Vármegyék és szabad kerületek 313 Adalékok Muraköz történetéhez Vladimir Kalsan A tájnak, amelyikről beszélni fogok többnyire magyar közigazgatása volt, Zalaegerszeg székhellyel, de egyházi szempontból 1094. óta a Zágrábi püspökség alá tartozott és a lakossága mindig, több mint 90 százalékban horvát ajkú volt. A Muraközről a XIX. és a XX. százat elején magyar és horvát szerzők állandóan írtak. Sokszor szemben álltak egymással bizonyítva a Muraköz magyar, illetve horvát jellegét. Josip Bedekovics, pálos, az ismert Wiener Neustadtban 1752- ben nyomott, latin nyelven írt művével Natale solum sancti Hieronimi in ruderibus Stridonensis ocultatum, ebben, Muraközről irt első monográfiában nem foglalkozik evvel, hanem igyekszik bemutatni hogy egy nagy szent született Stridon, egy Muraközi mezővárosban. A magyar szerzőktől, akik Muraközről írtak, műveikből külön kiemelném Bátorfa Lajos, 1873-ban Nagykanizsán nyomtatott könyvét: Muraközi kérdés címmel, valamint Gönczy Ferenc, 1895-ben Budapesten nyomtatott könyvét: Muraköz és népe. Jellegzetes Hadrovicya László, 1934-ben Budapesten nyomtatott könyve: Muraköz helynevei címmel. Érdekes Laposa Haller Eugén, olasz nyelven írt, 1941-ben Budapesten nyomtatott könyve: La giustizia del Muraköz. Külön kiemelnék még két monográfiát, a 1905-ben Csáktornyán nyomtatott Zrínyi Károly Csáktornya monográfiáját és 1912-ben Eszéken nyomtatot Haller Jenő Légrád története című művét. Természetesen, sokkal több horvát szerző van, különösen az utóbbi ötven évben, de, mégis, kiemelném az első kettőt Rudolf Horvat: 1907-ben Varazsdon nyomtatott művét: Povijest Medjimurja A Muraköz története, és Ivan Novak, 1907-ben Zágrában nyomtatott könyvét: Istim o Medjimurju Igaz a Muraközről.
314 Vladimir Kalsan: Adalékok a Muraköz történetéhez Ilyen kevés időn belül nehéz beszélni a Muraköz gazdag és viharverte múltjáról. Ezért megpróbálom kiemelni csak a legfontosabbakat amelyek, ahogy a kezdetben már mondtam, egy részben közösek a magyar nép történetével, különösen a mai Zala megyével. Muraköz ma megye, amely státuszt csak 1993-ben kapott. Eddig, az egész történelmen keresztül, Muraköz vagy a magyar Zala megyéhez, vagy a horvát Varazsd megyéhez tartozott. Muraköz megye a Horvát köztársaság északi részében fekszik, a Mura és Dráva folyók között, Európa e részének, két nagy, morfológiai egysége érintkező pontján az Alpok és a Pannon síkság között. Muraköz legmagasabb pontja a Mohokosz, amelynek a tengerszinti magassága 344 méter. A keleti része síkság, amelyik enyhén lejtős, a vízfolyások irányában. A keleti és egy részében a északi oldalán a Magyar Köztársasággal határos, míg nyugaton és részben északon Szlovéniával. Muraköz 730 négyzetméter területen fekszik, 120 ezer lakosa és 126 települése van. Közigazgatási szempontból Muraköz megye 21 községre és 3 városra van osztva. A városok Cakovec - Csáktornya, Prelog - Perlak és Mursko Sredisce Muraszerdahely. 165 emberrel egy négyzetkilométerre, Muraköz Horvátország legsűrűbben lakott területe. Számos ásatás bizonyítja, hogy Muraközben a neolitikum és eneolitikumtól a bronz-korszakig éltek emberek. Számos névtelen etnikai csoportok változásokon mentek át és ki voltak téve különböző hódítók hatásainak. A rómaiak, lassan de biztosan, kibékítik ezeket a népeket az első század elején. Az V. században a rómaiak is szenvednek a Alánok, hunok, gótok, vizigótok és más népek betöréseitől, míg végre, a VI. században, saját középkori államokat alakítanak, de erőszakkal keresztelték meg őket a frankok a VIII. században. A horvát népi dinasztia alatt a X. és XI. században a Muraköz Horvátországhoz tartozott. Az első írott emlékek Muraközről a XIII. század elejéből származnak, pontosabban 1203-ból. Muraközbe akkor a német, a Buzád- Hahold nemes család érkezik, akikhez a Csáky és a Lindva családok csatlakoznak. Klasszikus nemes birtokokat képeznek és a legtöbb mai települést. Amióta a zágrábi érsekség létezik, 1094 óta, Muraköz hozzá tartozik, a Beksinkai szerpapsághoz. Muraköz legöregebb plébénia hivatalos jegyzéke 1334-ből származik, amikor Muraköz egységes nemesi birtokká válik. 1546-ban amikor Muraköz a Zrínyi család tulajdona lesz, több nemes család
Vármegyék és szabad kerületek 315 birtokolta amelyek közül a leghíresebbek az erdélyi herceg Lackovics (1359-1396), a Celyei grófok, (1405-1461) majd a magyarosított svéd zsidó bankárok, az Ernustok (1473-1540) A Lackovicsok 1376- ban pálos kolostort építenek Szenthonán, ma Senkovec, amely egészen 1786-ig a rend megszüntetéséig, Muraköz egyházi, művelődési és nemzeti központja volt. A Celyei grófok több gótikus templomot építettek Muraközben, az Ernustok pedig, felépítetik a csáktornyai erődöt. A Zrínyi grófok családja Muraköz tulajdonosa volt 1546-1691. Ez volt Muraköz legfényesebb nemesi korszaka. A Zrínyiek, sorban, kiemelt hadvezérek, építészek, költők, horvát bánok és Zala megye főispánjai voltak. A család székhelyét átvitték Csáktornyára, a birtokuk legnagyobb és leggazdagabb központjába. A szigeti Zrínyi Miklós 1599-ben mauzóleumot épít családja részére a szentilonai pálos kolostorban. Csáktornyán erődítményt és kastélyt építenek, a Mura mentén pedig, több erődítményt, amelyeket sikeresen védekeztek a törökök ellen és meggátolták őket a horvát földek további meghódításától. Zrínyiek több évszázados véres harcot vívtak a törökökkel, valamint az osztrák önkényuralom és centralizálás ellen. A negyedik Zrínyi György idejébe (1549-1603) vezető hit Muraközben a protestáns volt. Nedeliscében, Csáktornya melett, Hofllalter Rudolf nyomta a híres Pergosic fordítását a Verbőzci Tripartitumot. A Zrínyi- Frangepán felkelés, Magyarországon ismert mint Wesselényi felkelés, után Muraköz egy része a királyi kamara közvetlen igazgatása alá esik, a másik részt pedig megtartotta Zrínyi Ádám, Zrínyi Miklós híres költő és hadvezér fia. A királyi kamara Muraközt, illetve a csáktornyai birtokot 1719- ig bérletbe adja, később az Altányok, (cseh grófok) kapták, amit megtartottak egészen 1791-ig. Újraszervezték a birtok igazgatását és általuk megnőtt a községek száma is, amelyeknek ők voltak az uralkodói és védői. Muraköz utolsó feudális birtokosai a Festetics grófok voltak. Uralkodtak 1791-1923-ig. Az ő uralkodásuk a feudális rendszer felbomlása és a polgári rendszer felépítése idejébe esik. Még 1579-ben a IV. Zrínyi György külön oklevéllel privilégiumot adott Csáktornya lakosainak, letéve így Csáktornya modern alapjait. Perlak mellet Csőtornya is központja a kisiparosok társadalmi rétegének, amelyek céhekben egyesültek. A kisiparosoknak állandóan erősödik a helyzetük és a kereskedőkel együtt nagy szerepük volt az új
316 Vladimir Kalsan: Adalékok a Muraköz történetéhez polgári gazdasági és társasági életben. Muraköz és Csáktornya különösen nagy jelentőséget kapott az első horvátországi vasútvonal kiépítésével. Ez a Budapest-Kotori-Csáktornya-Pregerszko-Trieszti vonal. Később kiépült a Csáktornya-Varazsd-Zapresics-Zágrábi vasútvonal is. 1891-ben már működik a Csáktornya-Lendva - Zalaegerszegi útvonal is. Az országúti hálózat még a XVII-ik században épült. Még a XX. század elején rendszeres hajóútvonal is létezett a Dráván, Eszéktől Légrádig. A új, korszerű termelés 1855-ben kezdődik nagy cukorgyár kiépítésével a csáktornyai Öregvárban. A hetvenes években ez volt a legnagyobb cukorgyár az Osztrák-Magyar monarchia magyar területén. Kedvező alkalmak következtében és jó törvények alapján Muraközben már a hetvenes évek kezdetén jelentkeznek az első takarékpénztárak, mint a későbbi szolid pénzintézetek kezdetei. Az ő segítségükkel, egészen az első világháború kezdetéig, Muraközben élelmiszeripar indul malmok, húsipar, csokoládé és édességipar, valamint a textilipar. Még a XIX. század 70-es éveiben Szelnicén és Peklenicán kőolajat és szenet fejtettek. Közigazgatási és politikai szempontból Muraköz a magyar Zala megyéhez tartozott. A horvát bán, Josip Jelacsics hadjárata után, Horvátországhoz, illetve Varazsd megyéhez csatolják. A Bach abszolutizmus összeomlása után, 1861-ben, Muraköz ismét Zala megyéhez tartozik. Erős elnemzetietlenítési és magyarosítási eljárás ellenére ez az etnológailag legtisztább horvát terület megtartotta, a Horvát egyház segítségével, a nemzeti azonosságát. 1918-ban, az Osztrák-Magyar monarchia szétesésével, a demarkációs vonal, a háborúban rész vett felek között a Dráva folyó lett. Muraköz pedig Magyarországon maradt. Nehéz körülményeik miatt, az I. világháború végen, a háborúból visszatérők felkelést szerveznek. Zala megye főispánja, Bosnyák Géza december 6-án 1918-ban kihirdette a statáriumot Muraköz és a Letenyei, Alsólendvai és a Novai járások területére. Muraközben 120 embert vagy agyonlőttek, vagy felakasztottak. Muraköz nemzeti tanácsa, Iván Novákkal az élén, mozgósította a horvát nyilvánosságot és a horvát önkéntes hadseregek 1918-ban, karácsony estéjén Muraközbe vonultak és azt az akkor már létező Szerb-Horvát és Szlovén királysághoz csatolták. A csáktornyai fő téren 1919. január 9-én a nagy nemzeti gyűlés határozatot hoz, amelyet elveti a magyar hatalmat és kilép a magyar államból, majd csatlakozik Horvátországhoz.
Vármegyék és szabad kerületek 317 A horvát hatalom Muraközben még csak mint provizotium létezik, várták a versaillesi békebizottság határozatát, de 1919 márciusában Magyarországon kitört a Kun Béla-féle forradalom. A béketárgyalások elhúzódtak. Komolyan csak a felkelés összeomlása után folytatódtak, Muraközben pedig nemzetközi hadi bizottság a határokról tárgyalt. Látva Muraköz horvát népét, követve az akkori amerikai elnök, Wilson elvét, a nemzetek önrendelkezési jogáról a békeértekezlet Muraközt a Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak adja. A törököket aláírt békekötés alapján, június negyedikén, 1920-ban, a magyaroknak, ha tiltakozva is, le kellet mondani minden területről, amelyek a Szerb- Horvát-Szlovén királysághoz csatlakoztak, amikor lemondtak Muraközről is. Még egyszer, a második világháború alatt, 1941-től 1945ig Muraköznek megint magyar közigazgatása volt. Ugyanis, 1941-ben április 16-án a magyar hadsereg elfoglalta Muraközt. Muraközben 1941. június 12-én hadiigazgatás majd december 16-án polgári igazgatás volt kikiáltva. Titó jugoszláv hadserege április 2-án 1945-ben hatolt Muraközbe, és a Stridói csatában a Steier határon, és a szovjet és bolgár csapatokkal együtt kiverte április 12-én a német csapatokat. Ma Muraközt, ahogy már mondtam, mint megyét szervezték meg, Medjimurska zsupánfa megnevezés alatt. Kommunális és városrendezési szempontból Horvátország legszervezettebb megyéjének nevezhetjük.