Gyermekek utáni ellátások

Dél-Alföldi JOGPONT+ Tájékoztató Füzet Gyermekek utáni ellátások Tájékoztató füzet a TÁMOP-2.5.1/B-11/1-2011-0005 számú, Dél-Alföldi JOGPONT+ projekt keretében 1

Tartalom ELŐSZÓ 3 ÖSSZEFOGLALÓ 5 GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ TB ELLÁTÁSOK 7 GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ MUNKAJOGI KEDVEZMÉNYEK 15 GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ EGYÉB ELLÁTÁSOK 18 Készítette: Pauker HOLDING Kft. Felelős vezető: Varga Szilárd Budapest, 2013

Dél-Alföldi Jogpont+ Projekt Előszó Tisztelt Érdeklődő! Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP Szövetség) elnökeként tisztelettel köszöntöm. Egy olyan egyedi kezdeményezésre kívánom figyelmét felhívni, mely nagymértékben megkönnyíti életét. Ez a kezdeményezés a JOGPONT+, amely 2012 júniusában kezdte meg díjmentes jogi szolgáltatásait, és arra vállalkozott, hogy ingyenes segítséget nyújtson a munkajog, cégjog, társadalombiztosítás, közigazgatási és családjog, valamint részben az adójog területén. A JOG- PONT+ jelenleg az ország közel 200 helyszínén nyújtja ezt a szolgáltatást szakértő, gyakorlott jogászok közreműködésével, továbbá elektronikus és telefonos formában, és legfontosabb célja az elérhető jogi segítség biztosítása az ország minden lakosának. A JOGPONT+ projektek regionálisak és az érdekvédő szervezetek (ÁFEOSZ-COOP Szövetség, OKISZ, IPOSZ, KISOSZ, Munkástanácsok, Liga Szakszervezetek) közös összefogásával, együttműködésével és egységesen valósulnak meg. A dél-alföldi régió, azaz Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén a JOGPONT+ projekt az ÁFEOSZ-COOP Szövetség megvalósításában, 30 településen és 34 helyszínen biztosítja a jogi információszolgáltatást és tanácsadást, meghatározott ügyfélfogadás alapján. A JOGPONT+ projektek célja, hogy Magyarországon valamennyi állampolgár ingyenes, minőségi és elérhető jogi szolgáltatáshoz juthasson. A szolgáltatás az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív 3

Program (ÚSZT) keretében, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kérem, aktuális információkért és bővebb ismeretért látogasson el honlapunkra, a www.jogpontplusz.hu oldalra! A projekt keretében jelen kiadvánnyal a gyermekek utáni ellátások és kedvezmények területén szeretnénk tájékoztatást nyújtani az Ön részére. Célunk, hogy átlátható összefoglalóval segítsük eligazodásuk és ügyintézésük a munkajog, társadalombiztosítás és részben adójog területén a gyermekvállalással kapcsolatban. Jelen kiadvánnyal és projektünkkel igyekszünk támogatni a több jogterületet érintő gyermekvállalási kérdésekben való eligazodást. A jogi segítség kiemelkedő jelentőségű a családok tekintetében, hiszen célunk a családok, szülők és gyermekvállalás támogatása. A jogi segítség különösen hasznos, mikor egy gyermek érkezik, hiszen kevesebb idő jut az ügyintézésre és tájékozódásra, ugyanakkor ez ellátások és kedvezmények öszszetett ügyintézést igényelnek, mivel több szervhez és több jogi területhez tartozó igényekről és ellátásokról van szó, amelyek gyakran párhuzamosan, de néha vagylagosan vehetők igénybe, illetve járnak a gyermeknek és őket nevelő szülőknek. Továbbá kiemelkedő a jelentősége az ellátási rendszer ismeretének a tudatos családtervezés és gyermekvállalás területén. Hiszen fontos tudni, milyen anyagi viszonyok között tudják a szülők nevelni gyermekük, milyen költségvetéssel tervezzenek, mire jogosultak. Ugyanakkor egy gyermek érkezése alapvetően jogi szempontból nemcsak társadalombiztosítás, hanem munkajogi területet érintő kérdés is, hiszen szükségszerűen érinti a munkaerőpiacot. Egy csecsemő ellátása kezdetben olyan feladat, amelyet időben és a későbbiekben munkajogi gyermekes szülőket védő szabályokkal és adójogi kedvezményekkel, továbbá alanyi ellátásokkal és kedvezményekkel az államnak kompenzálnia kell, hogy elősegítse és támogassa a családokat és a társadalmat. Mivel az államnak számos területen kell elismerni a gyermekvállalással járó terheket és támogatnia és védenie a gyermeket és szüleit, ezért az ellátások szabályozása is összetett, több jogterületet érint és több jogszabályban találhatóak meg. Ezért igyekszik jelen összefoglaló tájékoztatást nyújtani az ellátások és kedvezmények jelenlegi, hazai rendszeréről Dr. Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke a Dél-Alföldi JOGPONT+ vezetője 4

GYERMEKEK UTÁNI ELLÁTÁSOK- ÖSSZEFOGLALÓ Társadalombiztosítási ellátások: 1. TÁPPÉNZ ÉS GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZ 2. TGYÁS TERHESSÉGI-GYERMEKÁGYI SEGÉLY 3. GYED-GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ Munkajogi kedvezmények 1. SZABADSÁG /SZÜLÉSI, GYERMEK UTÁNI PÓTSZABADSÁG, APÁT MEGILLETŐ/ 2. GYERMEKES MUNKAVÁLLALÓKRA VONATKOZÓ VÉDELMI SZABÁLYOK 3. ADÓJOG CSALÁDI KEDVEZMÉNY Egyéb ellátások 1. CSALÁDI PÓTLÉK 2. GYES-GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY 3. GYET-GYERMEKNEVELÉS TÁMOGATÁS 4. ANAYASÁGI TÁMOGATÁS 5. GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK EGYÉB KEDVEZMÉNYEI: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívüli gyermekvédelmi támogatás óvodáztatási támogatás gyermektartásdíj megelőlegezése étkezési térítési díjkedvezmény ingyenes tankönyvellátás 5

Az ellátások egy része (I és II.) szorosan kötődik a munkavállaláshoz, így szükséges hozzá valamilyen TB szempontból biztosítási jogviszony fennállása. Ezen ellátások a gyermek vállalása miatt kiesett, munkából (pl.: munkaviszony, megbízási jogviszony stb.) származó jövedelem pótlását célozzák, ezért feltételük, hogy az igénylő biztosítottnak minősüljön és ezért általában munkában töltött időtartamhoz és a jövedelemhez, keresethez kötöttek. Más ellátások (III.) úgymond alanyi jogon, azaz pontosabban munkavégzésre, keresetre tekintet nélkül, a gyermekvállalás okán, bizonyos feltételekhez kötötten járnak egy gyermeket nevelő szülőnek. Biztosítottak ellátásai TÁPPÉNZ ÉS GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZ TGYÁS TERHESSÉGI- GYERMEKÁGYI SEGÉLY GYED-GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ SZÜLÉSI, GYERMEK UTÁNI PÓTSZABADSÁG, APÁT MEGILLETŐ PÓTSZABADSÁG /családi kedvezmény a személyi jövedelemadóból/ Gyermek utáni ellátások CSALÁDI PÓTLÉK GYES-GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY GYERMEKNEVELÉS TÁMOGATÁS ANAYASÁGI TÁMOGATÁS GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK EGYÉB ELLÁTÁSSAI: 6

I. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK Ezek az úgynevezett biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátások, amelyek így csak társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősülő szülőknek járnak. Ezek ellátások közös jellemzői: 1. biztosítottak 1 vehetik igénybe. A biztosítási jogviszony sajátja, hogy háttér jogviszony, egy másik jogviszony létrejöttével, automatikusan keletkezik. Így például biztosított, aki munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálat, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban áll, a szakképző iskolai tanuló, ha tanulószerződése van, általában az egyéni és társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, díjazás ellenében személyesen munkát végző (megbízás). Ugyanakkor az egyes ellátások igénylésének még egyéb kritériumai is vannak a biztosított státuszon kívül. Ezen szabályokat tekintjük át az alábbiakban. 2. egy ellátást lehet igényelni és azt is csak egy szülő igényelheti. Általános elv, hogy a hasonló ellátások a gyermekek után nem járnak párhuzamosan, így ha fenn áll a jogosultság is választani kell az igénylőnek a következő ellátások közül: Táppénz TGYÁS GYED-GYES-GYET kivéve a GYES, GYET melletti munkavégzésnél beálló keresőképtelenséget, mert akkor az igénylő táppénzre is jogosult, mivel az ilyenkor már saját betegsége és nem gyermeke jogán vehető igénybe. További általános elv, hogy egy gyermek után egy szülő vehet igénybe ellátást. De az például lehetséges, hogy egy gyerekkel TGYÁS ellátásban részesülő anya mellett az apa egy másik gyerekük után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe. 3. pénzellátások alapja a jövedelem, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékot fizetett. 4. általában a pénzellátások mivel jövedelmet pótolnak, így nem járnak, ha biztosított átlagkeresetre jogosult, arra az időre, amikor teljes keresetét megkapja, más hasonló ellátást vesz igénybe, a táppénznél ha saját jogú nyugdíjas, szabadságvesztés alatt áll, TGYÁS, GYED esetében, ha bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez (kivéve szerzői jog). I/1. Táppénz és GYÁP Gyermekápolási táppénz Ki jogosult? Jogos igény, hogy aki betegség miatt nem tud dolgozni, pénzellátást kapjon az 1 A felsorolás példálódzó az egyszerűsítés érdekében, a biztosítottakat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. (1) bekezdése tartalmazza. 7

egészségbiztosításból. Így táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Az egyik feltétel tehát a biztosított státuszon kívül a keresőképtelenség, azaz hogy betegség, terhesség, szülés miatt munkáját nem tudja ellátni, vagy GYÁP esetében kórházi ápolás alatt álló 1 évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésénél mellette tartózkodik, vagy a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és saját háztartásában neveli. A keresőképesség elbírálására orvos jogosult, legfeljebb öt napra viszszamenőleg is igazolható (kivételesen 6 hónap). A másik feltétel a biztosítás alatt fizetett járulék, amely egyszerűsítve a jogviszonyban elért jövedelem 3%-a, amelyet munkaviszonyban a bruttó munkabérből a munkáltató von le. Továbbá munkaviszonyban jár évi 15 nap betegszabadság és ezt követi a betegség miatti táppénz. A táppénz minden naptári napra jár - szemben a betegszabadsággal - így szabadnapra, munkaszüneti napra is. A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a vizsgálatához nem járult hozzá, orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, a gyógyulását tudatosan késlelteti. Meddig jár? Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át. De ha a keresőképtelensége előtt egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Megszakítás nélküli a biztosítás, ha egy nap megszakítás nélkül áll fenn, ide nem értve persze a szabadnapot, pihenőnapot 2 A GYÁP, azaz gyermekápolási táppénz maximálisan - 1 évnél fiatalabb gyermek ápolása esetén a gyermek 1 éves koráig;- 1 és 3 év közötti beteg gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át; - 3 és 6 év között évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át - 6 és 12 év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) naptári napon át vehető igénybe. 2 Nem megszakítás más egészségbiztosítási pénzellátás igénybevétele pl.: táppénz, gyed időszaka. 8

Mekkora az összege? A táppénz összegét főszabály szerint a keresőképtelenséget megelőző naptári évben (irányadó időszak) elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg. Ha a biztosított ez alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a keresőképtelenséget megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg. A biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Ha a biztosított az irányadó időszakban jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzt a kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el, mert akkor az az alap. Ha viszont a biztosítottnak azért nincs figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, TGYÁS-ben, GYED-ban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az kedvezőbb. A táppénz összege folyamatos és legalább 2 évi biztosítási idő esetében az előzőek alapján megállapított jövedelem naptári napi átlagának 60%-a, rövidebb folyamatos biztosítási idő és fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén 50%-a, de maximum az érvényes minimálbér (2013-ban 98.000,- Ft) 200 százalékának harmincad része (6533, Ft). Azaz a táppénz legmagasabb összege 30 napos hónap esetén bruttó 195.990 Ft, amelyből 16% személyi jövedelemadót vonnak, azaz nettó 164.632 Ft. I/2.TGYÁS-Terhességi és gyermekágyi segély Ki jogosult? Az ellátás a szülési szabadság alatt kiesett jövedelem pótlását célozza, így két együttes feltétele van: 1 éves biztosítási idő és hogy a születés a biztosítási jogviszony alatt vagy nem sokkal megszűnést követően történjen. TGYÁS-re jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy ugyan ezt követően, de a baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül. A szükséges 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, TGYÁS, GYED idejét, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott ta- 9

nulmányok idejéből 180 napot, a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. Ezt akkor lehet alkalmazni, ha a nő ugyan biztosítási jogviszonyban áll, de nincs meg a szükséges 365 nap, mert pl.: anya főiskola után munkaviszonyt létesített, de szülésig csak 250 nap telt el, ekkor a tanulmány idejéből 115 napot beszámítanak. Kivételes esetben az édesanyán kívül más személynek is jár a TGYÁS, így például annak a nőnek, vagy annak a férfinak, aki egyedül a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gyámnak, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a csecsemőt gondozó vér szerinti apának az anya egészségügyi állapota okán vagy, ha a szülő nő meghal. Mivel TGYÁS nem jár, ha biztosított díjazás ellenében munkát végez, vagy személyesen folytat keresőtevékenységet (ld.: általános szabályok 4. pont 7. oldal) ezért érdemes megemlíteni, hogy egyéni vállalkozó kérheti ezt az ellátást, de nyilatkoznia kell, hogy ez alatt vállalkozásában nem működik közre. Ekkor persze mentesül a TB járulék és a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetése alól is. Meddig jár? A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A szülési szabadság egybefüggő 24 hét és eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság munkában töltött időnek minősül (pl.: nyugdíj szempontjából). A terhességi-gyermekágyi segély legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a koraszülött gyermekek esetében mert ekkor az igénybe nem vett részét a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből való elbocsátása után is igénybe vehető. Mekkora az összege? A terhességi-gyermekágyi segély a pénzbeli EB járulék alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlaga alapján számítják és a napi átlagkereset 70%-a. 1. A terhességi-gyermekágyi segély alapját a táppénzszabályok szerint állapítják meg, azaz főszabály szerint a szülést megelőző naptári évben (irányadó időszak) elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján állapítják meg, ha rendelkezett 180 napi keresettel. 2. Ha a biztosított ez alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a TGYÁS összegét az igénybejelentés és a szülést megelőző év január 1.- ig 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján állapítják meg, ha biztosítási idő folyamatos. 10

3. Ha a biztosított az irányadó időszakban 180 napi jövedelemmel nem rendelkezik, akkor a kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, mert akkor az az alap. PL. (1.) 2011. 01.01-től biztosított nő 2013. május 30-án szül, ekkor ha folyamatos a biztosítása, akkor a 2012. évi átlagkereset 70%-a a TGYÁS. (2.) De ha 2012-ben 3 hónapot álláskereséséi járadékban részesült és csak 2012. 09 hóban létesített munkaviszonyt, akkor 2012-ben nincs 180 napi tényleges kereset. Ezért 2013. május 30 és 2012.01.01 között vizsgálják, hogy van-e 180 nap, jelen példában így ebben az időszakban elért átlagkereset lesz az alap (az álláskeresési járadék nem vehető figyelembe, mert nem EB járulékalap). (3.)Ha nem lenne 180 nap meg, akkor a szerződés szerinti keresete az alap, ha ez magasabb a minimálbér kétszeresénél, akkor a minimálbér kétszerese, tehát csak ebben az esetben van a TGYÁS - nek maximuma. Fontos kiemelni, hogy a biztosított anya, aki GYED vagy GYES alatt várja 2. vagy 3. gyermekét is jogosult TGYÁS -re, ekkor is a 180 napi tényleges keresetet vizsgálják, ha nincs, marad a minimálbér kétszerese az alap. TGYÁS ből kizárólag személyi jövedelemadó előleget vonnak. Hogyan kell igényelni? Munkaviszonynál a munkáltatónak kell benyújtani az igényt, ha a munkáltató rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, akkor elbírálja, ha nem rendelkezik, továbbítja a megyei kormányhivatalhoz, és az egyéni vállalkozó eleve oda nyújtja be. Az igényt az Igénybejelentés Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani. Csatolni kell az igényléshez (munkáltató kitöltésre átadja/kitölti, azt amivel az igénylő nem rendelkezik) - a terhes gondozási kiskönyv másolatát vagy orvosi igazolást, hogy a nő legalább 4 terhes gondozáson részt vett - a Foglalkoztatói igazolást (munkáltató tölti ki) vagy Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszonya és Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (TB kiskönyv) - terhes állományba vételről igazolást, ha volt táppénzen, kórházi igazolás (szüléskor a kórházban adják át) - gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonata (visszaadják) - örökbefogadás esetén gyámhivatali határozat. 11

I/3. GYED - Gyermekgondozási díj Ki jogosult? Az ellátás a gyermek otthoni nevelése miatt kiesett jövedelem pótlását célozza a gyermek 2 éves koráig, ezért feltétele, hogy kereső tevékenységet ne végezzen az igénylő (4 órában sem lehet dolgozni -1 év után kisebb összegű GYES igényelhető (emellett lehet dolgozni) és bölcsödébe ne adják a gyermeket (4 órába se!) A munkaviszonyban a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. GYED -re jogosult az a biztosított szülő 3, aki az igénylését - anya esetén a szülést - megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli. Kiegészítő szabály, hogy az is jogosult, akinek a biztosítási jogviszonya TGYÁS időtartama alatt megszűnt, de ennek feltétele, hogy a TGYÁS jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, hiszen így tényleg van jövedelem kiesés a gyermek saját háztartásban nevelése okán, amit e pénzellátás pótol. A szükséges 365 napi biztosítási időbe, ahogy TGYÁS esetén ld.:9.o. be kell számítani a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, középvagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. Természetesen az egyéni vállalkozó kérheti ezt az ellátást, mivel biztosított, de nyilatkoznia kell hogy ez alatt vállalkozásában nem működik közre. Ekkor persze mentesül a TB járulék és a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetése alól is. Ennek indoka, hogy nem jár GYED se, ha a biztosított díjazás ellenében munkát végez, vagy személyesen folytat keresőtevékenységet (ld.: általános szabályok 4. pont 7. oldal). Az általános esetek mellett mikor GYED nem jár meg kell említeni, hogy mivel a saját háztatásban való gyermeknevelés a feltétele, ezért ez az ellátás nem jár, ha gyermeket átmeneti, tartós nevelésbe vették, illetve ha napközbeni ellátást nyújtó intézménybe, pl.: bölcsödébe jár. Megemlítendő, hogy álláskeresési járadék mellett ugyan igényelhető GYED, de folyósítás alatt az előbbi szünetel. 3 Nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő, szülő lehet a vér szerinti, az örökbefogadó, gyám, szülővel együtt élő házastárs. 12

Meddig jár? A GYED legkorábban a TGYÁS, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a jogosultságot / szülést megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ha jogosult, megszakítja a GYED at, munkaviszonyt létesít, majd mégis igényli és még jár, akkor öszszege változatlan marad. Mekkora az összege? A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, azaz 2013-ban 137.200,-Ft. Ha maximális összegben állapítják meg, évente felülvizsgálják (ez a minimál béremelés miatt szükséges is) Az alapul szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok szerint kell megállapítani, mint a TGYÁS esetében (ld.: 10.o.-1.,2. és 3. pont ez utóbbinál minimálbér egyszeres vehető figyelembe.) Amit ki kell emelni, hogy ha a szülőnek azért nem volt az igénylés és előző év elejétől figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, GYED ban vagy TGYÁS -ben részesült, akkor GYED összegét a korábbi ellátás alapján állapítják meg, ha ez kedvezőbb. Ez a szabály alkalmazandó a 2. és 3. gyermeknél is, hiszen ekkor is azt vizsgálják hogy a szülő az irányadó időszakban rendelkezik-e 180 napi keresettel, ha azért nem, mert ezen ellátásokban részesült, akkor ezek alapja az újabb GYED alapja, de ha a szülő más ellátásban, pl.: GYES -ben részesült, akkor GYED -et a minimálbér vagy a tényleges jövedelme alapján állapítják meg, ha az kevesebb. Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult GYED- re, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, de maximumot nem haladhatja meg. A GYED -ből SZJA előlegen kívül még 10% nyugdíjjárulékot is levonnak! Hogyan kell igényelni? Akár a TGYÁS esetében itt is Igénybejelentő nyomtatványt kell kitölteni és személyesen vagy postai úton eljuttatni a munkáltatóhoz, kincstárhoz, megyei kormányhivatalhoz (itt vagy online szerezhető be a nyomtatvány is). Ha a munkáltatónál kifizetőhely működik ő folyósítja az ellátást, egyéb esetben a leadott és általa kötelezően kitöltendő iratokat eljuttatja a megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez. Csatolni kell. - a Foglalkoztatói igazolás (munkáltató tölti ki) vagy Jövedelem- 13

igazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához ha az igénylőnek megszűnt a biztosítási jogviszonya és Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (TB kiskönyv) - gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonata (visszaadják) - örökbefogadás vagy gyám esetén gyámhivatali határozatot. 14

II. MUNKAJOGI KEDVEZMÉNYEK II/1. Szabadság A munkáltató köteles a gyermek után bizonyos esetekben fizetés nélküli szabadságot (1.) biztosítani, illetve jár a gyermek után pótszabadság (2.) a rendes korhoz igazodó szabadságon felül, illetve munkaidő-kedvezmény (3.) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, örökbefogadás esetén is, amelyet eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. Igénybe nem vett része, ha a gyermek koraszülött egy évig az intézetből történt elbocsátása után is kivehető. Erre az időszakra pótolja a biztosított munkából való kiesése miatti jövedelmét a TGYÁS (ld.:10.o.). A munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani: - a gyermek 3. életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az első hat hónap munkában töltött időnek minősül, akár a szülési szabadság. És akár a szülési szabadságot, ennek tartamát is a végkielégítés szempontjából figyelembe kell venni. A kieső jövedelem pótlására GYED, vagy GYES igényelhető - a gyermek személyes gondozása érdekében - a gyermek 10. életéve betöltéséig a GYES folyósításának tartama alatt - a hozzátartozó tartós - előreláthatólag 30 napot meghaladó - személyes ápolása céljából, legfeljebb 2 évre (gyermek 12. életév betöltéséig otthoni ápolásra, amely szükségességét kezelőorvos igazolja. (ld. még: gyermekápolási táppénz 8.o.) A munkavállalónak minden évben szabadság jár, amely életkortól függő számú napból álló alap és egyéb státusztól függő pótszabadságból áll. Jár pótszabadság mindkét szülőnek a 16 évesnél fiatalabb gyermek után (csak saját háztartásban nevelt!) születése évétől, amíg betölti a 16. évet: 1 gyermeke után 2 munkanap, 2 gyermeke után 4, 2-nél több gyermeke után összesen 7 munkanap. Fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő 2. hónap végéig, 5, ikrek esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni (akkor is, ha halva születik vagy meghal a gyermek). Ennek tartamára távolléti díj jár, amelyet a költségvetés megtérít a munkáltatónak. Pótszabadsághoz szükséges dokumentumok: születési anyakönyvi kivonat (halotti bizonyítványt) és írásbeli nyilatkozat, hogy szülői felügyeletet gyakorol. 15

II/2. Védelmi szabályok, munkaidő-kedvezmények a gyermekes munkavállalóknak A munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól az emberi reprodukciós kezelés (lombik program), valamint a kötelező orvosi vizsgálata tartamára ( pl: terhes gondozás), továbbá az anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikrek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikrek esetén naponta 2 órára. A munkaszerződés módosításának kötelező esetét jelentheti, hogy a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. Ekkor a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, de védelmi szabály, hogy ez a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha ez nem lehetséges, a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. Másik eset, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt (felmondási tilalom) a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a nő reprodukciós kezelésének ideje (de itt maximum 6 hónap) alatt. Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek 3 éves koráig alkalmazni kell a védett kor szabályait akkor, ha fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe. Azaz öregségi nyugdíjkorhatár előtti 5 éven belül csak magatartásával indokolt munkáltatói felmondás lehet, és csak olyan súlyos esetben, ha azonnali felmondásnak lenne helye, a képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkáltatónál nincs másik megfelelő munkakör vagy azt a munkavállaló elutasítja. A felmondási idő (általában 30 nap, amíg még jár a kereset) (felmondási korlátozás) a beteg gyermek ápolása esetén a keresőképtelenség, a hozzátartozó otthoni gondozása esetén a fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődik A munkavállaló nő várandóssága megállapításától és a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermek 3 éves koráig, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak hozzájárulásával alkalmazható, a heti pihenőnapjai egyenlőtlenül nem oszthatók be, éjszakai munka, rendkívüli munkaidő vagy 16

készenlét 4 nem rendelhető el. A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a várandóssága megállapításától gyermeke 3éves koráig, 16 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli. II/3. Családi kedvezmény (SZJA) Ez az adókedvezmény, a személyi jövedelemadót csökkenti, azáltal, hogy az adó alapját csökkenti. Kedvezményezett eltartottak után vehető igénybe az eltartottak számától függően. Az jogosult rá, aki családi pótlékra jogosult, valamint a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastárs (továbbá aki a családi pótlékra saját jogán jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély) Mértéke az eltartottak számától függően - kedvezményezett eltartottanként és hónaponként 1-2 eltartott esetén 62 500 forint, 3 vagy több eltartott esetén 206 250 forint. Azaz maximálisan 1-2 gyermeknél gyermekenként 10.000,-Fttal, míg 3 vagy több gyermeknél gyermekenként 33.000,- Ft-tal csökken a fizetendő adó, adóelőleg ( azaz ennyivel nőhet a nettó bér, attól függően milyen magas a fizetés). Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel jár a családi pótlék, a magzat fogantatásának 91. napjától megszületéséig (továbbá, aki családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesül. A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe. Ezért írásban, az adóelőleg nyilatkozatban vagy adóbevallásban nyilatkozni kell arról, melyik szülő veszi igénybe, de a teljes kedvezmény kihasználható, ezért megosztottan is igénybe vehető. Várandóság 91 napját kezelő orvos igazolja, szülés után gyermek TAJ számát fel kell tüntetni. 4 rendkívüli munkaidő vagy készenlét gyermeket egyedül nevelő szülő esetén 3-4 éves korig hozzájárulásával lehet 17

III. EGYÉB ELLÁTÁSOK, KEDVEZMÉNYEK GYERMEKEK UTÁN A családtámogatási ellátásokat családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás- Magyar Államkincstárnál (továbbiakban: kincstár) formanyomtatványon (vagy elektronikus űrlapon) kell igényelni, a kérelem személyesen, postán benyújtható Kincstárnál, kormányablaknál, vagy TB kifizetőhelyen. Az ellátást fizetési számlára utalják vagy postai utalványon folyósítják. III/1. Családi pótlék A családi pótlék két ellátás valójában, az egyik a nevelési ellátás, mikor a gyermek még nem tanköteles, a másik az iskoláztatási támogatás, amelyet tanköteles vagy már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanuló gyermekek után folyósítják. Ki jogosult? Nevelési ellátásra és iskolázatási támogatásra jogosult, aki a gyermeket neveli, így a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték a saját háztartásában nevelt, a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától. Iskoláztatási támogatásra jogosult a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, akinek pl.: mindkét szülője elhunyt, kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell. Fontos, hogy ez is egyszeresen igényelhető juttatás, azaz nevelési ellátás mellett iskoláztatási kizárt és ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg, (szülők nyilatkozattal jelölik meg közös háztartás esetén) kivéve, ha bírósági döntés alapján a szülők felváltva gondozzák gyermeküket, akkor 50-50%-os arányban jár. 18

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni pl.: azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, házastársa/élettársa köz-felsőoktatási intézmény tanulója, fogyatékossági támogatásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, nyugellátásban részesül és egyéb jövedelme nincs. Tanköteles a gyermek abban a naptári évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. Meddig jár? Teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani (ha gyermek augusztus 10-én született csak szeptemberre jár). kérelem benyújtásától jár, visszamenőleg maximum 2 hónapra igényelhető. Mekkora az összege? A családi pótlék havi összege, 1 gyermekes család esetén 12.200,- Ft, /egyedülálló szülő esetén 13.700,- Ft/, 2 gyermekes család esetén gyermekenként 13.300,-Ft /egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,-Ft/, 3 vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000 Ft /egyedülálló esetén gyermekenként 17.000 Ft/ Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300,- Ft /egyedülálló esetén 25.900,- Ft/, ha pedig saját jogán jogosult, akkor 20.300,-Ft.. Ha 18. életévéig ez az iskoláztatási támogatás járt, akkor ez jár továbbra is, míg közoktatási intézményben tanul. Ezt nevezzük magasabb összegű családi pótléknak. A gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban 19

megjelölt személy, valamint a saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult esetén 14.800,- Ft. Magasabb összegű családi pótlék tehát a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után a betegség fennállásáig, illetve 18. évének betöltéséig járó családi pótlék. 18. életév felett akkor jár, ha munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os egészségkárosodást szenvedett. Továbbá 1500 gramm születési súly alatt 3 éves korig is jár a magasabb összeg, betegség nélkül is. Ha a gyermek után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, akkor jogosult utazási kedvezményre, közgyógyellátásra, étkezési térítési díjkedvezményre és ingyenes tankönyvre. Ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, az igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság (jegyző), az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 10. kötelező tanórai foglalkozás után felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a jogkövetkezményre. Az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után - a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül - kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését. III/2. GYES - Gyermekgondozási segély Ki és meddig jogosult? Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő (vér szerinti, örökbefogadó, gyám, nevelőszülő, stb) a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek az első életévét betöltötte, továbbá gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a GYES-ről lemondanak a nagyszülőnek. Így a nagyszülő GYES -re a szülő jogán szerezhet jogosultságot.(ekkor jogosultsági feltételeknek szülőnél és nagyszülőnél is fenn kell állniuk) Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozási segélyre vonatkozó jogosultságát nem érinti. 20