Anyagáramlás a közösségekben



Hasonló dokumentumok
Az energia áramlása a közösségekben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Energiaáramlás a közösségekben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

Biomassza és produktivitás közti összefüggések

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

Dekomponálás, detritivoria

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján

G L O B A L W A R M I N

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

Az ökológia alapjai - Növényökológia

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

Szárazföldi NPP modellezése a globális klímaváltozással összefüggésben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

Biogeokémiai ciklusok

A vízi ökoszisztémák

Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

Környezetvédelem (KM002_1)

AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43

Az éghajlati övezetesség

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Környezetvédelem (KM002_1)

Életfeltételek, források

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Produkcióökológiai alapok

8. Energia és környezet

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Életünk és a víz. Kiss Miklós Kiss Miklós 1

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

Éghajlatbarát mezőgazdaság? dr.gyulai Iván, Ökológiai Intézet

A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ] KÁR... ÉN ÉLVEZTEM...

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

I. rész Mi az energia?

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában

Ökológiai földhasználat

fia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár ( mm) Hawaii ( mm) Mont Waialeale 12.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből

szekundér produktivitás: heterotrofikus szervezetek által termelt új biomassza

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi

A Föld ökoszisztémája

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Vízminőségvédelem km18

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése. Megmérni a megmérhetetlent

Átírás:

Anyagáramlás a közösségekben "Fiziológiai ökológia" (az élőlények miként szerzik meg és használják a szükséges kémiai anyagokat) biogeokémia Anyagok kompartmentekben: - szervetlen anyagok (kémiai elemek): légkör, litoszféra, hidroszféra - a szerves anyag kompartmentje a bióta A biogeokémia tárgyköre az anyagok kompartmentek közötti mozgásának, "viselkedésének", fluxusának vizsgálata, valamint, hogy az élőlények miként akkumulálják, transzportálják az anyagokat. (Sok anyag fluxusa csak geokémiai szinten folyik, élet nélkül.) A skálázás fontossága: lokális (mikro) globális (makro) pl., egy folyócska és annak vízgyűjtő területe a vizsgálódás természetes egysége. 1

Az anyag "sorsa" a közösségekben A leggyakoribb alkotórész: a víz. [A "maradéknak" >95 %-a C-tartalmú vegyület energiatárolás energia felszabadítása (metabolizmus, oxidáció) CO 2 ] C belépése a rendszerbe fotoszintézis cukor, zsír, fehérje, cellulóz fogyasztás másodlagos produkció energia munkavégzéshez CO 2 C hő (tovább nem használható, kivéve testhőm. fenntart.) Az energia újra nem használható fel folyamatosan elérhető a napenergiából. (Minden egyes joule csak egyszer használható.) (Egyedül a dekomponáló rendszerben mozog, de nem ciklizál!!) Ezzel szemben a kémiai anyagok csak "formát" változtatnak, pl. N 2 NH 3 NO 2- NO 3- protein NO 2- újra stb. = RECIKLIZÁCIÓ Szerves állapotba kerülve (élő biomassza) csökken az elérhetőség heterotrofok és dekomponálók jelentősége 2

Az energia áramlás és a táplálékok körforgása közötti kapcsolat: Energia Szervetlen anyag Szerves anyag A rózsaszín nyilak a szabad, anorganikus állapotú, a vörösek a szerves anyagban megtalálható táplálékokat, a szürke nyilak pedig az energia áramlását jelentik. Táplálékok egyenlege ("budget") input output (ha nincs akkumuláció) pl. szukcesszió = input >output deforesztáció = input < output Terresztris közösségekben Inputok KŐZETMÁLLÁS - mechanikai - kémiai (abiotikus és biotikus) H 2 CO 3 ill. szerves savak főként Ca és K 3

ATMOSZFÉRIKUS -CO 2 -N 2, NH 3, NO x (eső: 1-2 kg N/ha/év) N 2 fixáció: pl. Alnus >80 kg N/ha/év Leguminosae: 100-900 kg N/ha/év CSAPADÉKOK (eső, hó, köd) - gázok (S és N oxidok) - aeroszolok (Na, Mg, Cl 2 és SO 4 2- ) - szilárd-részecskék (vulkáni por: Ca, K, SO 4 2- ) SZÁRAZ LERAKÓDÁS -SO 4 2-, Ca, K, NO 3- közvetlenül a lombozatra HIDROLÓGIAI (vizekbe való bemosódás) pl. 600-2000 g P/m 2 /év HUMÁN AKTIVITÁS -égetés: CO 2, NO x, SO 2, CO -mezőgazdaság - szennyvíz Outputok RECIRKULÁCIÓ a trofikus rendszeren belül, pl. N atom A Szaharából az amazoni medencébe jutó por évi mennyiségét 13 millió tonnára becsülik. Ion tartalma (K +, Fe 3+, NO 3-, NH 4+ és P 3+ ) igen fontos az esőerdő funkciói számára. LÉGKÖRBE-kerülés - a fotoszintézis hozzávetőleges évi C-egyenlege: a felhasznált CO 2 és a termelt és újrafelhasznált O 2 nagyjából egyenlő 4

- anaerob viszonyok CH 4, H 2 S - Pseudomonas -NO 3- redukció N 2 felszabadítás - állati exkrétumokból NH 3 - tüzek (igen gyors veszteség!) VÍZI útvonalakon (mozgó- és talajvíz) igen nehéz kvantifikálni kimosódás - elszállítás Fe és P nem mobilis Vízgyűjtő terület, mint természetes vizsgálati egység HIDROLÓGIAI ciklus: sugárzó E óceán párolgás atmoszféra (szél szétszórja) csapadék talaj, tó veszteség: evapotranspiráció, elfolyás, elszivárgás tápanyagok lépnek be felhasználás (növényzet, állatok) Példa: táplálék ciklizáció mérése vízgyűjtő területen (Hubbard Brook Project) mérsékelt égövi lombhullató erdő + patak (6 gyűjtőterülettel) kémiai analízisek: csapadék minták patakvíz 11 éven át Eredmények: kőzetmállás: 70 g anyag/m 2 /év 5

A patakvízzel távozó jelentősebb szervetlen ionok mennyisége: Általában a tápanyag input és output kicsi volt a biomassza és reciklizáció által a rendszeren belül tartott mennyiségekhez képest Egyik legfontosabb a N: input: csapadékkal 6,5 kg/ha/év N-fixációval 14,0 kg/ha/év output: patakvízzel 4,0 kg/ha/év szoros (azaz kb. 16 kg-t helyben tart!) Kivétel a S: a rendszert évente több S hagyta el, mint ami belül képződött külső forrás (savas ülepedés) input a lombhullásból: 5,5 kg/ha a teljes input fele a savas lerakódás 6

Fák kivágása után: szervetlen anyagok outputja 13x-ra növekedett 40 %-kal több víz ment át a deforesztáció megszakította a rendszeren belüli ciklusokat: lekapcsolta a dekomponálást a növényi felvételi szakasztól NO 3- -output a 60x-ra emelkedett Háttér magyarázatok/általánosítások: lombhullató - örökzöld különbségek nagyobb hatékonyság 7

Mezőgazdasági és erdészeti területek a reciklizáció szükségszerű megszakítása termény elszállítása visszapótlás (műtrágya): - lemosódással NO 3- vesztés - nedves klíma mellett nagyobb veszteség kereskedelem (ásványi anyag szállítás) tarlóégetés: főként N veszteség és ásványi anyag lemosódás a N-veszteség következményei eutrofizáció ivóvíz szennyeződés Egy tipikus dán farm N-egyenlege: az input 85 %-val nem lehet elszámolni! a szabályozás lehetőségei: - másodvetemények jelentősége - növényi maradványok beszántása - dekomponálás - adekvát öntözés: csak a vízmegtartó képesség határáig -műtrágya megfelelő időben való alkalmazása - állattartás hatékonyság-növelés a N reciklizáció szempontjából - párolgási veszteség (NH 3 ) csökkentése - szennyvíz kezelése 8

Egy 10 ezer férőhelyes disznóhizlalda ürülék produkciója egyenértékű egy 18 ezer lakosú városéval (az ürülék N-tartalma 2,4 %). Erdészet - tarvágás 700 kg N/ha eltávolításával. Az emberiség több mint fele jelenleg tengerparti zónákban él (azt várják, hogy ez 75 %-ra növekedik 2025-re). Elképzelhető az a szerves anyag terhelés, ami a tengerek parti sávjába jut. Akvatikus közösségekben A földi népesség eloszlása. A parti zónák terheltsége jól látható. VÍZFOLYÁSOK - a tápanyagok nagyobb része tóba, folyóba jut - valamennyi reciklizáció is van lápos vizenyős partszakaszok (wetlands) mentén 9

ÉDESVÍZI TAVAK plankton kap fő szerepet - igen gyors változások (pl. a P 75 %-a a plankton pusztulása után néhány órán belül szabaddá válik) -jelentős szezonális változások fontos folyamatok - oldott P felvétele - zooplankton általi legelés - reciklizáció a vízoszlopban (exkréció, dekomponálás) A globális felmelegedés eredményeként folyóvizeken keresztül az óceánokba jutó oldott szerves szén (DOC) globális eloszlása (tonna/folyamkm/év). SÓS TAVAK ÉS TENGEREK (endoreikus vizek = nincs ki/lefolyás) - tápanyagban dúsak kékeszöld algák (Spirulina) madarak (Flamingó) magas P tartalom (szoros tápanyag ciklus) - tengerek: meleg felszíni és hideg mélységi kompartmentek pl. P két forrásból: folyóvízi < mélységi (30x) 10 Spirulina

Globális biogeokémiai ciklusok International Geosphere-Biosphere Programme: A Study of Global Change (1986) Foszfor ciklus és perturbációja nyitott ciklus = szárazföld óceán szedimentáció: 13 x10 6 tonna P/év egyedi atom útja kőzetmállás terresztris ökológiai rendszer (néhány - több száz év) vízi rendszer (hetek - évek) óceán (átlag 100 út a felszíni és mélyvíz között, egyenként 1000 év = 10 millió év) szedimentálódás (a teljes mennyiség kb. 120 ezer x 10 6 tonna P) 100 millió év után (geológiai aktivitás miatt) ismét kiemelkedik szárazföld kőzetmállás stb. Egy ciklus időtartama 1000 év. Üledékbe csak 1 % lép ciklusonként. 11

emberi aktivitás felelős az óceánba kerülő évi P mennyiség 2/3-áért - halászat: - 50 x 10 6 tonna P/év szárazföldre, majd vissza -műtrágya: + 13 x 10 6 tonna P/év - detergensek: + 2-3 x 10 6 tonna P/év - édesvízi eutrofizáció Nitrogén ciklus és perturbációja limitáló jellege miatt a mozgó fluxusok alacsonyak (= kötött). szedimentációs mértéke az óceánban alacsony, az atmoszferikus rész dominál. emberi aktivitások: - deforesztáció -műtrágyák, belső égésű motorok (>50 x 10 6 tonna N/év) - leguminosák mezőgazdasági termelése - eutrofizáció - atmoszferikus: NH 3, NO x HNO 3 Kén ciklus és perturbációja légköri és litoszferikus egyaránt források: - óceán (kéntartalmú aeroszol): 44 x 10 6 tonna S/év - vulkáni tevékenység + mikroorg.: 33-230 tonna S/év - légköri eredet: a S-vegyületek oxidációja (nedves és száraz ülepedés): 21 x 10 6 tonna S/év a szárazföldre 19 x 10 6 tonna S/év az óceánokba -kőzetmállás folytonos veszteség óceáni szedimentációval (abiotikus: H 2 S+Fe) emberi tevékenység: - hagyományos tüzelőanyagok égetése - ipari területek - savas ülepedés (reverzibilis) 12

Szén ciklus és perturbációja A képen, amely a szárazföldi szén-ciklus részletei, fluxusok (a nyilak) és tároló helyek (piros keretes dobozok) láthatók. A következő rövidítések értelmezik az egyes kompartmentek CO 2 fluxusait és tároló helyeit. A legátfogóbb a nettó biom produkció (NBP), amely a tüzek [Fire (ennek egyik terméke tiszta szén)] és a fakitermelés által keltett CO 2 -ot is figyelembe veszi és tartalmazza az összes fotoszintetikus és más módon keletkezett CO 2 -ot. Ennek egy része bruttó primer produkció (BPP), amely a nettó ökoszisztéma P (NÖP), az autotróf szervezetek (R a ) és a talajban élő heterotróf lebontó szervezetek (R h ) légzésének összege. A nettó PP (NPP) a BPP és R a különbsége. 13

További részletek: A NPP akkor keletkezik, ha a fotoszintézis folyamatában (PS-products) növekedésre (Growth) kerül sor és a légzés (R a ) útján CO 2 távozik. A keletkezett új és régi biomassza (new-biomass-old) az elsődleges tároló hely, amelynek egy része kitermelésre (Harvest) kerül, más része elpusztul (Mortality). A kitermelt biomassza egy részéből növényi eredetű termékek (Wood-products) keletkeznek, amelyek nem a kitermelés helyén való CO 2 veszteséget (Carbon losses off site) jelentenek. Az ábrán a másik irányban haladva, a szerves anyagot [Litter CWD, azaz coarse woody debries (durván aprózott faeredetű maradványok)], annak pusztulása után a lebontó szervezetek talaj szerves anyaggá (Soil organic matter) alakítják, miközben mindkét oldalon légzési CO 2 (R h litter CWD és R h soil organic matter) szabadul fel. A források tehát: - a fotoszintézis és respiráció - a légköri CO 2, mint elsődleges forrás - a litoszféra szerepe kicsi: kőzetmállás CaH 2 (CO 3 ) 2 - emberi tevékenység, amelynek következtében a CO 2 tartalom a légkörben 200 év alatt 280 ppm-ről 345 ppm-re 600 ppm (2050 körül). Ez a fosszilis tüzelőanyagok égetésének következménye, pl. 1980-ban ez 5,2 (± 0,5) x 10 9 tonna C volt - a cementgyártás 0,1 x 10 9 tonna C/év - az energia szektor + ipari aktivitás 5,3 x 10 9 tonna C/év -erdőirtások a trópusokon 1,0 (± 0,6) x 10 9 tonna C/év -erdőirtás másutt 0 (± 0,1) x 10 9 tonna C/év Egy átlagos benzinmotor kipufogógázainak összetétele Kibocsátott vegyület Térfogat % N 2 74,0 CO 2 10,0 CO 6,0 Aldehidek 0,03 SO 2 0,008 NO x 0,5 Vízgőz 10,0 O 2 0,5 14

A teljes humán kibocsátás: 5,1-7,5 x 10 9 tonna C/év A respiráció a földi bióta által 100 x 10 9 tonna C/év a légköri CO 2 növekedés 2,9 x 10 9 tonna C/évnek felel meg (ez a teljes emberi kibocsátás 39-57 %-a). Hová tűnik a különbség? Az elnyelő rendszer ismeretlen jelenleg. Lehetőség: valamilyen terresztris rendszer felveszi Faültetés?? - az elmúlt 40 év alatt, az USA-ban telepített erdők az abban az időszakban keletkezett CO 2 kibocsátás 25 %-át vették fel. A fák CO 2 nyelőként funkcionálnak idős koruk előtt, vagyis, ameddig az asszimiláció és légzés egyensúlyát el nem érik. üvegház hatás: CO 2 (+ CH 4, NOx, O 3 + fluorokarbonok) abszorbeálják az infravörös sugarakat a talajfelszín felől magas hőmérséklet (0,5-4,0 C fok emelkedés) következmények! Egyben rombolják az UVvédelmet betöltő ózon réteget. Lásd alább. A metán 21x erősebb üvegház hatású gáz, mint a CO 2. Képek 15

Az elmúlt 100 év alatt a Föld felszíni hőmérséklete átlagosan 0,6 C fokot emelkedett. Az átlagot egyenetlen eloszlás eredményezi. Az Antarktiszon, un. Dobson egységekben mért teljes ózon mennyiség csökkenése 1956 és 1994 között. Az El-Niño (ENSO El-Niño Southern-Pacific Oscillation) jelenség gyakrabban következik be. A kép a Csendes-óceán Peru vonalában húzódó részének 16 hőmérsékleti anomáliáját mutatja.