Nyolcágú kereszt A M a g y a r M á l t a i S z e r e t e t s z o l g á l a t t á j é k o z t a t ó j a 2 0 1 2 A máltai falu Hét év, tizenkét program 4. oldal A volt államfô választása Sólyom László a Máltai Szeretetszolgálatnál 6. oldal Veled vagyunk, Devecser! A segítség 27 módja 7. oldal A szeretet iskolája Sajnálat és segítség között a különbség 1% is lehet. Adószám: 19025702 1 43 Bankszámlaszám: 11784009-20005320 www. maltai.hu
2 Nyolcágú kereszt A Szeretetszolgálat 35 600 rászorulót ajándékozott meg karácsony elôtt A máltai módszer A budaörsi önkormányzattól év közben vett át szociális feladatokat a Máltai Szeretetszolgálat. A váltás eredményeképpen az intézmények fenntartására fordított költség a kétharmadával csökkent, miközben az ellátottak száma nôtt. A Máltai Szeretetszolgálat 2010. október elsején vette át a budaörsi integrált szociális intézményt a városi önkormányzattól, a következô feladatokkal: fogyatékosok napközi otthona, idôsek napközi otthona, szociális étkezés, házi segítségnyújtás és jelzôrendszeres házi segítségnyújtás. Mindez együttesen évi 130 millió forintos költséget jelentett az önkormányzatnak. A közbeszerzési eljárást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nyerte meg, miután nem kevesebbet ígért, minthogy a szolgáltatásokat az elvárt színvonalon 48 millió forintért teljesíti. Az ajánlat egyszerûbb olvasatban azt jelentette: az erre fordított pénz csaknem kétharmadát megtakarítja az önkormányzat. Diósszilágyi András, az integrált intézmény vezetôjének emlékei szerint az elmúlt idôszak jelentôs változást hozott az intézmények életében. A fogyatékosok napközbeni ellátását szolgáló intézményben például megduplázódott az ellátottak száma, így a következô gondozott már csak üresedés esetén kerülhet be. A létszám növekedése fontos visszajelzés a máltai munkáról, mert az értelmi fogyatékos embereket gondozó intézmények jó vagy rossz híre családtól családig terjed. A budaörsi napközi népszerûsége részben az új üzemeltetôvel érkezett szakmai programoknak, részben az általánosan jellemzô emberközpontú máltai értékrendnek köszönhetô. Ellátottjaink napjai aktívan telnek, miközben az állapotuknak megfelelô ellátást kapják mondja Bíró Valéria egységvezetô. Minden napra jut valamilyen foglalkozás, kézmûvesség, agyagozás, festés, de jó idôben rendszeresen kertészkedünk, van színjátszó körünk, hetente jár hozzánk egy zenepedagógus, és olykor kirándulni is megyünk. Ez azért fontos, mert ellátottjaink otthoni élete meglehetôsen egyhangúan telik. Érkezett hozzánk egy olyan lány, aki éveken át szinte a szobáját is alig hagyta el. Kézenfogva kellett WC-re kísérni, akkor evett, ha a szájába tettük a kanál levest, napokon át nem szólt egy szót sem. Három hónap után a maga módján közösségi ember lett. Odaül a többiek közé, elmondja a véleményét, megterít az asztalnál, segít a többieknek. Ezek a változások önmagukért beszélnek. Az idôsek otthonát naponta huszan látogatják. Az elmúlt hónapokban itt is aktívabbá vált az élet, minden délelôtt van például szakember vezette gerinckímélô torna, kézmûves foglalkozás, de a dolgozók sokat segítenek az ellátottak ügyeinek intézésében is. Az idôskori elbutulásban szenvedô ellátottaknak demens csoportot alakítottak ki, és személyre szabott ellátással próbálják szinten tartani az érintettek képességeit. A napi rendszeres programok része a közös ima is, igaz, ezen a részvétel nem kötelezô. A házi gondozók Budaörs egész területén felkeresik az ellátásra szoruló idôs embereket. Jelzôrendszeres ellátásban negyvennyolc idôs ember részesül, ôk szükség esetén a készülék gombját megnyomva kapcsolatba léphetnek az intézmény diszpécserével. Akad közöttük egyedül élô, ágyhoz kötött idôs asszony, aki akkor is segítséget kér, ha elgurul az ágyához készített vizesüveg, és jelez, ha fázni kezd a hidegben. Mások csak igazi veszélyhelyzetben kérnek segítséget, volt például, aki a fürdôszobában elesve úgy beverte a fejét, hogy nem tudott felállni. A Máltai Szeretetszolgálat megjelenése óta itt is bôvült az ellátottak köre. Az újonnan fölvettek között akadtak kirívó esetek is, volt rá példa, hogy egy idôs asszony ágyán egerek futkostak, és volt olyan bácsi, aki másfél éve ugyanabban a ruhában volt, mert annyi ideje nem fürdették meg ôt a hozzátartozói. Azóta mindketten rendezett körülmények között élnek, tiszták, gondozottak.
Ötven férôhelyes rehabilitációs otthon nyílt a veszprémi pokoli toronyban 3 Tartalomjegyzék A máltai módszer 2. oldal A Máltai Szeretetszolgálat... 3. oldal A máltai falu 4. oldal Hét év, tizenkét program 5. oldal Sólyom László a Máltai Szeretetszolgálatnál 6. oldal Veled vagyunk, Devecser! 7. oldal A Máltai Szeretetszolgálat... A Máltai Szeretetszolgálatról mondták A Magyar Máltai Szeretetszolgálat gondozásában és mûködtetésében létrehozott hajléktalan rehabilitációs szálló és közösségi tér országos modellként ajánlható Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a városi hajléktalanellátás javulása a Máltai Szeretetszolgálatnak köszönhetô Porga Gyula veszprémi polgármester a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot stratégiai partnerünknek tekintjük Feiner Péter vezérigazgató, SPAR Magyarország Kft. akkor nyilatkoztam azt, hogy az állam tanulhatna a Máltai Szeretetszolgálattól Sólyom László korábbi köztársasági elnök mentôszolgálata harmincötezer riasztást teljesített alapítása óta. Húsz év alatt öszszesen 414 önkéntes dolgozott a rohamkocsin, amelyet hetente átlag ötven-hatvan helyszínre riaszt az Országos Mentôszolgálat. Az autón jelenleg 120 önkéntes mentôs váltja egymást 12 órás mûszakokban. A nem egészségügyi végzettségû ápolók a szervezet saját képzését elvégezve, záróvizsgát követôen jelentkezhetnek szolgálatra, a máltai mentôn így többek között pszichológus, pap, tanár, közgazdász végzettségû ápolók is szolgálnak. önkéntes orvoscsoportja két ezer embert vizsgált meg a magyarországi nyomortelepeken. A külvilág elôl elzárkózó telepek lakói nem járnak orvoshoz, betegségeikkel megtanulnak együttélni. A gyerekek alultápláltak, betegségeik súlyosabbak, mint máshol élô kortársaiké. A víz és áram nélkül is mûködtethetô kórházi sátorral érkezô orvoscsoport napi 100-150 embert vizsgált meg, számos beteget gyógyított helyben, és több mint hatszáz szemüveget készíttetett a rászorulóknak a Máltai Szeretetszolgálat ajándékaként. házhoz viszi a játék örömét. Statisztikai kimutatások szerint több mint ötszáz településen nincs semmilyen, gyermekeknek szóló rendezvény, nincsenek közösségi terek és alkalmak. A Máltai Szeretetszolgálat mozgó játszótér programja 2011 augusztusában indult. A játékokkal felszerelt kisbusszal szakképzett pedagógusok érkeznek a településekre, hogy játszani tanítsák a gyermekeket. Az elsô jármûvet a SPAR Magyarország Kft. adta ajándékba, a másodikat a budavári borfesztivál árverésén összegyûlt felajánlásokból vásárolták, további öt pedig az OTP karácsonyi ajándéka volt. Nyolcágú kereszt A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tájékoztató kiadványa Kiadja: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. 1125 Budapest, Szarvas Gábor út 58-60. Telefon: 1/391-4700, email: hirek@maltai.hu Felelôs kiadó: Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke. Felelôs szerkesztô: Romhányi Tamás kommunikációs vezetô Laptervezés, tipográfia: Brand Avenue. Nyomda: Folprint Kft. www.maltai.hu
4 Nyolcágú kereszt Erdélyi magyar gyerekek anyanyelvi tanulását támogatja a miskolci szervezet A máltai falu Tarnabodon iskolát nyitott a Szeretetszolgálat A régi helyen, mégis új iskolában kezdték 2011 szeptemberében a tanévet a tarnabodi diákok. Az épületen olvasható név: Máltai Óvoda és Általános Iskola. Elôzôleg az önkormányzat jogutód nélkül megszüntette a falu régi iskoláját, a Máltai Szeretetszolgálat pedig létrehozta a saját oktatási intézményét, amely augusztus 26- án nyitotta meg kapuit. Nyolc osztályban 127 diák kezdte meg a 2011/12-es tanévet Tarnabodon. A legkevesebb tanuló a nyolcadik osztályba jár, a legnagyobb létszámmal pedig az elsô osztály indult, ami egyúttal a településen zajló demográfiai folyamatokat is érzékelteti. 2004 elôtt a falu egy lassan elnéptelenedô, kihaló község volt Heves megyében, ahol egyre több üres házat árultak (jóformán esélytelenül) a máshová költözô családok. A helyi ingatlanpiacot a Máltai Szeretetszolgálat megjelenése mozdította ki a holtpontról, miután mindjárt tíz épületet vásárolt meg akkor induló Befogadó Falu programjához. A Máltai Szeretetszolgálat megjelenése fordulópontot jelentett a településen, a betelepülô családoknak köszönhetôen nôtt a lélekszám, jelentôsen csökkent az átlagéletkor, élettel teltek meg az utcák. Más kérdés, hogy a beköltözés önmagában még nem adott választ a munkanélküliségbôl, a szegénységbôl és a kilátástalanságból fakadó problémákra, ezekre újabb és újabb ötlettel, kezdeményezéssel felelt a karitatív szervezet, amely évrôl évre egyre jobban beépült a település mindennapos életébe. (Részletesen: Hét év, tizenkét program c. írásunk) Ma már csak a posta és az orvosi rendelô az, ami nem a Máltai Szeretetszolgálat égisze alatt mûködik a faluban von mérleget Petô Zoltán polgármester. Legutóbb már a védônô irodája is máltai címeres épületbe került. A változásokat azonban aligha bánják az itt élôk, legalábbis ezt jelzi, hogy hét év együttmûködés tapasztalatainak birtokában a tarnabodi önkormányzat egyhangú döntést hozott az iskola és az óvoda átadásáról. Az okok között pedig nem is az anyagi szempontok álltak elsô helyen, sokkal inkább a régi iskola teljesítménye. A falu iskolája mondjuk így a település elôzô, fogyatkozó, leépülô korszakának örökségét ôrizte. A nyolcadikból elballagó diákokról nem egy esetben derült ki, hogy funkcionális analfabéták maradtak, olykor a legegyszerûbb kérdôívek kitöltése is meghaladta képességeiket. Kohányi Miklós, a máltai programokat mûködtetô Befogadás Nonprofit Kft. vezetôje azt mondja, a 2010-ben nyílt állásközvetítô iroda visszajelzései alapján külön délutáni oktatást kellett szervezni a fiatalok felkészítésére, az alapvetô hiányosságok pótlására. A régi iskolában nem volt semmilyen szemléltetô eszköz, csak egy szakadt térkép lógott a falon. Most már digitális tábla is van, de nem ez jelzi az igazi változást. Sokkal inkább a szemléletmód. A Máltai Szeretetszolgálat neve által fémjelzett pozitív gondolat. A 14 pedagógus alkotta tantestület számos tagja kicserélôdött, mindenkinek tervei és elképzelései vannak. A pedagógiai program önmagáért beszél. Új tantárgy az angol, és az úszásoktatás, ehhez az iskolabusz hordja át a gyerekeket a káli uszodába, de van az iskolának saját lova is, hozzá lovas terápiára kiképzett szakember a nevelôtestületben, így a terápiás lovaglás is rendszeres eleme az itt zajló munkának. Tarnabod Lélekszám: 850 Iskoláskorú gyermekek száma: 127 Óvodáskorú gyermekek száma: 80
Okostelefonra letölthetô életmentô szoftvert készített a Máltai Mentôszolgálat 5 A kápolnai iskola igazgató-helyettesi székébôl érkezett igazgatóasszony, Milibákné Veres Erika elgondolkodtató adatokat említ: a 127 diákból 48 egyéni fejlesztésre szorul, esetükben logopédus, pszichológus, gyógypedagógus, vagy más szakember segítségére van szükség. Ehhez az épület korábbi tanári szobáját bocsátották rendelkezésre, a pedagógusok pedig egy konténerben kialakított irodában töltik az órák közötti szüneteket. Fontos feladatunk, hogy minél elôbb megkezdjük az otthonról hozott hátrányok ledolgozását, ezért átjárást teremtünk az óvoda és az iskola között. Nem egy gyermek már az óvodába óriási lemaradással érkezik, nem érti például, amikor a pedagógus azt mondja neki, hogy tegye a játékot a polcra. Otthon nincs polc, soha nem is hallotta ezt a szót. De gondot jelent az evôeszközök, vagy akár a ceruza használata is. Ezért különösen nagy a jelentôsége annak, hogy ne munkaidôt kitöltô, hanem segíteni akaró, maguk elé célokat tûzô pedagógusok dolgozzanak ebben a környezetben. Hét év, tizenkét program 1 A Befogadó Falu program hajléktalanellátó modellkísérletként indult 2004-ben. Az elsô hónapokban tíz népes család költözött Tarnabodra. A befogadás feltétele volt, hogy az érkezô dolgozik (elfogadja a felajánlott munkát), a házat és a környezetét rendben tartja, a gyerekeket pedig iskolába járatja. 2 A falubusz vásárlása a munkába járásra adott esélyt. A reggeli munkakezdés idején Tarnabodról nem indult semmilyen tömegközlekedési jármû, így aki máshol elhelyezkedhetett volna, az is bezáródott a faluba. A falubusz rövid idô után már 17 embert hordott Egerbe dolgozni. 3 A háztáji gazdálkodással a befogadott családok életkörülményeit javították, az érkezôk baromfit, malacokat kaptak, késôbb birkák és kecskék is megjelentek a településen. 4 Az Elektronikai Bontóüzem 2006 májusában nyílt meg, harminc munkahelyet teremtve a településen. Évente 500 tonna hulladékot dolgoznak fel, az újrahasznosítható nyersanyag egy részét egészen Kínáig szállítják. 5 A növekvô gyermeklétszám miatt indokolttá vált óvoda bôvítés is a Szeretetszolgálat közre mû ködésével valósult meg. 6 Mip Tanti néven egy kocsma bezárásával nyitott játszóházat a Szeretetszolgálat a faluközpontban. A Máltai Szeretetszolgálat 2007-ben megváltotta a kocsmáros bérleti jogát és játszóházat rendezett be a gyerekeknek. Kilenc hónap alatt tizenöt helyi aszszony szerzett gyermekfelügyelôi képesítést, közülük hatan munkát is kaptak a játszóházban. 7 A 2010-ben nyitott tanodába harminc gyermek jár rendszeresen, akik az elmúlt tanévben átlag egy jegyet javítottak korábbi eredményeikhez képest. 8 A Biztos Kezdet Gyermekházban a 0-5 éves korú gyermekeket (és sokszor fiatal szüleiket) készítik fel az óvodára, hogy az otthonról hozott hátrányok ledolgozása minél elôbb megkezdôdjön. 9 Az ifjúsági iroda tanácsadással áll a fiatalok rendelkezésére. 10 A 2010 szeptemberétôl mûködô mikrotérségi állás közvetítôi iroda közremûködésével huszonöt embernek sikerült elhelyezkednie. 11 A Máltai Szeretetszolgálat Hitel-S néven ismert adósságkezelô programja Tarnabodon is elérhetôvé vált az eladósodott családok számára. 12 2011 augusztusától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mûköd teti a falu iskoláját és óvodáját.
6 Nyolcágú kereszt Négyszáz rászoruló gyereket vitt el a Vidámparkba a Máltai Szeretetszolgálat Sólyom László a Máltai Szeretetszolgálatnál Jelentôs támogatást adott a Máltai Szeretetszolgálat három kiemelt programjának folytatására Sólyom László, Magyarország korábbi köztársasági elnöke. A természeti értékek elkötelezett védelmezôjeként zöld elnök néven is ismert, volt államfô még hivatali ideje alatt döntött úgy, hogy visszavonulása után a máltai szervezetnél vállal szerepet. Lapunknak adott interjújában Sólyom László döntésének okairól és a civil szféra szerepérôl beszélt, de azt is megtudhattuk, miért dolgozik úgy, mint egy középkori szerzetes. Engem számos szervezet próbált megszerezni magának. A máltaiak nem voltak közöttük. Ez az én választásom volt. Néhány hónappal ezelôtt a Máltai Szeretetszolgálat központjában elterjedt a híre, hogy Sólyom László önkéntesnek jelentkezik a szervezethez. Azután kiderült, nem az önkéntesek, hanem támogatók sorába állt be. Pedig sokan felfigyeltek volna önre mondjuk egy teajárat személyzetében Ôszintén megmondva nem egészen erre gondoltam, amikor a segítségemet felajánlottam, azt hittem, valami konkrét feladatot is el tudok látni. Kozma atya meg is jegyezte, hogy ha nekem ez a vágyam, odatesz még egy íróasztalt a folyosó sarkára, azután ott ülhetek. De ô is faramucinak találta volna, ha elmegyek beteget tologatni a kórházba. Ennek olyan magamutogatós jellege lett volna. Hogyan alakult az élete, miután az államelnöki hivatalt átadta utódjának? Visszatértem az eredeti szakmámhoz, mint jogász dolgozom. Állok a dolgozószobámban könyvek és jegyzetek között, és írok, írok. Bocsánat, állva dolgozik? Igen. Negyvenéves koromban kínzott a hátfájás, de rájöttem, hogy ha állva töltöm a napot, akkor nem fáj. Csináltattam magamnak egy dolgozó pultot, ahhoz hasonlót, ami mellett a középkorban a kódexet író szerzetesek dolgoztak, csak nekem már olyan van, hogy elfér rajta a laptop is. Mikor ismerte meg a Máltai Szeretetszolgálatot? Kozma atyát még a ferences templomból ismertem. A Szeretetszolgálat tevékenységét szinte a kezdetektôl számon tartottam, a keletnémet menekülteket befogadó csillebérci tábor csaknem a szomszédunkban volt, közvetlen közelrôl láttam az ott zajló munkát. A mai Máltai Szeretetszolgálat már egy jóval nagyobb szervezet annál, mint amit 1989-ben Csillebércen megismert. Mennyire tájékozott a szervezet aktuális tevékenységérôl? Szemmel tartottam ôket közben is. Ismert, hogy elnökként végigjártam a nemzeti parkokat, és ilyenkor az ott élô emberekkel, civilekkel is találkoztam. A tarnabodi befogadó falu az egyik nemzeti park szélén helyezkedik el, kézenfekvô volt, hogy elmegyek oda és megnézem. Végigjártam a falut, voltam a kocsmából kialakított gyermekházban, a helyi embereknek létrehozott elektronikai bontóüzemben is. Láttam, hogy milyen az, amikor egy szervezet nem beszél a problémáról, hanem tesz a megoldásáért, és hogy mindez milyen felelôsséggel történik. Mennyire más az, amikor egy ilyen óriási szervezet csinál valamit komoly elkötelezettséggel. Azután megismertem a cigánytelepeken indult programokat, amelyek úgy kezdôdtek, akár egy somogyi faluban, akár Monoron, hogy kihelyeztek egy rezidenst. Volt mihez hasonlítanom, mert láttam olyan programot is, ahol több volt a szociológus, mint a cigány. Akkor nyilatkoztam azt, hogy az állam tanulhatna a Máltai Szeretetszolgálattól. Más karitatív szervezetek nem keresték meg? Engem, hogy úgy mondjam, számos szervezet próbált megszerezni magának. A máltaiak nem voltak közöttük. Ez az én választásom volt, és még elnökként, a hivatali idômben eldöntöttem, hogy ha eljön az ideje, a Máltai Szeretetszolgálatnál fogok jelentkezni. (Részletek a Máltai Hírek c. lap 2011 decemberi számában megjelent interjúból.)
A digitális írástudatlanság elleni programba 100 gyermeket vont be a Szeretetszolgálat 7 Veled vagyunk, Devecser! A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenysége az iszapkatasztrófa térségében A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az iszapömlés napjától kezdve folyamatosan támogatta a katasztrófa sújtotta településeken élô embereket. A szemléletmódra jellemzô, hogy használt tárgyi adományokat a Máltai Szeretetszolgálat nem osztott Devecserben. Néhány máltai program számokban: Védekezés, kárelhárítás 2010. október 4-tôl december 10-ig a kárelhárítási munkálatokban résztvevô 1800 embert kiszolgáló, 24 órán át úton lévô teajáratot mûködtetett a Máltai Szeretetszolgálat, ebben a munkában 220 önkéntes vett részt. A Máltai Szeretetszolgálat gondoskodott a budapesti kórházakban ellátott betegek hazaszállításáról, a Devecserben mûködô kirendeltség pedig a kötözésre szorulók rendszeres szállításáról gondoskodott. Lakhatás A Máltai Szeretetszolgálat 2010. október 9-én hirdette meg albérleti programját, ennek során 155 károsult családot helyezett el bérelt lakásokban új otthonuk megépüléséig, vagy megvásárlásáig. Az albérleti program lebonyolítására külön irodát nyitott Ajkán és Devecserben. További 37 károsult családot rokonaik fogadtak be az átmeneti idôszakra, ôk lakhatási támogatásban részesültek. Négy, a zeneiskolában elhelyezett család számára a kárenyhítést megelôlegezve házat vásárolt a Szeretetszolgálat. További 11, használt házat vásárló család otthonának felújításában, korszerûsítésében vett részt. Lelki gondozás, közösségi programok A Szeretetszolgálat önkéntesei folyamatosan látogatták a kórházban ápolt sérülteket. Október 4-tôl február 22-ig a Máltai Szeretetszolgálat 23 pszichológusa dolgozott rendszeresen az iszapkatasztrófa által sújtott településeken, tavasztól esetenként keresték fel a családokat. 2010 karácsonyától a karitatív szervezet közösségi programokat szervezett Devecserben, hogy a város minél elôbb kiléphessen a katasztrófa árnyékából. A labdarúgás kedvelôit buszokkal a válogatott mérkôzésére szállították, a városban koncerteket, zenés estéket és szórakoztató elôadásokat szerveztek, többek között a Piramis együttes és Molnár Ferenc Caramel fellépésével. Adományozás Az iskolákban meghirdetett százforintos gyûjtôakció 73 millió forintos bevételét a Máltai Szeretetszolgálat juttatta célba. Az iszapkárosult családok gyermekenként elôbb 50 ezer, majd 180 ezer forintos adománylevelet kaptak, a közvetlen kárt nem szenvedett devecseri, kolontári és somlóvásárhelyi családok pedig gyermekenként 10 ezer forint adományt kaptak. Az ingóságok pótlására kidolgozott programban a Máltai Szeretetszolgálat 52 családról gondoskodott, esetükben a katasztrófát megelôzô állapot helyreállítása volt a cél, az érintettek az egyik gyôri nagyáruházban maguk választhatták ki, mire van szükségük. Egészségügyi programok, utógondozás A Máltai Szeretetszolgálat mobil tüdôszûrô állomása havonta egy hetet állomásozott a devecseri egészségügyi központban. A vörösiszap okozta sérülések kezelésére a családok nagyértékû Bioptron lámpákat kölcsönözhettek. Egy évvel a katasztrófa után még volt olyan sérült, aki kötözésre szorult, kötszerét pedig akkor is a Máltai Szeretetszolgálattól kapta.
Az 1% felajánlásának módja Ha Ön: 1 23 munkáltatói adó meg álla pítást kért (a munkáltatója számol el az Ön adójával): önadózó (számítógépes programmal vagy kézzel tölti ki adóbevallását) vagy az egy sze rû sített adóbevallást választotta: Töltse ki az adóbevallás megfelelô lapját! A Magyar Máltai Szeretetszolgálat adószáma: 19025702-1-43 Az egyházi 1%-ról is itt rendelkezhet a támogatni kívánt egyház négyjegyû technikai számának beírásával. Küldje be az adóbevallását a kitöltött lappal együtt! (Sem kettéválasztania, sem kisborítékba tennie nem kell a lapot, mert az szerves része az adóbevallásnak.) Vágja körbe a rendelkezô nyilatkozatot! Ha egyház javára is rendelkezik adójának másik 1%-áról, akkor írja be a támogatni kívánt egyház négyjegyû technikai számát az üres mezôbe. Tegye borítékba a nyilatkozatot! (Külön papíron is rendelkezhet az egyházi 1%-ról. Ha így tesz, akkor azt a nyilatkozatot is tegye a borítékba.) A borítékra írja rá adóazonosító jelét, majd zárja le a borítékot, és írja alá a ragasztáson átnyúlóan. Adja le a borítékot a munkahelyén minél hamarabb (legkésôbb május 10-ig)! már beküldte az adóbevallását, és elfelejtett rendelkezni az 1%-okról, vagy nem akarja/tudja leadni az 1%-os borítékot a munkahelyén: Vágja körbe a rendelkezô nyilatkozatot! Ha egyház javára is rendelkezik adójának másik 1%-áról, akkor írja be a támogatni kívánt egyház négyjegyû technikai számát az üres mezôbe. Tegye borítékba a nyilatkozatot! (Külön papíron is rendelkezhet az egyházi 1%-ról. Ha így tesz, akkor azt a nyilatkozatot is tegye a borítékba.) A borítékra írja rá adóazonosító jelét, majd zárja le a borítékot, és írja alá a ragasztáson átnyúlóan. A borítékot postán vagy személyesen juttassa el az adóhivatal bármelyik irodájához május 20-ig. Rendelkezése így, az adóbevallásától, illetve a munkáltatói adóelszámolástól függetlenül is érvényes.