Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bodolyabér Felsőegerszeg Magyarhertelend Meződ Oroszló Palé Sásd Szágy Tarrós Tormás Varga Vázsnok

Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bodolyabér Felsőegerszeg Magyarhertelend Meződ Oroszló Palé Sásd Szágy Tarrós Tormás Varga Vázsnok

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés...2 1. 1. KONZORCIUMI SZINTŰ KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM SZÜKSÉGESSÉGE, CÉLJA... 2 1. 2. TÖRVÉNYI HÁTTÉR ISMERTETÉSE... 3 1. 3. A KONZORCIUMOT LÉTREHOZÓ ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSÁNAK A BEMUTATÁSA:... 4 2. Helyzetelemzés...5 2. 1 DEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGOK... 6 2. 2 MUNKAERŐ-PIACI SAJÁTOSSÁGOK BEMUTATÁSA... 10 2. 2. 1. Képzettségi szint... 10 2. 2. 2. A foglalkoztatottság, munkanélküliség, inaktivitás elemzése, a szociális helyzet bemutatása:... 10 2. 3. A KISTÉRSÉG GAZDASÁGI HELYZETE... 12 2. 3. 1. Az önkormányzatok gazdasági helyzete:... 12 2. 3. 2. A kistérség gazdasági szerkezete:... 13 2. 4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA ÉS ELÉRHETŐSÉGE A BEAVATKOZÁSI TERÜLETEN... 15 2. 4. 1. A közszolgáltatások elérhetősége... 15 2. 5. AZ OKTATÁSI FELADATELLÁTÁS RENDSZERE ÉS ANNAK ELÉRHETŐSÉGE:... 20 2. 5. 1. Az óvodai feladatellátás:... 20 2. 5. 2. Az óvodai infrastruktúra:... 27 2. 5. 3. Az óvodai nevelő-munka bemutatása:... 28 2. 6. AZ ALAP-ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS FELADATELLÁTÁSA... 30 2. 6. 1. Az alapfokú oktatás feladatellátásának helyzete:... 30 2. 6. 2. Az általános iskolák bemutatása... 36 2. 6. 2. 1. TOT Sásdi Általános Iskolája... 36 2. 6. 2. 2. Általános Iskola Baranyajenő... 46 2. 6. 2. 3. Sásdi Vendéglátóipari Középiskola... 51 2. 6. 2. 4. Sásdi Zeneiskola...53 2. 7. A HELYZETELEMZÉS AKTUÁLIS VÁLTOZÁSAI A 2008. OKTÓBER 1. ADATOK TÜKRÉBEN:... 55 2. 7. 1. Konzorcium területén működő Társulásokban bekövetkezett változás... 55 2. 7. 2. A településeken vizsgált HH és HHH, illetve SNI koncentráció... 55 2. 7. 3. Az óvodai feladatellátás... 56 2. 7. 4. Az iskolai feladatellátás... 57 2. 8. A HELYZETELEMZÉS ÖSSZEGZÉSE:... 62 3. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján szükséges esélyegyenlőségi beavatkozások...64 4. Célmeghatározás...69 4. 1. ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK 2008 2013... 69 4. 1. RÖVIDTÁVÚ CÉLOK:... 70 4. 2. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK:... 71 4. 3. HOSSZÚTÁVÚ CÉLOK:...71 5. AKCIÓTERV...72 6. Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések...77 7. KOCKÁZATELEMZÉS...77 8. MONITORING...79 9. NYILVÁNOSSÁG...80 10. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS...80 11. KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉGEK...82 12. ÉRVÉNYESÜLÉS, MÓDOSÍTÁS...83 13. ELFOGADÁS...83 1

1. Bevezetés 1. 1. Konzorciumi szintű közoktatási esélyegyenlőségi program szükségessége, célja A közoktatási terület egyik fontos eleme az esélyegyenlőség megteremtésének. Ez jelenti egyben, hogy a település biztosítja az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségét az esélyteremtés támogató lépések megvalósítását (pl. akadálymentesítés), a sajtos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulókra koncentráltabban összpontosító pedagógiai tevékenységet, a közoktatást ellátó intézményeiben. Hangsúlyos a fenti célok megvalósítását elősegítendő együttműködés szükségessége, az érintettek fejlesztésében szerepet vállaló, közszolgáltatást ellátó intézmények (egyészségügyi, szociális, közművelődési, sport), önkormányzati és civil szervezetek tevékenységei összehangolásának fontossága. A gyermekek személyiség fejlesztésében, nevelésben az első és legfontosabb intézményes nevelés a bölcsődei ellátás, majd óvodai nevelés, amely meghatározó szerepet tölt be a gyermekek szocializációjában. Különösen fontos ez a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. Kiemelt feladat, hogy az amúgy is nehéz körülmények között elő, vagy sajátos nevelési igénye miatt a családban megkülönböztetett figyelemben részesülő kisgyermekek, az intézményes nevelés során a többi gyermekkel együtt szocializálódjanak, legyen számunkra természetes közeg az olyan közösség, ahol nincs hátrányos megkülönböztetés, ahol a befogadó környezetben természetes fejlődési ütemüknek megfelelően fejlődik személyiségük. Hasonlóan jelentős szocializációs színtér az általános iskola és a középiskola, ahol a tanulók a család mellett a hétköznapjaik jelentős részét töltik el, ezért az óvoda erőfeszítései akkor hoznak eredményt, ha itt is folytatódik, az együttnevelés pedagógiai alapelveit megvalósító nevelés-oktatás. Nem véletlen tehát, hogy a közoktatási törvény kiemelt céljai, alapelvei között megjelenik az esélyegyenlőség elve, az egyenlő bánásmód elve, illetve mindazok az oktatás modernizációját, a szemléletváltozást, a szakmai, tartalmi, módszertani paradigmaváltást segítő intézkedések, amelyek az oktatási intézmények és a családok együttműködésével jelentős változásokat hoznak az esélyegyenlőség biztosítása terén. E közoktatási esélyegyenlőségi program is e célból készül. Feltárja Sásd mikro-érségben tekintetében a közoktatási esélyegyenlőség biztosításának jelenlegi helyzetét, és meghatározza azon célokat, beavatkozásokat, amelyek megvalósításával a város eleget tud tenni az esélyegyenlőség előmozdítását elősegítő kötelezettségeinek, célirányosan és tervszerűen tesz lépéseket az esélyteremtés érdekében. 2

1. 2. Törvényi háttér ismertetése A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 85 4. bekezdése előírja, hogy a települési önkormányzatoknak vagy önállóan, vagy más helyi önkormányzattal közösen a közoktatási feladatai megszervezéséhez önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervet szükséges készíteni. Ennek az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét, szolgáló intézkedéseket. E törvény 89 / a 12. bekezdése arról rendelkezik, hogy hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy az önkormányzat rendelkezzen a fenti intézkedési tervvel, benne az esélyegyenlőségi intézkedésekkel. A fenti, esélyegyenlőségi tervvel kiegészült intézkedési tervnek 2007. december 31-ig el kell készülnie a 132.. 6 bekezdése rendelkezése szerint. önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, esélyegyenlőségét, szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkezéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31-éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítőjének. Az intézkedési terv megléte az előfeltétele annak, hogy az önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat-társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati fenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel-2008. szeptember 1-től köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2010. augusztus 31-ig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni. Mindezek mellett a terv a következő jogszabályok, és információk alapján készült el: - Alkotmány 4. (1) bek., 70/a. - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. tv. - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 89/a. (5) bek. - 1992 évi XXII. törvény a Munkatörvény könyvéről 70/a. (1-4) bek. - 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet, rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről, - 14/1994.(VI. 24.) MKM sz. rendelet, a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról - 22/2005. (III. 1.) OM rendelet, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről, 3

- 12/2007. (III. 14.) OKM rendelet, az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről - Az intézmények által kitöltött adatlapok, a hivatali dolgozóktól kapott információk, egyéb adatok, 1. 3. A konzorciumot létrehozó önkormányzatok társulásának a bemutatása: Települések Oktatási Társulása: Az alapítás éve: 1997. A társulásban résztvevő települések szakmai feladat ellátási területenként: 1. szociális étkeztetés: Sásd város, Felsőegerszeg, Meződ, Palé, Varga és Vázsnok községek Települések Oktatási Társulása 2. óvodai feladatellátás: Sásd város, Felsőegerszeg, Meződ, Oroszló, Palé, Tarrós, Varga és Vázsnok községek Települések Oktatási Társulása Sásdi Óvodája 3. általános iskolai oktatás feladatellátása: Sásd város, Bodolyabér, Felsőegerszeg, Magyarhertelend, Meződ, Oroszló, Palé, Tarrós, Varga és Vázsnok községek Települések Oktatási Társulása Sásdi Általános Iskolája 4. pedagógiai szakszolgáltatás: a sásdi kistérség területe, a Sásdi Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján, továbbá Bodolybér és Magyarhertelend sásdi általános iskolájába járó tanulói Települések Oktatási Társulása Sásdi Általános Iskolája Az intézmény alaptevékenységének szakágazati besorolása: 841116 Önkormányzati intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai Alaptevékenységek: 552312 óvodai intézményi étkeztetés 552323 iskolai intézményi étkeztetés 55411 munkahelyi vendéglátás 751757 önkormányzati intézmények ellátó, kisegítő szolgáltatásai 853255 szociális étkeztetés 701015 saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Települések Oktatási Társulás Sásdi Általános Iskolája: Az intézmény szakágazati besorolása 852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével). Alaptevékenységek: 801214 általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 4

801225 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános iskolai nevelése, oktatása 805113 Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás 805212 Pedagógiai szakszolgálat 924036 diáksport 751952 közoktatási intézményben végzett kiegészítő tevékenység Baranyajenő és Baranyaszentgyörgy Intézményfenntartó Társulása Alapítás éve: 1998 Az Intézmény neve: Várhegy Óvoda Baranyajenő Alaptevékenységek: 80115 Óvodai nevelés, iskolai előkészítés 801126 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációs óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése Baranyajenő és Baranyaszetgyörgy, Szágy községek Intézményfenntartó Társulása Alapítás éve 1977 Az Intézmény neve: Baranyajenői Általános Iskola Szakágazat szerinti besorolás: 80120 Alaptevékenységek: 80121-4 Nappali rendszerű, általános iskolai nevelés, oktatás 80591-5 Oktatást kiegészítő egyéb tevékenységek, oktatási célok és egyéb feladatok 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók (tanulásban akadályozott, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, valamint vak és gyengén látó tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, integrált oktatása 80511-3 Napközi-otthoni ellátás Baranyaszentgyörgy kilépett a társulásból, és társulási szándékáról nyilatkozatot tett a TOT Tanácsnak, aki még nem tárgyalta a felvételét a községnek a társulásba. Tormási Óvodai Társulás Az alapítás éve: 2001 Az intézmény neve: Napközi Otthonos Óvoda Alapító önkormányzatok: Tormás és Szágy községek 2. Helyzetelemzés 5

A helyzetelemzés célja, hogy jól beazonosíthatóvá tegye azokat a közoktatásban jelen esetlegesen megjelenő szegregációs és szelekciós mechanizmusokat, amelyek korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket, sértve az esélyegyenlősége jogát. Fontos eleme az oktatási esélyegyenlőségnek az: Igazságosság (fairness), mely annak biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények ne jelentsenek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában. Befogadás (inclusion), amely azt jelenti, hogy mindenki számára biztosított az oktatás alapvető szintje. Az igazságosság és a befogadó oktatás az egyik leghatásosabb eszköz a társadalom egyenlőbbé és méltányosabbá tételére. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatási helyzetére a közoktatási intézményekben. Kiemelten fontos horizontális szempont az intézmények nevelési és oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a konzorcium területén diszkrimináció-mentesség, a szegregáció-mentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. 2. 1 Demográfiai sajátosságok Az elmúlt egy évszázad migrációs, gazdasági, társadalmi, politikai folyamatai és fordulatai, történelmi kataklizmái drámai módon alakították át a Baranyai-hegyhát településszerkezetét; a 19-20. századforduló kistelepüléseinek és átlagos falvainak döntő többsége száz év leforgása alatt apró- és törpefaluvá olvadt. Alig akad néhány olyan település, amelyik megőrizte volna induló pozícióját, s ugyanabban a településkategóriában maradt; ilyen Palé, Oroszló, Baranyajenő. 1. táblázat: Az élve születési és halálozási adatok 2006-ban. Település neve Élve születések Halálozás száma Természetes szaporodás, fogyás 1. Baranyaszentgyörgy - 4 fő - 4 2 Baranyajenő 8 fő 9 fő - 1 3. Felsőegerszeg 3 fő 3 fő 0 4. Meződ 1 fő 5 fő - 4 5. Palé 2 fő - 2 6. Sásd 23 fő 36 fő - 13 7. Szágy - 1 fő - 1 8. Oroszló 3 fő 3 fő 0 9. Tarrós 1 fő 5 fő - 4 10. Varga 6 fő 5 fő 1 6

Település neve Állandó népesség száma Állandó népességszám változása 1990-2006 Változásszázalékos megoszlásban Baranyaszentgyörgy 167 fő + 20 fő + 11. 98 Baranyajenő 489 fő + 25 fő + 5. 1 Felsőegerszeg 150 fő - 41 fő - 27. 3 Meződ 144-36 fő - 25 Palé 114 fő - 6 fő - 5. 26 Sásd 3 382 Fő - 348 fő - 10. 29 Szágy 163 fő + 48 fő + 29. 45 Oroszló 347 fő - 40 fő - 11. 53 Tarrós 125 fő - 24 fő - 19. 2 Varga 118 fő + 12 fő + 10. 17 Vázsnok 140 fő - 15 fő - 10. 71 Tormás 355 fő + 101 fő + 28. 45 Magyarhertelend 679 fő - 60-8. 84 Bodolyabér 285-50 - 17. 54 Összesen: 6. 658 fő -414 fő - 6. 22 11. Vázsnok - 3 fő - 3 12. Tormás 6 fő 7 fő - 1 13. Magyarhertelend 7 fő 10-3 14. Bodolyabér - 4-4 Összesen: 60 fő 95 fő - 35 2. táblázat: lakónépesség száma és annak változásának a megoszlása Nagyjából a térségi tendenciákhoz simul a Sásdi mikro-térség viselkedése, legalábbis, ami a természetes szaporodás egyenlegét illeti -42. 6 ezrelék, Oroszlón a halálozások, és születések száma az ezredfordulót megelőző évtizedben kiegyenlítette egymást, s ugyancsak nulla értéket mutat Felsőegerszeg község. E kuriózumoktól eltekintve, az egyenleg mindenütt negatív. A népességszám változásának mutatójában a mikro-térség települései polarizált mintát mutatnak, az egyik póluson áll a jelentős veszteséget mutató Felsőegerszeg, Meződ, Oroszló, Tarrós, Vázsnok, Magyarhertelend, Bodolyabér, valamint Palé a maga szerényebb negatív értékével. A másik póluson pedig a népességvonzó Baranyaszentgyörgy, Szágy, Varga, Baranyajenő, Tormás található. Sásd települését érintő fogyást a fenti táblázat összesítő eredménye alapján a mikro-térség települési népességszám változásai kiegyenlítettebbé teszik. Ha összehasonlítjuk, hogy ugyanebben az időszakban a TOT fenntartó 8 település összességében 498 fővel csökkent a népesség. A rendelkezésre álló 2006-os statisztikai adatok szerint a belföldi vándorlási különbözet negatív értéket mutat Sásd (-7), Baranyaszentgyörgy (-14), Meződ (-5), Palé (-7) Szágy (-8), Varga (- 19), Tormás (-5) és Bodolyabér (-2) esetében. Pozitív értéket jelöl Felsőegerszeg (4), Oroszló (1), Tarrós (5), illetve Magyarhertelend (2). 7

3. táblázat: Az elvándorlás jellemzői településenként Település neve Közeli Közeli Távoli Távoli Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre településre városba településre városba Baranyaszentgyörgy 1 2 1 1 2 1 1 Baranyajenő 1 2 1 1 2 1 1 Felsőegerszeg 2 2 1 1 1 1 1 Meződ 1 2 1 1 1 1 1 Palé 2 1 1 1 1 1 1 Sásd 2 3 3 4 1 1 1 Szágy 1 2 1 1 2 1 1 Oroszló 2 3 2 2 3 1 1 Tarrós 1 1 1 1 1 1 1 Varga 1 2 2 1 1 1 1 Vázsnok 2 1 1 1 1 1 1 Tormás 1 2 1 1 2 1 1 Magyarhertelend 2 3 2 2 3 1 1 Bodolyabér 2 3 2 2 3 1 1 *1= egyáltalán nem jellemző - 5=nagyon nagy, mértékben jellemző A tizenkét településből 12 re jellemző kisebb- nagyobb mértékben az elvándorlás. A helyzetelemzést segítő adatlapon 12-en jelölték az elvándorlás irányának a közeli települést és várost is. Ebből következik, hogy a migráció folyamatán belül a mikro-térségnek van lakosságmegtartó szerepe is. 4. táblázat: a bevándorlás jellemzői településenként Település neve Közeli Közeli Távoli Távoli Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről településről városból településről városból Baranyaszentgyörgy 1 1 1 1 1 1 1 Baranyajenő 1 1 1 1 1 1 1 Felsőegerszeg 1 3 2 1 1 1 1 Meződ 3 3 1 1 1 1 1 Palé 2 1 2 2 1 2 1 Sásd 4 3 2 2 1 1 1 Szágy 1 1 1 1 1 1 1 Oroszló 2 3 3 3 2 1 4 Tarrós 1 1 1 1 1 1 5 Varga 1 2 2 1 1 1 1 Vázsnok 2 3 1 1 1 1 1 Tormás 1 1 1 1 1 1 1 Magyarhertelend 2 3 3 3 2 1 4 Bodolyabér 2 3 3 3 2 1 4 *1= egyáltalán nem jellemző - 5=nagyon nagy, mértékben jellemző A mikro-térségből 4 település jelölte hogy jellemző a bevándorlás. A folyamatnak két iránya van, hiszen környező aprófalvakból költöznek be Sásdra, a kistérség egyetlen városában, és a községekbe is letelepednek a várósból érkezők. Négy település emelte ki magas értékmutatóval, hogy külföldről is érkeznek lakók a településükre, Oroszló, Tarlós, Magyarhertelend, Bodolyabér. A kistérségben lévő 8

települések közül sokan ápolnak élő testvértelepülési kapcsolatokat, és magas a német nemzetiség száma is. A népesség adatai között fontos bemutatni az ellátási területet igénybe vevő korosztályi alakulást, és a gyermekek kalkulált jövőbeni létszámának alakulását. Ezek fontos mutatók, hogy a gyermekek esélyegyenlőségét biztosító technikailag, és pedagógiai módszereiben is magas színvonalú oktatási intézmény hosszú távon fenntartható-e, illetve milyen földrajzi távolságon belül elérhető. 4. táblázat: lakónépességen belül a gyermekek aránya Település neve Állandó népesség 0-18 évesek száma Arányszám száma Baranyaszentgyörgy 167 fő 28 fő 16. 77 Baranyajenő 489 fő 135 fő 27. 60 Felsőegerszeg 150 fő 27 fő 18. 00 Meződ 144 28 fő 19. 44 Palé 114 fő 25 fő 21. 93 Sásd 3 382 Fő 554 fő 16. 38 Szágy 163 fő 30 fő 18. 40 Oroszló 347 fő 64 fő 18. 44 Tarrós 125 fő 16 fő 12. 80 Varga 118 fő 29 fő 24. 58 Vázsnok 140 fő 24 fő 17. 14 Tormás 355 fő 87 fő 24. 51 Magyarhertelend 679 fő 132 fő 19. 44 Bodolyabér 285 fő 55 fő 19. 30 Összesen: 6. 658 fő 1234 fő 18. 53 A táblázat adatsora a 12. 80 és a 27. 60 között mutatnak az értékek. Magasabb a gyermekek aránya Baranyajenőn (27. 60 ), Vargán (24. 51 ), Tormáson (24. 51 ), alacsonyabb ez az aránymutató Tarróson (12. 80), Sásdon (16. 38), Vázsnokon (17. 14 ). A 14 településen összesen 1. 234 fő 0-18 éves korú gyermek él, mely a teljes lakónépesség 18. 53 - a. 5. táblázat: A konzorcium összesített demográfiai mutatói 2007 Összesített adatok Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Konzorcium településein 6. 583 fő 6. 658 fő 175 fő 147 fő 566 fő 357 fő Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) - 414 9

2. 2 Munkaerő-piaci sajátosságok bemutatása 2. 2. 1. Képzettségi szint A rendszerváltást követő időszak egyik fontos fejleménye Magyarországon, hogy mindenekelőtt a középfokú oktatás, valamint a felsőfokú képzés expanziójának eredményeként emelkedik a népesség általános képzettségi szintje. A Sásdi kistérségben is érzékelhető tendenciáról van szó, hiszen 1990- hez képest minden oktatási szinten javultak a képzettségi mutatók. E kétségtelenül kedvező fejlemény ellenére azonban romlott a kistérség relatív pozíciója, vagyis a javulás mértéke elmaradt mind a megyei, mind az országos szinthez képest. 1990-ben a 14 évesnél idősebb népességen belül a legalább befejezett általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a kistérségben 68. 7 volt, ekkor a megyei érték 76. 5, az országos átlag 74. 1. 2001-ben a megfelelő korú népesség 71. 2 százaléka fejezte be a nyolc osztályt, ám ekkor a megyei átlag 91. 1, az országos, pedig 90, a kistérség elmaradása az átlagoktól a tíz évvel korábbi 6-8 százalékpontról 20 százalékpontra nőtt. A 14 évesnél idősebb népességen belül a legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 1990-ben 14. 3, a megyei érték 24. 7, az országos 23. 1. 2001-ben a megfelelő arányok a kistérségben 19. 5, a megyében 34. 1, míg országosan 36. 9, az induló 10 százalékpontos elmaradás közel kétszeresére nőtt, 20 százalékponttal emelkedett. Mikro-térségi szinten a legkedvezőbb képzettségi mutatókkal a sásdi rendelkezik, ami a mikro-és egyben kistérségi központnak, illetve az ott megtalálható közintézményeknek, közszolgáltatásoknak, funkcióknak köszönhető. Úgy a befejezett általános iskolai végzettséggel rendelkezők (86), mint a középfokú iskolát végzettek (26. 2) és a diplomások (5. 7) tekintetében érvényesül ez az elsőbbség. 2. 2. 2. A foglalkoztatottság, munkanélküliség, inaktivitás elemzése, a szociális helyzet bemutatása: A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a rendszerváltást követő évtizedben a Sásdi kistérségben, drámai mértékben összeszűkült a gazdaságilag aktív népesség. A kilencvenes évek elején még közel hétezer fő dolgozott lakóhelyén vagy a térség településeiről eljáróként, ez a szám 2001-re 4 374 főre csökkent. A számszerű visszaesés értelemszerűen a térség nagylélekszámú településein Sásdon és Mágocson volt a legnagyobb. A Baranyai-hegyháton a gazdasági szerkezet összeroppanását, a munkaerőpiac radikális összezsugorodását nem követte a szerkezetváltással kísért újraépülés, ahogy nem bővült a munkaerőpiac sem, és a kilencvenes években munkanélkülivé, inaktívvá vált nők és férfiak túlnyomó többsége tartósan kiszorult a szegmentálódott, kisméretűvé vált munkaerőpiacról. 10

A Baranyai-hegyhát kistérségét tartósan magas szintű munkanélküliség és még tartósabbnak tűnő inaktivitás jellemzi, ami különösen a közlekedési zsákhelyzetben fekvő apró- és törpefalvak sajátja. A Sásdi kistérség példaszerű és szomorú bizonyítékát nyújtja a területi, települési, képzettségi, munkaerőpiaci-és hátrányok szétbogozhatatlan összefonódásának, egymást erősítő hatásának. A legnagyobb veszély a szegénységhez vezető csapdahelyzet újratermelődése, az, hogy a következő generációk számára sem nyílik ajtó a munkaerőpiacra. 5. Táblázat: szociális helyzet mutatói településenként Település neve Munkanélküli ek száma / relatív mutató (2) Ebből tartós munkan élküli Rendszere s szociális segélyezet t háztartás Rendszere s szociális segélyezet t fő Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek arányszám (1) HHH gyermekek száma a településen, a szülői nyilatkozatok száma szerint: Baranyaszentgyörgy 30 fő/ 15. 83 20 fő 12 12 fő 25 fő/ 89. 29-15 fő 2 fő 13 fő Baranyajenő 80 fő/ 15. 51 65 fő 33 33 fő 88 fő/ 65. 18-82 fő 33 fő 75 fő Felsőegerszeg 12 fő/ 11. 88 1 fő 2 2 fő 14 fő/ 51. 85-14 fő 1 fő - 3 fő Meződ 10 fő/ 9. 43 2 fő 4 4 fő 14 fő/ 50. 00-12 fő 0 fő 0 fő Palé 16 fő/ 18. 39 4 fő 7 7 fő 22 fő/ 88. 00-21 fő 6 fő 6 fő Sásd 161 fő/ 7. 52 52 fő 63 63 fő 170 fő/ 30. 69-169 42 fő 40 fő Szágy 31 fő/26. 61 28 fő 21 21 fő 20 fő / 66. 67-16 10 fő 6 fő Oroszló 32 fő/22. 33 20 fő 29 29 fő 40 fő/ 62. 50-48 fő 2 fő 2 fő Tarrós 6 fő/10. 47 5 fő 6 6 fő 15 fő/ 93. 75-18 fő 0 fő 1 fő Varga 17 fő/19. 32 4 fő 10 10 fő 11 fő/ 37. 93-19 fő 6 fő 6 fő Vázsnok 15 fő/14. 29 6 fő 6 6 fő 8 fő/ 33. 33-4 fő 1 fő 1 fő Tormás 41 fő/18. 55 35 fő 28 28 fő 60 fő/ 68. 96-57 fő 37 fő 38 fő Magyarhertelend 28 fő/6. 30 24 fő 28 28 fő 120 fő/90. 90 5 fő Bodolyabér 13 fő/7. 18 11 fő 13 13 fő 42 fő 38 fő 0 fő 3 fő *1-es mutatószám a településen élő gyermekek számának, illetve a gyermekvédelmi kedvezményben részesülők arányát mutatja. *2-es mutatószám a nyilvántartott munkanélküliek a munkavállalói korú népesség -ában. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek száma általánosan magas az érintett 12 településen. Két eltérő érték, a Sásd városának csak 30 körüli aránya, mely mutatja, hogy a kistérségi központban jobb a családok jövedelmi helyzete, mint az apró és törpefalvakban. A Tarróson mutatkozó közel 100 - os érték, pedig azt jelenti, hogy az önkormányzat, minden gyermek részére biztosítja a kedvezményt. Az adatszolgáltatás során pontos arányt lehet számolni a településen élő hátrányos helyzetű gyermekek arányában, addig a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számáról nincs pontos adat, mivel alacsony a nyilatkozó szülők száma. Ez beavatkozást igényel, feladatot határoz meg a polgármestereknek, gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást nyújtóknak, illetve az intézményvezetőknek. 11

Ha a munkanélküliek és munkavállaló korú népesség százalékos arányát hasonlítjuk össze, akkor is Sásdon a legkedvezőbb az arány, hasonló alacsonyabb értéket mutat Meződ. Egyedül Sásd mutatója alacsonyabb, mint a megyei átlag (8, 23), de ez az érték is magasabb az országos átlagnál (6. 20). A két mutató között egyenes arányosság mutatkozik a 12 település vizsgálatában. 2. 3. A kistérség gazdasági helyzete 2. 3. 1. Az önkormányzatok gazdasági helyzete: ezer Ft 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Komlói Mohácsi Pécsi 6. táblázat: A saját bevételek, ezen belül az adóbevételek Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári Saját bevétel A régió átlagos saját bevétele Balatonföldvári Barcsi Csurgói Fonyódi Kaposvári Lengyeltóti Marcali Nagyatádi Siófoki Tabi Bonyhádi Dombóvári Paksi Szekszárdi Tamási Ebből: adóbevétel Ebből: a régió átlagos adóbevétele A diagram jól szemlélteti a Sásdi Kistérség forráshiányának mértékét. Látható, hogy szerényebb mutatókkal csak a Sellyei körzet rendelkezik. Ezek az értékek messze elmaradnak mind a régiós, mind az országos átlagtól. Ennek oka egyrészről a magas munkanélküliség és az alacsony jövedelem-színvonal, másrészről pedig a közepes méretű vállalkozások alacsony száma és a nagyvállalatok hiánya. A kistérség önkormányzatai rendszeresen csak a TEKI, CÉDE és az ÖNHIKI forrásaira tudnak pályázni, mert a legkisebb önrész előteremtése is óriási nehézséget okoz. Kivételt képez Sásd városa, amely a többiekhez képest számottevő iparűzési adó-bevétellel rendelkeznek, és ezt önrészként felhasználva rendre sikerrel vonnak be Európai Uniós pályázati forrásokat beruházásaik megvalósításába. Sásd részéről erőteljes törekvések mutatkoznak az eddigi tapasztalatokra építő újabb projektek megvalósítására, mely egyúttal a mikro-térségi központ szerepet is erősítené. 12

2. 3. 2. A kistérség gazdasági szerkezete: Az alábbi táblázat segítségével megállapítható, hogy a mezőgazdaság szerepe a fejletlenebb térségekhez hasonlóan a Sásdi Kistérségben is meghatározó. Az örök sereghajtó Sellyei és Sásdi Kistérségeken kívül az ipari-, építő-ipari profilú vállalkozások száma mindenhol jelentősen meghaladja a mezőgazdasági vállalkozásokét. Azonban az is tisztán látszik a megyei összehasonlításban, hogy nem a mezőgazdasági vállalkozások száma magas, hanem az ipariaké rendkívül alacsony. 7. táblázat: Regisztrált vállalkozások gazdasági ág szerint 2005 1 Mezőgazdaság, Szálláshelyszolgáltatás, posta, gazdasági Szállítás, A többi Kistérség, Ipar, Kereskedelem, vad-, erdő-, megye, régió építőipar javítás halgazdálkodás vendéglátás távközlés ág Komlói 156 607 615 327 134 1 708 Mohácsi 420 864 842 290 162 1 911 Pécsi 529 3 578 4 510 1 441 963 16 752 Pécsváradi 94 280 176 104 69 442 Sásdi 180 180 207 90 47 352 Sellyei 166 89 127 62 28 242 Siklósi 388 488 924 591 110 1 323 Szentlőrinci 138 165 213 76 54 462 Szigetvári 294 372 355 147 57 684 Megye összesen 2 365 6 623 7 969 3 128 1 624 23 876 Dél-Dunántúl összesen 7 613 15 364 18 446 14 629 3 680 50 132 Az iparra jellemző az építőipari cégek, a kisebb ruha-, fém-, és faipari vállalkozások jelenléte, de többségük a fejlesztések hiánya, valamint a külföldről beáramló olcsó áru miatt egyre inkább elveszíti piacait. A potenciális munkaerő képzettségének javítása, a készségek, képességek kellő megalapozása, s ez által piacképes humánerőforrás megteremtése javíthat a kistérség vonzerején. 1 A KISTÉRSÉGEK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE Dél-Dunántúl, KSH Pécs 2006 13

8. táblázat: Regisztrált vállalkozások létszám-kategória szerint 2005 2 0 és 250 és Kistérség, megye, 1 9 10 19 20 49 50 249 ismeretlen több régió Összesen fős létszámú szervezet Komlói 1 021 2 433 52 23 17 1 3 547 Mohácsi 1 213 3 121 70 49 32 4 4 489 Pécsi 8 811 18 198 447 222 80 15 27 773 Pécsváradi 325 805 20 10 4 1 1 165 Sásdi 271 748 18 13 6 0 1 056 Sellyei 205 491 8 6 4 0 714 Siklósi 1 231 2 522 40 20 11 0 3 824 Szentlőrinci 280 805 10 9 4 0 1 108 Szigetvári 498 1 356 30 11 14 0 1 909 Megye összesen 13 855 30 479 695 363 172 21 45 585 Dél-Dunántúl összesen 31 707 75 309 1 565 837 396 50 109 864 Ebből az összehasonlító adatsorból a kisvállalkozások dominanciája emelkedik ki, a középvállakozások száma csak a sellyei és szentlőrinci kistérségekhez képest tűnik jelentősnek, Pécshez és a többi kistérséghez viszonyítva gyakorlatilag egy szinten van a három körzet. 9. táblázat: Külföldi érdekeltségű vállalkozások 2004 3 Vállalkozás Saját tőke Egy ebből: ebből: Kistérség, megye, vállalkozásra kizárólag összesen, külföldi régió jutó saját tőke, Összesen külföldi millió Ft részesedés, ezer Ft tulajdonú millió Ft Komlói 28 15 479 181 17 116 Mohácsi 95 55 4 758 4 351 50 086 Pécsi 294 143 42 640 31 518 145 034 Pécsváradi 18 6 516 358 28 658 Sásdi 16 9 436 406 27 244 Sellyei 4 4 179 179 44 662 Siklósi 95 73 2 849 2 764 29 994 Szentlőrinci 7 5-41 -10-5 843 Szigetvári 33 20 2 645 2 577 80 150 Megye összesen 590 330 54 461 42 324 92 307 Dél-Dunántúl összesen 1 305 757 168 375 148 023 129 023 2 A KISTÉRSÉGEK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE Dél-Dunántúl, KSH Pécs 2006 3 A KISTÉRSÉGEK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE Dél-Dunántúl, KSH Pécs 2006 14

A külföldi tőkéről szólva azt mondhatjuk, hogy jelenléte nem meghatározó tényező a Sásdi Kistérségben, bár a katasztrofális szentlőrinci és sellyei adatokhoz képest a mért adatok a befektetők minimális bizalmára utalnak. A német nemzetiségi képzésre jobban, célirányosabban építkezni lehetne osztrák és német befektetőket megcélozva. 2. 4. Közszolgáltatások biztosítása és elérhetősége a beavatkozási területen 2. 4. 1. A közszolgáltatások elérhetősége A 10. táblázat együttesen mutatja a következő közszolgáltatások elérhetőségét a területen, így feldolgozásra került településenként az óvodai az alsó, és felső tagozatos általános iskolai ellátás, az alapfokú művészeti ellátás, a szakszolgáltatás ellátási területei. Egyben a bölcsőde, családi napközi, iskolai napközi, házi gyermekfelügyelet, családok átmeneti otthona, a gyermekjóléti szolgáltatások elérhetősége került feldolgozásra. 15

Település Óvodai nevelés Általános iskolai Általános iskolai Alapfokú művészetoktatás Közoktatási Esélyegyenlőségi oktatás Intéz 1- k edési oktatás Terv 5-2008-2013 Gyógypedagógi ai ellátás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsa 4. 8. Sásd H H H H Pécs 35 km Pécs 35 km Pécs 35 H H Pécs 35 km H Oroszló Sásd 5 km. Sásd 5 km Sásd 5 km Sásd 5 km. Pécs 28 km. Pécs 28 km. Pécs 28. k Sásd 5 km. Sásd 5 km. Pécs 28 km. Tarrós Sásd 5 km. Sásd 5 km Sásd 5 km Sásd 5 km. Pécs 40 km. Pécs 40 km Pécs 40 km Sásd 5 km Sásd 5 Pécs 40 km. Sásd 5 Felsőeger. Sásd 4 km. Sásd 4 km Sásd 4 km Sásd 4 km. Pécs 39 km. Pécs 39 km. Pécs 35 km Sásd 4 km Pécs 4 Pécs 39 km. Sásd 4 Meződ Sásd 4 km. Sásd 4 km Sásd 4 km Sásd 4 km. Pécs 39 km. Pécs 39 km. Pécs 39 km Sásd 4 km Sásd 4 Pécs 39 km. Sásd 4 Palé Sásd 4 km. Sásd 4 km Sásd 4 km Sásd 4 km. Pécs 39 km. Pécs 39 km. Pécs 39 km Sásd 4 km Sásd 4 km. Pécs 39 km. Sásd 4 k Varga Sásd 6 km. Sásd 6 km Sásd 4 km Sásd 4 km. Pécs 41 km. Pécs 41 km. Pécs 41 km Sásd 4 km. Sásd 4 km. Pécs 41 km. Sásd 4 Vázsnok Sásd 2 km. Sásd 2 km Sásd 2 km Sásd 4 km. Pécs 37 km. Pécs 37 km. Pécs 37 km Sásd 2 km. Sásd 2 km. Pécs 37 km. Sásd 2 Bodolyabér Magyarhert elend Magyarsz ék 5 km. Sásd Magyarhertelend H Magyarsz ék 5 km Sásd Magyarsz ék 5 km. Sásd Magyarsz ék 5 km. Sásd Komló 10 km. Pécs 20 km. Pécs 20km. Pécs 20 km Komló 10 km. Komló 10 km. Pécs 25 km. Pécs 25 km. Pécs 25 km. Komló 10 km. Komló 10 km. Komló 10 km. Sásd Gyógytestnevel és Pécs 20 km. Komló 10 km. Pécs 25 km. Komló 10 Sásd Baranyajen. H H H Sásd 5 km. Pécs 30 km. Pécs 30 km Pécs 30 km Sásd 5 km. HM 4 Pécs 30 km. HM 4 Baranyaszentgyörgy Baranyajen ő 3 km. Baranyaje nő 3 km. Baranyaje nő 3 km. Sásd 5 km. Pécs 33 km. Pécs 33 km. Pécs 33 km Sásd Baranyajenő 3 km. Pécs 33 km. Baranyaj enő 3 km Tormás H Baranyaje nő 8 km. Sásd 13 Gödre 13 Baranyaje nő 8 km. Sásd 13 Gödre 13 Gödre 13 km. Sásd 13 km. Pécs 41 km Pécs 41 km. Pécs 41 km Sásd 13 km. Sásd 13 km. Pécs 33 km. Sásd 13 km. Szágy Tormás 7 km. Gyermekjól éti szolg. Baranyaje nő 15 km. Gödre 18. Bölcsőde Baranyaje nő 15 km. Gödre 18. Családi napközi Gödre 18 km. Pécs 50 km. Pécs 50 km. Pécs 50 km. Iskolai napközi Házi gyermekfelügye let Sásd H E E H E E Oroszló Sásd 5 km. E E Sásd 5 km. E E Tarrós Sásd 5 km. E E Sásd 5 km. E E Felsőeger. Sásd 5 km. E E Sásd 4 km. E E Meződ Sásd 4 km. E E Sásd 4 km. E E Palé Sásd 4 km. E E Sásd 4 km. E E Varga Sásd 6 km. E E Sásd 2 km. E E Vázsnok Sásd 2 km E E Sásd 2 km E E Bodolyabér Magyarhert E E Magyarszék E E elend Sásd Magyarhertelend HM-4 E E Komló 10 km. E E Baranyajen. Sásd 5 km. E E H E E Baranyaszentgyörgy Sásd 5 km. E E Sásd 5 km. E E Tormás Sásd 13 km. E E Baranyajenő 8 km E E Szágy HM-4 E E Baranyajenő 15 km. E E Gödre 18 km. Családok átmeneti otthona Sásd 18 km. Sásd 18 km. Pécs 50 km Sásd 18 km. Jelmagyarázat H = helyben E = ellátatlan HM 2 = helyben, más településről kijáró szakember (ek) heti hány órában M 4 = más településen - távolsága 10. táblázat: A közszolgáltatások elérhetősége a beavatkozási területen élők részére 16

Az óvodai és általános iskolai ellátást a települési önkormányzatok a teljes beavatkozási területen intézményfenntartó társulások keretében biztosítják. A társulások a bevezető részben már bemutatásra kerültek. Az általános iskolák biztosítják alsó tagozatban a napközi otthonos ellátást, illetve iskolaotthont, felső tagozaton pedig a tanulószobai ellátást. Azokról a településekről, ahol nincs helyben intézmény a mikro-térségben a gyerekeknek 2- és 15 km távolságot, kell megtenni az óvodáig, illetve az iskoláik. Az átlagos távolság 4 5 km. A legkisebb út a 2 km, a legnagyobb távolság 15 km. A bejárási idő, így 5-30 perc. A bejáró gyerekek a földrajzilag közúton megközelíthető, legközelebb lévő intézménybe járnak a legnagyobb százalékban. Bodolyabér, Magyarhertelend, Szágy és Tomás elhelyezkedéséből adódik, hogy több település is egyforma feltételekkel megközelíthető, így itt szórtabb a gyerekek iskolaválasztás, több településen is végzik az a 8 osztályt. Alapfokú művészetoktatás Sásdon van, a települési önkormányzat saját fenntartású intézményében, melynek 1 tagozata Baranyajenőn működik. Bodolyabér és Magyarhertelend a Komlói kistérséghez tartozik, így az ellátások egy részét ott is egyaránt, igénybe veszik a lakói. Szakszolgáltatás bemutatása: 11. táblázat: A szakszolgálat ellátásának módja a kistérségben Az ellátási terület a Kt. 34. szerint Kistérség, ill. intézmény látja el Megyei önkormányzat (BPSzSzK) látja el 34. a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás X 34. /b X 34. /c, tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység X 34. /d nevelési tanácsadás X 34. /e logopédiai ellátás X 34. /f továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás X 34. /g konduktív pedagógiai ellátás X 34. /h gyógytestnevelés X A kistérségi ellátás a Sásdi Általános Iskola szervezeti keretében, annak egyik önálló épületben Sásdon, illetve az intézményekhez kihelyezve, utazó szakemberrel történik. A Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja (BPSzSzK) a nevelési tanácsadást Sásdon, a többi ellátást pedig Pécsett biztosítja. 17

12. táblázat: Az ellátottak számának alakulása a 2006/2007. tanévben, a kistérségi ellátásban Logopédia Gyógytestnevelés (iskola) Helyiség Óvoda Iskola Baranyajenő 8 5 11 Gödre 6 8 23 Kisvaszar 8 Mágocs 17 5 25 Mindszentgodisa 12 11 22 Sásd 30 46 66 Tormás 7 Vásársdombó 9 20 67 Összesen 97 95 214 Megjegyzés: Vásárosdombón a gyógytestnevelést az iskola biztosítja. 13. táblázat: Ellátásra szorulók száma a kistérségi ellátásban 2007. október 1.-én Logopédia Helyiség Óvoda Iskola Gyógytestnevelés (iskola) Baranyajenő 7 3 10 Gödre 7 9 18 Kisvaszar 8 Mágocs 12 11 18 Mindszentgodisa 17 7 18 Sásd 31 43 63 Tormás 6 Vásársdombó 10 13 97 Összesen 98 86 204 Megjegyzés: Vásárosdombó továbbra is önállóan látja el a gyógytestnevelést. 14. táblázat: Humánerőforrás A kistérségben élő, dolgozó szakemberek száma Az ellátatlan ignyek függvényében a szükséges szakszolgálati létszámfejlesztés Logopédus 2 1 gyógytestnevelő 2 Megjegyzés: 1 fő logopédus álláshelyét jelenleg megbízási jogviszonyban óraadók látják el. Az intézményegység-vezetői megbízással párhuzamosan szükségessé válik az álláskeret 1 fővel történő növelése. A fentieken kívül Vásárosdombón 1 fő gyógytestnevelőt alkalmaznak. A szakszolgálati ellátás a kistérségben a különböző ellátási formákban (helyi, kistérségi, megyei) teljes. A szükséges feltételrendszer (épület, taneszközök, utazási feltételek) biztosított. 18

társulás látja el. A gyermekjóléti és családsegítői szolgáltatást 2008. január 1-től a kistérségben többcélú A Gyermekjóléti Szolgálat alapellátás keretében történő családgondozás, védelembe vett, az átmeneti nevelésbe vett gyermekek családgondozása esetszámát a következő táblázat mutatja települési lebontásban. Adattal a 12 Sásdi mikró-térségbe tartozó településről rendelkezünk. 15. táblázat: gyermekjóléti szolgálat esetszáma, települési lebontásban / 2007. december 31. adatok/ Település/ Gondozott gyermekek száma Baranyajen ő Baranyasze ntgyörgy Felsőegers zeg Meződ Oroszló Alapellátás 9 0 3 0 1 3 28 0 0 7 4 1 56fő Védelembe vett 9 0 0 0 1 1 9 1 0 2 2 0 25fő Átmeneti nevelt 2 0 0 0 1 0 3 1 1 3 0 0 11fő Pártfogói felügyelet áll Összes esetszám alatt Palé Sásd 2 2 0 0 0 0 1 1 0 1 0 1 8 22 2 3 0 3 4 41 3 1 13 6 2 100 Szágy Tarrós Tormás Varga Vázsnok Összes: Az esetszám település szintű összehasonlításában kiemelkedik a Baranyajenői esetszám nagysága. A településen 135 fő gyermek él, közülük gyermekjóléti szolgáltatásban, illetve gyermekjóléti szakellátásban 22 fő részesül, ez a 0-18 éves korosztály 16. 30 -a. Az adatok közül ki kell emelni, hogy az alapellátás mellett gondozott 9 gyermek mellett, 9 gyermeket vett a település jegyzője védelembe, mely mutatja a szülők együttműködési készségének hiányát, illetve a súlyos veszélyeztetést. Sásdon, ahol 554 0-18 éves korú gyermek él, szintén 9 gyermek van védelemben. Összesen a mikro-térségi központban 41 gyermek részesül gyermekjóléti szolgáltatásban, gyermekjóléti szakellátásban. Ez 7. 4. A mikro-térségen belül kiugróan magas a Baranyajenőn történő esetkezelések száma. Még magasabb esetszámot mutat Tormás, mely egy zsáktelepülés, a közúti távolsága is a legtöbb Sásdtól. A területen ellátatlan a bölcsődei szolgáltatás mellett a családi napközi, házi gyermekfelügyelet, mint a gyermekek napközbeni ellátásának formái, illetve a családok átmeneti otthona. A mikro-térségben így nem biztosított a 0-3 éves korosztály intézményi ellátása, mely segítheti a szülő munkába állását, esetlegesen tanulmányai folytatását, egyben olyan ellátási formák, 19

melyek a veszélyeztetett gyermekek esetében segíthetik a gyermekek családban maradásának esélyét, a másodlagos szocializáció korai színterei lehetnek. A családok átmeneti otthona a szociális krízishelyzetek megoldásában ad segítséget, mely fokozottabban jelen van a sokszorosan leszakadó településeken. 2. 5. Az oktatási feladatellátás rendszere és annak elérhetősége: 2. 5. 1. Az óvodai feladatellátás: 16. táblázat: Az óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei Az intézmény Szervezeti formája Fenntartója A társuláshoz a székhelye közös igazgatás székhelyközségen kívültartozó önkormányzatok önálló ÁMK tagintézménye az ált. isk.-val települési önkormányzat fenntartói társulás Baranyajenő x X Baranyaszentgyörgy Sásd x X Bodolyabér (kistérségen kívüli), Felsőegerszeg,Magyarhertelend (kistérségen kívüli) Meződ, Oroszló, Palé, Tarrós, Varga, Vázsnok. Óvodai feladatok ellátására Bodolyabér és Magyarhertelend nem társult korábban sem. Tormás x X Szágy Összesen 3 o 0 0 3 Az óvodai ellátottság teljesen lefedett. Valamennyi önkormányzat eleget tesz a törvényben előírt ellátási kötelezettségének. Mindhárom intézmény intézményfenntartó társulás hozta létre, és önálló intézményként működik. A Sásdi Kistérség Közoktatás Fejlesztési Tervében megfogalmazottan a TOT Sásdi óvodája a 2008. szeptember 1- el létrejövő ÁMK tagintézménye lesz. A létrejövő integrált intézménnyel a Napközi Otthonos Óvoda (Tormás) és Várhegyi Óvoda Baranyajenő szakmai együttműködésével. 20

Település Helyben HH HHH 17. táblázat: A közoktatási feladatmegosztás mértéke és arányai: Óvoda Más településre eljár HH HHH Óvodák Társuláson belüli településre HH HHH Társuláson kívüli településre HH HHH 1: Sásd 75 fő 27 10 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2. Oroszló 0 0 0 13 0 0 12 5 1 1 0 0 3. Tarrós 0 0 0 4 2 0 3 2 0 1 0 0 4. Felsőeger. 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 5. Meződ 0 0 0 5 2 0 5 2 0 0 0 0 6. Palé 0 0 0 5 5 0 5 5 0 0 0 0 7. Varga 0 0 0 2 2 0 2 2 0 0 0 0 8. Vázsnok 0 0 0 2 1 0 2 1 0 0 0 0 9. Bodolyabér 0 0 0 4 2 0 3 2 0 1 0 0 10 Magyarhertelend 17 9 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11. Baranyajen. 22 17 17 0 0 0 0 0 0 0 0 0 12. Baranyaszentgyör gy 0 0 0 2 1 1 2 1 1 0 0 0 13. Tormás 12 8 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 14. Szágy 0 0 0 4 2 2 4 2 2 0 0 0 15. Összesen: 126 fő 61 fő 33 fő 42 fő 17 fő 1 39 fő 22 fő 4 fő 3 fő 21

A 16 táblázat mutatja, hogy a konzorcium területén óvodai ellátásban részesülő gyermekek közül 126 fő saját településén működő intézményben tudja igénybe venni az ellátást. Közülük 61 fő a hátrányos helyzetű, és 33 fő a halmozottan hátrányos helyzetű, e szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, akik saját településükön tudják igénybe venni a szolgáltatást 33. A települési óvodák befogadóak, nem folytatnak a szegregációt erősítő felvételi gyakorlatot. Azokon a településeken élő óvodás korú gyerekek, ahol lakóhelyükön nincs óvodai intézmény, más településen tudják igénybe venni a szolgáltatást. Ez a vizsgált időpontban 42 gyermeket érint. Közülük 17 fő a hátrányos helyzetű és 1 fő a halmozottan hátrányos helyzetű. Ebből a létszámból 39 fő az aki, a lakóhely szerinti települési önkormányzat által fenntartott konzorciumon belül veszi igénybe a szolgáltatást. Közülük 22 fő a hátrányos helyzetű és 4 fő a halmozottan hátrányos helyzetű. Mindössze 3 gyermek jár a társulásokon kívüli óvodába, ők is 3 településről, tehát csak egy-egy gyermeket érint ez településenként, ami azt mutatja, hogy nem tendenciát jelentő folyamatról beszélünk, hanem az óvoda választása mögött egyéni családi szempontok vannak. Az intézményfenntartó társulások területi elhelyezkedés közelségét, a közúton való elérhetőséget figyelembe véve alakultak meg. Őket közvetlenül közút köti össze. A település neve: honnan? 18. táblázat: A helyben lakó és a bejáró gyerekek száma Helyb en lakó Bejáró összese n iskolabusszal /óvodabussza l falugondnok i szolgálattal A bejárók közül Tömegközlekedéss el egyéb módon (pl. szülővel jár be) Baranyajenő 22 Baranyaszentgyöry 2 2 Gödre 1 1 Sásd 75 Varga 2 1 1 Vázsnok 2 2 Felsőegerszeg 1 1 Oroszló 12 8 4 Meződ 5 4 1 Palé 5 5 Tarrós 3 2 1 Tormás 12 Szágy 4 4 Baranyaszentgyörgy 2 2 Az utazás időtartama 5-30 perc. A gyerekek felnőtt kísérete a tömegközlekedési eszközön (VOLÁN autóbusz) nem minden esetben megoldott. Falugondnoki szolgálat, csak két gyermek esetében biztosítja a bejárást. Magas arányú az egyéb módot illető megoldással közlekedő gyermekek száma (szülő, gépkocsival viszi gyermekét) 22

19. táblázat: Az óvodába járó gyerekek társadalmi összetételét jelző legfontosabb mutatók feladat-ellátási hely szerint Közülük hátrányos helyzetű A hh közül halmozottan hátrányos helyzetű Beírt Óvodák létszám Baranyajenő 24 22/ 91, 7 19 fő/ 79. 16* Sásd 105 44/ 42 11 fő/ 10. 48* Tormás 18 13/ 72, 2 10 fő/ 55. 55* Összesen: 147 79/ 53, 7 40 fő/ 27. 21 *A halmozottan hátrányos gyerekek aránya a beíratott gyermekek létszámhoz viszonyítva Kiemelkedően magas Baranyajenőn a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű óvodás gyermekek aránya, az érték jelentős még Tormáson is. Sásdon is meghaladja a 40 -ot a hátrányos helyzetű gyermekek aránya /42 /, ezen belül, azonban 11 - ot ér el a halmozaottan hátrányos helyzetben élő óvodások száma. 20. táblázat: Az óvodai feladatok a települések vonatkozásában Baranyaj enő Baranyas zentgyör Felsőege rszeg Meződ Oroszló Palé Sásd Szágy Tarrós Tormás Varga Vázsnok Magyar hertelen Bodolya bér Óvodai intézmények száma Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 1 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 25 0 0 0 0 0 100 0 0 25 0 0 25 0 21 2 1 5 13 5 75 4 4 12 2 2 17 9 17 81 17 81 2 100 2 100 0 0 0 0 2 40 0 0 5 38, 5 1 7, 7 5 100 0 0 27 36 10 13, 3 2 50 2 50 8 66, 7 6 50 4 0 0 1 0 1 10 0 0 0 0 0 3 0 2 50 0 0 2 70 0 0 1 50 0 0 9 53 0 0 0 0 0 0 23

Az óvodába be nem íratott 3 évet betöltött HHH gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gy. csoportok száma (gyógyp. együtt) 2 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 4 0 0 1 0 0 1 0 A 19. táblázat alapján a konzorciumot létrehozó települések között 4 település található, ahol van olyan gyermek, aki betöltötte a három évet, de nem jár óvodába, a 16 gyermek között 4 van, aki halmozottan hátrányos helyzetű Sásdon és Baranyajenőn.. A helyzetelemzésben a 17. táblázat, illetve a 18, 19 táblázat adatai és a helyzetelemzést segítő adatlap elemei szerint adunk választ, arra a kérdésre, hogy biztosított-e minden halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára, az óvodai ellátás. Egyben arra is, hogy igénybe veszik-e azt. Baranyajenő: A településen élő 3-5 évesek száma 18 fő, 21 helyben lakó gyermek jár a települési óvodába. Az óvodai férőhelyek száma 25 fő. A beíratottak közül, 17 fő hátrányos helyzetű, közülük 17 fő halmozottan hátrányos helyzetű. 4 3. életévét betöltött gyermek nincs beíratva az óvodába, közülük 2 halmozottan hátrányos helyzetű. Etnikailag szegregált lakókörnyezetben 4 3-5 éves korú gyermek él, mindannyian halmozottan hátrányos helyzetűek, és közülük nem járnak ketten óvodába. A telepszerű körülmények között 8 házban élnek a családok, ez a település egyik utcájának a végéhez kapcsolódó zárt lakókörnyezet. A területen van vezetékes víz, és elektromos áram. Az otthon maradó, 3 éves kort betöltő két gyermek családjában kisebb testvérekkel az édesanya folyamatosan otthon van. Baranyaszentgyörgy: Az óvodafenntartó társulás másik települési önkormányzata, mely a feladatellátást a társuláson belül a Baranyajenőn működő óvodában biztosítja. A településen 3 3-5 éves korú gyermek él, közülük ketten Baranyajenőre járnak óvodába, közülük ketten hátrányos helyzetűek, akik közül 1 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézményfenntartói társulás óvodája biztosítani tudja a két településen élő halmozottan hátrányos helyzetű 3 év feletti gyermekek intézményi ellátását. Sásd: A településen élő 3-5 éves korú gyermek száma 61 fő, a településen működő Települések Oktatási Társulása Sásdi Óvodájába 75-en járnak, más településre óvodás korú gyermek nincs beíratva. A 75 gyermek közül 37 hátrányos helyzetű, 10-en pedig halmozottan hátrányos helyzetűek. Külterületen nem él óvodás korú gyermek. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyerekek száma 10 fő, közülük halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 2 fő. 24

Varga: az óvodai feladatellátást biztosító intézményfenntartó társulás (Települések Oktatási Társulása Sásdi Óvodája) tagja. A településen a 3-5 éves korosztály száma 2 fő. A TOT Sásdi Óvodájába jár 2 fő, akik közül ketten hátrányos helyzetűek, és nincs a gyermekek között halmozottan hátrányos helyzetű. Külterületen és etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem élnek a település lakói. Vázsnok: az óvodai feladatellátást társult tagként a TOT Sásdi Óvodájában biztosítja, Kettő gyermek jár ebbe az intézménybe, közülük 1 fő hátrányos helyzetű, és nincs ebben az ellátási formában részesülő halmozottan hátrányos helyzetű. Külterületen és etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem él gyermek. A 3-5 éves korosztályban egy gyermek él a településen. Felsőegerszeg: az óvodai feladatellátást társult tagként a TOT Sásdi Óvodájában biztosítja, a 3-5 éves korosztályban 1 gyermek él a településen, és 1 gyermek jár Sásdra óvodába, Ő nem hátrányos helyzetű. Külterületen, illetve szegregált lakókörnyezetben nem él gyermek a településen. Oroszló: az óvodai feladatellátást társult tagként a TOT Sásdi Óvodájában biztosítja, a településen 12, 3-5 éves korú gyermek él. 13 fő jár óvodába, 12-en Sásdra, 1 gyermek Magyarszékre. A 13 főben 6 hátrányos helyzetű, közülük pedig 1 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Külterületen, és etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem él gyermek a településen. Meződ: az óvodai feladatellátást társult tagként a TOT Sásdi Óvodájában biztosítja, a településen 3-5 éves korúak száma 5 fő. Óvodába 5 fő jár (ebből Sásdra 5 fő), közülük ketten hátrányos helyzetűek, nincs halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. 1 fő az óvodába be nem íratott 3. életévét betöltött gyermek. Külterületen és etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem él gyermek. Palé: az óvodai feladatellátást társult tagként a TOT Sásdi Óvodájában biztosítja, a településen élő 3-5 éves korúak száma 4 fő. 5 fő jár óvodába (ebből Sásdra 5 fő), közülük 5 hátrányos helyzetű, nincs halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. 1 fő az óvodába be nem íratott 3. életévét betöltött gyermek. Külterületen és etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem él gyermek. Tarrós: az óvodai feladatellátást társult tagként a TOT Sásdi Óvodájában biztosítja, a településen 3 5 éves korúak száma 3 fő. Óvodába jár 4 fő (ebből Sásdra 3 fő, Vásárosdombóra 1 fő), ketten hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetű nincs. Külterületen és etnikailag szegregált lakókörnyezetben nem él gyermek. A település a Vásárosdombó körjegyzőséghez tartozik, az 1 gyermek szülei Vásárosdombón dolgoznak, ezért oldják meg ott a gyermekük óvodai ellátását. Az intézményfenntartói társulás óvodája biztosítani tudja a hét településen élő halmozottan hátrányos helyzetű 3 év feletti gyermekek intézményi ellátását. Tormás: az óvodai feladat-ellátást intézményt fenntartó társulás formájában biztosítja településen lévő óvodájában. Tormáson 12 3-5 éves gyermek él, és 12 gyermek jár helyben óvodába, közülük 8 hátrányos helyzetű, akik között 6 halmozottan hátrányos helyzetű. Külterületen egy gyermek él, aki jár 25