KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

PUTNOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS INTÉZMÉNYEI PUTNOK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT ÉRVÉNYES: 2012. április 01-től Tamás Barnabás polgármester Dr. Tanner János jegyző

2 PUTNOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS INTÉZMNYEI KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Putnok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának, nyilvánosságának, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelveinek biztosítása érdekében, - tekintettel a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 22. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésére (továbbiakban: Kbt.) a következő szabályzatot alkotja: I. A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA, ALAPELVEK A szabályzat célja A szabályzat általános jelleggel határozza meg Putnok Város Önkormányzatának és intézményeinek a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a városi önkormányzat és az intézmények nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét a döntésekért felelős személyt, személyeket, bizottságot és a városi önkormányzat közbeszerzési eljárásainak dokumentálási rendjét. A szabályzat hatálya (1) A szabályzat hatálya Putnok Város Önkormányzatára és intézményeire (továbbiakban: ajánlatkérő) közbeszerzéseire terjed ki. (2) A szabályzat szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezet visszterhes szerződés megkötése céljából köteles lefolytatni, megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. A Kbt. és a szabályzat szerint kell eljárni európai közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre, a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre. A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatás, szolgáltatási koncesszió, amennyiben a megrendelés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a Kbt-ben szabályozott értékhatárokat.

3 Alapelvek A közbeszerzési eljárásban ideértve a szerződés megkötését is az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A verseny tisztaságának és nyilvánosságának erősítése érdekében az ajánlatkérő és az ajánlattevő(k) átláthatósági megállapodást köthetnek egymással. Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítani az ajánlattevők számára. Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani. Az ajánlatkérőnek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére. II. A KÖZBESZERZÉSEK TÁRGYAI, CSOPORTOSÍTÁSA A KÖZBESZERZÉS ÉRTÉKE, ÉRTÉKHATÁROK 1. A közbeszerzések tárgyai A közbeszerzés tárgya lehet árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, szolgáltatási koncesszió. Ha kötendő szerződés több különböző típusú, egymással szükségszerűen összefüggő tárgyat tartalmaz, akkor a szerződést a meghatározó értékű tárgy szerint kell minősíteni. a) Árubeszerzés Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. b) Építési beruházás Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: A Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; Építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

4 Az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. c) Építési koncesszió Az olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. d.) Szolgáltatás megrendelése A szolgáltatás megrendelése árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. e.) szolgáltatási koncesszió Olyan szolgáltatás megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. Ha a szerződés több egymással szükségszerűen összefüggő közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni 2. A közbeszerzések csoportosítása Ajánlatkérő közbeszerzései az alábbi csoportokba sorolhatóak: Az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban uniós értékhatárok) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). 3. A közbeszerzés értéke A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetve kínált általános forgalmi adó nélkül számított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni, (a továbbiakban: becsült érték) tekintettel a Kbt. 11. - 18., 122. -aiban foglaltakra is. A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.

5 Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. 4. Közbeszerzési értékhatárok Közbeszerzési értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvény szabályozza. III. ÉVES KÖZBESZERZÉSI TERV Az ajánlatkérő az éves költségvetésének elfogadását követően március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A megőrzési idő meghosszabbításáról a jegyző jogosult határozni. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az ajánlatkérőnek a saját honlapján a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül közzé kell tennie. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni. A közbeszerzési terv jóváhagyását a Képviselő-testület végzi. A közbeszerzési terv elkészítéséről, módosításáról, megőrzéséről, nyilvánosságának biztosításáról, közzétételéről, és megküldéséről a pénzügyi osztályvezető gondoskodik. Az éves összesített közbeszerzési tervben rögzíteni kell legalább az alábbiakat: a.) a tervezett közbeszerzés tárgyát, b.) a tervezett eljárás típusát, c.) a közbeszerzés megkezdésének tervezett időpontját

6 IV. ELŐZETES ÖSSZESÍTETT TÁJÉKOZTATÓ A Kbt. 32. -a alapján az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra. Az előzetes összesített tájékoztatót a közbeszerzés különböző tárgyairól együttesen és különkülön is el lehet készíteni. Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé. Az előzetes összesített tájékoztatót az ajánlatkérőnek a honlapján közzé kell tennie. A hirdetmény honlapon történő közzétételére a hirdetménynek az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor. Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az előzetes összesített tájékoztató jóváhagyását a Képviselő-testület végzi. Az előzetes összesített tájékoztató elkészítéséről és közzétételéről a pénzügyi osztályvezető gondoskodik. V. ÉVES STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS Az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának. Az éves statisztikai összegezést az ajánlatkérőnek a honlapján közzé kell tennie. Az összegezés elkészítéséről, közzétételéről, és megküldéséről a pénzügyi osztályvezető gondoskodik. VI. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZERVEZETI SZABÁLYAI, FELELŐSSÉGI RENDJE 1. Közbeszerzési eljárások előkészítése A közbeszerzési eljárás minden szakaszában (előkészítés, ajánlati-bírálati szakasz) érvényesülni kell a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi, pénzügyi szakértelemnek, így az eljárásban az ilyen szakértelemmel rendelkező személyeket, szervezeteket kell bevonni. (Kbt. 22. (3) bekezdése). Az ajánlatkérő a közbeszerzés előkészítésére és az ajánlatok elbírálására Bíráló Bizottságot hoz létre. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a 74.

7 szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az írásbeli összegzés elkészítésére a Kbt. 77. (2)-(6) bekezdéseit kell figyelembe venni. A Bíráló Bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai: A Polgármesteri Hivatal jogi szakértelemmel rendelkező köztisztviselője, jegyző Közbeszerzési, pénzügyi szakértelemmel rendelkező köztisztviselő, pénzügyi osztályvezető A Polgármesteri Hivatal közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező köztisztviselője, témafelelőse adott esetben Külső szakértő adott esetben Közbeszerzési és műszaki szakértelemmel rendelkező köztisztviselő a városi főmérnök. A Bíráló Bizottság elnöke a pénzügyi osztályvezető. A bizottsági tagok írásban kötelesek nyilatkozni arról, hogy velük szemben nem állnak fenn a Kbt. 24. -ában meghatározott összeférhetetlenség. Akinek a személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy keletkezett, köteles azt bejelenteni, az eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni. A Bíráló Bizottság gondoskodik az eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzéséről, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet -, piacfelmérést végezni, és a közbeszerzés becsült értékét meghatározni. A közbeszerzés témafelelőse javaslatot tesz: a közbeszerzés tárgyára, mennyiségére, az eljárás fajtájára a kizáró okokra a pénzügyi-gazdasági, műszaki-szakmai alkalmassági követelményekre, a bírálati szempontokra, összességében legelőnyösebb bírálati szempont esetén a részszempontokra, a részszempontokhoz tartozó súlyszámokra, az ajánlati/részvételi dokumentáció megvásárlására vonatkozó kötelezésre, és az ajánlati/részvételi dokumentáció ellenértékére, az ajánlati biztosíték mértékére a meghívásos eljárásnál a keretszámra, valamint az alkalmas részvételre jelentkezők rangsorolásának módjára, a tárgyalásos eljárásnál a tárgyalási fordulók számára és tárgyalás szabályaira. 2. Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyek Ha a közbeszerzés tárgya, sajátossága, nagyságrendje, bonyolultsága különleges szakértelmet igényel, vagy fokozott felelősséggel jár, a polgármester a közbeszerzés lebonyolítására, illetve az abban való részvételre külső személyt/szervezetet (pl. hivatalos közbeszerzési tanácsadót) kérhet fel.

8 Az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót alkalmazhat. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatás során köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani. Az ajánlatkérő a hivatalos közbeszerzési tanácsadót különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe köteles bevonni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatok teljesítésében személyesen részt venni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szabályai szerint felel. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevonni kívánt személy, vagy szervezetek írásban kötelesek nyilatkozni arról, hogy velük szemben nem állnak fenn a Kbt. 24. -ában meghatározott összeférhetetlenség. Akinek a személyére nézve összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy keletkezett, köteles azt bejelenteni, és az eljárásban való részvételét azonnal megszüntetni (1. sz. melléklet). Az eljárásban résztvevő személyek megbízatása a polgármester írásos felkérését követően kezdődik (megbízólevél 2. sz. melléklet). 3. Az eljárás megindítása A közbeszerzési eljárást megindító felhívás a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira irányadó szabályok szerint ajánlati felhívás, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás vagy a XIV. Fejezet szerinti eljárás sajátos szabályait meghatározó külön jogszabályban foglalt részvételi felhívás. Az eljárást megindító felhívást a Képviselő-testület hagyja jóvá, az intézmények közbeszerzési eljárásait az intézmény vezetője. Putnok Város Önkormányzatának hirdetmény közzétételével induló eljárásait megindító felkérést, hiánypótlásra tett módosításokat, - az ajánlatkérőt megillető döntési jogosultsággal a Képviselő-testület a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságot bízza meg. 4. A közbeszerzési eljárás lefolytatása A lebonyolító, a bevont külső szakértő, ennek hiányában a közbeszerzési témafelelős feladatai a közbeszerzési eljárás lefolytatása során: Gondoskodik a hirdetmények és dokumentációk összeállításáról; Gondoskodik a hirdetmények és dokumentációk határidőben történő megküldéséről; Gondoskodik a kiegészítő tájékoztató (konzultáció, helyszíni szemle) biztosításáról, megtartásáról. A kiegészítő tájékoztatást igénylő, illetve a konzultáción elhangzó kérdésekre adandó válaszokat írásban rögzíti és az ajánlattevők, részvételre jelentkezők részére megküldi;

9 Szükség esetén javaslatot tesz a határidő meghosszabbítására, elkészíti és megküldi az ajánlattevőknek az ezzel kapcsolatos értesítést; Szükség esetén javaslatot tesz a felhívás visszavonására, elkészíti és megküldi az ajánlattevőknek az erről szóló tájékoztatást, elkészíti az ezzel kapcsolatos hirdetményt és megküldi a Közbeszerzések Tanácsának; Bontási eljárást lefolytatja; Hiánypótlásra szólít fel; Az eljárás eredményére vonatkozó írásbeli összegzést elkészíti; Az érvényes ajánlatot tevő kérésére tájékoztatást ad a nyertes ajánlat jellemzőiről és a kérést benyújtó ajánlattevő által benyújtott ajánlathoz viszonyított előnyeiről; Az eredményhirdetést lefolytatja; Az eljárás eredményéről, eredménytelenségéről szóló hirdetményt elkészíti, határidőben történő megküldéséről gondoskodik a Közbeszerzések Tanácsa részére; Szükség esetén javaslatot tesz az eredményhirdetés elhalasztására; Gondoskodik a dokumentáció ellenértékének visszautalásáról a Kbt-ben meghatározott esetben; Gondoskodik a Kbt. szerinti előírt jegyzőkönyvek elkészítéséről; Megtesz mindent, a közbeszerzési eljárás lefolytatás során szükséges fentiekben nem részletezett cselekményt, intézkedést, amellyel az ajánlatkérő megbízza. Tárgyalásos eljárás során, illetve ha az ajánlatkérő egyszerű eljárás tárgyalásos formája mellett döntött, a tárgyalást a Bíráló Bizottság folytatja le. A tárgyalásról készített jegyzőkönyvet az ajánlattevők is aláírják. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív. Versenypárbeszéd alkalmazása esetén a párbeszédet a Bíráló Bizottság folytatja le. 5. Az ajánlatok/részvételi jelentkezések elbírálása Az ajánlatok/részvételi jelentkezések elbírálását a Bíráló Bizottság végzi, melynek során írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a döntést meghozók részére. A Bíráló Bizottság a bizottsági ülés során: megvizsgálja az ajánlatok/részvételi jelentkezések ajánlati (ajánlattételi)/részvételi felhívásban, egyéb dokumentációban és jogszabályban előírt feltételeknek való megfelelősségét, áttekinti, hogy mely ajánlat/részvételi jelentkezés érvénytelen,

10 ellenőri, hogy van-e olyan ajánlattevő/részvételre jelentkező, akit ki kell zárni az eljárásból. A Bíráló Bizottság köteles az előre meghatározott bírálati szempontok alapján elvégezni a bírálatot. A Bíráló Bizottság a beérkezett ajánlatokról az ajánlati felhívásban meghatározott szempontrendszer szerint írásos szakvéleményt és döntési javaslatot készít. A Bíráló Bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell az indoklással ellátott bírálati lapokat és a jelenléti ívet. 6. Döntéshozatal a közbeszerzési eljárásban Az adott közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára a Képviselő-testület, intézményi közbeszerzések esetében az intézmény vezetője jogosult. Döntését az előterjesztett javaslat elfogadásával, módosításával, újratárgyalásával határozat formájában hozza meg. 7. Eredményhirdetés, az eredmény közzététele Az eredményt a lebonyolító, a bevont külső szakértő, ennek hiányában a hivatal közbeszerzési ügyintézője/témafelelőse a Kbt-ben előírt időpontban hirdeti ki. Az eljárás eredményének kihirdetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív. Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni az írásbeli összegezésben foglalt adatokat. A Kbt. 77. (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti. 8. Előzetes vitarendezés 1.) Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely a b) pont szerintieken kívüli dokumentum; b) bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező) az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított, vagy rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása.

5)18 Amennyiben 11 2.) A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra ha vannak ilyenek hivatkoznia kell. 3.) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi általa ismert ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja. 4.) Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket) három munkanapos határidővel hiánypótlás [67. ], felvilágosítás [67. ] vagy indokolás [69 70. bekezdése] benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül faxon vagy elektronikus úton tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket). valamely ajánlattevő az 1) pont szerinti határidőben és a 2) pontban foglaltaknak megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna. 9. Szerződéskötés Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján szerződéskötésre kerül sor. A szerződés aláírására a polgármester, pénzügyi ellenjegyzéssel jogosult. A szerződéseket a jegyző minden esetben jogilag ellenjegyzi. A műszaki tárgyú szerződéseket a városi főmérnök ellenjegyzi. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. 1.) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. 2.) A szerződésnek tartalmaznia kell az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek. 3.) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. 4.) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy a nyertes visszalépése esetén az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot

12 tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte. 5.)28 Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és a (4) bekezdés szerinti esetben a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc építési beruházás esetén további hatvan nappal meghosszabbodik. 6.)29 Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség 5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig. 7.)30 Amennyiben jogorvoslati kérelmet [137. (2) bekezdés] vagy kezdeményezést [140. ] nyújtanak be, a szerződést a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja. 8.) A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz napos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés a) ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be; b) ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte; c) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. (2) bekezdés d) pontja alapján indították; d) a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg [110. (4) bekezdés b) pont]. 9.) Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. A szerződés teljesítése és esetleges módosítása a Kbt. 128. - 132. -ának betartásával lehetséges. A szerződés teljesítésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos feltételekre vonatkozó előírásokra a Kbt., illetve egyéb kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 10. Felelősség a közbeszerzési eljárásokban A Jegyző felel: a közbeszerzési eljárásokban hozott döntések törvényességéért, a közbeszerzési eljárások előkészítése, lebonyolítása során közreműködők munkájáért, összehangolja a közbeszerzések során a hivatal munkáját, külső szervek ellenőrzése során a közbeszerzési dokumentáció rendelkezésre bocsátásáért.

13 Putnok Város Önkormányzat közbeszerzési témafelelőse és az esetlegesen bevont közbeszerzési szakértő felel: a Kbt. rendelkezései maradéktalan érvényesüléséért a közbeszerzési eljárásokban, a határidők betartásáért és betartásuk folyamatos figyelemmel kíséréséért, a Közbeszerzési Szabályzatban a részére meghatározott feladatok teljesítéséért, a vele kötött polgári jogi szerződésben foglaltak teljesítéséért, a Kbt-vel ellentétes javaslat esetén a döntéshozó felé történő jelzésért, felhívásért. A Bíráló Bizottság felel: a Közbeszerzési Szabályzatban megállapított feladatainak teljesítésért, a bírálatok szakszerűségéért. A Polgármester felel: a Közbeszerzési Szabályzatban megállapított feladatainak pontos és maradéktalan teljesítéséért, a határidők betartásáért. A Képviselő-testület felel: a Közbeszerzési Szabályzat megállapított feladatainak pontos és maradéktalan teljesítéséért, a határidők betartásáért. a döntés meghozataláért. VII. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK BELSŐ ELLENŐRZÉSE A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzési rendszerben történő ellenőrzése a közvetlen jegyzői irányítású belső ellenőr hatáskörébe tartozik. Az ellenőrzés kiterjed az eljárások szabályszerűségére, az elbírálás szempontjainak kiválasztására, és azok érvényesítésére, valamint a szerződések megkötésére, módosítására és teljesítésére. Az ellenőrzésekről készült jelentést a jegyzőnek, az intézményvezetőknek, és az érintett köztisztviselőnek átadja. VIII. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK DOKUMENTÁLÁSA Az eljárás során valamennyi dokumentumot írásban kell elkészíteni, és az egyes eljárási cselekményeket a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően írásban kell rögzíteni. A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított 5 évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, az iratokat annak jogerő befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni. Az iratok megőrzéséről a pénzügyi osztályvezető gondoskodik. Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző, vagy más illetékes szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni. IX. A KÖZBESZERZÉSEKKEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLAT

14 A Közbeszerzési Döntőbizottságnál indított jogorvoslati eljárás során az észrevétel elkészítését szakértő igénybevétele esetén, annak közreműködésével és az iratok határidőben való megküldését a Polgármester végzi. A Képviselő-testület dönt a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről, a szerződés megkötésének elhalasztásáról a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig. Az erről szóló értesítésnek a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz való megküldéséről a Polgármester gondoskodik. A Képviselő-testület dönt a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata keresettel történő felülvizsgálata tárgyában. X. ELTÉRÉS A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATTÓL A közbeszerzési eljárás bonyolultságára, összetettségére, az Ajánlatkérő érdekeire tekintettel a Képviselő-testület az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozóan jelen Közbeszerzési Szabályzattól minősített többséggel hozott határozatával eltérő, speciális szabályokat állapíthat meg, és ezen egyedi döntések esetén külön rendelkezik a határozat végrehajtásának rendjéről. XI. HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzat 2012. április 01. napján lép hatályba. A jelen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a korábban érvényben volt 77/2009. (V. 28.) Kt. számú határozattal elfogadott szabályzat hatályát veszti. Az ajánlatkérő közbeszerzését végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni. Putnok, 2012. március 30. + Tamás Barnabás polgármester Dr. Tanner János jegyző

15 1. számú melléklet ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT MINTA Alulírott (lakcím:..), mint az ajánlatkérő nevében eljáró, vagy az eljárásba bevont személy a... Önkormányzat részére a elnevezésű.. közbeszerzési eljárásban kijelentem, hogy velem szemben a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. Tv. 24. -ában foglalt kizáró körülmények nem állnak fenn. Egyúttal kijelentem, hogy a fenti közbeszerzési eljárás során tudomásomra jutott üzleti titkot megőrzöm. Dátum:.. aláírás

2. számú melléklet MEGBÍZÓLEVÉL MINTA részére A megbízás tárgya: Közbeszerzési eljárás előkészítésében/bíráló Bizottság munkájában való részvétel A közbeszerzési eljárás tárgya: A megbízás időtartama: A megbízottra vonatkozó általános szabályok: A közbeszerzési eljárás előkészítésében résztvevő/bizottság tagja felelős a Közbeszerzési törvény (Kbt.) előírásainak betartásáért és a rábízott feladatok végrehajtásáért. A közbeszerzési eljárás előkészítésében résztvevő /Bizottság tagjának általános feladata az üléseken való aktív részvétel, az ülésekre való felkészülés, a bizottsági döntések meghozatalában való közreműködés, és a Bizottsági elnök útmutatásainak megfelelően a kijelölt feladatok ellátása. Munkáját a Közbeszerzési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően köteles végezni! polgármester A megbízást elfogadom/ aláírás kelte: