Informatikai témakörök



Hasonló dokumentumok
Informatika tanári mesterszak

Informatika tanári mesterszak

A számítógépes feladatok a várt megoldáshoz egyértelmű utalásokat tartalmazzanak.

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Mi legyen az informatika tantárgyban?

A programozó matematikus szak kredit alapú szakmai tanterve a 2004/2005. tanévtől, felmenő rendszerben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz, TTK Operációkutatás Tsz. A LEMON C++ gráf optimalizálási könyvtár használata

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

PÉTERY KRISTÓF PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE

A programozó matematikus szak kredit alapú szakmai tanterve a 2003/2004. tanévtől, felmenő rendszerben

2006. szeptemberétől. kódja

Összeállította Horváth László egyetemi tanár

Informatikaoktatás a Jedlik Oktatási Stúdió tankönyveivel. farkascs@jos.hu

PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

Mérnökinformatikus alapszak (BSc)

R ENDŐRTISZTI F ŐISKOLA SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS INFORMATIKAI KÖZPONT T ÁJÉKOZTATÓ ÉS T EMATIKA

HELYI TANTERV / INFORMATIKA

Kurzuskód Kurzus címe, típusa (ea, sz, gy, lab, konz stb.) Tárgyfelelős Előfeltétel (kurzus kódja) típusa

SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége.

MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPSZAK TANULMÁNYI TÁJÉKOZATÓ 2017.

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika

Tárgyfelelős kódja, címe)

Szoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs

Adatbázis-kezelés alapjai 1. Ea: Infó Mátrix. Lehet, nem lehet

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

A tantárgyelem kódja: KIT0402G

A tantárgyelem kódja: KIT0402G

TOP SCHOOL KÉPZÉSI AJÁNLATOK

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika tagozat osztályozóvizsga követelményei

Alap és legfontosabb cél. Továbbtanulás szempontjából. Speciális ismeretek, képességek

AZ INFORMATIKA TANTÁRGYPEDAGÓGIA OKTATÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A II.RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLÁN

Széchenyi István Szakképző Iskola

Szoftver-technológia I.

Alapszintű számítástechnikai ismeretek pedagógusoknak 30 óra. Továbbképzési tájékoztató 2017.

AZ IKT SZEREPE A KÉPZÉSBEN ÉS A PARTNERINTÉZMÉNYEK GYAKORLATÁBAN EGY VIZSGÁLAT KAPCSÁN

Mérnök informatikus alapképzési szak

ALAPKÉPZÉS SZAKINDÍTÁS

Mesterséges Intelligencia. Csató Lehel. Csató Lehel. Matematika-Informatika Tanszék Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007/2008

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tsz, TTK Operációkutatás Tsz. A LEMON C++ gráf optimalizálási könyvtár használata

Informatika tanterv nyelvi előkészítő osztály heti 2 óra

Digitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba

Designer képzés tematika oktatott modulok

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

A szoftverfejlesztés eszközei

KÖVETELMÉNYEK 2017/ félév. Informatika II.

ALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Informatika tantervek. Zsakó László: Informatika tantervek

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: Nyilvántartásba vételi szám:

INFORMATIKA - VIZSGAKÖVETELMÉNYEK. - négy osztályos képzés. nyelvi és matematika speciális osztályok

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

Tartalommenedzser képzés tematika oktatott modulok

E L T E T T K I N F O R M A T I K A T A N Á R I S Z A K N A P P A L I T A G O Z A T B U D A P E S T, 1998.

SZOFTVERES SZEMLÉLTETÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OKTATÁSÁBAN _ Jeszenszky Péter Debreceni Egyetem, Informatikai Kar jeszenszky.peter@inf.unideb.

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

Kurzus címe, típusa (ea, sz, gy, lab, konz stb.) Tárgyfelelős Előfeltétel (kurzus kódja) Előfeltétel típusa

SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM

Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver

PUBLIKÁCIÓ & PREZENTÁCIÓ. (számítógépes gyakorlat 6)

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz

Az informáci. Forczek Erzsébet SZTE, ÁOK Orvosi Informatikai Intézet május

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

Tanári mesterszak Informatika tanár szakképzettség Mintatanterve ( 5 féléves, 150 kredit) tanévtől

A CAD szoftver eszközei

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tapolcai Tankerülete SZAKMAI BESZÁMOLÓ Batsányi Tagintézmény október

Matematika alapszak (BSc) 2015-től

E L T E I K I N F O R M A T I K A T A N Á R I S Z A K N A P P A L I T A G O Z A T B U D A P E S T, 2003.

Informatika évfolyam

Vetési Albert Gimnázium, Veszprém. Didaktikai feladatok. INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI ALAPISMERETEK (10 óra)

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL

KÖVETELMÉNYEK 2018/ FÉLÉV. 1. hét Szervezési feladatok. Tematika, követelmények.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Információtartalom vázlata

KÉPZÉSI LISTA I. félév Akkreditált képzéseink és Engedélyezett programjaink

Szakmai program 2015

Információs társadalom

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó

Digitális írástudás március 13. TÁMOP C-09/ Trambulin

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY

1. Az informatika alapjai (vezetője: Dr. Dömösi Pál, DSc, egyetemi tanár) Kredit

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára

SZOFTVERFEJLESZTÉS. Földtudományi mérnöki mesterszak / Geoinformatikus-mérnöki szakirány. 2017/18 II. félév. A kurzus ebben a félévben nem indult

2015. május-júniusi vizsgaidőszak (középszint)

Tanulás egy életen át

Szoftver alapfogalmak

A szemantikus világháló oktatása

A tantárgyelem kódja: KIT0401G. gyakorlat A tantárgyelem jellege: A tantárgyelem oktatásának ajánlott 5. félév

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette:

Algoritmusok és adatszerkezetek II.

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

Microsoft Access alapok

TANMENET. IV: Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV. Béla út 131. Csoport életkor (év): 14 Kitöltés dátuma (év.hó.nap):

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

KÖVETELMÉNYEK 2015/ félév. Informatika II.

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business. tanulmányokhoz

Átírás:

Pedagógus szakvizsgára felkészít szakirányú továbbképzési szak i témakörök A képzés kreditrendszer. 30 órás blokkokból áll, melyekbl 6 blokkot kell mindenkinek választani, s ezek tetszleges sorrendben vehetk fel. Ezek kontakt órák, kisebb részben eladások, nagyobb részben gyakorlati foglalkozások. Mindegyik blokk tartalmaz szakmai, illetve szakmódszertani ismereteket. A hallgatók ezen kívül a hat közül négy, általuk tetszlegesen választott blokkhoz 15-15 órás önálló munkát tartalmazó órát vesznek fel. Az egyes blokkok félévekre osztása: 1. Alkalmazói rendszerek 30 1. f. 2.f. 3.f. 4.f. 2. Adatbázis-kezelés 30 3. Adatszerkezetek és algoritmusok 30 4. Internet 30 5. Számítógépi grafika 30 6. Prezentáció és grafika 30 7. Multimédia 30 8. Programozási nyelvek 30 9. Objektumelv programozás Javaban 30 10. Vizuális programozási környezetek 30 11. Operációs rendszerek, hálózatok 30 12. Mesterséges intelligencia 30

1. Alkalmazói rendszerek A vezeti munka szempontjából legfontosabb új alkalmazói rendszerek megismerése, alkalmazási lehetségeinek áttekintése, tanítási módszereik elsajátítása. Különféle rendszerek értékelése, összehasonlítása. A résztvevk legyenek képesek a tanult alkalmazói rendszerek önálló, alkotó használatára. Tudjanak az alkalmazói rendszer tanításához tanterveket, tanmeneteket készíteni, legyenek készek oktatásuk bevezetésére az általános ill. a középiskolában. Legyenek képesek a tanultakat a maguk és kollégáik munkájának irányításában hatékonyan alkalmazni. A Windows verziók magasabb szint kezelése, üzemeltetése: a rendszer optimális mködésének behangolása, a rendszereszközök hatékony alkalmazása, programok-programrendszerek installálási kérdései, kapcsolódás más operációs rendszerekhez. A Microsoft Outlook asztali információs rendszer használata, segítségével a mindennapi információk elrendezése és másokkal megosztása, a más felhasználókkal való kommunikáció. Szövegszerkesztés magasabb szinten: sablonok, stílusívek, rlapok tervezése, csoportosan készített nagyméret dokumentum szerkesztésének eszközei (master dokumentum, korrektúra stb.), a nyelvi segédeszközök hatékony használata, makrók rögzítése, írása, használata. Táblázatkezelés magasabb szinten: vezeti feladatok megvalósítása (lineáris optimalizálás, statisztikai elemzések, trendek stb.), adatlisták kezelése, elemzése, esettanulmányok, makrók rögzítése, írása, használata. 2

Az egyes Windows-alkalmazások integrált felhasználása. Alkalmazói rendszerek tanításának módszerei, értékelési-számonkérési módszerek, alkalmazói rendszerek választásának szempontjai. : - Gyarmati István et al.: Windows 98 felhasználóknak + Microsoft Plus! Magyar nyelv változat, ComputerBooks, 1999. - Szy György Tanács Lajos: Office 97 kézikönyv, Kiskapu Kft., 1999. - Kovalcsik Géza: Az Excel 97 programozása, ComputerBooks, 1999. 3

2. Adatbázis-kezelés A modern adatbázis-kezel rendszerek megismerése, alkalmazási lehetségeik áttekintése, tanítási módszereik elsajátítása. A résztvevk legyenek képesek adatbázis-kezel rendszereket használni oktató munkájukban. Tudjanak az adatbázis-kezelés tanításához tanterveket, tanmeneteket készíteni, legyenek készek az adtabázis-kezelés oktatásának bevezetésére az általános, illetve a középiskolákban. Egy általános adatbázis rendszer architektúrája. Az adatbázis adminisztrátor. A rendszerszervezés alapfogalmai (technológiák). Adatfüggetlenség és adatmodellezés. Adatmodellezési stratégiák. A relációs adatmodellezés gyakorlati kérdései. Funkcionális függségek, normálformák. Adatdefiníciós és adatmanipulációs nyelvek tulajdonságai, önálló és befogadó nyelv rendszerek. A relációs modellhez kapcsolt adatmanipuláció. Reláció algebra és reláció kalkulus, SQL. Az adatmodellezés néhány elméleti kérdése és aktuális problémája. Funkcionális függségek realizációja. Objektumorientált technikák. Egy konkrét adatbázis-kezel rendszer megismertetése. Az adatbázis-kezelés tanítási módszerei, adatbázis-kezel rendszerek választási szempontjai. 4

- Demetrovics János-Denev-Pavlov: A számítástudomány matematikai alapjai. Tankönyvkiadó, 1985. - Jeffrey D. Ullman - Jennifer Widom: Adatbázisrendszerek. Panem- Prentice-Hall, 1998. - Halassy Béla: Az adatbázis-tervezés alapjai és titkai. IDG Magyarországi Lapkiadó Kft., 1994. 5

3. Adatszerkezetek és algoritmusok A programozási módszertan, az adatszerkezetek és algoritmusok témakör modern ismereteinek áttekintése. A résztvevk legyenek képesek a programozási ismeretek tanítására, felhasználására a tehetséggondozásban. Tudjanak ebben a témában tanterveket, tanmeneteket készíteni. Kollokvium A programozási módszertan alapfogalmai. Programozási tételek. Programozási versenyfeladatok megoldása, tanulók felkészítése programozási versenyekre. Fák. Bináris keresfák. Kiegyensúlyozott keresfák, B-fák. Tördeltáblák. Gráf-algoritmusok, szélességi és mélységi bejárás, feszítfák. Dinamikus programozás, mohó algoritmusok. Párhuzamos algoritmusok megvalósítási kérdései. Programozás tanítási módszerek. - Szlávi Péter-Zsakó László: Módszeres programozás. Programozási tételek. ELTE TTK i Tanszékcsoport, 1999. - Pap Gáborné-Szlávi Péter-Zsakó László: Módszeres programozás. Rekurzív típusok. ELTE TTK i Tanszékcsoport, 1997. 6

- Szlávi Péter: Eladás a gráftípusról. ELTE TTK i Tanszékcsoport, 1997. - Zsakó László: Módszeres programozás. Hatékonyság. ELTE TTK i Tanszékcsoport, 1999. - T.H. Cormen-C.E. Leiserson-R.L. Rivest: Algoritmusok, Mszaki Könyvkiadó, 1998. 7

4. Internet Az Internet elemeinek megismerése, alkalmazása oktatási célokra. A résztvevk legyenek képesek az Internet alkotó használatára oktatási munkájukban. Tudjanak Internetes alkalmazások tanításához tanterveket, tanmeneteket készíteni, legyenek készek a tanulók Internet-használatának irányítására az általános, illetve a középiskolákban. Az Internet alapfogalmai, használata, kommunikációs szabályok az Interneten. FTP, Gopher, News, levelezés, levelezési listák, WWW, tematikus keresprogramok, Levelez rendszerek, titkosítás, formátumok HTML készítése, HTML programozási lehetségek (CGI, SSI, Java- Script), programok ismertetése (Netscape, Explorer). Adatbázisok az Interneten. Az Internet alkalmazása az oktatásban. - Lengyel Veronika: Az Internet világa, ComputerBooks, 1998. - Bócz Péter - Szász Péter: A világháló lehetségei. - Hargitai Péter - Kaszanyiczki László: Internet haladóknak. - Kris Jamsa: A WEB programozása. Kossuth Könyvkiadó, 1997. 8

5. Számítógépi grafika A tantárgy célja a képek számítógépes kezelésével kapcsolatos feladatok átfogó ismertetése, az ezeket szolgáló programok és programozási módszerek bemutatásával. Az eladás átfogó képet ad a téma feladatairól, az ezekre vonatkozó szoftverekrl, illetve programozásuk alapjairól. A választható kiegészít gyakorlat célja összetettebb feladatok megoldása a hallgatók által készített és kész programokból álló (leegyszersített) "rendszerek" segítségével. A számítógépi grafika feladatainak áttekintése. Grafikus kezelfelületek: az interakció programozása, interaktív programok tervezésének alapjai. Képbevitel lapolvasóval, digitális fényképezgéppel, kamerával, raszteres képkódolás, színek kódolása, festprogramok. A geometrikus képkódolás, raszteres kép vonalainak fölismerése, rajzbevitel, rajzolóprogramok. Gyakori képfájl-formák, konverzió. Tárgyak geometriai modellje; leíró fájl, geometriai adatszerkezetek. A geometria analitikus és közelít megadása. A képet meghatározó adatok: a színtér geometriája, megvilágítás, a kamera és a változások. VRML. Raszteres képek elemzésének és földolgozásának alapjai. Tudományos és mszaki rendszerek szemléltetése, a képzeletbeli valóság. 9

- Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika, ComputerBooks, Budapest, 1999 - Álló Géza - Hegeds Gy. Csaba - Kelemen Dezs - Szabó József: A digitális képfeldolgozás alapproblémái, Mszaki tudományok, Az elektronika legújabb eredményei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989 - László József: A VGA-kártya programozása Pascal és assembly nyelven, ComputerBooks, Budapest, 1995 - Hajós György: Geometria, Tankönyvkiadó, Budapest, 1960 (illetve több újabb kiadás) - Scharnitzky Viktor: Vektorgeometria és lineáris algebra - Székely Vladimir - Poppe András: A számítógépes grafika alapjai IBM- PC-n. Computer Books, Budapest, 1993 - Fzi János: Interaktív grafika, ComputerBooks, Budapest, 1997 10

6. Prezentáció és grafika Számítógéppel támogatott hatásos, látványos prezentációk készítésének elsajátítása. Megismerkedés a különféle médiák (álló-, mozgókép, dia, hangfelvétel) számítógépes feldolgozásának módszereivel, eszközeivel. Különféle rendszerek értékelése, összehasonlítása. A résztvevk legyenek képesek a tanult grafikus, multimédiás rendszerek önálló, alkotó használatára. Tudjanak a szakterület tanításához tanterveket, tanmeneteket készíteni, legyenek készek oktatásuk bevezetésére az általános ill. a középiskolában. Grafikus alkalmazói programok (Paint, PaintShop, PhotoShop, CorelDraw stb.) használatának elsajátítása. A hallgatók megismerkednek az alapvet rajzolási technikákon keresztül a bonyolultabb eljárásokkal. Számítógépes prezentációk készítése Power Pointtal. Tetszets, a multimédia széles skáláját (hang, kép, animáció, háromdimenziós hatások) felhasználó bemutatók készítésének fortélyai. A hálózatos funkciók segítségével az elkészült munkák megjelenítése az Interneten. Az egyes Windows-alkalmazások integrált felhasználása prezentációk készítéséhez. Grafikus programok tanításának és alkalmazásának módszertana. : - Cobrun, Foster - McCormick, Peter: CorelDraw 7 Referenciakönyv, Panem-McGraw Hill, 1997. - Ger J.: PowerPoint 97 prezentáció és grafika. ComputerBooks, 1999. 11

7. Multimédia Multimédiás oktatási anyagok megismerése. Multimédiás tananyagok készítésének eszközei és módszerei. Multimédiás oktatási anyagok értékelése. A résztvevk legyenek képesek multimédiás oktatási anyagok használatára, új eszközök készítésére, meglév eszközök használhatóságának vizsgálatára. Tudjanak multimédiás tananyagok tanításához tanterveket, tanmeneteket készíteni, legyenek készek ezek alkalmazásának bevezetésére az általános, illetve a középiskolákban. Oktatóprogramok típusai. Oktatási médiák és integrálásuk. Hiperszöveg és hipermédia alapismeretek, tulajdonságaik. A multimédia elemei (hang, kép, animáció készítése, összeállítása), multimédiás oktatási anyagok. Multimédia az Interneten, VRML. Szerzõi rendszerek típusai (ToolBook), hardver és szoftver követelmények. A multimédiaszerkesztés módszertana. A multimédiás oktatási anyagok értékelése. - Ralf Steinmetz: Multimédia Bevezetés és alapok. Springer Budapest, 1995. 12

8. Programozási nyelvek Eligazodás a programozási nyelvek gyorsan fejld világában. Új, a közoktatásban megjelen programozási nyelvek elsajátítása, tanítási módszereinek megismerése. A résztvevk legyenek képesek az elsajátított programozási nyelveken programok írására. Tudjanak a nyelv tanításához tanterveket, tanmeneteket készíteni, legyenek készek a nyelvek oktatásának bevezetésére az általános, illetve a középiskolákban. Amatr és professzionális programozási nyelvek. Számítási modellek. Programozási nyelvekkel kapcsolatos fogalmak: szintaxis, szemantika, program, párhuzamos folyamat, fordítási egység, programegység, blokkstruktúra, deklarációkiértékelés, azonosítók, típusok, hatáskör, láthatóság, élettartam, típuskompatibilitás, a paraméterátadás fajtái. Oktatási célú programozási nyelvek alapjai, alkalmazása az oktatásban, programozási nyelvek tanítási módszerei, programozási nyelvek oktatási választási szempontjai. A Logo, a PROLOG és a Delphi programozási nyelvek elemei. Programozási nyelvek tanításának módszerei, értékelési-számonkérési módszerek, programozási nyelvek választásának szempontjai, az els programozási nyelv hatása. 13

- Gábor Béla: A Delphi programozása. ELTE TTK i Tanszékcsoport, 1999. - Szlávi Péter-Zsakó László: Programozási nyelvek: Alapfogalmak. ELTE TTK i Tanszékcsoport, 1996. - Turcsányiné Szabó Márta-Zsakó László: Comenius Logo gyakorlatok. Kossuth Kiadó, 1997. 14

9. Objektumelv programozás Javaban Az objektumelv gondolkodásmód, az objektumelv tervezés és programozás alapjainak, a Java nyelvnek a megismerése. A résztvevk legyenek képesek az objektumelv szemlélet elsajátítására, objektumelv programozási nyelveken programok készítésére. Legyenek képesek a Java oktatásának bevezetésére középiskolában. Az objektumelv programozás alapjai: osztályok, öröklés, többszörös öröklés, többalakúság (Polimorfizmus), dinamikus kötés (Dinamic Binding), dinamikus objektumok lefoglalása és felszabadítása. Objektumelv tervezés (UML). Objektumelv programozási nyelvek. Java: a nyelv alapjai, vezérlési szerkezetek, kivételkezelés, állománykezelés, alapvet alkalmazások. Grafikus felület alkalmazások, Internetes alkalmazások (applet). A Java oktatás módszertana. - Vég Csaba-Juhász István: Java - Start. Logos 2000, 1999. - Kris Jamsa: Java programozási kézikönyv, Kossuth Könyvkiadó, 1998. - Nyékiné Gaizler Judit (szerk.): Java 1.2 útikalauz programozóknak. ELTE, 1999. 15

10. Vizuális programozási környezetek A modern CASE eszközök bemutatása, a jelenkori programfejlesztési környezetek (Delphi, Visual BASIC, Visual C++) lehetségeinek megismerése. A hallgatók legyenek tisztában a környezetek szerkezetével, használatával. Legyenek képesek mindegyik környezetben alapvet feladatok, programok készítésére. Tudják a tanultak elemeit bevezetni középiskolai oktatásukba. Az objektumelv eszközök alapfogalmai. Alapvet alkalmazások Delphi környezetben. Vezérlelemek, dialógus ablakok használata. Adatbázis és Internet alkalmazások készítése. A Visual BASIC környezeti, nyelvi hasonlóságai, különbségei a Delphihez képest. A Visual C++ környezet összehasonlítása a korábbiakkal és lehetségei. A C++ nyelv alapjai, alkalmazások Visual C++-ban. - Gábor Béla: A Delphi programozása. ELTE TTK i Tanszékcsoport, 1999. - Illés Zoltán: Programozási nyelvek: C++. ELTE TTK i Tanszékcsoport, 1997. - Hack Frigyes: Programozási nyelvek: BASIC. ELTE TTK i Tanszékcsoport, 1997. 16

11. Operációs rendszerek, hálózatok Többféle, az oktatásban használatos operációs rendszer alapvet elemeinek megismerése. A résztvevk legyenek képesek az iskolákba kerül operációs rendszerek, hálózatok felhasználói szint kezelésére, tanítására. Az operációs rendszer fogalma, hardver alapfogalmak. Az operációs rendszer funkciói: rendszeradminisztráció, szolgáltatások, programfejlesztési, alkalmazási támogatás. Az operációs rendszerek osztályozása: egyfelhasználós rendszerek (DOS), multiprogramozott rendszerek (UNIX, VMS), kötegelt rendszerek, idosztásos rendszerek, valós idej rendszerek, többprocesszoros rendszerek (konkurens folyamatok). Hálózati operációs rendszerek (Windows NT, Novell, Linux). Operációs rendszerek tanítása. - Bagoly Zsolt-Papp Gábor: UNIX alapismeretek. CoDe Számítástechnikai füzetek, 1994. - Tannenbaum: Operációs rendszerek. Mszaki Könyvkiadó, 1999. - Tannenbaum: Számítógépes hálózatok. Mszaki Könyvkiadó, 1999. 17

12. Mesterséges intelligencia A mesterséges intelligencia alapvet problémamegoldási technikáinak: keres módszereinek és tudásábrázolási módjainak megismerése. A résztvevk legyenek tájékozottak a mesterséges intelligencia aktuális, modern témaköreiben. Kollokvium A mesterséges intelligencia fogalma, célja, története, kutatási területei. Keres rendszerek szerepe a mesterséges intelligenciában. A gráfreprezentáció fogalma. Keres rendszerek vezérlési stratégiáinak jellemzése. Hegymászó algoritmus, genetikus algoritmus, visszalépéses keresés, gráfkeres algoritmusok. Probléma redukció és dekompozíció. ÉS/VAGY gráfok. Kétszemélyes játékok. Logikai alapú reprezentációkra épül módszerek: rezolúció, szabályalapú következtetés, szemantikus hálók. Mesterséges neurális hálózatok. - Futó Iván (szerk.): Mesterséges intelligencia. Aula, 1999. - Fekete István-Gregorics Tibor-Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába. LSI Oktatóközpont, 1999. - Mér László: Észjárások. TypoTEX, 1994. 18