Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg SZAKDOLGOZAT Balogh Bence Nappali tagozat Pénzügy szak Adó, illeték szakirány 2011

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg A gépjármű adóztatás Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatánál Balogh Bence Nappali tagozat Pénzügy szak Adó, illeték szakirány 2011 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város bemutatása 5 3. Az adózás története 6 3.1. Magyarországon 7 3.1.1. Az adók rendszerének kialakulási feltétele 8 3.1.2. Az adópolitika 8 3.2. Európai Unió tagországaiban 9 4. Az önkormányzat adóztatási rendszere 11 4.1. Az adózási folyamat általánosan 11 4.2. Az önkormányzat által kivetett adók 13 4.2.1. Helyi adók 13 4.2.2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város által alkalmazott adók 16 4.2.3. Helyi adók számviteli elszámolása 21 4.3. Átengedett központi adók 22 4.3.1. Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó 22 4.3.2. Gépjárműadó 23 5. Gépjármű adóztatás jogszabályi háttere 24 5.1. Gépjárműadó bevezetésének főbb okai 24 5.2. Működése, jellemzői 24 5.3. Változások a gépjárműadózásban kronológiai áttekintés 26 5.4. Gépjárműadó az önkormányzatok szemszögéből 38 5.5. Jövőbeni esetlegesen várható változások a gépjárműadózásban 40 6. A jelenleg hatályban lévő gépjárműadó törvény gyakorlati alkalmazása Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatánál 41 6.1. Alapja, mértéke 43 6.2. Kedvezmények, mentességek 44 6.3. Megállapítása, elszámolása 46 6.4. Ellenőrzése 48 6.5. Végrehajtása 50 6.6. Gépjárműadó alakulása az adóbevételekben 2006 2010 között Nagykanizsa Megyei Jogú Városban 53 2

6.7. A 2011. évi költségvetésben tervezett gépjárműadó bevételek Nagykanizsán 56 7. Jogorvoslat a gépjárműadózásban 58 8. Összefoglalás 60 9. Irodalomjegyzék 62 10. Ábrák és táblázatok jegyzéke 64 11. Mellékletek 65 Konzultációs lap Nyilatkozat 3

1. Bevezetés Abban a nehéz gazdasági helyzetben, amelyben ma Magyarország próbál helytállni, egy gazdálkodó szervezetnek nem könnyű talpon maradni, főleg úgy, hogy a működéshez szükséges források nagy részét a polgárok zsebeiből kell kivennie. Ebben az esetben konkrétan a magyar önkormányzatokra gondolok, hiszen ők döntő és egyben speciális szerepet töltenek be az állam politikai, társadalmi, gazdasági és szervezeti életében, valamint el kell látniuk mindazokat a közfeladatokat, amelyeket a törvény rájuk ruházott. Ez egyre nagyobb és nagyobb terhet jelent a helyi önkormányzatoknak, ugyanis az állam anyagilag fokozatosan kevesebb juttatással támogatja őket. Így hát a bevételek növelésére van szükség. A bevételek jelentős részét kivetett adók formájában próbálják megszerezni. Általában helyi adókat vezetnek be, de vannak amelyeket az állam valamilyen formában átenged nekik. Egy ilyen átengedett központi adó a gépjárműadó, amelyet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatán keresztül ahol szakmai gyakorlatomat töltöttem - szeretném bemutatni a szakdolgozatomban. Választásom azért esett a gépjárművek adóztatására és nem valamelyik helyi adóra, mert úgy gondolom, hogy eléggé érdekes és változatos, valamint manapság talán már nincs is olyan háztartás vagy vállalkozás, ahol ne lenne legalább egy gépjármű. Tehát akárhonnan is nézzük a magyar társadalom jelentős részét érinti ez a téma. Mielőtt azonban bármilyen konkrétumokat mondanák a gépjárművek adóztatásával kapcsolatban, egyrészről szeretném bemutatni az adott várost, másrészről azt, hogy az adókivetés gyakorlata miként valósul meg az önkormányzatoknál. 4

2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város bemutatása Nagykanizsa évszázadok óta tölti be az összekötő kapocs szerepét. Szlovénia, Muraköz termékei innen mentek tovább Grazba, az Adriától Alpokig tartó kereskedelemben is fontos szerepe volt. A Kanizsa név szláv eredetű szó Knysa, jelentése (a fejedelemé, hercegé) arra utal, hogy a térség egy ilyen főrangú személy birtokában volt. Kanizsa nevével 1245-ben találkozunk először oklevélben. Alispánja az Osi nemzetségből való Lőrinc, aki a Kanizsai család megalapítója. A település gyorsan fejlődött, a XIV. században már mezővárosi kiváltságot kapott, vámszedési joga volt, és keddi napokon heti vásárt tarthatott ( ezt a hagyományt máig is megőrizte a város ). Szigetvár mellett Kanizsa volt a Délvidék legfőbb erőssége a XVI. században. A XVIII. század elején német, horvát, rác telepesek költöztek a területre. Belőlük ötvöződött össze Kiskanizsán az a sajátos néprajzi csoport, mely a város lakosságától nemcsak nyelvileg, hanem viseletében, életmódjában is elkülönült. Szinte kizárólag földműveléssel foglalkoztak. A gyors fejlődéssel együtt járó polgárosodás érlelte meg a tanulás és a szellem művelésének igényét. Batthányi Lajos nádor támogatásával 1765- ben elemi és gimnáziumi osztályokban indult meg az oktatás a piarista rend vezetésével. Nagykanizsáról indult útjára többek között Virág Benedek, Király Pál, Deák Ferenc, Kaán Károly, Hevesi Sándor és dr. Mező Ferenc. Az 1860-as években újabb fejlődés indult meg Kanizsán. Osztrák-Magyar és Angol- Magyar bankok is fióktelepet nyitottak Kanizsán. Azonban a háború következményei a várost is erősen sújtották. A háborús mélypontból az olajbányászat emelte ki a várost. Az EUROGASCO amerikai monopólium sikeres kőolajkutatásait követően megalakult a Magyar Amerikai Részvénytársaság. A magyar olajipar központja Nagykanizsa lett. Megépült a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár ma ( DKG-EAST Rt ). A MAORT utódjaként a Kőolaj Fúrási Vállalat ( KFV ) napjainkban pedig a ROTARY Fúrási Kft. Az egykori kefegyárból alakították ki a Kanizsa Bútorgyárat, a belőle kinőtt KANIZSA TREND Kft termékeit pedig szívesen látják Európa szerte. 1965-ben avatták fel a mai TUNGSRAM Rt elődjét, amely ma a GENERAL ELECTRIC csoporthoz tartozik. Nagyvállalat volt a KANIZSAI SÖRGYÁR, mely mára megszűnt de e néven forgalmazott termékét ma is élvezhetjük. Nagykanizsának ma egységes városképe van, szép látványt nyújt bárhonnan is közelítjük meg. [37] [37] ( www.nagykanizsa.hu/index.php?m=1&id=1anizsa.hu ) 2011.03.17. 5

3. Az adózás története Az adózás története majdnem egyidős az emberiség történetével 1. Amióta létezik az, hogy emberek nagyobb csoportjai együtt, közösségben élnek, és valamiféle társadalmi szervezetet alkotnak, azóta vannak közös szükségletek is. Ilyen közös szükséglet volt az ősközösségekben a törzsfőnök működésének biztosítása. Azt, hogy az egyes korokban miként értelmezték a társadalom közös szükségleteit eltérő volt, azonban abban azonosak voltak e rendszerek, hogy a szükségletek fedezetét adókkal teremtették elő. Az intézményesített adózás az őskor végéhez, az államiság kialakulásához kötődik. A nagy ókori kultúrák fejlett gazdaságot hoztak létre, tehát az adózási rendszerek létrejöttének gyökereit is ott kell keresnünk. A mai értelemben vett adó a cserekereskedelem indulásához és a vámok fizetéséhez köthető. Először a Babiloni Birodalomban is természetben adóztak, majd az áruforgalom elterjedése után nemesfémekben vetették ki az adót. Hamurabi már törvényben szabályozta az adósok büntetését. Az adónyilvántartásban az ókori egyiptomiak is élen jártak. A görögöknél általánosan kivetett, minden polgárra vonatkozó adózás nem volt, de kitűnően alkalmazták az uralkodók által leigázott városállamok lakóinak adóztatását. A Római Birodalom már egységes adózási rendszereket működtetett. Augustus császár adóreformot hajtott végre és bevezette az örökösödési adót. Intézkedéseire állami hatóságok vették át az adók összegyűjtését, az adószedők csak hivatalos alkalmazottként járhattak el. A korai középkorban, amikor az európai államok megerősödtek a legjelentősebb bevételi forrást a királyi birtokok bevételei jelentették. A jobbágyok terheinek legnagyobb részét az úgynevezett földesúri szolgáltatások alkották. A kezdetben többnyire természetben lerótt adók jelentős részét később már pénzjáradék formájában kellett megfizetni. [25] 1 [25] Dr. Juhász István Az adózás története http://5mp.eu/fajlok/msc/adotortenelem_2_www.5mp.eu_.pdf 2011.03.23. 6

3.1. Magyarországon A Magyar Királyságban az államrend megszilárdításában óriási szerepe volt Géza fejedelemnek, majd fiának Istvánnak, aki a más országokban bevált adózási formákat próbálta meghonosítani. A legismertebbek a telekadó, a kilenced és a tized voltak 2. 1325-től a pénzrendszer alapja az aranyforint lett. Az első állandó és ismétlődő adó kivetése Károly Róbert nevéhez fűződik, ami nem más mint a kapuadó. Újabb nagyobb adórendszerbeli változást Mátyás király vezetett be. A nincsteleneket fejadóra kötelezte, a jobbágyoktól füstpénzt szedetett. Magyarország a török hódoltság alatt lemaradt az adózási fejlődésben a környező országokhoz képest így e kor termékét az általános adókötelezettséget csak az Ónodi országgyűlésen fogadták el. A reformkorban már megjelentek olyan írások, amelyek rámutattak egy modernebb adórendszer szükségességére. Jelentős adóreform volt az 1850-es. A fogyasztási adó mellé bevezették a közvetlen, vagy egyenes adókat, mint például: földadó, jövedelemadó, vállalati adó, fényűzési adó. A kiegyezést követően a modern magyar adórendszer kiépítése vált a legfőbb céllá. A II. világháború után egy időre megszakadt a modern adózás története, mert az 1950-es évektől az 1970-es évek végéig egy elvileg adók nélküli társadalom megvalósítására törekedtek. Viszont ez teljességében sohasem valósult meg. A mezőgazdasági tevékenység utáni földadót a községek, városok tanácsainak adóügyi csoportjai szedték be. A lakosság házadó, községfejlesztési hozzájárulást, honvédelmi hozzájárulást, gépjárműadót fizetett. A rendszerváltáshoz közeledve adórendszerünk egyre több eleme alkalmazkodott az európai piacgazdaságokban kialakult struktúrához, legfontosabb elemei a személyi jövedelemadó, a társasági adó, az általános forgalmi adó, a jövedéki adó, a társadalombiztosítási befizetések. Az új adók bevezetésével kialakult az adóigazgatás rendszere. Az adóreform befejező lépései az 1991-ben hatályba lépő helyi adózásról és az adózás rendjéről szóló törvények voltak. A helyi adókról szóló törvény az államháztartáson belül elkülönült alrendszert alkotó önkormányzatok gazdasági függetlenségének, önrendelkezésének adott mozgásteret.[25] 2 [25]Dr. Juhász István Az adózás története http://5mp.eu/fajlok/msc/adotortenelem_2_www.5mp.eu_.pdf 2011.03.23. 7

3.1.1. Az adók rendszerének kialakulási feltétele Az 1949 után kiépült tanácsrendszer felelősségi területe a korábbi rendszerhez képest részben nőtt, részben csökkent. Felelősségi körébe került a teljes alap- és a középfokú oktatás, egészségügyi és szociális ellátás, valamint a helyi ipar és szolgáltatások. A rendszer első 5 évében a tanácsoknak önálló bevételük egyáltalán nem volt. Finanszírozásuk teljes egészében az állami költségvetésből történt. 1955-ben bevezetett Községfejlesztési Alappal a helyi bevételeket kívánták előtérbe helyezni. 1971-ben új törvényt fogadtak el, bevezették a saját és megosztott bevételek kategóriát. Az 1990-es év elején egy normatív és forrásorientált rendszerre tértek át, és a célul kitűzött demokratikus jogállam elérése érdekében az intézményi rendszer helyi szervezeteinek átalakítására is szükség volt. Az első tevékeny lépés az önkormányzatokról szóló LXV. törvény elfogadása volt, amely jó és rossz tényezőket egyaránt hordozott magában. Előnye abban rejlett, hogy kapcsolódott az önkormányzati rendszer kialakításaihoz, hátránya pedig abban mutatkozott meg, hogy a nehéz gazdasági körülmények között egy feszített költségvetés elfogadásával egyidejűleg került bevezetésre 3. 3.1.2. Az adópolitika Az adórendszerben kiemelt jelentőségű a helyi adók rendszere. A hazai adóztatás történetében előzmény nélküli a helyi adózási rendszer, amelynek kialakításakor a területi sajátosságok mellett, a fejlett adókultúrájú országok gyakorlatát is figyelembe vették. Adórendszerünkben 1991 óta működnek olyan adónemek, amelyek bevezetéséről a helyi önkormányzatok dönthetnek. 4 Ezzel megnőtt az önkormányzatok gazdasági önállósága, mozgástere és mérséklődött a központi költségvetéstől való függősége. [24] Az, hogy az önkormányzatok helyi adópolitikája megfelelő irányú legyen különböző célokat, kell kitűzniük és meghatározniuk: Az elsődleges cél az önkormányzati gazdálkodás szabadságának és a saját bevételek növelésének teret engedő adóstruktúra kialakítása. 3 [23] Dr. Csanádi Ágnes Dr. Tóth József Az önkormányzatok pénzügyei, 11.-13. oldal 4 [24] Dr. Fürcht Pál A helyi önkormányzatok és pénzügyeik, 343. oldal 8

Az adóalanyok teherviselő képességét figyelembe véve be kell építeni a rendszerbe az adó többszöröződését korlátozó garanciális szabályokat. Az adópolitikának köszönhetően erősödjön az adóztatás szektorsemlegessége. A helyi adóztatás eszköze a helyi sajátosságokhoz igazítva időtállóan legyen meghatározva. Ezen célok - és még sorolhatnánk - figyelembe vételével kíván Nagykanizsa is működni. Befektetőket próbál csábítani a városba, hogy munkahelyeket teremtsen, és a városfejlesztést sem hanyagolja el az elégedett lakosság elérése érdekében. Az adópolitikának tehát helyi szinten olyannak kell lennie, amely a törvénynek megfelelően eljárva, az adóalanyok jogait tiszteletben tartva működik, biztosítani tudja megélhetését, és feladatait hiánytalanul el tudja látni. 3.2. Európai Unió tagországaiban Európára nem jellemző az egységes önkormányzati modell. Az eltérőség ellenére közös, hogy az önkormányzati rendszer mindenütt többszintű. Négy alapmodellt különböztetünk meg: mediterrán, angolszász és holland skandináv germán Az európai önkormányzatokat nézve egyértelműen látszik, hogy a modellek kialakítása során törekedtek a közszolgáltatások minél hatékonyabb ellátására és olyan modell alkalmazására, amely ezt leginkább biztosítja. Az Európai Uniónak nincs előírása a helyi adók kivetésével kapcsolatban. Az egyes tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen adónemek működtetését bízzák az önkormányzatokra, vagy milyen korlátokat állítanak számukra. 9

Az Európai Unióba tartozó tagállamok közül az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban jelentős a helyi adóztatás. 5 Néhány Európa Uniós tagország önkormányzati rendszere és adói: Franciaország Franciaországban az állam meghatározó befolyást, szigorú intézményi és személyi ellenőrzést valósit meg az önkormányzatok felett. A közszolgáltatási feladatokat az állam, a régiók, a megyei és a helyi önkormányzatok oldják meg. A szakmai ellenőrzést az állami számvevőszék és a régiós számvevőszékek végzik. Az önkormányzatok költségvetésének fedezetet kell nyújtania a kötelező feladatellátásra és egyensúlyban kell lennie. A francia önkormányzatok kiadásaik mintegy kétharmadát fedezik saját bevételekből, egyharmad részét pedig állami támogatásokból. A fejlesztések ötöde saját forrásból történik. A helyi adó kivetése kötelező. Az adó alapját az állam állapítja meg, helyi szinten az adó mértékét határozzák meg az adott határok között. Az adóbevételek egyharmada közvetett adó: gépjárművek éves és elidegenítési adója, illetékek, vagyonadó-mely a ház vagy a tartózkodási helyen alapszik-tulajdonos fizeti. 6 Svédország Svédországban találhatók a világ legnagyobb önkormányzatai,melyek széleskörű döntési szabadsággal rendelkeznek. A helyi önkormányzatok a svéd társadalom alappillérei. Három pillér: az állam, a települési és a megyei önkormányzatok. Az önkormányzati költségvetés legfontosabb bevételi forrása a lakossági jövedelemadó. A helyi adók teljes egészét jövedelemadó teszi ki. A svéd lakosok minden év végén adót kötelesek fizetni vagyonuk után, de csak azok, akik legalább 3 éve az országban élnek. 7 Németország Németországban az önkormányzatok a tartományok részei, de önálló adóbevétellel rendelkeznek. A kétszintű önkormányzati rendszer a települési és a járási szintre tagozódik. A legfőbb pénzügyi forrást a megosztott adók jelentik, de fontos a szerepe a 5 [23] Dr. Csanádi Ágnes Dr. Tóth József Az önkormányzatok pénzügyei, 16.-23. oldal 6 [35] www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=10 2011.03.29 7 [35] www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=19 2011.03.29 10

helyi adóknak is. A településeket illetik meg az ún. tárgyi adókból és a helyi fogyasztási fényűzési adókból származó bevételek is. Ingatlanadót évente kell fizetni a föld,- illetve ingatlantulajdonosoknak. A adó mértéke területenként változó, viszont az új tulajdonú ingatlanokra 10 évig nem kell adót fizetni. Örökösödési adót is alkalmaznak. Az örökösödési adó kikerülésének kizárása érdekében a tulajdon ajándékozásakor ugyanannyi adót kell fizetni, mint örökléskor. Az egyházi adót akkor kell befizetni, ha az állampolgár kijelenti, hogy valamelyik egyházi közösséghez tartozik. Mértéke tartománytól függ, de általában 8 9 %. A gépkocsiadót a gépkocsi motorjának kapacitása alapján kell befizetni. 8 Az unióban a helyi adók között legcélszerűbben a vagyonadók és a munkáltatók által fizetett kereseti adók működtethetők, mert ezek nem igényelnek túlságosan bonyolult adóigazgatási feladatokat, viszonylag stabilak és bevételi szempontból is állandóságot mutatnak. Több fejlett országban azonban léteznek helyi személyi jövedelemadók, fogyasztási adók. 4. Az önkormányzat adóztatási rendszere 4.1. Az adózási folyamat általánosan Az adózási folyamat az egyes adónemek tekintetében eltérő módon zajlik le, melyet elsődlegesen az adó-megállapítás módja határoz meg. E szempontból az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók megállapítása is változatos képet mutat. Vannak adónemek, amelyeknek megállapítása önadózással, adóbeszedéssel vagy adókivetéssel történik. Az önadózás, adólevonás, valamint adóbeszedés esetén tipikusan az adóhatóságok szerveinek közreműködése nélkül zajlik le az adózási folyamat, adókivetés ugyanakkor az adóhatóság aktív tevékenységét feltételezi. Az adózási folyamaton belül legalább négy szakaszt különíthetünk el, melyek közül egyesek szükségszerű, míg mások csupán esetleges elemei az eljárásnak. Az első, 9 önkéntes jogkövetési szakasz az adózó feladata. Tevékenysége a bejelentkezéssel kezdődik, majd egyéb adókötelezettségeinek tesz eleget: 8 [35] www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=1 2011.03.29. 9 [14] 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 14. (1) 11

nyilvántartás, könyvvezetés, bizonylatkiállítás, adómegállapítás. Ez a szakasz a megállapított adó bevallásával és a főkötelezettség, azaz az adófizetés teljesítésével zárul. Az adóellenőrzés a folyamat második szakasza. 10 Az adózás rendjéről szóló törvény (Art) fogalomrendszerében az adóellenőrzés a törvény 2004 évi módosításáig nem volt része az adóigazgatási eljárásnak, az adóhatóság ezen tevékenységét a törvény az adózási folyamatnak az adóigazgatási eljárást megelőző szakaszaként határozta meg. Az Art megalkotásakor uralkodó volt az a nézet, hogy az ellenőrzés egyfelől nem szorítható eljárási határidők közé, másrészt az ellenőrzés sajátos tényfeltáró tevékenység, amelynek nem feltétlen következménye a hatósági eljárás. A tapasztalatok szerint az ellenőrzés sem tarthat tetszőleges ideig, mert ez részben rontja a kapacitásokat, másrészt jogbizonytalanság forrása, ezért a törvény az ellenőrzési tevékenységet határidők, közé szorította és adóigazgatási eljárás keretében szabályozza. Az adózási folyamat harmadik szakasza 11 a hatósági eljárás, melynek során az adóhatóság az adóügyben közvetlenül kapcsolatba kerül az adózóval, közöttük konkrét eljárási jogviszony is létesül. Hatósági eljárás keretében kerülhet sor többek között az ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezmény megállapítására, a törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére, illetőleg az adóztatás alapjául szolgáló nyilvántartások vezetésére. Az eljárás hivatalból és kérelemre is megindítható. Kérelemre indul például az adóhatóság regisztratív jellegű tevékenysége, melynek során az adóhatóság nyilvántartásba veszi a bejelentkezett adózót, feldolgozza a bevallási adatokat, rögzíti a befizetést. Hasonlóan kérelemre indul a fizetési könnyítés, adómérséklés engedélyezése iránti hatósági eljárás is. Ekkor nem az adóellenőrzést követően indul meg az eljárás, vagyis az adózási folyamat második szakasza elmarad. Az utólagos adómegállapítás a hatósági eljárás azon esete, melyre rendszerint akkor kerül sor, ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az adóalany, a levonásra kötelezett munkáltató vagy kifizető jogsértést követett el, az adót nem a valóságnak megfelelően állapította meg, illetőleg vallotta be. Az adózási folyamat negyedik szakasza 12, az esetleges közigazgatási per, melynek keretében az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó 10 [14] 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 86. - 119. 11 [14] 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 120. - 142. 12 [14] 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 143. 12

kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi és ha szükséges az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. 4.2. Az önkormányzat által kivetett adók Az önkormányzatok az állami szervek rendszerében jogállami keretek között gyakorolják a közhatalmat. E feladat mellett a települési önkormányzatok ellátják mindazokat a helyi közszolgáltatásokat, amelyeket számukra törvény kötelező jelleggel előír, vagy amelyeket önként felvállaltak. E tevékenységek finanszírozásához az önkormányzatok a szükséges forrásokat részben saját maguk teremtik elő gazdasági önállóságuknál fogva, másrészt az állam is hozzájárul különféle támogatásokkal, központi bevételek átengedésével. A támogatások átengedése mellett a pénzügyi feltételrendszer megteremtése szempontjából igen nagy jelentősége van a helyi adóknak, vagyis az önkormányzatok által bevezethető, beszedhető és szabad önkormányzati döntéssel felhasználható adóknak. A települési önkormányzatok számára törvény határozza meg azt, hogy milyen jogcímeken és milyen mértékben vezethetnek és szedhetnek be adókat. Tulajdonképpen e lehetőséggel az állam a jövedelemtulajdonosoktól történő jövedelem-elvonás egy részét engedi át a települési önkormányzatoknak. Érthető, hogy ebből adódóan nem teljesen szabad az önkormányzatok mozgástere a helyi adók tekintetében sem. A bevezethető adófajták mellett a törvény azt is meghatározza az önkormányzatok számára, hogy csak korlátok között rendelkezzenek adó-megállapítási joggal. Adókat ma Magyarországon bevezetni és megállapítani csak törvénnyel vagy önkormányzati rendelettel lehet. Az önkormányzati adókra is vonatkoznak az adóztatással kapcsolatos általános követelmények. 4.2.1. Helyi adók Az 1990. december 30-án kihirdetett 1990. évi C. törvény, a Htv. 1991. január 1.-től hatalmazta fel a települési önkormányzatokat a helyi adóztatási jog gyakorlásával. Az 1991-es év az átmenet éve volt, mivel éltek még a tanácsi adók, adójellegű kötelezettségek. és az önkormányzatoknak is fel kellett készülni a helyi adóztatás bevezetésére. Az országban, 1991-ben 308 helyi önkormányzat vezette be a helyi adót. Az 1994-es választásokat követően számos eddig helyi adót nem alkalmazó 13

önkormányzat vezetett be a helyi adóztatást. A ciklus első évében az új képviselőtestületek bátrabban éltek a lehetőséggel. A helyi adó bevételekről azok az önkormányzatok sem tudnak lemondani, ahol ennek volumene, aránya csekély, tekintve, hogy ez a forráshiány mérséklést és nem többlet feladatok megoldását szolgálta. Az 1990-es évet követően sok településen megkezdődött a lakosságot közvetlenül érintő infrastrukturális fejlesztés. például a kábeltelevízió, a telefonhálózat és a szennyvíz előkészítése, a vezetékes gázhálózat kiépítése is. A központi támogatásokon túl a lakosság önkéntes áldozatvállalása nélkül ezek a fejlesztések nem valósulhatnának meg. A Képviselő-testület mérlegelve a lakosság széles rétegét érintő terheket, azokat az adókat, amelyek a magánszemélyeket terhelik, nem vezették be vagy elhalasztották annak bevezetését. A helyi adókkal kapcsolatos döntésekre jellemző, hogy az iparilag fejlettebb településeken a vállalkozások adóztatását helyezték előtérbe, az idegenforgalom szempontjából frekventált területeken elsősorban a nem helyi lakosokat terhelő adókat vezettek be, illetve ahol a helyi lakosság volt elsősorban fizetésre kötelezhető, ott az adó mértékét alacsonyabban állapították meg. 13 Magyarországon a települési önkormányzatok a következő típusú adókat alkalmazzák. Vagyoni típusú adók A vagyoni típusú adóztatás gyakorlatának elsődleges célja, hogy a településen élő, vagyonnal rendelkező állampolgárok és az ott működő gazdálkodó szervezetek vagyoni helyzetük arányában is hozzájáruljanak a települések közös kiadásainak finanszírozásához. 14 Ezek az adófajták valamely vagyontárgyra vonatkozó tulajdonjoghoz kapcsolódnak. Ha azonban a vagyontárgyat ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, akkor az annak gyakorlására jogosultat (haszonélvezőt) terheli az adókötelezettség. 13.http://hu.wikipedia.org/wiki/Helyi_ad%C3%B3z%C3%A1s_Magyarorsz%C3%A1gon#A_helyi_ad.C3.B3k_bevezet.C3.A9se.3B_rendeletalkot.C3.A1s 2011.04 07. 14 [27] Dr. Sztanó Imréné Adózás 2010, 344. oldal 14

Kommunális jellegű adók A települési infrastruktúra fejlesztésére, a környezetvédelmi feladatok ellátására, az idegenforgalommal összefüggő többletkiadások részbeni fedezetére vezethet be az önkormányzat ilyen típusú adót, azonban az önkormányzati adóhatóságnak másképpen kell megállapítani a magánszemélyek és másképpen a vállalkozók esetében. 15 A helyi iparűzési adó Az iparűzési adó a helyi adók között a legnagyobb jelentőséggel bír. Nemcsak azért, mert ebből komoly bevétele származik a települési önkormányzatnak, hanem azért is, mert ezzel az adónemmel jelentősen befolyásolhatják a vállalkozói kör kialakulását, eredményes működését, a település lakosságának foglalkoztatottságát. Ezen adó beszedésére elsősorban a fejlett iparral és kereskedelemmel rendelkező településeken nyílik mód. Idegenforgalmi adó Az adót bármely önkormányzat területén be lehet vezetni, azonban elsősorban azok a települések élnek ezen adóztatás lehetőségével, amelyek jelentős idegenforgalmi vonzerővel rendelkeznek. 16 A gépjárművek adója Mivel dolgozatom fő témáját a gépjárműadó alkotja, ezért a későbbiekben erről részletesen fogok írni. A termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó A települési önkormányzatokat a közigazgatási területükön bérbe adott termőföld bérbeadásából származó jövedelem után jövedelemadó illeti meg. Ez az adó kizárólagosan az önkormányzati feladatok ellátásának finanszírozására fordítható, azaz az önkormányzattól nem vonható még részben sem el. 15 [27] Dr. Sztanó Imréné Adózás 2010, 349. oldal 16 [27] Dr. Sztanó Imréné Adózás 2010, 350. oldal 15

4.2.2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város által alkalmazott adók Helyi iparűzési adó Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi iparűzési adót 1992. január 1.-től alkalmazza. Adókötelezettség Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandóan vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, - illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. 17 Az adó alanya: A vállalkozó. Adókötelezettség keletkezése Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával, szűnik meg. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó. 18 Az adó alapja Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel és az alapkutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Ideiglenes jelleg esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. 19 Az adó mértéke Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 Forint. 20 17 [29] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 61/2009.(XII.29.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról 1 (1),(2) 18 [1] 1990. évi C. törvény a helyi adókról 38 (1),(2) 19 [1] 1990. évi C. törvény a helyi adókról 39 (1),(3) 20 [29] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 61/2009.(XII.29.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról 4 (1),(2) 16

Adómentesség Társadalmi szervezetek: egyház, alapítvány, közszolgáltató szervezetek Az a vállalkozó, akinek a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. 21 A vállalkozó az adókötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az erre szolgáló nyomtatványon. A vállalkozónak bevallást kell tenni az adóévet követő év május 31-ig. Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.[29] Építményadó Nagykanizsa ezt a vagyoni típusú adót alkalmazza 1995 óta. Adókötelezettség Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények, közöl a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú földrészlet. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. 22 Adó alanya Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.[28] 21 [29] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 61/2009.(XII.29.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról 5 (1) / 6 22 [28] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 40/1996. (XI.26) számú rendelete az építményadóról 1 (1),(2),(3) / 3 (1) 17

Adókötelezettség keletkezése Az adókötelezettség a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettsége megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. 23 Adó alapja Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Amely a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe az ingatlanhoz tartozó kiegészítő helységek, melléképületek is beletartoznak. Az adó évi mértéke az adóköteles alapterület után: Külterületi építmények esetében 150Ft/m2 Belterületi gépjárműtárolók esetében 200Ft/m2 Belterületi építmények esetében 500Ft/m2 24 Adómentesség Mentes az adó alól: A lakás céljára épült belterületi építmény, amelyet tartósan lakás céljára használnak, és az illetékes hatóság lakóhelyként a nyilvántartásba bejegyzett. A szociális, egészségügyi intézmények céljára szolgáló helyiségek. A költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló építmény.[28] 23 [28] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 40/1996. (XI.26) számú rendelete az építményadóról 2 24 [28] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 40/1996. (XI.26) számú rendelete az építményadóról 5 / 4 18

Adókedvezmény Ha az épület állaga indokolja az adóhatóság kérelemre, helyszíni szemlével ellenőrizve legfeljebb a megállapított adó 25%-ára mérsékelheti. Új építmény után, ha van használatbavételi engedélye az adókedvezmény mértéke: 1. adóévben az egyébként járó adó 100% 2. adóévben az egyébként járó adó 75% 3. adóévben az egyébként járó adó50% 4. adóévben az egyébként járó adó 25% 25 Minden a fentiekben említett adóalany, aki az önkormányzat illetékességi területén adóköteles építménnyel rendelkezik bevallást köteles tenni. Az adóbevallást január 15.- ig kell benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz a rendszeresített nyomtatványon. Az építmény megszűnése esetén a bevallást, a megszűnést követő 15 napon belül kell megtenni. Ha az adóalany adóköteles építményét elidegeníti, az adás-vételi szerződés egyidejű bemutatásával a változást követő 30 napon belül be kell jelenteni. Az építményadót félévenként két egyenlő részletben, március és szeptember 15.-ig kell megfizetni. A fizetendő építményadó összegét 100 forintra kerekítve kell megállapítani. [28] Idegenforgalmi adó E fizetési kötelezettség sajátossága, hogy az adó alanya kizárólag magánszemély lehet. Az idegenforgalmi adó kétféle jogcímen róható ki. Kivethető egyrészt azokra a magánszemélyekre, akik nem állandó lakosként tartózkodnak az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát, másrészt azokra a magánszemélyekre, akiknek az önkormányzat illetékességi területén nem lakásnak minősülő, de üdülésre, pihenésre szolgáló épülete van. Nagykanizsa 2008 óta foglalkozik ezen adóbevétel beszedésével. 25 [28] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 40/1996. (XI.26) számú rendelete az építményadóról 7 / 8 19

Adókötelezettség Azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Vendégéjszakának minősül, vendégként eltöltött legfeljebb 24 óra. 26 Adó alapja A megkezdett vendégéjszakák száma. Az idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 Forint. 27 Adómentesség A törvény mentességet biztosít: a 18. Életévét be nem töltött magánszemély gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő magánszemély közép és felsőfokú oktatási intézményben tanuló személyek részére. Az idegenforgalmi adót a kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért fizetendő összeggel együtt az üzemeltető kötelezett beszedni. Az így beszedett adót, a tárgyhót követő hónap 15. Napjáig köteles az adóhatósághoz befizetni és bevallani.[30] 26 [30] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 74/2007 (XII.21) számú rendelete az idegenforgalmi adóról 1 27 [30] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 74/2007 (XII.21) számú rendelete az idegenforgalmi adóról 3,4 / 5 20

4.2.3. Helyi adók számviteli elszámolása A számviteli törvény előírásai alapján az önkormányzatoknál elszámolt adókat egyéb ráfordításként kell elszámolni. A könyvelés minden adónemnél két lépésből áll, először elő kell írni az adófizetési kötelezettséget, majd a pénz átutalásakor vagy a befizetéskor kell könyvelni pénzügyi rendezést. A kötelezettség könyvelése az önkormányzat határozata alapján, a pénzügyi rendezés pedig a bank értesítése alapján történik. T: 8672 Önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások K: 469 Helyi adók elszámolási száml00pkoa Pénzügyi rendezés: T: 469 Helyi adók elszámolási számla K: 384 Elszámolási betétszámla Gépjárműadónál ez a következőképpen működik. T: 4696 Gépjárműadó elszámolási számla K: 384 Elszámolási betétszámla 381 Pénztár A ráfordítások az eredménykimutatásban jelennek meg. A kivetett gépjárműadómivel egyéb ráfordításként számolandó el-az adózás előtti eredményt csökkenti. Az egyéb ráfordítások az üzemi üzleti eredményt csökkentik az eredménykategóriákon belül. A gépjárműadót mindaddig kötelezettségként kell kimutatni, amíg meg nem fizetik. A mérlegben tehát a rövid lejáratú kötelezettségek között jelenik meg a meg nem fizetett gépjárműadó. Az adó megfizetésekor a kötelezettségek állománya csökken és a pénzeszközök állománya is csökken. 28 Lehetőség van az adózó kérésére általában túlfizetés esetén az adószámlák közötti átvezetésre, egy erre vonatkozó nyomtatvány kitöltésével. De az adózó kérheti a befizetett többletösszeg visszautalását is. 28 [26] Dr. Szakács Imre Az adózás nagy kézikönyve 1122-1123 oldal 21

4.3. Átengedett központi adók A helyi önkormányzatok részére átengedett központi bevételeket, ezek fajtáját és mértékét az Országgyűlés törvényben (rendszerint az éves költségvetési törvényben) állapítja meg. Az átengedett központi bevételek körébe jelenleg az alábbi bevételek tartoznak: a személyi jövedelemadó jelenleg 40 százaléka a települési önkormányzat által beszedett gépjárműadó jelenleg 100 százaléka; a helyi önkormányzat illetékbevétele, a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni az önkormányzati adóhatóság által beszedett személyi jövedelemadó 100 százaléka. 29 4.3.1. Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevétele a személyi jövedelemadó törvény szerint teljes egészében jövedelem. Ez a jövedelem 2003-tól adómentes akkor, ha a haszonbérbeadás határozott időre kötött megállapodás alapján legalább 5 évre szól. A Szja törvény szerint termőföld haszonbérbeadásának minősül a földterület írásbeli szerződéssel díj ellenében történő bérbeadása mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra. A termőföld bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni, vagyis e bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet. Az e jogcímen megszerzett bevételeket a bevételi nyilvántartásba kell bejegyezni. A bevételi nyilvántartást hitelesíttetni nem kell. A földbérbeadásból származó jövedelmet a magánszemélynek csak akkor kell bevallania, ha a jövedelem nem, vagy nem kizárólag kifizetőtől származik; a kifizető az adót bármely ok miatt nem vonta le. 29 http://www.google.hu/#hl=hu&source=hp&biw=1002&bih=580&q=a+helyi+%c3%b6nkorm%c3%a 1nyzatok+bev%C3%A9telei+%C3%A9s+kiad%C3%A1sai&oq=a+helyi+%C3%B6nkorm%C3%A1nyza tok+bev%c3%a9telei+%c3%a9s+kiad%c3%a1sai&aq=f&aqi=&aql=&gs_sm=e&gs_upl=1381l18114 l0l44l44l0l31l12l0l257l2420l0.7.6&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.&fp=c65681a67d0e93d6 2011-05-18 22

Az adóbevallást a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani március 20-áig. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem után az adó 16 százalék, megállapítása és levonása a kifizető kötelezettsége, amennyiben a jövedelem (bérleti díj vagy földjáradék) kifizetőtől származik. Nem terheli a kifizetőt az adókötelezettség abban az esetben, ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést. A kifizetőnek az általa kifizetett bérleti díjról adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak, a magánszemélyt pedig igazolással kell ellátnia. Magánszemély bérlő esetén a bérleti díj után az adó megállapítása, bevallása és befizetése a bérbeadó magánszemély kötelezettsége. A bevallást és az adó befizetését a föld fekvése szerint illetékes önkormányzathoz kell teljesíteni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20- ig. A földbérbeadás általános forgalmi adó kötelezettsége A forgalmi adó alóli tárgyi mentesség azt jelenti, hogy a bérbeadónak a bérleti díjra nem kell általános forgalmi adót felszámítania, viszont az e tevékenységhez esetlegesen eszközölt beszerzéseinek forgalmi adó tartalmát sem vonhatja le. A tárgyi mentes tevékenységet végző földbérbeadó adóalanynak minősül, ezért számlát, a teljesítéssel egyidejű készpénzes fizetés esetén a vevő kérésére, ha a vevő ilyet nem kér, akkor pedig nyugtát mindenképpen adnia kell. Az általános forgalmi adó alanyának - így a tárgyi mentes földbérbeadónak is főszabályként - tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül meg kell jelennie az adóhatóságnál, és e tényről az erre szolgáló nyomtatványon bejelentést kell tennie. Az adóhatóság a bejelentkezéskor adószámot ad ki a bérbeadó részére. 30 4.3.2. Gépjárműadó A gépjárműadó is egy jelentős bevételi forrás, hiszen azoknál az önkormányzatoknál, ahol helyi adót nem tudnak bevezetni ezt az állam által átengedett adónemet biztosan alkalmazzák. A következő részekben tehát ezen adónemmel foglalkozom részletesen. 30 [36] www.ingatlanjog.hu/index.php?adv=&action=50&tema=31 2011.04.12. 23

5. Gépjármű adóztatás jogszabályi háttere 5.1. Gépjárműadó bevezetésének főbb okai A politikai rendszerváltás időszakában az adórendszernek majdnem minden eleme felülvizsgálatra és megújításra került, azonban a gépjárműadót mind a központi adók 1988. évi reformja, mind a helyi adórendszer 1991. január 1-jei hatályba léptetése érintetlenül hagyta. A motorizációs terhek arányosabb elosztása, az így keletkező bevételek gyarapítása és célszerű felhasználása érdekében már nem volt halasztható egy új típusú gépjárműadó törvény bevezetése. Az előterjesztett javaslatok alapján, egy a közutak használatához kapcsolódó, céljelleggel funkcionáló adó bevezetését indítványozták. Az egyre jobban elterjedő és növekvő motorizálódás következtében felmerülő társadalmi többletkiadások ( mint például: út hídépítés, fenntartás, környezetvédelem, közlekedésszervezés és igazgatás ) ellentételezéséhez a bevezetni kívánt új törvény úgy teremtsen forrást, hogy azzal az Alkotmányban megfogalmazott arányos teherviselés valósuljon meg kisebb legyen az egy adótárgy fajlagos adóterhe az adókötelezettség általánossá válásával számottevő bevételhez juttassa a központi, illetőleg az önkormányzati költségvetést. Az Országgyűlés az 1991. évi LXXXII. törvényben fogalmazta meg a gépjárművek adóztatását, amely 1992. január 1.-jén lépett hatályba. 31 5.2. Működése, jellemzői A gépjárműadó egy tárgyi adó, tehát először az adó tárgyát, magát a gépjárművet kell meghatározni. Ebben az esetben a gépjármű jelentése a KRESZ-ben meghatározott fogalomtól eltérően alkalmazandó, ugyanis az adókötelezettség szempontjából nem szükséges különbséget tenni a személygépkocsi, a vontató vagy a motorkerékpár között. A gépjármű közutat vesz igénybe, rendszámmal és forgalmi engedéllyel van ellátva, így 31 [4] 1991. évi LXXXII. törvény indoklása a gépjárműadóról 24

például a villamos, a lassú jármű vagy a rendszámmal el nem látott jármű eleve kizáródik az adóztatandó járművek közül. Az adó alanya egyértelműen meghatározható a forgalmi engedélyben feltüntetett tulajdonos adatai alapján. Az adóalanyiságot nem befolyásolja, ha a forgalmi engedély érvényességi ideje esetlegesen lejárt. Tekintet nélkül a jármű típusára és a jellegére, a forgalmi engedélyben feltüntetett saját tömeg az adóalap, mivel a saját tömeg közvetlen összefüggésbe hozható az úthasználattal, az út terhelésével, koptatásával. Az adó mértéke igazodik az adózási kötelezettség általánossá tételéhez, és ennek keretében érvényesül az arányos közteherviselés. Méltányosan differenciál a gépjárművek súlya szerint, s egyúttal behatárolja az olyan járművek adóterhét, amelyek csekély súlyuk vagy jellemzően idényjellegű használatuk miatt korlátozottan veszik igénybe a közutakat. 32 Ha a jármű a közúti forgalomban rendeltetésszerűen nem vesz részt ( használt gépjármű kereskedő birtokában van, lopás vagy más bűncselekmény elkövetésével kikerül a tulajdonos birtokából ) a tulajdonost az adó megfizetésére nem kötelezhetik az adott idő alatt. A törvény a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszi és a környezetszennyezést csökkentő berendezések ( katalizátor ) használatát adókedvezménnyel honorálja. A gépjárműadó törvényben a többi törvényhez hasonlóan meghatározták azoknak a körét, akik az adó alól mentesülnek. Alanyi, céltól függő és tárgyi adómentesség került megállapításra. Az adófizetési kötelezettség meg is szűnhet, ha a hatóság különböző okokból bevonja a forgalmi engedélyt vagy a tulajdonos azt önként visszaadja. A járművekkel használat közben országhatárokat lépnek át, ezért nemcsak a belföldi, hanem a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott járműveket is általában gépjárműadó terheli. Ez a gépjárműadó a helyi adóktól elkülönítve funkcionáló központi adó. Az adóbevétel megosztásáról, az állami költségvetésről szóló törvény rendelkezik az adót beszedő települési önkormányzat és a központi költségvetés között, ez utóbbi tekintetében ugyancsak az állami költségvetési törvény részletezi annak további felosztását. A belföldön nyilvántartott gépjárművet terhelő adó megállapításának és beszedésének feltételei eltérnek a külföldön nyilvántartott járműveket terhelő adó megállapításának és beszedésének követelményeitől. Az adóhatósági feladatok ellátása 32 [4] 1991. évi LXXXII. törvény indoklása a gépjárműadóról Általános rendelkezések részletes indoklása 25

a belföldi gépjárművek esetében az önkormányzati adóhatóság ( jegyző ), a külföldi gépjárművek esetén a vámhivatal illetékességébe tartozik.[4] 5.3. Változások a gépjárműadó törvényben kronológiai áttekintés Az előző pont általános jellemzői után most egy részletesebb, időben egymást követő, törvényi változásokat magába foglaló gépjárműadó kronológiát próbálok bemutatni úgy, hogy a központi rendelkezések mellett Nagykanizsa helyi szinten hozott döntéseit is megemlítem. Teszem ezt azért is, mert a gépjárműadó törvény az elmúlt két évtized alatt rengeteg változáson ment keresztül. Voltak kisebb és voltak nagyobb horderejűek, sokak számára előnyös, de a többségre nézve egyre nagyobb adómértéket jelentő döntések. A belföldi gépjárművek adója mellett a külföldön nyilvántartott járművek adójával is foglalkozom, bár ez nem tartozik az önkormányzati adóhatóság illetékességébe, viszont érdekelt és érdekes a gépjárműadózás szempontjából. Az 1970-es években a gépjárműadót rendeletekkel szabályozták egészen az 1980-as évek elejéig, amikor is beépítésre került az üzemanyagárba. Ebben az időben a dízel üzemű és az 1500 cm3 feletti járművek mentességet élveztek. Azonban e periódus sem tartott sokáig, hiszen 1992-ben hatályba lépett az 1991. évi LXXXII. törvény, mely szerint a belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott gépjármű, pótkocsi után gépjárműadót kellett fizetni. 33 Adó alanya Az adó alanya a gépjármű forgalmi engedélyében feltüntetett tulajdonos, illetve ha üzembentartó is meg van jelölve, akkor az üzembentartó volt. Adókötelezettség keletkezése, megszűnése szünetelése Az adókötelezettség a forgalmi engedély kiadását, a gépjármű vagy a tulajdonos adómentességének megszűnését követő hónap első napjával keletkezett. Amennyiben év közben keletkezett az adókötelezettség, az évi adótételnek a kötelezettség kezdetétől az év végéig, illetőleg a kötelezettség megszűnéséig terjedő hónapokra eső időarányos részét kellett megfizetni. Forgalomból kivont jármű újra forgalomba helyezése esetén az 33 [3] 1991. évi LXXXII. tőrvény a gépjárműadóról 1 26

adót a forgalomba helyezést követő hónap első napjától kellett megfizetni. Az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomba helyezett gépjármű esetében az adókötelezettség azon a napon kezdődött, amikor az ideiglenes forgalmi engedélyt kiadták. Ha a gépjármű tulajdonjogát egyrészről alanyi adómentes, másrészről adóköteles személy között ruházták át, a gépjármű adókötelezettségét, illetve adómentességét az átruházás előtti és utáni időszakra külön kellett elbírálni. 34 Megszűnt az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból, a forgalomból kivonta. Kérelemre szüneteltethették az adókötelezettséget ha a jármű a használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozó, hatóságilag nyilvántartott vállalkozó birtokában volt, és a közúti forgalomban nem vett részt. ha a gépjármű jogellenesen került ki az adóalany birtokából Mindkét esetben a bekövetkezést követő hónap első napjától kezdődött az adókötelezettség szünetelése, megszűnése az első esetben annak a hónapnak az utolsó napja, amelyben a feltételek bármelyike már nem állt fenn, a második esetben pedig annak a hónapnak az utolsó napjáig tartott, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült vagy a rendőrhatóság igazolta, hogy az nem került vissza.[3] Adó alapja A gépjármű forgalmi engedélyében feltüntetett saját tömege. Adó mértéke Az évi adótétel a gépjármű saját tömegének minden megkezdett 100 kilógrammja után 200 Ft volt. A motorkerékpár, a lakópótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója évente 1000 Ft volt. Az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomban tartott gépjármű után az évi adónak az adómentes időszakot meghaladó időtartamra jutó hányadát kellett megfizetni. 35 Adómentesség, kedvezmény Mentesült az adó alól A költségvetési szerv, az egyház tulajdonában lévő gépjármű a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű 34 [3] 1991. évi LXXXII. tőrvény a gépjárműadóról 3 (4) 35 [3] 1991. évi LXXXII. tőrvény a gépjárműadóról 7 (1),(2),(3) 27

a motorkerékpár, ha a hajtómotorjának lökettérfogata a 250 cm3-t nem érte el a 30 napot meg nem haladó időtartamra érvényes ideiglenes forgalmi engedéllyel ellátott személyszállító gépjármű bejelentésre a mozgáskorlátozott (az a személy, akinek ezt az állapotát a Népjóléti Minisztérium által kijelölt orvosszakértői szerv igazolta) adóalanynak vagy az adóalany által saját háztartásában ellátott mozgáskorlátozott személynek a helyváltoztatáshoz szükséges egy gépjárműve (hivatásszerű tevékenység ellátásához, oktatási intézménybe, orvosi kezelésre történő rendszeres szállításhoz szükséges) a kizárólag kommunális célra használható gépjármű (Ezek azok a járművek, amelyeket a mentőszolgálatban, a tűzoltószolgálatban, halottszállításra, úttisztításra, hulladékszállításra rendszeresen és kizárólagosan használtak) bejelentés alapján a muzeális jellegű gépjármű (Legalább 30 évvel az adóévet megelőzően bocsátottak ki, eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg, és ezt a Magyar Autóklub igazolta) a mezőgazdasági vontató (Olyan jármű, amely pótkocsi vontatására is képes, rakfelület nélküli és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes) az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosította. A viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása volt az irányadó. 36 Kedvezmény illettei meg a műbizonylat szerint környezetszennyezést csökkentő berendezéssel ellátott gépjárművet, ez esetben az egyébként járó adó felét kellett megfizetni.[3] Adó megfizetése Az adóztatási feladatokat a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett lakóhely, székhely illetve telephely szerint illetékes települési önkormányzati adóhatóság látta el. 37 36 [3] 1991. évi LXXXII. tőrvény a gépjárműadóról 5 / 18 37 [3] 1991. évi LXXXII. tőrvény a gépjárműadóról 9 (1) 28

Minden belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjárműről, kivéve az adómentes járművet, adóbevallást kellett adni február utolsó napjáig az év első napján fennálló állapotnak megfelelően. Az adót az volt köteles megfizetni, aki az év első napján tulajdonosként, üzembentartóként szerepelt a forgalmi engedélyben, ha a tulajdonos személye megváltozott, a régi tulajdonost a változás honapjának utolsó napjáig, az új tulajdonost a változást követő hónap első napjától terhelte az adófizetési kötelezettség. Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladta, és a forgalmi engedélyben újabb adóalanyt (üzembentartót) a rendőrhatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezhette a járműnek a forgalomból való kivonását. [3] A külföldön nyilvántartott gépjárművekre az adókötelezettség kezdetét a belföldi forgalmi engedéllyel ellátott járművekhez képest eltérően kellett megállapítani. A személyszállító gépjárműnél az adómentes időszak elteltét követő nappal, a tehergépjárműnél a Magyar Köztársaság területére való belépés napjával kezdődött az adókötelezettség, és hogy az összhang meglegyen azon a napon szűnt meg, amikor az ország területét elhagyta. Az adó alapját személyszállító gépjármű esetében a tartózkodási idő, tehergépjármű esetében a saját tömege plusz, ha van a raksúlya illetve a ténylegesen igénybevett út hossza képezte. Az adó megfizetésére az üzembentartó volt kötelezett, akit személyszállító jármű esetében a 60 napos adómentes időszak elteltével minden megkezdett nap után 50 Ft adó terhelt. Tehergépjármű tömegének minden megkezdett tonnája után kilométerenként 3 Ft adót kellett fizetni. Ezen gépjárművek adójának megállapítására, nyilvántartására, beszedésére a Vám- és Pénzügyőrség Országos parancsnoksága, valamint a vámhivatalok voltak jogosultak. 38 1995-ben megtörtént a gépjárműadó első módosítása, amely az év első napján a jármű forgalmi engedélyében feltüntetett tulajdonost, illetve ha van, akkor az üzembentartót határozta meg az adó alanyaként. A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén, ha a korábbi tulajdonos a jogszabályban meghatározott módon bejelentette azt, akkor a szerződés megkötésének időpontját követő év első napjától nem minősült adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a tulajdonjogot szerző 38 [3] 1991. évi LXXXII. tőrvény a gépjárműadóról A külföldön nyilvántartott gépjárművek adója 10-17 29

felet kellett az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha ebben az időpontban harmadik személy szerepelt tulajdonosként a gépjármű forgalmi engedélyében. 39 Az adó alapját még mindig a saját tömeg képezte, azonban a teherautókra külön szabályt állapítottak meg miszerint az adóalapot a saját tömeg (önsúly) növelve a terhelhetőség (raksúly) 50%-ával adja és a nyerges vontatók kivételt képeznek. Az adó mértékének tekintetében lényeges változást eszközöltek, hiszen az évi adótételt az adóalap minden megkezdett 100 kilógrammja után legalább 400 Ft, de legfeljebb 800 Ft-ban határozták meg. A motorkerékpár, a lakópótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adóját legalább 2000 Ft/év, de legfeljebb 5000 Ft/év-be állapították meg. Az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomban tartott gépjármű után az adómentes időszak túllépését követően minden megkezdett hónapra havi 2000 Ft adót kellett fizetni. 40 E törvény keretei között az adó mértékét a települési önkormányzat képviselőtestülete állapította meg, és ezen rendeletet az adóévet megelőző év december 15. napjáig kellett kihirdetni. Nagykanizsán ennek megfelelően az évi adótétel az adóalap minden megkezdett 100 kilógrammja után 500 Ft, a motorkerékpár, a lakópótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó tekintetében pedig 3000 Ft/év lett. 41 Az adókedvezményt illetően a környezetszennyezést csökkentő katalizátoros járművek mellé a kizárólag elektromos meghajtású és a tiszta gázüzemű gépjárművek is csatlakoztak, de a kedvezmény mértékén nem változtattak. Tehergépjárművel történő olyan áruszállítást, amelynél a Magyar Köztársaság területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 kilométernél hosszabb, adókedvezmény illette meg, melynek mértéke 20-40 járat teljesítése esetén az ugyanazon tehergépjármű adóévre jutó adójának 20%-a, 41-60 járat esetén a 35%-a, 60 járat felett az 50%-a. Ezen adókedvezmény iránti igényét az adóalanynak fuvarokmánnyal igazolnia kellett és az adóév július első napjától nyújthatta be a forgalmi engedélybe bejegyzett lakóhely, székhely szerint illetékes települési önkormányzati adóhatósághoz, aki azt 30 napon belül jóváírta. 42 39 [7] 1995. évi XCVIII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 12 40 [7] 1995. évi XCVIII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 14 41 [32] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/1995 (XII.19.) számú rendelete 42 [6] 1995. évi V. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 4 30

A változások 1996. január 1. léptek hatályba és egészen 1998-ig nem is változtattak rajta. Az ekkor bekövetkezett módosítások nem írták át jelentősen a szabályozást, inkább pontosították az eddig megfogalmazottakat és a kedvezmények köreit bővítették. Az adó alanyának a gépjármű forgalmi engedélyének személyi lapjában az év első napján feltüntetett tulajdonost jelölte meg. Amennyiben a tulajdonos a költségvetési szerv, az egyház, a társadalmi szervezet, a mozgáskorlátozott személy szállítására alkalmas (egyébként adómentes) gépjárművét év közben értékesítette vagy más okból (haláleset) a tulajdonjoga megszűnt, az új tulajdonos a tulajdonszerzést követő hónap első napjától minősült adóalanynak. Az adóalany körülményeiben, a gépjárműben vagy használatának módjában bekövetkezett olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással volt, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kellett figyelembe venni. Az évi adótétel újbóli emelésére került sor, amely az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után legalább 600 Ft, de legfeljebb 1000 Ft adót jelentett. Az önkormányzatok adómérték meghatározási joga még mindig érvényben volt, de ha a képviselő-testület rendeletének kihirdetése a meghatározott időpontig (adóévet megelőző év december 15.) nem történt meg, akkor az önkormányzat illetékességi területén az előző adóévben hatályos adótételt kellett alkalmazni. Viszont, ha törvényhozás miatt új alsó adótételt állapítottak meg és az magasabb volt, mint az önkormányzat által meghatározott, akkor a törvényben meghatározott hatályos alsó adótételt kellett alkalmazni. 43 Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése ennek megfelelően változtatta a gépjárműadó mértékét. Az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 600 Ft adót határozott meg. A motorkerékpár, a lakókocsi és a sátras utánfutó adómértékén nem változtatott, viszont a lakóautó adóját 5000Ft/év-re módosította. 44 Az eddig adókedvezményben részesülő gépjárművek mellé csatlakozhattak azok a járművek, amelyek az úgynevezett ENSZ-EBG környezetvédelmi előírásainak megfeleltek. 43 [8] 1998. évi LXIII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 1-6 44 [31] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/1998 (XII.15.) számú rendelete 31

A kedvezmény mértékei: műbizonylat szerint szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű, illetve a 4-es környezetvédelmi osztályba sorolt 3500 kilogramm össztömeget meg nem haladó dízelüzemű gépjármű után az egyébként járó adó 50%-át nem szabályozott katalizátorral rendelkező benzinüzemű, illetve a 3-as környezetvédelmi osztályba sorolt 3500 kilogrammot meg nem haladó dízelüzemű gépjármű után az egyébként járó adó 75%-át olyan tehergépjármű, autóbusz esetében, amelynek a légszennyezése a 3- as környezetvédelmi osztályba sorolást kapta az egyébként járó adó 75%- át, nyergesvontató esetében 20%-át olyan tehergépjármű, autóbusz esetében, amelynek a légszennyezése és a zajkibocsátása a 4-es környezetvédelmi osztályba sorolást kapta az egyébként járó adó 50%-át, nyergesvontató esetében 10%-át kellett megfizetni. Az adókedvezményt csak úgy tudták igénybe venni, ha a jármű minősítését a megyei közlekedési felügyelet által kiadott műbizonylat igazolta. 45 2000-ben újra bővült az adókedvezményt élvezők köre. Beépítésre került a hybrid meghajtású jármű fogalma. Ezek olyan gépjárművek, amelyek elektromos és hagyományos belső égésű motorral vannak ellátva és 50%-os adókedvezmény vonatkozott rájuk. Tehergépjármű és autóbusz esetében, ha a 7-es környezetvédelmi osztályba sorolást kapták, akkor az egyébként járó adó 40%-át, nyerges vontatónál 8%- át kellett megfizetni. 46 Ugyan adómérték emelés központilag nem történt, de Nagykanizsa Közgyűlése az évi adótételt az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 800Ft-ra emelte, melyen 2002. év végéig nem változtatott. 47 45 [8] 1998. évi LXIII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 7 46 [10] 2000. évi CXIII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 147-148 47 [29] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 61/1999 (XII.15.) számú rendelete 32

A 2002 évi törvényi változások az adótételt legalább 800 Ft, de legfeljebb 1000 Ft közé emelték, továbbá a motorkerékpár, a lakópótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adóját 5000Ft/év-be határozták meg. 48 Nagykanizsa élt a törvény adta lehetőségével és az évi adótételt 1000 Ft-ban határozta meg 2003. január 1-től. 49 A törvényi változtatások ebben az évben az adókedvezmények mértékeit újra átírták. E szerint 20%-os kedvezmény illette meg a 4-es környezetvédelmi osztályba sorolt 3500 kilogramm össztömeget meg nem haladó, a szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű gépjárművet és a 4-es környezetvédelmi osztálynak megfelelő tehergépjárművet, autóbuszt. 30%-os kedvezmény illette meg a legalább 6-os környezetvédelmi osztályba sorolt 3500 kilogrammnál nem nehezebb gépjárművet, a legalább EURO 3-as előírásnak megfelelő tehergépjárművet, autóbuszt, illetve az EURO 2-es előírásnak megfelelő nyergesvontatót. 50%-os kedvezmény illette meg az EURO 3-as előírásnak megfelelő nyerges vontatót. A kombinált áruszállítás esetében 30-60 járat teljesítésekor 10%, 60 járat felett 20% adókedvezményt lehetett igénybe venni a már fentebb említett követelmények és előírások betartása mellett. 50 Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk évében hatályba lépő törvény a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjárművek utáni gépjármű adóztatást írta elő. Továbbá azt, hogy a mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre, a CD, a CK, a DT, a HC és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, a 250 cm3-t el nem érő motorkerékpárra, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, 48 [12] 2002. évi XLII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 186 49 [34] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 76/2002 (XII.14.) számú rendelete 50 [12] 2002. évi XLII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 187 33

amelyek az Európai Unió valamely tagállamában voltak nyilvántartva adófizetési kötelezettséget nem kellett megállapítani. 51 Adatot ezen túl a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartása szolgáltatott a forgalmi engedély helyett. Az adókötelezettség a forgalomba helyezést követő hónap első napjával kezdődött. Bevezetésre kerültek az E és a P betűjelű ideiglenes rendszámtáblák. Az előbb említett azonosítóval felszerelt gépjárművek adó alanya az volt, akinek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta. Az adóztatási feladatokat az ideiglenes forgalmi engedélyben megjelölt lakóhely, székhely szerint illetékes adóhatóság látta el és adókötelezettségűk a rendszámtábla kiadásával kezdődött. Az évi adótételt az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 Ft-ra emelték. Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 8000 Ft, a tehergépjármű után 40 000 Ft, míg a P betűjelű azonosító kiadása esetén 20 000 Ft adót kellett fizetni. 52 A tól-ig adótétel meghatározás megszűnt, ugyanis az önkormányzatok adómérték meghatározását hatályon kívül helyezték. Ezzel egyidejűleg egy olyan új adatszolgáltatási rendszert vezettek be, amelynél a központi nyilvántartó szerv a január 1.-jei állapotnak megfelelő adatokat közölt január 31.-ig a gépjárműadó kivetésére illetékes önkormányzati adóhatósággal. Azt, hogy milyen adatokat kell szolgáltatni az Adózás rendjéről szóló 2003. Évi XCII törvény 3. számú melléklete tartalmazza. Újabb jármű kategóriák kerültek ki a törvény hatálya alól. Így nem kellett adót fizetni a lassú jármű és pótkocsija (ezek fehér alapon piros betű- és számjellel, Y kezdő betűvel és igazolólappal ellátott, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes járművek), a munkagép (minden szállító- vagy vontatóeszköznek nem minősülő, E betűjelű ideiglenes rendszámmal ellátott jármű), valamint az OT betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjármű után. 53 51 [13] 2003. évi XCI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 136 52 [13] 2003. évi XCI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 137-141 53 [15] 2004. évi CI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 179 (2) 34

A 2006-os év jelentős változásokat hozott. Adóalanyként a járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, annak hiányában tulajdonosként szereplőt, míg az újonnan vagy újra forgalomba helyezett járműnél a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban szerepelt személyt nevezték meg. Az adó alapját, amely eddig a saját tömeg volt, személyszállító gépjármű esetében ( az autóbuszt nem ide sorolva) felváltotta a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Amennyiben a hatósági nyilvántartásban a jármű teljesítményét csak lóerőben tüntették fel, az így kifejezett teljesítményadatot 1,36-tal el kellett osztani és a kilowattban eredményül kapott értéket egész számban kellett kifejezni. Az autóbusz, a nyergesvontató, a lakópótkocsi, a tehergépjármű vonatkozásában továbbra is a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömeg adta az adóalapot. Az adó mértéke a következőképpen alakult gyártási évben és azt követő 3 naptári évben 300 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 4-7. naptári évben 260 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 8-11. naptári évben 200 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 12-15. naptári évben 160 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 120 Ft/kilowatt adót kellett fizetni. 54 Az ekkori adókedvezmények mértékét a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló KöHÉM rendeletben meghatározott környezetvédelmi osztályba sorolás alapján állapították meg, amely szerint 20%-os kedvezmény illette meg azt az autóbuszt, tehergépjárművet, amelyet 5-ös, 6-os, 7-es vagy 8-as környezetvédelmi osztály-jelzéssel, 30%-os kedvezmény illette meg azt a nyergesvontatót,amelyet 5-ös, 6-os, 7-es vagy 8-as, illetve azt az autóbuszt, tehergépjárművet, amelyet 9-es, 10-es, 11-es vagy 12-es környezetvédelmi osztály-jelzéssel, 50%-os kedvezmény illette meg azt a nyergesvontatót, amelyet 9-es, 10- es, 11-es vagy 12-es környezetvédelmi osztály-jelzéssel láttak el. 55 54 [16] 2006. évi LXI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 95 / 96 55 [16] 2006. évi LXI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 97 35

Az ezután következő négy év mindegyikében foglalkoztak a gépjárműadóról szóló törvénnyel és kisebb-nagyobb módosításokat eszközöltek is benne. A változásokra a következő nagy bekezdésben (6.) fogok utalni évszámmal. Azonban amíg odáig elérünk egykét érdekes dolgot szeretnék még leírni. Az előzményeket ugyan nem ismerem, viszont az ország helyzetét látva tudok arra következtetni, hogy 2008-ban miért került bevezetésre az úgynevezett cégautóadó. Ez az adónem a külföldön nyilvántartott gépjárművek adójával együtt szintén nem a helyi önkormányzatok illetékességébe tartozik, így nem az ő kasszájukat hanem a központi költségvetés bevételeit gyarapítja. Cégautóadó Az a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti személygépkocsi (elektromos hajtómotorúra nem vonatkozik) adóköteles, amely nem magánszemély tulajdonában áll, illetve, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, értékcsökkenési leírást számoltak el. A személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosát tekintik az adó alanyának. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe adás esetén, ha a hatósági nyilvántartásba bejegyezték a személygépkocsit, akkor az adó alanya a lízingbe vevő. Hatósági nyilvántartásba be nem jegyzett személygépkocsinál az a személy vagy szervezet, aki költséget számol el utána. A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett személyautó esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap első napján keletkezik. Magánszemélynél az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személyautó után a tulajdonos vagy lízingbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a gépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség először történő elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni. Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személyautót a nem magánszemély tulajdonos értékesíti, illetve amelyben a nem magánszemély pénzügyi 36

lízingbe vevő az autót a lízingbe adónak visszaadja. Magánszemély vagy a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a kocsi után utoljára számoltak el költséget. A személygépkocsi jogellenes elidegenítése vagy megsemmisülése hónapjának az utolsó napján szintén megszűnik az adókötelezettség. Az adó mértéke havonta az 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000 Ft, az előbbi kategóriába nem tartozó gépkocsi esetén 15 000 Ft. Az adód a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt. A kétszeres adóztatás kizárása érdekében a negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított, a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó, amelyben a gépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó kötelezettség egyaránt fennállt. Cégautóadónál is meghatározták a mentességet élvezők körét, így például mentes az adó alól az a személygépkocsi, amelyet megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel, amelyet egyház kizárólag alapfeladatai ellátásához üzemeltet, amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be, amely kizárólag halottszállításra szolgál. Az adózó adómegállapítási (önadózás keretében), adóbevallási, és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani. 56 Általánosságban elmondható, hogy az évek hosszú sora alatt folyamatosan próbálták korszerűsíteni, a fejlődés vívmányait maguk előtt tartva alakítani a gépjárművek adóztatására vonatkozó törvényeket, rendeleteket. A leírtak alapján látható, hogy az adó alapjára, mértékére, a mentességek és kedvezmények köreire összpontosítottak a változtatások alkalmával. Azt, hogy ezek milyen hatással voltak a helyi önkormányzatokra a következő pont fogja tartalmazni. 56 [18] 2008. évi LXXXI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 86 37

5.4. Gépjárműadó az önkormányzatok szemszögéből Egy konkrét település, jelen esetben Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatán keresztül próbálom bemutatni a gépjárműadóból származó bevétel alakulását, mértékváltozását és az ezzel szorosan összefüggő, de egyre gyengülő állami szerepvállalást és függést. A gépjárműadó bevételek évenkénti megoszlása a központi költségvetés és az 1. számú táblázat önkormányzat között Nagykanizsán Év Adómérték a törvény alapján Ft/ 100kg 1992 200 Ft/kW - Adómérték Nagykanizsán Ft/ 100kg 200 Nagykanizsa költségvetésének gépjárműadó bevétele Központi költségvetés részesedésének mértéke Központi költségvetés bevétele Ft/kW eft % eft 18 800 50 18 800 1995 200 200 16 300 50 16 300 1996 1998 1999 2000 2002 2003 400-800 400-800 600-1000 600-1000 600-1000 800-1000 500 51 500 50 34 333 500 56 400 50 37 600 600-59 900 50 59 900 800 86 800 50 52 080 800 94 900 50 56 940 1000 216 200 100-2004 1200 1200 281 000 100-0-3. év 300 4-7. év 260 0-3. év 300 4-7. év 260 2007 1200 8-11.év 8-11.év 1200 200 200 343 000 100-12-15. év 160 12-15. év 160 16.- év 120 16.- év 120 0-3. év 0-3. év 1200 345 345 1200 4-7. év 4-7. év 300 300 2010 8-11. év 8-11. év 230 230 379 600 100-1380 12-15. 12-15. 1380 év 185 év 185 16.- év 140 16.- év 140 Forrás: Saját szerkesztés a törvények és Nagykanizsa költségvetéseinek gépjárműadó bevételei alapján. 38

A települési önkormányzatok végzik a belföldi gépjárművek adóztatásával kapcsolatos teendőket, így az adó beszedését is. Viszont azt, hogy a beszedett adóból mennyit használhatnak saját tevékenységükhöz, nem mindig ők határozták meg. Ugyanis a gépjárműadó, mint adónem az átengedett központi adók közé tartozik. Ebből következően nem meglepő, hogy az állam valamilyen mértékben részesedni kívánt ezen adóbevételből. A gépjárműadó először történő beszedésekor (1992) az 1991. évi. XCI. törvényben foglaltakat kellett alkalmazni. E törvény a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szólt. Az átengedett, megosztott bevételek alcím vonatkozott az önkormányzatokra, így Nagykanizsára is. Lényege, hogy a települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50%-a illette meg. 57 Tehát Nagykanizsa önkormányzata által beszedett gépjárműadó felét a központi költségvetésbe kellett utalni. Látható, hogy ez az első négy évben ténylegesen fele-fele arányban történt meg. Az ezután következő időszak már érdekesebb. Lényeges, hogy nőtt az önkormányzatok önállósága, ugyanis központilag csak egy tól-ig határt határoztak meg és feljogosították a települési önkormányzatokat, hogy ezen intervallumon belül állapítsák meg az általuk beszedni kívánt adó mértékét. Továbbá, olyan törvényt alkalmaztak, amely kimondja, hogy csak a központilag meghatározott alsó adótétellel számolt bevétel 50%-át kell a központi költségvetésbe utalni, valamint ha a képviselő-testület az alsó tételnél magasabb adómértéket határoz meg, akkor a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg. 58 A táblázatot nézve láthatjuk, hogy először 400 Ft és 800 Ft között határozták meg központilag az adó mértékét 100 kilogrammonként. Nagykanizsa 500 Ft/100 kg-ot alkalmazott, ami azt jelentette, hogy 300 Ft/100 kg-nyi (200+100) az önkormányzat költségvetését, még a 200 Ft/100 kg-nyi a központi költségvetést gyarapította. Ezzel jelentősen emelkedett Nagykanizsa költségvetésének gépjárműadó bevétele. A 2000-res évet nézve változtak a mértékek, de a tematikája az előbb leírtakhoz hasonló. A jelentősebb bevétel emelkedés elsősorban ennek köszönhető, másrészről pedig annak, hogy innentől a települési önkormányzatot illeti meg a gépjárműadóhoz kapcsolódó birságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel is. 59 57 [2] 1991 évi XCI. törvény a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről 11 (1) 58 [5] 1995 évi CXXI. törvény a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről 25 59 [9] 1999 évi CXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről 22 39

Eddig ugyanis minden ezzel kapcsolatos bevétel a gépjárműadó számlára érkezett és ennek az 50%-át is elvitte a központi költségvetés. Az önkormányzatok számára a legkedvezőbb törvény lett bevezetve 2003-tól, ugyanis az általuk beszedett gépjárműadó 100%-ban az ő bevételüket gyarapította. 60 Ezen túlmenően még adómértéket is emeltek, így több mint a duplájára növekedett Nagykanizsa költségvetésének gépjárműadó bevétele. A következő években folyamatosan emelkedik a bevétel. Köszönhető ez nagymértékben annak, hogy a személygépjárműveknél bevezették a teljesítmény alapú adóztatást. 5.5. Jövőbeni esetlegesen várható változások a gépjárműadózásban E részben nem célom semmilyen politikai irányvonal vagy nézet bemutatása. Azonban aktuális téma ez manapság, főleg az önkormányzatokon belül. A lényege az, hogy át akarják szervezni az önkormányzati szervezetet és így az általuk beszedett adókat köztük a gépjárműadót is. Tehát a helyi szinten beszedett adók a központi költségvetésbe kerülnének és a szükséges módon lennének kiosztva. A gépjárműadónál mivel az egy átengedett adó ez már valamilyen formában megjelent, hiszen nem oly régen a beszedett adó 50%-át az állam elvitte (láthattuk ezt az előző részben). Ha ez be fog következni, akkor az önkormányzatok jelentős bevételi forrásoktól eshetnek el, mert jelenlegi formájában megszűnhet az iparűzési és a gépjárműadó, de akár az idegenforgalmi adó is 61. Legalábbis az önkormányzatok helyett a költségvetés lehet a címzettje mindháromnak. Így az állam igen jól járna, hiszen ha megnézzük az ipából idén 505 milliárd forint folyhat be, a gépjárműadóból 73 milliárd, még az idegenforgalmi adó 6 milliárdos bevételt eredményezhet. 60 [11] 2002 évi LXII. törvény a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről 21 61 [38] http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/03/18/helyi_ado_terv 2011.05.17. 40

6. A jelenleg hatályban levő gépjárműadó törvény gyakorlati alkalmazása Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatánál A jelenleg hatályban lévő gépjárműadó törvényt 2011. január 1.-től alkalmazzák, amely kimondja, hogy a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót, a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után cégautóadót (2008) kell fizetni. 62 E törvény hatálya nem terjed ki a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra (2009), a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva. 63 Az adó alanya az a személy, aki a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. Évi törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett jármű utáni adó alanya az, aki a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év első napjától feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek. 64 A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén, ha a korábbi tulajdonos a külön jogszabály alapján bejelenti azt legkésőbb a változás évének végéig, akkor a szerződés megkötésének időpontját követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdon-átruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. A változások 62 [18] 2008. évi LXXXI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 82 63 [19] 2009. évi CXVI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 47 64 [16]2006.évi LXI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991.évi LXXXII. törvény módosításáról 93 (1)(2) 41

időpontjától a tulajdonjogot szerzőt kell az adó alanyának tekinteni, kivéve azt az esetet amikor a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként (2008). 65 Ha a jármű tulajdon-átruházása esetén egyik fél sem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a hatósági nyilvántartásban (év első napján) szereplő tulajdonos az adó alanya. Az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az adó alanya az, akinek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta. Adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése, szünetelése Az adókötelezettség a jármű forgalomba helyezését követő hónap első napján kezdődik. Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a V betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni. Az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszám kiadásakor keletkezik az adókötelezettség. Amennyiben olyan változás következik be az adóalany vagy a jármű tekintetében, amely az adókötelezettségre is kihatással van, akkor a változásra okot adó körülményt a bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Ha a forgalomból kérelemre kivont járművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, akkor az adókötelezettség nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával (2007). 66 Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a jármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen kikerült az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a jármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany e gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik. 65 [18] 2008. évi LXXXI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 83 66 [17] 2007. évi CXXVI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 167 42

6.1. Alapja, mértéke Az adó alapját személyszállító gépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye adja, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító jármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Amennyiben a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a jármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett. Autóbusz, nyergesvontató, lakókocsi, lakópótkocsi esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege - tehergépjárműnél növelve a terhelhetősége 50%-ával adja az adó alapját. Személyszállító gépjárműnél az adó mértéke a gyártási évben és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő években 140 Ft/kilowatt. A légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetében az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 Ft az adó. A berendezés meglétét az adóalanynak az önkormányzati adóhatóságnál a közlekedési hatóság által kiadott hatósági bizonyítvánnyal, az igazságügyi gépjárműközlekedési műszaki szakértő szakvéleményével vagy útkímélő tengely bejegyzést tartalmazó forgalmi engedély bemutatásával igazolnia kell. Az előbb említett rendszerrel fel nem szerelt gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft az adó. Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni. A P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft az adó mértéke. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott járműre E betűjelű ideiglenes 43

rendszámot adnak ki, akkor a fentebb írt, ilyen típusú rendszámtáblára vonatkozó adómértéket nem kell megfizetni. 67 6.2. Kedvezmények, mentességek Az adókedvezményeket nézve azt állapíthatjuk meg, hogy kimondottan egy nagyobb jármű kategóriára (autóbusz, teherautó) vagy tevékenységi körre vonatkozóan szabályoz. Némely kedvezmény tekintetében az a mérvadó, hogy a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály melyikébe sorolható be. E szerint 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet, amely 5-ős, 6-os, 7-es vagy 8-as környezetvédelmi kóddal van ellátva. 30%-os kedvezmény illeti meg azt a nyerges vontatót, amely 5-ös, 6-os, 7-es, 8-as, illetve azon autóbuszt, teherautót, amely 9-es, 10-es, 11-es, vagy 12-es környezetvédelmi kóddal van ellátva. 50%-os kedvezmény illeti meg azt a nyerges vontatót, amely 9-es, 10-es, 11-es, 12-es környezetvédelmi osztály-jelzéssel van ellátva. Amennyiben az adóalany az adóévben tehergépjárművével olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél a Magyar köztársaság területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, adókedvezményre jogosult, melynek mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. Ezen kedvezmény iránti kérelmét az adóalany (fuvarokmánnyal igazoltan) az adóév július első napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz. A kronológiára visszatekintve talán nem is volt olyan év, amikor a mentességet élvezők köre ne változott volna. A jelenleg hatályos törvény a következőknek nyújt mentességet az adó alól: 67 [20] 2009. évi LXXVII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 78 44

a költségvetési szerv (2007), 68 a társadalmi szervezet, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett (2007),[17] az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott (2008), 69 az egyház tulajdonában lévő jármű (2007),[17] a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben (2007),[17] a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 Ft erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több gépkocsi után is fennáll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár (2010), 70 a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi (2009), 71 az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői tulajdonában levő gépjármű. 68 [17] 2007. évi CXXVI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 168 69 [18] 2008. évi LXXXI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 84 70 [22] 2010. évi CXXIII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 125 71 [21] 2009. évi XXXV. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 21 45

6.3. Megállapítása, elszámolása Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési önkormányzati adóhatóság látja el. Bármely változása esetén a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult az adóztatási feladatok ellátására. Amennyiben a jármű tulajdonost cserél és egyik fél sem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a járműnyilvántartásban (év első napján) szereplő tulajdonos lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakcíme, illetve hatósági nyilvántartásba bejegyzett székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes. Ha az adóalany a lakcímnyilvántartás szerint a naptári év első napján érvényes lakcímmel nem rendelkezik, akkor az adóalany utolsó érvényes lakcíme szerint illetékes önkormányzati adóhatóság látja el az adóztatási feladatokat (2008). 72 Az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű adóztatását a járműre kiadott ideiglenes forgalomba tartási engedélyben, megjelölt lakóhely, székhely szerint illetékes adóhatóság látja el. Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a járműnek a forgalomból való kivonását. Az adót az előbb említett esetekben illetékes adóhatóság kivetéssel, kiszabással, illetőleg utólagos adó-megállapítás keretében állapítja meg. E tevékenységet megelőzi az adatszolgáltatás, melyet a közúti közlekedési nyilvántartási szerv, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a járműnyilvántartásából, valamint az 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásból tesz meg minden év január 31. napjáig a január 1.-jei állapotnak megfelelően. Az illetékes önkormányzati adóhatóságnak a következőket tartalmazó adatokat kell megkapni: a gépjármű rendszáma, alvázszáma, személygépjármű saját tömege, tehergépjármű saját tömege és megengedett együttes tömege, 72 [18] 2008. évi LXXXI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 85 46

a gépjármű tulajdonosának neve, lakcíme, illetőleg székhelye vagy telephelye, magánszemély esetén a természetes azonosító adatai, nem magánszemélynél a cégjegyzékszáma, gépjármű forgalomba helyezésének, forgalomból való kivonásának időpontja, kivonás oka, tulajdonváltozás időpontja, a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása, személygépkocsi és motorkerékpár esetében a teljesítménye, gyártás éve, a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének tényét. A fentieken kívül minden hónap 20. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelő, az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest bekövetkezett adókötelezettséget érintő változásokat, valamint január 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben bekövetkezett tulajdonos-változásról szóló, régi tulajdonos által teljesített változás-bejelentést is közölni kell. Az okmányiroda, valamint a vámhatóság minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően adatokat szolgáltat az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásáról a kérelmező lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz. 73 Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzatánál ez a következőképpen működik. Az önkormányzat adóosztálya rendelkezik egy olyan csak erre a célra használt számítógéppel, amely kapcsolatban van a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával. Ennek segítségével mind a járműnyilvántartásba, mind a lakcímnyilvántartásba jelszó és felhasználónév megadásával azonnali betekintésük van. E rendszeren keresztül kapják az illetékességi területükhöz tartozó gépjárművek adatait is. A KEKKH és az önkormányzat adóosztálya által használt belső úgynevezett Önkadó rendszer összhangban van, tehát az érkező adathalmazt betöltés után gyorsan és egyértelműen használni tudják. Az adathalmaz áttekintése, szűrése után általában elmondható, hogy 80%-ban azonos az előző évivel. A maradék 20% pedig fele-fele arányban vagy új adózóként megjelenő vagy éppen az adózás alól kikerülő lesz. Nagykanizsa vállalta, hogy a kezelése alá 73 [14] 2003 évi XCII. törvény az adózás rendjéről 3. számú melléklet G 47

tartozó gépjárműadózókat kiértesíti az adott évi gépjárműadó egyenlegéről és még a teljesen kitöltött befizetési csekket is mellékeli hozzá. A többségnek amennyiben az adott évben törvényi, rendeleti változást ( például: adóemelés) nem alkalmaztak, nem küld határozatot, viszont azoknak, akik először kerülnek az önkormányzat illetékességébe, annak igen. Vannak akik csoportos beszedéssel fizetik meg adójukat, ezért nekik csekket nem küldenek. Az értesítése, a határozatok és a csekkek nyomtatása után megkezdődik a napokig tartó csomagolás, ami ugyan monoton munka, de nem nehéz hiszen minden boríték és minden irat azonos sorrendbe van és az azonosító számok alapján a tévedés szinte kizárható. E folyamatot egy évben kétszer hajtják végre mert a belföldi rendszámú gépjárművek utáni gépjárműadót félévenként két egyenlő részletben, az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig fizeti meg az adózó. Abban az esetben, amikor év közben keletkezik vagy változik az adókötelezettség az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg. A gépjárműadó, a helyi iparűzési adó és az építményadó értesítések egyszerre kerülnek kipostázásra ezért, hogy a befizetésnél meg lehessen különböztetni őket minden csekknek, vagyis minden adónemnek külön számlája van. A csekkes befizetésnél a postaelszámoló központ megküldi például az egy napi befizetéseket elektronikus úton az önkormányzat számlavezető bankjának, aki azt továbbítja az önkormányzathoz. Az ilyen formában érkező adatokat az önkadó program megfelelően tudja kezelni és könyvelni. A csoportos beszedés esetében a nagykanizsai önkormányzat bankja az önkormányzat által átadott állomány alapján dolgozik. Az egyes adóalanyok bankszámlájáról a meghatározott összeget leveszi és az önkormányzat gépjárműadó számlájára utalja azt. 6.4. Ellenőrzése Nagykanizsa ugyanúgy, mint a többi települési, kerületi önkormányzat, vagy akár az állami adóhatóság az illetékességébe tartozó adókat, adózókat ellenőrzi. Teszi ezt azért, hogy az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítését vagy megsértését megállapítsa. Az ellenőrzés során az önkormányzati adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való 48

visszaélés megállapítását. Az adóhatósági feladatokat az adóügyi osztály látja el a jegyző felügyelete mellett. Az adóhatóság a célszerűség és a gazdaságosság szempontjait érvényre juttatva használja fel erőforrásait. Az ellenőrzési irányokat úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrzöttség tudata az adózókat az önkéntes jogkövetésre ösztönözze. Ellenőrizni tudják: A kedvezményre vagy mentességre jogosultakat (miért kapott ígyen besorolást, rendelkezik e a megfelelő engedélyekkel, a nyilatkozatot határidőre és megfelelően nyújtotta e be) Mozgáskorlátozottakat (nem a mozgáskorlátozottság tényének megállapítását vizsgálják - hiszen az nem az adóhatóság hatáskörehanem azt, hogy ezen státusz betöltéséhez szükséges iratok mindegyikével rendelkezik e és azt be is nyújtotta e az adóhatósághoz) Olyan személyeket, akik gépjármű tulajdoncseréjében részt vettek (okmányátírások után bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek e) Az adóhatóság egyszerűsített ellenőrzést folytat, amikor a rendelkezésre álló adatok és a benyújtott adóbevallás (adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adó megállapítása) egybevetésével az adókötelezettség teljesítését vizsgálja. Ha az adatszolgáltatás alapján rendelkezésre álló adatok eltérést mutatnak, az eltérés okának tisztázására az adóhatóság az adózót felhívja. Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével vagy a megbízólevél egy példányának átadásával kezdődik. Lefolytatása az adóhatóság hivatali helységében, illetve az adott helyszínen történhet, utóbbi esetben a hatósági személynek igazolnia kell magát. Hivatali helységben az ellenőrzést a hivatali időben, míg helyszíni ellenőrzést önálló tevékenységet folytató adózónál munkaidőben, más személynél napközben 8-20 óra között lehet lefolytatni. Az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával illetve, ha kézbesíteni kell a postára adás napjával, fejeződik be. Az utólagos ellenőrzés esetén az adóhatóság az ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításairól határozatot hoz. A megbízólevél átadásának napja már beleszámít az ellenőrzés lefolytatásának 30 napos időtartamába. Az előírt határidőt, az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. 49

Továbbá az adóhatóság indokolt és a felettes szerv által jóváhagyott kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter egyszer, további 120 nappal meghosszabbíthatja. Az adóhatóság utólag állapítja meg az ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap, a hatósági eljárás kezdő időpontjának a jegyzőkönyv kézbesítésének napját kell tekinteni. Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabálysértő, a végzését az adózó terhére a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. 74 6.5. Végrehajtása Az adókat általában azért alkalmazzák, hogy a közterhek és közfeladatok megfelelő ellátásához elég bevételt tudjanak biztosítani. Minden adónem esetén-köztük a gépjárműadónál is-az adóalanynak kötelezettsége a számára kirótt adót a meghatározott határidőig teljesíteni. Azonban ő gondolkodhat úgy is, hogy határidőn túl vagy egyáltalán nem fizeti meg azt. Ezen esetek bekövetkezése esetén beszélhetünk végrehajtásról. Tehát, gépjárműadónál az önkormányzati adóhatóság a kapott nyilvántartások alapján határozatokat hoz, melyekben fizetési határidőt szab meg. Határidő nem teljesítésének másnapján már megindítható a végrehajtási eljárás. Végrehajtható okiratnak minősül: a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás az önadózás esetén a fizetendő adót tartalmazó bevallás Az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tőrvény rendelkezéseit alkalmazza. A korábbi évekhez képest most már az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a végrehajtásról szóló törvény a bírósági végrehajtónak biztosít. 74 [14] 2003 évi XCII. törvény az adózás rendjéről 86-119 50

A végrehajtás során mindig a fokozatosság elvét kell figyelembe venni, tehát nem lehet mindjárt mindent végrehajtás alá vonni. A végrehajtó szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló adatokat (lakóhely, székhely, munkahely, jövedelem), valamint a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatokat (ingó, ingatlan, vagyon, bankszámla, betét, értékpapír). Ezen adatokhoz úgy jut hozzá, hogy megkeresi az adós adatait kezelő hatóságokat, mint például: rendőrség, gépjárműveket nyilvántartó hatóság, személyiadat-és lakcímnyilvántartó szerv, okmányiroda, pénzügyi intézmény. Abban az esetben, ha az adós a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizeti meg a tartozását a végrehajtónak jogában áll az adós munkabérére és egyéb járandóságára végrehajtást indítani. Ez úgy történik, hogy a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját és kéri annak munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeg levonását. Általában a nettó munkabérből vagy az egyéb járandóságból legfeljebb 33%-ot, kivételes esetben 50%-ot lehet levonni. Viszont vannak olyan járandóságok, amelyek mentesek a végrehajtás alól. Ilyen lehet: a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az átmeneti segély vagy rendszeres szociális segély, az anyasági segély, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka, a megváltozott munkaképességűek juttatása, a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés. Az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegére is végrehajtást lehet kérni. Nem magánszemély esetén a pénzösszeg egésze, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti rész korlátlanul, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb és ennek négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. A fokozatosság elvét követve, ha már a járandóságok nem nyújtanak fedezetet a végrehajtandó követelésre, akkor ingóvégrehajtást indítanak el. Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. 51

Amennyiben a végrehajtható okiratot postai úton kézbesítik, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni. A végrehajtónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a lefoglalni kívánt ingóságot terheli e zálogjog, illetve ha postai úton lett kiértesítve az adós, akkor neki kell nyilatkoznia a vagyontárgyait terhelő zálogjogról. A végrehajtás alá vont ingóságokról foglalási jegyzőkönyvet kell kiállítani. Az ingóságok között is vannak a végrehajtás alól mentesek, például: az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, a szükséges ruházati cikk, a háztartáshoz nélkülözhetetlen háztartási felszerelés, az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve. Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a jármű törzskönyvét is lefoglalni. E tényről a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt értesíti a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot. Abban az esetben, ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsul, a végrehajtó felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a járművet vonja ki a forgalomból, amit a hatóságnak kötelessége teljesíteni. A lefoglalt ingóságot általában az adós birtokában hagyják csak abban az esetben helyezik el máshol, ha valószínűsíthető, hogy az adós azt nem fogja megőrizni vagy rendeltetésének megfelelően használni. Ezeket a vagyontárgyakat a foglalás ideje alatt elidegeníteni és terhelni nem lehet. Az ingóságok értékesítésével kapcsolatban a végrehajtó intézkedik. Rendszerint árverésen szokták értékesíteni ezeket. A végrehajtásban valószínűleg a legmagasabb értéket az ingatlan képezi. Tehát amikor az ingatlan végrehajtásáról intézkednek, akkor már elég magas követelésről beszélünk. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Az ilyen ingatlanokat ugyanúgy, mint az ingóságokat általában árverésen szokták értékesíteni. 75 75 [14] 2003 évi XCII. törvény az adózás rendjéről 144-164 52

A nagyobb városokban-mint Nagykanizsán-kijelenthető, hogy azok az ügyek, amelyek a végrehajtás valamelyik fázisába eljutnak, megfelelően kezelve vannak és az ezzel foglalkozó személyek szakmai képzettségének köszönhetően a követelések érvényre jutása szinte bizonyos. Viszont a kisebb településeken, ahol az apparátus és a felkészültség nem megfelelő nem tudják behajtani a követeléseiket. Én személy szerint azt javaslom mindenkinek, hogy ami a kötelezettsége azt teljesítse, mert nem érdemes vitába szállni az adóhatósággal. Gépjárműadóhoz kapcsolódó végrehajtási ügyekből beszedett összegek 2009-2011 között 2. számú táblázat Év 2009* 2010 2011* Ügyek száma/ beszedett összeg Letiltás Incassó Nagykanizsán Megnevezés Értesítés helyszíni foglalásról Ingófoglalás Követelés lefoglalás Forgalom -ból kivonás db 127 68 32 187-5 Ft 1 726 351 4 081 067 326 225 3 827 930-123 140 db 470 152 33 271 4 - Ft 7 274 884 11 551 417 553 363 8 254 425 160 429 - db 46 19 15 54-6 Ft 776 460 449 771 180 860 1 088 988-123 915 * a 2009-es év félévi adatai * a 2011-es év első negyedévi adatai Forrás: Saját szerkesztés az adóügyi osztály statisztikai adatai alapján 6.6. Gépjárműadó alakulása az adóbevételekben 2006 2010 között Nagykanizsa Megyei Jogú Városban Bármilyen adónemről legyen is szó, ahhoz, hogy abból bevételt tudjanak realizálni először ki kell vetni az adózókra. A gépjárművek adóztatásánál ez úgy működik, hogy meg kell állapítani (adatszolgáltatás) ténylegesen mekkora az a gépjárműszám, amelyre adót kell kivetni, és ezen gépjárműveket milyen adózási forma szerint kell adóztatni. E tényeket szemléltetem a 3. számú tábla alapján. 53

Adózási forma Gépjárművekre adóztatási forma szerint kivetett adó 2006-2010 között Nagykanizsán 3. számú táblázat Önsúly Önsúly+ raksúly 50%-a Teljesítmény Önsúly szerint, légrugós Önsúly+ raksúly 50%-a légrugós Gépjárművek száma Év 2006 2007 2008 2009 2010 db 16 351 153 184 167 135 Ft 175 136 400 10 685 760 11 315 280 9 964 320 8 274 066 db 3 571 3 596 3 427 3 423 3 355 Ft 131 976 840 137 377 800 127 151 640 124 022 280 124 172 124 db - 16 930 17 397 16 877 16 474 Ft - 234 003 120 243 919 940 236 667 600 261 787 865 db - - - - 34 Ft - - - - 2 214 174 db - - - - 64 Ft - - - - 14 839 680 db 19 922 20 679 21 008 20 467 20 062 Kivetett forint Ft 307 113 240 382 066 680 382 386 860 370 654 200 411 287 909 Forrás: Saját szerkesztés az adóügyi osztály elektronikus nyilvántartása alapján Látva a táblát kijelenthetjük, hogy Nagykanizsán 2008-ig emelkedik, majd lassú visszaesést mutat a gépjárművek száma. Viszont ezzel nem egyenes arányosságban alakul a kivetett adó nagysága, mert bár a vizsgált időszak utolsó előtti évében csökken, de az utolsó évben az alacsonyabb gépjárműszám mellett jelentősen emelkedik a kivetett adó összege. Az ok abban keresendő, hogy ezen időszak alatt kétszer is új adózási formákat vezettek be. A 2006-os évben meg csak kétféle módszert alkalmaztak, amely az önsúly és az önsúly+raksúly 50%-a alapján állapította meg a gépjárművek adóját. Eszerint, tehát 16 351 db olyan jármű volt 2006-ban Nagykanizsán, amelyet önsúly (100 kilogrammonként 1 200 Ft) alapján adóztattak és így 175 136 400 Ft adót vetettek ki. De már ebben az évben megszületik az új törvény, amely a személygépjárművek esetében a teljesítmény alapján történő adózást vezeti be. Világosan látszik, hogy az adóztatott járművek több mint 82%-a személygépjármű, és az új módszerrel jelentősen nőtt a kivetett adó összege. A gépjárművek számát tekintve a 2009-es évtől kezdődő visszaesés valószínűsíthetően a gazdasági válság és az általa okozott recesszió hatásának tudható be. Azonban, hogy elejét vegyék a rohamos adócsökkenésnek, egyrészt a személygépjárművek adómértékét emelték, másrészt kedvezményt állapítottak meg a tehergépjárművek esetében (100 kilogrammonként nem 1 380 Ft 54

hanem csak 1 200 Ft az adó), amennyiben útkímélő tengellyel vannak felszerelve. E módosítások eredményét a 2010-es év tükrözi, hiszen csökkenő gépjárműszám mellett nő a kivetett adó összege. Most már tudjuk hogyan áll össze egy adott évben a gépjárművek adóztatásából származó adó. Tehát vizsgálhatjuk, hogy ténylegesen mennyi adóforint gyarapította a nagykanizsai önkormányzat kasszáját és a költségvetésben a helyi adók mellett mekkora jelentősége van a gépjárműadónak. A 4. számú tábla mutatja a részletes adatokat. Adónemenkénti tényleges adóbevételek 2006-2010 között Nagykanizsán 4. számú táblázat adatok: millió Ft Építmény adó Helyi iparűzési adó Kommunális adó Idegenforgalmi adó Gépjármű adó Összes adóbevétel Év 2006 205,7 2230,8 - - 281,1 2717,6 2007 221,2 2573,3 - - 343 3137,5 2008 379 2957-4,3 343,5 3683,8 2009 375,4 3336,1-3,5 331,9 4046,9 2010 397,2 3371,2-3,7 379,6 4151,7 Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzat kimutatásai alapján A előző táblát megnézve láthatjuk, hogy 2010-ben 411 287 909 Ft gépjárműadót vetettek ki, amiből 379 600 000 Ft folyt be ténylegesen az adott év végéig. Ez magyarázható azzal, hogy a hátralékállomány megnövekedett, sok vállalkozás került felszámolás alá és a magánszemélyek fizetési morálja is csökkent. Nagykanizsán az elmúlt három évben a gépjárművek adóztatásából a harmadik legnagyobb bevétel származott, így tehát kicsivel több mint 9%-át teszi ki az összes adóbevételnek. A diagram ezt szemlélteti. 55

Adóbevételek megoszlása 2010-ben Nagykanizsán 1. számú ábra Építmény adó Helyi iparűzési adó Kommunális adó Idegenforgalmi adó Gépjármű adó 0,1% 0,0% 9,1% 9,6% 81,2% Forrás: Saját szerkesztés a számú táblázat alapján 6.7. A 2011. évi költségvetésben tervezett gépjárműadó bevételek Nagykanizsán Az előzetes kalkulációk és vizsgálódások alapján úgy néz ki, hogy Nagykanizsán a 2011-es évben a gépjárművek adóztatásából származó bevételek csökkenni fognak. A gépjárműadó mértékében nem történt változás az elmúlt évhez viszonyítva. Viszont bővült a súlyos mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó adóalanyi kör és ezzel összhangban maximálisra került az e címen igénybe vehető adókedvezmény (13 000 Ft) összege. Továbbá a teljesítmény (kw) alapján adóztatott személygépjárművek, motorkerékpárok, az önsúly, önsúly+raksúly alapján valamint a légrugós gépjárművek adómértéke sem változott. A csökkenés oka tehát nem ezek között keresendő, hanem abban, hogy a teljesítmény alapján adóztatott járművek jelentős hányadánál adótétel változás történik a korcsoport váltás miatt ebben az évben. Ebből következően mintegy 13 millió forinttal kevesebb a kivetett adó összege. Ezt vélhetően nem ellensúlyozza teljes mértékben az újonnan vásárolt, valamint az adás-vételekben megnyilvánuló alacsonyabb életkorú gépjárművek vásárlása miatt jelentkező adóbevétel. A következő táblázat megmutatja, hogy 2011-ben egy adott adózási formát hány gépjárműre fogják alkalmazni és abból mekkora adóbevételre számíthat a nagykanizsai önkormányzat. 56

5. számú táblázat A 2011. évre tervezett gépjárműadó bevétel Nagykanizsán Megnevezés Gépjárművek száma/ db Teljesítmény alapján adóztatott gépjárművek 16 878 225 041 687 Önsúly+raksúly 50%-a alapján adóztatott gépjárművek 3 342 122 821 656 Önsúly alapján adóztatott gépjárművek 136 8 296 284 Kedvezményesen adózó légrugós gépjárművek 183 28 786 614 Gépjárműadó összesen 20 539 384 946 641 Adócsökkenés (adótétel-váltás miatt) -13 089 280 Várható növekmény (új illetve használt gépkocsi vásárlás) 7 142 639 2011. évi tervezett gépjárműadó 379 000 000 Forrás: Az adóügyi osztály 2011. évre készített költségvetése alapján Adó Ft Láthatjuk, hogy a több mint húszezer gépjármű adóztatásával és az adás-vétel miatti növekménnyel együtt közel 400 milliós gépjárműadó bevételre tehetnének szert, azonban az adócsökkenés jelentősnek bizonyul. Így tehát az a növekvő tendencia, amelyet a járművek adóztatásából származó bevétel mutatott, ebben az évben megállapodni látszik, sőt lehet, hogy ha majd a tényleges adatokat vizsgálják az előző évihez képest kevesebb is lesz. Mondhatom ezt azért, mert ha megvizsgáljuk Nagykanizsa adónemenkénti adóbevételeit az elmúlt két év és az adott év előirányzatát tartalmazó 6. számú tábla alapján, akkor láthatjuk, hogy 2009-ről 2010-re a harmadik legnagyobb adónem 47 674 e Ft-tal nőtt, viszont ez évre már 590 e Ft csökkenést mutat, bár ez még sokat változhat. Adónemenkénti adóbevételek az elmúlt két évben és a 2011. évre (tervezett) Nagykanizsán 6. számú táblázat adatok e Ft-ban Adónem 2009. évi tény 2010. évi tény 2011. évi előirányzat Építményadó 375 367 397 154 389 000 Gépjárműadó 331 916 379 590 379 000 Helyi iparűzési adó 3 336 050 3 371 166 3 280 000 Beszedett idegenforgalmi adó 3 506 3 721 3 600 Termőföld bérbeadás utáni jövedelem adó 129 190 200 Talajterhelési díj 3 482 2 688 2 200 Késedelmi pótlék 11 404 10 539 9 000 Adó-és mulasztási bírság 2 165 3 314 3 000 Egyéb bevételek 8 740 8 495 9 000 Összes adóbevétel 4 072 759 4 176 857 4 075 000 Forrás: Az adóügyi osztály 2011. évre készített költségvetése alapján 57

7. Jogorvoslat a gépjárműadózásban Mint azt már az ellenőrzésnél boncolgattam, az önkormányzati adóhatóság a törvény és a felruházott jog alapján határozatokat hoz, melyekben tájékoztatja az adózókat a velük kapcsolatos ügyekben. Azonban ezek nem minden esetben végleges határozatok. Ugyanis változások következhetnek be. Egyrészről, ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabálysértő, a határozatát az adózó terhére a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. Nem érvényesül az adózó terhére történő módosítás korlátozása abban az esetben, ha a határozatot hozó adóhatóság dolgozója a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a határozat meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az adóhatóság határozata jogszabálysértő, akkor az adózónak visszatérítési igénye keletkezik. Tehát az adóhatóságnak vissza kell téríteni az összeget és még késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot is kell fizetnie, kivéve, ha a téves adó-megállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza. 76 Másrészről az adózó az ügy érdekében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. Végzést-amely a határozathozatalt megelőző eljárás eredménye-csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet megtámadni, kivéve, ha önálló fellebbezésre van lehetőség. Önálló fellebbezésnek van helye az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, a bejelentés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító, az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító, a végrehajtási kifogást elbíráló, első fokon hozott végzés ellen. 76 [14] 2003 évi XCII. törvény az adózás rendjéről 135 58

A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet megtenni. A fellebbezési jogról határidőn belül le is lehet mondani, azonban ez már nem vonható vissza. A fellebbezést ahhoz az adóhatósághoz kell benyújtani, amelyik a határozatot hozta. Az adóhatóságnak ezután a fellebbezést az összes iratával együtt a fellebbezéstő számított 15 napon belül fel kell terjesztenie a felettes szervéhez-önkormányzatoknál ez a Megyei Kormányhivatalkivéve, ha a határozatot visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja, kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot megvizsgálja. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellenit végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A felettes szerv, amennyiben a határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljáró szervet új eljárásra utasítja. 77 77 [14] 2003 évi XCII. törvény az adózás rendjéről 136-140 59

8. Összefoglalás Manapság minden önkormányzat küzd a fennmaradásáért, mert egyik sem engedheti meg magának, hogy csődbe menjen. Nehéz helyzetben vannak és a jó irányt csak próbálják megtalálni. Az önállóság lebeg a szemük előtt, de az állami szerepvállalás és a törvényi kötöttségek miatt ezt nehezen tudják teljesen megvalósítani. Bizonyos szempontból az önállóság megnyilvánul hiszen a bevételek nagy részének megszerzéséhet helyi adókat vezethetnek be. Az önkormányzatok többsége él is ezzel a törvény adta lehetőségével. Az iparilag fejlett vagy éppen a turizmusra épülő városok, nagyközségek a helyi adóbevételekből még el tudnák látni feladataikat, de mi a helyzet a többi településsel, ők miből oldják meg a feladataikat? Talán itt jelenik meg az állam nem is olyan akadékoskodó szerepvállalása. Ugyanis segíti az önkormányzatokat azzal, hogy juttatásokat biztosít és adókat enged át részükre. Az utóbbi kategóriába sorolható a gépjárműadó. Úgy próbáltam bemutatni ezen adónemet, hogy fokozatosan a kezdetektől építkezve a jelen korig eljutva, a fontos momentumokat kiemelve, egy átfogó képet alkossak róla. Bevezetését a bevételek gyarapítása mellett a közterhek arányosabb elosztása, valamint a közúthálózat karbantartása és fejlesztése érdekében szorgalmazták. Ez a közel két évtizednyi múlttal rendelkező adónem több változáson ment keresztül, amely az önkormányzatokat hol előnyösen hol hátrányosan érintette, de a beszedését mindig is ők végezték. Ezzel kapcsolatban pedig a legfontosabb az volt, amikor a gépjárműadóból beszedett összes bevétellel szabadon rendelkezhettek. Gondot jelentett amikor még bevallás alapján adóztattak. Viszont a jelenlegi helyzet, amely a Belügyminisztérium nyilvántartása alapján dolgozik, sem könnyebb, hiszen ha a változások tényét nem jelentik be az adót is nehezen fogják beszedni. A hátralékok, kintlévőségek nagysága is évről-évre halmozódik. Ezen tények mind a gépjárműadó bevételének csökkenését eredményezik. A mindennapi feladatok ellátása, a egy évben kétszer postai úton történő kiértesítések papír alapú formátumban történnek és nagy költséget emésztenek fel. Kiküszöbölhető lenne ez egy jól működő elektronikus ügyintézési rendszer bevezetésével, hiszen a mai kor számítástechnikai vívmányai mellett már nem csak a hivatali munkát kellene számítógépen végezni. 60

Az emberek legnagyobb része nem szívesen fizeti meg a gépjárműve utáni adót, azonban szükség van rá. Láthatjuk, hogy útjaink milyen rossz állapotban vannak, legalább ennyivel járuljunk hozzá azok fejlesztéséhez. Végül pedig ne feledjük, ahhoz, hogy országunk jól működjön megfelelő közigazgatásra és jól képzett tisztségviselőkre van szükség. 61

9. Irodalomjegyzék [1] 1990. évi C. törvény a helyi adókról [2] 1991 évi XCI. törvény a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről [3] 1991. évi LXXXII. tőrvény a gépjárműadóról [4] 1991. évi LXXXII. törvény indoklása a gépjárműadóról [5] 1995 évi CXXI. törvény a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről [6] 1995. évi V. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról [7] 1995. évi XCVIII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról [8] 1998. évi LXIII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról [9] 1999 évi CXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről [10] 2000. évi CXIII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról [11] 2002 évi LXII. törvény a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről [12] 2002. évi XLII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról [13] 2003. évi XCI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról [14] 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről [15] 2004. évi CI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról [16] 2006. évi LXI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról [17] 2007. évi CXXVI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról [18] 2008. évi LXXXI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról [19] 2009. évi CXVI. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról [20] 2009. évi LXXVII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról 62

[21] 2009. évi XXXV. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról [22] 2010. évi CXXIII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról [23] Dr. Csanádi Ágnes Dr. Tóth József: Az önkormányzatok pénzügyei (Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt 2002) [24] Dr. Fürcht Pál:A helyi önkormányzatok és pénzügyeik (Municipium Magyarország Alapítvány 2003) [25] Dr. Juhász István: Az adózás története http://5mp.eu/fajlok/msc/adotortenelem_2_www.5mp.eu_.pdf [26] Dr. Szakács Imre: Az adózás nagy kézikönyve (Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft 2006) [27] Dr. Sztanó Imréné: Adózás (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt 2010) [28] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 40/1996. (XI.26) számú rendelete az építményadóról [29] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 61/2009.(XII.29.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról [30] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 74/2007 (XII.21) számú rendelete az idegenforgalmi adóról [31] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/1998 (XII.15.) számú rendelete a belföldi gépjárművek adója mértékének megállapításáról [32] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/1995 (XII.19.) számú rendelete a belföldi gépjárművek adója mértékének megállapításáról [33] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 61/1999 (XII.15.) számú rendelete a belföldi gépjárművek adója mértékének megállapításáról [34] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 76/2002 (XII.14.) számú rendelete a belföldi gépjárművek adója mértékének megállapításáról [35] www.euvonal.hu [36] www.ingatlanjog.hu [37] www.nagykanizsa.hu/index.php?m=1&id=1anizsa.hu [38] http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/03/18/helyi_ado_terv 63

10. Ábrák és táblázatok jegyzéke 1.számú ábra Adóbevételek megoszlása 2010-ben Nagykanizsán (56. oldal) 1. számú táblázat A gépjárműadó bevételek évenkénti megoszlása a központi költségvetés és az önkormányzat között Nagykanizsán (38. oldal) 2. számú táblázat Végrehajtási ügyekből beszedett összegek 2009-2011 között Nagykanizsán (53. oldal) 3.számú táblázat Gépjárművekre adózási forma szerint kivetett adó 2006-2010 között Nagykanizsán (54. oldal) 4.számú táblázat Adónemenkénti tényleges adóbevételek 2006-2010 között Nagykanizsán (55. oldal) 5. számú táblázat A 2011. évre tervezett gépjárműadó bevétel Nagykanizsán (57. oldal) 6.számú táblázat Adónemenkénti adóbevételek az elmúlt két évben és a 2011. évre (tervezett) Nagykanizsán (57. oldal) 64

11. Mellékletek Nagykanizsán alkalmazott adókból származó bevételek 1992-2010 között 1. számú melléklet adatok millió Ft-ban 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 Építmény adó Helyi iparűzési adó Kommunális adó Idegenforgalmi adó Gépjármű adó 500 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: Saját szerkesztés az adóügyi osztály nyilvántartásai alapján Adóbevételek 2011. január 1-től május 5-ig Nagykanizsán 2008 2009 2010 2. számú melléklet adatok Ft-ban Adónemek I. negyedév II. negyedév Április Május 1-4-ig Hónap Május 5. Összesen Gépjárműadó 153 881 379 11 371 479 761 059 586 045 166 599 962 Építményadó 187 543 940 9 312 589 1 836 118 31 725 198 724 372 Iparűzési adó 1 464 202 589 27 530 946 2 432 261 2 462 391 1 496 628 187 Összesen 1 805 627 908 48 215 014 5 029 438 3 080 161 1 861 952 521 Forrás: Adóügyi osztály 65

Adónemenkénti adóbevételek 1992-2010 között Nagykanizsán 3. számú melléklet adatok millió Ft-ban Adónem Építmény adó Helyi iparűzési adó Kommunális adó Idegenforgalmi adó Gépjármű adó Összes adó bevétel 1992-65 32-18,8 115,8 1993-91,2 35-17,2 143,4 1994-125 35-17 177,0 1995 111,5 189,7 37,4-16,3 354,9 1996 130,2 282,5 35-51,5 499,2 1997 137,4 420,8 3,33-54,9 616,4 1998 142,8 634,1 1,35-56,4 834,7 1999 146,8 965,4 0,448-59,9 1172,5 2000 198 1195,8 0,208-86,8 1480,8 2001 195,7 1443,9 0,067-87,8 1727,5 2002 179,8 1357,3 0,016-94,9 1632,0 2003 185,9 1618,5 - - 216,2 2020,6 2004 216,9 1809,1 - - 281 2307,0 2005 194,2 1967,2 - - 277 2438,4 2006 205,7 2230,8 - - 281,1 2717,6 2007 221,2 2573,3 - - 343 3137,5 2008 379 2957-4,3 343,5 3683,8 2009 375,4 3336,1-3,5 331,9 4046,9 2010 397,2 3371,2-3,7 379,6 4151,7 3417,7 26633,9 179,819 11,5 3014,8 33257,7 Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzat adatai alapján 66

4. számú melléklet Végrehajtási ügyhöz adatkérő lap M e g y e i J o g ú V á r o s J e g y z ő j e A D Ó Ü G Y I O S Z T Á L Y 8800. Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. Tel: 93/500-747 Fax: 93/500-725 Ügyiratszám: Ügyintéző: Tárgy: Adatkérés. Zala Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve Z a l a e g e r s z e g Kossuth ú. 9-11.... ellen végrehajtás van folyamatban. Ezért kérjük Önöket, amennyiben nyilvántartásukban adós munkahelyével kapcsolatosan rendelkeznek adattal, szíveskedjenek közölni. Adatkérésünk jogalapját az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 144. - ában kapott felhatalmazás alapján, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. 47.. (1-2) bekezdése biztosítja. Nagykanizsa, 2011.. Jegyző megbízásából: Forrás:Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának adóügyi osztálya főmunkatárs 67

5. számú melléklet Adóztatási formák alapján kivetett gépjárműadó 1992-2010 között Nagykanizsán Év db Önsúly Ft Önsúly+raksúly 50%-a db Ft db Teljesítmény Ft Önsúly légrugós db Ft Önsúly+raksúly 50%-a légrugós db Ft Gépjárm űvek száma Kivetett forint 1992 10 186 37 287 200 10 186 37 287 200 1993 10 524 35 043 400 10 524 35 043 400 1994 13 195 32 465 600 13 195 32 465 600 1995 15 504 37 635 200 15 504 37 635 200 1996 15 302 59 509 500 367 6 775 500 15 669 66 285 000 1997 13 231 52 754 500 722 12 408 000 13 953 65 162 500 1998 13 448 52 834 325 1 120 23 507 250 14 568 76 341 575 1999 13 296 61 881 810 1 178 29 389 200 14 474 91 271 010 2000 12 861 77 369 400 1 239 41 535 000 14 100 118 904 400 2001 13 397 77 854 040 1 504 49 522 200 14 901 127 376 240 2002 14 110 80 533 296 1 744 57 142 560 15 854 137 675 856 2003 15 650 135 383 700 1 886 80 268 100 17 536 215 651 800 2004 17 367 184 070 080 3 811 145 089 000 21 178 329 159 080 2005 16 265 175 012 680 3 512 131 521 560 19 777 306 534 240 2006 16 351 175 136 400 3 571 131 976 840 19 922 307 113 240 2007 153 10 685 760 3 596 137 377 800 16 930 234 003 120 20 679 382 066 680 2008 184 11 315 280 3 427 127 151 640 17 397 243 919 940 21 008 382 386 860 2009 167 9 964 320 3 423 124 022 280 16 877 236 667 600 20 467 370 654 200 2010 135 8 274 066 3 355 124 172 124 16 474 261 787 865 34 2 214 174 64 14 839 680 20 062 411 287 909 Forrás: Saját szerkesztés az adóügyi osztály nyilvántartásai alapján

ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Balogh Bence Születési hely, év Nagykanizsa 1987. 02. 18. NEPTUN kód: LJQS6E Szak: Pénzügy Szakirány: Adó, illeték Konzulens neve: Némethné Czaller Zsuzsanna Beosztása: Pénzügy mestertanár A záró dolgozat címe: A GÉPJÁRMŰADÓZTATÁS NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Tanszéki konzultációk igazolása Konzultáció időpontja Konzultáció témája 2011.03.16. Témavázlat pontosítása, irodalomkutatás. 2011.04.23. A dolgozat első fejezetének megbeszélése. 201104.30. A dolgozat 2, 3, 4, 5. fejezetének megbeszélése. 2011.05.04. A további fejezetek konzultációja. 2011.05.11. A formai követelményeknek való megfelelés. Tanszéki konzulens aláírása A záró dolgozat benyújtható! Zalaegerszeg, 2011. május 18..... Tanszéki konzulens aláírása aláírás