UNION Útlemondási Biztosítás feltételeii Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. - továbbiakban: biztosító - a biztosítási feltétel alapján arra vállal kötelezettséget, hogy az ott meghatározott esetekben a biztosítási díj megfizetése ellenében biztosítási szolgáltatásokat nyújt. A feltételben nem szereplő, illetve az abból kizárt kockázatokra a biztosító nem nyújt térítést. 1. A biztosítási szerződés alanyai 1.1. A biztosítási szerződés alanyai: a biztosító, a szerződő, az utazásszervező, a biztosított és a kedvezményezett. 1.2. A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási ajánlat elfogadása után jelen feltételben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén jelen feltételben meghatározott szolgáltatást teljesíti. 1.3. A szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítást megköti és annak díját megfizeti. 1.4. Az utazásszervező aki a biztosítóval kötött megállapodás alapján valamennyi saját szervezésű külföldi útjának részvételi díjába az útlemondási biztosítási díjat bekalkulálja. 1.5. A biztosított az a természetes személy, aki az utazásszervező által szervezett utazásra jelentkezik, és a jelentkezéssel egyidejűleg az utazás részvételi díját részben vagy egészben kifizeti, vagy akinek javára azt kifizetik, feltéve, hogy e részvételi díj tartalmazza az útlemondási biztosítási díjat. 1.6. A kedvezményezett Kedvezményezett: a biztosítási szerződésben megjelölt szolgáltatások igénybevételére jogosult személy. 1.6.1. Jelen biztosítás tekintetében kedvezményezett a biztosított, a biztosított halála esetén örököse. 2. A szerződés létrejötte A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő részére a szerződéskötéskor átadásra kerül a biztosítási feltétel és a biztosítási díj átvételét igazoló bevételi pénztárbizonylat. 3. A szerződés tartama, a biztosítási időszak A biztosítás kizárólag határozott időtartamra köthető. 4. A biztosító kockázatviselése A biztosító kockázatviselése a biztosítási díj megfizetését követő nap 0.00 órakor kezdődik, és az utazás lemondásának napjáig vagy annak igénybevételéig tart. 5. A szerződés megszűnése 5.1. A szerződés megszűnhet: a) szerződő természetes személy halálával, b) a szerződő jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, c) érdekmúlás esetén, d) biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, e) a biztosítási esemény bekövetkezésével, f) az utazás megkezdésének napjával. 5.2. A biztosított és a szerződő kötelezettségei a szerződés megszűnése esetén A c. és d. pontokban szabályozott esetekben a bekövetkezett változást a biztosítóhoz haladéktalanul írásban be kell jelenteni. 6. A biztosítás díja A biztosítás egyszeri díjfizetésű, mely díjat a szerződés megkötésekor kell megfizetni. A biztosítási díj az utazásszervező saját szervezésű külföldi útjainak részvételi díjába kalkulált díj, amit a biztosító egyedileg, a részvételi díj százalékában állapít meg, figyelembe véve az utazásszervező érvényben lévő "Utazási szerződését". Nem képezi a díjszámítás alapját a helyi díj, valamint az utazásszervező által ügyintézési díj címén felszámított egyéb költség (pl. kezelési költség, módosítási díj). A biztosítási díj mértékét az utazásszervezővel kötött megállapodás tartalmazza. 7. Díjvisszatérítés Az útlemondási biztosítás díja kizárólag a díjfizetés napján téríthető vissza. 8. Biztosítási összeg A biztosítási összeg az utazás árának azon része, mely az utazás lemondásából eredően költségként terheli a biztosítottat, a biztosítási esemény bekövetkezése esetén. Ezt az összeget esetenként az utazásszervező igazolja az útlemondási kárbejelentő nyomtatványon. A biztosító nem téríti meg a biztosított terhére felszámolt egyéb költségeket (pl. ügyintézési díj, módosítási díj). 9. Önrész A biztosított által fizetendő önrész a biztosítási összeg 20 %-a. A fizetendő önrész a kárrendezéskor kerül levonásra. A biztosító eltekint az önrész levonásától, amennyiben az utazásképtelenség oka a biztosított vagy közvetlen hozzátartozójának halála. Közvetlen hozzátartozó a Ptk. 8:1. (1) bekezdés 1. pontja szerint: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. 1
10. Biztosítási esemény A biztosítási esemény a biztosított e feltételben meghatározott utazásképtelensége esetén (11. pont) következik be, amennyiben emiatt a bevételi pénztárbizonylaton szereplő sorszámú/foglalási számú, lefoglalt és részben vagy teljes összegben befizetett utazást igénybe venni nem tudja. 11. A biztosított utazásképtelen - ha a biztosított saját maga, vagy Magyarországon bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező közvetlen hozzátartozója elhalálozik, illetve a biztosított vagy közvetlen hozzátartozójának heveny megbetegedése vagy balesete miatt az utazást megkezdeni nem tudja, feltéve, ha ezek az okok az utazásra történt jelentkezéskor még nem állottak fenn; - ha a biztosítás megkötését követően a biztosított lakásában betörést követtek el, vagy a lakását elemi csapás érte és a biztosított otthoni jelenléte az indulás időpontjában feltétlen indokolt. Egyéb okok miatt történő lemondás nem minősül biztosítási eseménynek (pl. a munkáltató által ki nem adott szabadság), a felsoroltakon kívül a biztosító más jogcímen térítést nem nyújt! 12. Biztosítási szolgáltatás Amennyiben a biztosított kiutazása e feltételben meghatározott utazásképtelensége miatt hiúsul meg, a biztosító megtéríti a biztosított részére a részvételi díj utazásszervező által vissza nem térített részét, az önrész levonásával. 13. A biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja A biztosított 2 munkanapon belül köteles a bekövetkezett, igazolt utazásképtelenséget írásban bejelenteni az utazásszervezőnek. Amennyiben a biztosított nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, a biztosító a biztosítási összeg meghatározásakor az utazásképtelenség bekövetkezésekor érvényes elállási határidőt veszi figyelembe. Az útlemondás bejelentésének elmaradásából vagy késedelméből eredő többletköltségek a biztosítottat terhelik. 14. Az utazásképtelenség igazolásához szükséges dokumentumok - háziorvosi, rendelőintézeti, szakorvosi vagy kórházi szakorvosi igazolás orvosi körpecséttel és intézményi bélyegzővel ellátva, amely tartalmazza a megbetegedés vagy baleset időpontját, az utazásképtelenség időtartamát és a diagnózist, - halotti anyakönyvi kivonat, - rendőrségi, tűzoltósági vagy biztosítói igazolás. 15. A kárrendezéshez szükséges dokumentumok - a 14. pont szerinti - utazásképtelenség igazolásához szükséges - dokumentumok, - a biztosító által rendszeresített, a biztosított és az utazásszervező által kitöltött útlemondási kárbejelentő formanyomtatvány, - az utazásszervező konkrét igazolása a kár nagyságáról (befizetett előleg/részvételi díj pénztárbizonylata, illetve a visszatérítést igazoló pénztárbizonylat), - egyéb hivatalos, a biztosító által kért okmány. 16. A kárrendezés módja A károk rendezése az UNION Biztosító utasbiztosítási vezérügynökségén, a Meira Kft.-nél történik. Címe: 1137 Budapest, Szent István krt. 22. Levélcím: 1391 Budapest Pf. 216. Tel: 238-0761, 238-0760, telefax: 349-2478. E-mail: karrendezes@meirakft.hu. A biztosító a biztosított - vagy annak halála esetén örököse vagy kedvezményezettje - részére fizetendő biztosítási szolgáltatást a kárrendezéshez szükséges összes dokumentum megküldését követően 15 munkanapon belül forint fizetőeszközben nyújtja. Amennyiben a biztosított javára jogi személy egyenlítette ki az utazás részvételi díját, a biztosító a biztosítási összeget a befizetést teljesítő jogi személy részére téríti meg. 17. A biztosított kötelezettségei - a káreseményével kapcsolatban felmerült minden tényről, adatról a biztosítót tájékoztassa, - a kárt a lehetőségekhez képest elhárítsa, illetve csökkentse, - a biztosító számára minden olyan vizsgálatot engedélyezzen, amely a káresemény okaira, a kár mértékére és a kártérítés nagyságára vonatkozik. 18. Közlési és változás bejelentési kötelezettség 18.1. A közlési és változás bejelentési kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat. 18.2. A közlési kötelezettség abban áll, hogy az ajánlat megtételekor a szerződő és a biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott hiánytalan, és a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. 18.3. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére. A biztosító kárrendezési szerveivel szemben a biztosítottat az orvosi titoktartás alóli felmentés érdekében külön nyilatkozattételre hívja fel. 18.4. A szerződő és a biztosított a biztosítás tartama alatt a szerződésben meghatározott lényeges körülmények tekintetében változás bejelentési kötelezettséggel tartozik, melyet írásban kell a biztosítóhoz bejelenteni. 18.5. A közlési kötelezettség vagy a változás bejelentési kötelezettség megsértése esetében a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. 2
19. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 19.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. 19.2. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában pedig az általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. 20. A biztosításból kizárt kockázatok A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakra: - szerződés megkötésekor és előtte már fennálló krónikus betegség tüneteinek utazásképtelenséghez vezető romlása, - ha az utazásképtelenség alkoholos, illetve kábítószeres befolyásoltság miatt vagy erre visszavezethető okokból, valamint öngyilkosság vagy annak kísérlete miatt következik be, - ha az utazásképtelenségi ok terhességgel összefüggésben, a terhesség 25. hetében vagy azt követően következik be, - közvetve vagy közvetlenül a jogszabály szerint ionizálónak minősülő sugárzás, nukleáris energia folytán következett be, - háborús, polgárháborús cselekménnyel, harci eseménnyel, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással közvetlen vagy közvetett összefüggésben következett be, - amennyiben a biztosított kára más biztosítás alapján megtérül. 21. A Biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól - amennyiben nem a feltétel 11. pontjában rögzített utazásképtelenségi okok miatt hiúsul meg az utazás, - amennyiben a feltétel 11. pontjában felsorolt utazásképtelenségi ok a biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be, - amennyiben a biztosított a káresemény kapcsán valótlan adatokat közöl. 22. Adatkezelés, biztosítási titok 22.1. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, mely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). Ha a személyes adat egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető. Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes és különleges adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez, a kárigény elbírálásához, a szerződés teljesítéséhez. 22.2. A biztosító jogosult az ügyfelek jogszerűen tudomására jutott adatait, ideértve a különleges adatokat is az információs önrendelkezési jogáról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezései szerint, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglaltakkal összhangban kezelni. 22.3. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 18.5. pontjában meghatározott célból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 22.4. A biztosító jogosult a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges banktitoknak minősülő adatokat kezelni. Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, az ügyfél, számlatulajdonos hozzájárulása alapján kerülhet sor. 22.5. A biztosító, a szerződő, a biztosított, illetve a kedvezményezett személyes adatait a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben vagy a Bit. által meghatározott egyéb célból kezeli. 22.6. A biztosító a személyes és a különleges adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződésekkel kapcsolatban is csak addig kezelheti a tudomására jutott adatokat, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. 22.7. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. 22.8. Az ügyfél adatait kizárólag a biztosító erre feljogosított munkatársai, megbízott biztosításközvetítői, illetve a biztosító részére külön szerződés keretében adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a biztosító által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben. biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő technikai adatvédelemmel, nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét. 22.9. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a Bit. szerint biztosítási titokként kezelni. Biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó a biztosító rendelkezésére álló adat, mely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosító titoktartási kötelezettségére a Bit. 153 161. - ban, valamint a Bit. 165. - ban foglalt szabályok az irányadóak. 22.10. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha a törvény másképp nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 22.11. A Bit. 78 (3) bekezdése alapján amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja a kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül és 3
titoktartási kötelezettség terheli. Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló megbízási szerződés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni. 22.12. A biztosító az érintett személyes és különleges adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. 22.13. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel, e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi, illetve biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, p) fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a) j), n), s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. 22.14. A továbbított személyes adatokat amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik - az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok esetén 20 év elteltével a biztosító köteles törölni. 22.15 A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. 22.16. A biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön törvényben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról. 22.17. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. 4
22.18. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 22.19. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét: a) Az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása c) A Biztosítási Törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. d) a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben: - ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy - ha az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. 22.20. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 22.21. Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet: tájékoztatás kérése, helyesbítés, törlés, zárolás, nyilvánosságra hozatal. 22.22. Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál ismerheti meg. 22.23. Az Infotv. értelmében a jogszabályban meghatározott esetekben az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles megtéríteni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkezeléssel, vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével okozta 23. Jognyilatkozatok 23.1. A biztosító nyilatkozatait írásban juttatja el a szerződőnek, illetve a szolgáltatási igény bejelentése esetén a biztosítottnak az általuk megadott, és a biztosító által ismert utolsó értesítési címre. 23.2. A biztosító a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá. A nyilatkozat akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz megérkezett. 24. Elévülés Jelen szerződésből eredő biztosítási igények a káresemény bekövetkezésétől számított 2 év után elévülnek. 25. A kapcsolattartás és az ügyfél-tájékoztatás nyelve A biztosító és a szerződő kapcsolattartása, valamint a biztosítottak tájékoztatása magyar nyelven történik. 26. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól Az UNION Repülőjegy Biztosítás szerződési feltételeinek az alábbi rendelkezései eltérnek a szokásos szerződési gyakorlattól: 26.1. Elévülés (24. pont): szerződésből eredő biztosítási igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év után elévülnek. 27. Alkalmazandó jog Jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelkezései az irányadóak. A felek a biztosítási szerződésből, valamint a biztosítotti jogviszonyokból eredő jogviták eldöntésére az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulnak. Az eljárások nyelve magyar. 28. Vitás kérdések rendezése 28.1. A szerződőnek és a biztosítónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy közvetlen tárgyalások útján rendezzenek minden olyan nézeteltérést vagy vitát, mely közöttük a szerződés keretében vagy a szerződéssel kapcsolatban merül fel. 28.2. A biztosító szolgáltatásával kapcsolatban felmerült panaszokat a biztosító részére kell bejelenteni írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségen: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1., tel.: (06-1) 486 4343) 5
személyesen az alábbi címen: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Központi Ügyfélszolgálati Iroda (1134 Budapest, Váci út 33.) A biztosító a szerződéskötést követően fenti elérhetőségeinek változását az internetes honlapján közzéteszi. A biztosító internetes honlapjának címe: www.unionbiztosito.hu. 28.3. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. 28.4. A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank Budapest, Szabadság tér 8-9; központi telefonszáma: (06-1) 428-2600 28.5. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai Amennyiben a biztosított a biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhat (levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777; helyi tarifával hívható kék szám: (+36-40) 203-776; web: felugyelet.mnb.hu; e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu), - a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt kezdeményezhet eljárást (levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172; Telefon: 06-1-489-9100; e-mail: pbt@mnb.hu), vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat. 28.6. A biztosítási szerződésből eredő igények közvetlenül bírósági úton is érvényesíthetők. A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást. 29. Értelmező rendelkezések a) Baleset fogalma: a balesetet szenvedett személy akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amelynek következtében egy éven belül meghal, állandó megrokkanást, egészségkárosodást vagy múlékony munkaképtelenséget szenved. Nem minősül balesetnek: az öngyilkosság és annak kísérlete, még akkor sem, ha azt tudatzavarban követték el. b) Heveny megbetegedésnek minősülnek azok a betegségek, balesetek, anatómiai eltérések, kóros állapotok, amelyek előre nem jósolhatóan, minden kialakulásukat valószínűsíthető előzmény nélkül alakulnak ki, és amelyek kialakulásával oki összefüggésbe hozható krónikus betegség, anatómiai eltérés, kóros állapot a szerződés megkötésekor és előtte nem állt fenn. c) Elemi csapás fogalma: valamilyen természeti eseményből származó katasztrófa, jelentős anyagi kárral járó esemény (pl. a tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földrengés, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/sec erősségű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg, hónyomás által keletkezett kár). d) Jelen feltétel szerint közvetlen hozzátartozó: a Ptk. 8:1. (1) bekezdés 1. pontja szerint: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. 6
Nyilatkozat Alulírott, mint szerződő/biztosított az ajánlattételkor felhatalmazom: - a biztosítót, hogy egészségi állapotomra vonatkozó, a biztosítási szerződéssel közvetlen összefüggő adatokat - ideértve a különleges adatokat - beszerezze, azokat kezelje és egyúttal felmentem az ezen adatokkal rendelkező, valamint a biztosítottat kezelő intézményeket, illetve személyeket a titoktartási kötelezettség alól; - felhatalmazom azokat a biztosítókat, amelyek a biztosítottra vonatkozóan azonos vagy összefüggő kockázatú biztosításokat kezelnek, hogy a kockázatelbíráláshoz, a szerződés kezeléséhez és a szolgáltatás elbírálásához szükséges adatokat a biztosítóhoz továbbítsák. Alulírott, mint szerződő/biztosított tudomásul veszem, hogy: - az adatok számítógépes feldolgozásra kerülnek társaságunk utasbiztosítási vezérügynökségénél, a MEIRA Kft.-nél, - a valótlan adatok közlése a biztosítás érvénytelenségét vonhatja maga után, - a biztosító jogosult kezelni az ügyfelek azon üzleti titkait, melyek a biztosítási szerződéssel összefüggnek, - az adatok az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-vel szerződésben álló harmadik országbeli viszontbiztosító társasághoz továbbíthatók, - szóbeli kikötések és közlések érvénytelenek, - a biztosító a tudomására jutott valamennyi adatot biztosítási titokként kezeli, és csak írásbeli beleegyezéssel adja ki harmadik személynek. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 153-161. -ban és 165. -ban tételesen felsorolt esetekben és az ott meghatározott szervek megkeresése esetén. Alulírott, mint szerződő/biztosított nyilatkozom arról, hogy: - felmentem az orvosi titoktartás alól azokat az orvosokat és egészségügyi szervezeteket, akik a biztosítottat vizsgálták, kezelték, továbbá - felhatalmazom azokat a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, igazgatási szervezeteket, az OEP-et, más hatóságokat (pl. mentőszolgálat, rendőrség, bíróság, ügyészség), amelyek a biztosítási szerződéssel kapcsolatban hozható ügyekben eljártak, hogy a szolgáltatási igény elbírálásához szükéges adatokat a biztosítóhoz továbbítsák, - hozzájárulok ahhoz, hogy a biztosító a biztosítási titoknak minősülő adatokat a kárrendezésben és adatfeldolgozásban közreműködő partnerei részére átadja, - elhunyt személy adatairól az örökös rendelkezhet. A biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződés jellemzőiről tájékoztatást kaptam, a vonatkozó útlemondási biztosítási szerződés feltételeit átvettem. Kijelentem, hogy tájékoztatást kaptam jelen biztosítás feltételeinek a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő feltételeiről. A biztosítási feltételek ezt részletező pontját az ajánlat megtétele előtt megismertem. Az erről szóló tájékoztatást követően jelen biztosítás feltételeinek a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő rendelkezéseit elfogadom, azokat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. A megkötött szerződésekkel kapcsolatban felmerülő probléma esetén az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. vezérügynöksége, a MEIRA Kft. áll rendelkezésre. Ha a szerződéssel kapcsolatos probléma nem oldódna meg, panasszal fordulhat a MEIRA Kft-hez. A MEIRA Kft. elérhetőségei:1137 Budapest, Szent István krt. 22., postacím: 1391 Budapest, Pf. 216., fax: +(36) 1 349 2478. A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást. A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank, postacím: 1535 Budapest 114, Pf. 777. Dátum:...... szerződő/biztosított 7