Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviselet Utolsó félév a Villanykaron Útmutató végzıs informatikus és villamosmérnök hallgatóink számára (ötéves képzés) Frissítve: 2008. május 15.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Változtatások... 2 Mielıtt lapoznál... 3 Bevezetı... 4 Mi ez a kiadvány?... 5 Az utolsó félév... 6 Teendık... 6 Idıbeosztás... 9 A diplomaterv-dolgozat... 10 Általános kérdések... 10 A diplomaterv-dolgozat felépítése... 11 Szerkesztési tippek... 14 Tartalmi tippek... 15 Formai tippek... 18 Idıbeosztási tippek... 22 Tipikus hibák... 23 A záróvizsgák... 24 A diplomavédés... 26 A doktori képzés... 27 A doktori képzés bemutatása... 27 Jelentkezéssel kapcsolatos teendık... 27 Felvételi kiírás... 28 Az Évkönyv... 30 Információk az évkönyvrıl... 30 Az évkönyvvel kapcsolatos teendık... 30 A diplomaosztó... 31 A diploma után... 32 Maradt kérdésed?... 33 Impresszum... 34 Mellékletek... 35 1
Változtatások A visszajelzések alapján az alábbi változtatásokat hajtottuk végre a dokumentumban. Mikor Mely fejezetben Mi módosult 2007. február 5. A záróvizsgák 23. oldal, villanyos-infós rész megkülönböztetése 2007. február 6. Idıbeosztási tippek, a diplomaosztó, mi ez a kiadvány? 21. oldal, 31. oldal elírások javítása Bevezetıbe linkek elhelyezése 2007. február 11. Szerkesztési tippek Dokumentumszerkesztés c. tárgy ajánlása 2007. február 11. A záróvizsgák 23. oldal, záróvizsgához szabályzat linkje 2007. május 9. A diplomaterv-dolgozat 12. oldal, IIT-s rész 2007. május 29. A diplomaterv-dolgozat 12. oldal, LaTeX-sablon 2008. február 1. Egész dokumentum 2008-as adatok és információk 2008. február 8. Tartalomjegyzék, általános kérdések 2008. május 1. Szerkesztési tippek, formai tippek Kisebb változtatások Word-formázás ajánló, ellentmondás feloldása az oldalszámozásban 2008. május 8. A diplomaosztó Diplomaosztóval kapcsolatos 2008. május 15. A diplomaterv dolgozat A diplomaosztó A diplomaterv-dolgozat megjegyzések Diplomaosztóval kapcsolatos megjegyzések Miért diplomaterv 12. oldal, AUT-os rész 2
Mielıtt lapoznál A célunk ezzel a dokumentummal az, hogy a 2008 tavaszán (azaz a tanulmányi mintatanterv szerint haladó) diplomázó hallgatók számára egy hiteles és minél hivatalosabb elektronikus kiadványt készítsünk. A dokumentum célja olyan kiegészítı információk, szokások, tippek összefoglalása, amely a hivatalos szabályozásban részlegesen vagy egyáltalán nem szerepelnek, viszont nélkülük a diplomatervezés folyamata egy diplomatervezınek nem biztos, hogy érthetı és teljes. A hivatalos információ a kari weben (http://www.vik.bme.hu) található. Ezen dokumentum NEM helyettesíti a konzulenssel való találkozást. A diplomaterv-dolgozat pontos részleteirıl a konzulens tud felvilágosítást adni. Ezen dokumentum NEM garantálja minıségi diplomaterv-dolgozat létrejöttét, de hozzájárul ahhoz, hogy egy minıségi dolgozat szülessen. A legfrissebb információkkal mindig a Dékáni Hivatal illetve a tanszéki adminisztrátorok rendelkeznek. 3
Bevezetı 2006 tavaszán diplomáztam, és még mindig élénken bennem él, mennyi kérdés érkezett az évfolyamunk levelezılistájára a záróvizsgázással kapcsolatban. Ismerıseim sokszor kérdezték egymástól, mit is kellene most tenniük. Vajon kell egy üres lapot hagyni a diplomaterv-dolgozat végén a bírálatnak, vagy nem kell? A záróvizsgákra kell jelentkezni, vagy elegendı a lap leadása? Tíz vagy tizenöt perc a diplomavédés? A tavasz végén elhatároztam, hogy a sikeres diplomavédésem után készítek egy kiadványt a következı végzısök számára, azért, hogy kevesebb megválaszolatlan kérdéssel találkozzanak. Munkámban nagy segítséget jelentett a Varga Tamás által 2003-ban készített, és Bacsadi Veronika által 2005-ben kiegészített, végzısöknek szóló elektronikus útmutató. Jelen dokumentum az ı vázlatuk alapján készült, kiegészítve számos olyan információval, amely számomra hasznosnak bizonyult. Kitartást a diplomaterv-dolgozat írásához és sok sikert a diplomavédéshez! Budapest, 2008. február 1. Bacsárdi László a kiadvány szerkesztıje 4
Mi ez a kiadvány? Néhány általános kérdés a jelen kiadvánnyal kapcsolatban. Kiknek szól az a kiadvány? Alapvetıen a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán az ötéves (hagyományos) képzésben tanuló, Diplomatervezés tárgyat felvett mőszaki informatikus és villamosmérnök hallgatók számára készült ez a kiadvány. Mennyire hiteles az ebben található információ? A célunk ezzel a dokumentummal az, hogy a 2008 tavaszán (azaz a tanulmányi mintatanterv szerint haladó) diplomázó hallgatók számára egy hiteles és hivatalos elektronikus kiadványt készítsünk. A dokumentum célja olyan kiegészítı információk, szokások, tippek összefoglalása, amely a hivatalos szabályozásban részlegesen vagy egyáltalán nem szerepelnek, viszont nélkülük a diplomatervezés folyamata egy diplomatervezınek nem biztos, hogy érthetı és teljes. A hivatalos információ a kari weben (http://www.vik.bme.hu) található. Miért elektronikus ez a kiadvány? A diplomatervezés pontos követelményei tanszékrıl-tanszékre változhatnak, és a változásokat a legegyszerőbb egy elektronikus kiadványban nyomon követni. Ezen kívül egyszerőbb eljuttatni a végzıs hallgatókhoz ilyen formában, mintsem papíron. A mi tanszékünkön nem egészen így mőködik, ahogy leírtátok, kinek jelezhetem? Tavaly több észrevételt is kaptunk a kiadvánnyal kapcsolatban. Nem titkolt célunk, hogy elıbbutóbb egy Wiki-oldalra kerüljön ez a kiadvány. Addig is kérjük, hogy az észrevételeket, javaslatokat jelezzétek a bacsardi.laszlo@impulzus.com címen. A kari vezetés irányába is tettünk kezdeményezéseket, ezek alapján bízunk abban, hogy ha még idén nem is, jövıre már más formában jelenhet meg jelen dokumentum. Találtam más weboldalakat, azok miben különböznek ettıl a kiadványtól? Ebben a kiadványban több régi diplomatervezéssel foglalkozó leírást gyúrtunk össze, egészítettünk ki, aktualizáltunk, tettük teljessé. Ezek többek közt (így ezeket nem biztos, hogy érdemes végigolvasni) http://vera.impulzus.com/utolso_felev/ http://hsnlab.ttt.bme.hu/~varga/edu/diplomafaq.html 5
Az utolsó félév Teendık Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan is épül fel az utolsó félév egy átlagos hallgató számára. 1. Konzulens és témakeresés: minél hamarabb, optimális esetben már elızı félév végén el kell intézni, aztán neki is lehet állni az irodalomkutatásnak. Lehetıség van az Önálló laboratórium tárgyak keretében folytatott tevékenység továbbvitelére egyeztess errıl a konzulenseddel. 2. Tárgy felvétele a Neptunon, tanszékváltás: ha nem a szakiránygazda tanszékeden írod a diplomaterv-dolgozatot, akkor kell egy befogadó és egy elbocsátó nyilatkozat a megfelelı tanszékek adminisztrációjáról. Aztán Neptunon ahhoz a tanszékhez tartozó diplomázást kell felvenni, ahol valójában írod a dolgozatot. Nagyon világosan tisztázd a konzulenseddel, hogy ı tanszéki (belsı) konzulens-e. Ipari konzulens mellé kell egy tanszéki is, akinek nem muszáj, hogy sok köze legyen a dologhoz, csak adminisztratív okok miatt van rá szükség. 3. Tanszéki adminisztrátor néni: ha szerencsés vagy, akkor aranyos és végtelenül segítıkész. Hamar össze kell vele barátkozni, és sokat segít, hogy mikor milyen papírt honnan hova kell vinned, és a zőrös ügyeidet is elsimítja (ezt majd meglátod :) ). 4. Diplomaterv adatlap, záróvizsga-választás: félév legelején a Dékáni Hivatalban fel kell venni a diplomaterv adatlapot. Ez egy nyomtatvány, de névre szóló, lepecsételt. Adatokat, elérhetıséget, diplomaterv címét és a konzulens(ek) nevét, tanszékét kell ráírni, és aláíratni vele. Plusz erre kerül, hogy mibıl akarsz záróvizsgázni. Tehát eddigre el kell ezt döntened, olyannyira véglegesen, hogy ezt soha többet nem változtathatod meg, akkor sem, ha végül is majd csak két év múlva készül el a diplomád... (Ahogy a diplomaterv címét + konzulenseket sem lehet ezután megváltoztatni.) Ezt neked kell leadnod a második hét végéig a tanszéki adminisztráción. Nem jó lekésni ezt a dátumot, mert ez számít az igazi jelentkezésednek az idei diplomázásra... A záróvizsgákról (ZV) lásd még a leírást a végén! 5. Diplomaterv-kiírás: az elızıvel kb. egyidıben zajlik, ez szükséges ahhoz, hogy elkészíthesd a diplomádat, ebben kerül rögzítésre, hogy pontosan mirıl is kell írnod a diplomatervdolgozatodat. A konzulens készíti el a kiírást, de nem árt, ha Te is triggereled, mert lehet, hogy nem tud róla. Netrıl (általában a tanszék honlapjáról) le lehet tölteni egy mintát hozzá. Ebben van a feladatod leírva (illetve van a végén egy kozulens véleménye mezı, amelyet a konzulens majd akkor tölt ki, amikor ezt a papírt beköttetted a diplomád elejére). A feladatot nagyon komolyan kell venni, hiszen pont az a dolgod, hogy ezt a kiírást értelmezd, és ez alapján készítsd el a munkád. A bíráló is így dolgozik: elolvassa ezt, és megnézi, hogy hogyan oldottad ezt meg. Ha kimarad valami, vagy netalántán nem pont azt csinálod, ami ki lett írva, az nagyon gáz. A kiírást a konzulens (vagy Te) viszi be a tanszéki adminisztrációra, aztán onnan kell felvenned, mielıtt bekötteted a diplomát. Mindenesetre, ha nem Te viszed be a papírt a tanszékre, az ezen lévı feladatkiírást a bekötés elıtt azért egy picivel hamarabb szerezd be, az elıbb említett okok miatt. 6. Diplomaírás. Errıl részletesebben szólunk majd. Miközben írod, érdemes folyamatosan egyeztetni a konzulenseddel (témavezetıddel). 6
7. Évkönyv: a HK 2006-ban készített elıször évkönyvet a végzıs hallgatók számára, ezt a 2008- as évben is szeretné megejteni. Az évkönyvben különbözı köszöntık mellett az elmúlt évek történéseirıl is olvashattok beszámolókat, írásokat. Sıt, lehetıvé szeretnénk tenni, hogy egy igazi évkönyvet vehessetek a kezetekbe, emiatt minden egyes végzıs villanykaros hallgatóról ingyen készítünk egy tablófotót, amelyet elhelyezünk az évkönyvben. Ha te is szeretnél belekerülni, akkor olvasd el figyelmesen az ezzel foglalkozó fejezetet. 8. A nagy mő: a szorgalmi idıszak végére (rosszabb esetben a következı szorgalmi idıszak végére) elkészül a nagy mő. Érdemes közben néhányszor átnézni, nyomtatni, nagyon sok helyesírási/elgépelési hiba lehet benne. (Az én dolgozatomat átnézettem néhány olvasószerkesztı ismerısömmel, a végén mégis maradt benne egy elgépelés ráadásul a legelsı fejezetben.) 9. Nyomtatás: Te nyomtatod ki a dolgozatot, átnézed, összerendezed stb., kiírást, nyilatkozatot, üres lapot a végérıl sem felejted el a helyére tenni, majd bekötteted. 10. Kötés: A BME könyvtárában másfél napos határidık vannak, szóval érdemesebb keresni valami gyorskötıt. Nagyon sok helyen foglalkoznak ilyennel, az én konzulensem a Bartók Béla utca 33. szám alatt lévıt ajánlotta. 45 perc alatt készen van a kötés. 11. Leadás: a konzulensednek kell leadnod, ı adja át a bírálónak (lásd következı bekezdés). A határidı a szorgalmi idıszak vége, ekkor ugyanis a tanszékre küldik az indexed, ahol a tanszéki konzulens beírja az aláírást, ha már leadtad a dolgozatot. Az a lényeg, hogy a bírálat megérkezzen a védés elıtt egy héttel (vagy pár nappal...) a tanszékre, meg azért a bírálónak is kell adni pár napot, hogy átolvashassa, amit írtál (ki alaposabban, ki nem annyira). Egy példányban kell leadni (érdemes kettıt köttetni, az egyiket magadnak emlékbe, nekem is ott figyel a polcomon a nagy mő). 12. Bíráló: a konzulensed választja ki és kéri fel, neked nem sok közöd lesz hozzá, jobb/rosszabb esetben a védésre sem jön el. Ír a cuccról egy kb. egy oldalas irományt, hogy ez mekkora jó lett, ráír egy ajánlott osztályzatot, aztán kérdésként vagy észrevételként beleír pár dolgot, ami nem volt neki egyértelmő. A bírálatot kérd el minél hamarabb a konzulensedtıl, és készülj fel a kérdésekre, mert lehet, hogy védésen felteszik ıket neked. (Ha ügyes vagy, beleírod a prezentációba a válaszokat, bár az is lehet egy stratégia, hogy nem írod bele, és akkor valószínőleg majd ezeket kérdezik meg, nem valami mást.) 13. Diploma ára: államilag finanszírozottaknak ingyenes és a diplomamellékletért sem kell jelenleg fizetni (pár évvel korábban fizetıs volt). 14. Nyelvvizsga: legkésıbb a védésig be kell mutatni a hiányzó nyelvvizsga-részeket, ha még nem tetted volna. Ha ezt lekésed, nem lesz kész a nyári nagy és fenségesen ünnepélyes tömegosztóra a könyvecske. A nyelvvizsgát a KTH-ban kell regisztráltatni, ellenırizd a Neptunban/indexedben, hogy benne van-e. 15. Záróvizsgák (ZV): a diplomád leadásának félévében kell ezeket letenned. Két darab elkülönített van, plusz egy szóbeli a védésnél (lásd védés bekezdés). A kari weben megkeresed, hogy most épp mibıl lehet választani. Neked kell utánajárnod, hogy mikor és hol lesz megtartva, mi az anyag, mik a tételek stb. Fel kell hívni/e-mailezni a tanárbácsit, lehetıleg minél hamarabb, mert bután jönne ki, ha vizsga elıtti nap kérdeznéd meg ezeket (pláne, ha utána). Nem minden tanár tud e-mailt írni (vagy csak nagyon ritkán jut eszébe, hogy kellene), a neten itt-ott fellelt 7
információt meg ne vedd készpénznek, mert sosem lehet tudni (2005-ben pl. páran megtalálták a Beágyazott rendszerek ZV idıpontját valahol, aztán egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy a levlistán már múlt idıben beszélnek a Beágyazott információs rendszerek ZV-rıl. Amit ık találtak ugyanis, az a villanyos tárgy volt... :-/ ) Szóval hívd csak fel személyesen az oktatót. A záróvizsga idıszak a tavaszi félévben május végétıl június elejéig tartott, tehát (elvileg) addig kellett letenni a vizsgákat. Sokféle ZV van, érdemes elıtte utánajárni, hogy melyik milyen. Az eredményeket nem viszik fel Neptunra meg semmi, szóval nem kell indexet vinned (amúgy sem adnák oda a KTH-ban), csak egy fejléces papírra írják az eredményt, amit lehet, hogy neked kell bevinned a tanszékre. Figyelj arra is oda, hogy lehet, hogy amióta te hallgattad ezt a tárgyat, már nagy részben megváltozott az anyag, új jegyzet van stb. 16. Védés: prezentáció tíz percben, aztán egy szóbeli, meg a Dékáni Hivatal számára kell kitölteni egy papírt. A prezentációdba nem fog beleférni semmi. A nagy részét ki kell hagyni annak is, amit te csináltál (az irodalomkutatásról sem tudsz sokat beszélni). Felépítése: max.. 3 slide bevezetı, aztán a problémák 1-2 slide, megoldások 3 slide (!!!, a fele kimarad, és azt sem magyarázod el), aztán szimulációs/egyéb vizsgálati eredmény 2-3 slide, majd összefoglaló. Jobb esetben oda sem figyelnek, csak beszélj határozottan. Ha túl hosszan beszélsz, lelınek, és még a jegyedet is leronthatják. Ha meg kérdeznek, tessék határozottan felelni, valószínő úgysem értik, amit mondasz (legalábbis sehol sem tudnak abban a pillanatban utánanézni, hogy tényleg így vane :) ). 17. Ünneplés: vigyázz, sok végzett hallgatónk állítja, hogy a nyári melegben napközben elfogyasztott alkoholtartalmú italok eléggé ütısek. A téli idıszakban lehet, hogy tovább lehet bírni. :) 18. Diplomaosztó: ha az ıszi félévben diplomázol, akkor is a nyári diplomaosztó ünnepségen kaphatod meg a dékántól a diplomádat. Persze elıtte már elkérheted, a KTH az utolsó záróvizsga után nyolc munkanappal állít ki igazolást az okleveled megszerzésérıl. 8
Idıbeosztás Megnevezés Határidı Diplomaterv-adatlapok átvétele a Dékáni 2008. február 12-tól lehet átvenni Hivatalban Kitöltött diplomaterv-adatlapok leadása (ez egyben a jelentkezés a záróvizsgákra is) 2008. február 29. de lehet, hogy bizonyos tanszékeken már korábban ÉvkönyvWEB indulása 2008. március Villanykari évkönyvhöz az adatok pontosítása 2008. március Villanykari évkönyvhöz részvétel az ingyenes 2008. március-április tablófotózáson Diplomaterv-dolgozat leadása 2008. május 16. Záróvizsgák idıpontjának kiderítése (írni az 2008. május oktatóknak, ha nincs fenn a tanszék weboldalán / évfolyamlistán az információ) Elkülönített záróvizsga-idıszak 2008. május 26. június 6. Diplomavédés 2008. június 2. 27. között Igazolás kérése az oklevél megszerzésérıl sikeres záróvizsga utáni 8. naptól Ünnepélyes diplomaátadás 2008. július 25. Villanykari évkönyv átvétele 2008. július 25. 9
A diplomaterv-dolgozat Általános kérdések Néhány általános kérdés a diplomaterv-dolgozattal kapcsolatban. Miért is diplomaterv (és nem diplomamunka)? A válasz egyszerő: a mérnök tervet készít. Mi a diplomaterv célja? A diplomatervvel azt kell igazolnod, hogy önálló mérnöki munkára alkalmas vagy, ismered és alkalmazni tudod a mérnöki tervezési módszereket egy szakmai feladat során. Ehhez hozzá tartozik, hogy képes vagy a feladatkiírást értelmezni, megfogalmazni a mőszaki feladatot, megválasztani a feladat megoldásához szükséges eszközöket, módszereket és végül a választott megoldást értékelni, elemezni. Ki fogja majd elolvasni, milyen stílusban kell írnom? A diplomaterv alapvetıen egy szakmai írásmő, amely egy adott feladat megoldásának lépéseit dokumentálja. Elsı körben a bíráló fogja majd elolvasni, véleményezni, majd a záróvizsgán a bizottság tagjai is gyakran átlapozzák, akiknek mellesleg joguk van a bíráló által javasolt jegyet megváltoztatni (vagyis 10 perces átlapozás után is látniuk kell mi a munkád fı érdeme!). Ezen túlmenıen, a diplomaterved a könyvtárban vagy az Interneten bárki számára hozzáférhetı lesz, ezáltal a kérdéses területen az utánad jövı egy-két évfolyam tipikusan alapmőnek fogja tekinteni a dolgozatod. Ezért gondolj arra is, mit hagysz hátra az utókornak. A dolgozat tehát szakmai beszámoló, nem élménybeszámoló és nem tankönyv jellegő. Ha a diplomaterv-dolgozatodat nagyon jónak találod, akkor különbözı céges illetve alapítványi ösztöndíjakat is megpályázhatsz vele (HTE, Infopark Alapítvány, Simenes, Pro Progessio stb.). Az aktuális kiírásoknak a neten érdemes utánanézni. Mi a helyzet, amikor a diplomatervezés egy céges projekthez kötıdik? Amikor a diplomatervezés egy cég által fizetett projekthez kapcsolódik, természetesen nem kell minden apró részletet a diplomadolgozatba leírni, különösen ha a cég titoktartást kér. Ebben az esetben az egyetemi konzulens okosan megválaszthatja a bíráló személyét, hogy a cég versenytársaihoz az információ kellıen késleltetve jusson csak el, mert zárt diplomatervet állami felsıoktatási intézményben készíteni nem lehet. A külsı konzulenseddel mindenképp egyeztess, hogy nem kerül-e ki a cég számára érzékeny információ a dolgozatban. Nyilvánvalóan azokat a részeket nem lehet kihagyni, amelyek a munkád gerincét képezik, azaz ami nélkül a dolgozat nem áll meg lábán 10
A diplomaterv-dolgozat felépítése I. Külseje fekete mőbır, rajta középen arany színnel: Diplomaterv, jobb alsó sarokban név és évszám. Oldala, hátulja üres. Fontos, hogy Diplomaterv legyen ráírva, ne más. II. Diplomaterv-kiírás, azaz a feladat szövege és a végén a konzulens értékelése. III. Nyilatkozat: egy formanyilatkozat arról, hogy saját magad készítetted a dolgozatot, meg nem engedett segítség/segédeszközök használata nélkül. A pontos szövegét a lásd mellékletben. (Nem elfelejteni aláírni a nyilatkozatot!) IV. Borító: általában fent középen BME logo, alatta közvetlenül, középre rendezve az egyetem, kar, tanszék neve. Aztán nagy betőkkel a cím (pontosan, ahogy a kiírásban van), alatta a neved közepes betőkkel. A lap alján a konzulensek neve, tanszéke/cég neve és az évszám. (Lásd melléklet). Ajánlott az egyetemi betőtípus használata (letölthetı az egyetemi PR Iroda honlapjáról, Quorum betőtípus). V. Kivonat: maximum egy oldalas tömör leírás arról, hogy mi volt a feladat, mit dolgoztál erre ki, és hogy ez milyen jó. Olyan stílusú legyen, hogy ezt valószínőleg a védésnél ott üldögélı (külsıs) vezérigazgatók fogják olvasgatni, szóval lehet kicsit homályos és lehet beleírni mindenféle menı kifejezést. VI. Abstract: az elızı angolul. Nem muszáj szóról szóra lefordítani, csak úgy kb. A félév végére, több hónapos irodalomkutatás után ha egy kicsit is tudtál már korábban vágni fogod az angolt és a szakkifejezéseket is. VII. Tartalomjegyzék: a fejezeteket lehet szépen hierarchikusan számozni: 1.1.1.1 stb. A tartalomjegyzékbe kerüljön bele minden rész száma és címe (a dolgozat legyen jól tagolt, szóval minimum egy oldal lesz a tartalomjegyzék). VIII. Ábrajegyzék (esetleg táblázatok jegyzéke): a kettı közül elég az, amelyikbıl sok van. Ha csak két táblázatod van, akkor nem kell táblázatok jegyzéke. Ha ábra nincs sok (mondjuk az furcsa lenne), akkor inkább menjen az egész a végére, mert különben hülyén néz ki az elején egy szinte üres lap. IX. Bevezetı: a kivonathoz hasonló, csak annál bıvebb és picit azért mérnökibb, egy-két oldal terjedelmő. A bevezetés célja, hogy az olvasó válasz kapjon a következı kérdésekre: hol helyezkedik el a téma a világban, mi a megoldandó feladat, mi teszi indokolttá a probléma kezelését, és a probléma megoldása mit tesz lehetıvé a számunkra? A fejezet végén, a diplomaterv felépítését foglald össze, minden fejezetrıl egy-egy bıvített mondatot írj, hogy mivel fog foglalkozni a kérdéses szövegrész. Olyan legyen, hogy egy távközlési/informatikai alapmőveltséggel rendelkezı mérnök a bevezetı alapján megértse, követni tudja a diplomafeladatod speciális problémáit. A legjobb teszt: add oda egy olyan évfolyamtársadnak, aki nem ismerıs a diplomád témájában, és kérdezd meg, érti-e mirıl van szó! Hallgatói tipp: Nálam volt egy nagyobb terjedelmő környezettanulmány az elején (elég spéci volt a hálózat, amiben a feladatom meg volt adva), aztán röviden, hogy milyen hiányosságot/problémát oldottam meg, majd egy pár soros összefoglalás a fejezetek tartalmáról. Jó, ha olvasmányos marad, de mint írtam, ez azért már a mérnöki munka része... Arra figyelj oda, hogy semmi konkrétra nem hivatkozhatsz (amit majd csak késıbb mutatsz be), mindent csak úgy magyarázz el, mint ahogy egy átlag mérnöknek mondanál. Ezt is lehet a végén írni, de nem muszáj, legfeljebb majd átírod. 11
X. A lényeg, felépítésérıl lásd külön fejezetünket XI. Összefoglalás: a bevezetıhöz hasonló, csak itt a környezetrajz helyett inkább a diplomában bemutatott problémák (esetleg az azokra létezı korábbi megoldások) leírása legyen, aztán foglald össze, hogy mit csináltál. Ez annyiban különbözik a bevezetıben leírttól, hogy már fel lehet használni a diplomában bevezetett, ismertetett dolgokat, kifejezéseket stb. A végére mehet a tömjénezés, meg hogy mire lehet használni, és/vagy hogy mik a továbbfejleszthetıségi lehetıségek. XII. Köszönetnyilvánítás: opcionális. Ha a félévi konzultáció abból állt, hogy benéztél párszor a konzulensedhez, aki az esetek nagy részében akkor sem volt bent, ha elıre megbeszéltétek, meg amúgy se nagyon mondott semmi hasznosat, akkor nem kell. Ha csomót segített, meg a barátnıd/haverod is százszor átolvasta és korrektúrázta a cuccot, akkor viszont tessék csak nekik megköszönni. Csak annyi az egész, hogy köszönöm xynak, hogy ebben-abban mennyit segített. XIII. Irodalomjegyzék: munka közben folyamatosan kell készíteni. Olyan hivatkozást kell adni, ami alapján meg lehet találni a könyvtárban (vagy elektronikus könyvtárnál), vagyis folyóiratnál a folyóirat címe, kiadója, évfolyama, száma, oldalszám, megjelenés helye és ideje is kell. Könyvnél szerzık (szerkesztık, fejezetszerzı stb.), kiadó neve, kiadás helye és ideje, oldalszám. Ha épp egy adott cikkel foglalkozol, akkor írd oda magadnak a bekezdéshez, hogy melyik cikkbıl van, amit írsz, majd a végén szépre formázod a hivatkozást. A cikkbıl pedig írd ki az adatokat az irodalomjegyzékbe (szerzı(k), cím, megjelenés helye/ideje). Ha nem így csinálod, akár csak nem pontosan írod ki az adatokat a cikkbıl, a végén elég nehéz lesz összevadászni, hogy az ötven elolvasott cikkbıl mit használtál fel, azt hova kell hivatkozni, amikor már azt sem tudod, hogy hol is van az adott cikk a vinyódon... (Ha nem épp a neten olvastad a dolgot.) XIV. Rövidítések jegyzéke: Nem kell minden, ami benne van a dolgozatban, csak a fontosabbak. Szóval amirıl csak az irodalomkutatásnál írsz, és csak azért írtad bele, hogy érthetı legyen az adott rész stb., az felesleges. Viszont ezt is jó folyamatosan a munka közben készíteni, azaz amikor épp írod bele a dolgot a diplomádba, akkor odatekersz a rövidítésjegyzékhez, és azonnal bele is írod (rövidítés feloldás angolul magyarul). Aztán a végén meg lehet húzni, maradjanak a fontos dolgok, amirıl sok szó van, vagy ami nem egyértelmő (tipikus példa az ATM), meg azok, amik a diplomád lényegét képzik, akkor is, ha csak kevésszer van róla szó. Azaz ha valaki elolvassa ezt a jegyzéket, akkor kapjon egy képet arról, hogy mirıl szól a diploma. Ez a rész egyébként mehet elıre is a diplomában (a tartalomjegyzék elé), vagy hátra a végére. Megjegyzés: Az IIT-n diplomázók figyelmébe: http://www.iit.bme.hu/education/diploma/diplomaterv.html lényeges különbség, hogy itt van konzultációs lap, ami alá kell íratni a félév során rendszeresen Az AUT-n diplomázók figyelmébe https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/infoszak/diplomatapasztalatok itt részletes leírás van a CD/DVD-mellékletrıl is. 12
Diplomaterv-minta http://mit.bme.hu/~markus/latex/thesis.html Azért érdekes, hogy fenntartásokkal kell kezelni kartól függıen. Például a mostani diplomahowto 2.5cm-es margókat javasol, ez a minta viszont ha jól látom többet állít be. Az elsı három oldal szerkezete is érdekes, a külön belsı címlappal (ami csak a bırborításra kellene a ti javaslatotok szerint), meg a diplomaterv feladat két lapra bontásával. Ezek lehet hogy apróságok, a LaTeX-minta pedig segíthet másoknak is (én LaTeXben írom, bár kétségtelenül nem ez alapján a minta alapján, mert egyrészt IIT-n vagyok, másrészt pedig késın jött az infó errıl a mintáról). 13
Szerkesztési tippek Néhány tipp ahhoz, hogy minıségi dolgozatot tudjál készíteni. Az alábbiakat nem kötelezı megfogadnod (de érdemes). Dokumentumszerkesztés c. tárgy: Nem annyira egyszerő egy diplomaterv-dolgozatot elkészíteni, számozni kell a fejezeteket, a hivatkozásokat, formázni a bekezdéseket. Ha még nem vagy végzıs, akkor ajánljuk a Dokumentumszerkesztés címő választható tárgyat, ahol sok-sok apró fortélyt el lehet tanulni, legyen szó akár LaTeX, akár Word dokumentumról. Számozás: a bevezetıtıl az összefoglalóig külön kell számozni, arab számokkal. Az elıtte lévı dolgok és a vége ugyancsak egy blokknak számít, és római számokkal számozandó. Azaz ha jól csinálod, akkor a mő lényegi részét "kiemelve" a maradék folyamatos római számozású marad. (Szóval: I, II,... V, VI, 1, 2,..., 59, 60, VII, VIII...) Magyarítás: csak akkor használj magyar kifejezést, ha létezik, de törekedj a magyar kifejezések használatára. Pl. hálózatos kifejezésekhez a Tanenbaum könyvet lehet alapul venni. Ábrák: nagyok, nyomtatásban (is) szépek, egységesek és jól érthetıek. Annyira legyen nagy, hogy minden jól látszódjon (persze csak azért óriásiban berakni ıket, hogy majd ezektıl lesz meg a kért oldalmennyiség, egy kicsit feltőnı...) A nyomtatást próbáld ki elıre, akkor is, ha te gépen korrektúrázod a cuccot, mert leadás elıtt észrevenni, hogy az összes ábra csúnya, elég kétségbeejtı lenne. Vedd figyelembe, hogy tudsz-e színes ábrákat nyomtatni, a különbözı szürkeárnyalatok mellett mintákat is érdemes használni. A vizsgálat résznél a grafikonok legyenek hasonlóak, egységesek (keret ugyanott legyen vagy ne legyen, adott dolgot próbáld meg ugyanazzal a színnel/mintával jelölni mindig, grafikon X és Y tengely menti beosztása legyen azonos hasonló típusú vizsgálatnál stb.). A jól érthetıség azt jelenti, hogy a magyarázó ábrákon mindenrıl, amit csak bejelöltél, írd oda, hogy mi is az. Akkor is, ha szövegbıl szerinted egyértelmően kiderül. Szerkesztés: ha nem ismered még teljesen a szövegszerkesztıt, amivel dolgozol, akkor számíts rá, hogy nem megy majd olyan simán a formázás. Esetleg munka közepén is csinálhatsz egy kb. formázást (tartalom- és ábrajegyzékkel, szépen formázott ábrákkal stb.), hogy idıben rájöjj, ha nem megy egybıl valami. A szövegszerkesztık tudnak ábra-, táblázat és tartalomjegyzéket generálni, csak nem megy minden olyan flottul, ahogy az ember tervezi. Lábjegyzeteket is lehet használni, hivatkozásokat vagy rövid színes kiegészítéseket oda lehet írni. Bıvebben lásd. A formai részek fejezetben. Hallgatói tipp: GTK-s, ezért egészen más formai követelményeket fogalmaz meg, de szerintem hasznos gyorstalpaló lehet Word-formázásban, fıleg stílusok használatában kevésbé járatok versenyzıknek: http://www.uti.bme.hu/data/segedanyag/53/diploma_template_2007_123502.doc 14
Tartalmi tippek Néhány tipp ahhoz, hogy minıségi dolgozatot tudjál készíteni. Az alábbiakat nem kötelezı megfogadnod (de érdemes). Mennyire kell komolyan vennem a diplomaterv-feladatkiírás szövegét? Véresen. A bíráló tételesen, pontról-pontra ellenırizni fogja minden egyes részfeladat (bajuszos bekezdés) megoldottságát. A legalább elégséges (2) dolgozat szükséges de nem elégséges feltétele az összes bajusz megtámadása. Egy bajusz hiányzik és a dolgát komolyan vevı bíráló máris elégtelent kénytelen javasolni a diplomádra!! Ez alól csak vis major adhat felmentést, amit a dolgozatban részletesen magyarázni és indokolni kell. A félreértések elkerülése végett a nem maradt rá idım jellegő sirám nem vis major! Mibıl áll a nyilatkozat szövege? A nyilatkozat szövege az alábbi: Alulírott XY, a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója kijelentem, hogy ezt a diplomatervet meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomatervben csak a megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelmően, a forrás megadásával megjelöltem. Mi történik, ha a nyilatkozatot elfelejtem saját kezőleg aláírni? A bíráló vissza fogja küldeni, csak az aláírás megléte esetén kezd hozzá a bírálat elkészítéséhez. A kivonat milyen hosszú és mi álljon benne? A kivonat egy oldalnál rendszerint nem hosszabb tartalmi összefoglaló, amely arra szolgál, hogy közérthetı módon megvilágítsa mirıl szól a dolgozat. A téma elhelyezés után a feladat rövid ismertetését, a motivációk tisztázását, a választott megoldást célszerő bemutatni. A végén az elért eredményekre és azok alkalmazhatóságára (kik, milyen területen, milyen célra) kell kitérni. A kivonatot az érdemi rész befejezése után írd meg, addigra áll össze a diplomaterv egy egésszé. Figyelj arra, hogy aki olvassa, esetleg járatlan ezen a területen, és ez alapján dönti el, hogy tovább olvassa-e vagy sem. Túl keveset és túl sokat sem szabad ígérni az olvasónak, mert az egyik esetben nem olvassa el, a másik esetben pedig kiábrándul! Ne felejtsd, a záróvizsga bizottság elsısorban ez alapján alkot képet a munkádról. Hogyan célszerő felépítenem a diplomadolgozatom érdemi részét? Egy jó diplomamunka legalább a következı egységekbıl épül fel: 1. Irodalomkutatás 2. Tervezés 3. Megvalósítás 4. Elemzés Az irodalomkutatási részt hogyan építsem fel? Ennek a résznek a feladata az, hogy a témakör hátterét, az elızményeket megvilágítsa, valamint a tervezési döntések megértéséhez szükséges ismereteket célirányosan összefoglalja. Így a meglévı szakirodalom (könyvek, folyóiratok, cikkek) kritikai elemzését kell elvégezned, azaz bemutatod mi hogyan mőködik, és az a témád kapcsán, milyen kérdéseket vet fel. Tipikus hiba szokott itt lenni, 15
hogy szabványismertetéssé válik a szöveg, unalmas részleteket ismertet a szerzı, ahelyett hogy a lényeget kiemelve elemezné. Itt minden gondolat forrására hivatkozni kell, nem elég a szóbeszédre támaszkodva általánosságokról beszélni. Mirıl szól a tervezés? A feladatkiírás és háttér-információk figyelembevételével célszerő összegezned a tervezendı rendszerrel szemben támasztott követelményeket, amelyeket e tervezési folyamat igyekszik megcélozni. Mivel mőszaki probléma megoldását célzod meg, a követelmények számszerősítését tartsd szem elıtt! Nem minden esetben könnyő a feladatkiírásból kialakítani a tényleges specifikációt, sıt elég gyakran elıbb kis kutatás elızi meg ezek kidolgozását. Ezek után a tervezés részletes leírása következzék, a döntési lehetıségek és a választott megoldások indoklásával. Mivel a mérnöki tervezés egy iteratív folyamat, amelynek során maga a terv is többször átalakul, a végleges változatot ismertesd. A tanult tervezési módszerek alkalmazása mellett heurisztikus lépésekre is szükséged lesz, viszont ez utóbbi nem mehet a széles körben használt módszerek, jelölések rovására. Célszerő lesz ábrákon keresztül bemutatnod a megtervezett rendszer felépítését, mőködését. Térj ki arra, hogy az egyes komponensek milyen alkomponenseket tartalmaznak és más komponensekkel milyen kapcsolatban vannak, illetve milyen információ, milyen illesztési felületen keresztül, merre áramlik. Lényeg az, hogy az olvasóban kialakuljon egy összkép a rendszer mőködésérıl. Mit írjak a megvalósításról? A megtervezett rendszer mőködıképességének igazolását a megvalósítással illetve annak elemzésével tudod bebizonyítani. A implementáció történhet valós vagy szimulált környezetben, melynek tulajdonságait érdemes bemutatnod. Általában vannak az implementációnak olyan sarkalatos pontjai, amelyek a tervek alapján közvetlenül nem valósíthatók meg, ezeknél célszerő kitérned arra, hogy milyen fogásokat alkalmaztál. Programlista kifejezetten nem illik be a diplomatervbe, esetleg a függelékben emelhetsz ki fontosabb részeket. Bevált megoldás, hogy a kódot egy floppy lemezen mellékeled vagy az Interneten adsz meg elérési címet. A futó programról néhány lényeges helyen készíthetsz képernyımentést (screenshot), amellyel magyarázó szöveggel mellékelve javítod a dolgozat minıségét. Tehát ez a rész fejlesztıi nézıpontból mutatja be a problémát, a felhasznált operációs rendszer illetve programozási környezet sajátságainak ismertetésével és a feladat ebbe a környezetbe való beillesztésével. A lényeg az, hogy az olvasó számára világos legyen, hogy miként lett a tervbıl mőködı rendszer. Mit kell az elemzésbe írnom? Az implementáció önmaga kevés annak bizonyítására, hogy a megvalósított rendszer a tervezés követelményeinek megfelel. Szükséges funkcionális és teljesítıképességi tesztek elvégzése. Gyakran elıfordul, hogy az idı rövidsége miatt, a tervezett funkcionalitást nem tudjuk 100%- osan teljesíteni, mindenképp írd le, mi valósult meg és mi nem. Itt a specifikált funkcionalitást és a számszerő jellemzıket kell ellenırizni, például a megvalósított rendszer nem képes automatikusan hálózati topológiát generálni és csak 100 csomópontot tud kezelni a tervezett 1000-rel szemben. A mőködı funkciók vizsgálatát egyszerő tesztekkel célszerő megnézned, tudod, hogy egy adott bemenetre milyen választ kellene adni a rendszernek és összehasonlítod az eredménnyel. Például, az egyik komponens exponenciális eloszlású mintákat generál, akkor a kimenetet statisztikai próbával illik ellenırizni, de legalább hisztogramok szemrevételezésével. Az eltérésekbıl származó hibák okát fontos kielemezni, hogy a megvalósításba milyen zavaró tényezık szólnak bele. A tesztkörnyezet ismertetését ne felejtsd el, ez a tesztek reprodukálhatósága illetve az összehasonlíthatóság miatt fontos. A teljesítıképesség vizsgálatok arra keresik a választ, hogy a rendszer kívülrıl megfigyelhetı viselkedése hogyan változik a terhelés függvényében, azaz csak lassul vagy téveszt is a rendszer a terhelés növekedésével. Érdemes azt is megvizsgálni, hogyan alakul a rendszer erıforrásigénye (memória, diszk, 16
processzor) és kihasználtsága a feldolgozandó információmennyiség függvényében. Mindenképp térj ki arra, hogy az általad elkészített implementáció a fellelhetı hasonló megvalósításokhoz képest mennyire jobb, rosszabb, és milyen szempontból. Vigyázz, a lényegesen jobb kitétel önmagában nem mérnöki fogalom, használj konkrét, objektív adatokat: mérıszám + mértékegység (pl. 120%-os teljesítménynövekedést értem el )! A boncolgatást azzal célszerő lezárni, hogy milyen megoldandó feladatok maradnak még hátra, milyen lehetıségeket látsz azok megoldására, illetve milyen irányban lehet a rendszert továbbfejleszteni. Hogyan foglaljam össze az elvégzett munkát? Elıször is a kiírásnak megfelelıen (múlt idıben) vedd sorra, mi volt a kiindulási állapot, mi volt a feladat, és meddig jutottál el a megoldásában. Emeld ki az elemzés során feltárt fıbb eredményeket, amelyek a rendszer üzemképességét igazolják, és jelezd továbbfejlesztés lehetséges irányát. A végén azzal célszerő zárni az egészet, hogy ki és hol tudja hasznosítani a munkád eredményeit. Mi a jó arány a forrásmunkák és saját munkám között? Ügyelj arra, hogy legalább 50-50% legyen az arány, de a saját munkád javára több is lehet; egy alapos munkában 30-70% körül jön ki a végén. 17
Formai tippek Hány oldalt célszerő írnom? Hivatalosan a minimum hasznos (függelék nélküli) oldalszám 45, a maximális (függelékkel együtt) oldalszám pedig 120. Általában 60 oldal körül már jó dolgozatok szoktak sikerülni. A bírálók és a záróvizsga bizottság sem szereti kifejezetten a túl hosszú dolgozatokat, szóval a bruttó 90 oldalt már nem érdemes túlszárnyalni. Egyébként lehet bármilyen hosszú a dolgozat, ha nem érdekfeszítı, akkor az olvasó már az elején a végét fogja várni. Angolul vagy magyarul írjam a dolgozatot? Mivel Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar, ezért alapértelmezésben magyarul kell megírni a dolgozatot. Az utóbbi idıben az a tendencia, hogy aki posztgraduális képzésben akar részt venni vagy multinacionális cégnél akar elhelyezkedni, az angolul írja meg a diplomadolgozatát. Ez szintén nem kötelezı, ezzel csupán azt mutatod meg, hogy nemzetközi szinten képes vagy egy összetett feladatot az elejétıl a végéig elvégezni. Mielıtt az angol nyelvő verzió mellett döntesz, gondold végig, hogy ez mennyi többletmunkát fog neked jelenteni a fogalmazás és a nyelvhelyesség terén. Egyes szám elsı személyő vagy többes szám elsı személyő alanyt használjak? A dolgozatból egyértelmően ki kell, hogy derüljön, mi az amit mások végeztek már korábban, és mi az ami a te munkád. A döntéseid és a saját véleményed mindenképp egyes szám elsı személyben írd, ugyanakkor törekedj arra, hogy ne minden mondat kezdıdjék úgy, hogy Én.... A személytelen mondatszerkezetek használatával helyenként át tudod hidalni ezeket a nehézségeket. A többes szám elsı személyő alany használata közvetlenebb viszony kialakítását célozza meg az olvasóval. Többnyire az irodalomkutatási részben jöhetnek elı ilyen szerkezetek, amikor már egy meglévı ismeretre utalsz és mintegy végigkalauzolod ıt ezen a területen. Továbbá olyan eszmefuttatásokkor használhatod, amikor olvasót kvázi felszólítod, hogy a gondolatmeneted kövesse végig, például... az x. ábrán a komponens megbízhatóságának idıfüggését látjuk. Vegyük észre, hogy.... De ezt személytelen mondattal is kiválthatod, ha ez neked jobban tetszik:... az x. ábrán a komponens megbízhatóságának idıfüggése látható. Észrevehetı, hogy.... Milyen formában szokás a dolgozatot elkészíteni? A dolgozatot a szokásos A4-es papíron, 2.5 centiméteres margóval (plusz alul sorszám és felül az esetleges fejléc), 11 pontos betőmérettel és másfeles sorközzel kell elkészíteni. Egyoldalas kivitelben könnyebb olvasni a bekötött példányt. A dolgozatnak nem kell nyomdai minıségben színesben csillognia-villognia, az értékét nem ez adja meg. Ez nem jelenti azt, ha van egy jó színes ábrád, azt ne tedd bele színesben kinyomtatva. A lapszámozást hogyan csináljam meg? A bevezetés elsı oldalán, arab 1-tıl kezdıdjön és a dolgozat utolsó lapjáig tartson.. A tartalomjegyzéket vagy római I-tıl kezdve számozzuk vagy egyáltalán nem számozzuk, úgy mint az elıtét oldalakat. A lapszámot a lap alján középen célszerő feltüntetni. A fejezetek beosztását hogyan végezzem el? A diplomadolgozatot szövegét annak mennyisége miatt fontos kisebb egységekre, fejezetekre illetve alfejezetekre bontani. A fejezetekre bontást lehet a fentebb ismertetett egységek alapján elvégezni, de lehet hogy egy egység több fejezetre kívánkozik szétbomlani. A fejezeteket arab 18
számokkal látjuk el (decimális aláosztást használva), viszont bevezetés elıtti és a összefoglalás utáni részeket nem számozzuk, illetve a függelék számozását nagybetőkkel szokás végezni. A hierarchikus felbontást a szövegszerkesztı programok támogatják, célszerő élned ezzel a lehetıséggel, és így a tartalomjegyzéket automatikusan tudod generálni. A tartalomjegyzék megtekintésével ellenırizheted, mennyire van kiegyensúlyozva az egyes fejezetek által felölelt rész. Három szintnél mélyebb beosztást nem célszerő csinálnod, a négy még szükség esetén elmegy. Ha egy részt alegységekre bontasz, akkor legalább kettı alegysége legyen. Ügyelj arra, hogy az egyes fejezetek elején legyenek átvezetı gondolatok, hogy az olvasó ne veszítse el a fonalat Milyen szövegszerkesztı programot használjak? Általános jelenség, hogy a helyesírási hibák lerontják az összbenyomást, még ha tartalmilag kifogástalan is a mő. Célszerő ezért olyan eszközt választanod erre a célra, amely segít neked a helyesírási hibák megkeresésében, mert az utolsó emberi átolvasás után is szokott hiba maradni benne. Mivel mőszaki szövegben képletek, ábrák és táblázatok is szerepelnek, ezért fontos, hogy ezeket korrektül kezelje. A szövegkomponensekhez stílusok rendelése szintén elengedhetetlen egy ekkora mő egységes kezeléséhez. Ha magyarul írsz, a Microsoft Word, a LateX és az OpenOffice jöhet szóba. A LaTeX helyesírás-ellenırzéshez a http://www.szofi.hu/gnu/magyarispell/ címen találsz leírást, az OpenOffice-t pedig az http://office.fsf.hu/ címen találod. A képleteket LaTeX segítségével lehet legegyszerőbben szerkeszteni és a legszebb külalakot is ez állítja elı. Aki már hozzászokott a LaTeX ezen körülményeihez, azt nem akarjuk lebeszélni arról, hogy azt használja. Viszont, ha most fogsz hozzá az elsı nagyobb dokumentum elıállításához, akkor nem szerencsés a LaTeX, a Word-del könnyebben boldogulsz majd (viszont a Word nehezebben boldogul a nagy fájlokkal). A forrásmunkák hivatkozásának milyen formája van? Többféle módszer kínálkozik, a lényeg az, hogy a diplomadolgozatban (a szövegben és az irodalomjegyzékben) egyet használj közülük konzekvensen. A leggyakoribb és az elvárt a sorszámozott irodalomjegyzéket is, ekkor szögletes zárójelben szokás a hivatkozás sorszámát feltüntetni, lásd [1]. Majd a végén az irodalomjegyzékben megnevezni, hogy az egyes sorszámhoz milyen irodalom tartozik. (szerzı, cím, kiadó, év, oldalszám). Gyakori bár fıként más karokon a Harvard-rendszerben történı hivatkozás, amikor a szerzıt és az évszámot zárójelen belül tüneted fel, például (Einstein, 1905). Ha egy évben a szerzı több munkája is szerepel az irodalomjegyzékben, akkor az évszám mögé tett kisbetőkkel különböztetjük meg azokat egymástól. Ha a szerzı nevét a mondatban alanyként szerepeltetned, akkor már elég az évszám feltőntetése is: Einstein a speciális relativitás elméletében részletesen kifejti, hogy az események bekövetkezési sorrendje függ a megfigyelık mozgásától is (1905a). Elterjedt az is, amikor a szerzı(k) vezetéknevébıl és az évszámból készítünk egy címkét, és az szögletes zárójelbe tesszük, például [Ei05]. Nem sorszámozott hivatkozások esetén a lábjegyzetben is érdemes megemlíteni a hivatkozást, mert akkor rögtön látni lehet, mirıl is van szó. A forrásmunkákra hogyan hivatkozzak a szövegben? Általában egy újabb gondolatsor elsı mondatában szokás megemlíteni, honnan származnak a kérdéses gondolatok. Hosszabb rávezetés után, a gondolatsor végén is el lehet helyezni a hivatkozást. Ez akkor általában kitekintés jellegő hivatkozás, azaz szorosan nem kapcsolódik a lényegi részhez. A forrásokból szó szerint vett idézetek gyakran megtörik a dolgozat egységét, ezért az ott található gondolatokat a saját szavaiddal a célod érdekében fogalmazd át. Nagyon rosszul néz ki, ha hosszabb szövegrészt szinte egy az egyben átmásolsz a forrásból és a bíráló (vagy bárki más olvasó) ismeri az adott forrást! 19
Az irodalomjegyzék milyen felépítéső szokott lenni? A sorszámozott irodalomjegyzéknél, a források szövegbeli elıfordulási sorrendjébe szoktuk a tételeket rendezni, ekkor viszont a sorszámozás automatikus kezelése elengedhetetlen követelmény a szövegszerkesztıtıl. (A Word ezt nem nagyon tudja, a végén kézzel kell átnézi az összes hivatkozást.) Harvard-rendszer esetén (amelyeket más karokon követelnek meg) a tételeket a szerzı(k) neve alapján szokás sorba rendezni. Az egyes forrásmunkák milyen adatait kell az irodalomjegyzékben feltüntetnem? Minden forrás szerzıjét és a keltezés évszámát kötelezı feltüntetned, valamint a forrás fajtájától függıen további adatokat, amelyet a publikálás eredeti nyelvén kell megtenned. Az azonosítási illetve elérhetıségi információk a publikáció fajtája szerint: Könyv - a címe, a kiadás helye, a kiadó neve és az ISBN száma. Ha nem a teljes könyvre hivatkozol, akkor a kérdéses rész elsı és utolsó oldalszámát tüntesd fel (127-133. oldal vagy pp. 127-133). Folyóiratcikk - a cikk pontos címe, a folyóirat címe, évfolyama és száma, illetve a cikk elsı és utolsó oldalszáma. A folyóirat ISSN számát is célszerő feltüntetned, ha nem egy közismert folyóiratról van szó (például az egyetemi könyvtárban nem található meg). Konferencia elıadás - az elıadás pontos címe, a konferencia neve, helye és idıpontja, a kiadvány kiadásának helye, a kiadója és egyéb azonosítók (pl. ISBN szám, ha könyvként jelent meg), és a kérdéses oldalszámok. Belsı kiadvány (technical report) - a pontos cím, a kiadó intézmény neve, címe illetve elérési módja, a kiadás helye, a kiadvány belsı azonosító kódja, és az hivatkozott oldalszámok. Internetes források - a dokumentum pontos neve és elérése URL formában (például http://www.bme.hu/), valamint az utolsó frissítés dátuma. Bıvebben lásd a PhD publikációs követelményeknél a kari weben. Az ábrák készítésénél mire figyeljek? Ha az általad választott szövegszerkesztı program támogatja az ábrák készítését, akkor használd ki ezt a lehetıséget. Ha kívülrıl emelsz be képet, akkor lehetıleg vektorgrafikus programok kimenetét használd (Visio, CorelDraw), mert a végén a tördelésnél az átméretezés nyújthat esetleg segítséget. A pixelgrafikák hátránya pont ekkor szokott elıjönni, a kép elcsúful a felnagyítás során. Grafikonok beillesztésénél ne felejtsd el feltüntetni, mi van a tengelyeken és milyen mértékegységben vannak az adatok feltüntetve. Mire ügyeljek a táblázatok és az ábrák beillesztése kapcsán? Az ábrákat és a táblázatokat egymástól független sorszámozással és címsorral kell ellátni és a sorszámuk alapján kell rájuk hivatkozni. Amennyiben az ábrán illetve a táblázatban speciális rövidítéseket vagy jelöléseket használsz, a címsor felett helyben oldd fel azokat! Erre azért van szükség, ha késıbb visszatér az olvasó ide, ne a szövegbıl kelljen neki kibogarásznia azok értelmezését. A puszta hivatkozáson túlmenıen, a levonható tanulságokat jó ha kiemeled, az olvasó figyelmét neked kell terelned, hogy mit vegyen észre. Ha több fejezetben is hivatkozol ugyanarra az ábrára vagy táblázatra, akkor célszerő a tartalomjegyzéket követıen elhelyezned az ábrák és/vagy táblázatok jegyzékét. 20
A tördelésnél az ábrák és táblázatok elrontják a lapkiosztást, mit tegyek? Mivel minden táblázatot és ábrát sorszámozol, így azok egyértelmően megtalálhatók, még ha nem is tudod a hivatkozással egy oldalra tenni. Arra ügyelj, hogy azon az oldalon kerülhet elı leghamarább, ahol elıször hivatkozol rá. Az átméretezéssel, átrendezéssel segíthetsz a helyzeten, de ezzel csak a legvégén érdemes foglalkoznod. A képletekkel mi a helyzet? A képleteket is sorszámozzuk, hogy a hivatkozás rájuk egyértelmő legyen. A sorszámot gömbölyő zárójelben jobbra igazítva szoktuk kiírni. 21
Idıbeosztási tippek Hogyan osszam be az idımet a munka és az írás között? Az ember egyszerre csak egy dologra képes figyelni, viszont képes arra, hogy egymás után sorrendben több dolgot is végrehajtson. Az egyes részfeladatok többnyire átlapolódnak idıben, a feladat megértése, az irodalomkutatás és a tervezés nagyjából párhuzamosan folyik. A tervezés befejeztével célszerő a dolgozat szerkezetét kialakítani és elkezdeni az írást is. Általában az implementáció a rendelkezésre álló idı java részét elviszi, ezért ha az írásnak utána fogsz neki, lehet hogy kifutsz a idıbıl. Milyen tempóban lehet az írással haladni? A szöveg mennyiségi növekedését egy haranggörbével lehet jól jellemezni. A kezdetekben tipikusan lassan halad az ember, amíg össze nem áll a fejében a kép, melyik fejezetbe mit is fog majd írni. Aztán átlagosan napi 2-3 minıségi oldalt tud az ember hosszabb távon produkálni. Ez azt jelenti, hogy az egyik nap kreatív leszel és írsz 6 oldalt, aztán két nap pihenı és alig történik valami. A vége felé ismét lelassul az oldalszám növekedés, ekkor már inkább minıségi változásokon megy keresztül a szöveg: a fejezetek egymáshoz hangolása, tördelés és helyesírásellenırzés folyik. A diplomadolgozatot mikor adjam oda a konzulensnek olvasásra? Amikor a dolgozat vázát felépíted, mindenképp egyeztess vele, aztán amikor egy-egy nagyobb résszel kész vagy, megmutathatod neki. Minden esetben mutasd meg neki, mit olvasson el, mert az egészet nem fogja minden alkalommal átnézni. A legfontosabb azonban az, hogy a beadási határidı elıtt két héttel már egy minimum 80-90%-os készültségő munkát lásson, hogy a tanácsai alapján legyen idıd még a változtatásokat véghezvinni. Úgy tőnik, készen vagyok, de még sincs befejezettség érzésem, mit tegyek? A diplomatervezési idıszak végére az ember kellıképpen kimerül, többnyire elıször találkozik olyan szakmai feladattal, amelyet az elejétıl a végéig önállóan kell elvégeznie. Amennyiben a beadási határidı elıtt vagy még legalább egy héttel, akkor jól osztottad be az idıdet. Tedd félre az egészet néhány napra, és hagyd érlelni magadban, utol fog érni az a néhány gondolat, ami hiányérzetet okoz. Szorít a határidı, és még van mit írnom, de be tudom fejezni, mit csináljak? A konzulensed felé mindenképp jelezd mi a helyzet, és mennyi idıre van még szükséged. Nagyon rosszul állok az írással, és már nem látom esélyét a munka befejezésére, mi lesz ilyenkor? Levonhatod máris a nagy tapasztalatot, hogy meg kell tanulnod beosztani az idıd és az energiáid egy adott cél érdekében. A következı félévben változatlan formában ismét nekikezdhetsz hivatalosan a diplomatervezéshez ugyanabban a témában. A teendıkrıl ilyenkor a Dékáni Hivatalban kell érdeklıdnöd. Ne feledd, amit a feladatkiírás komolysága kérdésnél írtunk! A feladat szövege utólag nem változtatható, nem lehet "újat kérni" a következı félévben. A pecsétes, hivatalosan kiadott feladatkiírás szövegének megváltoztatása alapesetben NEM LEHETSÉGES! Elıfordult már, hogy hihetetlen kavarás árán valakinek sikerült, de egyáltalán nem triviális, hogy engedélyezik! A kiadástól számított 2 év áll rendelkezésedre a befejezésre. 22