Az egyéni vállalkozó gépjárműköltségeinek elszámolása A gépjárművek költségelszámolását a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozóknál lényegesen befolyásolja, hogy a gépjármű személygépjárműnek vagy egyéb járműnek minősül, így célszerű elsődlegesen ennek tisztázása. A személygépjármű fogalma Az Szja-törvény rendelkezéseinek alkalmazásában személygépkocsinak kell tekinteni a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjárművet, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. Ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, illetve a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. A személygépkocsivá minősítés független attól, hogy a beszerzés számláján milyen vámtarifaszám szerepel. Nincs jelentősége annak sem, hogy a jármű forgalmi engedélyében mi szerepel. Saját tulajdonú járművek Az Szja-törvény a költségelszámolás tekintetében különbséget tesz a saját és a nem saját tulajdonú járművek között.
Saját tulajdonú járműként kizárólag az egyéni vállalkozó és a házastársa tulajdonában levő jármű vehető figyelembe. Az egyéni vállalkozó a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolhatja, melyet az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni. A gépjárművek költségei A vállalkozói tevékenység érdekében működtetett gépjárművek üzemeltetése során számos költség merülhet fel. Leggyakrabban előforduló költségek: az üzemanyag felhasználás költségei; a fenntartással, javítással és felújítással kapcsolatos költségek 1 ; egyéb működési költségek; a bérleti díj, lízingdíj; úthasználati díjak; az értékcsökkenési leírás. Az egyéni vállalkozói tevékenységhez használt járművek költségelszámolására vonatkozó szabályokat főként az Szja-törvény 11. számú mellékletének III. fejezete tartalmazza. A költségelszámolás bizonylatai Költségelszámolás útnyilvántartás alapján Az egyéni vállalkozó a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához főszabály szerint útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Ha az egyéni vállalkozó több gépjárművet használ, akkor gépjárművenként kell külön útnyilvántartást vezetni. 1 Ide sorolható költségek különösen: a karbantartás, a műszaki felülvizsgálat, a mosás költségei; a kötelező felelősségbiztosítás és egyéb biztosítások díjai; a gépjárműadó és egyéb hatósági díjak.
Ha az egyéni vállalkozó a gépjárművet a vállalkozási tevékenység mellett más tevékenységével (munkaviszony, önálló tevékenység) összefüggésben is használja, akkor a gépjárműre útnyilvántartást kell vezetni, de jelezni kell, hogy az egyes utak mely tevékenységgel összefüggésben merültek fel. Ilyen esetben az egyéni vállalkozó nem érvényesíthet költséget azokra az útnyilvántartásokban feltüntetett utakra, amelyekre a munkáltatójától bevételnek nem számító utazási költségtérítést kapott. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni: a gépjármű típusát; a gépjármű forgalmi rendszámát; a fogyasztási normát; az év első és utolsó napján a kilométeróra állását; havonta a kilométeróra állását, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá: az utazás időpontját; az utazás célját (honnan-hova történt az utazás); a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését; a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyagvásárlás időpontját és költségeit is. Az útnyilvántartás helyettesíthető a menetlevél vezetésével is, ha az tartalmazza azokat az adatokat, amelyeket az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell. Ellenőrzési tapasztalat Biztosítási üzletkötő útnyilvántartás vezetése mellett használja saját tulajdonú Ford 1,6-os személygépkocsiját. Havonta átlagban 12 000 km-t számol el az APEH által közzétett ESZ 98-as üzemanyag ár figyelembevételével. Adóellenőrzés során bemutatott számítógépen nyilvántartott futásteljesítményét bemutatta. A nyilvántartás adatai szerint minden nap hétvégén is utazik, az esetek többségében napi 400-500 km-es távolságokat tesz meg.
A vizsgálat során az útnyilvántartást mind a felvezetett utak valóságnak megfelelősége, mind a tartalmi követelményeknek történő elégségessége is ellenőrzésre került. Az üzletkötő az útnyilvántartás vezetése során egyetlen esetben sem tüntette fel a személyautó nyitó illetve záró kilométeróra állását, amely, azonban alapkövetelménye a nyilvántartásnak. A vizsgálat az Szja-tv. 11. számú melléklet elszámolási szabályai alapján, mely megköveteli az Szja-tv. 5. számú mellékletének megfelelő tartalmú útnyilvántartás vezetését a hiányos futásteljesítmény naplóra tekintettel az elszámolható gépjárműköltséget 500 km-es átalányban állapította meg. 2008. április hó Elszámolt üzemanyag Norma szerint (Liter) Üzemanyagár Adóhatóság által megállapított Különbség Adóvonzat (16% szja+35% osztalékadó) 308 100 7,9 325 12 838 295 262 134 049 Költségelszámolás útnyilvántartás nélkül Átalány kilométer alkalmazása Ha az egyéni vállalkozó nem kíván a személygépkocsi-használatról útnyilvántartást vezetni, akkor az Szja-törvény 11. számú mellékletének III/11. pontja lehetőséget ad arra, hogy átalányösszeget számoljon el személygépkocsi-használat címén. Személygépkocsi használat címén havi 500 kilométer út számolható el, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától. Az 500 km átalány alapul vételével elszámolható az üzemanyag felhasználás költsége és az általános személygépkocsi normaköltség. Ilyen esetben értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető. Fontos! Ezt az elszámolási módszert csak a teljes adóévre illetőleg az adóéven belül az egyéni vállalkozói tevékenység teljes időtartamára lehet alkalmazni.
Példa Az egyéni vállalkozó a 2007. évre vonatkozóan úgy dönt, hogy a vállalkozói tevékenységhez használt személygépkocsi használatról nem kíván útnyilvántartást vezetni. A személygépkocsi alapnorma átalány mértéke 8 l/100 km. A személygépkocsi ESZ-98 típusú üzemanyaggal működik. Az üzemanyag APEH által közzétett ára 266 Ft/l. Ebben az esetben személygépkocsi használat címén átalányösszegként elszámolható a január hónapra: Üzemanyag-felhasználás 500 km 8 l/100 km 266 Ft/l 10 640 Ft Általános személygépkocsi normaköltség 500 km 9 Ft/km 4 500 Ft Cégautó adó megfizetése 2009. február 1-jétől az egyéni vállalkozó a cégautóadó megfizetése ellenére sem jogosult arra, hogy útnyilvántartás nélkül számoljon el költséget a személygépkocsival kapcsolatban. A személygépkocsi költségelszámolása útnyilvántartás alapján, kizárólag üzleti céllal megtett utakra történhet. Az egyéni vállalkozó nem számolhat el költséget azokra az utakra, melyekre a munkáltató munkábajárás címén, illetve munkáltatója, kifizetője kiküldetési rendelvénnyel fizetett költségtérítést. Az üzemanyag felhasználás költségei Az egyéni vállalkozó az üzemanyag-felhasználás költségeit az útnyilvántartás (vagy kilométer átalány, vagy cégautó adó megfizetése esetén a futásteljesítmény) szerint megtett kilométerek után legfeljebb az üzemanyag-fogyasztási norma mértékéig számolhatja el. Az egyéni vállalkozó választhat, hogy az így meghatározott üzemanyag mennyiség költségét az APEH által közzétett áron, vagy a számlákban szereplő tényleges áron határozza meg.
Az egyéni vállalkozó választása mindig az adóév egy negyedévére érvényes, vagyis a módszer választása mindig a negyedév végével módosítható. Fontos! Az üzemanyag-felhasználás költségei azonos feltételekkel számolhatóak el személygépkocsi és egyéb jármű, illetve saját és nem saját tulajdonú jármű esetén. A vállalkozó külföldön tett üzleti útjának üzemanyagköltségét ugyanúgy kell elszámolni, mint a belföldi útét. Az üzemanyag árának meghatározása Az egyik választási lehetőség szerint az üzleti céllal megtett útra az üzemanyag-fogyasztási normával és az APEH által közzétett árral kell meghatározni az üzemanyag költséget. Az üzemanyagárakat az APEH negyedévente teszi közzé. Az üzemanyagköltség meghatározása tehát a következő: útnyilvántartás szerint megtett út fogyasztási norma APEH ár 100 A fenti módszertől eltérően a vállalkozónak lehetősége van arra is, hogy az üzemanyag árát az üzemanyag vásárlásról kiállított számlák alapján határozza meg. Az elszámolható üzemanyag mennyisége ekkor sem lehet több, mint az útnyilvántartás szerinti üzleti útra számított fogyasztási normára eső üzemanyag-mennyiség. Ez a módszer adminisztrációs terheléssel jár, ugyanakkor számottevő előnyt az APEH ár alkalmazásához képest nem lehet elérni. A számítás menete a következő: útnyilvántartás szerint megtett út fogyasztási norma számla szerinti ár 100 Fogyasztási norma Az üzemanyag-fogyasztás normáit a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásá-
nak igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) kormányrendelet tartalmazza. A rendelet mellékletében szereplő gépjármű típusokra a rendelet által előírt normákat kell alkalmazni akkor is, ha a jármű üzemanyag felhasználásának bemért értéke eltérő. A kormányrendelet alapján választható alapnorma, amely gépjármûtípusonként határozza meg a fogyasztást, vagy lökettérfogattól függő átalánynorma. Az alapnormát korrekciós tételekkel lehet módosítani, mint pl. hegymenet, városi forgalom, téli üzemeltetés, akadályozott forgalom, terep, száraz földút, légkondicionáló berendezés üzemeltetése. A járművezető szakoktatók az alapnormát 1,8-as szorzóval alkalmazhatják. Az átalánymérték alkalmazása esetén korrekciós tényező figyelembevételére nincs lehetőség. A vállalkozó a választott normától adóéven belül nem térhet el. A rendelet mellékletéből hiányzó gépjárműtípusok alapnormájaként a gyártó által megjelölt mértéket kell figyelembe venni, vagy szakértő által megállapított fogyasztási adatot kell alkalmazni. A kenőanyag felhasználás ellenértékeként bizonylat nélkül elszámolható az üzemanyag felhasználási alapnorma 7 ezreléke (0,007) és a motorolaj árának szorzata. A motorolaj és hajtómûolaj cseréjéhez felhasználható mennyiség a gyártó által megjelölt mennyiség lehet. A fenntartási, javítási és felújítási költségek Az egyéni vállalkozó a gépjárművek fenntartásával, javításával és felújításával kapcsolatos költségeket eltérő szabályok alapján érvényesítheti személygépkocsi és egyéb jármű esetén.
A személygépkocsi fenntartásával, javításával és felújításával kapcsolatos költségek Tételes költségelszámolással A személygépkocsi fenntartásával, javításával és felújításával kapcsolatos költségeket az egyéni vállalkozó tételes költségelszámolással érvényesítheti. Ebben az esetben a költségek csak számlák alapján számolhatóak el. Ha azonban az egyéni vállalkozó a munkáltatójától kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést és/vagy saját gépjárművel történő munkába járás címén költségtérítést kap, akkor ezzel a futásteljesítménnyel csökkenteni kell az üzemi célú használatot. Példa Ha az éves futásteljesítmény 25 000 km volt, és a munkáltató kiküldetési rendelvény alapján 10 000 km után fizetett költségtérítést az egyéni vállalkozónak, akkor a 15 000 km üzleti célból megtett út költsége számolható el. A fenntartással, javítással és felújítással kapcsolatos költségek kizárólag az útnyilvántartás szerint, az üzemi (üzleti) használattal arányosan számolhatóak el költségként. A fenntartással, javítással és felújítással kapcsolatos költségek bármely módon történő elszámolására nem saját tulajdonú személygépjármű esetén csak akkor van lehetőség, ha a szerződés alapján a költségek az egyéni vállalkozót terhelik. Személygépjármű-normaköltség szerinti elszámolással Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenységhez saját tulajdonú személygépjárművet használ, akkor a tételes költségelszámolás helyett választhatja a személygépjármű-normaköltség szerinti elszámolást.
A személygépjármű-normaköltség szerinti elszámolás kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a gépjármű személygépjárműnek és az egyéni vállalkozó saját tulajdonú gépjárművének minősül. A személygépjármű-normaköltség alkalmazása esetén az üzemanyag felhasználás költségén kívül valamennyi fenntartási, javítási és felújítási költség helyett kilométerenként 9 Ft személygépjármű-normaköltséget lehet elszámolni. A költségelszámolás alapja e módszer alkalmazásánál is az útnyilvántartás. Fontos! Ha az egyéni vállalkozó a 9 forint/kilométer személygépjármű-normaköltség elszámolását választja, akkor értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet. A 9 Ft/km személygépjármű normaköltség elszámolása esetén kizárólag a fenntartás, javítás és felújítás ténylegesen felmerülő költségeit kell elszámoltnak tekinteni. Azon kiadások, melyek a használattal összefüggésben merülnek fel (pl. úthasználati díj, parkolási díj, garázsbérlet, parkolóbérlet stb.), a 9 Ft/km személygépjármű normaköltségen felül elszámolhatóak. Választás költségelszámolási módszerek között Az egyéni vállalkozónak választási lehetősége van a két költségelszámolási módszer között. Választása azonban egész évre vonatkozik, a két módszert egy adóéven belül vegyesen nem lehet alkalmazni. Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenységhez egyidejűleg több saját tulajdonú személygépjárművet használ, akkor a választás valamennyi általa használt személygépjárműre vonatkozik. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg használ saját és nem saját tulajdonú személygépkocsit a vállalkozói tevékenységéhez, akkor az Szja-törvény kizárja a saját tulajdonú személygépkocsira a személygépjármű normaköltség szerinti elszámolást.
Ha az egyéni vállalkozó a személygépkocsi(k) mellett egyéb jármű költségét is elszámolja, akkor az összes saját tulajdonú személygépkocsijára még egységesen alkalmazhatja a személygépjármű normaköltség szerinti elszámolást. Egyéb jármű (nem személygépkocsi) fenntartásával, javításával és felújításával kapcsolatos költségek Az egyéni vállalkozó az egyéb járművek fenntartásával, javításával és felújításával kapcsolatos költségeket tételes költségelszámolással, kizárólag számlák alapján érvényesítheti. Ha az egyéb jármű kizárólag üzemi (üzleti) célú járműnek minősül, akkor a költségek teljes egészében elszámolhatóak. Ha az egyéb jármű nem minősül kizárólag üzemi (üzleti) célú járműnek, akkor a költségek az útnyilvántartás alapján, az üzemi (üzleti) célú használat arányában számolhatóak el. A fenntartással, javítással és felújítással kapcsolatos költségek elszámolására nem saját tulajdonú jármű esetén csak akkor van lehetőség, ha a szerződés alapján a költségek az egyéni vállalkozót terhelik. Egyéb működési költségek A gépjárműveknek az egyéni vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó használata során felmerülhetnek olyan költségek is, amelyek nem a gépjármű üzemben tartását szolgálják. Ilyen költségek lehetnek: a garázsbérleti díj, a parkolóház bérlet díja; a parkolási díj, az őrzési díj; a kompdíj, a hídpénz. Ezen működési költségek abban az esetben számolhatóak el, ha az üzemi (üzleti) tevékenységgel összefüggésben merülnek fel. Ezt a körülményt az egyéni vállalkozónak kell igazolnia.
Az egyéni vállalkozó a személygépkocsi egyéb működési költségeit teljes egészében elszámolhatja, ha a személygépkocsi az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi (pl. bérbeadás), és azt az egyéni vállalkozó sem a személyes munkavégzésével, sem személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti. Egyéb esetekben a személygépkocsi (mivel nem kizárólag üzleti célú tárgyi eszköz) működési költségei az útnyilvántartás szerinti üzleti használattal arányosan számolhatóak el. Egyéb gépjármű (nem személygépkocsi) esetén a működési költségek abban az esetben számolhatóak el teljes egészében, ha a gépjármű kizárólag üzleti célt szolgáló járműnek minősül. Ha az egyéb gépjármű (nem személygépkocsi) nem minősül kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek, akkor a működési költségek az útnyilvántartás szerinti üzleti használattal arányosan számolhatóak el. Bérleti díj és lízingdíj Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységhez olyan nem saját tulajdonú járművet használ, amely után bérleti díjat vagy lízingdíjat fizet, akkor az Szja-törvény rendelkezéseinek figyelembevételével ez a díj költségként érvényesíthető. Ha az egyéni vállalkozó által használt gépjármű személygépkocsinak minősül, akkor a bérleti díj vagy lízingdíj címén megfizetett összeg teljes egészében akkor elszámolható, ha a személygépkocsi az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi (pl. bérbeadás), és azt az egyéni vállalkozó sem a személyes munkavégzésével, sem személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti. Egyéb esetekben a személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén megfizetett összegből legfeljebb a vállalkozói bevétel 1 százalékának megfelelő öszszeg vehető figyelembe költségként. Fontos! A költségként elszámolható összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát.
Egyéb gépjármű (nem személygépkocsi) esetén a bérleti vagy lízingdíj abban az esetben számolható el teljes egészében, ha a gépjármű kizárólag üzleti célt szolgáló járműnek minősül. Ha az egyéb gépjármű (nem személygépkocsi) nem minősül kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek, akkor a bérleti díj vagy lízingdíj az útnyilvántartás szerinti üzleti használattal arányosan számolható el. Úthasználati díj Az egyéni vállalkozó az úthasználat díját az úthasználatra jogosultság (érvényesség) időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában számolhatja el költségként. Úthasználati díj elszámolása Az úthasználati díj elszámolása a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen megváltozik. A személygépkocsit a cégautóadó megfizetésével nem lehet kvázi kizárólag vállalkozási célra használt személygépkocsivá tenni. A megváltozott cégautóadó szabályok ráadásul a cégautóadó fizetési kötelezettséget általánossá teszik. Ezért 2009. február 1-től az egyéni vállalkozó a személygépjárművel kapcsolatban költséget csak tételesen számolhat el az útnyilvántartással alátámasztott üzleti utakra, vagy havonta 500 km átalányt. Az úthasználati díj költségét minden esetben arányosítani kell az üzleti használathoz. A nem üzleti úthoz kapcsolódó felhasználást költségként nem lehet érvényesíteni, ebből következően vállalkozói kivétként sem kell elszámolni a magáncélú használatra eső részt. Az úthasználati díj elszámolásának a módja, hogy az egyéni vállalkozó részletes útnyilvántartást vezet a díjköteles útszakaszon megtett utakról, melyen
belül külön megjelöli az üzleti és a magáncélból megtett útszakaszt, és az úthasználatra jogosító bérlet, jegy árából az üzleti célból megtett utakra jutó összeget számolja el költségként. Ha a havi 500 kilométer átalányt választotta az egyéni vállalkozó, de úthasználati díjat kíván költségként elszámolni, köteles a díjköteles útszakaszokról nyilvántartást vezetni. Értékcsökkenési leírás A gépjárművek értékcsökkenési leírásának elszámolását meghatározza, hogy személygépjárműről van-e szó, illetve milyen célokat szolgál. A személygépkocsi nem minősül kizárólag üzleti célú járműnek. Ezért ha személygépkocsi nem a vállalkozás tárgya, akkor a személygépkocsi beszerzési költségének elszámolására csak átalány-amortizáció formájában van lehetőség. Átalányamortizáció egy alkalommal, a használatba vétel évében számolható el. Mértéke a személygépkocsi beszerzési árának tíz százaléka, legfeljebb az éves bevétel egy százaléka. Több személygépkocsi beszerzése esetén is legfeljebb egy személygépkocsi után vonható le az átalányamortizáció. Fontos! A használatbavétel évében az átalányamortizáció elszámolása mellett a fenntartási költségek érvényesítésére nem alkalmazható a 9 Ft/km normaköltség, csak tételes költségelszámolás. A használatbavétel éve az az év, amikor a vállalkozó, őstermelő személygépjárművet megvásárolja, és azt vállalkozásában használja, üzembe helyezi, illetve kezdő egyéni vállalkozó, őstermelő esetében a tevékenység megkezdését megelőző három éven belül beszerzett személygépkocsi a kezdés évében. A személygépkocsiról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban szerepeltetni kell azonosításra alkalmas módon a jármű megnevezését, a beszerzési, előállítási árát, mint nyilvántartási értéket és a használatbavétel időpontját.
Fontos! A személygépkocsi átalányamortizációja a tárgyi eszközök után elszámolható, szintén legfeljebb a vállalkozói bevétel, származó bevétel egy százalékáig terjedő átalányamortizáción felül érvényesíthető. Kizárólag üzleti célú jármű beszerzési költsége A kizárólag üzleti célú jármű beszerzésének költségét értékcsökkenési leírás formájában lehet érvényesíteni. Az amortizáció mértéke évi 20 százalék. Alapja a beruházási költség. Beruházási költségnek minősül: vásárlás esetén a beszerzési ár, melynek részét képezi a beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók az áfa kivételével, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.); saját előállítás esetén az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának megállapításánál a levonható általános forgalmi adó összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható általános forgalmi adó viszont az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. Az értékcsökkenés bizonylata csak számla lehet abban az esetben, ha a járművet számlaadásra kötelezett adóalanytól szerezték be. Ha az eladó számla adására nem volt kötelezett, akkor az adásvételi szerződés megfelelő bizonylat. Egyösszegű a költségelszámolás akkor, ha a vállalkozó, az e tevékenységéhez kapott vissza nem térítendő támogatást járművásárlásra használja fel, legfeljebb a támogatás mértékéig. Az ezt meghaladó beszerzési árra az általános amortizációs szabályokat kell alkalmazni. Két év alatt írható le az a jármű, amelynek a beszerzési, előállítási értéke nem haladja meg a kétszázezer forintot. Ha a jármű üzembe helyezésére év köz-
ben kerül sor, akkor az első évi leírás csak a hátralévő idő arányában érvényesíthető. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett műszaki gépek, berendezések és a személygépkocsi kivételével a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét, az üzembe helyezés adóévében, jogosult egy összegben költségként elszámolni, amenynyiben a járművet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség 1 valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összegnek 1 százaléka jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK- Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az egyéni vállalkozó választása szerint az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. Ha ugyanazon tárgyi eszközre több szabály is alkalmazható, akkor a módszerek között választani lehet, de a választott és egyszer már alkalmazott módszertől a későbbi években nem lehet eltérni. Az 1997. év előtt megkezdett értékcsökkenési leírást a megkezdett módszerrel kell folytatni a teljes elszámolásig. Ha a fentiekben említett feltételek nem állnak fenn, akkor az egyéni vállalkozó a saját tulajdonú személygépkocsi esetén az értékcsökkenési leírást kizárólag átalány formájában érvényesítheti. 1 A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség jegyzékét a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet tartalmazza.
Elszámoltnak kell tekinteni a járművek amortizációját kivéve személygépkocsi azokra az évekre, amikor az egyéni vállalkozó a jövedelmét az átalányadóra, tételes átalányadóra vonatkozó szabályok szerint állapította meg. Nem kizárólag üzleti célú jármű beszerzésének költsége A nem kizárólag üzleti céllal használt haszonjármű beszerzésének költsége átalány-amortizációval számolható el, a használatbavétel évében. Mértéke a beszerzési ár 50 százaléka, legfeljebb az éves vállalkozói/őstermelői bevétel egy százalékáig (a tárgyi eszközökre vonatkozó szabályok szerint). Ha az adóévben több, nem kizárólag üzleti céllal vásárolt tárgyi eszköz használatbavétele történik, akkor az átalányként elszámolt összeg együtt sem haladhatja meg a bevétel egy százalékát. Fontos! A tárgyi eszközök átalány-amortizációja mellett a személygépkocsira vonatkozó átalány-amortizáció is elszámolható. Így adóévenként összesen a bevétel két százaléka számolható el ilyen címen. Nem saját tulajdonú gépjármű értékcsökkenési leírása Ha az egyéni vállalkozó nem saját tulajdonú személygépkocsit vagy egyéb járművet használ az egyéni vállalkozói tevékenységéhez, akkor értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető. Ellenőrzési tapasztalatok Erdőgazdálkodásban használt gépek üzemanyag felhasználása Fakitermeléssel foglalkozó egyéni vállalkozó tevékenysége keretein belül traktort, illetve több benzin üzemű láncfűrészt is használ. Az üzemanyag felhasználásához gépnaplót vezet, melyben rögzíti a tevékenységhez aznap igénybe vett gépeket, illetve azok kezelőjét, és a kitermelt fa mennyiségét.
A benzin illetve a traktorhoz használt gázolaj elszámolása számla alapján történik. Adóhatósági ellenőrzés során bemutatta mind a gépüzem naplót, mind az azokat alátámasztó vállalkozói szerződéseket illetve bevételi számlákat, melyeken szereplő fa mennyiségét a megrendelő visszaigazolta. Az ellenőrzés során az APEH által meghatározott üzemanyagár és az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyagfogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabály szerinti üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás mértéke alapján kimutatható érték és a költségek között elszámolt üzemanyag jelentős eltérést mutatott. Az ügyfél nyilatkozata alapján ez abból adódik, hogy a fakitermeléshez kapcsolódnak olyan részmunkák pl. aljnövényzet, bozótirtás -, mely tényleges famennyiséget nem eredményez, de amely a biztonságos munkavégzéshez elengedhetetlen. Az ellenőrzés figyelemmel az Szja-tv. 11. számú mellékletére kimondta, hogy a költségként érvényesített üzemanyag mennyisége abban az esetben sem több a norma szerint elszámolható üzemanyag mennyiségnél, ha esetlegesen a fogyasztás ezt meghaladja. 2008. március hónapra erdészeti közelítő eszköz esetében Kitermelt fa mennyisége (m 3 ) Elszámolt üzemanyag Norma szerint (Liter/ m 3 ) Üzemanyagár Adóhatóság által megállapított Különbség Adóvonzat (16% szja+35% osztalékadó) 450 532 800 3,5 296 466 200 66 600 30 236 2008. március hónapra motorfűrész esetében Kitermelt fa mennyisége (m 3 ) Elszámolt üzemanyag Norma szerint (Liter/ m 3 ) Üzemanyagár Adóhatóság által megállapított Különbség Adóvonzat (16% szja+35% osztalékadó) 450 105 975 0,55 314 77 715 28 260 12 830
Útnyilvántartás hiányosságának következménye Biztosítási üzletkötő útnyilvántartás vezetése mellett használja saját tulajdonú Ford 1,6-os személygépkocsiját. Havonta átlagban 12 000 km-t számol el az APEH által közzétett ESZ 98-as üzemanyag ár figyelembevételével. Adóellenőrzés során bemutatott számítógépen nyilvántartott futásteljesítményét bemutatta. A nyilvántartás adatai szerint minden nap hétvégén is utazik, az esetek többségében napi 400-500 km-es távolságokat tesz meg. A vizsgálat során az útnyilvántartást mind a felvezetett utak valóságnak megfelelősége, mind a tartalmi követelményeknek történő elégségessége is ellenőrzésre került. Az üzletkötő az útnyilvántartás vezetése során egyetlen esetben sem tüntette fel a személyautó nyitó illetve záró kilométeróra állását, amely, azonban alapkövetelménye a nyilvántartásnak. A vizsgálat az Szja tv. 11. számú melléklet elszámolási szabályai alapján, mely megköveteli az Szja tv. 5. számú mellékletének megfelelő tartalmú útnyilvántartás vezetését a hiányos futásteljesítmény naplóra tekintettel az elszámolható gépjárműköltséget 500 km-es átalányban állapította meg. 2008. április hó Elszámolt üzemanyag Norma szerint (Liter) Üzemanyagár Adóhatóság által megállapított Különbség Adóvonzat (16% szja+35% osztalékadó) 308 100. 7,9 325 12.838 295 262 134 049 Deviza árfolyam-ingadozásának hatása a személygépkocsi értékcsökkenésének elszámolására Példa Taxis egyéni vállalkozóként személygépkocsit lízingelek, a személygépkocsi kizárólag taxizáshoz használom. A taxit devizahitel felvételével vásároltam
2008. évben. Az elmúlt időben a deviza árfolyama jelentősen ingadozott, ezért nem tudom, hogy az értékcsökkenés alapját hogyan állapítsam meg. Az szja-tv. nem tartalmaz külön szabályt a külföldi pénznemben felvett üzleti hitelek forintra történő átszámítása során keletkező árfolyam különbözetek esetére, amikor a forintban törlesztett tőke és az eszközökre, szolgáltatásokra fordított, költségként elszámolható kiadás között eltérés mutatkozik, ezért azt az általános hatályos rendelkezések alapján kell/lehet kezelni. Ez a következőket jelenti: A kamat tekintetében az árfolyam-változásoknak nincs jelentősége, mivel az üzleti devizahitel esetében bármilyen árfolyamon is történik az átszámítás, a forintosított kamat elszámolható költségként. Ha a devizahitel teljes tőkerészére forintban visszafizetett összeg kevesebb, mint a folyósításkor átszámított forint összeg, a különbözet olyan árfolyamnyereség, amely az szja-tv. alapján adómentes (az átváltás ugyanis önmagában nem üzletszerű tevékenység keretében történik, még akkor sem, ha a hitel üzleti). Jelenleg a törvény nem ír elő emiatt bevétel-növelő korrekciót. Ha a devizahitel teljes tőkerészére forintban visszafizetett összeg több, mint a folyósításkor átszámított forint összeg, a különbözet olyan többlet-kiadás, amely általános esetben a magánszemély vesztesége, üzleti hitel esetében ha felhasználása teljes egészében vállalkozási célra történt a vállalkozási tevékenység érdekében (mint a tevékenységhez szükséges eszközök, szolgáltatások megszerzése miatt felmerült járulékos kiadás) a törlesztés befejezésének évében vagyis amikor az árfolyam-ingadozások miatt keletkezett különbözetek egyenlege megállapítható elszámolható költség. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó amennyiben tárgyi eszköz megszerzése érdekében fizeti meg a lízingdíjat a számla szerinti beszerzési ár alapulvételével számolhatja el az értékcsökkenési leírást. A beszerzési ár összegét mivel azt külföldi pénznemben állapították meg és pénzintézetnél nem kerül sor átváltásra ebben az esetben az előző hónap 15. napján érvényes árfolyam alapulvételével kell megállapítani. A tárgyi eszköz analitikus nyilvántartásában jelölhető az az összeg, amelyet a futamidő végén esetleg többletköltségként lehet elszámolni.
A 2009. február 1. előtt cégautóadót fizető egyéni vállalkozó költségelszámolása Példa Egyéni vállalkozóként személygépkocsira kisvállalkozói kedvezményt vettem igénybe, vállalva a cégautóadó fizetési kötelezettséget a beszerzés évét követő negyedig adóév végéig. 2009. február 1-ét követően milyen összegű cégautóadót kell fizetnem? Szerzett jogom sérül, hisz a jármű értékcsökkenését nem számolhatom el. Mivel hitelből történ a vásárlás, elszámolható-e a továbbiakban költségként a megfizetett hitel kamata, vagy sem? 2009. február 1-étől kezdődően cégautó adó fizetésére kötelezett az a magánszemély (egyéni vállalkozó), aki a tulajdonában levő személygépkocsival kapcsolatban költséget számol el. A személygépkocsi után 1600 cm 3 hengerűrtartalomig 7000 forint, az meghaladó hengerűrtartalom esetén 15 000 forint cégautóadót kell fizetni. A gépkocsi vásárlásával kapcsolatban felmerült hitel kamata a hatályos törvények szerint a költségek között elszámolható. 2009. február 1-étől az egyéni vállalkozó az új cégautóadó megfizetése mellett sem érvényesíthet értékcsökkenést. Az üzemeltetés költségei az üzleti utak arányában, útnyilvántartás alapján érvényesíthető. Átmeneti rendelkezés biztosítja azonban, hogy az új, Gjt-n alapuló cégautóadó megfizetési mellett az egyéni vállalkozó befejezheti a már 2009. február 1-ét megelőzően megkezdett értékcsökkenést, annak teljes befejezéséig. A kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének feltétele volt ha azt személygépkocsi beszerzésére érvényesítették, hogy négy évig cégautóadót kell fizetni. Ennek a feltételnek már akarva sem tud megfelelni, hiszen az a cégautóadó már nem létezik. Mivel a jogi szabályozás eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a kisvállalkozói kedvezmény feltételeinek már nem felel meg, ezért a kisvállalkozói kedvezmény kétszerese után 16 százalék vállalkozói adót kell fizetni.