ajlagos hőveszteségtényező ellenőrzése Ellenőrizze, hogy az alábbi adatokkal rendelkező lakóépület megfelel-e a fajlagos hőveszteségtényező követelményének! (egyszerűsített számítás sugárzási nyereségek számítása nélkül) Lehűlő felületek (A[m ]) és a rétegtervi hőátbocsátási tényezők (U[W/m K]): Homlokzat: 50 m Homlokzati fal (hőszigeteletlen): 330 m 0,43 W/m K Homlokzati üvegezett nyílászárók: 80 m,50 W/m K Lapostető: 40 m 0,4 W/m K Pincefödém (alsó oldali hőszigeteléssel): 40 m 0,45 W/m K Hőhidak hossza: Homlokzati fal: 570 m Lapostető: 90 m űtött épülettérfogat: 800 m 3 Megoldás Az épület geometriai jellemzőjének és a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékének számítása Az épület geometriai jellemzőjének számítása Lehűlő összfelület: ΣA 50 + 40 +40 990 m ΣA/V 990/800 0,3536 m /m 3 A fajlagos hőveszteségtényező követelményértéke: A/V 0,3 q m 0, W/m 3 K 0,3 A/V,3 q m 0,086 + 0,38 (ΣA/V) W/m 3 K A/V,3 q m 0,58 W/m 3 K q m 0,086 + 0,38 * SA/V 0,086 + 0,38 * 0,3536 0,0 W/m 3 K Az épület hőveszteségtényezőjének számítása a sugárzási nyereségek számítása nélkül q (Σ A*U + Σ l*y) / V Mivel egyszerűsített számítás a feladat, az összefüggés így módosul: q Σ A*U R / V U R - a hőhidak hatását kifejező korrekciós tényezővel (χ) módosított rétegtervi hőátbocsátási tényező: U R U ( + χ) Rétegtervi hőátbocsátási tényezők korrekciója m -re jutó hőhíd hossza a fal esetén: 570 m / 330 m.7 m/m m -re jutó hőhíd hossza a lapostetőre: 90 m / 40 m 0.375 m/m
40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet II/. táblázat Határoló szerkezetek A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m ) gyengén hőhidas Határoló szerkezet besorolása közepesen hőhidas erősen hőhidas Külső falak < 0,8 0,8,0 >,0 Lapostetők < 0, 0, 0,3 > 0,3 Beépített tetőtereket határoló szerkezetek < 0,4 0,4 0,5 > 0,5 A külső fal besorolása erősen hőhidas. A lapostető besorolása erősen hőhidas. Korrekciós értékek, a módosított hőátbocsátási tényezők számítása. 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet II/. táblázat Határoló szerkezetek A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező χ Külső falak ) külső oldali, vagy szerkezeten belüli megszakítatlan hőszigeteléssel egyéb külső falak gyengén hőhidas 0,5 közepesen hőhidas 0,0 erősen hőhidas 0,30 gyengén hőhidas 0,5 közepesen hőhidas 0,30 erősen hőhidas 0,40 Lapostetők ) gyengén hőhidas 0,0 közepesen hőhidas 0,5 erősen hőhidas 0,0 Beépített tetőteret határoló szerkezetek 3) közepesen hőhidas 0,5 gyengén hőhidas 0,0 erősen hőhidas 0,0 Padlásfödémek 4) 0,0 Árkádfödémek 4) 0,0 Pincefödémek 4) szerkezeten belüli hőszigeteléssel 0,0 alsó oldali hőszigeteléssel 0,0 űtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak 0,05 alra χ0.4 U R 0.45*(+0.4)0.60 W/m K Lapostetőre χ0. U R 0.4*(+0.)0.88 W/m K Pincefödémre χ0. U R 0.45*(+0.)0.495 W/m K
Hőmérsékleti korrekció a pincefödémre U * Rpif 0,5*U Rpif 0,5*0,495 0,475 W/m 3 K A hőveszteségtényező számított értéke. q ΣA*U R /V (U Rfal *A fal + U Rtető *A tető + U Rpif *A pif + U Rnyz *A nyz )/V q (0,60 *330 + 0,88 *40 + 0,475 *40 +,50 *80)/800 0,3 W/m 3 K Értékelés Mivel q < q m (0,3 < 0,0), az épület megfelel.
alszerkezet hőátbocsátási tényezőjének számítása. Számítsa ki az alábbi rétegrendű falszerkezet hőátbocsátási tényezőjét! Alkalmazza a szabványban előírt korrekciós értékeket a hővezetési tényezőknél! Vegye figyelembe a szerkezetben megadott hőhidak hatását! Alapadatok: A B-30 falazatból készült fal polisztirol külső szigetelése műanyag dübelekkel van rögzítve. 8 db/m 6 mm átmérőjű dübel kerül alkalmazásra, a műanyag hővezetési tényezője 0,4 W/mK. A falazat rétegei kívülről befelé: cm vakolatrendszer, λ0,8 W/mK 8 cm polisztirolhab, λ0,04 W/mK 30 cm B30 tégla falazat, λ0,64 W/mK cm mészvakolat, λ0,8 W/mK A külső hőátadási tényező α a 4 W/m K, a belső hőátadási tényező α i 8 W/m K. Megoldás A dübelek és a rávakolás hatásának figyelembe vétele a hővezetési tényező korrekciójával MSZ-04-40-:99 M... melléklet 4. táblázat Anyag és beépítési mód korrekciós tényező Polisztirol hab, amelyre rávakolnak vagy rábetonoznak 0.4 Perlitbeton (ρ 400 kg/m 3 ), amelyre rábetonoznak 0.57 Bitumoperlit (ρ 300 kg/m 3 ), amelyre rábetonoznak 0.5 Expanzit, amelyre rávakolnak 0.0 Polisztirol hab két falazott réteg között 0.0 Isolyth két falazott réteg között 0.0 Perlit ömlesztve, két falazott réteg között 0.38 Poliuretán (40 kg/m 3 ) kiszellőztetett légrétegben 0.5 Izofen kiszellőztetett légrétegben 0.5 NIKECELL kiszellőztetett légrétegben 0.50 ( 6 /000) π d π A dübel n 8 0.0006 4 4 λ ( + κ ) + A λ ) /( A + A ( A λ ) szig, eredő szig szig düb düb szig düb ( 0.0006) 0.04 ( + 0.4) + 0.0006 0.4 0.0568 W / mk A falszerkezet hőátbocsátási tényezője m U fal + α a d + λ α i 4 + 0.0 0.8 0.08 + + 0.0568 0.3 0.64 0.0 + + 0.8 8 0.484 W / m K
alszerkezet hőátbocsátási tényezőjének számítása. Számítsa ki az alábbi rétegrendű padlásfödém hőátbocsátási tényezőjét! Vegye figyelembe a szerkezetben megadott hőhidak hatását! Alapadatok: Egy fafödém az alábbi rétegekből épül fel:.5 cm deszka burkolat, λ0,3 W/mK 0 cm ásványgyapot, λ0,04 W/mK 0.05 cm PVC fólia, λ0, W/mK cm gipszburkolat, λ0,4 W/mK A külső hőátadási tényező α a W/m K, a belső hőátadási tényező α i 0 W/m K. Az ásványgyapot réteget m-es távolságonként 5 cm szélességű, a szigetelés vastagsággal megegyező magasságú pallók/gerendák szakítják meg. A gerenda hővezetési tényezője λ0,4 W/mK Megoldás A pallók/gerendák hatásának figyelembe vétele a hővezetési tényező korrekciójával. A pallók keresztmetszete m -enként. A ger s L 0.05 0.05 m λ szig ( 0.05) 0.04 + 0.05 0.4 0.045 W / mk, eredő ( Aszig λszig + Ager λger ) /( Aszig + Ager ) A szerkezet hőátbocsátási tényezője U fal + α a d + λ α i + 0.05 0.3 + 0. 0.045 + 0.0005 0. + 0.0 0.4 + 0 0.05 W / m K
Nettó fűtési energiaigény. Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkező épület nettó fűtési energiaigényét. Alapadatok: Egy 00 m fűtött alapterületű, 3480 m 3 térfogatú irodaépület központi szellőző berendezése η r 0.65 hatásfokú hővisszanyerővel van felszerelve. A szellőzőberendezés heti 60 órát üzemel, a szellőzés működésekor a légcsereszám n. /h, üzemszünetben n inf 0.3 /h. Az épület fajlagos hőveszteségtényezője q0.34 W/m 3 K. Az épület belső átlaghőmérséklete 0 C, a fűtési idényre számított egyensúlyi hőmérsékletkülönbség 0 C, (vegye figyelembe a hőfokhíd és fűtési idény hossz korrekciónál). Az épület szakaszos használatú. Megoldás A nettó fűtési energiaigény hővisszanyerővel felszerelt szellőzés figyelembe vételével Q Z Z Z HV q + 0,35ninf + 0,35n ( η r ) σ Z Z Z A N q b [ kwh / a] űtési hőfokhíd és a fűtési idény hossza Δt b 0 C egyensúlyi hőmérséklet esetén a fűtési határhőmérséklet t fh t i,átl Δt b 0-0 0 C 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet 3. melléklet I.. táblázat (részlet) Napi középhőmérséklet t köz -nél alacsonyabb H 0 t köz átlaghőmérsékletű órák száma C h hk/a -9 0,9 30,9-8,7 6,0 8 345,7 6070,7 9 3756,5 6363,5 0 4073,3 6679,5 436,3 69383,5 465,7 748,7 3 4886,9 7337, 4 547,3 74879,5 H 6679 hk Z 4073 h A légtechnikai rendszer működési ideje: 60 Z 4073 455 7 4 Az összefüggésbe H, Z és Z ezredrészét kell behelyettesíteni!
A szakaszos üzem és a belső hőnyereségek 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet 3. melléklet IV.. táblázat Az épület rendeltetése Légcsereszám fűtési idényben n [/h] ) ) 3) Használati melegvíz nettó hőenergia Igénye q HMV [kwh/m /a ] Világítás energia igénye q vil [kwh/m /a] Világítási energia Igény korrekciós szorzó υ 4) Szakaszos üzem korrekciós szorzó σ 5) Belső hőnyereség átlagos értéke Lakóépületek 6) 0,5 30 (4) 9) - 0,9 5 Irodaépületek 7) 0,3 0,8 9 0,7 0,8 7 q b [W/m ] Oktatási,5 0,3 0,9 7 6 0,6 0,8 9 épületek 8) A nettó fűtési energiaigény Z Z Z Q HV q + 0,35ninf + 0,35n ( ηr ) σ Z AN qb [ kwh / a] Z Z 4.073.455.455 Q 66.79 3480 0.34 + 0,35 0.3 + 0,35. ( 0.65) 0.8 4.073 00 7 4.073 4.073 Q 59460 kwh / a 59.460 MWh/ a [ ] [ ]
Nettó fűtési energiaigény. Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkező épület nettó fűtési energiaigényét. Alapadatok: Egy 00 m fűtött alapterületű, 3480 m 3 térfogatú irodaépület központi szellőző berendezésének befújt levegő hőmérséklete t bef C. A szellőzőberendezés heti 60 órát üzemel, a szellőzés működésekor a légcsereszám n. /h, üzemszünetben n inf 0.3 /h. Az épület fajlagos hőveszteségtényezője q0.34 W/m 3 K. Az épület belső átlaghőmérséklete 0 C, a fűtési idényre számított egyensúlyi hőmérsékletkülönbség 0 C, (vegye figyelembe a hőfokhíd és fűtési idény hossz korrekciónál). Az épület szakaszos használatú. Megoldás A nettó fűtési energiaigény hővisszanyerővel felszerelt szellőzés figyelembe vételével Q Z Z HV q + 0,35ninf σ + 0,35nV ( ti tbef ) Z Z Z A N q b [ kwh / a] űtési hőfokhíd és a fűtési idény hossza Δt b 0 C egyensúlyi hőmérséklet esetén a fűtési határhőmérséklet t fh t i,átl Δt b 0-0 0 C 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet 3. melléklet I.. táblázat (részlet) Napi középhőmérséklet t köz -nél alacsonyabb H 0 t köz átlaghőmérsékletű órák száma C h hk/a -9 0,9 30,9-8,7 6,0 8 345,7 6070,7 9 3756,5 6363,5 0 4073,3 6679,5 436,3 69383,5 465,7 748,7 3 4886,9 7337, 4 547,3 74879,5 H 6679 hk Z 4073 h A légtechnikai rendszer működési ideje: 60 Z 4073 455 7 4 Az összefüggésbe H, Z és Z ezredrészét kell behelyettesíteni!
A szakaszos üzem és a belső hőnyereségek 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet 3. melléklet IV.. táblázat Az épület rendeltetése Légcsereszám fűtési idényben n [/h] ) ) 3) Használati melegvíz nettó hőenergia Igénye q HMV [kwh/m /a ] Világítás energia igénye q vil [kwh/m /a] Világítási energia Igény korrekciós szorzó υ 4) Szakaszos üzem korrekciós szorzó σ 5) Belső hőnyereség átlagos értéke Lakóépületek 6) 0,5 30 (4) 9) - 0,9 5 Irodaépületek 7) 0,3 0,8 9 0,7 0,8 7 q b [W/m ] Oktatási,5 0,3 0,9 7 6 0,6 0,8 9 épületek 8) A nettó fűtési energiaigény Q Z Z HV q + 0,35ninf σ + 0,35nV ( ti tbef ) Z Z Z A N q b [ kwh / a] 4.073.455 Q 66.79 3480 0.34 + 0,35 0.3 0.8 + 0,35. 3480 (0 ).455 4.073 00 7 4.073 Q 33760 kwh / a 33.760 MWh/ a [ ] [ ]
Egyensúlyi hőmérsékletkülönbség, fűtési hőfokhíd és a fűtési idény hossza Határozza meg az alábbi adatok mellett a számításban figyelembe veendő fűtési hőfokhíd értékét és a fűtési idény hosszát. Az épület főbb adatai: Rendeltetése: Lakóépület Épület besorolása: nehéz szerkezetű űtött alapterület: 000 m, belmagasság.7 m. Átlagos belső hőmérséklet 0 C. Ablak: É-i tájolással 0 m, D-i tájolással 4 m, K-i és Ny-i tájolással 64 m Ablak hőátbocsátási tényező: U.6 W/m K, összes sugárzás átbocsátó képesség: 0.65 Ajtó:.4 m, U.8 W/m K Külső fal: 30 m, U0.4 W/m K, hőhíd korrekció 0% Talajjal érintkező padló: kerület l40 m, Ψ.5 W/mK Padlásfödém: 000 m, U0. W/m K, hőhíd korrekció 0% Megoldás A szerkezetek veszteségtényezői A U A U 547.4 ablakok ajtó fal padlásfödém ( 0 + 4 + 64).6 +.4.8 + 30 0.4 ( + 0.) + 000 0. ( + 0.) W / K l Ψ 40.5 6 W / K 0.9 talajon lévő padló hőhíd korrekció hőmérséklet korrekció A sugárzási energiahozam Q A I g sd ε ü b Nehéz szerkezetű épületnél a hasznosítási tényező ε0,75 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet 3. melléklet I.3. táblázat A számítás célja Tájolás É D K - N Sugárzási energiahozam a fűtési idényre fajlagos hőveszteségtényező 00 400 00 számításához Q TOT [kwh/m /a] Átlagintenzitás egyensúlyi hőmérsékletkülönbség számításához I b [W/m ] 7 96 50 Átlagintenzitás nyári túlmelegedés kockázatának számításához I nyár [W/m ] 85 50 50 ( 0 7 + 4 96 + 64 50) 0.65 946.5 W / K Q sd 0.75 Az épületben nincsen üvegház, Trombe-fal stb. ezért Q sid 0 W/K. Egyensúlyi hőmérsékletkülönbség t Qsd + Qsid + AN qb A U + l Ψ + 0.35 n V b + C
40/0. (VIII. 3.) BM rendelet 3. melléklet IV.. táblázat Az épület rendeltetése Légcsereszám fűtési idényben n [/h] ) ) 3) Használati melegvíz nettó hőenergia Igénye q HMV [kwh/m /a ] Világítás energia igénye q vil [kwh/m /a] Világítási energia Igény korrekciós szorzó υ 4) Szakaszos üzem korrekciós szorzó σ 5) Belső hőnyereség átlagos értéke Lakóépületek 6) 0,5 30 (4) 9) - 0,9 5 Irodaépületek 7) 0,3 0,8 9 0,7 0,8 7 q b [W/m ] Oktatási,5 0,3 0,9 7 6 0,6 0,8 9 épületek 8) 946.5 + 0 + 000 5 t b + 8.7 C 547.4 + 6+ 0.35 0.5 000.7 A hőfokhíd és a fűtési idény hossza Δt b 8,7 C egyensúlyi hőmérséklet esetén a fűtési határhőmérséklet t fh t i,átl Δt b 0-8,7,3 C 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet 3. melléklet I.. táblázat (részlet) Napi középhőmérséklet t köz -nél alacsonyabb H 0 t köz átlaghőmérsékletű órák száma C h hk/a -9 0,9 30,9-8,7 6,0 8 345,7 6070,7 9 3756,5 6363,5 0 4073,3 6679,5 436,3 69383,5 465,7 748,7 3 4886,9 7337, 4 547,3 74879,5 H.7 H + 0.3 H 0.7 69383.5 + 0.3 748.7 69994,3 0 Z.7 Z + 0.3 Z 0.7 436.3 + 0.3 465.7 4437.,3 0 h hk
űtési rendszer fajlagos energiaigénye Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkező épületnél a fűtési rendszer fajlagos energiaigényét. Alapadatok: Egy 95 m fűtött alapterületű épület fűtési energiáját 60%-ban alacsonyhőmérsékletű gázkazán és 40%-ban szabályozással ellátott fatüzelésű kazán fedezi. Az épület nettó fűtési energiaigénye 0.5 kwh/m a. A fűtési rendszer 70/55 C hőfoklépcsőjű, termosztatikus szelepekkel (K arányossági sávval) felszerelt kétcsöves radiátoros fűtés, fordulatszám szabályozású szivattyúval. A kazánok az épület alatti fűtetlen alagsorban vannak elhelyezve, itt haladnak az alapvezetékek is. A rendszer puffertárolóval nem rendelkezik. Megoldás Számítási összefüggés ( q f + q f, h + q f, v + q f, t ) ( Ck k e f ) + ( ESz + ET + qk, v ev E α ) A hőtermelők adatai 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VI.. táblázat Alapterület A N [m ] Állandó hőmérsékletű kazán Teljesítménytényezők C k [-] Alacsony hőmérsékletű kazán Kondenzációs kazán 00,38,4,05 0,79 50,33,3,05 0,66 00,30,,04 0,58 300,7,,04 0,48 500,3,,03 0,38 750,,0,03 0,3 000,0,0,0 0,7 500,8,09,0 0,3 500,6,09,0 0,8 5000,4,08,0 0,3 0000,3,08,0 0,09 Segédenergia q k,v [kwh/m /a] 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VI.5. táblázat Szilárdtüzelésű kazán atüzelésű kazán Pellet-tüzelésű kazán aelgázosító kazán,85,75,49,
40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VI.6. táblázat Alapterületig A N [m ] Szilárdtüzelésű kazán (szabályozó nélkül) atüzelésű kazán (szabályozóval) Pellet-tüzelésű kazán (Ventilátorral/ elektromos gyújtással) 00 0 0,9,96 50 0 0,3,84 00 0 0,0,78 300 0 0,07,7 500 0 0,04,65 Az elosztás fajlagos vesztesége 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VI.7. táblázat Alapterületig A N [m ] A hőelosztás veszteségei q f,v [kwh/m /a] Vízszintes elosztóvezetékek a fűtött téren kívül 90/70 C 70/55 C 55/45 C 35/8 C 00 3,8 0,3 7,8 4,0 50 0,3 7,7 5,8,9 00 8,5 6,3 4,8,3 300 6,8 5,0 3,7,8 500 5,4 3,9,9,3 > 500 4,6 3,4,5, A keringtetés fajlagos vesztesége 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VI.9. táblázat ordulatszám szabályozású szivattyú Állandó fordulatú szivattyú Szabad fűtőfelületek Beágyazott fűtőfelületek Szabad fűtőfelületek 0 K 5 K 0 K 7 K 0 K 5 K 0 K 90/70 70/55 55/45 90/70 70/55 55/45 C C C C C C 00,69,85,98 3,5,0,,38 4, 50,,4,35,40,4,56,7 3,03 00 0,86 0,95,06,88,,4,38,44 300 0,6 0,68 0,78,39 0,8 0,9,04,85 500 0,4 0,48 0,57,0 0,57 0,65 0,78,38 750 0,33 0,38 0,47 0,83 0,45 0,5 0,64,4 000 0,8 0,33 0,4 0,74 0,39 0,46 0,58,0 500 0,3 0,8 0,37 0,65 0,33 0,39 0,5 0,90 500 0,0 0,4 0,33 0,58 0,8 0,34 0,46 0,8 5000 0,7 0, 0,30 0,53 0,4 0,30 0,4 0,74 0000 0,6 0,0 0,8 0,50 0, 0,8 0,40 0,70 Alapterületig A N [m ] Beágyazott fűtőfelületek 7 K
A szabályozás pontatlansága miatti veszteség 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VI.0. táblázat Rendszer Vízfűtés Kétcsöves radiátoros és beágyazott fűtések Egycsöves fűtések Szabályozás q f,h [kwh/m /a] Szabályozás nélkül 5,0 Épület vagy rendeltetési egység egy központi szabályozóval 9,6 (pl. szobatermosztáttal) Termosztatikus szelepek és más arányos szabályozók K arányossági sávval 3,3 K arányossági sávval, Elektronikus szabályozó 0,7 Elektronikus szabályozó optimalizálási funkcióval 0,4 Épület vagy rendeltetési egység központi szabályozóval 9,6 (pl. szobatermosztáttal) Időjárásfüggő központi szabályozás 5,5 helyiségenkénti szabályozás nélkül Termosztatikus szelepekkel 3,3 Megjegyzések Idő- és hőmérséklet szabályozás PI - vagy hasonló tulajdonsággal Pl. ablaknyitás, jelenlét érzékelés funkciókkal kibővítve Pl. lakásonkénti vízszintes egycsöves rendszer Pl. panelépületek átfolyós vagy átkötő szakaszos rendszere A hőtárolás fajlagos vesztesége Hőtároló nincs, ezért annak fajlagos energiaigénye q f,t 0 kwh/m a, és segédenergia igénye E T 0 kwh/m a. A primer energia átalakítási tényezők 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet 3. melléklet V.. táblázat Energia e elektromos áram,50 csúcson kívüli elektromos áram,80 földgáz,00 tüzelőolaj,00 szén,00 tüzifa, biomassza, pellet 0,60 megújuló (pl. napenergia) 0,00 A fűtési rendszer fajlagos energiaigénye ( q f + q f, h + q f, v + q f, t ) ( Ck k e f ) + ( ESz + ET + qk, v ev E α ) ( 0.5 + 3.3 + 6.3 + 0) (. 0.6 +.75 0.4 0.6) + (0.95 + 0 + ( 0.6 0.58 + 0.4 0. ). 5 E E 45.4 kwh / m [ a]
HMV rendszer fajlagos energiaigénye Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkező épületnél a HMV rendszer fajlagos energiaigényét. Alapadatok: Egy 95 m fűtött alapterületű lakóépület használati melegvizét 60 %-ban napkollektor és 40 %-ban állandó hőmérsékletű gázkazán fedezi. A kazán és a HMV közös indirekt tárolója az épület alatti fűtetlen alagsorban vannak elhelyezve, itt haladnak az alapvezetékek is. A rendszer cirkulációs vezetékkel rendelkezik. A napkollektoros rendszer fajlagos villamosenergia fogyasztása E K,5 kwh/m a Megoldás Számítási összefüggés E ( q + q + q ) ( C α e ) HMV HMV HMV,v HMV,t k k f + (E C + E K ) e v [kwh/ma] A hőtermelők adatai 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VII.. táblázat Alapterületig A N [m ] Állandó hőm. Kazán (olaj és gáz) Alacsony hőm. kazán Teljesítménytényező Kondenzációs kazán C K [-] Kombikazán Á/KT * Kondenzációs kombikazán Á/KT * Segédenergia Kombikazán Más kazánok E K [kwh/m /a] 00,8,,7,7/,4,3/,36 0,0 0,30 50,7,9,5,/,3,9/,8 0,9 0,4 00,64,8,4,0/,7,6/,4 0,8 0, 300,56,7,3,7/,,4/,9 0,7 0,7 500,46,5,,5/,8,/,5 0,7 0,3 750,40,4, 0, 000,36,4,0 0,0 500,3,3,0 0,084 500,6,,09 0,069 5000,,,08 0,054 0000,7,0,08 0,044 A napkollektor teljesítménytényezője érdektelen a nullával való szorzás miatt, C k, elektromos segédenergia igénye az alapadatok szerint E K.5 kwh/m a.
Az elosztás fajlagos vesztesége, a cirkuláció segédenergia igénye, a hőtárolás fajlagos vesztesége 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VII.6. táblázat Alapterületig Az elosztás hővesztesége a nettó melegvíz készítési hőigény százalékában A N Cirkulációval Cirkuláció nélkül [m ] Elosztás a fűtött téren kívül Elosztás a fűtött téren belül Elosztás a fűtött téren kívül Elosztás a fűtött téren belül % % % % 00 8 4 50 9 00 9 7 300 7 5 3 0 500 4 3 750 3 > 750 3 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VII.7. táblázat Alapterületig A N ajlagos segédenergia igény [kwh/m /a] [m ] 00,4 50 0,8 00 0,66 300 0,49 500 0,34 750 0,7 000 0, 500 0,8 500 0,4 5000 0, > 5000 0,0 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VII.5. táblázat Alapterületig A tárolás hővesztesége a nettó melegvízkészítési hőigény százalékában A tároló a fűtött légtéren kívül A N [m ] Indirekt fűtésű tároló Csúcson kívüli árammal működő elektromos bojler Nappali árammal működő elektromos bojler Gázüzemű bojler % % % % 00 8 4 6 97 50 0 80 00 6 6 0 69 300 4 8 6 500 9 0 6 53 750 6 8 5 49 000 5 8 4 46 500 4 7 4 40 500 4 6 3 3 5000 3 5 6 0000 4
A primer energia átalakítási tényezők 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet 3. melléklet V.. táblázat Energia e elektromos áram,50 csúcson kívüli elektromos áram,80 földgáz,00 tüzelőolaj,00 szén,00 tüzifa, biomassza, pellet 0,60 megújuló (pl. napenergia) 0,00 A HMV rendszer fajlagos energiaigénye E ( q + q + q ) ( C α e ) HMV HMV HMV,v HMV,t k k f + (E C + E K ) e v [kwh/ma] E HMV ( 30 + 30 0.9 + 30 0.6) ( 0.6 0 +.64 0.4 ) + (( 0.6.5 + 0.4 0.) + 0.66). 5 [ kwh / m a] E HMV 3.8
Légtechnikai rendszer fajlagos energiaigénye Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkező épületnél a légtechnikai rendszer fajlagos energiaigényét. Alapadatok: Egy 400 m 3 fűtött térfogatú, 800 m fűtött alapterületű irodaépület szellőző rendszere használati időben n /h légcsereszámmal üzemel. A befúvó rendszer áramlási ellenállása 450 Pa, az elszívó rendszeré 50 Pa. A befúvó légcsatorna 5 m hosszúságú, NA 800 mm méretű szakasza a fűtetlen padláson halad keresztül. A légcsatorna 0 mm hőszigeteléssel rendelkezik. A szellőzőrendszer hétfőtől péntekig napi 4 órát üzemel, szombaton és vasárnap ki van kapcsolva. A befújt levegő hőmérséklete 4 C, központilag szabályozva, az épület átlagos belső hőmérséklet 0 C. A szellőző rendszer ηr0,6 hatásfokú hővisszanyerővel rendelkezik. A kalorifer fűtővizét az épület alatti fűtetlen alagsorban elhelyezett hagyományos kazán állítja elő földgáz energiahordozóból. Ugyanez a kazán szolgálja ki a fűtési rendszert, ezért nem kell ismételten a segédenergia felhasználással számolni. Megoldás Számítási összefüggés E {[ Q ( + f ) + Q ] C e + ( E + E ) e }, n, sz, v k VENT, s v Légtechnika nettó energiaigénye ( t 4) [ kwh a] Q, h 0.35 V n ( η r ) Z bef / Működési idő fűtési idényben: 5 4 Z 4400 833.3 óra.8333 ezeróra 7 4 Éves működés időtartama: 5 Z a, 365 4 3650[ óra] 3.65[ ezeróra] 7 Q 0.35 400 ( 0,6),833 4 4 Q, h, h 4640 [ kwh / a] Ventilátor villamos energiaigénye V p EVENT Z a, / 3600 η vent A rendszer térfogatárama: V V n [ ] [ ] [ kwh a] 3 [ m h] 400 4800 / ( ) A N
Ventilátorok összhatásfoka: 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VIII.. táblázat Ventilátor térfogatárama V [m 3 /h] Ventilátor összhatásfoka η vent [-] Nagy ventilátorok 0.000 V 0,70 Közepes ventilátorok.000 V < 0.000 0,55 Kis ventilátorok V <.000 0,40 4800 (450 + 50) E VENT 3.65 3600 0.55 Légcsatorna hőleadása A légcsatorna keresztmetszete: 800 π D π 000 A 0.503 4 4 Az áramlási sebesség: 693.9[ kwh / a] [ m ] 4800 V 3600 v &.7 [ m / s] A 0.503 Egységnyi hosszra vonatkoztatott hőátbocsátási tényező: 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VIII.3. táblázat Cső Szigetelés nélkül 0 mm hőszigetelés 50 mm hőszigetelés átmérő Áramlási sebesség w lev [m/s] d [mm] 4 6 4 6 4 6 00,39,83,08 0,53 0,57 0,59 0,3 0,33 0,34 50,95,57,93 0,73 0,80 0,83 0,43 0,45 0,46 00,48 3,8 3,74 0,94,03,06 0,53 0,56 0,57 300 3,49 4,63 5,9,33,47,5 0,75 0,79 0,80 500 5,49 7,7 8,30,3,34,43,7,3,5 800 8,30,0,5 3,9 3,63 3,78,79,88,9 000 0, 3,4 5,3 4,05 4,48 4,66,0,3,37 50, 6, 8,5 4,99 5,5 5,76,7,86,9 600 5, 0, 3,0 6,9 6,97 7,8 3,4 3,6 3,69 U kör 3.4 W/mK Légcsatorna veszteségtényezője f v. (fűtetlen téren halad keresztül) Q U l t t f Z Q Q,v,v,v kör v 3.4 5 36. ( ) l,köz i,átl ( 4 4) [ kwh / a] v.833
A szabályozás pontatlansága miatti veszteség 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VIII.. táblázat Rendszer Hőmérséklet szabályozás módja f,sz Megjegyzés % 0 C feletti befúvási Helyiségenkénti szabályozás 5 Érvényes az egyes helyi hőmérséklet esetén Központi előszabályozással, 0 (helyiségenkénti) és a helyiségenkénti szabályozás nélkül Központi és helyiségenkénti szabályozás nélkül 30 központi kialakításokra, függetlenül a levegő melegítés módjától. 0 C alatti befúvási hőmérséklet esetén 0 Pl.: hővisszanyerős rendszer utófűtő nélkül Kazán teljesítménytényezője 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet. melléklet VI.. táblázat Alapterület A N [m ] Állandó hőmérsékletű kazán Teljesítménytényezők C k [-] Alacsony hőmérsékletű kazán Kondenzációs kazán Segédenergia q k,v [kwh/m /a] 00,38,4,05 0,79 50,33,3,05 0,66 00,30,,04 0,58 300,7,,04 0,48 500,3,,03 0,38 750,,0,03 0,3 000,0,0,0 0,7 500,8,09,0 0,3 500,6,09,0 0,8 5000,4,08,0 0,3 0000,3,08,0 0,09 A primer energia átalakítási tényezők 40/0. (VIII. 3.) BM rendelet 3. melléklet V.. táblázat Energia e elektromos áram,50 csúcson kívüli elektromos áram,80 földgáz,00 tüzelőolaj,00 szén,00 tüzifa, biomassza, pellet 0,60 megújuló (pl. napenergia) 0,00 Légtechnikai primer energiaigénye E {[ Q ( + f ) + Q ] C e + ( E + E ) e }, n, sz, v k VENT, s v A N
E E 0 4640 + + 36.. + (693.9 + 0).5 00 800 65.06 [ kwh / m a]