2015. május VII. évfolyam 5. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom A hónap témája Tűzoltó készülékek és tűzoltóvíz-források felülvizsgálata és eljárásai (I. rész) Aktuális Új jogszabály a pirotechnikai termékek megfelelőségéről, forgalmazásáról, ellenőrzéséről Szabványhírek 2015. áprilisban Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Milyen végzettség szükséges a tűzvédelmi feladatok ellátásához egy gazdálkodó szervezetben? Szilárd éghető anyagok szabadtéri tárolásának kialakítása Utánvilágító jel alkalmazása Van-e az oltóanyagegységre vonatkozóan átváltási arány? 1
Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. május 4. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Újdonság Elindult az OPTIMUM konstrukció! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekintetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűzvédelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a forum-media@forum-media.hu e-mail címen! A hónap témája Tűzoltó készülékek és tűzoltóvíz-források felülvizsgálata és eljárásai (I. rész) Sokszor felmerül cégvezetőkben egy hatósági ellenőrzést követően, amikor a hatóság már a 12. hibát tárja fel, hogy nekik mindenhez érteniük kellene. A bírságolási tételek jelentős hányadát alkotják olyan tételek, melyek valamilyen formában a felülvizsgálatokhoz kapcsolódnak. Ezek elmulasztását a jogszabály adott esetben igen szigorúan szankcionálja. Az alábbiakban áttekintjük a tűzoltó készülékek és a tűzoltóvíz-források felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat és azok műszaki tartalmát. Jelen cikk célja, hogy a felülvizsgálatot megrendelők kicsit belelássanak a felülvizsgálatok gyakorlati eljárásaiba és azok jogszabályi kötődéseibe. Általános előírások A tűzvédelmi törvényben több olyan rész található, ami a tűzoltó-technikai berendezésekre vonatkozik. Mivel a tűzoltóvíz-források magukban foglalják a fali tűzcsapokat is, így az általános rész egyaránt értelemszerűen vonatkoztatható rájuk. A tűzvédelmi törvény alapján tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni csak akkor lehet ha: az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal (ha európai uniós tanúsítványa van, nem szükséges a magyar tanúsítvány); a megfelelőségét a termékre vonatkozó követelményekben meghatározottak szerint vizsgálatokkal alátámasztott megfelelőségi nyilatkozattal igazolják; a termék tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik. A gazdálkodó tevékenységet folytatóknak (magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek) gondoskodniuk kell a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló (számukra valamilyen formában előírt) tűzvédelmi berendezés, technikai eszköz állandóan üzemképes állapotban tartásáról, időszaki ellenőrzésükről, oltóanyagok biztosításáról. Továbbá a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. Fontos! A felülvizsgálatok mind joghatással járó eljárások, hiszen a felülvizsgálat során elvégzett mérésektől, mérési eredményektől függ adott esetben egy tűzoltó-technikai berendezés további működtethetősége, valamint további karbantartási eljárások szükségessége. Erre vonatkozóan a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. tv. 6. -a az irányadó: 6. (1) Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy 2
jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. (2) Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. (3) Hiteles az a mérőeszköz a) amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, b) amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte. (4) A közösségi típusvizsgálaton, közösségi első hitelesítésen vagy közösségi egyedi hitelesítésen az Európai Unió bármely tagországában megfelelt mérőeszköz e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek alkalmazásában hitelesnek minősül, és belföldi forgalomba hozatala után rá a hiteles mérőeszközökre vonatkozó jogkövetkezményeket kell alkalmazni, ideértve a belföldi időszakos és javítás utáni hitelesítési kötelezettséget is. Bármilyen felülvizsgálatot, amelyhez mérőeszköz szükséges, csak hitelesített mérőeszközzel lehet végrehajtani. A tűzoltóvíz-források felülvizsgálatai során sok esetben használnak áramlásmérőket, nyomásmérőket. Lehet, hogy az eszközök önmagukban nem minősítettek, hiszen ezek beszerzése az árak miatt sok vállalkozó számára lehetetlen. Azonban az azokon elhelyezett mérőeszközök, melyek effektíve mennyiségeket mérnek, csak és kizárólag hiteles mérőeszközök lehetnek. A hitelességet a mérőeszközön található hitelesítési matrica igazolja. Bírságtételek, melyek mind a felülvizsgálót, mind pedig a technikai eszköz üzemeltetőjét érinthetik jogszabályellenes magatartás esetén Tűzvédelmi szabálytalanság 13. Szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása 16. a) Tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) b) Tűzoltó készülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) 19. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó eszköz, felszerelés, készülék, berendezés hibáinak igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben annak észlelése óta több mint 8 nap eltelt. 20. Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya 21. Jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása 29. Ha az üzemeltető aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a létesítmény tűzvédelméről ott, ahol ezt jogszabály előírja 37. Ha a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységet a szolgáltató nem az adott jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte 38. A tűzoltó technikai termék, építési termék tűzvédelmi célú ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának, javításának a műszaki előírásokban, vagy a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése, vagy ezen tevékenység során a termék működőképességének veszélyeztetése Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke (Ft) Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke (Ft) 50 000 1 000 000 50 000/készülék 30 000/készülék 60 000 1 000 000 40 000 1 000 000 30 000 1 000 000 100 000 500 000 100 000 1 000 000 100 000 1 000 000 3
A vastagon szedett bírságtételek újak a hatályos szabályozásban, és a tűzoltó-techinkai berendezések felülvizsgálóira vonatkoznak. A gyakorlati tapasztalat azt mutatta, sajnos a szakvizsgával rendelkezők is visszaélnek a kezükbe helyezett jogkörökkel, ezért a jogalkotó szigorította a rájuk vonatkozó előírásokat. A tűzoltó készülékek és a tűzoltóvíz-források felülvizsgálóinak, karbantartóinak tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezniük. Ha ilyen jellegű szolgáltatást veszünk igénybe, célszerű ellenőrizni, hogy a felülvizsgálatot végzőnek van-e erre jogosultsága. A gyakorlatban több esetben történtek visszaélések, hogy illetéktelen személyek tűzoltókészülék-felülvizsgálónak adták ki magukat, és sokszor még meg is büntették az üzlettulajdonosat, cégeket. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról szól a 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet, ebben találunk mintát, hogyan kell kinéznie egy tűzvédelmi szakvizsgának, illetve milyen foglalkozási ágakban dolgozóknak, felülvizsgálóknak kell rendelkezniük a szakirányú végzettségükön kívül tűzvédelmi szakvizsgával. Tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezniük az alábbi munkakörökben dolgozóknak: 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők A tűzvédelmi szakvizsgák a kiadásuktól számított 5 évig érvényesek, érvénytelen szakvizsgával a fenti foglalkozási körök nem láthatók el. A hatóságnak jogában áll a tűzvédelmi szakvizsgát visszavonni, ha a tevékenységet végzőt olyan jellegű jogszabálysértésen érik. A visszavont tűzvédelmi szakvizsgákat a BM OKF honlapján közzéteszi. A felülvizsgálatokra vonatkozó általános előírások Az új OTSZ-ben külön fejezet foglalkozik a felülvizsgálatokkal. A jogszabályi változások ismertetése során mélységeibe nem merültünk bele az egyes fejezetek tartalmának vizsgálatába. A jogszabályban megtaláljuk az általános előírásokat, melyek minden felülvizsgálatra, karbantartásra érvényesek, majd a későbbiekben a szabályozás külön kibontja a speciális előírásokat. Újdonság az üzemeltetői ellenőrzés fogalma, amivel már korábban is találkozhattunk, azonban az új OTSZ konkrétan részletezi. Az üzemeltetői felülvizsgálat tartalma Az üzemeltetői ellenőrzés során az ellenőrzést végző vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét, szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat, az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban dokumentálja, és a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. Az ellenőrzés során meg kell győződni a kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, a sértetlen állapotáról, az észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, a működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, 4
a működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és a működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről. A jogosultsághoz kötött ellenőrzések tartalma túlmutat a szemrevételezéssel történő vizsgálatokon. A vizsgálatot végző már az adott eszköz szét-, illetve összeszerelésével, valamint működési próbájával is meggyőződik a vizsgálat tárgyát képező eszköz megfelelőségéről. Jogosult személy által végzett időszakos felülvizsgálat tartalma az alábbi: vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. Az ellenőrzés végrehajtását az ellenőrzést végzőnek írásban kell dokumentálnia, ennek egy példányát az üzemeltetőnek a helyszínen át kell adni vagy 5 munkanapon belül meg kell küldenie. A jogosult által elvégzett karbantartás főbb szempontjai: vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén, annak időtartama alatt írásban jelzi, és indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére. Működést befolyásoló tényezőt, működésképtelenséget okozó hiba, illetve állapot esetén a hiba súlyosságától függően az üzemeltetőnek gondoskodnia kell annak kijavításáról. Tűzoltóvíz-források felülvizsgálata A legáltalánosabb oltóanyag a víz. A tűzoltók az oltáshoz elengedhetetlen oltóvizet szerezhetik a közműhálózatról, mesterséges tűzivíztározókból vagy természetes vízforrásokból, illetve a saját gépjárműn tárolt készleteiket is felhasználják. A vízforrások üzemeltetőinek biztosítani kell, hogy a tűzoltók a létesítmény számára előírt oltóvízmennyiséget mindenkor akadálytalanul kivehessék, és azok a gépjárművekkel minden esetben megközelíthetőek legyenek. A tűzoltóvízforrásokról nyilvántartást kell vezetni, ennek tartalma az OTSZ szerint az alábbi: a tűzoltóvízforrás egyértelmű azonosítása, a felülvizsgálat időpontja, a felülvizsgálatot végző neve, szakvizsga-bizonyítványának száma, és a felülvizsgálat megnevezése és megállapításai. A felülvizsgálat elvégzésére jogosult személynek karbantartás során az alábbi feladatokat kell ellátnia: Megvizsgálja a tűzoltóvíz-források jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét, az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát, a (szabadtéri) tűzoltóvíz-forrásoknak az év minden szakában tűzoltógépjárművel történő megközelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszerű használhatóságát, a korrózió elleni védelem épségét. Elvégzi a vízhálózatról működő tűzoltóvíz-források esetében a hálózat átöblítését a mechanikai szenynyeződésektől mentes víz megjelenéséig, és a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését. A száraztűzivíz-hálózattal kapcsolatos szabályozás nem változott, szinte teljes egészében a már ismert metódusokat kell alkalmazni. A rendszert félévente kell felülvizsgálni és ötévente nyomáspróbázni szük 5
séges. A nyomáspróbát 15 baros nyomással kell végrehajtani, minimális csepegés a zárószerelvényeknél megengedett. Sokan megkérdezik, miért van szükség száraztűzivíz-vezetékre egy új építésű épület garázsában, és egyáltalán mi értelme annak a vezetéknek amiben nincs víz? Felhívom minden kedves olvasóm figyelmét, hogy a száraztűzivíz-vezetéknek főleg a mélygarázsoknál komoly oltástechnikai indokai vannak. A száraztűzivíz-vezetékeknél felül kell vizsgálni még: a betáplálási pont megközelíthetőségét, a csonkkapcsok meglétét (2 db B ), a szerelvényeket tartalmazó szekrények megközelíthetőségét, a szerelvények épségét és működtethetőségét (csapok nyithatósága), a szekrényben C jelű csonkkapocsnak kell lennie egy azt lezáró kupakkapoccsal, a légtelenítési lehetőséget. Létesítést követően, a használatbavételt megelőzően a föld alatti és a föld feletti tűzcsapok vízhozamát méréssel kell igazolni. A méréshez szakvizsgával, illetve megfelelő eszközzel rendelkező személy szakvéleményét kell kérni. A vízhozammérést az épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni. Abban az esetben, ha a vízhozamot oltóvíztározóból és tűzcsapból együttesen biztosítják, a mérést a tűzcsapra kell végrehajtani. A tározóban található kivehető vízmennyiségből pedig ki lehet számolni, hogy a hiányzó intenzitást képes-e pótolni az előírt ideig a beavatkozók számára. hozzájuk férni, és a működtetésük sem egyszerű. A föld alatti tűzcsapoknál az üzemeltetőnek célszerű odafigyelnie, hogy a tűzcsapszekrény nyitható legyen és tiszta (nem egyszer találkoztam olyan föld alatti tűzcsappal, ahol a szekrényben csak felszíni bányászati tevékenység végrehajtását követően lehetett megtalálni a tűzcsapot és a nyitószerelvényt). A föld alatti tűzcsapoknál ki kell tisztítani a tűzcsapszekrényt, ellenőrizni kell a nyitó-záró szerelvény működését, a zárókupakot le kell tekerni, és a menetes részeket korróziómentesítést követően meg kell zsírozni. A föld alatti tűzcsapoknál előforduló jelenség a szivárgás, ennek legfőbb oka a beépített anyagok, tömítések természetes elöregedése. A szivárgást jelezni kell a felülvizsgálati jegyzőkönyvben az üzemeltető felé, akinek intézkednie kell annak megszüntetéséről és a tűzcsap javításáról. A föld feletti tűzcsapoknál éves teljes körű felülvizsgálatnál az általános feladatokon túl ellenőrizni kell: a csonkkapcsok állapotát, rögzítettségét, a tömítések épségét, állapotát, a kupakkapcsok állapotát, szerelhetőségét, tömítéssel ellátott kupakkapocsnál a tömítés épségét, állapotát, az elveszés elleni biztosítás meglétét, a biztonsági ház, házak állapotát, nyithatóságát, zárhatóságát, a kupakkapcsok levétele után a tűzcsapszelep működtetésével a tűzcsap üzemképességét, a tűzcsapban mérhető statikus nyomást, a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél vagy a tűzcsap vízhozamát és a víztelenítő rendszer működését. A föld alatti és föld feletti tűzcsapokat szintén félévente kell felülvizsgálni a gyártói előírások figyelembevételével, valamint évente teljes körű felülvizsgálatot kell végrehajtani, továbbá a szerelvényeket 5 évente nyomáspróbázni. A föld alatti és a föld feletti tűzcsapok felülvizsgálatánál a kialakításból adódóan vannak eltérések a felülvizsgálat során. Habár a föld alatti tűzcsapokat a jogalkotó igyekszik minél inkább kiszorítani, még mindig nagyon sok helyen találhatók. A legtöbb problémát az okozza, hogy ezek a tűzcsapok nincsenek szem előtt, könnyebben korrodálódnak, nehezebb Elhanyagolt föld alatti, valamint föld feletti tűzcsap 6
A nagyobb létesítmények területén, ahol több tűzcsap is található, a tűzcsapok mellé a régi szabályozás szerint kötelező volt tűzcsapszerelvény-szekrényt elhelyezni. Ennek a föld alatti tűzcsapoknál az alábbiakat kellett tartalmaznia: föld alatti tűzcsapkulcs, állványcső, 2 db C jelű tömlő, 2 db egyetemes kapocspárkulcs, C jelű sugárcső. A föld feletti tűzcsapoknál annyi a különbség a szekrény tartalmát tekintve, hogy ott értelemszerűen nem kell állványcső, hanem helyette 1 db B C áttét kapcsot kell tartalmaznia, valamint a tűzcsapkulcsnak a föld feletti tűzcsaphoz valónak kell lennie. A szerelvényszekrényeket is félévente felül kell vizsgálni, valamint a tartozékaikat ötévente nyomáspróbázni kell. Ellenőrzi a szerelvényszekrényben elhelyezett szerelvények, tartozékok állapotát, a föld alatti vagy föld feletti tűzcsapkulcs vagy az egyetemes kapocskulcsok megfelelősségét és biztonságos használhatóságát gyakorlati próbával; a kulcsokon rendellenes deformáció, repedés nem megengedett, az állványcső működtethetőségét vagy az áttétkapocs állapotát és a sugárcső biztonságos és könnyű működtethetőségét. Elvégzi a szerelvényszekrényen és a szerelvényeken, tartozékokon a gyártó által előírt karbantartásokat. A vizsgálat során nem megfelelőnek minősített szerelvényekről, tartozékokról írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet. Figyelem! Több esetben fordult elő, hogy a felülvizsgáló által elhelyezett plombát felbontottuk hatósági ellenőrzés során, és a friss, féléves karbantartással rendelkező szekrény több éve lejárt nyomáspróbájú tömlőt tartalmazott. A tömlők egyik végén található kapocstól 2 méteres távolságig az alábbi, nyomáspróbára vonatkozó adatoknak kell szerepelniük: a tömlő gyártási éve, a gyártó azonosítója, a gyártás során betartott szabvány, a próbanyomás értéke, a nyomáspróba dátuma, a nyomáspróbát végző azonosítója. Ezeknél a szekrényeknél sok gondot okoz a korrózió. Ennek megelőzése érdekében célszerű azokat rendszeres időközönként felújítani és átfesteni, illetve a beköltöző vadállatok (darazsak) távoltartásáról gondoskodni. Amennyiben olyan szerelvényszekrényünk van, melynek nem nyitott az alja, úgy azon vízelvezető furatoknak kell lenni. Amennyiben ezek eltömődnek, a befolyó víz megáll a szekrényben és károsítja a benne elhelyezett eszközöket. Arra is célszerű figyelmet fordítani, hogy a tárolandó eszközöket függesztve helyezzük el bennük. A szerelvényszekrényeket is évente teljes körűen kell felülvizsgálni, amelynek az általános vizsgálatokon túl tartalmaznia kell az alábbiakat: Szerelvényszekrény föld feletti tűzcsaphoz Az új OTSZ-ben nem szerepel az az előírás, hogy a föld alatti, föld feletti tűzcsaphoz szerelvényszekrényt kell létesíteni, készenlétben tartani. A jogalkotó ezt a hiányt ki fogja küszöbölni, ezért lehetőleg senki ne szüntesse meg a szerelvényszekrényeket. A BM OKF állásfoglalása szerint a meglévő szekrényeket üzemeltetni kell. Most pedig a vezetékes rendszerekről térjünk át a medencés tározókra! Az oltóvíz tárolására alkalmas lehet egy föld alatti tartály, medence vagy valamilyen természetes vízforrás. Az ilyen jellegű tűzoltóvízforrások műszakilag alkal 7
massá történő tétele sok esetben okozhat fejtörést a kivitelezőknek. Például igen kényes téma a természetes vízforrások tűzoltóvízforrásként történő alkalmazhatósága. Oltóvíztározókkal szemben a legfontosabb követelmény, hogy azok tűzoltó gépjárművekkel mindenkor akadálytalanul megközelíthetők legyenek, és a szükséges vízmennyiség minden körülmény között biztonságosan kivehető legyen. A tározóknak legalább 30 m 3 -esnek kell lenniük, és nem lehetnek 7 méternél mélyebben (ennek gyakorlati oka, hogy a gépjárműfecskendők szivattyúinak 8 méter a maximális szívómélysége). A tározókat minden megkezdett 100 m 3 után 1 db 100 mm átmérőjű szívóvezetékkel kell ellátni, melyen egy A -s csonkkapocsnak kell lennie. Több szívóvezeték esetén azok egymástól elhelyezett távolságának legalább 5 méternek kell lennie. A szívóvezetékeknek 0,8-1,2 méteres magasságban kell lenniük a talajtól. Kezdjük az egyszerűbb oltóvíztározókkal, a föld alatt elhelyezett tárolókkal, illetve mivel már találkoztam ilyennel is a föld felszínén elhelyezett földtakarásos tartállyal! A felülvizsgálatukat félévente kell elvégezni, illetve az üzemelés során nyomás alá kerülő részeiket ötévente nyomáspróbázni szükséges. Az oltóvíztározóknál nincs éves teljes körű felülvizsgálat, a nagykarbantartást ötévente kell végrehajtani. A felülvizsgálónak félévente ellenőriznie kell az oltóvíz szintjét, az utántöltő rendszerek épségét, a szívóvezeték állapotát, a lábszelep működését, ha van fűtőrendszer, akkor annak működőképességét. Amennyiben a felülvizsgáló a féléves felülvizsgálat során jelentős mértékű iszaposodást, algásodást tapasztal, azt az üzemeltető felé haladéktalanul jelzi. A korrózió elleni védelem szükségességéről szintén írásban kell tájékoztatni az üzemben tartót. Víztárolók esetében az ötéves teljes körű felülvizsgálat során az általános feladatok túl az alábbiakat kell végrehajtani: a víztároló tisztítását, a víztároló szerkezetének, szigetelésének szükség szerinti javítását, a szívóvezeték nyomáspróbáját, a fémszerkezetek festését és a tároló feltöltését, a szerelvények próbáját. Pár szót még ejtenék a természetes vízforrásokról, illetve a nyitott tűzivíztározókról. Természetes vizek is alkalmazhatók tűzoltóvíz-forrásként, azonban megfelelően kell kialakítani a tűzoltóegységek számára. A gépjárműveknek megfelelő hozzáférést kell biztosítani. A gépjárművek csatlakozási pontjának kialakításához a 2/2002. BM-rendelet tartalmazott konkrét műszaki megoldást. A szívóvezetékeket zsompban kell elhelyezni, melynek az iszaptalanításáról rendszeresen kell gondoskodni. A téli időszakban (és ez minden tűzoltóvízforrásra igaz) úgy kell megválasztani a vízmélységet, hogy a magyarországi fagyviszonyoknak megfeleljen. Hazánkban a fagymélység körülbelül 80 centiméter, tehát a természetes vízforrásoknál, valamint a nyitott medencéknél úgy kell az oltóvízmennyiséget meghatározni, hogy téli időszakban ezt a 80 centimétert nem lehet figyelembe venni. A nyitott medencéknél figyelemmel kell lenni azok szigetelésénél, mivel ez a legegyszerűbb kialakítású medence sok gondot szokott okozni a szivárgás, illetve a belekerülő hulladék, szemét, elhullott állatok és a nem karbantartott tározóknál előbb utóbb megjelenik a nádasodás, gazosodás (ez a természetes vízforrásoknál is igaz). A tűzoltóvízforrások helyes készenlétben tartásának a titka a rendszeres felülvizsgálat és az ellenőrzés. Nem feltétlen kell megvárni a felülvizsgálót a korrózióvédelem elvégzésével, az iszaptalanítással, föld alatti tűzcsapszekrény tisztításával stb. Baj esetén a rendben tartott vízforrásoknál megbízhatunk, hogy azok betöltik rendeltetésüket, és nem fognak meglepetést okozni. Nyitott tűzivíztározó medence 8
Aktuális Új jogszabály a pirotechnikai termékek megfelelőségéről, forgalmazásáról, ellenőrzéséről 2015. április 20-án megjelent a 100/2015. (IV. 20.) Kormányrendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Kormányrendelet, a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Kormányrendelet, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Kormányrendelet módosításáról. Az új jogszabály rendelkezéseinek döntő többsége a pirotechnikai termékek megfelelőségével, forgalmazásával, ellenőrzésével kapcsolatos. Összefoglalónkban a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Kormányrendelet változásaiból a tűzvédelmi szempontú módosításokat tekintjük át. A módosítás több új fogalmat vezet be, köztük az ellenőrzött terület fogalmát, mely a pirotechnikai termék rendőrségi engedéllyel vagy bejelentésről szóló rendőrségi igazolással történő felhasználása során a tevékenységért felelős pirotechnikus által felügyelt terület. Az eddigi szabályozásban is szerepelt az ellenőrzött terület fogalma, de mindössze a polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzat részeként és nem önálló fogalomként, ami a pirotechnikus által kijelölt lezárandó területként definiálta. Változott az ideiglenes tárolóhely fogalma. E fogalom eddig a pirotechnikai termék év végi forgalmazásához kapcsolódó, maximum 2 hónap időtartamra engedélyezhető tárolóhelyet jelentette. A módosítás pontosítja a tárolóhely kialakításának helyét, és kimondja, hogy ideiglenes tárolóhelyet az év végi forgalmazás helyén lehet kialakítani. A módosítás előtt a rendelet a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátéktermék, valamint a T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék esetében meghatározta, hogy azokat kizárólag szaktudással rendelkező személy használhatja. Ugyanakkor a szabályozás nem definiálta a szaktudás mibenlétét. Ennek pontosítására a módosítás új fogalomként vezeti be a szaktudással rendelkező személy definícióját, melynek értelmében a 4. és a T2. pirotechnikai osztályba sorolt termékek tekintetében a pirotechnikus szakképesítéssel vagy pirotechnikai terméküzemeltető szakképesítéssel, a P2. pirotechnikai osztályba sorolt termékek esetében pedig a gyártó által meghatározott szakképesítéssel kell rendelkezni. A módosítás alapján az eddigi fogalmak kiegészülnek a szcenikai tevékenységgel, amely a szcenikus által végzett rendeletben részletezett tevékenységeket jelenti. Tekintettel arra, hogy engedélyen kívül bejelentés alapján is végezhető pirotechnikai tevékenység, ezért szükséges volt a pirotechnikai termék elvesztésével kapcsolatos szabályok kiegészítése a forgalmazás vagy felhasználás bejelentéséről szóló rendőrségi igazolással rendelkező vállalkozással kapcsolatos szabályokkal. A jogszabály számos olyan rendelkezést tartalmaz, ami védőterülethez kötődik, például: a helyszín megválasztásánál figyelembe kell venni a működtetni tervezett pirotechnikai termék védőterületét, beltéri pirotechnikai termék esetén a védőterületen belül csak lángmentesített anyag lehet, a pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése előtt a legnagyobb védőterülethez tartozó területet le kell zárni, erős szél az, amikor a szél sebessége a kilövés irányától a pirotechnikai terméket a védőterületén kívülre eltéríti. Ezzel összefüggésben ugyanakkor a védőterület meghatározásának módja, szempontja jogszabályi környezetben nem volt meghatározva. Ilyen értelemben a módosítás hiánypótló, hiszen rendelkezik a védőterület kiterjedésének meghatározásáról, amely alapján a tűzijáték termék minimális védőterület átmérője vagy a gyártó által megállapított érték, vagy annak hiányában a tűzijáték termék kaliberének ezer 9
szerese, szikraszökőkút esetében a termék működési magassága. A módosítás következtében a pirotechnikai termékek tárolására alkalmas helyek köre kibővült a fémlemez-szekrényben történő tárolás lehetőségével, ahol az egy időben tárolt pirotechnikai termékek összes nettó hatóanyag-tartalma nem haladja meg a 20 kg-ot. A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyen, pirotechnikai termék tárolása idejére meghatározott magatartási szabályok pontosításra kerültek. Az eddigi szabályozás alapján a tárolóhelyen tűzfegyverrel nem lehetett tartózkodni, ez azonban a fegyveres rendvédelmi szervek, fegyveres biztonsági őrség feladatellátását nehezítette meg, miközben a pirotechnikai termékekre nem önmagában a fegyver jelenléte jelent veszélyt, hanem az, ha ott használják is. A módosítás értelmében a tárolóhelyen lehet tűzfegyverrel tartózkodni, de abból ott lövést leadni tilos. Az 1., 2., T1. és P1. pirotechnikai osztályba tartozó termék forgalmazását végző vállalkozás esetén követelmény volt, hogy rendelkeznie kell pirotechnikussal. A módosítás alapján az 1. pirotechnikai osztályba tartozó termék forgalmazásához már nem szükséges pirotechnikusi szakképesítés. A módosítás kimondja, hogy már nem elegendő, ha a vállalkozás rendelkezik pirotechnikussal, hanem ezt követően már az értékesítést végző személynek kell rendelkeznie pirotechnikusi szakképesítéssel. Tekintettel arra, hogy bejelentés alapján is felhasználható pirotechnikai termék, ezért a felhasználáshoz tartozó bejelentésben a módosítás következtében fel kell tüntetni a tárolóhely pontos helyét is település, utca, házszám vagy helyrajzi szám megadásával. Az ideiglenes tárolóhelyek számának korlátozását jelenti a módosítás azon rendelkezése, amely kimondja, hogy egy vállalkozás telephelyenként egy kézi és egy átmeneti tárolóhelyet, illetve az év végi forgalmazási helyein egy-egy ideiglenes tárolóhelyet létesíthet. A bejelentéssel összefüggő változás az is, hogy a felhasználási engedély iránti kérelemben már nem elég nyilatkozni az öt óra eltérésen belüli felhasználásra vonatkozó további kérelmekről, hanem már az öt óra eltérésen belüliekről is szükséges. A maximum 20 kg összes nettó hatóanyag-tartalommal eddig is lehetséges volt 1 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek előzetes bejelentési kötelezettség melletti felhasználása. Ugyanakkor a bejelentéstétel időpontjának maximuma nem volt szabályozva. A módosítás kimondja, hogy az a felhasználás megkezdését megelőzően legfeljebb 30 nappal korábban nyújtható be. A polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzat korábban kimondta, hogy a szerelési tevékenység közben idegen személy nem tartózkodhat a szerelési területen. A módosítás a félreértések elkerülés érdekében előírja, hogy a szerelési tevékenység közben a szerelési területen az ellenőrzést végző hatóság képviselőjén kívül nem tartózkodhat idegen személy. A felhasználási engedélyhez és a bejelentéshez csatolt helyszínrajzon bejelölt ellenőrzött terület megnövelését a módosítás következtében a felhasználás megkezdése előtt legalább 2 órával kell értesíteni, korábban erre időkorlát nem volt megadva. Szabványhírek 2015. áprilisban 2015. áprilisban az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg: MSZ EN 60695-10-2:2015 A tűzveszélyesség vizsgálata. 10-2. rész: Rendellenes meleg. Golyós nyomópróbás vizsgálati módszer (IEC 60695-10-2:2014) az MSZ EN 60695-10-2:2014 helyett. MSZ EN 60695-2-11:2015 A tűzveszélyesség vizsgálata. 2 11. rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek. Végtermékek izzóhuzalos éghe 10
tő ségvizsgálati módszerei (GWEPT) (IEC 60695-2- 11:2014) az MSZ EN 60695-1-11:2014 helyett. MSZ EN 60695-9-2:2015 A tűzveszélyesség vizsgálata. 9-2. rész: A láng felületi terjedése. A vizsgálati módszerek összefoglalása és fontossága (IEC 60695-9-2:2014) MSZ EN 1365-2:2015 Teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 2. rész: Födémek és tetők az MSZ EN 1365-2:2000 helyett. MSZ EN 1366-1:2015 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 1. rész: Szellőzővezetékek az MSZ EN 1366-1:2000 helyett. MSZ EN 1366-12:2015 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 12. rész: Szellőzővezeték-rendszerek nem mechanikus tűzgátló záróelemei MSZ EN 13381-5:2015 Szerkezetek tűzállóságához való hozzájárulás meghatározásának vizsgálati módszerei. 5. rész: Járulékos tűzvédelem beton és acél profillemez együtt dolgozó szerkezetekhez az MSZ ENV 13381-5:2003 helyett. MSZ EN 13823:2010+A1:2015 Építési termékek tűzveszélyességi vizsgálatai. Egy égő tárgy hőhatásának kitett építési termékek, a padlóburkolatok kivételével az MSZ EN 13823:2011 helyett. Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Milyen végzettség szükséges a tűzvédelmi feladatok ellátásához egy gazdálkodó szervezetben? A tűzvédelmi előadói bizonyítványom alapján kérdezem, hogy elláthatom-e a munkahelyemen (gazdálkodó szervezet) a tűzvédelmi feladatokat? A rendelet 5. mellékletének 2. f pontja alapján megfelelő-e a tűzvédelmi előadói bizonyítványom, amely OKJ 52 86 107-es számú? Válasz Tekintettel arra, hogy a kérdésből nem derül ki pontosan milyen feladatokat, milyen munkahelyen lát el, ezért általánosságban az alábbi választ adjuk. A kérdéshez mellékelt bizonyítvány megfelel a 9/2015. (III. 25.) BM-rendelet 5. melléklet 2. a) pontban meghatározott középszintű tűzvédelmi szakképesítés igazolására. Ezzel a bizonyítvánnyal Ön olyan helyen láthat el tűzvédelmi feladatokat, ahol a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BMrendelet középszintű tűzvédelmi szakképesítés meglétét írja elő, azaz: a) a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, forgalomba hoz, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, forgalmazott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter, b) a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja az 1000 m 2 -t, de legfeljebb 10 000 m 2, c) a gazdálkodó szervezet ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végez és a családtagokkal együtt a munkavégzésben részt vevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy d) a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet vagy bérel, da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadóképességű helyiség található, db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, de legfeljebb 2000 fő, vagy dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik, és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de legfeljebb 100 fő. 11
Szilárd éghető anyagok szabadtéri tárolásának kialakítása A szilárd éghető anyagok szabadtéri tárolásához a korábbi OTSZ tárolási egységeket adott meg. Ez az új OTSZ-ben nem szerepel. Ha most kell kialakítanom a szabadtéri tárolást, akkor a meghatározott max. tűzszakasz méreten kívül mit kell figyelembe vennem? Hagyhatom figyelmen kívül a korábbi tárolási egység méreteit? Válasz Az új OTSZ a tűzszakasz méretén felül a tárolási egység térfogatát nem szabályozza, annak megállapítása a tervező, beruházó, üzemeltető feladata, illetve felelőssége. Utánvilágító jel alkalmazása Ahol a régi OTSZ megengedi az utánvilágító jel alkalmazását, ott az új OTSZ kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelet ír elő. Fent maradhat-e március 5-e után az utánvilágító jel, vagy le kell cserélni? Válasz Az utánvilágító jelek, menekülési jelek tekintetében meglévő épületeknél, azok átalakítása esetén az átalakítás mértékében és körében kell figyelembe venni az új OTSZ rendelkezéseit. Tehát visszamenőleg nem kell átalakítani azokat, de az átalakítással, bővítéssel érintett területeken már az új szabályokat kell alkalmazni. Van-e az oltóanyagegységre vonatkozóan átváltási arány? Az új OTSZ-ben a tűzoltó készülék meghatározásához használt oltóanyagegységre vonatkozóan van valamilyen átváltási arány, hogy a régi oltóteljesítmény több készülék esetén hogyan adódik össze? Pl. 15 oltóegységet egy épületben (üzletben) a 16. táblázat szerint 1 db 12-kg-os 55A 233B C oltásteljesítményű poroltóval tudok teljesíteni, ami nem praktikus. Helyette inkább 6 kg-os poroltót tennénk be, de abból milyen és mennyi felel meg a 15 oltóegységnek? Össze kell adnom pl. 2 db 34 A-st, ami összeadva 2 10, azaz 20 oltó egység? Válasz Nem szükséges átváltási arányt keresnie, hiszen tökéletesen értelmezi a jogszabály mellékletét. A 16. melléklet 1. táblázata meghatározza, hogy 1 db, adott teljesítményű tűzoltó készülék mekkora oltóanyagegységet jelent. Ebből következik, hogy az egyes tűzoltó készülékek oltóanyagegysége összeadódik, ha több darabot vagy eltérő teljesítményűt tartanak készenlétben. Helyes az a megállapítás, hogy 2 db 34 A-s tűzoltó készülék oltóanyagegysége: 20. A példában említett 15 oltóanyagegység így számos kombináció eredményeként kijöhet úgy, hogy az egyes tűzoltó készülékek oltóanyagegységének összege elérje vagy meghaladja a 15-öt. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VII. évfolyam, ötödik szám, 2015. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft. 12