1 Debreczeni Tibor 85. születésnapjára /Budapest. 2013. október 12./
2 Bemutatkozás Értelmiségi vagyok, vagyis az a személy, amely képes 10 percnél tovább gondolkodni valamiről, ami nem a szex-szel kapcsolatos. 1970-ben nősültem. Szerelem volt első se látásra, se hallásra, vagyis két erősen begerjedt személy találkozása, akik nem különösebben válogatósak. Egy csinos asszonnyal egyesültem közös problémák megoldása végett, amely problémák egyébként nem merültek volna fel, ha nem egyesültünk volna. Feleségemnek volt egy felnőtt, nimfomán leánya. Ezt a fogalmat a férfiak alkalmazzák azokra a nőkre, akik gyakrabban kívánják a szexet, mint ők. Apám gyakran ellátogatott hozzánk, aminek az lett a vége, hogy beleesett, majd feleségül vette mostoha leányomat. Ezek után természetesen mostohaleányom lett a mostoha anyám, az apám pedig a vejem. Apám feleségének, illetve a mostohaleányomnak, aki egyben az anyám, született egy fia, akinek ezek szerint a mostohatestvére vagyok, mivel mostohaleányom anyjának vagyok a férje, és így a feleségem lett a nagyanyám. Időközben a feleségemnek is született egy gyermeke, remélem tőlem, aki apámnak a sógora lett, nekem pedig a nagybátyám egy személyben, mert ha a mostohaanyám testvére a fiam, akkor magamnak vagyok az öregapja.
3 MESTEREMNEK, TIBORNAK, AKI "MÁR ELÉG RÉGÓTA FIATAL" Egy öregúr egyszer elhatározza, hogy elmegy Afrikába szafarira. Magával viszi öreg kutyáját, hogy társasága legyen. A kutya egy nap addig kergeti a pillangókat, amíg azt veszi észre, hogy eltévedt. Bóklászik erre-arra, hogy megtalálja az utat, egyszercsak látja, hogy egy leopárd rohan felé láthatóan azért, hogy megegye. Az öreg kutya azt gondolja: "Jajjaj! Most igazán szarban vagyok!" Észrevesz a közelében néhány csontmaradványt valami dögből, gyorsan elkezdi rágni a csontokat, hátat fordítva a közeledő leopárdnak. Amikor az már majdnem ráugrik, a vén kutya felkiált: "Ez a leopárd igazán finom volt! Vajon találok még egyet?" Ezt hallván a leopárd az utolsó pillanatban visszafogja az ugrást, rémülettel néz a kutyára, és gyorsan elhordja az irháját. "Húúú!", sóhajt a leopárd, "ez meleg volt. Ez a vén kutya majdnem elkapott." Közben egy öreg majom, aki végignézte az egész jelenetet egy faágról, arra gondol, hogy hasznot húzhat abból, amit tud, és kialkudhat valami védelmet a leopárdtól. Utánairamodik, de az öreg kutya, amikor látja teljes sebességgel a leopárd után futni, rájön, hogy valami ravaszság történik. A majom utoléri a leopárdot, elárulja neki a kutya cselét, és alkut ajánl. Az ifjú leopárd feldühödik, hogy rászedték. "Ide gyere, majom, ugorj a hátamra, és meglátod, hogy jár, aki be akar csapni!" Az öreg kutya látja a felé rohanó leopárdot a majommal a hátán és nyugtalankodik: "Na, most mit csináljak?" Ám menekülés helyett újra leül háttal a támadóknak, és ismét úgy tesz, mintha nem látta volna őket. Mihelyt hallótávolságba érnek, felkiált: "Hol van már az a hülye majom? Már egy órája elküldtem, hogy hozzon egy másik leopárdot!" Tanulság: - Sose nevesd ki az öregeket! - A kor és a finesz végül mindig legyőzi az erőt és a fiatalságot. A szellem és a ravaszság csak a korral és a tapasztalattal nő meg.
4 Az anekdóták elővarázsolják a lelkeket. Pesti anekdota 1974-ből Egy magyar turista utazásának utolsó napján végigsétál Londonban az Old Bond Street-en. Egy kalapbolt kirakatában csodálatos kalapot pillant meg. Ilyesmiről álmodott világéletében. Bemegy és megkérdezi, mibe kerül. - Tíz font feleli a boltos. - Iszonyú zavarba jön, magyarázni kezdi, hogy alig van néhány pennyje, viszont ő magyar ember és van magyar pénze. Nem lehetne-e azon megvásárolni azt a kalapot? - És milyen pénzük van önöknek? - Forint. - Mutasson néhányat. Ő boldogan előhalászik egy egész köteg forint-bankjegyet. - Ki ez a sovány fiatalember? kérdi a boltos. - Petőfi Sándor. - Az ki volt? - A múlt század lánglelkű magyar költője. Az 1848-as szabadságharc szellemi előkészítője. - És mi lett a szabadságharc vége? - Az osztrák és orosz csapatok leverték. - És Petőfi úr? - Ismeretlen körülmények között halt meg a csatatéren. - És ez az ember kicsoda? - Dózsa György, a XVI. században kitört parasztlázadás hős vezére. Parasztok tízezrei keltek fel a feudális zsarnokság ellen
5 - És győztek? - Nem, vérbefojtották a felkelést. - Dózsa úr? - Megkínozták, tüzes vastrónra ültették, vezértársainak enniük kellett a húsából - És ez a kucsmás úr kicsoda? - II. Rákóczi Ferenc, a XVIII. század elején kitört felkelés lánglelkű vezére. - És? - A Habsburgok vérbefojtották a felkelést. Rákóczi száműzetésbe kényszerült, végül Törökországban halt meg sok év után, mindenkitől elhagyatva - És ez az úr? - Kossuth Lajos, az 1848-as szabadságharc politikai vezetője. - Tudom, amit levertek. - A bukás után emigrált, és mindenkitől elhagyatva halt meg Torinóban soksok év múlva. - Uram, öné a kalap, vigye el ingyen.
6 Varsányi Irén Varsányi Irén, a Vígszínház nagy művésze az utcán összefutott egy színészkollegájával. Hol voltál? kérdezte a pályatárs az üdvözlés után. Moziban. Jó volt a film? Igen, de képzeld egy jóképű fiatalember ült mellettem, és elkezdett udvarolni. Tudta, ki vagy? Nem. Nem is sejtette. Miért nem mondtad meg neki? Hogyisne! Hogy aztán elkezdjen tisztelni? Bajor Gizi Nagy színésznőnk, Bajor Gizi akinek a Nemzeti Színházban sokáig Németh Antal volt az igazgatója igen leleményesen rejtette el férjét, Germán Tibor orvosprofesszort a nácik elől. A legnehezebb napokban is sok humorral, vérbő komédiázó kedvvel próbálta tartani benne a lelket, hogy el ne csüggedjen. Az egyik nap, amikor ebédet vitt a rejtekhelyre, Germán Tibor azzal fogadta, hogy mégiscsak el kellene mennie a házból. A végén magát is bajba sodrom! mondta a feleségének. Fel tudja egyáltalán mérni, mi történik, ha a nácik felfedeznek, és betörnek ide? Ugyan mi történne? nevetett a nagy színésznő. Legfeljebb majd a jó német összeköttetéseinkre hivatkozunk. A német összeköttetéseinkre? hökkent meg Germán. Hát miféle összeköttetéseink vannak nekünk a németekkel? No hallja, ez igazán egyszerű! trillázott a színésznőfeleség. Én Bajor vagyok, maga Germán, a színház igazgatója pedig Németh. Makláry János Makláry János egyszer meglátogatta kollégáját hétvégi tanyáján, de nem mert belépni a kapun, mert bent egy hatalmas kutya vicsorgott rá fenyegetően. Gyere csak nyugodtan szólt ki a gazda. De itt ez a nagy kutya Nem kell félned tőle, ki van herélve Nem is attól félek, hogy megizél, hanem hogy megharap.
7 Weöres Sándor Csorba Győző írta le a következő anekdótát. Egy művészdelegáció tagjaiként a Csorba-, a Weöres- és a Ferenczy-házaspár az olasz állam meghívására Szicíliába utazott. Egyik reggel Károlyi Amy kétségbeesetten közölte, hogy Sándor elveszett: éjszaka nem ment haza, fogalma sincs, merre lehet. Már éppen a hivatalos szerveket akarták értesíteni, amikor széles mosollyal az arcán megjelent a költő. Kiderült, hogy este lement inni a sarki borozóba egy pohárral, ott megismerkedett egy jókedvű olasz társasággal. Bár olaszul alig tudott, jól érezte magát velük, annyira, hogy hozzájuk ment aludni is. Hogy pontosan hová, arra nem emlékezett. A következő nyilatkozatot bűnbánatában írta. "Feleségemnek ezennel megígérem és megfogadom, önszántamból és saját tervemből, hogy egy nap fél liter bornál többet nem iszom, kivéve havonta egyszer, de akkor sem berúgásig. Berúgni maximum félévenkint egyszer. Catania, 1948. jan. 24. Weöres Sándor Tanúk: Ferenczy Erzsi Ferency Béni" Dajka Margit Dajka Margitért rajongtak a fiatal színésznők. El akarták tanulni tőle a szakmai fogásokat. Egy TV játékban a színésznő egy csodálatos monológot adott elő, a kollégák és a rendező ámulva hallgatták. A fiatalok faggatták Margitkát, hogyan tud ilyen tökéleteset alkotni. Nézzétek az úgy van, ha felkérnek egy szerepre, többször is elolvasom a forgatókönyvet. Hosszan beszélgetek a rendezővel, a díszlet és jelmeztervezővel. Ha lehetőségem van, az íróval is. A szöveget nagyon hamar megtanulom és lelkiismeretesen részt veszek a próbákon. Amikor eljutunk oda, hogy azt mondják: Felvétel tessék, akkor magam körül teljes nyugalmat teremtek, lecsukom a szemem és maximális koncentrációval a gázsimra gondolok. Sándor György mélyen vallásos művész. Az önálló estjén elmondta, hogy minden ügyes-bajos dolgában kikéri a jóisten véleményét. Egyszer, mikor elment a templomba, hogy beszélgessen az Istennel, éppen mise volt. Azt mondta a pap: Ma nincs prédikáció, mert mondani akarok valamit.
8 Híre ment, hogy amikor Hegedűs D. Géza a Radnóti Színpadon játszott Görgey Gábor egyik darabjában, a premier után Mensáros László berontott Géza öltözőjébe, s azt mondta: Gratulálok, kisfiam, nagyon jó vagy a szerepben. De kérlek, ne Latinovitsot utánozd, hanem engem. Garas Dezső Szolnokon, amikor Molnár Ferenc Üvegcipő című darabját rendezte, a morgolódó, kötekedő Sipos agglegény szerepét alakító színésznek Győry Emilnek, állandóan előjátszott. Kétségtelen, hogy remekül, hiszen a zsémbes, sármos szerep rá is nagyon illett. A Sipost játszó színész azonban egyre türelmetlenebb lett, mert mindenki Garast dicsérte, ő meg képtelen volt kialakítani saját elképzelését. Egy szép napon már annyira elege lett, hogy amikor Garas ismét előjátszott, ő próba közben fogorvoshoz szaladt. Az orvos talált is egy kihúzandó fogat. Így aztán üzent, hogy legalább egy hétig képtelen próbálni, mert szájzára van. Mire egy szellemes kolléga megjegyezte: Na, ez most jól a fogához verte a Garast. Makláry Zoltántól a Rádió pagodájában Mányai Lajos megkérdezte: Na, Zolikám akkor mikor menjünk le hozzátok Füredre? Bármikor, Lajoskám! Bármikor. Hétvégén jó lesz? kérdezte Lajos. Remek! Az a legjobb! Akkor nem vagyunk otthon! Lázár Mária mesélte: Tudod aranyoskám, mikor az én férjem egyszer kimaradt, s hajnalban jött haza, én meg se rezzentem. Ő zokogva a lábam elé borult: Drága Máriám! Ne haragudjon! Bocsásson meg! Nagyon bánom! Soha többet nem... Ne folytassa kedvesem, már visszaadtam.
9 Major Tamás Csiszár Imre kedvenc tanítványa volt a Major Tamásnak. Brecht Puntilla úr c. darabjába meghívta Majort. A főpróbán, amikor tetőfokára hágott az idegesség, Major segíteni akart a rendezőnek és a takarásból becsoszogott a színpadra. Mielőtt megszólalhatott volna Csiszár ráförmedt: Ne lábatlankodjék itt öreg, menjen vissza a takarásba! Major megdöbbent, visszament a takarásba, leült a Hollósi Frici mellé, és odasúgta: "Frinyókám, ha nem én lennék a Major, most hazamennék." Gózon Gyula Gózon Gyula, a híres színész egy alkalommal "marhának" nevezte egy vendéglő főpincérét, mire az becsületsértés miatt beperelte a művészt. A bíróság elmarasztalta Gózont, és felszólította a bocsánatkérésre, mondván: nem nevezheti nyilvánosan marhának a főpincért. Gózonnak azonban volt még egy kérdése: - Rendben van, bíró úr, tudomásul vettem, hogy nem mondhatom egy főpincérnek, hogy "marha". De kérdezem, ha egy marhával találkozom, mondhatom-e neki, azt, hogy "főpincér"? A bíró tanácstalanul hümmögött egy kicsit, majd határozott igennel felelt a színész kérdésére, aki odafordult felpereséhez: - Főpincér, bocsánatot kérek! Bánhidi László Valamikor az ötvenes években, egy filmfesztivál alkalmával meginterjúvolták Bánhidi Laci bácsit, mondaná el, mi a titka hiteles alakításainak. A színész azt válaszolta, hogy Kell hozzá Sztanyiszlavszkij tanainak tökéletes elsajátítása, a marxizmusleninizmus tudása, a magyar proletárok életének ismerete, na meg tehetség, mert anélkül az első három szart se ér.
10 Kaposvári Csiky Gergely Színház Pécs, Nagy Lajos Gimnázium. Buszos osztálykirándulás keretében viszik a diákokat a kaposvári Csiky Gergely Színház, Dózsa György c. színdarabjának előadására. A baranyai megyeszékhelyről az út busszal - kb. 1-1.5 óra. Időben el is indulnak, ám a busz defektet kap és a szókimondó buszsofőrnek egy órájába telik kicserélni a kereket. Így már természetesen nem érnek oda időben, csak amikor már javában folyik az előadás. Nosza, annyi baj legyen, a jegyek ki vannak fizetve, a helyek fenntartva, mind a negyven ember, élén sofőrünkkel megpróbálja laposkúszásban elfoglalni a székeket. Az előadásnak pont ebben a pillanatában ér a szövegkönyv ahhoz a részhez, amikor a jobbágysereget verbúváló Dózsa így kiált fel: - Hol késtetek, Parasztok? Mire hősünk magára véve a felszólítást, így vág vissza: - Lerobbant a buszunk, te köcsög! Dégi István Egyszer részegen vezette az autóját. Egy rendőr megállította és kérte, hogy húzza le az ablakot. A zsibbadt színész nem bírta kinyitni. Ekkor a rendőr feltépte az ajtót, mire Dégi hanyatt kiesett az autóból a betonra. Rendőr: Hol a jogosítványa? Dégi: Nálatok van. Salamon Béla Salamon Béla bácsi jóban volt az öltöztetőnőjével. A szerelem következő formái ismertek: kéz a kézben, más a kézben, kéz a másban, más a másban. Egyik alkalommal a szerelemnek a más a kézben formáját gyakorolták. Az öltözői folyosón a kollégák a következőt hallották: Művész úr! Művész úr! Tessék felébredni! Élvezni tetszik!
11 A műsor un. komoly részében: Ady Endre: Menekülés az Úrhoz Be szép a régi kép, a tiszta, Be szép volt a világon élni, Be szép volt az a lázadó, Mégis uras, szent Össze-Vissza. Imádkozni is tudtunk néha, De mindenképp Istené voltunk, Nem-akartan és nem-tudón Legbőszebb óránk se volt léha. Be szépeket elhittünk akkor És a Poklot hogy elfeledtük És most a Pokol muzsikál: Fülünkben száz és szörnyű akkord. Megszakadt szép imádkozásunk, Pedig valahogyan: van Isten, Nem nagyon törődik velünk, De betakar, ha nagyon fázunk. Imádkozzunk, hogy higyve higyjünk: Van Isten, de vigyáz Magára, Van Isten s tán éppen olyas, Kilyenekben valaha hittünk. Adjuk Neki hittel magunkat, Ő mégiscsak legjobb Kisértet, Nincs már semmi hinnivaló, Higyjünk hát a van-vagy-nincs Úrnak. Mert ő mégis legjobb Kisértet S mert szörnyüséges, lehetetlen, Hogy senkié vagy emberé Az Élet, az Élet, az Élet. Összeállította Cserna Csaba