltulajdonítás, a kényszerítés célja pedig a lopott dolog megtartása. 70 A célzatos cselekményeket csakis egyenes szándékkal lehet elkövetni, így a rablást kizárólag egyenes szándékkal lehet elkövetni. Nem állapítható meg rablás elkövetése abban az esetben, ha a kétszeres célzat hiányzik. ha azonban az eredetileg más okból alkalmazott erőszak a dolog elvétele érdekében folytatódik és válik lenyűgöző erejűvé, akkor a rablás bűntette megvalósul. 71 A Btk. 321. -ában szabályozott rablás bűntettének a jogalkotó által a (3) és (4) bekezdésben megalkotott törvényi tényállásai a rablás minősített esetei, amelyeket a törvény szigorúbban rendel büntetni. Az elkövetés szituációjához tartozó elemek vizsgálatát a rablás minősített esetei kapcsán értelmezhetjük. Eszerint a minősített esetek négy csoportba sorolhatóak: 69 2295/2011. számú büntető elvi határozat 70 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 607. o. 71 BH 1984. 437. 23