2. Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI
2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok A népesség és a lakásállomány jellemzői
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok A népesség és a lakásállomány jellemzői Budapest, 2012
Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-380-7 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztályán Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Waffenschmidt Jánosné Összeállította: Bojer Anasztázia Jankovics Noémi Kovács Marcell Nagyné Forgács Eleonóra Simor Éva Vörös Csabáné Waffenschmidt Jánosné Tördelőszerkesztők: Bada I. Csilla Dobróka Zita Gyulai Katalin Simonné Horváth Gabriella Trybek Krisztina További információ: Kovács Marcell Telefon: (+36-1) 345-6309, e-mail: Marcell.Kovacs@ksh.hu Internet: http://www.ksh.hu informacioszolgalat@ksh.hu (+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. 2012.123
TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!... 5 Összefoglaló adatok... 6 1. Népesség... 7 2. Háztartások... 21 3. Családok... 27 4. Lakásállomány... 33 Módszertani ismertető... 43 Táblázatok... 53 1. Népesség 1.1.1. A népesség száma és megoszlása korcsoport és nemek szerint... 55 1.1.2. A népesség alakulása korcsoport és nemek szerint... 56 1.1.3. A népesség megoszlása nemek szerint, korcsoportonként... 57 1.2. A népesség száma korcsoport és nemek szerint, a nemek aránya, 2011.. 57 1.3.1. A 15 éves és idősebb népesség száma és megoszlása családi állapot és nemek szerint... 58 1.3.2. A 15 éves és idősebb népesség alakulása családi állapot és nemek szerint... 59 1.3.3. A 15 éves és idősebb népesség megoszlása nemek szerint, családi állapotonként... 60 1.4.1. A 15 éves és idősebb nők száma és megoszlása az élveszületett gyermekek száma szerint... 61 1.4.2. A 15 éves és idősebb nők számának alakulása az élveszületett gyermekek száma szerint... 61 1.5.1. A 7 éves és idősebb népesség száma és megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint... 62 1.5.2. A 7 éves és idősebb népesség alakulása legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemek szerint... 63 1.5.3. A 7 éves és idősebb népesség megoszlása nemek szerint, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség egyes szintjein... 64 1.6. A népesség száma és aránya legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként... 65 1.7. A népesség száma és aránya iskolai végzettség szerint, nemenként... 66 1.8. A 15 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség és korcsoport szerint, 2011... 67 2. Háztartások 2.1.1. A háztartások és a háztartásban élők száma, átlagos háztartásnagyság... 68 2.1.2. A háztartások és a háztartásban élők számának alakulása... 69 2.2.1. A háztartások és a háztartásban élők száma, megoszlása és a száz háztartásra jutó személyek száma háztartás-összetétel szerint... 69 2.2.2. A háztartások és a háztartásban élők számának alakulása háztartás-összetétel szerint... 70 Előzetes adatok 2. A népesség és a lakásállomány jellemzői 5
2.3.1. A háztartások száma és megoszlása a háztartástagok száma szerint... 70 2.3.2. A háztartások számának alakulása a háztartástagok száma szerint... 71 2.4.1. Az egyedülállók száma és megoszlása nemek szerint... 71 2.4.2. Az egyedülállók számának alakulása nemek szerint... 71 2.5.1. Az egyedülállók száma és megoszlása főbb korcsoportok szerint... 72 2.5.2. Az egyedülállók számának alakulása főbb korcsoportok szerint... 72 2.6.1. Az egyedülállók száma és megoszlása családi állapot szerint... 72 2.6.2. Az egyedülállók számának alakulása családi állapot szerint... 73 3. Családok 3.1.1. A családok és a családban élők száma és megoszlása családösszetétel, valamint átlagos családnagyság szerint... 74 3.1.2. A családok és a családban élők számának alakulása családösszetétel szerint... 75 3.2. A családok száma és megoszlása családösszetétel és a gyermekek száma szerint... 76 3.3. A családok száma családösszetétel és átlagos gyermekszám szerint... 77 4. Lakásállomány 4.1. A lakások számának alakulása... 78 4.2. A lakott lakások számának alakulása, lakók, laksűrűség... 78 4.3. A lakott lakások száma és megoszlása alapterület szerint... 78 4.4. A lakott lakások száma, alakulása és megoszlása a szobák száma szerint... 79 4.5. A lakások helyiségeinek száma... 79 4.6. A lakások száma, alakulása és aránya felszereltség szerint... 80 4.7. A lakott lakások száma, alakulása és megoszlása komfortosság szerint... 80 4.8. A lakott lakások száma, alakulása és megoszlása tulajdonjelleg szerint... 81 4.9. A lakott lakások lakóinak száma és megoszlása korcsoport és a lakás szobaszáma szerint, 2011... 81 4.10. A lakott lakások lakóinak száma és megoszlása korcsoport és a lakás alapterülete szerint, 2011... 81 4.11. A lakott lakások lakóinak száma és megoszlása korcsoport és a lakás komfortossága szerint, 2011... 82 Jelmagyarázat: = A jelenség nem fordul elő... = Az adat nem ismeretes. Megjegyzés: A kiadvány valamennyi 2011. évi adata előzetes! 6 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A 2011. évi népszámlálásra a közel másfél évszázados hazai népszámlálási hagyományok és tapasztalatok figyelembevételével, egyúttal a 21. század társadalmi, demográfiai és gazdasági viszonyaihoz igazodva, azok feltárására alkalmas tartalommal és módszerekkel került sor. Ugyanakkor az ENSZ-ajánlásokra épülve népszámlálásunk illeszkedik a világ 2010 körüli népszámlálásainak sorába, és megfelel az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt követelményeknek is. Ezáltal lehetővé válik mind a korábbi hazai népszámlálásokhoz képest bekövetkezett változások nyomon követése, mind a többi európai, illetve Európán kívüli országban megfigyelt jelenségekkel való összehasonlítás. A népszámlálás feldolgozása és közzététele többéves folyamat. Az érdeklődők mielőbbi tájékoztatása érdekében a KSH a magyar népszámlálási szokásoknak megfelelően már az adatfeldolgozást megelőzően az összeírás során külön gyűjtött információk alapján 2012 márciusában közreadott előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról. A most elkészült összeállítás az adatfeldolgozás befejezése előtt a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján mutatja be a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat, a fő témákban a történelmi hátteret. A kiadvány táblázatait úgy állítottuk össze, hogy 1960-tól az elmúlt ötven év változásai azokból közvetlenül is nyomon követhetők legyenek. A kérdőívek feldolgozásának befejezését követően tematikus részletezettséggel hozzuk nyilvánosságra a népszámlálás alapján megszülető gazdag adatkincs egyegy szeletét, illetve az adatvédelmi szabályok korlátai között lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak tematikusan kialakított adatállományok kutatására is. Remélem, kiadványunk eléri célját, segíti Önt a népesség kor, nemek, iskolai végzettség, családi állapot szerinti összetételének, a háztartások, a családok és a lakásállomány jellemzőinek jobb megismerésében. Tisztelettel ajánlom figyelmébe az eddig megjelent és a további kiadványainkat is. Budapest, 2012. október Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Előzetes adatok 2. A népesség és a lakásállomány jellemzői 7
ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK Lakónépesség: 9 millió 982 ezer fő Gyermekkorúak száma: 1 millió 443 ezer fő Aktív korúak száma: 6 millió 213 ezer fő Időskorúak száma: 2 millió 326 ezer fő Száz 15 éves és idősebb nőre jutó gyermek: 147 fő Érettségizettek száma: 2 millió 606 ezer fő Diplomások száma: 1 millió 427 ezer fő Háztartások száma: 4 millió 71 ezer Száz háztartásra jutó személyek száma: 239 fő Egyszemélyes háztartások száma: 1 millió 261 ezer Családok száma: 2 millió 764 ezer Száz családra jutó személyek száma: 286 fő Házaspárok száma: 1 millió 796 ezer Élettársi kapcsolatok száma: 407 ezer Egy szülő gyermekkel: 561 ezer Lakásállomány 2011-ben: 4 millió 383 ezer Lakások átlagos alapterülete: 79 m 2 Száz lakásra jutó lakó: 251 fő 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
1. NÉPESSÉG
Gyorsuló népességfogyás 1960 óta először vagyunk 10 millió alatt Mi történt 2001 és 2011 között? 2011. október 1-jén, a népszámlálás időpontjában 9 millió 982 ezer ember élt Magyarországon. Tíz év alatt több mint 200 ezerrel lettünk kevesebben, miközben a megelőző évtizedben 176 ezer fő volt a népességfogyás. Lakónépesség: 9 millió 982 ezer fô Csökkenés 2001 óta: 216 ezer fô Történeti áttekintés 1870-től az első mai értelemben vett népszámlálástól 1941-ig folyamatosan nőtt az ország lakossága, az első világháború vesztesége sem okozott jelentős csökkenést. 1949-ben a második világháború utáni első népszámlálás eredménye szerint 110 ezerrel vol- 1.1. ábra A népesség számának alakulása tunk kevesebben a mai országterületen, mint 1941- ben, a háború előtti utolsó népszámlálás idején, de 1960-ra az ország népessége már mintegy 650 ezer fővel meghaladta az 1941-es értéket. Az 1950-es évek első felének népesedéspolitikája (Ratkó-korszak), az abortusztilalom, valamint a gyermektelenségi adó hatására születettek népes korosztálya (az ún. Ratkógyerekek ) a 1970-es években ért szülőképes korba, 1980-ig biztosítva a gyermekvállalást ösztönző népesedéspolitikai intézkedések közepette a további népességnövekedést. Ezt követően a gyermekvállalási kedv csökkenni kezdett, ami nem változott az 1990-es évek második felétől sem, amikor az 1975 után született nagyobb létszámú korosztályok ( Ratkó-unokák ) szülőképes korba léptek. 1981 óta a halálozások száma meghaladja a születésekét. Magyarország népessége fogy, ezt a bevándorlási többlet sem tudja ellensúlyozni. Az elmúlt évtizedben az évenkénti 90 és 100 ezer közötti élveszületés mellett a 130 ezer körüli halálozás következménye a gyorsuló népességfogyás. 11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 5 011 5 329 6 009 6 854 7 612 7 987 8 685 9 316 9 205 9 961 10 301 10 709 10 375 10 198 9 982 1 000 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 Előzetes adatok 2. A népesség és a lakásállomány jellemzői 11
Kevesebb a gyermek, több az idős Mi történt 2001 és 2011 között? Az elmúlt tíz évben folytatódott a népesség egyre gyorsuló öregedése. A változás a gyermekkorúak csökkenő és az időskorúak növekedő arányában a legszembetűnőbb. A népességcsökkenés mértéke a gyermekkorúak között volt a legjelentősebb (közel 15 százalék). A születések számának több mint három évtizede tartó mérséklődése következtében a gyermekek részaránya az elmúlt tíz évben 2,1 százalékponttal kevesebb lett. 1.2. ábra A népesség megoszlása nemek és főbb korcsoportok szerint % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Férfi N Összesen % % 100 16,6 19,2 90 23,9 26,9 100 90 20,4 23,3 80 80 28,1 27,6 70 70 60 27,8 26,8 60 27,9 27,2 50 50 37,4 37,6 40 40 30 32,9 32,8 30 35,0 35,1 20 20 17,9 15,6 10 10 15,5 13,4 0 0 16,6 14,5 2001 2011 2001 2011 2001 2011 14 éves 15 39 éves 40 59 éves 60 éves 1.3. ábra A gyermekkorúak számának alakulása Gyermekkorúak száma: 1 millió 443 ezer fô Csökkenés 2001 óta: 252 ezer fô Csökkenés 1980 óta: 898 ezer fô FOGALOM A népesség kormegoszlási adatait a népszámlálások eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján határozzuk meg. Ezer f 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2 529 2 341 2 131 2 174 1 695 1 443 1960 1970 1980 1990 2001 2011 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
Aktív korúak száma: 6 millió 213 ezer fô Csökkenés 2001 óta: 209 ezer fô Csökkenés 1980 óta: 326 ezer fô 1.4. ábra A 15 39 évesek számának alakulása 1.5. ábra A 40 59 évesek számának alakulása Ezer f 4 500 4 000 3 500 3 000 2 847 2 706 2 500 2 562 2 597 2 711 2 397 2 000 1 500 Ezer f 4 500 4 000 3 500 3 000 3 662 3 808 3 833 3 688 3 574 3 502 1 000 500 0 1960 1970 1980 1990 2001 2011 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 1960 1970 1980 1990 2001 2011 Időskorúak száma: 2 millió 326 ezer fô Növekedés 2001 óta: 245 ezer fô Növekedés 1980 óta: 496 ezer fô Az 1950-es évek elején született nagy létszámú korosztályok napjainkban 60 év körüliek. Gyermekeik zömmel a harmincas éveikben járnak, ezért a 15 39 éves korcsoportban nem volt jelentős csökkenés a 2001. évi adatokhoz képest. E korcsoport létszámának mérséklődésében ugyanakkor már érzékelteti hatását a születések számának három évtizede tartó csökkenése. Az elmúlt 10 év során létszámgyarapodás csak a 60 éves és idősebb korosztálynál következett be. Arányuk a népességben 2,9 százalékponttal nőtt. Az öregedés folyamata gyorsul, az előző tízéves időszakban az aránynövekedés ennek mindössze fele, 1,5 százalékpont volt. 1.6. ábra Az időskorúak számának alakulása Ezer f 4 500 4 000 3 500 3 000 2 326 2 500 2 082 1 830 1 960 2 000 1 500 1 757 1 373 1 000 500 0 1960 1970 1980 1990 2001 2011 FOGALOM Gyermekkorú: 14 éves Aktív korú: 15 59 éves Időskorú: 60 éves Előzetes adatok 2. A népesség és a lakásállomány jellemzői 13
Két évvel nőtt az átlagos életkor Átlagos életkor Férfi: 39,1 év Nő: 43,2 év Teljes népesség: 41,3 év Mi történt 2001 és 2011 között? A népesség korszerkezetének változása a javuló halandósági viszonyok és a születések számának csökkenése következtében a népesség átlagos életkora népszámlálásról népszámlálásra nőtt. 2011-ben a férfiak átlagosan 39,1, a nők 43,2 évesek voltak. 1.7. ábra Az átlagos életkor alakulása Év 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 32,5 34,8 34,3 37,0 34,6 37,7 35,5 39,0 37,1 41,1 39,1 43,2 1960 1970 1980 1990 2001 2011 Férfi N Mérsékelten nőtt az aktív korúakra háruló eltartási teher Mi történt 2001 és 2011 között? Az aktív korú népesség ún. eltartási terhét jelzi, hogy társadalmi értelemben mennyi gyermek-, illetve időskorú eltartása hárul rá. A gyermekkorúak csökkenő és az időskorúak növekvő arányának együttes hatására az 1990 és 2001 közötti mérséklődés után ez az eltartási teher 2011-re összességében szerény mértékben ismét nőtt, összetétele azonban az évtizedek folyamán megfordult: 1990-ig elsősorban a gyermekek, 1990-től viszont már az időskorúak eltartása jelenti a teher többségét. Száz aktív korúra jutó gyermekkorú: Csökkenés 2001 óta: Száz aktív korúra jutó időskorú: Növekedés 2001 óta: 23 fô 3 fô 37 fô 5 fô 1.8. ábra Száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorú F 70 60 64 62 64 65 59 61 Az átlagos életkor növekedése az elmúlt 100 évben Férfi: 11,9 év Nő: 15,9 év Teljes népesség: 14,1 év 50 40 30 20 10 0 42 37 34 34 32 36 23 31 23 28 28 26 1960 1970 1980 1990 2001 2011 Gyermek- és id skorú Id skorú Gyermekkorú 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
Tovább emelkedett a nők aránya Az aktív kor közepéig a férfiak, utána a nők vannak többségben Ezer férfira jutó nő: 1117 fő Növekedés 2001 óta: 15 fô Növekedés 1990 óta: 21 fô Mi történt 2001 és 2011 között? A férfiak száma 4 millió 715 ezer, a nőké 5 millió 267 ezer. Az elmúlt tíz év alatt a férfiak száma 135 ezerrel, a nőké 81 ezerrel csökkent. Tíz évvel ezelőtt a nőtöbblet még nem érte el a félmilliót, 2011-ben a nők száma már több mint 550 ezerrel haladta meg a férfiakét. Történeti áttekintés Magyarországon már az első hivatalos népszámlálás is nőtöbbletről számolt be. A nemek aránya 1900-ban volt a legkiegyenlítettebb, ekkor a népesség 49,9 százaléka férfi, 50,1 százaléka nő volt. A második világháború után kialakult magas nőtöbblet az azt követő két évtizedben gyors ütemben csökkent. Az 1980-as évtizedtől kezdve megfordult a folyamat, a férfiak nőkénél magasabb halandósága miatt emelkedett a nők aránya. 1.9. ábra A férfiak és a nők számának alakulása Ezer f 6 000 5 000 Időskorban mérséklődött a nőtöbblet Mi történt 2001 és 2011 között? A nemek aránya az egyes korcsoportokban különböző. Míg a gyermekkorúak és a 15 39 évesek csoportjában a férfiak, addig a 40 59 évesek között a nők vannak többségben. A 60 éves és idősebb korosztályban továbbra is igen magas, mintegy másfélszeres a nemek közötti különbség. Az előző népszámlálásig még emelkedő nőtöbblet az időskorúak között csökkenésbe fordult: az elmúlt tíz év alatt 23 fővel mérséklődött az ezer férfira jutó nők száma. Ezer férfira jutó nő a 60 éves és idősebb népességben: 1564 fô Csökkenés 2001 óta: 1.1. tábla Az ezer férfira jutó nők száma 23 fô Korcsoport, éves 1990 2001 2011 14 954 954 962 15 39 976 969 976 40 59 1 092 1 089 1 085 60 1 489 1 587 1 564 Összesen 1 081 1 102 1 117 4 000 3 000 2 000 4 804 5 157 4 992 5 309 5 189 5 521 4 985 5 390 4 851 5 348 4 715 5 267 1 000 0 1960 1970 1980 1990 2001 2011 Férfi N Előzetes adatok 2. A népesség és a lakásállomány jellemzői 15
Kevesebb a házas, több a nőtlen és a hajadon A 15 éves és idősebb népességből Nőtlen, hajadon: 2 millió 816 ezer fô Házas: 3 millió 797 ezer fô Mi történt 2001 és 2011 között? 2011-ben a teljes népességet tekintve a férfiak 48,6, a nők 37,3 százaléka volt nőtlen, illetve hajadon családi állapotú. Ez mindkét nem esetében több mint 3 százalékponttal magasabb a tíz évvel ezelőttinél. 1.10. ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása családi állapot szerint 12% 9% 2001 27% 11% 11% 2011 33% 1.2. tábla A 15 39 éves népesség megoszlása családi állapot és nemek szerint (%) Családi állapot Nőtlen/ hajadon Férfi Nő Összesen 2001 2011 2001 2011 2001 2011 62,8 73,6 49,9 63,7 56,5 68,7 Házas 33,0 22,8 42,8 30,2 37,8 26,5 Özvegy 0,1 0,1 0,7 0,3 0,4 0,2 Elvált 4,1 3,5 6,6 5,8 5,3 4,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Történeti áttekintés Magyarországon 1920-tól 1960-ig fokozatosan csökkent a hajadonok és a nőtlenek aránya, ezzel párhuzamosan növekedett a házasoké. 1980 után ezek a folyamatok megfordultak. Az elmúlt három évtizedben a házasok részesedése jelentősen csökkent, miközben a nőtlenek, a hajadonok és az elváltak aránya folyamatosan nőtt. Utóbbiak hányada 2011-re már elérte az özvegyekét. 1.11. ábra A különböző családi állapotúak aránya a 15 éves és idősebb népességből 52% 45% N tlen/hajadon Házas Özvegy Elvált A 15 éves és idősebb népességet tekintve figyelmen kívül hagyva a kizárólag nőtlen vagy hajadon családi állapotú 0 14 éves korcsoportot látható, hogy a házasok aránya tovább csökkent, miközben a nőtlenek és a hajadonok, valamint kisebb mértékben az elváltak aránya nőtt. 2011-ben a 15 éves és idősebb népességnek már csak kevesebb mint fele volt házas családi állapotú, miközben a nőtlenek és a hajadonok aránya megközelítette az egyharmadot. 2011-ben a 15 39 éves férfiak 73,6 százaléka volt nőtlen, tíz évvel korábban ez az arány még 62,8 százalék. Az ugyanilyen korú nőknek 2011-ben 63,7 százaléka volt hajadon, míg 2001-ben 49,9 százaléka. % 70 60 50 40 30 20 10 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 N tlen, hajadon Házas Özvegy Elvált 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
A termékenység kevésbé csökkent, mint az előző évtizedben Mi történt 2001 és 2011 között? A népszámlálás alkalmával lehetőség van arra, hogy a termékenységet valamennyi 15 éves és idősebb nő élveszületett gyermekeinek száma szerint mérjük. Ez a 2011. évi adatok alapján 4 millió 560 ezer nőt és 6 millió 705 ezer gyermeket jelent. Száz nőre 147 gyermek jut. Tíz év alatt a száz 15 éves és idősebb nőre jutó átlagos gyermekszám 6-tal mérséklődött, míg az előző tíz év csökkenése ennek kétszerese volt. 1.12. ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermek F 250 200 150 100 50 0 210 178 171 165 153 147 1960 1970 1980 1990 2001 2011 Száz 15 éves és idősebb nőre jutó gyermek: 147 fő Csökkenés 2001 óta: 6 fő A gyermekek döntő többsége évtizedeken keresztül házasságban született. Az elmúlt 20 évben az élettársi kapcsolatok térhódítása a házasságon kívül született gyermekek számának növekedését eredményezte. A 2011-ben született gyermekek már több mint kétötödének szülei nem voltak házasok. Az élettársi kapcsolatok terjedése következtében a száz hajadon családi állapotú nőre jutó élveszületett gyermekek száma folyamatosan emelkedik, 2011-ben 33 volt. 1.3. tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermek a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen (%) 1960 18 232 337 151 210 FOGALOM Termékenységen a 15 éves és idősebb nők élveszületett gyermekeinek száz azonos korú nőre jutó számát értjük, függetlenül attól, hogy a gyermek a népszámlálás időpontjában életben volt-e. 1970 11 201 277 148 178 1980 12 189 242 151 171 1990 13 188 230 164 165 2001 20 187 211 170 153 2011 33 190 201 177 147 Előzetes adatok 2. A népesség és a lakásállomány jellemzői 17
A házas nők termékenysége kismértékben emelkedett Mi történt 2001 és 2011 között? A száz házas nőre jutó gyermekek száma 2011-ben 190 volt. A tíz évvel ezelőtti 187 után ez szerény mértékű növekedés. A 2011-es adat fordulópontnak számít. A házasságban élő nők gyermekvállalási kedve javult: mindössze 7 százalék azoknak a nőknek az aránya, akik 2011-ben házasok voltak, de gyermekük nem született. Az egygyermekesek aránya is csökkent, a kétgyermekeseké valamelyest nőtt. A korábbinál kissé nagyobb mértékben emelkedett a háromgyermekes házas nők aránya, ugyanakkor a négy vagy annál több gyermekesek részaránya alig változott. Bár a 2011-es adatok alapján a hajadonok, a házasok és az elváltak is több gyermeket vállalnak, mint tíz éve, az összes nőre jutó gyermekszám csökkent. Ennek oka, hogy a házas nők akiknél a száz nőre jutó gyermekszám közel hatszor annyi, mint a hajadonoknál aránya jelentősen csökkent, míg a hozzájuk képest alacsony termékenységű hajadonoké nőtt. Száz házas nőre jutó gyermek: Növekedés 2001 óta: 190 fő 3 fő 1.13. ábra Száz házas nőre jutó élveszületett gyermek Gyermek 250 200 150 100 50 0 232 201 189 188 187 190 1960 1970 1980 1990 2001 2011 1.14. ábra A házas nők megoszlása az élveszületett gyermekek száma szerint % 100 80 60 42,2 10,9 36,7 12,8 25,6 13,1 20,7 19,8 13,8 25,8 13,2 8,8 6,3 5,0 4,8 12,3 12,9 13,7 14,9 12,7 31,0 39,1 45,9 48,5 50,0 40 12,5 16,5 20 0 22,3 16,6 25,3 29,2 16,9 27,9 26,2 25,1 23,3 17,9 17,1 18,4 15,1 13,8 11,9 8,8 7,6 7,0 1920 1930 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2011 0 1 2 3 4 és több 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
Magasabb iskolázottság Mi történt 2001 és 2011 között? A népesség iskolázottságának növekedése jól látható a felső- és középfokú végzettséggel rendelkezők számának jelentős emelkedéséből, valamint az alapfokú végzettséggel sem rendelkezők számának folyamatos, nagyléptékű csökkenéséből. 1.16. ábra Az alapfokú végzettségűek száma a 15 éves és idősebb népességben Ezer f 5 000 4 000 Érettségizettek száma: 2 millió 606 ezer fő Növekedés 2001 óta: 443 ezer fő Diplomások száma: 1 millió 427 ezer fő Növekedés 2001 óta: 493 ezer fő 3 000 2 000 1 000 0 2 938 2 875 2 743 2 421 1980 1990 2001 2011 1.15. ábra Az alapfokúnál alacsonyabb végzettségűek száma a 15 éves és idősebb népességben Ezer f 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2 837 1 806 950 1980 1990 2001 2011 410 FOGALOM Alapfokú végzettség: általános iskola 8. évfolyam. Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel: szakmunkásképző (iparitanuló-, tanonc- stb.) iskolában szerzett szakmunkásbizonyítvány, valamint szakiskolában szerzett oklevél, szakképesítő bizonyítvány. Érettségi: általános vagy szakmai érettségi, illetve érettségire épülő szakképesítés. Középfokú végzettség: középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel; illetve középfokú iskola érettségivel. Felsőfokú végzettség: egyetemi, főiskolai vagy azzal egyenértékű oklevél, illetve doktori (PhD-, DLA-) fokozat. 2011-ben a 15 éves és annál idősebb népesség 28 százalékának legmagasabb végzettsége alapfokú iskola, míg az előző népszámláláskor arányuk még 34 százalék volt. A férfiaknál és a nőknél közel azonos mértékben csökkent az általános iskolai végzettségűek aránya. Előzetes adatok 2. A népesség és a lakásállomány jellemzői 19
1.17. ábra Az érettségi nélkül középfokú végzettségűek száma a 18 éves és idősebb népességben Ezer f 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 892 1 204 1 574 1980 1990 2001 2011 1 675 Minden ötödik 18 éves vagy annál idősebb személy szerzett középfokú végzettséget szakmai oklevéllel, érettségi nélkül. 2001-hez képest az arányuk alig változott. A férfiak között továbbra is több mint kétszer akkora a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya, mint a nők körében. A 18 éves és annál idősebb népesség 32 százalékának érettségi a legmagasabb végzettsége. Az elmúlt tíz év alatt 5 százalékponttal nőtt a részesedésük. A nők között továbbra is magasabb az érettségizettek aránya, mint a férfiak körében. A 25 éves és annál idősebb lakosság 19 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel a 2011. évi adatok szerint; tíz évvel korábban ugyanez az arány még 13 százalék volt. A diplomások aránya a nők között 8 százalékponttal nőtt az elmúlt tíz év során, a férfiak körében fele ekkora mértékű volt az emelkedés. 1.18. ábra Az érettségizett középfokú végzettségűek száma a 18 éves és idősebb népességben 1.19. ábra A felsőfokú végzettségűek száma a 25 éves és idősebb népességben Ezer f 5 000 Ezer f 5 000 4 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2 163 2 605 1 382 1 544 1980 1990 2001 2011 3 000 2 000 1 000 0 1 369 448 688 888 1980 1990 2001 2011 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
1.20. ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása iskolai végzettség szerint % 100 80 60 40 20 0 5,8 8,8 11,0 16,7 16,5 18,7 11,0 25,4 15,0 30,5 32,8 18,6 35,6 19,6 33,8 33,9 28,4 21,9 11,2 4,8 1980 1990 2001 2011 Egyetem, f iskola stb. oklevéllel Érettségi Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Általános iskola 8. évfolyam Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb 2011-ben a 15 éves és annál idősebb népességen belül a közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az előző népszámláláshoz képest jelentősen nőtt. 2001-ben 55, 2011-ben 67 százalék volt. Az alacsony végzettségűek aránya az elmúlt 10 év alatt nagymértékben csökkent. Ennek ellenére a 15 éves és annál idősebb népesség egy jelentős csoportja (33 százaléka) még mindig csak általános iskolát végzett, vagy be sem fejezte azt. Történeti áttekintés A lakosság képzettségi szintje emelkedik, folyamatosan nő a közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ezt egyrészt a nemzedékváltás okozza (a belépő fiatalabb korosztályok képzettebbek, mint a kilépő idősebbek), másrészt gazdasági okok magyarázzák (hosszú távon a képzett munkaerő iránt növekszik az igény). Az 1920. évi népszámlálás idején a 7 éves és annál idősebb népesség 97 százalékának legfeljebb alapfokú végzettsége volt. Arányuk egészen az 1960. évi népszámlálásig csak kismértékben változott, 1960-ban 93 százalék volt, azóta nagyobb ütemben csökken. 1920-ban a legalább középfokú végzettségűek aránya alig 3, de 1970-ben is csupán 17 százalék volt. Nagyobb több mint 10 százalékpontos bővülést először az 1980-as népszámlálásnál mértek, az azt követő évtizedekben ez a növekedési ütem az 1990. évi népszámlást kivéve, amikor az emelkedés mérsékelt volt állandósult. Előzetes adatok 2. A népesség és a lakásállomány jellemzői 21
Magasabban képzett nők Mi történt 2001 és 2011 között? A férfiak és nők iskolai végzettségi szintjében egymáshoz viszonyítva is változás következett be. 2001- ben a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek és a felsőfokú végzettségűek aránya a férfiak körében magasabb volt, mint a nőknél. 2011-ben azonban már nemcsak az érettségizettek aránya magasabb a nők között, mint a férfiaknál, hanem a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké is, míg a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek továbbra is a férfiak között vannak nagyobb arányban. Diplomás nők száma: 805 ezer fô Diplomás férfiak száma: 622 ezer fô 1.21. ábra A közép- vagy felsőfokú végzettségű férfiak és nők a megfelelő korú népesség százalékában, 2011 A fiatalabb korosztályok iskolázottabbak Mi történt 2001 és 2011 között? A fiatalabb korosztályok általában iskolázottabbak, mint az idősebbek. A 25 39 évesek 85, a 40 59 évesek 77 százaléka rendelkezik középfokú vagy annál magasabb végzettséggel. Az időskorúak között ez az arány mindössze 45 százalék. 1.22. ábra A 25 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség és főbb korcsoportok szerint, 2011 % 100 80 60 40 20 0 25,9 33,4 25,7 15,0 18,0 13,1 30,5 28,9 22,6 23,3 55,0 25 39 éves 40 59 éves 60 éves 8,6 % 40 35 30 Általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb Érettségi Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Egyetem, f iskola stb. oklevéllel 25 20 15 10 5 0 28,9 29,5 13,2 18 éves, középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 33,9 18 éves, középfokú iskola érettségivel Férfi N 18,1 19,5 25 éves, egyetem, f iskola st. oklevéllel Közép- és felsőfokú végzettségűek aránya 25 39 évesek: 40 59 évesek: 60 évesek: 45% 85% 77% 22 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011
2. HÁZTARTÁSOK
Több mint négymillió háztartás Háztartások száma: 4 millió 71 ezer Száz háztartásra jutó személyek száma: 239 fő Mi történt 2001 és 2011 között? 2011-ben a lakosság 98 százaléka magánháztartásban élt, a népesség fennmaradó része pedig közösségi elhelyezést nyújtó ún. intézeti háztartásban (pl. kollégium, idősek otthona, börtön) élő, illetve hajléktalan volt. A magánháztartásokban élők aránya az elmúlt évtizedekben alig változott. Az előző népszámlálásnál a háztartások száma megközelítette, mostanra pedig már meghaladta a négymilliót. A háztartások átlagos nagysága tovább csökkent, száz háztartásra csupán 239 személy jutott, 18 fővel kevesebb, mint 2001-ben. Öt évtizeddel ezelőtt száz háztartásban átlagosan még több mint 300-an éltek. FOGALOM A háztartás (magánháztartás) a társadalom legkisebb gazdasági egysége. Közös háztartásban élnek azok, akik egy lakásban vagy annak egy részében együtt laknak, és a létfenntartási költségeket közösen viselik. Egy lakásban több háztartás is élhet, ezért a háztartások száma meghaladja a lakott lakások számát. 2.1. tábla A háztartások és a háztartásban élők számának alakulása (%) Év A háztartások száma 1960=100,0 az előző népszámlálás=100,0 A háztartásban élők száma 1960=100,0 az előző népszámlálás=100,0 1970 109,7 109,7 104,6 104,6 1980 120,8 110,1 108,8 104,0 1990 126,3 104,6 106,1 97,6 2001 125,4 99,3 104,3 98,2 2011 132,2 105,4 102,2 98,0 2.1. ábra A háztartások és a háztartásban élők száma 2.2. ábra A száz háztartásra jutó személyek száma Ezer f 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 9 537 9 981 10 377 10 124 9 945 9 747 3 079 3 378 3 719 3 890 3 863 4 071 1960 1970 1980 1990 2001 2011 Háztartások száma F 350 300 250 200 150 100 50 0 310 295 279 260 257 239 1960 1970 1980 1990 2001 2011 Előzetes adatok 2. A népesség és a lakásállomány jellemzői 25