Kun Miklós A PRÁGAI TAVASZ TITKOS TÖRTÉNETE AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
A kötet megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia támogatta. A szövegeket fordította Gereben Ágnes, Kun Miklós, Svoboda Róbert A névmutatót készítette Németh Enikõ ISBN 978 963 05 8647 4 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akkrt.hu Kun Miklós, 1998, 2008 Akadémiai Kiadó, 2008 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. Printed in Hungary
TARTALOM A prágai tavasz titkairól 40 év múltán (Pálinkás József) 7 A KÍSÉRLET ÉS ANNAK SORSA 11 Volt-e más alternatíva? 13 Prága, 1968: legenda és valóság 23 A PRÁGAI TAVASZ TITKOS IRATAI 125 A SZEREPLÕK EMLÉKEZNEK 169 A prágai szovjet nagykövet emlékezik 171 Václav Slavík, aki az ellenállást választotta 200 1968 a referens szemszögébõl: Gennagyij Fominov 221 Vasil Biçak, a szürke eminenciás 237 Pjotr Seleszt: Napló és beszélgetés 269 Majorov tábornok, aki megszállta Csehszlovákiát 305 Alekszandr Jakovlev, aki csalódott a múltban 327 Egy kalap és ami mögötte van Bohumil Šimon 343 A rebellis közgazdász, aki néhány napra Dubèek helyére került 363 A Kétezer szó szerzõje 40 év múltán 372 GONDOLATOK AZ ÉVFORDULÓN 383 Tavasszá lett a telünk, õsszé vált a nyarunk (Duray Miklós) 385 A remény hal meg utoljára (Èestmír Císaø) 396
6 TARTALOM FÜGGELÉK 403 Mi történt Csehszlovákiában és a nagyvilágban? 405 Bibliográfia 417 Névmutató 425
A PRÁGAI TAVASZ TITKAIRÓL 40 ÉV MÚLTÁN Az 1968-as esztendõ sokban rendhagyó volt a XX. század viharos történetében. Az Egyesült Államokban merénylõk végeztek az amerikai politikai elit két karizmatikus szereplõjével, Robert Kennedyvel és Martin Luther Kinggel. A vietnami háború világszerte heves támadások kereszttüzében állt akkor még kevesen gondolták, hogy milyen kegyetlen világ következik majd Dél-Vietnamban az amerikai csapatok kivonulása után. Megszületett a szovjet érdekszférába kényszerített országok fejlõdését gúzsba kötõ Brezsnyev-doktrína, a korlátozott szuverenitás álelmélete. A szovjet kínai határon, az Amur-folyó mentén a két egykori szövetséges: Kína és a Szovjetunió között véres határvillongás robbant ki néhány jelentéktelen sziget hovatartozása miatt. És hogy a szûkebb szakmámnál maradjak, Mao Ce-tung, szegénységbe taszítva alattvalóit, egy majdani kínai világuralom reményében 1968 folyamán hatalmas összegeket költött az atomipar fejlesztésére. A mi régiónkban is felforrósodott a légkör: miközben a Sorbonne elõtt barikádokat emelõ fiatalok a francia egyetemi autonómia határtalanná szélesítéséért tüntettek, addig a 60-as évek végén szovjet csapatok árnyékában élõ társaikat Zágrábtól Varsóig és Prágáig a szabadságjogok elementáris hiánya vitte az utcára. Számos nyugati egyetemen olykor közönséges polgárpukkasztás vezette a diákokat, amikor felgyújtották a campusban parkoló autókat. Nálunk, a szocialista tábor országaiban azonban Jan Palach lett az ellenállás tragikus szimbóluma: a fiatal cseh, aki képtelen volt elviselni, hogy idegen lánctalpak dübörögnek Prága utcáin, és égõ fáklyaként jelezte az utat a múlttal szakítani vágyó nemzedékek számára. Alig 14 éves voltam akkor, a kecskeméti piarista gimnázium diákja. A nyári szünetet otthon töltöttem. A faluban augusztus 20-án volt a búcsú. Ilyenkor a gyerekek is tovább fennmaradnak. Ma is emlékszem, hogy 21-én már jól benne voltunk a délelõttben, amikor társaimmal beszélgetve meghallottuk a hírt, amelyet felnõttek értelmeztek nekünk. Világosan és egyértelmûen elítélve egy szomszédos ország megszállását, amelyet segítségnyújtásnak hazudtak a rádióban. A felnõttek aznap több alapvetõ élelmiszert vettek a vegyesboltban, mert az õ zsigereikben még ott volt 1956 és a második világháború. A legvilágosabb emlékem, hogy egy kis magyar falu az én akkori otthonom lakói szégyellték magukat országuk vezetõi helyett.
8 PÁLINKÁS JÓZSEF Nemzedékem egyik nehezen feldolgozható, szégyenletes emléke, hogy magyar csapatok is részt vettek a szomszéd ország lerohanásában, ahol pedig nagyon komoly politikai, gazdasági, társadalmi reformfolyamat bontakozott ki. Mi, akkori tizen- és huszonévesek, izgalommal figyeltük a csehszlovákiai fejleményeket. Bár akkor még kevesen hitték, amit Kun Miklós könyvében Ludvík Vaculík, a szovjet blokk fõvárosaiban oly nagy pánikot okozó 2000 szó címû felhívás szerzõje elmond, hogy ugyanis a megreformált utópia logikai önellentmondás, egyszerûen szólva ostobaság. Az 1968-as prágai tavasz történetével foglalkozó kiadványoknak se szeri, se száma. Hiszen a különbözõ okokból, mint láttuk, világszerte történelminek nevezhetõ hónapokban különös jelentõséggel bírt, hogy Alexander Dubèek és hívei az államszocializmus rendszerén belülrõl nagyszabású, bár félresikeredett kísérletet tettek az emberarcú szocializmus megteremtésére. A XX. század történetének ez éppoly kiemelkedõen fontos pillanata volt, mint a jóval hosszabb prágai õsz, az évtizedekre elhúzódó megtorlás kora. Ez a könyv arról tanúskodik, hogy a nemzetközi történettudományban különösen Sztálinról írt könyve angol változatának megjelenése óta oly nagy tekintélyû magyar történész az 1968-as év titkainak feltárásában is tud újat mondani. Elsõsorban a kommunista hatalmi elit gondolkodásának, a hatalomgyakorlás sajátos technológiájának felidézésével. Ma már nagyon kevesen tudják például, hogy milyen meghatározó szerepet játszott a bármilyen reformban joggal a teljes bukás veszélyét látó kommunista vezetés számára a Kun Miklós könyvében telefonjognak nevezett szóbeli utasítások szövevényes rendszere. Hogy miként mûködött a szovjet gyarmati adminisztráció, amelynek keretében a Moszkvából küldött ötödrendû fiatal csinovnyikok arcátlanul instruálták egy szuverén ország õsz minisztereit. És azok mivel legitimációja a Kremltõl, nem pedig a választók akaratától függött kénytelen voltak hazaárulásra emlékeztetõ módon, alázatosan végrehajtani a szovjet utasításokat. E könyv szerzõje közel két évtizeden keresztül Prágában, Pozsonyban, Moszkvában, Münchenben folytatott hosszú beszélgetéseket a prágai tavasz hõseivel, árulóival és eltipróival. Jövendõ korok kutatói számára nélkülözhetetlenek lesznek az áldozatok és a hóhérok esetenként áldozatból lett hóhérok tanúvallomásai, amelyekbõl Kun Miklós óriási ismeretanyagra alapuló, állhatatos kérdései nyomán feltárul a múlt anakronisztikus apparátusi mentalitása, s azon keresztül az emberarcú szocializmus kísérletének valós története. Az olvasó kezében tartott könyvbõl a napnál világosabb, hogy csaknem fél évszázadon át olyan garnitúra állt a kelet-európai szatellit-államok élén, amelynek tagjai számára szinte teljesen ismeretlen volt a nemzeti érzés. Amelynek képviselõi tökélyre vitték az azóta a XXI. században is sikerrel mûködtetett dezinformációs technikákat. Ezeknek ugyancsak máig ható eredménye, hogy Magyarországon most is sokan úgy tudják: a hivatalos Budapestet csupán az utolsó pillanatban kényszerítették rá Moszkvából a sajnálatos augusztusi eseményekben
A PRÁGAI TAVASZ TITKAIRÓL 40 ÉV MÚLTÁN 9 való fegyveres részvételre. Kun Miklós a Kádár-titkárság és a magyar külügyminisztérium egykori titkos irataiból rekonstruálta a lehangoló igazságot. Remélhetõleg elõbb-utóbb elérkezik az idõ, amikor e könyv nyomán is ez Magyarországon minden etikus, felelõsségtudattal élõ ember számára nyilvánvalóvá lesz. Mert a történelmi tragédiák csak akkor ismétlõdnek meg, ha nem tanulunk belõlük. Budapest, 2008. augusztus Pálinkás József az MTA elnöke