ZSIGMONDY BÉLA ZRT. ÜZLETSZABÁLYZAT Zsigmondy Béla Víziközműveket Üzemeltető Zártkörű Részvénytársaság 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 25. Készítette: Szentgyörgyi László szolgáltatási főmérnök Közreműködött: Tatár Andrea megbízott pénzügyi és számviteli vezető Szász Tamás Éva pénzügyi főelőadó Hódmezővásárhely, 2013. április **
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 I. Általános rész...4 1. A Szolgáltató bemutatása...4 2. A szabályzat célja és kiadásának módja...4 3. Szolgáltatási területek...5 II. Szolgáltatás igénybevétele, igénybejelentés...6 1. Bekötés a víziközmű-hálózatba...6 2. Locsolási víz és állattartás részére biztosított mellékmérős szolgáltatás...9 3. A közműves ivóvízellátásra szennyvízelvezetésre vonatkozó szabályok...10 III. Szolgáltatás minőségi, mennyiségi követelményei...13 1. Vízminőség-minimális ellátás üzemzavar, korlátozás, szüneteltetés esetén...13 2. Vízminőség-védelem...14 IV. Mérés, leolvasás, hitelességi csere....15 1. Mérés (Leolvasás, értesítés jelentős fogyasztás eltérés esetén)...15 2. Szennyvíz mennyiségmérés...16 3. Hitelesítés, mérőcsere, elszámolás hibás mérő esetén...17 4. Hibabejelentés hibaelhárítás...19 V. Szerződéskötés, módosítás, megszüntetés, felmondás...19 1. A közüzemi szerződés megkötésének feltétele...19 2. Szerződés kötelező tartalmi elemei...20 3. A szerződés módosítása...20 4. A szerződés megszűnése...21 5. Változás a felhasználó személyében...22 6. Szerződés felmondás...23 7. Szerződés azonnali hatályú felmondása...23 VI. Elszámolás (Számlázás, Díjfizetés, Hátralékkezelés)...24 1. Számlázás...24 2. Eljárás házi ivóvízhálózat meghibásodása esetén:...25 3. Számlakifogás...27 4. Elszámolás hibás mérés, mérési eredmények hiánya esetén...27 2
5. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése...28 6. Mellékszolgáltatás igénybevételének szabályai...29 7. űzcsapok és közkifolyók alkalmazásának szabályai...31 8. Ügyfélszolgálat...32 VII. Szabálytalan közműhasználat...33 1. Elszámolás szerződés nélküli és szabálytalan közműhasználat esetén...33 2. Szerződésszegés...35 3. Szabálytalan szennyvíz- csapadékvíz bebocsátás:...37 VIII. Leolvasás számlázási, hátralékkezelés...38 1. Leolvasás...38 2. Számlázás-leolvasás...38 3. Hátralékbehajtás...39 Felszólító...40 4. levelek korlátozás...40 5. Végrehajtás...41 6. Késedelmi kamatterhelés...41 7. Panaszügyintézésre vonatkozó rendelkezések...41 IX. Adatok kezelése, adatvédelem...42 X. Felügyeleti szervek és hatáskörük, jogszabályok...43 XI. Bírósági kikötés...45 XII. Szerződés minták...45 3
I. Általános rész 1. A Szolgáltató b a környezetterhelési díjrólemutatása Hódmezővásárhely vízellátását a Csongrád Megyei Víz és Csatornamű Társulat látta el 1994. évig. Ezt követően a jogszabályi változások lehetővé tették az Önkormányzatok részére saját vízmű üzemeltetését. A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata élt ezzel a lehetőséggel és kezdeményezte a kiválást a megyei vízműből, megalapította a Zsigmondy Béla Víziközműveket Kft.-t. Az Uniós elvárásoknak megfelelő csatornázási projekt végrehatásához az Önkormányzat külső forrás bevonását kezdeményezte, amelyhez kapcsolódóan a társaság átalakult. Az 1997. október 2. napján alakult Zsigmondy Béla Víziközműveket Üzemeltető Zártkörű Részvénytársaság 51%-os Önkormányzati 2% HVSZ Zrt. tulajdonrésszel. A tulajdonosi összetétele 2006. évben ismételten jelentősen módosult. A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. augusztus 29. napján visszavásárolta a Berlinwasser International AG. társaságban lévő 47%-os részesedését. Ezzel az Önkormányzat 100%-ban visszaszerezte a társaság feletti ellenőrzési jogát. A vízmű és a közművagyon teljesen önkormányzati tulajdonba került, így a helyi közszolgáltatás további alakítása, a díjak jövőbeni megállapítása kizárólagosan az Önkormányzat döntésének függvénye lett. Társaságunk a következő településeken biztosítja az ivóvízellátást: Hódmezővásárhely és Üdülőterülete, továbbá vonzáskörzetébe tartozó Batida, Kútvölgy, Erzsébet, Szikáncs, tanyaközpontok, valamint Mindszent, Székkutas települések. A felsorolt települések közül csatornaszolgáltatás Hódmezővásárhelyen, Mindszenten és Székkutason van. Megnevezése: Rövid: Zsigmondy Béla Zrt. Teljes név: Teljes: Zsigmondy Béla Víziközműveket Üzemeltető Zártkörű Részvénytársaság Székhelye: 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 25. Adószám: 11592260-2-06 Cégjegyzékszám: 06-10000218 Közösségi a. szám: HU11592260 E-mail: infó@zsigmondy.hu Web: http://www.zsigmondy.hu/ Hibabejelentő szám: 62/246-233 (beérkező hívások rögzítésre kerülnek) Központi hívószám: 62/535-100 Ügyfélszolgálat: 62/530-176 Elérhetőség: H.M.J.V. Polgármesteri Hivatal Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. fsz. 15. Ügyfélfogadás: hétfő, 8-20 óráig, kedd, szerda csütörtök 8-15 óráig. péntek 8-12 óráig 2. A szabályzat célja és kiadásának módja Jelen Üzletszabályzat célja a közműves ivóvízellátással és kapcsolódó szolgáltatásokkal, kapcsolatos jogok és kötelezettségek Szolgáltatóra és Felhasználóra vonatkozó szabályainak áttekinthető rögzítése, a vonatkozó jogszabályokkal összhangban. A Szolgáltatónak az Üzletszabályzatot az Ügyfélszolgálati irodában jól látható helyen kell elhelyeznie, abba betekintési lehetőséget kell biztosítania. 4
Az Üzletszabályzat hatálya a Szolgáltató vízjogi engedélyében meghatározott működési területére, a Társaságtól ivóvíz szolgáltatást igénybe vevő Felhasználókra terjed ki mindazon települések azon szolgáltatási területein, ahol a vízi közművek a Zsigmondy Béla Zrt. működési területe alá esnek, szolgáltatást a társaság végzi. Szolgáltató célja, hogy a szolgáltatási területén a feladatokat a tőle elvárható legmagasabb színvonalon a lehető leghatékonyabban biztosítsa. Az Üzletszabályzat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jóváhagyásával lép életbe. Amennyiben az üzletszabályzatot a vonatkozó jogszabályi változtatások miatt módosítani szükséges, a módosításokat Szolgáltató az Üzletszabályzatban átvezeti, amelyet a Felhasználó tudomásul vesz. 3. Szolgáltatási területek A Szolgáltató az alábbi főtevékenységet végzi 3600 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 3700 Szennyvíz gyűjtése, kezelése A közműves ivóvíz-ellátási szolgáltatás (Szolgáltatás) akkor teljesül, ha a Szolgáltató a víziközműhálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, illetőleg egyéb jogcímen használójának meghatározott mennyiségű, minőségű és nyomású ivóvizet bocsát rendelkezésre. ivóvízmű: közműves ivóvízellátást szolgáló víztermelő, vízkezelő, -tároló és -elosztó létesítmények, berendezések összessége; ivóvízvételi hely: az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz vételezése lehetséges; közműves ivóvízzel ellátott: az, akinek lakóhelye legfeljebb 150 m-es körzetén belül a közműves ivóvíz vételezésére módot nyújtó ivóvízvételi hely található; közműves ivóvízellátás: az ivóvíztermelés, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelem, az ivóvízkezelés, -tárolás, -szállítás, -felhasználási helyekre történő eljuttatás, a tűzoltáshoz szükséges víz biztosítás feladatainak összessége; Közműves ivóvíz szoláltatási tevékenység az ellátási felelőssel a szolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján végezhető, amennyiben a további jogszabályi kötelezettségeknek a szolgáltató eleget tesz. (Vízjogi üzemeltetési engedélyben előírtak, 21/2002. (IV 25.) KöVim Rendelet a víziközművek üzemeltetéséről kiadott rendelet, a vízminőségi előírásokat meghatározó 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet.) Továbbá az üzemeltetési engedélyt a Vízügyi Felügyelettől az előírásoknak megfelelően megkéri, és működési engedélyt kap. A szolgáltató a szükséges vízjogi üzemletetési engedélyekkel rendelkezik. 1. Szolgáltatási pont: a) ivóvíz-szolgáltatási pont: aa) az ivóvíz-bekötővezetéknek a felhasználó felőli végpontja, ab) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott hely, elágazási pont vagy végpont, ac) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett rendszer átadási pontja, b) szennyvízelvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz-bekötővezeték felhasználó felőli végpontja, amely ba) gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában i. zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, 5
ii. nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala, bb) kényszeráramoltatású rendszer esetén i. az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata, ii. az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíztörzs hálózatba juttató rendszer esetén az átemelő szivattyú elhelyezésétől függetlenül szennyvíz beemelő szivattyújának szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep felhasználó felöli oldala, bc) a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti közüzemi szerződésben meghatározott pont, bd) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott pont, 2. Részletes fogalom meghatározások, értelmező rendelkezések 1. számú melléklet II. Szolgáltatás igénybevétele, igénybejelentés 1. Bekötés a víziközmű-hálózatba (1) Igénybejelentés: A Felhasználó előzetesen tájékozódik a Szolgáltatónál arról, hogy a Felhasználó által igényelt ingatlan beköthető-e a közműves ivóvíz- illetve csatorna hálózatba. Szükséges adatok és dokumentumok: Igénybejelentés Személyes adatokat igazoló iratok Tulajdoni lap másolat Mellékmérő telepítés esetén a bekötési vízmérő tulajdonosának írásbeli hozzájárulása (2) Bekötési lehetőség műszakilag megvalósítható, erre vonatkozóan a Szolgáltató tájékoztatja az engedélyeztető ügyfelet. Az engedélyeztető ügyfél a rákötési lehetőség rendelkezésre állása esetén az általa választott és megbízott, tervezői engedéllyel rendelkező tervezővel tervet készített a bekötésről. A tervet minimum két példányban kell benyújtani a Szolgáltatóhoz hozzájárulás kiadása céljából. A Szolgáltató a hozzájárulás kiadásáról 15 napon belül dönt. A hozzájárulással ellátott tervdokumentációt az engedélyeztető ügyfél, az előzetesen egyeztetett módon, személyesen veheti át a Szolgáltató Hódmezővásárhely, Andrássy út. 25. szám alatti helyiségében, vagy postai úton veheti kézhez. A szolgáltató a benyújtott tervek egy példányát tervtárazza. A hozzájárulás birtokában az ügyfél (későbbi felhasználó) a terv szerint elvégeztetheti a bekötés kiépítését. A kiépítés (rákötési lehetőség) várható időpontját a Szolgáltató műszaki szakembereivel legalább 3 munkanappal korábban egyezteti, a rákötés folyamatosságának biztosítása érdekében. (Vízhálózat műszaki iroda, Hódmezővásárhely, Andrássy út 25. tel.: 535-100/ 221 mellék.) (3) A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-törzshálózatba történő bekötését az ingatlan tulajdonosa, vagy egyéb jogcímen használója a szolgáltatónál kezdeményezheti. A víziközmű-szolgáltató a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről előzetesen tájékoztatást ad. Ingatlannak minősül az egy helyrajzi számmal rendelkező földrészlet (telek). 6
(4) Ha az ingatlan bekötése csak a víziközmű bővítésével (hosszának vagy kapacitásának növelésével) oldható meg, akkor az ingatlan tulajdonosa, vagy egyéb jogcímen használója költségére, a Vksztv. 8. alkalmazásával lehet a beruházást megvalósítani. (5) Nem lakossági felhasználó az 58/2013. (II.27.) Kormányrendeletben külön szabályozott módon a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet. (6) Ha a bekötés nem a víziközmű-törzshálózati beruházás részeként, azzal egy időben valósul meg: a) A víziközmű-szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez a csatlakozás kezdeményezőjének az 2. melléklet szerinti tervet kell benyújtania. b) A víziközmű-szolgáltató a hozzájárulásról a kérelem közlésétől számított 15 napon belül nyilatkozik. c) Új üzem esetén a hozzájárulás feltétele a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló jogerős hatósági engedély alapján üzemeltetett berendezés. d) A hozzájárulást a bebocsátónak kell beszerezni. Amennyiben a víziközmű-szolgáltató 15 napon belül nem nyilatkozik a hozzájárulás iránti kérelem tárgyában, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a szennyvíz-előtisztító berendezés létesítésére irányuló kötelezettségét a bebocsátó nem teljesítette. e) A kötelező közműnyilvántartással kapcsolatban előírt geodéziai bemérésekről - a bekötést kezdeményező költségére - a víziközmű-szolgáltató gondoskodik. f) Ha a benyújtott terv az előírásoknak nem felel meg formai vagy műszaki okból, a víziközmű-szolgáltató a hozzájárulás megadását a terv kiegészítéséhez vagy megfelelő új terv benyújtásához kötheti. g) Az ivóvíz-bekötővezeték létesítéséről és a szükséges eszközökről, művekről a megrendelő költségére a víziközmű-szolgáltató gondoskodik. Üzembe helyezett ivóvíz-törzshálózaton a bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, leszerelését, valamint a csatlakozás készítését a víziközmű-szolgáltató vagy megbízottja végzi. h) A víziközmű-szolgáltató kérelmére a járási hivatal a felhasználót kötelezi a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére. i) A hozzájárulás hiányában végzett bekötés esetén a felhasználót a víziközműszolgáltató a jogkövetkezményekre történő figyelem felhívással együtt írásban, igazolható módon felszólítja a létesítmény átalakítására, ha azzal a bekötés műszaki szempontból megfelelővé válik. j) A kötelező közműnyilvántartással kapcsolatban előírt geodéziai bemérésekről - a hálózatba bekötést kezdeményező költségére - a víziközmű üzemeltető intézkedik. (7) Ha a Vksztv. 8. -a alapján létesített víziközműről, annak üzembe helyezésétől számított 10 éven belül újabb felhasználó igényét elégítik ki, akkor az újabb felhasználóra arányosan jutó víziközmű-létesítési díjat, az ellátásért felelős az átruházási szerződésben foglaltaknak megfelelően jogosult felszámítani. Eltérő megállapodás hiányában az alábbiak szerint kell eljárni: a) Az újabb felhasználó által fizetendő díj megegyezik a létesítési díj inflációval növelt értékének, valamint a felhasználó által igényelt szolgáltatási kapacitás és az adott hálózatra csatlakozó összes felhasználó átlagos fogyasztása hányadosának szorzatával. b) Amennyiben az így létesített víziközművet az újabb felhasználó bővíti (kapacitását, vagy hosszát növeli), abban az esetben tőle az eredeti víziközmű létesítéséhez díj nem követelhető. c) Az átlagos fogyasztást az üzembe helyezéstől számítottan egy naptári napra vetítve, egy tizedes jegy pontossággal kell meghatározni. d) Az ellátásért felelős az így beszedett létesítési díjat köteles visszatéríteni a víziközművet eredetileg létesítőnek. 7
(8) Ha a bekötést nem az ingatlan tulajdonosa kezdeményezi, a jogszabályban meghatározott hatóság által elrendelt bekötés kivételével a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása csak a tulajdonos előzetes írásbeli beleegyezésével adható meg. (9) Ha a benyújtott terv az előírásoknak nem felel meg formai vagy műszaki okból, a szolgáltató a hozzájárulás megadását a terv kiegészítéséhez vagy megfelelő új terv benyújtásához kötheti. (10) A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését a (9) bekezdésben foglaltak kivételével külön-külön bekötő vezetékekkel kell megvalósítani. (11) Ha a szolgáltatás műszakilag kizárólag közös bekötéssel oldható meg, - az érintett tulajdonosok írásbeli szerződése és a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulása alapján - több szomszédos ingatlan ellátására közös bekötővezeték és csatlakozó hálózat építhető. (12) Egy vagy több ingatlant érintő közös bekötés esetén az ingatlantulajdonosok külön szerződésben a létesítmény közös használatából eredő jogokat és kötelezettségeket rögzítik. A közös bekötést kezdeményező kérelemhez csatolt szerződés tartalmazza különösen: a) a szolgáltatási díj - az esetleges víziközmű-fejlesztési hozzájárulás - megfizetésére kötelezett megnevezését; b) a közös bekötéssel érintett ingatlanok esetén az átvezetési szolgalom ingatlannyilvántartási bejegyzése iránti kérelemnek a földhivatal iktatóbélyegzőjével ellátott igazolását. (13) Ha a víziközmű-törzshálózat a szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján - a szomszédos ingatlan igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a létesítmény elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szerződést a szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez kell csatolni. (14) Ha a szomszédos ingatlant érintő bekötővezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, vagy lényegesen nem akadályozza - a jogszabályban meghatározott hatóság a szomszédos ingatlanra vízvezetési és szennyvízelvezetési szolgalmat alapíthat. (15) Az érdekeltek eltérő megállapodásának hiányában a tűrési kötelezettséget meg kell szüntetni, és az ingatlan tulajdonosának új bekötővezetéket kell kiépíttetnie, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű-törzshálózat megépült, és az abba való bekötés műszakilag elérhető. (16) Amennyiben a víziközmű-törzshálózat műszakilag nem elérhető a felhasználó bekötési igényének kielégítésére, abban az esetben a víziközmű-szolgáltató a bekötés megvalósításához szükséges törzshálózati fejlesztéseket a felhasználó költségére elvégezheti. (17) A víziközmű-törzshálózatba bekötött ingatlanok megosztása vagy egyesítése esetén az új állapotnak megfelelő bekötések kiépítéséről, illetőleg megszüntetéséről - eltérő megállapodás hiányában - az ezzel járó költségek viselése mellett a telekalakítás kezdeményezőjének kell gondoskodnia. 8
(18) Az ingatlanhoz tartozó vízhálózat kiépítése után kerülhet sor a használatbavételi hozzájárulás kiadására, mely ahhoz szükséges, hogy az önkormányzat a kérelmező részére használatbavételi engedélyt adhasson. A használatbavételi hozzájárulás kiadásának alapja a már korábban jóváhagyott terv, illetve közüzemi Felhasználó esetében a vízhálózati belső gépészeti terv. A Szolgáltató képviselőjének helyszíni ellenőrzése alapján kiállított használatbavételi jegyzőkönyv a kivitelezői (tulajdonos) nyilatkozat csatolása a sikeres nyomáspróbáról, és a Szolgáltató által jóváhagyott terv szerinti vízhálózat szereléséről. A használatbavételi hozzájárulás kiadása személyesen kérelmezhető a Szolgáltató ügyfélszolgálati irodájában, vagy székhelyén A kérelem tartalmi és formai ellenőrzése során feltárt hiányosságok esetén a Szolgáltató a kérelmezőt hiánypótlásra kéri fel. A hozzájárulás kiadásához szükséges előírt kellékek: gazdálkodó szervezet esetében a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás befizetése, visszacsapó szelep és szükség esetén nyomásfokozó beépítése, valamint a Szolgáltató által egyedileg kért további kellékek. Az adatpontosítás érdekében a Szolgáltató helyszíni vizsgálatot kezdeményezhet, amelyről jegyzőkönyv készül. Amennyiben a használatbavételi hozzájárulásnak sem műszaki, sem egyéb akadálya nem merül fel, a használatbavételi hozzájárulás megadása megtörténik. A hozzájárulást a kérelmező átveheti személyesen, vagy a Szolgáltató postai úton juttatja el hozzá. A használatbavételi engedély kiadását a Szolgáltató díjmentesen végzi. (19) A szolgáltatási szerződés megkötéshez szükséges dokumentumok, és feltételek az (V)-ös fejezetben vannak részletesen megadva. 2. Locsolási víz és állattartás részére biztosított mellékmérős szolgáltatás (1) A locsolási célú vízmérő felszerelését fogyasztó kezdeményezheti írásban a szolgáltató ügyfélszolgálati irodájában, vagy levélben a társaság központi címén. (2) A locsolási célú vízmérő felszerelésről tervet kell benyújtani társaságunkhoz hozzájárulás kiadása céljából. A terv tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet III.-as pontja tartalmazza. (3) A locsolási célú mérő telepítését a terv szerint kell elvégezni. A mérő telepítését követően a mérőt átvételre be kell jelenteni a szolgáltatónál. (4) A terv szerint telepített mellékmérőt a társaság megbízott munkavállalója ellenőrzi és ha megfelelő, hozzájárul az üzembe helyezéséhez, amellyel egyidejűleg a locsolási célú mérőre közszolgáltatási szerződést köt. (5) A mérőn mért fogyasztás értékével a bekötési vízmérőn mért, a szennyvíz számlázás alapját képező mennyiség csökkentésre kerül. (6) A locsolási célú víz mérésére felszerelt vízmérőn csak március 01 és szeptember 30.-a között mért vízmennyiség esetén vehető figyelembe szennyvízmennyiség csökkentő tényezőként. (7) Locsolási célú mérő esetén a locsolási kedvezmény egyidejűleg nem alkalmazható. 9
(8) A mellékmérő hitelesítése a felhasználó feladata, amely feladattal térítés ellenében szolgáltatót is megbízhatja. (9) Amennyiben a mérő hitelesítését felhasználó saját hatáskörben intézi, a szolgáltatótól kérheti csere mérő biztosítását, a szerelési, plombázási díjak megfizetése mellett. (10) A hitelesített mérőt a szolgáltató plombával (vipak) látja el, ezt követően vehető figyelembe locsolási célú vízmérőként. A mérő hitelesítési ideje azonos az osztómérők hitelesítési idejével, jelenleg a hitelesítés évét követő 8. év december 31.-e. (11) A locsolási célú mérőt a szennyvíz keletkezéssel járó tevékenységre igénybe venni nem lehet. Amennyiben a fogyasztási adatok alapján a vízfelhasználásban kiugró anomáliák jelentkeznek, szolgáltató jogosult a locsolási mérős szolgáltatás felülvizsgálatára, szabálytalan vételezés esetén felmondására, az elmaradt szennyvízdíj utólagos beszedésére. A díjszámítás alapját a felderítés tárgyévének és az azt megelőző év locsolási vízmérőn történő felhasznált vízmennyiség összege adja m 3 -ben. (12) A szabálytalan locsolási vízmérő használat esetén a szolgáltató a szabálytalanság felderítését követő 5 évig nem köt szerződést locsolási vízmérő használatára az adott ingatlanra. 3. A közműves ivóvízellátásra szennyvízelvezetésre vonatkozó szabályok (1) Az ivóvíz bekötővezeték létesítéséről a megrendelő költségére a víziközmű-szolgáltató gondoskodik. Üzembe helyezett ivóvíz- törzshálózaton a bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, leszerelését, valamint a csatlakozás készítését csak a szolgáltató vagy megbízottja végezheti. (2) Egy ingatlan ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak tűzvédelmi vagy műszaki okból létesíthető, vita esetén az illetékes hatóságok szakvéleménye alapján a jegyző dönt. (3) A vízmérőhelyet az ingatlanoknak a bekötést lehetővé tevő ivóvíz-törzshálózatot magában foglaló közterület felé eső 1 méteres sávjában kell kialakítani. Úszótelkes, zártsorú beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben a vízmérőhely épületen belüli közös helyiségben, faliszekrényben, más megoldás hiányában közterületen is kialakítható. A közterületi elhelyezés esetén a vízmérőhelyet a víziközmű-szolgáltató - a közterületen a tulajdonosi jogokat gyakorló személy hozzájárulása alapján - állapítja meg. (4) A bekötési vízmérő beépítése során a házi ivóvízhálózatba a bekötési vízmérőt követően elzáró szerelvényt, visszacsapó szelepet, valamint leürítőt kell beépíteni az ivóvíztörzshálózat vízminőségének megóvása érdekében, továbbá fagyvédelem céljából. Az ingatlan vízellátása érdekében szükséges vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy megszakító berendezés létesítéséhez, illetőleg a tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz bekötővezeték létesítéséhez, valamint a saját kút (egyedi vízbeszerzés) használatához a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges. (5) A víziközmű-szolgáltató a hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a bekötés létesítéséhez szükséges munkák, a helyszíni szemle és nyomáspróba várható költségeinek összegét, melyet a megrendelő köteles megelőlegezni. (6) A felhasználási hely közműves ivóvízellátása érdekében szükséges vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy megszakító berendezés létesítéséhez, illetve a 10
katasztrófavédelmi célokat szolgáló külön ivóvíz-bekötővezeték létesítéséhez a víziközműszolgáltató hozzájárulása szükséges. (7) A víziközmű-szolgáltató a hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a bekötés létesítéséhez szükséges munkák, a helyszíni szemle és nyomáspróba várható költségeinek összegét, amelyet a megrendelő köteles megelőlegezni. (8) Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz-bekötővezeték létesítéséhez a víziközmű-szolgáltató - a katasztrófavédelmi jogszabályok megtartásával - akkor köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges vízmennyiség a házi ivóvízhálózatból vagy a vízművel össze nem függő más vízvételi helyről nem szerezhető be. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön vízmérővel kell ellátni. (9) Az ivóvíz-törzshálózatba kapcsolt házi ivóvízhálózatot helyi saját kúthoz (egyedi vízbeszerzéshez) kapcsolt vezetékkel (hálózattal) összekötni tilos. (10) A Felhasználó számára legalább kétheti rendszerességgel javasolt a fogyasztásmérőt ellenőrizni, annak meghibásodása esetén erről 8 napon belül tájékoztatnia kell a Szolgáltatót. Az ellenőrzés során kiemelt figyelmet kell fordítani az esetleges csőtörés, vízszivárgás kizárására. A Felhasználó kötelessége az intézkedések megtétele az esetleges meghibásodás elhárítására. Amennyiben az ingatlan tartósan használaton kívül van a vízelfolyások, elfagyások elkerülése érdekében a házi vízhálózatot el kell zárni, szükség esetén vízteleníteni kell. (11) Ha a bekötővezetéken a nyomáspróbát, a fertőtlenítést és a nyíltárkos bemérést a víziközmű-szolgáltató jelenlétében elvégezték, annak használatbavételéhez a víziközműszolgáltató írásbeli hozzájárulást ad. (12) A bekötési vízmérőt üzembe helyezésekor a víziközmű-szolgáltató illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából bélyegzéssel, zárral látja el. (13) A bekötővezetéket és a házi ivóvízhálózatot elektromos hálózat és berendezések, villámhárítók földelésére felhasználni tilos. A vízmérő aknában egyedi villamos berendezés elhelyezése, csatlakozási pont kialakítása - a víziközmű-szolgáltatás biztosítására szolgáló berendezések és azok energiaellátásához szükséges csatlakozási pont elhelyezése kivételével - tilos. (14) A bekötővezeték felújítását és cseréjét, amennyiben indokolt, az ivóvíz törzshálózat felújításával egy időben kell elvégezni. (15) Amennyiben a Felhasználó által igényelt fogyasztási helyen műszakilag biztosítható a vízbekötés abban az esetben egy általa megbízott szaktervezővel a jelen szabályzat 2.számú melléklet A) pontjában felsorolt meghatározott feltételeket teljesítő ivóvíz bekötési tervet készíttet. A terv két példányát hozzájárulás beszerzése céljából benyújtja a szolgáltató részére. A szolgáltató legkésőbb 30 napon belül a tervet ellenőrzi, és megfelelés esetén a hozzájárulását kiadja, Felhasználó a hozzájárulás kiadásának eljárási költségét megfizeti szolgáltató részére. (16) A hozzájáruló nyilatkozattal ellátott terv alapján Felhasználó a házi vízbekötés kivitelezését az általa megbízott szakipari vállalkozóval elvégezteti. A munkálatok megkezdését és várható befejezés időpontját szolgáltatóval egyezteti. (Vízhálózat műszaki iroda, Hódmezővásárhely, Andrássy út 25. tel.: 535-100/ 221 mellék.) (17) A szolgáltató az előzetesen egyeztetett időpontban a terv alapján kiépített és fertőtlenített, nyomáspróba jegyzőkönyvvel (tulajdonosi nyilatkozat) rendelkező ivóvíz bekötő vezetéket 11
az üzemelő vízhálózattal összeköti, a terv alapján kialakított mérőhelyre a vízmérőt elhelyezi, a mérőt záró plombával (sorszámozott vipak) ellátja. (18) A vízbekötés megvalósítását követően a bekötés végrehajtásáról munkalapot és bekötési jegyzőkönyvet állít ki, amely tartalmazza a számlázás megindításához kapcsolódó alap adatokat. (19) Lehetőség szerint a közszolgáltatási szerződést a helyszínen megköti, amennyiben ez akadályba ütközik a helyszínen felvett adatok és dokumentációk alapján a szerződést postai, vagy helyben szokásos módon pld. futár a Felhasználó/tulajdonos részére két példányban megküldi, amely közüzemi szerződés egy a Felhasználó aláírásával ellátott példányát Felhasználó köteles a szolgáltató részére postai úton, vagy személyesen 8 munkanapon belül visszajuttatni. (20) Amennyiben a szennyvízhálózatra a rákötési lehetőség rendelkezésre áll, és a lakossági Felhasználó a Hódmezővásárhely város területén 1998-2000. években végrehajtásra került csatorna projekthez a Hódmezővásárhelyi Csatornamű Társulathoz belépett, és megfizette az esedékes csatlakozási díjat, a szerződés kötéskor meglévő önálló helyrajzi számú ingatlan határán jogosult csatlakozni a kiépített bekötővezetékhez, a szolgáltatónál történt előzetes bejelentés alapján. Utólagos telekmegosztás esetén az osztott telek részére szükségessé váló bekötővezeték kiépítési költsége az osztott telek tulajdonosának, tulajdonosi hozzájárulás esetén egyéb jogcímen használója költségére létesíthető. A csatorna projekt keretében a telekhatárig kiépített szennyvíz bekötővezeték esetén lakossági felhasználó egyszerűsített terv alapján is elkészítheti a házi szennyvízhálózatot. Ebben az esetben elfogadott a szakipari vállalkozó által készített rajzos dokumentáció. (21) Amennyiben az ingatlan szennyvízelvezetése csak kényszeráramoltatású (nyomott rendszerű, szivattyús átemelő) alkalmazásával valósítható meg, a szivattyú üzemeltetési költségeinek kompenzációjára a Szolgáltató a mindenkori aktuális szennyvízdíjból 10% kedvezményt biztosít. (22) Kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés esetén a Felhasználó felelősséggel tartozik a házi átemelő a Felhasználótól elvárható szintű előírásszerű használatára. A szakszerűtlen használat, beavatkozás következtében bekövetkezett meghibásodás esetén a hibaelhárítás, javítási költsége a Felhasználót terheli. (pld. házi szennyvízátemelő került csont, evőeszköz, ruha, felmosórongy, állati tetem, belsőség, - bél, csapadékvíz bevezetés stb. okozta meghibásodás) (23) Nem lakossági felhasználó esetében csak engedéllyel, rendelkező szaktervezővel készíttetett, szolgáltatói hozzájárulással ellátott terv alapján építhető ki a házi szennyvízcsatorna. A terv műszaki tartalmi követelményeit az 2. számú melléklet B) pontja tartalmazza. (24) A telekhatáron kívüli bekötővezeték létesítése esetén minden esetben kell közműegyeztetett tervet készíteni. A terv műszaki tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet B) pontja tartalmazza. (25) Kommunális szennyvíztől eltérő besorolású, paraméterekkel rendelkező szennyvíz esetén előzetesen be kell szerezni a szolgáltatói befogadó nyilatkozatot. Amely az esetleges egyedi előírásokat tartalmazza. Ezt a várható a technológiára, tevékenységre jellemző szennyvíz minőségi és mennyiségi adatait tartalmazó, írásbeli kérelemben előzetesen meg kell kérni szolgáltatótól. A mérgező, és a közmű állagát veszélyeztető szennyvíz nem bocsátható a közüzemi szennyvízhálózatba. Szükség esetén szennyvíz előtisztítóval kell megoldani a bebocsátási feltételeknek megfelelő előkezelést. 12
(26) A szennyvízelvezető hálózatba csak kommunális vízhasználatból keletkezett szennyvizek vezethetőek. Nem kommunális szennyvíz esetén azok csak előtisztítva, Hódmezővásárhely és Székkutas településeken a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 5. számú mellékletében az időszakos vízfolyásba történő közvetett bevezetés esetére meghatározott minőségű szennyvíz vezethető, Mindszent város esetében az egyéb befogadóba történő közvetett bevezetésre előírt minőségű szennyvíz vezethető be. III. Szolgáltatás minőségi, mennyiségi követelményei 1. Vízminőség-minimális ellátás üzemzavar, korlátozás, szüneteltetés esetén (1) Szolgáltató a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben előírt minőségi követelménynek megfelelő vízminőséget biztosít a Felhasználók részére a Vízjogi Üzemeltetési Engedélyben előírtak szerint a víztermelő mű kapacitásának határáig. A víziközműszolgáltatónak a közműves ivóvízellátás műszaki okokból szükségessé váló nyomáscsökkentéséről vagy időszakos korlátozásáról a felhasználókat a helyben szokásos módon legalább 3 nappal korábban értesítenie kell. Ha a szolgáltatott ivóvíz minősége eltér a jogszabályban vagy a közüzemi szerződésben meghatározottaktól, a víziközmű-szolgáltató - az ott megállapított kötelezettségein túlmenően - köteles erről a felhasználókat, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul értesíteni. (2) A Szolgáltató a közműves ivóvízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Ettől eltérő szolgáltatást - a felhasználóval történt eseti megállapodás szerint - a víziközmű-szolgáltató biztosíthat. (3) Ha a közműves ivóvízellátás a belterület legalább 20%-át, illetve 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát, üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fő, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fő/nap az előírt ivóvízmennyiség. (4) Ha a közműves ivóvízellátás megszüntetése a tűzi vízhálózatot is érinti, a víziközműszolgáltatónak az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetes hozzájárulását is be kell szereznie. (5) A felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a felhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. (6) A közműves ivóvíz-szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi helyzet, hálózatfejlesztés vagy üzemzavar-elhárítás teszi indokolttá. (7) A közműves ivóvízellátás Vksztv. szerinti korlátozása esetén a víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 58. (10) bekezdésében meghatározottak szerint köteles az ivóvízellátásról gondoskodni. (8) Egy felhasználási hely ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak katasztrófavédelmi vagy műszaki okból létesíthető. 13
(9) A víziközmű-szolgáltatónak a szolgáltatás műszaki okokból szükségessé váló nyomáscsökkentéséről vagy időszakos szüneteltetéséről a felhasználókat a helyben szokásos módon és időben értesítenie kell. (10) Ha a szolgáltatott ivóvíz minősége eltér a jogszabályban vagy e rendelet szerinti szerződésben meghatározottaktól, a víziközmű-szolgáltató - az ott megállapított teendőkön túlmenően - köteles erről a felhasználókat a helyben szokásos módon értesíteni. A Szolgáltató által szolgáltatott ivóvíz minőségét "az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről" szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet határozza meg. Az ivóvízminőség kedvezőtlen változása esetén a vízszolgáltatás szüneteltetését (leállítását) az egészségügyi hatóság rendeli/rendelheti el. (11) A víziközmű-szolgáltatónak a felhasználók egészségét veszélyeztető vízminőség-romlás megelőzése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt vízminőségi határértékek fenntartásáról. Ha a vízminőség romlás nem volt megelőzhető, az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervével történő egyeztetést követően a víziközműszolgáltatónak a vízminőség helyreállítása iránt haladéktalanul intézkednie, a vízhasználat betiltását vagy korlátozását kezdeményeznie, és erről a felhasználókat értesítenie kell. (12) A víziközmű-szolgáltatónak a vízminőséget veszélyeztető rendkívüli eseményekről a népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul tájékoztatnia kell. (13) Ha a szolgáltatásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás a helyi rendelet szerinti tervnek megfelelően korlátozható. A vízkorlátozást a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a polgármester rendeli el. (14) A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik. 2. Vízminőség-védelem (1) A vízigények kielégítése érdekében a vízgazdálkodással szemben támasztott Felhasználói elvárások, környezetvédelmi és közegészségügyi követelmények egyaránt megkívánják a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmét. (2) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről a 123/1997. (VII.18.) számú Kormányrendelet rendelkezik. (3) Közcélú vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy ilyen célt szolgáló vízhasználathoz, továbbá a jövőbeni ivóvízellátás célját szolgáló vízbázisok védelme érdekében védőidomot, védőterületet, védő- sávot kell kijelölni, melynek méretezése a hidrogeológiai adottságoktól, valamint a vízi létesítmény kapacitásától függ. (4) A védőidommal, védőterülettel vagy védősávval érintett ingatlanok használatában a védelem érdekében elkerülhetetlenül szükséges a használati korlátozások bevezetése, mely vonatkozhat a vízi létesítmények közelében lévő Felhasználókra is. (5) A Szolgáltató vízi létesítményeinek üzemeltetésénél a fenti kormányrendeletben foglaltak szerint jár el, és ellátja a reá háruló vízbázis védelmi feladatokat. 14
IV. Mérés, leolvasás, hitelességi csere. 1. Mérés (Leolvasás, értesítés jelentős fogyasztás eltérés esetén) (1) Leolvasás gyakoriságát a víziközmű-szolgáltató jogosult megállapítani, azonban azt legalább évente egy alkalommal a felhasználó előzetes értesítése mellett meg kell kísérelni. A mérésre vonatkozó adatok alapján elszámoló számlát kell készíteni. (2) Lakossági bekötési főmérők és mellékmérők leolvasása családi házas övezetben háromhavonta történik. A közbenső két hónapra részszámla kerül kibocsátásra, majd az olvasott mérő állás alapján elszámoló számla készül. Azon fogyasztási hely esetében, ahol a háromhavi leolvasás bevezetésekor rendelkezésre állt előző időszakra vonatkozó számlázási adat, a résszámlában kiszámlázott mennyiség az előző év fogyasztási adata alapján került meghatározásra. Új szerződés megkötésekor a Felhasználóval történt egyeztetés alapján kerül a szerződésben meghatározásra a résszámlában kiszámlázott mennyiség. A Felhasználó írásban kezdeményezheti a részszámlában kiszámlázott fogyasztás korrigálását a fogyasztási szokások változása esetén. (3) Társasházi övezetben a bekötési főmérők és mellékmérők leolvasása három havonta kerül végrehajtásra. (4) Nem lakossági Felhasználók esetében a bekötési vízmérők, mellékmérők leolvasása havonta kerül leolvasásra. (5) A víziközmű-szolgáltató által végzett időszaki vagy eseti leolvasás nem mentesíti a felhasználót a rendszeres ellenőrzés, leolvasás alól. A felhasználónak a vízmérő leolvasása érdekében együtt kell működnie a víziközműszolgáltatóval és részére a vízmérési helyhez való hozzáférést biztosítani kell. Amennyiben a felhasználó a vízmérési helyhez való hozzáférést nem biztosítja, a vízmérő állását az üzletszabályzat 4. számú melléklete szerint kell megállapítani. (6) Amennyiben a vízmérő nem olvasható, a számlázás alapját képező vízmennyiség az előző évben kiszámlázott vízmennyiség egy napra eső mennyiségének és a számlakészítések közben eltelt napok szorzata alapján kerül meghatározásra. (7) Amennyiben a Felhasználó hibája miatt készült kalkulált számla, és ez eltér a tényleges fogyasztott mennyiségtől, a Felhasználó ellenőrző leolvasást kérhet, térítési díj ellenében. 2 melléklet szerinti díjtáblázat szerint, továbbá kérheti elszámoló számla kibocsátását az egyedi számla kibocsátás díjának megfizetése mellett. (8) A szolgáltatót nem terheli semmilyen költségtérítési, kártérítési felelősség, a kalkulált számla mennyiségi adata és tényleges vízfelhasználás mennyiségi különbözete vonatkozásában, ha az nem tért el az előző év fogyasztási átlaga alapján számított mennyiségtől. (9) (9) A mérők ütemezett leolvasása az előző időszak leolvasási napjához igazodva a leolvasási rendből következő (havi, háromhavi, féléves, éves leolvasási rendszerinti) hónap azonos forduló napja 3. Amennyiben munkaszüneti napra esik az olvasás ütemezett időpontja, a munkaszüneti napok számával módosulhat a leolvasás tényleges időpontja (10) Lekötött vízkontingenssel rendelkező Felhasználó esetén a kontingens ellenőrzése a leolvasott napok figyelembe vételével történik. Amennyiben Felhasználó a kontingenst egy éven belül két alkalommal túllépi Szolgáltató jogosult a túllépés mértékéig a 15
közműfejlesztési hozzájárulás különbözet megfizetését kezdeményezni. A bejelentett és Szolgáltató által elismert csőtörés esetén a túllépés nem kerül figyelembe vételre. (11) Fizetési határidők: A tárgy időszaki fogyasztást követő hónap 20. nap. (12) Beszedési megbízás esetén a számla szerinti szolgáltatási díj beszedésére a tárgyhót követő 18. napja. (13) A leolvasás alkalmával észlelt, a megelőző évi átlagfogyasztást jelentős mértékben meghaladó fogyasztásról a felhasználót tájékoztatatja. A tájékoztatási kötelezettség az előző időszakot 100%-ot meghaladó, és legalább 10 m 3 mennyiség esetén terheli szolgáltatót (14) Több felhasználó közös bekötése esetén a nem lakossági felhasználó (felhasználók) vízhasználatát külön vízmérővel kell mérni. (15) A felhasználó tulajdonában lévő és a felhasználó által üzemeltetetett saját (egyedi vízbeszerzési) vízkivételi helyen a kitermelt víz mennyiségének amennyiben a víz a szennyvízhálózatba kerül mérésére a felhasználó költségére hiteles vízmérőt kell felszerelni. (16) A saját vízkivételi helyen felszerelt vízmérő hitelesítéséről a felhasználónak kell gondoskodnia. (17) (17) Bekötési vízmérő hiányában átalány felszámításával vagy műszaki számítással, mellékvízmérő hiányában átalánnyal kell meghatározni a díjfizetés alapjául szolgáló vízmennyiséget. (MI-10-158-1:1992. alapján, komfortfokozat és bejelentett fő, esetleges állattartás figyelembe vételével) 2. Szennyvíz mennyiségmérés (1) A szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról a felhasználónak saját költségén kell gondoskodnia. A kalibrálás gyakoriságát a felek a közüzemi szerződésben határozzák meg. (2) A szennyvíz mennyiségének mérésére csak olyan berendezés (mérő) alkalmazható, amely megfelel az 58/2013. (II.27.) Kormányrendeletben foglaltaknak, és amelyhez a víziközműszolgáltató előzetesen hozzájárult. A méréssel történő szennyvízszolgáltatás elszámolásának feltételeit a közüzemi szerződésben rögzíteni kell. (3) Aki a felhasználási helyen keletkezett szennyvizet önálló szennyvíz-elhelyező műbe mérés nélkül vezeti, és a vizet nem kizárólag közműves ivóvízellátáshoz csatlakozva, hanem részben saját célú vízkivételi műből szerzi be, köteles a beszerzett valamennyi vízmennyiség mérésére hiteles fogyasztásmérőt működtetni, valamint a mért mennyiségekről a víziközmű-szolgáltatót rendszeresen tájékoztatni. A víziközműszolgáltató jogosult a mért mennyiséget ellenőrizni. (4) A csatornahasználati díj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában az adott helyen fogyasztott (számlázott) teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történt. 16
(5) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál: a) az a szennyvízmennyiség, ami a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelvezető műben vagy befogadóban nyer elhelyezést b) az a szennyvízmennyiség, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta, és elhelyezését a fogyasztó igazolta c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott d) a mindenkor hatályos önkormányzati rendelet szerint az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség. (6) Aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti és a vizet nem, vagy nemcsak a közműves vízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes vagy nem vezetékes megoldással szerzi be, a beszerzett valamennyi vízmennyiséget köteles hiteles vízmérővel mérni és erről a szolgáltatót tájékoztatni. A mért mennyiséget a szolgáltató jogosult ellenőrizni. A szolgáltató a szennyvízelvezető törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet a fogyasztó nem akadályozhat. 3. Hitelesítés, mérőcsere, elszámolás hibás mérő esetén (1) A mérésügyi hatóság által hitelesített fogyasztásmérő beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről a mérőeszköz tulajdonosa a saját költségén köteles gondoskodni. (2) Szolgáltatási pont előtt beépített fogyasztásmérő tulajdonjoga a víziközmű-szolgáltatót, szolgáltatási pont után beépített mellékvízmérő tulajdonjoga az elkülönített vízhasználót illeti meg. (3) Az elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezzel a költségek megelőlegezése mellett a víziközműszolgáltatót bízza meg, úgy a víziközmű-szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg, és a hitelesítés idejére köteles ingyenesen cserekészüléket biztosítani. Ha a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mérőeszköz hitelesítéséről az elkülönített vízhasználó nem gondoskodott, a víziközmű-szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 30 napos határidővel felmondhatja. (4) A víziközmű-szolgáltató a fogyasztásmérő cseréjét megelőzően legalább 15 nappal köteles a felhasználót a munkavégzés időpontjáról tértivevényes levélben vagy egyéb igazolható módon értesíteni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a cserére legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére. (5) A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltató által megküldött értesítésben megjelölt vagy a közös megegyezéssel kijelölt időpontban a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen a munkavégzést lehetővé tenni. (6) A cserét követően írásban rögzíteni kell: a) a fogyasztásmérő cseréjének okát; b) a csere dátumát; 17
c) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő adatait (típus, gyári szám, átmérő, a hitelesítés vagy kalibrálás dátuma) és mérőállását, állapotát; d) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő védelmi eszköz, eszközök azonosítóját; e) távleolvasás érdekében a fogyasztásmérőhöz telepített eszköz azonosítóját; f) a felhasználó vagy a képviselője, illetve a víziközmű-szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását. (7) A fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a felhasználó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a víziközmű-szolgáltatónak megtéríteni. (8) Ha a felhasználó a fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A víziközmű-szolgáltató a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés alátámasztja, a fogyasztásmérő cseréjéről a víziközmű-szolgáltató a tulajdonos költségén haladéktalanul köteles gondoskodni. (9) A fogyasztásmérő mérésügyi hatósággal történő metrológiai pontossági ellenőrzését és ha indokolt független szakértővel történő metrológiai szerkezeti vizsgálatát (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat) a felhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató kezdeményezi. Az ellenőrző vizsgálat idejéről, helyéről az érintetteket az ellenőrzést végző hatóság írásban értesíti. (10) Az ellenőrző vizsgálat végrehajtását az érintett felhasználó és víziközmű-szolgáltató távolléte nem akadályozza. (11) Amennyiben az ellenőrző vizsgálaton a fogyasztásmérő a hitelesítési előírásban megfogalmazott követelményeknek a) megfelelt, a mérőeszköz cseréjének és az ellenőrző vizsgálat elvégzésének költsége a vizsgálatot kezdeményezőt terheli, b) nem felelt meg, a mérőeszköz cseréjének és az ellenőrző vizsgálat elvégzésének költsége, a felhasználói szerződésszegés esetét kivéve, a tulajdonosát terheli. (12) Ha az ellenőrző vizsgálaton a fogyasztásmérő a pontossági követelményeknek nem felelt meg, a hibát a felülvizsgálat kérésének időpontját megelőző utolsó számlázástól (részszámlától) kell számítani. A vízhasználat mértékét a 4. számú mellékletben foglaltak szerint kell meghatározni. (13) Nem hivatkozhat a víziközmű-szolgáltató a felhasználónak a fogyasztásmérő állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, a fogyasztásmérő leszerelését megakadályozó zár (plomba) vagy záró bélyeg sérülésére, ha a fogyasztásmérő nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van vagy annak felszerelése, felhasználó részére történt átadása során nem az üzletszabályzatban és e rendeletben foglaltak szerint jártak el. (14) A plombák darabszámát, azonosítóját és a plomba vagy a záró bélyeg sérülésmentes állapotának tényét a fogyasztásmérő felszerelésekor vagy cseréjekor jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (15) A plomba vagy a záró bélyeg állapotát a felhasználási helyen végzett ellenőrzéskor is minden esetben dokumentálni kell, és arról a felhasználót írásban tájékoztatni szükséges. 18
4. Hibabejelentés hibaelhárítás (1) A szolgáltató a hálózaton előforduló meghibásodások, Felhasználói bejelentések fogadására, folyamatos 24 órás diszpécser szolgálatot biztosít, amely elérhetősége az alábbi telefonszám. A telefonhívások a hibabejelentő számon a Fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelően rögzítésre kerülnek. Hibabejelentő szám: 62/246-233 (24 órás diszpécserszolgálat) Munkaidőben (H-CS; 6-17 óra és P; 6-15 óra között) lehetőség van a személyesen történő hibabejelentésre, a Szolgáltató székelyén, 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 25. Nem sürgős besorolású bejelentéseket a társaság részére E-mailben is be lehet jelenteni az info@zsigmondy.hu címen. Az e-mail bejelentések feldolgozására csak a bejelentést követő első munkanapon van lehetőség. (2) Az ellenőrzések során feltárt, valamint a bejelentett hibákat a készenléti szolgálat hárítja el. A beavatkozás módját és annak sürgősségét a helyszíni szemle alapján dönti el. A kisebb hibákat, a közvetlen kárveszélyt jelentő meghibásodásokat javítja, illetve a kárenyhítés érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi. A kármegelőzés végrehajtását követően mérlegeli a szükséges beavatkozást, ütemezhető feladat esetén munkalapot vesz fel és intézkedik a munkaidőben történő mielőbbi hibaelhárításról. Amennyiben a javítás a Felhasználót vagy ingatlan tulajdonosát közvetlenül érinti (vízkorlátozás, ingatlanra történő belépés, stb.), őket a Szolgáltató értesíti. Ha lehetőség van rá, az elvégzett munka megfelelőségét (minőség, környezet helyreállítása, stb.) a Felhasználóval vagy képviselőjével igazoltatni kell. Különös figyelmet kell fordítani a vízóra-aknában előforduló meghibásodások javítására. Egyértelműen tisztázni kell, hogy a meghibásodás a szolgáltatási határpont melyik oldalán történt, amit a Felhasználóval szintén írásban rögzíteni kell. A Felhasználó jelenlétének hiányában, a házi vízvezetékrendszeren javítás nem végezhető el, csak a vízelfolyás szüntetendő meg. A házi vízvezetéken történt meghibásodás esetén, csak a kárenyhítés megvalósításáig jogosult beavatkozni, belső hálózati hibák javítását szolgáltató nem végzi. V. Szerződéskötés, módosítás, megszüntetés, felmondás 1. A közüzemi szerződés megkötésének feltétele (1) A víziközmű-szolgáltató a közüzemi szolgáltatásra a felhasználóval írásbeli közüzemi szerződést köt, amennyiben az adott felhasználási helyen nincs lejárt határidejű, vagy vitatott számlatartozás a víziközmű-szolgáltató felé. (2) Az írásbeli közüzemi szerződés megkötésének előfeltétele a felhasználó (amennyiben a felhasználó nem az ingatlan tulajdonosa, úgy a tulajdonos, tulajdonosok írásbeli hozzájárulásával) az adott felhasználási helyre vonatkozó írásbeli igénybejelentés megtétele. 19
(3) Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó esetén a közüzemi szerződés megkötésének további előfeltétele a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása. 2. Szerződés kötelező tartalmi elemei (1) A víziközmű-szolgáltató által megküldendő szerződéses ajánlat, illetve a megkötésre kerülő közüzemi szerződés kötelező jelleggel tartalmazza az alábbiakat: a) a szerződő felek és azonosító adatai körében a felek nevét, címét vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát (egyéb nyilvántartási számát), a nyilvántartó bíróság nevét, adószámát, képviselőjét, továbbá természetes személy esetén a személyi adatok körében anyja nevét, születési helyét és idejét; b) a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit és a mennyiségi adatokat; c) a szerződés időbeli hatályát, a víziközmű-szolgáltatás megkezdésének időpontját; d) a teljesítés helyét; e) az ellenérték megállapításának, ezen belül a számlázásnak, a mérőeszköz leolvasásának és a számla kiegyenlítésének módját; f) a szerződésszegés következményeit; g) a felhasználó személyében bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségét a víziközmű-szolgáltató részére; h) az adatkezelésre vonatkozó jogszabályi hivatkozást, illetve szükséges esetben a mindenkori adatvédelmi jogszabályokban szereplő egyéb esetleges tájékoztatást, nyilatkozatot, hozzájárulást; i) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket. 3. A szerződés módosítása (1) A víziközmű-szolgáltatóval közüzemi szerződést megkötő felhasználó (felhasználók) a közüzemi szerződésben feltüntetett személyes vagy cégadataiban bekövetkező, vagy a felhasználási hely nyilvántartott adataiban beállott változást a változástól számított 30 napon belül köteles a víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a mulasztásból eredő károkért, valamint a meg nem fizetett díjakért a mulasztó felelősséggel tartozik. (2) A megkötött közüzemi szerződést a szerződő felek közös megegyezéssel módosíthatják. A szerződő felek által aláírt módosítás a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a víziközmű-szolgáltató általi kézhezvétel napján lép hatályba. (3) A megkötött közüzemi szerződés egyoldalú módosítását eredményezi a) a víziközmű-szolgáltatás bármely elemére vonatkozó jogszabályi módosulás; b) a felek szerződésben feltüntetett személyes és cégadataiban bekövetkező változás; c) a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatának, vagy általános szerződési feltételeinek, nem jogszabályi változásra visszavezethető módosítása abban az esetben, ha erről a víziközmű-szolgáltató a felhasználókat a változás hatályba lépése előtt legalább 30 nappal írásban kiértesítette. A víziközmű-szolgáltató a változást köteles az ügyfélszolgálati helyiségekben kifüggeszteni. (4) Az alábbi adatok módosítását a Felhasználónak írásban kell kérvényeznie csatolva az ügyhöz kapcsolódó dokumentumok (pl. adás-vételi szerződés, stb.) másolatát: 20