Nagygomba-felmérés Gyűrűfű környékén



Hasonló dokumentumok
Nagygombák vizsgálata a Kaposvár melletti Tókaji-parkerdõben

MECSEKI ERDEI ÉLŐHELYEK NAGYGOMBAKÖZÖSSÉGEINEK JELLEMZÉSE

Gombász Hírmondó. Gombatúra november 8-án. Soproni. A tartalomból:

A Tarnavölgyi erdők nagy gombái

Gyilkos galóca (Amanita phalloides)

Gombász Hírmondó. Időszaki kiadvány

Gombász Hírmondó. Időszaki kiadvány

Gombász Hírmondó. Időszaki kiadvány

Gombász Hírmondó. Soproni. A tartalomból:

Egri Károly. Témavezető: DR. RIMÓCZI IMRE tanszékvezető egyetemi tanár Növénytani Tanszék

Gombász Hírmondó. Soproni. A tartalomból:

BCE Kertészettudományi Kar, Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert, 1118 Budapest, Ménesi út 44;

ÚJABB ADATOK A ZEMPLÉNI-HEGYSÉG ÉS A BODROGKÖZ VESZÉ- LYEZTETETT NAGYGOMBÁIRÓL

MIKOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK CLUSIANA

GOMBACÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A KÖZPONTI-BÖRZSÖNY ERDEIBEN

Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar. Sárospatak környéki nagygombák fungisztikai, ökológiai és természetvédelmi jellemzése

Szigetközi keményfaligetek mikológiai jellemzése

Növényrendszertan gyakorlatok. 2. gyakorlat. Erdımérnöki szak

Adatok a Gyepes-völgy (Heves-Borsodi dombság) nagygombáiról

Nagygombák vizsgálata Kaposvár városban

HEGYESSY GÁBOR A LONG-ERDŐ GOMBÁI. Zempléni Gombász Egyesület Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület

NAGYGOMBA KÖZÖSSÉGEK MONITOROZÁSA PROTOKOLL. V. Projekt. Erdõrezervátumok - kezelt lombos erdõk

HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK. A február 14-én tartott közgyűlésünkön Társaság új vezetőséget választott, melynek összetétele a következő:

MIKOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK CLUSIANA

GOMBAKIÁLLÍTÁS, 2008

Gombász Hírmondó. Soproni. A tartalomból:

A Soproni-HEGYSÉG bazídiumos Nagygombáinak

KEREKEGYHÁZA, SZENT ISTVÁN TÉREN TALÁLHATÓ IDŐS NYÁRFÁK FAVIZSGÁLATA ÉS ÁPOLÁSI JAVASLATTÉTEL

Dr. Pál-Fám Ferenc Publikációs lista

Gombász Hírmondó. Soproni. Gombaismereti túra volt november 13-án. A tartalomból: november. V. évfolyam, 10. szám.

Consult-Exim Bt Bp, Törökvész út 58, Tel: , Fax: ,

Gombász Hírmondó. Időszaki kiadvány

ÉRDEKES GOMBÁK A FŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTBŐL

A KÖZPONTI-BÖRZSÖNY NAGYGOMBÁI:

Gombász Hírmondó. Időszaki kiadvány. Gombaismereti túra november 10-én

322 HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK

A Vértes déli részének éghajlati és geológiai adottságai mikológiai szempontból

Fontos, hogy egyes gombamérgezés- gyanús esetek nem minősülnek mérgezésnek:

MACROFUNGI RECORDS FROM A WOOD PASTURE IN THE BELSŐ-CSEREHÁT (NE HUNGARY)

Erdőgazdálkodási javaslatok a nagygombák funkcionális és faji sokféleségének megőrzésére

Kulcsszavak: Alföld, előfordulási adatok, Magyarország, nagygombák Key words: Great Hungarian Plain, Hungary, macrofungi, occurrence data

Gombász Hírmondó. Soproni. A tartalomból:

Pécsi Tudományegyetem

Növényrendszertan gyakorlatok. 2. gyakorlat. Vadgazda mérnöki szak

A KÖZPONTI-BÖRZSÖNY NAGYGOMBÁI: FUNGISZTIKAI, SZÜNBIO- LÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉS

A Magyar Gombász tartalomjegyzékei a honlapon találhatók meg. Várjuk kedves tagtársaink érdeklődését!

Gombász Hírmondó GOMBAFELISMERŐ VETÉLKEDŐJÉT. Soproni

A KÁRPÁT-MEDENCE FÖLD ALATTI GOMBAFAJAINAK BIOGEOG- RÁFIAI ÉS ÖKOLÓGIAI KUTATÁSA SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZISOK LÉTREHOZÁSÁVAL ÉS INTEGRÁLÁSÁVAL

Gombapárok. A leggyakoribb ehető és a hozzá hasonló mérgező gombafajok fotói. Fotókat a Miskolci Gombász Egyesület tagjai készítették

Gombász Hírmondó. Időszaki kiadvány

A tervezet előterjesztője

FONTOSABB GOMBAMÉRGEZÉSI TÍPUSOK ÉS TOXINOK ÁTTEKINTÉSE

Gombász Hírmondó. Időszaki kiadvány

GOMBÁK TOXIKUS ELEMTARTALMA SZENNYEZETT TÉRSÉGEKBEN

A Bakony-hegység nagygombái

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

1. Általános rendelkezések

Nagygombaközösségek fajösszetételére és termőtestképzésére ható tényezők őrségi erdőkben

Adatok Zemplén védendõ nagygombáiról*

I. Az elhanyagolt csiperkék ;)

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

Gombász Hírmondó. Gombaismereti túra november 10-én. Soproni. A tartalomból: Ajánlott felszerelés: bakancs,

Magyar joganyagok - 107/2011. (XI. 10.) VM rendelet - az étkezési célra forgalomba k 2. oldal b) öt évnél nem régebbi munkaköri szakmai és egészségügy

SOPRONI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR NÖVÉNYTANI TANSZÉK T I L I A. Szerkeszti: BARTHA DÉNES. Vol. VI. VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK. Szerkesztette: BARTHA DÉNES

A 27. EURÓPAI CORTINARIUS KONFERENCIA MIKOLÓGIAI EREDMÉNYEI

ÚJABB ADATOK MAGYARORSZÁG GOMBAVILÁGÁHOZ III

A PORONIA PUNCTATA (L.) FR. HAZAI ELŐFORDULÁSÁRÓL

BABOS MARGIT. Mikológiai Közlemények, Clusiana 50(1): (2011) EMLÉKEK, EMLÉKEZÉSEK

A vidékfejlesztési miniszter. /2010. (...) VM rendelete

BABOS MARGIT ( ) MIKOLÓGIAI MUNKÁSSÁGA

IN MEMORIAM MARGIT BABOS ( )

Gombász Hírmondó. Gombaismereti túra volt november 9-én. Soproni. A tartalomból: III. évfolyam, 9. szám december.

Gombász Hírmondó. Időszaki kiadvány

MIKOPARAZITA GOMBÁK A BÁTORLIGETI TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEKEN. Nyíregyházi Főiskola, 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b; istvanlenti@mailbox.

JEGYZŐKÖNYV. 1. Éves beszámoló a évről Megemlékezés a 2009-ben elhunyt tagtársakról, köztük Babos Lórántnéról

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

MIKOLÓGIÁI. IlKŐILEHENYEK

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

Gombász Hírmondó. Időszaki kiadvány

Gombász Hírmondó. Időszaki kiadvány

Nagygombák terepökológiai vizsgálómódszerei: términtázatelemzés

A KÖZPONTI-BÖRZSÖNY NAGYGOMBÁI:

A LIMACELLA NEMZETSÉGRŐL, A NYÁLKÁSGALÓCÁKRÓL

RITKA NAGYGOMBAFAJOK (BASIDIOMYCETES) ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON II

5. Folcz Á, Papp V Az erdei holtfa gombavilága; In: Csóka Gy, Lakatos F (szerk.) Silva Naturalis V., A Holtfa; pp.:

Mennyire természetes a környezetünk? - A természetesség mérése a környezeti nevelésben

Report on the main results of the surveillance under article 17 for annex I habitat types (Annex D) CODE: 4030 NAME: European dry heaths

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. Dr. Papp Viktor

Ml KO LOG I AI KOZLEMENYEK CLUSIANA

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

Biodiverzitás Napok Gyűrűfű,

Orchideák szimbionta gombapartnereinek azonosítása egyes hazai erdőkben és felhagyott bányákban

MIKOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK CLUSIANA

Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű ) arachnológiai eredményei (Araneae)

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján

A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira

Átírás:

Natura Soogyiensis 13 9-18 Ka pos vár, 2009 Nagygoba-felérés Gyűrűfű környékén Pál-Fá Ferenc 1, Morschhauser Taás 2 & Rudolf Kinga 2 1Kaposvári Egyete, H-7400 Kaposvár Guba S. u. 40. Hungary, e-ail: pff3pff3@gail.co 2Pécsi Tudoányegyete, Növényrendszertani és Geobotanika Tanszék Pál-Fá, F., Morschhauser, T., Rudolf, K.: Macrofungi exaination in Gyűrűfű environs, SW Hungary. Abract: During the I. and II. Hungarian Biodiversity Day a total nuber of 180 acrofungi taxa were docuented in a 1 k 2 saple plot near Gyűrűfű village. The general functional spectra owed the lignicolous saprotrophic group the bigge (67 species, 37%), but the proportion of ycorrhizal (44 species, 24%) and soil inhabiting saprotrophic (42 species, 23%) functions were also significant. The 19 species and 11% proportion of the necrotrophic parasites indicates the lack of forery anageent in the territory, as well as its good species retentiveness. One single protected species were docuented: Creolophus cirratus. According to this preliinary survey, a detailed exaination of the fungal counities is iportant in the close future. Keywords: Gyűrűfű, acrofungi Bevezetés A gobák a terészetes életközösségek anyagforgalában rendkívül fontos szerepet töltenek be. Ezért egy adott terület biodiverzitásának felérése agába foglalja a gobák, azon belül a terőteet fejlesztő ún. nagygobák fajgazdagságának felérését is. A gobák és közösségeik inőségi és ennyiségi vizsgálatainak ódszerei eltérnek ind a botanikában, ind a zoológiában használt ódszerektől. A nagygobák felérésének száos specifikus probléája van. Ezek közül a legfontosabb, hogy a terőteek egfigyelésén alapul, ugyanis a vegetatív ruktúrák nehezen hozzáférhetők és határozhatók. A terőteek fejlesztése igen erősen függ a vizsgált év időjárásától, jelentős fluktuáció és periodicitás figyelhető eg az egyes években, illetve az egyes éveken belül is a különböző fajok terőteképzésében (Arnolds 1992, Pál-Fá 2001, Pál- Fá et al. 2007). További probléa a terőteek rövid életideje. A különböző eberi tevékenységek hatására a gobavilág változik. Ezt a változá Kreisel (1978) ár észrevette és,,a táj eutrofizálódásával agyarázta. Ez időtől vált aktuálissá az eberi tevékenység iatt veszélyeztetetté vált, visszahúzódó fajok védele is. A nagygobák indikátor tulajdonságainak vizsgálata Ko & Haas (1989) unkájával kezdődött. Száos környezeti paraéter indikálásában fontosak: szubsztrátu típusa, holt fa enynyisége és inősége, az erdők kezelésének ilyensége, az erdők terészetessége, b. Az erdők öregedése, valaint az erdészeti kezelés hatásai befolyásolják a gobák, főként a lignikol gobák fajszáát és ennyiségi viszonyait (Ohenoja 1988; Arnolds 1988). Magyarország területének jelentős része ikológiai szepontból alig vagy egyáltalán ne kutatott, az ország területének integy kétharada ikológiailag,,fehér folt. Ilyen terület volt vizsgálataink kezdetéig Gyűrűfű környéke is. A Gyűrűfű környékén történő nagygoba-felérésre az I. és II. Magyar Biodiverzitás Nap adott alkalat. A

10 Natura Soogyiensis település a Dunántúli-dobság Mecsek és Tolna-Baranyai dobvidékének a Dél-Zselici kiájába tartozik (Ki r á ly et al. 2008). Gyűrűfű ún.,,ökofalu, ahol a lakosság külterjes legeltetéses állattartá folytat. Anyag és ódszer A intaterület Gyűrűfűtől északkeletre található, egy észak-déli irányú patakvölgy és a ellette fekvő doboldalak alkotják. Területe 1 k 2. A nagygobák felérését a intaterület erdőálloányaiban végeztük. Ezek az alábbiak: gyertyános-tölgyes, bükkös álloány, cseres-tölgyes aradvány, égerliget, füzes aradvány (terészetközeli álloányok); akácültetvény, illetve ne besorolható lobos erdőálloányok (Ortann-né Ajkai et al. 2009). A felérések 2007 július 22-én és 2008 október 12-én történtek. A begyűjtött fajok döntő többsége fungáriui lappal és/vagy fotóval dokuentált. A határozás az alábbi alap forrásunkák segítségével történt: Antonin & Noordeloos (1993), Basso (1999), Breitenbach & Kränzlin (1986, 1991, 1995, 2000), Candusso (1997), Galli (1996, 1998, 1999, 2001), Hansen & Knudsen (1992, 1997), Heilann- Clausen et al. (1998), Jülich (1989), Kits va n Waveren (1985), Maas Geeeranus (1992), Moser (1993), Wasser (1993). A fajok egnevezéséhez használt nevezéktan Kriegleiner (1991-1993) unkája. A funkcionális csoportok eghatározása Arnolds et al. (1995) alapján történt, figyelebe véve a terepi tapasztalatokat is. A veszélyeztetett fajok egállapításához Ri ó c z i et al. (1999), a védett fajok egállapításához Siller et al. (2006) unkáit használtuk. Eredények és értékelés A Gyűrűfű elletti intaterület különböző élőhelyein összesen 180 nagygoba taxont dokuentáltunk a kétéves vizsgálat keretében (1. táblázat). Ennek 39,44 %-a, azaz 71 faj, veszélyeztetett a Vörös Lia-tervezet alapján. Egyetlen védett faj, a Creolophus cirratus előfordulását sikerült kiutatni. 1. táblázat: A dokuentált nagygoba-taxonok liája. FCs= funkcionális csoport; TVK= veszélyeztetettségi kategória; = ikorrhizás; = nekrotróf parazita; sc= koprotróf; = lignikol szaprotróf; = lágyszárúakhoz és aradványaikhoz kötött; = talajlakó szaprotróf Tudoányos név FCs TVK Agaricus essettei Bon Agaricus langei (Moell.)Moell. Agaricus xanthodera Gen. Aanita citrina (Schaeff.)Gray 3 Aanita fulva Sing. 3 Aanita pachyvolvata (Bon)Kriegleiner 3 Aanita rubescens (Pers.:Fr.)Gray Aanita vaginata (Bull.:Fr.)Vitt. 3 Arillaria ellea (Vahl.:Fr.)Kar. s.r. Artoyces pyxidatus (Pers.:Fr.)Jülich 2 Auricularia auriculajudae (Bull.ex Fr.)Wett. Auricularia esenterica (Dicks.:Fr.)Pers.

Pál-Fá F., Morschhauser T., Rudolf K.: Macrofungi 11 Tudoányos név FCs TVK Bisporella citrina (Batsch(1789):Fr.)Korf & Carpe Bjerkandera adua (Willd.:Fr.)Kar / Bolbitius reticulatus (Pers.:Fr.)Ricken 3 Bolbitius vitellinus (Pers.:Fr.)Fr. Bovia plubea Pers. Calocera cornea (Batsch:Fr.)Fr. 3 Calvatia excipuliforis (Scop.:Pers.)Perdeck Chondroereu purpureu (Pers.:Fr.)Pouz. / Clavulina cinerea (Bull.:Fr.)Schroeter /? 3 Clavulina criata (Fr.)Schroeter /? 3 Clitocybe geotropa (Bull.:Fr.)Quél. 3 Clitocybe gibba (Pers.:Fr.)Kuer 3 Clitocybe nebularis (Batsch:Fr.)Kuer 3 Collybia butyracea var.butyracea (Bull.:Fr.)Quél. Collybia dryophila (Bull.:Fr.)Kuer Collybia harioloru (DC.:Fr.)Quél. Collybia arasioides (Britz.)Bry.& Stangl Collybia peronata (Bolt.:Fr.)Singer Conocybe tenera (Schff.:Fr.)Fay. Coprinus atraentarius (Bull.:Fr.)Fr. Coprinus coatus (Muell.:Fr.)Pers. Coprinus doeicus (Bolt.:Fr.)Gray Coprinus lagopus (Fr.)Fr. Coprinus icaceus (Bull.:Fr.)Fr. Coprinus plicatilis (Curt.:Fr.)Fr. Cortinarius (Der.) seisanguineus (Fr.)Moser 3 Cortinarius (Myx.) trivialis Lge. Cortinarius (Tel.) bulliardii (Pers.:Fr.)Fr. 3 Cortinarius (Tel.) torvus (Bull.:Fr.)Fr. 3 Craterellus cornucopioides (L.)Pers. 4 Creolophus cirratus (Pers.:Fr.)Kar. 1 Crepidotus crocophyllus (Berk.)Sacc. 1 Crepidotus ollis (Schaeff.:Fr.)Staude Cyathus riatus (Huds.:Willd.)Pers. Cyolepiota sirata (Fr.)Sing. 2 Daedaleopsis confragosa (Bolt.:Fr.)Schröt. Daedaleopsis confragosa var.tricolor (Bull.)Bond. Daldinia concentrica (Bolt.:Fr.)Ces.& de Not. Entoloa rhodopoliu fora nidorosu (Fr.) Noordel. 1989 /? Eutypa spinosa (Pers.:Fr.)Tulasne Foes foentarius (L.:Fr.)Fr. Fuligo septica (L.)Wiggers Galerina arginata (Batsch)Kuehn. 3 Ganodera adspersu (Schulzer)Donk 3 Ganodera lipsiense (Batsch)Atk. Ganodera resinaceu Boud. 3 Hapalopilus rutilans (Pers.:Fr.)Kar. Hebeloa sinapizans (Paulet:Fr.)Gill. Hericiu coralloides (Scop.:Fr.)Gray 3 Hygrophorus eburneus (Bull.:Fr.)Fr. 3 Hyenochaete rubiginosa (Dicks.:Fr.)Lev. Hypholoa sublateritiu (Fr.)Quél. Hypoxylon fragifore (Pers.:Fr.)Kickx

12 Natura Soogyiensis Tudoányos név FCs TVK Hypoxylon serpens (Pers.:Fr.)Fr. Inocybe aerospora Quél. 3 Inocybe geophylla (Sow.:Fr.)Kuer 3 Inocybe geophylla var.lilacina (Peck)Gillet 3 Inonotus cuticularis (Bull.:Fr.)Kar. Laccaria bicolor (Mre.)Orton 3 Laccaria laccata (Scop.:Fr.)Berk.& Br. Laccaria proxia (Boud.)Pat. 3 Lacryaria lacryabunda (Bull.:Fr.)Pat. Lactarius caphoratus (Bull.)Fr. 3 Lactarius decipiens Quél. Lactarius fluens Boud. Lactarius piperatus (L.:Fr.)Gray (ss.mos.1983) Lactarius quietus (Fr.)Fr. Lactarius vellereus (Fr.)Fr. Langerannia gigantea (Batsch:Pers.)Rokov. Lentaria afflata (Lagger)Corner Lentinus suavissius Fr. Lepiota aspera (Pers.:Fr.)Quél. Lepiota clypeolaria (Bull.:Fr.)Kuer Lepiota criata (Bolt.:Fr.)Kuer Lepia flaccida (Sow.:Fr.)Pat. Lepia flaccida f.gilva (Pers.:Fr.)Krgl. Lepia personata (Fr.:Fr.)Cke. Lepia sordida (Schu.:Fr.)Sing. Lycogala epidendron (L.)Fr. Lycoperdon olle Pers.:Pers. Lycoperdon perlatu Pers.:Pers. Lycoperdon pyrifore Schaeff.:Pers. Macrolepiota gracilenta (Fr.)Mos. Macrolepiota rachodes (Vitt.)Singer Macrotyphula fiulosa (Hol.:Fr.)Petersen 2 Marasiellus raealis (Bull.:Fr.)Singer Marasius alliaceus (Jacq.:Fr.)Fr. Marasius bulliardii Quél. Marasius cohaerens (Pers.:Fr.)Fr. Marasius oreades (Bolt.:Fr.)Fr. /? Marasius rotula (Scop.:Fr.)Fr. Marasius wynnei Berk.& Br. Megacollybia platyphylla (Pers.:Fr.)Kotl. & Pouz. Meripilus giganteus (Pers.:Fr.)Kar. 2 Merulius treellosus Schrad.:Fr. Microphale foetidu (Sow.:Fr.)Singer 3 Mycena crocata (Schrad.:Fr.)Kuer 3 Mycena galericulata (Scop.:Fr.)Gray Mycena haeatopus (Pers.:Fr.)Kuer 3 Mycena inclinata (Fr.)Quél. 3 Mycena pelianthina (Fr.)Quél. Mycena polygraa (Bull.:Fr.)Gray Mycena pura (Pers.:Fr.)Kuer Mycena renati Quél. 3 Mycena rosea (Bull.)Grab. Oudeansiella ucida (Schrad.:Fr.)v.Höhnel Panaeolus papilionaceus (Bull.:Fr.)Quél. sc

Pál-Fá F., Morschhauser T., Rudolf K.: Macrofungi 13 Tudoányos név FCs TVK Panus lecotei (Fr.)Corner 3 Paxillus involutus (Batsch:Fr.)Fr. Perenniporia fraxinea (Bull.:Fr.)Ryvarden 4 Phaeoarasius erinaceus (Fr.)Kühner 2 Phellinus igniarius (L.:Fr.)Quél. 3 Phellinus torulosus (Pers.)Bourd.et Galz. 3 Phellinus tuberculosus (Baug.)Nieelä 3 Pholiotina blattaria (Fr.)Kuehn. ss.k.v.wav. Pleurotus cornucopiae (Paul.:Pers.)Roll. 3 Pleurotus dryinus (Pers.:Fr.)Kuer 3 Pleurotus oreatus (Jacq.:Fr.)Kuer Pleurotus pulonarius (Fr.)Quel. Pluteus cervinus (Schaeff.)Kuer Pluteus pellitus (Pers.:Fr.)Ku.(non ss.rick.) 4 Pluteus roellii (Britz.)Sacc. / 4 Pluteus salicinus (Pers.:Fr.)Kuer 4 Pluteus thosonii (Berk.& Br.)Dennis 4 Polyporus badius (Pers.:S.F.Gray)Schw. Polyporus brualis Pers.:Fr. Psathyrella candolleana (Fr.)Mre. Psathyrella elanthina (Fr.)K.v.Wav. ss. K.& R. 2 Psathyrella piluliforis (Bull.:Fr.)Orton Psathyrella prona (Fr.)Gill. 3 Psathyrella spadiceogrisea (Schaeff.:Fr.)Mre. / 3 Russula aeruginea Lindbl. 3 Russula alutacea (Pers.:Fr.)Fr. 3 Russula atropurpurea (Krbh.)Britz, non Peck 3 Russula chloroides Krbh. 3 Russula cyanoxantha (Schaeff.)Fr. f. peltereaui Sing. Russula fragilis (Pers.:Fr.)Fr. 3 Russula insignis Quel. 3 Russula nigricans (Bull.)Fr. 3 Russula olivacea (Schaeff.)Pers. 3 Russula pectinatoides Peck 3 Russula risigallina (Batsch)Kuyp. & van Vuure 3 Russula roellii R.Mre. 3 Russula rosea Pers. 3 Russula sororia (Fr.)Roell ss.boud.,roagn. 3 Russula virescens (Schaeff.)Fr. 3 Russula xerapelina (Schff.)Fr. 3 Schizophyllu coune Fr.:Fr. Sclerodera bovia Fr. 4 Steonitis fusca Roth h Stereu gausapatu (Fr.)Fr. Stereu hirsutu (Willd.:Fr.)Gray Stereu sanguinolentu (Alb.& Schw.:Fr.)Fr. Stereu subtoentosu Pouz. Stropharia aeruginosa (Curt.:Fr.)Quél. / Stropharia caerulea Kreisel 3 Traetes gibbosa (Pers.:Fr.)Fr. Traetes hirsuta (Wulf.:Fr.)Pilat / Traetes versicolor (L.:Fr.)Pilat Trichaptu bifore (Fr. in Kl.)Ryv. Tricholoa lascivu (Fr.)Gill. (non ss.ricken) 3

14 Natura Soogyiensis Tudoányos név FCs TVK Tubaria furfuracea (Pers.:Fr.)Gill. / Volvariella gloiocephala (DC.:Fr.)Boekh.& Enderle / Xerocous chrysenteron (Bull.:St.Aans)Quél. 4 Xerula radicata (Relhan:Fr.)Doerfelt / Xylaria hypoxylon (L.ex Hooker)Grev. Xylaria longipes (Nitschke)Dennis Xylaria polyorpha (Pers.ex Mer.)Grev. A terület általános funkcionális egoszlása alapján (1. ábra) a legnagyobb arányú csoportot a lignikol szaprotróf fajok képviselik (67 faj, 37%). Ez a intaterületen lévő sokféle és nagy ennyiségű holt faanyag eglétét indikálja. A Hericiu coralloides, Phaeoarasius erinaceus, Pluteus thosonii fajok jelzik az öreg, vaag holt fatörzsek jelenlétét a területen. A nekrotróf paraziták 19 faja és 11%-os részesedése az erdészeti kezelés (öreg, beteg fák kivágása és eltávolítása) hiányára utal, ez a szá és arány a tipikus, kezelt ecseki és zselici erdőálloányoknál jóval agasabb (Pál-Fá 2002, 2005, 2006, 2007). Az ide tartozó védett Creolophus cirratus, valaint a Meripilus giganteus, Oudeansiella ucida, Phellinus és Pleurotus fajok a terület relatív háborítatlanságára és jó fajegtartó képességére utalnak. A ásodik legnagyobb csoport a ikorrhizás fajoké (44 faj, 24%). Ez a szá és arány a középkorú erdőálloányok jelenlétére utal. A legjellezőbb fajok a Russula nezetségbe tartoznak, de egelítendő a Lactarius és Aanita, int jelentős fajszáú nezetségek. A talajlakó szaprotróf funkció is a ikorrhizáoz hasonló értékben képviselt (42 faj, 23%). Ide jórészt elterjedt, közönséges loberdei fajok tartoznak, főleg a Collybia, Clitocybe és Mycena nezetségekből. A két kis fajszáú és arányú csoport közül a lágyszárúakhoz kötött Marasius fajok, valaint az egyetlen koprotróf faj, a Panaeolus papilionaceus érdeel elíté. A veszélyeztetett fajok közül,,eltűnt v. kihalt faj (IUCN 0) ne fordult elő az élőhelyeken (2. ábra). Az,,eltűnéssel v. kihalással fenyegetett fajok (IUCN 1) közül 2 (az összfajszá 1,11%-a) jelent eg a vizsgálati területen: Creolophus cirratus és 1. ábra: A fajok funkcionális egoszlása %-ban Jelagyarázat: = ikorrhizás; = nekrotróf parazita; sc= koprotróf; = lignikol szaprotróf; = lágyszárúakhoz és aradványaikhoz kötött; = talajlakó szaprotróf

Pál-Fá F., Morschhauser T., Rudolf K.: Macrofungi 15 2. ábra: A veszélyeztetett fajok száa IUCN kategóriák szerint Jelagyarázat: 1; 2; 3; 4= IUCN kategóriák; ne= ne veszélyeztetett. Crepidotus crocophyllus, indkettő az erdészeti kezelések iatt visszahúzódó, csak öreg, háborítatlan erdőkre jellező faj. Az,,erősen veszélyeztetett fajok (IUCN 2) száa 6 (az összfajszá 3,33 %-a), ezek közül az Artoyces pyxidatus, Phaeoarasius erinaceus, Macrotyphula fiulosa és Psathyrella elanthina lignikol szaprotrófok, a Meripilus giganteus nekrotróf parazita, íg a Cyolepiota sirata talajlakó szaprotróf. A,,veszélyeztetett fajok (IUCN 3) száa a legnagyobb, 55 faj (az összfajszá 31 %-a) tartozik ebbe a kategóriába. Megelítendő fajok ebből a kategóriából: Aanita fulva, Bolbitius reticulatus, Cortinarius bulliardii, Ganodera resinaceu, Hericiu coralloides, Laccaria proxia, Microphale foetidu, Panus lecotei, Pleurotus dryinus, Russula insignis. A,,kíélendő, potenciálisan veszélyeztetett fajok (IUCN 4) közül 8-at (az összfajszá 4,44%-a) regisztráltunk: Craterellus cornucopioides, Perenniporia fraxinea, Pluteus pellitus, Pluteus roellii, Pluteus salicinus, Pluteus thosonii, Sclerodera bovia és Xerocous chrysenteron. A területről dokuentált egyetlen védett faj a Creolophus cirratus (tüés sörénygoba), egy nekrotróf parazita, ely élő, ajd holt idős fákon tere, főleg bükkön. A intaterületen is öreg, vaag holt bükkön terett. A faj veszélyeztetettsége, visszahúzódása az erdészeti tevékenységgel függ össze, ugyanis ennek következtében ne arad elegendő ennyiségű és inőségű holt faanyag, ezért háborítatlan, őserdő jellegű élőhelyeken fordul csak elő (Siller et al. 2006). A fajnak 9 új (1989 utáni) és 4 régi (1989 előtti) előfordulási adata van összesen 11 helyszínről, jelen előfordulás a 14. isertté vált adat és a 12. helyszín.

16 Natura Soogyiensis Összefoglalás Az I. és II. Magyar Biodiverzitás Nap keretében a Gyűrűfű környékén kijelölt 1 k 2 - es intaterületről összesen 180 nagygoba taxont dokuentáltunk. Az általános funkcionális egoszlás alapján a legnagyobb arányú csoportot a lignikol szaprotróf fajok képviselték (67 faj, 37%), de száottevő volt a ikorrhizás (44 faj, 24%) és a talajlakó szaprotróf funkció is (42 faj, 23%). A nekrotróf paraziták 19 faja és 11%-os részesedése az erdészeti kezelés hiányára és a terület jó fajegtartó képességére utal. A fajok 39,44 %-a, azaz 71 faj, veszélyeztetett a Vörös Lia-tervezet alapján. Egyetlen védett faj, a Creolophus cirratus előfordulását sikerült kiutatni. Az eredények alapján célszerű a jövőben a terület gobaközösségeinek részletes vizsgálata. Irodalo Antonin, V., Noordeloos, M.E. 1993: A onograph of Marasius, Collybia and related genera in Europe Part 1. - Libri Botanici 8. IHW Verlag, Eching. Arnolds, E. 1988: The changing acroycete flora in the Netherlands. Transactions of the Briti Mycological Society 90/3: 391-406. Arnolds, E. 1992: The analysis and classification of fungal counities with special reference to acrofungi. In Winterhoff W. (ed.): Fungi in Vegetation science. 7-47. Kluwer Acadeic Publiers, Dordrecht, Boon, London. Arnolds, E., Kuyper, Th.W., Noordeloos, M.E. 1995: Overzicht van de paddeoelen in Nederland. Nederlandse Mycologische Verenigung, Wijer. Basso, M.T. 1999: Lactarius Pers. Fungi Europaei 7. Alassio. Breitenbach, J. Kränzlin, F. 1986, 1991, 1995, 2000: Fungi of Switzerland. Vol.2-5. Mykologia, Luzern. Candusso, M. 1997: Hygrophorus s. l. Fungi Europaei 6. Alassio. Galli, R. 1996: Le Russule. Edinatura, Milano. Galli, R. 1998: I Boleti. Edinatura, Milano. Galli, R. 1999: I Tricoloi. Edinatura, Milano. Galli, R. 2001: Le Aanite. Edinatura, Milano. Hansen, L., Knudsen, H. eds, 1992: Nordic Macroycetes II. Nordsvap, Copenhagen. Hansen, L., Knudsen, H. eds, 1997: Nordic acroycetes III. Nordsvap, Copenhagen. Heilann-Clausen, J., Verbeken, A., Veerholt, J. 1998: The genus Lactarius. Fungi of Northern Europe vol. 2. Mundelrup. Jülich, W. 1989: Guida alla deterinazione dei funghi Vol. II. (Die Nichtblätterpilze, Gallertpilze und Bauchpilze). Saturnia, Trento. Ki r á ly, G., Molnár, Zs., Bölöni, J., Csiky, J., Vojtkó, A. szerk, 2008: Magyarország földrajzi kiájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp.248. Kits va n Waveren, E. 1985: The Dutch, French and Briti species of Psathyrella. Persoonia, Suppleent 2: 5-300. Ko G., Haas H. 1989: Die Pilzflora von Bannwäldern in Baden-Würtenberg. Waldschutzgebiete i Rahen der Mitteilungen der Forlichen Versuchs- und Forschunganalt. Band 4: 9-182. Kreisel H. 1978: A ikoflóra jelenlegi változásai a Néet D.K.-ban. Mikológiai Közleények 1978/3: 111-114. Kriegleiner, G.J. 1991-1993: Verbreitungsatlas der Grosspilze Deutschlands. Band 1-2. Uler, Stuttgart. Maas Geeeranus, R.A. 1992: Mycenas of the Northern Heisphere II. Koninklijke Nederlandse Akadeie van Wetenschappen Verhandelingen, AFD. Natuurkunde, Tweede Reeks, Deel 90, Aerda. Moser, M. 1993: Guida alla deterinazione dei funghi Vol. I. (Die Röhrlinge und Blätterpilze). Saturnia, Trento. Ohenoja, E. 1988: Effects of fore anageent procedures on fungal fruit body production in Finland. Acta Botanica Fennica 136: 81-84.

Pál-Fá F., Morschhauser T., Rudolf K.: Macrofungi 17 Ortann-né Ajkai Adrienne, Morschhauser Taás, Fridrich Ágnes Élőhelyek diverzitása Gyűrűfű környékén- Natura Soogyiensis 13: Pál-Fá F. 2001: Nagygoba cönológiai ódszerek. Irodali összefoglaló. Botanikai Közleények 88/1-2: 145-172. Pál-Fá, F. 2002: Mycological characterization and coparison of cliax fore associations in the Mecsek Mountains. Acta Microbiologica et Iunologica Hungarica 49/2-3: 177-191. Pál-Fá F. 2005: Jelentés a NBMR nagygoba projektjének keretében végzett onitorozásról a Zselicben és a Bakonyban a 2005-ös évre. Report for the Authority for Nature Conservation. Pál-Fá F. 2006: Jelentés a NBMR nagygoba projektjének keretében végzett onitorozásról a Zselicben és Vétyei Ősbükkösben a 2006-os évre. Report for the Authority for Nature Conservation. Pál-Fá F. 2007: Jelentés a NBMR nagygoba projektjének keretében végzett onitorozásról a Zselicben és Vétyei Ősbükkösben a 2007-es évre. Report for the Authority for Nature Conservation. Pál-Fá, F., Siller, I., Fodor, L. 2007: Mycological onitoring in the Hungarian Biodiversity Monitoring Sye. Acta Mycologica 42/1: 35-58. Ri ó c z i, I., Siller,I., Vasas, G., Albert, L., Vetter, J., Bratek, Z. 1999: Magyarország nagygobáinak javasolt Vörös Liája. (Provisional Red Li of acrofungi in Hungary.). - Clusiana 38/1-3: 107-132. Siller, I., Di a, B., Albert, L., Vasas, G., Fodor, L., Pál-Fá, F., Bratek, Z., Zagyva, I. 2006: Protected acrofungi in Hungary. - Clusiana 45, 158 pp. Wasser,S.P. 1993: Tribes Cyoderataceae Sing. and Leucocoprinaceae Sing. of the CIS and Baltic States. Libri Botanici 9. IHW Verlag, Eching.