Összeállította Ellenőrizte Hatályba helyezte

Átírás

1 Üzletszabályzat Azonosító: AD Jelzés: MVGSJ Az 1. kiadású, tartalomjegyzék szerinti változatot: Összeállította Ellenőrizte Hatályba helyezte Ügyfélszolgálati irodavezető Műszaki igazgató Vezérigazgató Hatályba helyezés dátuma: április 25. Felülvizsgálatok, módosítások: Száma Jellege Időpontja Kiadás száma Aláírás 1. Tervezet vázlat A szabályzat az ISO 9001:2008 & ISO 14001:2004 szabványok alapján készült. A szabályzat a minőségügyi főelőadó hozzájárulása nélkül nem másolható, és társaságon kívülre nem adható ki! Hatályba helyezést megelőzően áttanulmányozásra átvettem: Dátum: Aláírás Gazdasági igazgató Jogi- és Igazgatási osztályvezető Stratégia igazgató

2 Tartalomjegyzék 1. Cél Érvényesség Fogalom meghatározások a szabályozás értelmezése szerint Eljárás, felelősség Általános rész A Víziközmű-szolgáltató adatai A Víziközmű-szolgáltató bemutatása A minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer Közüzemi szerződés A Közüzemi Szerződés megkötésének feltételei Bekötési vízmérő esetén Mellékvízmérő esetén A szerződés kötelező tartalmi elemei Általános szerződési feltételek A Víziközmű-szolgáltató jogai és kötelezettségei A Felhasználó jogai és kötelezettségei A szolgáltatás minősége Kereskedelmi feltételek, díjképzés A díjképzés elvei A víziközmű-fejlesztési hozzájárulási díj és számításának szabályai Az alaptevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások köre és díjai Leolvasás és számlázás Vízmérés Szennyvízmérés Hibás mérés Eljárás a Felhasználó hibájából eredő leolvasása elmaradása esetén A megelőző évi átlagfogyasztást meghaladó eltérés mértékére vonatkozó arány Számlázás és fizetési feltételek Számlakifogás Díjfizetés Részletfizetés Szerződésszegés különös esetei, következményei A felhasználói megkeresések kezelése, fogyasztóvédelem, panaszkezelés Ügyfélszolgálati iroda és Információs pontok Felhasználói bejelentések ügyintézése kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

3 Ügyfélszolgálati irodán ellátott feladatok megnevezése Az információs pontok hatásköre Felügyeleti szervek elérhetőségei Panaszügyintézésre vonatkozó rendelkezések Panaszjellegű bejelentések Nem panasz jellegű bejelentés A bejelentések kezelése, ügyintézése Vitarendezés, értesítések Irányadó jogszabályok megjelölése Bírósági kikötések vita rendezés esetén A kölcsönös értesítések rendje, határideje, módja Általános szabályok A Víziközmű-szolgáltató által választható közlési módok A Felhasználó, elkülönített vízhasználó általi értesítésekre, jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok Postai kézbesítésre vonatkozó szabályok ben, és faxon továbbított küldeményekre vonatkozó szabályok A tudomásszerzés vélelmezett napja A szolgáltatás műszaki feltételei A szolgáltatás létrehozása Ivóvíz-, szennyvízbekötés Igénybejelentés fogadása Vízmérőhelyek kialakításával és átadásával kapcsolatos szabályok Szennyvízbekötésekkel kapcsolatos szabályok Bekötési vízmérő mellé további mérő(k) felszerelése (ikresítés) Vízbekötés megszűntetése A vízbekötés szüneteltetése Adatvédelem Adatvédelmi tájékoztató Az adatkezelés elvei Az adatvédelem alapfogalmai Az adatkezelés célja, az adatátadás címzettjei A kezelt adatok köre, törlése, az adatkezelés időtartama, az adatkezelő adatai A Víziközmű-szolgáltató tájékoztatási kötelezettsége, a jogosulatlan adatkezeléssel szembeni jogorvoslati lehetőségek Erőforrások Dokumentálás Mellékletek kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

4 1. Cél Az Üzletszabályzat a hatályos jogszabályok figyelembevételével meghatározza a víziközműszolgáltatással és a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, az általános műszaki, kereskedelmi szerződési feltételeket a Felhasználóra és a Víziközműszolgáltatóra vonatkozóan. Víziközmű-szolgáltatást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) által kiadott engedély alapján lehet végezni. Az engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott ellátási területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására. Jelen Üzletszabályzatban Víziközmű-szolgáltató alatt a VASIVÍZ ZRt. értendő. Jelen Üzletszabályzat a víziközmű szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vksztv.) és a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) kormányrendelet (továbbiakban: 58/2013. kormányrendelet) előírásainak figyelembevételével készült. 2. Érvényesség Az Üzletszabályzat hatálya kiterjed a Víziközmű-szolgáltató üzemeltetési engedélyeiben meghatározott működési területekre, valamint a Víziközmű-szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban álló Felhasználókra. A Víziközmű-szolgáltató mindenkor hatályos Üzletszabályzata elérhető a internetes oldalon, valamint a Víziközmű-szolgáltató Ügyfélszolgálati irodájában és Információs pontjain. (1. számú melléklet) Az Üzletszabályzat a jogszabályi és egyéb változásoknak megfelelően módosulhat. A Víziközmű-szolgáltató a Felhasználókat a módosított Üzletszabályzatról a internetes oldalon történő közzététellel, valamint a következő számlával kiküldésre kerülő hírlevélben tájékoztatja. A Víziközmű-szolgáltató az Üzletszabályzat egyoldalú módosításának jogát, a Felhasználóval kötött szerződésben a tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével fenntartja. Jelen Üzletszabályzat vonatkozó jogszabályokkal ellentétes rendelkezése semmis. Az Üzletszabályzat bármely rendelkezésének semmissége a többi rendelkezés érvényességét nem érinti. Az érvénytelen rendelkezések helyett a vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. 3. Fogalom meghatározások a szabályozás értelmezése szerint A Vksztv. és az 58/2013. kormányrendelet alapján: Alapdíj: a víziközmű-szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő díj. Átadási pont: olyan víziközmű, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit. Bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvízbekötővezeték végpontjára telepített mérő. Bebocsátó: aki a bebocsátási helyen a szennyvíz-törzshálózatra bekötött ingatlanról a szennyvízelvezetés szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető törzshálózatba szennyvizet, vagy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízbebocsátási ponton nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet bocsát be. Bebocsátó hely: közműves szennyvízelvezetés esetében a szennyvízelvezetés szolgáltatási pontja, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontja. 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

5 Csatlakozó ivóvízhálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától (szolgáltatási pont) a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat, amely az érintett felhasználási helyek közös tartozékát képezi. Egészségügyi intézmény: az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 3. g) pontja szerinti intézmény. Elkülönített felhasználói hely: felhasználási helyen belül minden, önálló vízhasználattal rendelkező épület, épületrész, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, önállóan használható bérlemény. Elkülönített vízhasználó: az elkülönített felhasználói hely tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója. Ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a Víziközmű-szolgáltató végzi. Felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközműszolgáltatást a Felhasználó igénybe veszi. Felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást a Vksztv. szerinti szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa. Lakossági felhasználó = magánszemélyes felhasználó = társasházi felhasználó: Az a természetes személy Felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközműszolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet. A bekötési vízmérő leolvasásának és az elszámolásának rendje alapján a Víziközmű-szolgáltató megkülönbözteti az állandó és az idényjellegű Felhasználókat. Közületi felhasználó = vállalkozói felhasználó = nem lakossági felhasználó: Minden egyéb Felhasználó, aki nem felel meg a lakossági felhasználó fogalmában foglaltakban jelen Üzletszabályzat szerint közületi felhasználónak minősül. Fogyasztásmérő: a vízmennyiség vagy a szennyvízmennyiség mérésére szolgáló mérőeszköz: a) ivóvízmérő: a bekötési vízmérő és a mellékvízmérő mellett az ivóvízhálózatba beépített - az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló - hitelesített mérőeszköz és annak tartozékai: aa) ab) ac) ad) átadási vízmérő: Víziközmű-szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérésére szolgáló, az átadási ponton beépített ivóvízmérő, ikermérő: egy vagy több ingatlan különböző felhasználási helyei ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz bekötővezeték végpontjára csillagpontosan kialakított bekötési vízmérők, locsolási vízmérő: locsolási célú vízhasználat mérése céljából ivóvízbekötővezetékre telepített kizárólag közterületi locsolási bekötési vízmérő vagy ivóvíz-bekötővezetékre telepített ikermérő vagy a bekötési vízmérőt követő házi ivóvízhálózatra telepített mellékvízmérő, törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati felhasználási helyekre, többek között közterületi vízvételi helyre telepített vízmérő. b) szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvízhálózatba beépített - az áramló szennyvíz mennyiségének meghatározására szolgáló - kalibrált mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait is: ba) átadási szennyvízmennyiség-mérő: az átadó és az átvevő szennyvízhálózatának csatlakozási pontján, vagy összekötő vezetéken, az átadó és az 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

6 átvevő által egyeztetett helyen, az átadó által beépíttetett, kalibráltatott szennyvízmennyiség-mérő, bb) közműves szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvíz mennyiségének mérésére alkalmas, a Felhasználó által a Víziközmű-szolgáltató jóváhagyásával beépített műtárgy, berendezés, amelyet a Felhasználó akkreditált, kalibráló laboratórium igénybevételével hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz. Fogyasztással arányos díj: 1 m 3 szolgáltatott ivóvízmennyiség, vagy szennyvízbekötővezetékbe bocsátott szennyvízmennyiség díja. Gyermekintézmény: a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény, és az ezekhez tartozó kollégium, ha aa) ab) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos köznevelési szerződéssel rendelkezik; b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsőde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha ba) bb) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik. Házi ivóvízhálózat: A felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító (a szolgáltatási pontot követő) az ingatlan alkotórészét képező vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna). Házi szennyvízhálózat: A felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló a szolgáltatási pont Felhasználó felöli az ingatlan alkotórészét képező vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű). Háztartási szennyvíz: rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgáló területről származó szennyvíz, ami az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik, és nem tartalmaz talajvizet vagy csapadékvizet, továbbá nem minősül veszélyes hulladéknak. Ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amely ipari vagy kereskedelmi tevékenységből származik, és nem minősül háztartási szennyvíznek vagy csapadékvíznek és nem veszélyes hulladék. Ívóvíz-bekötővezeték: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon az ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat (szolgáltatási pont) között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely a) bekötési vízmérő esetében aa) ab) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed, egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény bekötési vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed, b) bekötési vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed. 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

7 Ivóvízmérési hely: az ivóvizet szállító vezeték és környezetének úgy kialakított része, amely lehetővé teszi - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak is megfelelve - az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízmérő szakszerű beépítését, működtetését és ellenőrzését. Ivóvíz-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan, amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvíz-szolgáltatásra lehetőséget ad, vagy olyan szennyvíz-elvezetési hely, amely a közműves szennyvíz-elvezetési szolgáltatás igénybevételére ad lehetőséget. Ivóvízvételi hely: az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz vételezése lehetséges. Kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés: nem gravitációs körülmények között üzemeltetett, nyomás alatti vagy vákuumos elven működő szennyvízelvezető hálózat. Közintézményi felhasználó: a földgázellátásról szóló évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 55/A. szerinti Felhasználó. Közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a Víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap. Közműves ivóvízzel ellátott: az, akinek lakhelyének legfeljebb 150 méteres körzetén belül, közterületen a közműves ivóvízfogyasztásra módot nyújtó ivóvízvételi hely található. Közterületi vízvételi hely: lakossági ivóvíz-fogyasztás, vagy rendkívüli helyzet esetén tűzivíz vételezésére vagy egyéb közcélú vízigény kielégítésére alkalmas, közterületen elhelyezett közcélú vízi létesítmény. Lajstrom: a közérdekű üzemeltetési feladatok ellátására önként vállalkozó Víziközműszolgáltatókról a Hivatal által vezetett olyan nyilvántartás, ami tartalmazza a Víziközműszolgáltatók nevét, székhelyét és képviselőjének nevét. Mellékszolgáltatási szerződés: az elkülönített vízhasználatra vonatkozó Közüzemi szerződés. Mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő. Műszakilag elérhető: az a törzshálózat, amely a víziközmű-bekötővezeték (ivóvízbekötővezeték, illetve szennyvíz-bekötővezeték) kiépítésével elérhető, és az igényelt kapacitás rendelkezésre áll. Műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna: az ingatlant határoló közterületen található szennyvízelvezető hálózat, amelybe a házi szennyvízhálózat bekötése gravitációs szennyvízelvezetés esetén házi szennyvíz beemelő közbeiktatása nélkül, kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés esetén házi beemelő vagy vákuumszelep közbeiktatásával biztosítható. Nyíltárkos bemérés: a víziközmű-hálózat vezetékei és műtárgyai természetben azonosítható pontjainak nyílt munkaárokban geodéziai mérési technológiával történő bemérése EOV rendszerben. Nyomáspróba: zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer. Szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvízelvezetés szolgáltatási pont vagy a települési folyékonyhulladék-bebocsátási pont. Szennyvíz bekötővezeték: az ingatlanon keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja, ha a) gravitációs: a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 méter távolságra telepített ellenőrzőaknáknak vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala, ezek hiányában aa) telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

8 ab) nem telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala, b) kényszeráramoltatású: szennyvizet a gravitációs szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetén a szennyvíz beemelő szivattyú szívócsonkja vagy vízbevezető rácsozata, továbbá a szennyvizet kényszeráramoltatású szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetében - az átemelő szivattyú, vagy vákuumszelep elhelyezésétől függetlenül - a szennyvíz beemelő szivattyú szívócsonkja, vízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep fogyasztó felőli oldala. Szennyvíz előtisztító (előkezelő) berendezés: a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízilétesítmény), amely a szennyvízbebocsátás előtt - a vízjogi engedélyben illetve jogszabályban előírt minőségűre tisztítja - a szennyvizet. Szennyvíz-elvezetési hely: az a szennyvíz törzshálózatba bekapcsolt ingatlan, illetve azon belül mindazon elkülönített felhasználói hely, amelyeknek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés (Közüzemi szerződés) alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja. Szennyvíztisztító telep: a víziközmű szennyvíztisztítási feladatait szolgáló önálló része, amelyek szennyvizek mechanikai, biológiai vagy harmadik tisztítási fokozattal történő tisztítását biztosítja, a kapcsolódó iszapkezelési technológiával együtt. Szolgáltatási díj: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételének ellenértékeként a Vksztv. szerint fizetendő díj. Szolgáltató: a víziközmű-létesítmény üzemeltetésével ivóvíz-szolgáltatást, illetőleg szennyvízelvezetést vagy szennyvíztisztítást, esetleg mindkettőt - mint víziközmű közszolgáltatást végző, működési és vízjogi üzemeltetési engedélyekkel rendelkező társaság. Szolgáltatási pont: a) ivóvíz-szolgáltatási pont: aa) ab) ac) az ivóvíz-bekötővezetéknek a Felhasználó felőli végpontja, a Víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a Közüzemi szerződésben meghatározott hely, elágazási pont vagy végpont, a Víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett rendszer átadási pontja, b) szennyvízelvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz-bekötővezeték Felhasználó felőli végpontja, amely ba) bb) bc) gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában i. zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, ii. nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala, kényszeráramoltatású rendszer esetén i. az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata, ii. az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíztörzshálózatba juttató rendszer esetén az átemelőszivattyú elhelyezésétől függetlenül szennyvíz beemelő szivattyújának szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep Felhasználó felöli oldala, a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó közötti Közüzemi szerződésben meghatározott pont, 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

9 bd) be) a Víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a Közüzemi szerződésben meghatározott pont, a szennyvíz-átadó rendszerének átadási pontja. Szolgáltatott ivóvíz: közüzemi jogviszony keretében a Felhasználó részére a szolgáltatási ponton, vagy közvetlenül a víziközmű-elosztóhálózat vízvételezés céljára alkalmas szerelvényein keresztül, továbbá a szállított vízből biztosított ivóvíz. Víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely a) valamely település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, - tárolást, -szállítást és -elosztást, és b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvízelvezetést is ideértve) a szennyvíz összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja. Víziközmű-hálózat: az ivóvíz-törzshálózat, a szennyvízelvezető törzshálózat a kapcsolódó víziközmű rendszerelemek, a csatlakozó ivóvíz-, illetve szennyvízhálózatok, valamint az ivóvíz és a szennyvíz bekötővezetékek együttesen. Víziközmű-szolgáltató: az a víziközmű-szolgáltatást végző gazdasági társaság, amely a Vksztv. alapján működési engedélyt kapott. Víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és - tisztítás, valamint az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok) közül egy vagy több, a Víziközmű-szolgáltató által a Felhasználók részére nyújtott szolgáltatás. Víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy b) amelyről a keletkező szennyvizet részben vagy egészben szennyvíz-bekötővezetéken keresztül a szennyvízhálózatba vezetik be. Víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a Víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közüzemi szerződéskötés, számlázás, Ügyfélszolgálat működtetése. A jelen Üzletszabályzatban használt fogalmak megegyeznek a vonatkozó jogszabályokban meghatározott fogalmi meghatározásokkal. 4. Eljárás, felelősség A folyamat gazdája: Ügyfélszolgálati irodavezető Az Ügyfélszolgálati irodavezető feladata a dokumentum évenkénti felülvizsgálata, és rendkívüli változások esetén naprakészségének biztosítása. 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

10 5. Általános rész 5.1. A Víziközmű-szolgáltató adatai A VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság adatai: Rövid név: VASIVÍZ ZRt. A Társaság központjának (székhely) címe: 9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 19. Postacím: 9701 Szombathely, Pf.: 92 Telefon: 94/ Fax: 94/ vasiviz@vasiviz.hu Honlap: Ügyfélszolgálati iroda elérhetőségei: Telefon: 94/ Fax: 94/ cím: vasiviz@vasiviz.hu Személyes ügyfélfogadás: Lásd. 1.sz. melléklet Hibabejelentés, diszpécserszolgálat: Vízszolgáltatás esetén: Szombathely és vonzáskörzetében: Cím: 9700 Szombathely, Vépi u óráig hívható telefonszám: 94/ diszpecser@vasiviz.hu Körmend és vonzáskörzetében: Cím: 9900 Körmend, Hunyadi J. u óráig hívható telefonszám: 94/ Szentgotthárd és vonzáskörzetében: Cím: 9971 Szentgotthárd, Wesselényi u óráig hívható telefonszám: 94/ Vasvár és vonzáskörzetében: Cím: 9800 Vasvár, Petőfi S. u Hétfő-csütörtök: Péntek: Munkaidő alatt hívható telefonszám: 94/ Munkaidő után hívható telefonszám: 94/ Szennyvízelvezetés és tisztítás esetén: Szombathely és vonzáskörzetében: Cím: 9700 Szombathely, Újvilág u óráig hívható telefonszám: 94/ csatorna@vasiviz.hu Körmend, Vasvár, Szentgotthárd és vonzáskörzetében: Cím: 9900 Körmend, Hunyadi J. u óráig hívható telefonszám: 94/ Zöld szám: Telefon: (80) kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

11 5.2. A Víziközmű-szolgáltató bemutatása Társaságunk első jogelődje 1898-ban alakult, amikor elkezdődött Szombathely ivóvíz ellátásának és szennyvízelvezetésének kiépítése. Vas megyében 1992-re teljessé vált ivóvíz ellátás és a városokban addig elkészült szennyvízelvezetés és -tisztítás víziközmű eszközeit, valamint a működtető vagyont apportálva október 1-jén megalakult a VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű Részvénytársaságot, amelynek jelenleg 167 Önkormányzat és az Állam a tulajdonosa január 1-jén 14 település, január 31-én Pápoc község kivált a részvénytársaságból. A Vas Megyei Önkormányzat (névre szóló) részvényei törvényi rendelkezés alapján állami tulajdonként január 1-jén a Vas Megyei Intézményfenntartó Központ kezelésébe kerültek. A Társaság legfőbb szerve a Közgyűlés, ügyvezető szerve az Igazgatóság, az ügyvezetést a Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Társaságunk fő tevékenysége önkormányzati közfeladat végrehajtására, az évi LXV. törvényben az Önkormányzatok számára kötelező feladatként előírt ivóvíz-ellátási, valamint szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatások ellátására irányul. Kiegészítő tevékenység az ipari vízszolgáltatás, víziközmű építés, ipari szolgáltatás, ivóvíz-ellátáshoz és szennyvízelvezetéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás (pl. laboratóriumi vizsgálat, kamerás csatornavizsgálat, csatornamosatás) január 1-i állapotot tekintve a 95,79 %-ban önkormányzati és 4,21 %-ban állami tulajdonban álló VASIVÍZ ZRt. Vas megye legnagyobb közszolgáltatójaként 58 ivóvízellátó rendszeren keresztül 202 településen biztosította az ivóvízellátást, továbbá 28 csatornarendszer, 83 települési szennyvízelvezető hálózatát, 27 szennyvíztisztító telepen üzemeltette ben az értékesített ivóvíz mennyisége 9,5 millió köbméter, számlázott szennyvíz-elvezetés és -tisztítás mennyisége 7,3 millió köbméter volt. (a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó aktuális adatok megtalálhatóak a honlapon) Fő feladatunk, hogy a nap 24 órájában friss, egészséges ivóvizet juttassunk el Felhasználóinkhoz. Az ivóvíz, jellemzően mélyfúrású kutakból származó, magas ásványi anyag tartalmú, jó minőségű víz. Kiemelkedően fontos az ivóvízkészlet megóvása. Ennek biztosítéka elsősorban a szennyvizek lehető legkörültekintőbb kezelése, amelynek feltétele a csatornahálózatok megfelelő állapota és korszerű szennyvíztisztító telepek előírások szerinti működtetése. A szolgáltatott ivóvizet és tisztított szennyvizet akkreditált laboratóriumunk folyamatosan ellenőrzi. E tevékenység az egészségügyi és környezetvédelmi szempontok érvényesülésének garanciája. A Társaság által üzemeltetett szennyvíztisztító telepeken keletkező szennyvíziszapokat túlnyomó részét komposztálás után - mezőgazdasági területeken történő elhelyezéssel hasznosítjuk. Társaságunk a szennyvízelvezetési és -tisztítási tevékenységével környezetvédelmi szolgáltatást nyújtó szervezetnek minősül, működésével jelentősen hozzájárul a térség környezeti helyzetének javításához azáltal, hogy a közcsatornán elvezetett szennyvizeket, valamint a települési folyékony hulladékokat szakszerűen, a legszigorúbban ellenőrzött körülmények között gyűjti és ártalmatlanítja. Ezáltal az egészséget és a környezetet súlyosan károsító anyagokat, mint veszélyforrásokat megszünteti. A szakszerű ártalmatlanítás által biztosítja, hogy káros szennyezőanyag ne kerülhessen a környezetbe. A VASIVÍZ ZRt. célja továbbra is a felhasználói elégedettség növelése a szolgáltatás biztonságának és hatékonyságának fokozásával A minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer A VASIVÍZ ZRt. felhasználói igényeinek magas minőségi színvonalon történő kielégítése szükségessé teszi az általa nyújtott szolgáltatási tevékenységek minőség- és környezetközpontú megközelítését. Ezt a szükségszerűséget felismerve a Víziközmű-szolgáltató elhatározta, és a szolgáltatás 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

12 minőségének emelése érdekében az egész ellátási területén bevezette az ISO 9001:2008 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert, valamint fokozatosan terjeszti ki a szennyvíztisztító telepek környezettudatos irányításának hangsúlyozására az ISO 14001:2004 szabvány szerinti Környezetközpontú irányítási rendszert. 6. Közüzemi szerződés 6.1. A Közüzemi Szerződés megkötésének feltételei Bekötési vízmérő esetén 1) A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését a Víziközmű-szolgáltatónál az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója kezdeményezheti (igénybejelentés). 2) A Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó között létrejött Közüzemi szerződés (2. sz. melléklet) megkötése előtt a Víziközmű-szolgáltató vizsgálja: - az adott felhasználási helyre vonatkozó írásbeli igénybejelentés meglétét, - az adott szolgáltatási pont vonatkozásában a műszakilag elérhető szolgáltatás rendelkezésre állását, és - az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulását, ha az igénybejelentő Felhasználó az ingatlant egyéb jogcímen használja. 3) Ha az adott felhasználási helyen lejárt határidejű vagy vitatott számlatartozást tart nyilván a Víziközmű-szolgáltató, az igénybejelentést elutasíthatja. 4) Ha a törzshálózat műszakilag nem elérhető, a Víziközmű-szolgáltató az igénybejelentést elutasítja. 5) A szolgáltatás megkezdésének időpontja: új bekötés esetén a bekötés időpontja, tulajdonosváltás esetén a tulajdonváltás tényének a Víziközmű-szolgáltató irányába történő bejelentésének időpontja, amennyiben az adott felhasználási helyen nincs lejárt határidejű, nem kifogásolt számlatartozása a Víziközmű-szolgáltató felé. A szolgáltatási jogviszony lakossági felhasználó esetében a Közüzemi szerződés megkötésével, vagy ráutaló magatartással, a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön. A jogviszony a nem lakossági felhasználó esetében kizárólag a Közüzemi szerződés megkötésével jön létre. Aláírt Közüzemi szerződés hiányában a Víziközmű-szolgáltató jogosult a szolgáltatást felfüggeszteni. 6) A Közüzemi szerződést közműves ivóvízellátás esetén a Felhasználó 60 napos határidővel felmondhatja. Ha a Közüzemi szerződést az ingatlant egyéb jogcímen használó mondja fel, előzetesen a tulajdonos hozzájárulását is be kell szereznie. A Közüzemi szerződés felmondása nem érintheti hátrányosan az ingatlanon más Felhasználó által igénybe vett közműves ivóvízszolgáltatást. 7) Abban az esetben, ha közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra irányuló igény a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagokat felhasználó üzem részéről merül fel, a Közüzemi szerződés az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyásával válik érvényessé. 8) Nem lakossági felhasználók esetében víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni a Víziközmű-szolgáltató részére. Ebben az esetben az igénylő először megköti a Víziközműfejlesztési hozzájárulás megállapodást (továbbiakban: Megállapodás) a Víziközműszolgáltatóval, amely tartalmazza a Felhasználó által lekötött kvótát, mely alapja a víziközműfejlesztési hozzájárulásnak. A Víziközmű-szolgáltató a Megállapodás megkötése, és a kvóta ellenértékének kiegyenlítése után végzi el a bekötés kiépítését Mellékvízmérő esetén 1) Az elkülönített vízhasználó a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra a Víziközműszolgáltatóval írásban mellékszolgáltatásra vonatkozó Közüzemi szerződést kell kötni. 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

13 2) A Közüzemi szerződésből eredő kötelezettségekért a Felhasználó és az ingatlan - társasház esetében az albetét - tulajdonosa egyetemlegesen felel. 3) Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözet esetén a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó köteles a fogyasztási különbözetet a Víziközmű-szolgáltatónak megfizetni. 4) A Közüzemi szerződés létrejöttének együttes előfeltétele: - az elkülönített vízhasználatra vonatkozó írásbeli igénybejelentés, - a Víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulása, - a mellékvízmérőnek a házi ivóvíz-hálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása, - a felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és Közüzemi szerződés megléte, amelyhez az elkülönített vízhasználat csatlakozni kíván, - új elkülönített vízhasználat létesítése és a meglévő elkülönített felhasználói hely esetén a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek, és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak lejárt határidejű számlatartozása a Víziközmű-szolgáltató felé nem lehet, - víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés Víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása. 5) A bekötési vízmérő szerinti Felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosa a hozzájárulást csak az épületgépészeti rendszernek a beépítés miatt szükségessé váló jelentős átalakítási igénye esetén tagadhatja meg. 6) A Közüzemi szerződés létrejöttére, a csatlakozó vezeték kiépítésére, az ivóvízmérőre az 58/2013. kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az ivóvíz bekötővezeték és mérési hely kialakítására, a fogyasztásmérésre, továbbá a Felhasználó személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a Közüzemi szerződés alatt a mellékszolgáltatási szerződést, Felhasználó alatt az elkülönített vízhasználót kell érteni. 7) A számla kibocsátásának gyakoriságát az elkülönített vízhasználó és Víziközmű-szolgáltató közötti mellékszolgáltatásra vonatkozó Közüzemi szerződés rögzíti. 8) A Közüzemi szerződést az elkülönített vízhasználó 30 napos határidővel, a Víziközműszolgáltató pedig 60 napot meghaladó díjtartozás esetén további 15 napos határidővel felmondhatja. A Közüzemi szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő Felhasználóját a Víziközmű-szolgáltató a felmondással egyidejűleg tájékoztatja. 9) től a Közüzemi szerződés alapját képező mellékvízmérő beépítése (felszerelése), cseréje esetén, azzal egyidejűleg a mellékvízmérőt üzembe kell helyezni és az illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy záró bélyeggel kell ellátni. Az üzembe helyezésről, valamint a plombával vagy záró bélyeggel való ellátásról a Víziközmű-szolgáltató gondoskodik. 10) A Közüzemi szerződés a jelen Üzletszabályzatban foglaltakkal együtt érvényes. A Közüzemi szerződés és a jelen Üzletszabályzat a Felhasználó, illetve a Tulajdonos és a Víziközműszolgáltató közötti jogviszonyt szabályozza A szerződés kötelező tartalmi elemei 1) A víziközmű-szolgáltatásra a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó Közüzemi szerződést köt, amely tartalmazza: - a szerződő felek és azonosító adatai körében természetes személy esetén annak nevét, lakcímét, anyja nevét, születési helyét és idejét, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, képviselőjének nevét és adatait (lakcíme, anyja neve), - a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit, a mennyiségi és minőségi adatokat, 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

14 - a szerződés időbeli hatályát, a víziközmű-szolgáltatás megkezdésének időpontját, - a felhasználási helyet, illetve a teljesítés helyét, a szolgáltatási pontot, - szolgáltatási díj megállapításának, különösen a mérésnek, a mérőeszköz leolvasásának, a számlázásnak és a számla kiegyenlítésnek a módját, a szolgáltatási díj visszatérítésének módját, - a szerződésszegés következményeit, különösen a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos szabályokat, - a Felhasználó személyében bekövetkezett változás-bejelentési kötelezettségének részletes szabályait a Víziközmű-szolgáltató részére, - egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket. 2) A felhasználási helyeket a Felhasználók jellegétől függően az alábbi csoportba soroljuk: - Lakossági - Társasházi - Intézményi - Vállakozási A Közüzemi szerződések a fogyasztás jellegének megfelelően kerülnek megkötésre. (2. sz. melléklet) 6.3. Általános szerződési feltételek 1) Az évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) a szerint Közüzemi szerződés alapján a Víziközmű-szolgáltató köteles meghatározott időponttól a Felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a Felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást nyújtani, a Felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. 2) A Víziközmű-szolgáltató a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében - a víziközmű-rendszer teljesítő képességének mértékéig - fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a Felhasználóknak ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását. 3) Az Üzletszabályzatban nem szabályozott kérdésekben, különösen a szerződésszegések következményei tekintetében mindenkor a hatályos idevonatkozó jogszabályok az irányadók. Jelenleg hatályos idevonatkozó legfontosabb jogszabályokat a jelen Üzletszabályzat 12. fejezete tartalmazza. 4) Amennyiben a Közüzemi szerződés aláírását követően a Szerződés tárgyát képező szolgáltatás, illetve az ivóvízszükséglet kielégítése tekintetében a Szerződéstől eltérően kötelező jelleggel jogszabály másként rendelkezik, a Szerződés tartalma a jogszabálynak megfelelően módosul. 5) A Közüzemi szerződésből eredő jogvitákra a felek a Szombathelyi Járásbíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. 6) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény, valamint az 58/2013. kormányrendelet alapján a Közüzemi szerződés aláírásával a Felhasználó hozzájárul, hogy a Víziközmű-szolgáltató a Közüzemi szerződésben megadott személyes adatokat és a szolgáltatás során felmerült mennyiségi és értékadatokat kezelje. 7) A Felhasználó személyes adatai a szolgáltatás igénybevételének megszűnésekor illetve a fennálló tartozások rendezése után a számvitelről szóló évi C. törvény rendelkezéseinek betartása mellett nyilvántartásunkból törlésre kerülnek. 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

15 8) Az adatok biztonsága érdekében a Felhasználó személyesen, vagy érvényes, szabályszerűen kiállított meghatalmazás esetén meghatalmazott útján intézheti ügyeit. Jogosultságát személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány bemutatásával igazolhatja. Tulajdonos változáshoz a mérőállás és a tulajdonjogot igazoló okiratok (adás-vételi szerződés, tulajdoni lap) bemutatása szükséges. 9) A Közüzemi szerződés aláírásával a Felhasználó hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Víziközmű-szolgáltató az Üzletszabályzatban foglaltakat a Felhasználóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) kormányrendelet rendelkezéseinek, valamint a Ptk aiban leírtak figyelembevételével egyoldalúan módosítsa. Az Üzletszabályzat bármely okból történő módosítása esetén a Víziközmű-szolgáltató köteles a Felhasználót a módosítás tényéről és tartalmáról 15 napon belül, az Ügyfélszolgálati irodában és az Információs pontokon kifüggesztett hirdetmény útján, valamint internetes oldalon értesíteni. A Víziközmű-szolgáltató köteles továbbá a közzététel tényéről a Felhasználót, a módosítások hatálybalépését követő elszámoló számlával küldött hírlevélben tájékoztatni. 10) A víziközmű-szolgáltatás igénybevételével létrejövő Közüzemi szerződés esetében, ha a Felhasználó nem az ingatlan tulajdonosa, az ingatlan tulajdonosa egyetemlegesen felel az ingatlant egyéb jogcímen használóval a víziközmű-szolgáltatás igénybevétele kapcsán felmerült meg nem fizetett díjakért, valamint a Víziközmű-szolgáltatót ért károkért. 11) A víziközmű-szolgáltatás igénybevételével létrejövő Közüzemi szerződés esetében, amennyiben a felhasználási hely vonatkozásában a víziközmű-szolgáltatás igénybevételének időpontjában tartozás áll fenn, a fennálló tartozásért a régi és új tulajdonos egyetemlegesen felel A Víziközmű-szolgáltató jogai és kötelezettségei 1) A Víziközmű-szolgáltató vállalja, hogy a Felhasználó részére a közegészségügyi követelményeknek megfelelően ivóvizet szolgáltat és szennyvízelvezetést és tisztítást végez a víz illetve szennyvíz ellátó rendszer műszaki kapacitásának mértékéig. A Víziközműszolgáltató az ivóvíz szolgáltatást, legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Az ettől eltérő szolgáltatást a Víziközmű-szolgáltatótól kérni lehet. Amennyiben a vízmű által termelhető vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken - az önkormányzat döntése alapján - a Víziközmű-szolgáltató jogosult a vízfogyasztást korlátozni. 2) A Víziközmű-szolgáltató szolgáltatási és javítási kötelezettsége, valamint a szolgáltatás minőségéért való felelőssége a közműves ivóvízellátás esetében a szolgáltatási pontig áll fenn. A szolgáltatási pont fogalom meghatározását jelen Üzletszabályzat 3. fejezete tartalmazza. 3) A Víziközmű-szolgáltató jogosult az ingatlanokon lévő víziközmű-hálózat ellenőrzésére, amelyet az érintett Felhasználó - előzetesen egyeztetett időpontban - köteles lehetővé tenni. A Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek kezelésében lévő ingatlanon a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos minden tevékenység végzéséhez a létesítmény parancsnoka által adott belépési engedély szükséges. Az engedély a Víziközműszolgáltató előzetes igénybejelentése esetén nem tagadható meg. Az ellenőrzéskor a Víziközmű-szolgáltató jogosult a Felhasználó figyelmét felhívni a házi- és csatlakozó víziközmű hálózaton észlelt hibák kijavítására és az előírásoktól eltérő víziközmű használat esetén a szükséges intézkedést foganatosítani. 4) A Víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett ivóvízhálózatra történő csatlakozást, a bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, leszerelését, a szennyvízelvezető hálózatra történő csatlakozást kizárólag a Víziközmű-szolgáltató vagy írásos megbízottja végezheti el. 5) Ha a közműves ivóvízellátás a belterület legalább 20%-át, illetve 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát, üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a Víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fő, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fő/nap az előírt ivóvízmennyiség. 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

16 6) Ha a közműves ivóvízellátás megszüntetése a tűzivízhálózatot is érinti, a Víziközműszolgáltatónak az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetes hozzájárulását is be kell szereznie. 7) A közműves ivóvíz-szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi helyzet, hálózatfejlesztés vagy üzemzavarelhárítás teszi indokolttá. 8) A közműves ivóvízellátás Vksztv. szerinti korlátozása esetén a Víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 58. (10) bekezdésében meghatározottak szerint köteles az ivóvízellátásról gondoskodni. 9) A mérésügyi hatóság által hitelesített fogyasztásmérő beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről a mérőeszköz tulajdonosa a saját költségén köteles gondoskodni. 10) Szolgáltatási pont előtt beépített fogyasztásmérő tulajdonjoga a Víziközmű-szolgáltatót, szolgáltatási pont után beépített mellékvízmérő tulajdonjoga az elkülönített vízhasználót illeti meg. 11) A Víziközmű-szolgáltató a fogyasztásmérő cseréjét megelőzően legalább 15 nappal köteles a Felhasználót a munkavégzés időpontjáról tértivevényes levélben vagy egyéb igazolható módon értesíteni. Az értesítésben a Víziközmű-szolgáltató felhívja a Felhasználó figyelmét az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a cserére legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, valamint a Víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére. 12) A cserét követően írásban rögzíteni kell (8. sz. melléklet): - a fogyasztásmérő cseréjének okát; - a csere dátumát; - a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő adatait (típus, gyári szám, átmérő, a hitelesítés vagy kalibrálás dátuma) és mérőállását, állapotát; - a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő védelmi eszköz, eszközök azonosítóját; - távleolvasás érdekében a fogyasztásmérőhöz telepített eszköz azonosítóját; - a Felhasználó vagy a képviselője, illetve a Víziközmű-szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását. 13) A Víziközmű-szolgáltató a vízmérő érvényes hitelesítési idején belül a Felhasználó írásbeli megrendelésére a vízmérő soron kívüli hitelesítését elvégezteti, ha a szerződő felek a számlázandó fogyasztás mennyiségére vonatkozóan megegyezésre nem jutottak. Amennyiben a rendkívüli hitelesítés során a vízmérő a Felhasználó hátrányára a mindenkori mérésügyi jogszabályban előírt hibahatárt meghaladja, a Víziközmű-szolgáltató köteles a Felhasználó megrendelését megelőző leolvasástól a mérő leszereléséig terjedő időszakra a vízfogyasztás adatait helyesbíteni. Amennyiben a vízmérő a megengedett hibahatáron belül mér a Felhasználó köteles a Víziközmű-szolgáltató által kiállított számla alapján a hitelesítés során felmerült költségeket megtéríteni. 14) A Víziközmű-szolgáltató köteles a Felhasználó esetleges reklamációját a felmerülő költségek vállalása ellenében (pl. kiszállási díj, műszaki vizsgálat díja stb.) kivizsgálni és annak eredményéről a Felhasználót tájékoztatni. Amennyiben a reklamáció jogos a Felhasználónak nem kell a költségeket megfizetnie. 15) A Víziközmű-szolgáltató a szolgáltatás ellenértékét a miniszteri rendeletben megállapított díjakon és a mindenkori számlázási rend szerint a bekötési vízmérőn mért fogyasztás alapján számlázza és küldi meg a Felhasználó részére. Ha bizonyítást nyer, hogy a díjszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, illetőleg nem olvasható le, a fogyasztott víz mennyiségét - az átlagfogyasztás szerint - a megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás napjának elfogadott határnapot illetve a meghiúsult leolvasást megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként állapítja meg a Víziközmű-szolgáltató. 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

17 16) A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. - A Felhasználó által felhasznált nem víziközműből származó víz mennyiségének - amennyiben a felhasznált víz közüzemi szennyvízhálózatba kerül - mérésére a Felhasználónak hiteles fogyasztásmérőt kell felszerelnie. - Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál: az a szennyvízmennyiség, ami az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján üzemeltetett, saját célú szennyvízelhelyező műben nyert elhelyezést, az a szennyvízmennyiség, amelynek a közüzemi szennyvízhálózatba vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes vízügyi hatóság megtiltotta, és szakszerű, ártalommentes elhelyezését a Felhasználó igazolta, az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott, az állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló miniszteri rendeletben meghatározott locsolási célú felhasználás, valamint a házi ivóvízhálózatra a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó írásbeli megállapodása alapján telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha az előző pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor. - A Víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét közületi felhasználó esetén előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet az nem akadályozhat. 17) A Víziközmű-szolgáltató jogosult eredménytelen fizetési felszólítás esetén az ivóvízszolgáltatást a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően korlátozni illetve felfüggeszteni. Közületi Felhasználóknál a korlátozás a szolgáltatásból történő kizárást jelenti. 18) A Víziközmű-szolgáltató jogosult ellenőrizni, hogy a Felhasználó a szolgáltatást a Közüzemi szerződésben meghatározott célokra veszi-e igénybe. Amennyiben ettől eltérő igénybevételt tapasztal (pl. elválasztó rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvíz bevezetése a közcsatornába) az eltérő szolgáltatási módhoz kapcsolódó szabályokat jogosult alkalmazni. 19) A Víziközmű-szolgáltató jogosult a Felhasználó szerződésszegése esetén a szerződésszegésből eredő igényeket érvényesíteni és a jogszabályban meghatározott esetben a Közüzemi szerződést felmondani. 20) Ha a korábbi vagy az új Felhasználó a szerződés megkötése előtt kéri - saját költségére - az ellenőrzést, az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden lényeges tényt, adatot és nyilatkozatot. A jegyzőkönyv felek által aláírt egy példányát a Víziközmű-szolgáltató köteles a Felhasználónak átadni, másik példányát megőrizni és az esetleges hatósági ellenőrzés vagy felhasználói panasz esetén az eljáró hatóságnak bemutatni. 21) A bejelentés megtételének bizonyítása a Felhasználót, a helyszíni ellenőrzés akadályoztatásának bizonyítása a Víziközmű-szolgáltatót terheli A Felhasználó jogai és kötelezettségei 1) A Felhasználó személyében bekövetkezett változást a korábbi és az új Felhasználó köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a Víziközműszolgáltatónak bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az átadás-átvétel időpontját, a vízmérő állását, a korábbi Felhasználó új elérhetőségi adatait, az új Felhasználó nevét, számlázási címét, fizetés módját, részszámla mennyiségét, továbbá nem lakossági felhasználó esetén, a fentieken túl a vállalkozás adószámát, cégjegyzékszámát vagy amennyiben nincs más azonosításra alkalmas adatot, bankszámlaszámát, alaptevékenységének megjelölését, valamint a képviseletre jogosult természetes személy adatait (3. sz. melléklet). A szerződés 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

18 megkötése előtt a korábbi vagy az új Felhasználó saját költségén kérheti az ellenőrzést. A bejelentés megtételének bizonyítása a Felhasználót, a helyszíni ellenőrzés akadályoztatásának bizonyítása a Víziközmű-szolgáltatót terheli. A bejelentés elmulasztása esetén a felhasználási helyen fennálló díjtartozás megfizetéséért és a Víziközmű-szolgáltatót ért károkért a korábbi és az új Felhasználó egyetemlegesen felel. 2) A fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a Felhasználó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a Víziközmű-szolgáltatónak megtéríteni. 3) Ha a Felhasználó a fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a Víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A Víziközmű-szolgáltató a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés alátámasztja, a fogyasztásmérő cseréjéről a Víziközműszolgáltató a tulajdonos költségén haladéktalanul köteles gondoskodni. 4) A Felhasználó köteles a Víziközmű-szolgáltató által megküldött értesítésben megjelölt vagy a közös megegyezéssel kijelölt időpontban a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen a munkavégzést lehetővé tenni. 5) A Felhasználó a házi ivóvízhálózat és a házi szennyvízhálózat havonkénti rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról gondoskodni köteles. a Víziközmű-szolgáltatói ellenőrzés nem mentesíti a Felhasználót az ellenőrzési kötelezettség alól. 6) Az ellenőrzéskor a házi és csatlakozó hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetve az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetéséről a Felhasználó gondoskodni köteles. Ha ezeknek a Víziközmű-szolgáltató felhívására határidőn belül nem tesz eleget, a Víziközmű-szolgáltató a szolgáltatást korlátozhatja vagy felfüggesztheti. 7) Szolgáltatási pont előtt beépített fogyasztásmérő tulajdonjoga a Víziközmű-szolgáltatót, szolgáltatási pont után beépített mellékvízmérő tulajdonjoga az elkülönített vízhasználót illeti meg. 8) Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözet esetén a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó köteles a fogyasztási különbözetet a Víziközmű-szolgáltatónak megfizetni. Az előző leírás nem vonatkozik arra az esetre, ahol a bekötési vízmérő mellett az elkülönített vízhasználatok kizárólag hitelesített vízmérőkkel rendelkeznek. 9) Az elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és Közüzemi szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezzel a költségek megelőlegezése mellett a Víziközműszolgáltatót bízza meg, úgy a Víziközmű-szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg, és a hitelesítés idejére köteles ingyenesen cserekészüléket biztosítani. Ha a mérésügyről szóló évi XLV. törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mérőeszköz hitelesítéséről az elkülönített vízhasználó nem gondoskodott, a Víziközmű-szolgáltató a mellékszolgáltatásra vonatkozó Közüzemi szerződést 30 napos határidővel felmondhatja. 10) A bekötési vízmérő Mérésügyi törvényben előírt időszakonkénti hitelesítését a Víziközműszolgáltató saját költségén köteles elvégezni. A Felhasználó jogosult írásban kérni a fogyasztásmérő mérésügyi hatósággal történő metrológiai pontossági ellenőrzését és ha indokolt független szakértővel történő metrológiai szerkezeti vizsgálatát (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat). Az ellenőrző vizsgálat idejéről, helyéről az érintetteket az ellenőrzést végző hatóság írásban értesíti. 11) Az ellenőrző vizsgálat végrehajtását az érintett Felhasználó és Víziközmű-szolgáltató távolléte nem akadályozza. 12) Amennyiben az ellenőrző vizsgálaton a fogyasztásmérő a hitelesítési előírásban megfogalmazott követelményeknek 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

19 - megfelelt, a mérőeszköz cseréjének és az ellenőrző vizsgálat elvégzésének költsége a vizsgálatot kezdeményezőt terheli, - nem felelt meg, a mérőeszköz cseréjének és az ellenőrző vizsgálat elvégzésének költsége, a Felhasználói szerződésszegés esetét kivéve, a tulajdonosát terheli. 13) Ha az ellenőrző vizsgálaton a fogyasztásmérő a pontossági követelményeknek nem felelt meg, a hibát a felülvizsgálat kérésének időpontját megelőző utolsó számlázástól kell számítani. A vízhasználat mértékét az 58/2013. kormányrendelet 67. -ban foglaltak szerint kell meghatározni. 14) A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. 15) A Felhasználó köteles haladéktalanul bejelenteni a szennyvízelvezető rendszerre történő rácsatlakozás időpontját. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató - ellenőrzése során - a jogtalan használat tényét feltárja, szabálysértési eljárást kezdeményezhet és jogosult a felmerült költségeket visszamenőleges hatállyal érvényesíteni. 16) Amennyiben a Felhasználó írásban kéri, a számlázandó szennyvízmennyiség meghatározásánál nem vehető figyelembe az átlagfogyasztáson felüli többlet vízmennyiség, amely bizonyíthatóan az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott. 17) A Felhasználó a csatornahálózatba csak olyan kommunális szennyvizet juttathat, amely a szolgáltatást végző dolgozók életét, testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, vagy a csatorna állagára, a műszaki berendezések működésére nem káros (a közcsatorna hálózatba nem juttatható zsír, olaj, mérgező anyagok, savak, lúgok stb.). A közcsatornába bocsáthatóság feltételeit megszegő Felhasználókat a Víziközmű-szolgáltató csatornabírság megfizetésére kötelezi. 18) A Felhasználó köteles a házi csatorna és a szennyvíz előkezelő üzemképes állapotának fenntartásáról, folyamatos ellenőrzéséről gondoskodni, meghibásodásáról, rendellenes működéséről a Víziközmű-szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. 19) A Felhasználó felelősségi körébe tartoznak a szolgáltatási ponttól a Felhasználó irányába eső házi ivóvíz- és szennyvízhálózat és ezekhez csatlakozó berendezések, melyeknek a meghibásodásából eredő károkat (pl. a házi vízvezetéken történt vízelfolyás) a Felhasználó viseli. 20) A víziközmű-szolgáltatásért a Felhasználónak a Vksztv. és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti díjat kell fizetnie. Késedelmes fizetés esetén a Ptk és 301/A.. szerinti késedelmi kamatot is köteles megfizetni. 21) A díjfizetés alapja a hiteles fogyasztásmérőn mért és a Víziközmű-szolgáltató által rögzített mérési eredmény, annak hiányában az 58/2013. kormányrendeletben, illetve jelen Üzletszabályzatban foglaltak szerint megállapított mennyiség. 22) A vízközmű-szolgáltatás díján felül a Felhasználónak alapdíjat kell fizetni. A víziközműszolgáltatás alapdíját az a Felhasználó köteles megfizetni, aki a tárgyhó első napján az adott felhasználási helyen a Víziközmű-szolgáltatóval közüzemi jogviszonyban állt. 23) A Felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a Felhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. 24) A Felhasználó a Víziközmű-szolgáltatóhoz intézett nyilatkozatával kezdeményezheti a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését, ha a felhasználási helyet átmenetileg nem használja. Az 58/2013. kormányrendeletben rögzített feltételek teljesítése esetén a víziközműszolgáltatás szüneteltetését - ha közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás is fennáll a felhasználási helyen - a víziközmű-szolgáltatási ágazatokra együttesen is lehet kezdeményezni. A Vízközmű-szolgáltató a víziközmű- 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64

20 szolgáltatás szüneteltetését és a víziközmű-szolgáltatás ismételt megindítását a nyilatkozatban megjelölt időpontban, de legkorábban annak érkeztetésétől számított tizenöt napon belül teljesíti. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a vízmérő berendezés kiszerelésével, a szennyvíz-bekötővezeték elzárásával és a szennyvíz-bekötővezeték folytonossági kapcsolatának a megszüntetésével történik. 25) A Felhasználó jogosult egyoldalú szerződésmódosítás esetén a Közüzemi Szerződést azonnali hatállyal felmondani, továbbá jogosult ivóvízellátás esetén a Közüzemi Szerződést 60 napos határidővel, írásban felmondani, amennyiben az ingatlanon nincs más Felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz szolgáltatás. Ha a Felhasználó nem az ingatlan tulajdonosa, hanem bérlője vagy egyéb jogcímen használója, akkor a felmondás jogát a Felhasználó, a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával gyakorolhatja. 26) A Felhasználó jogosult elkülönített vízhasználatot igénybevevőként a megkötött Közüzemi szerződést 30 napos határidővel, írásban felmondani. Ezzel egy időben a záró mérőállásról a Víziközmű-szolgáltatót köteles tájékoztatni. 27) A Felhasználó jogosult a Víziközmű-szolgáltató szerződésszegése esetén a szerződésszegésből eredő igényeket érvényesíteni A szolgáltatás minősége 1) Az ivóvíz minősítése fizikai, kémiai, bakteorológiai, hidrobiológiai, toxikológiai és radiológiai jellemzői alapján történik. Alapvető követelmény az ivóvízzel szemben, hogy ne tartalmazzon az emberre ártalmas élő- és élettelen anyagokat. 2) A Víziközmű-szolgáltató által szolgáltatott ivóvíz minőségét az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által kiadott üzemeltetési engedély, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) kormányrendelet határozza meg. 3) A víziközmű szolgáltatás minőségére vonatkozó előírásokat az 58/2013. kormányrendelet tartalmazza, többek között a szolgáltatási ponton mérhető hálózati nyomásra, a szolgáltatás üzemzavarára vonatkozó szabályokat. 4) A Víziközmű-szolgáltató az általa a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózaton elvezetett szennyvizet köteles oly módon megtisztítani, hogy a rendszer vízjogi engedélyében meghatározott paramétereknek megfeleljen. 5) Vízhasználatból keletkező kommunális szennyvizek közcsatornába történő elvezetése a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet betartásával történik. 6) A Víziközmű-szolgáltató az adott műszaki rendszer kapacitásának mértékéig felelős a szolgáltatás minőségéért. 7. Kereskedelmi feltételek, díjképzés 7.1. A díjképzés elvei 1) december 31-től a víziközmű szolgáltatások díjképzési elveit a Vksztv. szabályozza. Ennek értelmében a díjakat a Hivatal - első alkalommal ig megküldött javaslatainak figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. 2) A víziközmű-szolgáltatás díjait Víziközmű-szolgáltatónként vagy víziközmű-rendszerenként és víziközmű szolgáltatási ágazatonként kell meghatározni. 3) A díjaknak ösztönözniük kell - a biztonságos és legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, - a gazdálkodás hatékonyságának javítását, - a kapacitások hatékony igénybevételét, - a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, 1. kiadás felülvizsgálva és hatályba helyezve: oldal, összesen: 64