Egyedi szakmai felelősségbiztosítás a Felszámolók Országos Egyesületének tagjai részére Általános szerződési feltételek 2012

A jelen biztosítás kárigény érvényesítésen alapuló biztosítás. A biztosítási szerződés csak olyan KÁRIGÉNYekre nyújt fedezetet, amelyet a BIZTOSÍTOTTal szemben első ízben a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) vagy a FELFEDEZÉSI IDŐSZAK alatt érvényesítenek, és a BIZTOSÍTÓnak a jelen szerződési rendelkezések szerint bejelentenek. A BIZTOSÍTÓ szolgáltatási kötelezettsége abban az esetben áll fenn, ha a KÁRIGÉNY alapját képező SZAKMAI HIBÁra visszavezethető KÁR a VISSZAHATÓ HATÁLY kezdeti időpontjában, vagy azt követő időpontban következett be. A jelen biztosítási feltételekben szereplő fogalmak nagybetűvel szerepelnek. A fogalmak definícióit alfabetikus sorrendben a jelen biztosítási feltételek 3. pontja tartalmazza. A jelen biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10- 041356, székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52., (a továbbiakban: BIZTOSÍTÓ) és a SZERZŐDŐ között a jelen általános szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell. A biztosítási szerződés elválaszthatatlan része a Biztosítási részletező, amely a létrejött szerződés alapadatait tartalmazza. A BIZTOSÍTÓ a megfizetett biztosítási díj ellenében a szerződés biztosítási feltételei szerint nyújt biztosítási védelmet. 1. A biztosítási esemény (biztosítási fedezet) 1.1. Jelen szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha - a BIZTOSÍTOTT ellen - BIZTOSÍTOTTi minőségével összefüggésben SZAKMAI HIBA miatt - KÁRIGÉNYt érvényesítenek, és - a KÁRIGÉNY érvényesítése első alkalommal a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK), vagy a FELFEDEZÉSI IDŐSZAK alatt történik. 1.2. Egy biztosítási eseménynek minősül a több, azonos okból bekövetkezett, a) időben összefüggő, vagy b) több KÁRIGÉNYT érvényesítőt érintő KÁRIGÉNY érvényesítése, vagy c) ugyanazon okból eredő KÁRIGÉNY és a KÁRhoz vezető körülmény egy kárigénynek minősül (ún. sorozat-kár). Ilyen esetben a KÁRIGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSének időpontja a KÁRIGÉNY első érvényesítésének napja, vagy az előreláthatóan KÁRIGÉNYhez vezető körülmény első bejelentésének napja, illetőleg a vonatkozó eljárás megindításáról való első írásbeli tudomásszerzés napja. 2. Fedezet kiterjesztés 2.1. Jogi védelem költségeinek fedezete A jelen biztosítási feltételek alapján a BIZTOSÍTÓ-t megilleti az a jog, hogy ellássa a BIZTOSÍTOTT jogi védelmét minden olyan KÁRIGÉNY érvényesítéssel összefüggésben, amelyben a BIZTOSÍTOTT által elkövetett SZAKMAI HIBA jogalapi tisztázására kell intézkedni. Abban az esetben, ha a BIZTOSÍTÓ él ezen jogával, és maga gondoskodik a BIZTOSÍTOTT jogi védelméről, akkor az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek a Biztosítási részletezőn feltüntetett BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG terhére kerülnek kifizetésre. 2.2. FELFEDEZÉSI IDŐSZAK fedezete Ha Biztosítási részletezőben meghatározott BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) lejárta előtt akár a BIZTOSÍTÓ nem újítja meg-, akár a SZERZŐDŐ bármely okból nem intézkedik a következő biztosítási időszakra vonatkozó folyamatos kockázatviselésű újabb biztosítási szerződés megkötéséről a BIZTOSÍTÓ díjajánlata szerinti tartalommal, a SZERZŐDŐ jogosulttá válik a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) lejártának napját követő 30 (harminc) napos díjmentes FELFEDEZÉSI IDŐSZAKra, mely alatt első ízben még érvényesíthető KÁRIGÉNY a BIZTOSÍTOTTal szemben. A jelen kiterjesztés kizárólag azokra a KÁRIGÉNYEKre vonatkozik, amelyekhez a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) alatt ekkövetett SZAKMAI HIBA vezetett. A SZERZŐDŐnek választása szerint lehetősége van a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) lejártát közvetlenül követő a) 12 (tizenkettő) hónapra szóló FELFEDEZÉSI IDŐSZAKot a szerződés megszűnésének éves díjára számított 90 %-nak megfelelő pótdíj ellenében megváltani, 2/15 AHE-10107/1

b) 24 (huszonnégy) hónapra szóló FELFEDEZÉSI IDŐSZAKot a szerződés megszűnésének éves díjára számított 125 %-nak megfelelő pótdíj ellenében megváltani, amennyiben - ez iránti igényét legalább 20 (húsz) nappal a BIZTOSÍTÁS TARTAMA (IDŐSZAK) lejártát követően írásban a biztosítóhoz bejelenti, és - a fentiekben meghatározott mértékű pótdíjat a BIZTOSÍTÓ által kiállított számlában megjelölt esedékességi időben befizeti. A jelen rendelkezés nem alkalmazható arra az esetre, ha - a biztosítási szerződés a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) alatt a biztosítási díj meg nem fizetése miatt szűnt meg, vagy - a BIZTOSÍTOTT megsértette a biztosítási szerződés valamely rendelkezését. A BIZTOSÍTÓhoz a FELFEDEZÉSI IDŐSZAK alatt bejelentett KÁRIGÉNYt úgy kell tekinteni, mintha azt a BIZTOSÍTÁS TARTAMA (IDŐSZAK) alatt jelentették volna be. 2.2. VISSZAHATÓ HATÁLY (retroaktív időszak) fedezete A SZERZŐDŐ kármentességi nyilatkozata alapján a BIZTOSÍTÓ fedezetbe vonhatja a kockázatviselés kezdetét megelőző időszakban a BIZTOSÍTOTT által elkövetett SZAKMAI HIBA miatt a BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, vagy a FELFEDEZÉSI IDŐSZAK alatt érvényesített a BIZTOSÍTOTT előtt a BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK kezdetekor még nem ismert KÁRIGÉNYeket. 2.3. TERÜLETI HATÁLY kiterjesztése A BIZTOSÍTÓ pótdíj megfizetése ellenében a kockázatviselés területi hatályát a Biztosítási Részletezőben megjelölt más országokra is kiterjesztheti. 3. Fogalom meghatározások 3.1. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG A jelen szakmai felelősségbiztosítás BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGe valamennyi BIZTOSÍTOTT ellen érvényesített valamennyi KÁRIGÉNY szerinti KÁR vonatkozásában a Biztosítási részletezőben kötvényszintű limitként meghatározott maximum (abszolút) összeg. A BIZTOSÍTÓ a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) és/vagy biztosítási időszakonkénti, kártérítési limiteken belül nyújt fedezetet a KÁRIGÉNY érvényesítésével összefüggésben KÁRIGÉNYt érvényesítő oldalán felmerülő költségekre. A szublimit a kötvényszintű kártérítési limiten belül az egyes kockázatokra meghatározott limit. A Biztosítási részletezőben meghatározott valamennyi szublimit a BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGen belül értendő. Ha a biztosítási esemény kapcsán érvényesített megalapozott KÁRIGÉNY teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti kártérítési limitet, akkor a BIZTOSÍTÓ szolgáltatása - az ÖNRÉSZESEDÉSnek a KÁR összegéből való levonása után legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti kártérítési limitig terjed. Ha azonban a biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg a biztosítási eseményenkénti kártérítési limitnél kisebb, akkor a BIZTOSÍTÓ ezen kisebb összeg erejéig áll helyt. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG terhére kifizetés a Biztosítási részletezőben feltüntetett ÖNRÉSZESEDÉS KÁR összegéből történő levonása után teljesíthető. 3/15 AHE-10107/1

3.2. BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) Határozott időtartamra létrejött szerződés esetén a Biztosítási részletezőben megjelölt határozott időtartam, amely a kockázatviselés kezdőnapját, valamint a kockázatviselés utolsó (lejárati) napját is magában foglalja. Határozatlan időtartamra létrejött szerződés esetén BIZTOSÍTÁSI TARTAM 1 (egy) év, annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap. A biztosítási évforduló napja a kockázatviselés első napját követő hónap elseje. A biztosítási évfordulót a kötvény tartalmazza. 3.3. BIZTOSÍTOTT BIZTOSÍTOTT az, akinek a magyar polgári jog szerinti kártérítési kötelezettségére a jelen szakmai felelősségbiztosítás fedezetet nyújt és a kötvényen BIZTOSÍTOTTként feltüntetésre került. 3.4. BIZTOSÍTOTT SZERVEZET A hatályos magyar jogszabályban előírt (a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V.12.) Korm. rendelet) szervezeti formában működő FELSZÁMOLÓ SZERVEZET. 3.5. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY Az a természetes személy, aki a VISSZAHATÓ HATÁLY esetén a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) kezdő időpontját megelőzően, a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) kezdetén, vagy a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) alatt a BIZTOSÍTOTT SZERVEZET SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÉben személyesen közreműködő munkavállalója, illetve személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági jogviszonyban álló tagja. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYnek minősül továbbá: - a KÖZRAKTÁRI FELÜGYELŐ BIZTOS a közraktári tevékenység felfüggesztése, vagy a közraktározási felügyeleti engedély visszavonásának határozatban megjelölt kirendelési időponttól kezdődően, - a KINCSTÁRI BIZTOS a kijelölése napjától, - az ÖNKORMÁNYZATI BIZTOS a kirendelése napjától. Társbiztosított vagy együttbiztosított az a kötvényen megjelölt természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amely a biztosítási esemény tekintetében a BIZTOSÍTOTT részére vagy helyett végzett tevékenysége során okozott KÁRok vonatkozásában a BIZTOSÍTOTTal együtt, vele azonos biztosítási védelemben részesül. Ez esetben a biztosítási szerződésben a biztosított kockázatra meghatározott BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG a BIZTOSÍTOTTra és a társbiztosítottra (vagy együttbiztosítottra) együttesen vonatkozik. 3.6. BIZTOSÍTÓ A Biztosítási részletezőben megjelölt BIZTOSÍTÓ társaság. 3.7. FELFEDEZÉSI IDŐSZAK A Biztosítási részletezőben meghatározott, közvetlenül a kockázatviselés végét követő időtartam, amely alatt a BIZTOSÍTOTT a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) alatt elkövetett SZAKMAI HIBA miatt a vele szemben érvényesített KÁRIGÉNYről első ízben még tudomást szerezhet, és azt a BIZTOSÍTÓ részére írásban be is jelentheti. 3.8. FELSZÁMOLÁS A hatályos csődtörvényben (a csődeljárásról a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény) rögzített SZAKMAI TEVÉKENYSÉG, amelynek az a célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Ide tartozik: a) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetének felmérése és a vele szemben támasztott követelélések nyilvántartásba vétele, b) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet követeléseinek behajtása esedékességkor, igényei érvényesítése és vagyonának értékesítése, c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonának megóvása, megőrzése, szükség szerinti kezelése, d) a közbenső és a zárómérleg (záró egyszerűsített mérleg), a bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatás, a záró adóbevallás, a zárójelentés és a vagonfelosztás javaslat elkészítése és tartozások kiegyenlítése. 4/15 AHE-10107/1

3.9. FELSZÁMOLÓ SZERVEZET 3.10 10. KÁR FELSZÁMOLÓ SZERVEZETnek minősül az a szervezet, amely a) nyilvános pályázat útján jogerős felvételt nyert a felszámolók névjegyzékébe, b) állami felszámolóként kormányzati felhatalmazással rendelkezik, c) törvényi felhatalmazás alapján pénzügyi szervezet felszámolására vagy végelszámolásra szóló kijelöléssel rendelkezik. Az az összeg, amelyet a BIZTOSÍTOTT a magyar polgári jog alapján megtéríteni köteles, és nem szerepel a jelen feltételek pontjában felsoroltak között feltüntettet kizárt KÁRok között. 3.11. KÁRIGÉNY és a KÁRIGÉNY érvényesítésének időpontja KÁRIGÉNYnek minősül - a BIZTOSÍTOTTal szemben, a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGével összefüggésben elkövetett SZAKMAI HIBA érvényesített írásbeli követelés, feltéve, hogy a károkozásért a BIZTOSÍTOTTat kártérítési felelősség terheli, - a BIZTOSÍTOTT ellen polgári, közigazgatási, felügyeleti hatósági, büntetőeljárás megindítása, - a BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY magatartása miatt, kizárólag a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGével összefüggésben indított hivatalos vizsgálat megindítása. A fenti követelés érvényesítésének, valamint a fenti eljárás, hivatalos vizsgálat kezdő időpontjának az az időpont tekintendő, amikor arról a BIZTOSÍTOTT írásban először tudomást szerzett, vagy először felhívták az eljárásban történő részvételre. Ebben az esetben ez az időpont tekintendő a KÁRIGÉNY érvényesítésének időpontjának. 3.12. KINCSTÁRI BIZTOS Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervhez kirendelt biztos, aki a jogszabályban (az államháztartásról szóló CXCV. törvény) meghatározott mértékű tartozásállomány fennállásáig felügyeli a költségvetési szerv kötelezettségvállalását és utalványozását. 3.13. KÖZRAKTÁRI FELÜGYELŐ BIZTOS A közraktározási tevékenység felfüggesztése vagy a közraktározási engedély visszavonása esetén felügyeleti határozatban kirendelt felügyeleti biztos, aki a kirendelésétől kezdődően az eljárás alá vont közraktár közraktári tevékenységével, kölcsönügyletével kapcsolatos jognyilatkozatokat ellenjegyzi, valamint a közraktár vagyonával kapcsolatos intézkedéseket érvényesíti, vagy a felügyeleti határozatba foglalt más feladatokat ellátja (a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény). 3.14. ÖNKORMÁNYZATI BIZTOS Helyi önkormányzathoz, vagy többcélú többségi társulás által irányított költségvetési szervhez kirendelt biztos, aki a jogszabályban (az államháztartásról szóló CXCV. törvény) meghatározott mértékű tartozásállomány fennállásáig felügyeli a kötelezettségvállalást és utalványozást. 3.15. ÖNRÉSZESEDÉS Az ÖNRÉSZESEDÉS a biztosítási fedezetbe vont KÁR azon része, amelyért a BIZTOSÍTOTT maga köteles helytállni. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott összegét a Biztosítási részletező tartalmazza. 3.16. SZAKMAI HIBA Olyan magatartás, amely a biztosított SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÉvel összefüggő felelősségre vonását eredményezheti BIZTOSÍTOTTi minőségében vagy bármely olyan követelés a BIZTOSÍTOTTal szemben, amelyet kizárólag SZAKMAI TEVÉKENYSÉGére tekintettel érvényesítenek a felsoroltak miatt és melyek alapján a BIZTOSÍTOTT magyar polgári jog szerinti felelőssége fennáll. 3.17. SZAKMAI TEVÉKENYSÉG 5/15 AHE-10107/1

A hatályos jogszabály által meghatározott képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező BIZTOSÍTOTT által a jogszabályi keretek között ellátott - FELSZÁMOLÁS, - VAGYONFELÜGYELET, - ideiglenes vagyonfelügyelet, - VÉGELSZÁMOLÁS, - VAGYONRENDEZÉS. 3.18 18. SZENNYEZŐ ANYAGOK Bármely szilárd, folyékony, gáznemű, termikus jellegű, ingerlő hatású vagy szennyező anyag, különösen a füst, gőz, korom, pára, sav, lúg, vegyszer, légszennyezés, szag, szennyvíz, olaj, olajszármazékok, egészségügyi hulladék, azbeszt, azbesztszármazék, gomba, spóra és ezek melléktermékei, ólom és ólmot tartalmazó termék és hulladék. A hulladék fogalmába beletartozik többek közt bármilyen újrafelhasznált, helyreállított vagy visszanyert anyag, valamint a nukleáris anyagok is. 3.19 19. SZERZŐDŐ A SZERZŐDŐ az, aki a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díj megfizetésére köteles. A szerződő fél lehet a biztosított, vagy aki a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg. A SZERZŐDŐ megnevezését a Biztosítási részletező tartalmazza. Ha a biztosítási szerződést nem a BIZTOSÍTOTT kötötte, a BIZTOSÍTOTT a BIZTOSÍTÓhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a SZERZŐDŐ helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a SZERZŐDŐvel egyetemlegesen felel. 3.20. TERÜLETI HATÁLY A BIZTOSÍTÓ a Magyarország területén elkövetett SZAKMAI HIBA miatti KÁRokat téríti meg (a kockázatviselés területi hatálya). 3.21. VAGYONFELÜGYELET A hatályos csődtörvényben (a csődeljárásról a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény) rögzített tevékenység, melynek keretében az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi. 3.22. VAGYONRENDEZÉS A hatályos cégeljárásról szóló törvény (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény) értelmében az a nem peres eljárás, amelyet akkor kell - kérelemre vagy hivatalból - lefolytatni, ha megszüntetési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa. 3.23. VÉGELSZÁMOLÁS A hatályos cégeljárásról szóló törvény (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény) értelmében a cég jogutód nélkül történő megszűnése abban az esetben, ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer-végelszámolás) kerülhet sor. 3.24. VISSZAHATÓ HATÁLY (retroaktív időszak) 6/15 AHE-10107/1

A BIZTOSÍTOTT jogerős hatósági nyilvántartásba (névjegyékbe) vételének napjától, de maximum a kockázatviselés első napjától 10 (tíz) évre visszamenő időponttól a kockázatviselés kezdő időpontjáig terjedő időtartam. 4. Kizárások A BIZTOSÍTÓ helytállási kötelezettsége ettsége nem terjed ki az itt felsorolt alábbi KÁRIGÉNYekre és KÁRokra: 4.1. Jogellenes személyes s haszonszerzés szerzés A BIZTOSÍTOTT jogellenes személyes előny-, jutalom-, és haszonszerzésével összefüggő KÁRIGÉNYre, amennyiben a) SZAKMAI HIBÁból ered és ezt a bíróság, a választott bíróság, a hatóság jogerős határozata megállapította, vagy b) az előnyt a BIZTOSÍTOTT jogosulatlanul szerezte meg. 4.2 Testi sérülés, dologi kár Harmadik személyeket, munkavállalókat, BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYeket ért testi sérülés, egészségkárosodás, lelki sérelem, érzelmi megrázkódtatás, továbbá bármely vagyontárgy megrongálódása, megsemmisülése, használhatatlanná válása miatt érvényesített kárigényekre. A készpénz és az értéket képviselő utalvány dolognak tekintendő, ekként a megtérítése a fedezetből kizártnak minősül. 4.3. Elmaradt haszon A KÁRIGÉNYt érvényesítő elmaradt haszna (kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét), és gazdasági veszteségei. A jelen kizárás szempontjából rendszeres jövedelem a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem. Munkaviszony körében jövedelem mind a pénzben, mind a természetben megállapított munkabér, és azon rendszeres szolgáltatások ellenértéke, amelyekre a munkaviszonyban álló a munkabéren felül jogosult, feltéve, hogy azokat a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőzően rendszeresen igénybe vette. Munkavégzésre irányuló más jogviszony esetén a jövedelem a rendszeres kereset. 4.4. Bírságok, büntetések, adók Bírságok és büntetések, valamint adók, kivéve az az összeg, amelynek megfizetéséért a BIZTOSÍTOTT felelőssé tehető olyan, az adóst terhelő adó befizetésének elmaradása miatt, amely a KÁRIGÉNnYel összefüggésbe hozható. Továbbá minden egyéb pénzben kifejezhető büntetés - beleértve a szerződésszegés miatti szankciókat (kötbér)-, valamint a szavatossági, jótállási és garanciális igényeket is. 4.5. Környezetszennyezés A földbe, földön, levegőbe, vízbe, vízfolyásba vagy vízbázisba történő tényleges, állítólagos vagy fenyegető SZENNYEZŐ ANYAG kibocsátás, szétszóródás, kiszabadulás, kiszivárgás miatt érvényesített, vagy fenntartott, vagy ezen jogokra alapított KÁRIGÉNYre függetlenül attól, hogy a károkozás szándékosan, vagy balesetszerűen történt, beleértve a SZENNYEZŐ ANYAG eltakarítására, eltávolítására, ellenőrzésére, megfigyelésére, megfékezésére, kezelésére, semlegesítésére, hatástalanítására vonatkozó felhívást vagy utasítást. 4.6. Saját KÁR és a BIZTOSÍTOTTak egymással szemben érvényesített KÁRIGÉNYei A BIZTOSÍTOTT saját kárát és a BIZTOSÍTOTT Ptk. 685. b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak okozott KÁRok. Jogi személyek képviselője, cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek törvényes képviselője és annak közeli hozzátartozója a BIZTOSÍTOTTal és annak közeli hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik. 7/15 AHE-10107/1

Ide értve a BIZTOSÍTOTT saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a BIZTOSÍTOTTnak bármilyen más jogcímen a birtokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyon-tárgyakban keletkezett KÁRok. Továbbá a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak és közvetlen hozzátartozójának, valamint a BIZTOSÍTOTT tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott KÁRra a BIZTOSÍTOTT tulajdoni hányadának arányában. Ideértve még a BIZTOSÍTOTT ellen másik BIZTOSÍTOTT által, vagy az ő nevükben érvényesített KÁRIGÉNYet is. 4.7. Bűncselekménnyel okozott kár Ha a SZAKMAI HIBA elkövetése bűncselekményt valósít meg. 4.8. Kereskedelemi szankció (Embargo) Jelen biztosítás nem érvényes abban az esetben, amennyiben a biztosítási fedezet nyújtása valamilyen ENSZ és/vagy Európai Unió és/vagy Európai Gazdasági Közösség vagy más nemzeti vagy nemzetközi szervezet által hozott gazdasági vagy kereskedelmi korlátozás/ szankció/ embargó megszegését jelentené. 4.9. Elévült követelés Olyan KÁR, amely a BIZTOSÍTOTT és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült. 4.10 10. SZAKMAI TEVÉKENYSÉGet meghaladó KÁR A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGet meghaladó tevékenységgel okozott, vagy teljesíthetetlen kötelezettségvállalásból eredő kár. Ide értve a SZAKMAI TEVÉKENYSÉG ára, illetve díja tárgyában kialakult vita következtében előterjesztett kárt is. Ide értve a BIZTOSÍTOTT Jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettség alapján térítendő kárt, valamint a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre is. Ide értve továbbá a rágalmazással, becsületsértéssel, az üzleti- és a jó hírnév megsértésével kapcsolatos KÁRokat is. Továbbá a SZAKMAI TEVÉKENYSÉG folytatásához szükséges tárgyi infrastruktúra üzemeltetése során szerződésen kívül okozott KÁR. 4.11. Külföldi joghatóság alapján érvényesített KÁRIGÉNY A Magyar Köztársaság területén kívüli országok joghatósága alapján érvényesített KÁRIGÉNYek, kivéve a pótdíj ellenében fedezetbevont területi hatály kiterjesztések országainak joghatóságait. 4.12. Összeférhetetlenség és közbizalom k megzavarása A hatályos jogszabályokban a BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY vonatkozásában rögzített összeférhetetlenségi szabályok megsértésével összefüggő KÁR. A BIZTOSÍTOTT által a közbizalom megzavarására alkalmas tevékenységből származó KÁRIGÉNYek. 4.13. Késedelem Arra a KÁRIGÉNYRE, amihez az a tény vezetett, hogy a SZAKMAI TEVÉKENYSÉG során a bíróság, más hatóság, vagy bármely érdekelt személy valamely eljárási, vagy egyéb jogcselekmény, vagy nyilatkozat megtételével késedelmeskedett, feltéve, hogy a BIZTOSÍTOTT a részére irányadó eljárási határidőket maradéktalanul betartotta. 4.14. Más biztosítás Más biztosítással korábban biztosítási fedezetbe vont és onnan megtérülő kár. 4.15. Elégtelen biztosítási védelem 8/15 AHE-10107/1

A biztosítási szerződések nem kellő időben történő megkötése, meghosszabbítása vagy megújítása, a nem megfelelő biztosítási fedezet, valamint a biztosítási díjak késedelmes kifizetéséből fakadó KÁRIGÉNYekre. 4.16. Vezető tisztségviselővel szembeni KÁRIGÉNY Az a KÁRIGÉNY, amelyért a BIZTOSÍTOTTat, mint a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét a társasággal szemben terheli a felelősség. 5. Általános rendelkezések 5.1. Adatszolgáltatási kötelezettség 5.1.1. A BIZTOSÍTOTTnak és a SZERZŐDŐnek a biztosítási szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a BIZTOSÍTÓval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a BIZTOSÍTOTT/SZERZŐDŐ eleget tesz közlési kötelezettségének. 5.1.2. A BIZTOSÍTOTT/SZERZŐDŐ köteles a BIZTOSÍTÓ rendelkezésére bocsátani a BIZTOSÍTÓ kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, biztosítási szerződéseket és hatósági határozatokat. 5.1.3. A BIZTOSÍTOTT/SZERZŐDŐ a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a BIZTOSÍTÓnak haladéktalanul, de legkésőbb 5 (öt) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a BIZTOSÍTÓ kockázatviselésére. A felek - különösen - az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek: a) a szerződéskötéskor írásban közölt adatok és körülmények megváltozása, b) a díjszámítás alapját képező adatok jelentős megváltozása (jelentősnek minősül, ha ezen adat értéke 10 %-kal emelkedett) c) a BIZTOSÍTOTT SZERVEZET elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a BIZTOSÍTOTT SZERVEZET jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása, d) a BIZTOSÍTOTT jogállásában, BIZTOSÍTOTT SZERVEZET társasági formájában bekövetkezett változás, e) a cégjegyzésre jogosultak személyében vagy a cégjegyzés módjában bekövetkezett változást, f) az üzemeltetés helyének és körülményeinek megváltozása, g) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások. 5.1.4. A közlésre és változás bejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a SZERZŐDŐt és a BIZTOSÍTOTTat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a BIZTOSÍTÓval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre illetőleg a bejelentésre köteles lett volna. 5.1.5. A BIZTOSÍTÓ jogosult a kockázatnövekedésre tekintettel pótdíjat előírni, és a biztosítási szerződési feltételek módosítását kezdeményezni a megállapodás szerinti alapfedezetre és fedezet kiterjesztésekre vonatkozóan. 5.1.6. A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a BIZTOSÍTÓ kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a BIZTOSÍTÓ a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 5.1.7. Ha a BIZTOSÍTÓ csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a biztosítási szerződésben meghatározott lényeges körül-mények változását közlik vele, 15 (tizenöt) napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződés módosítására, illetőleg ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja a biztosítási szerződést 30 (harminc) napra írásban felmondhatja. Ha a BIZTOSÍTOTT a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a biztosítási szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. (harmincadik) napon megszűnik. Erre a következményre a BIZTOSÍTOTTat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a BIZTOSÍTÓ e jogával nem él, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. 5.1.8. Amennyiben a SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT nem tesz eleget adatközlési kötelezettségének, és az adatközlés alapján megállapított díjra figyelemmel a feleknek el kellett volna számolniuk egymással, vagy a díjalapot meghatározó adatoknak jelentős megváltozása esetén a változásbejelentési kötelezettségének, akkor a biztosítási esemény bekövetkeztekor a BIZTOSÍTÓ a megállapított kár akkora részének de legfeljebb a teljes kárnak a térítésére köteles, amekkora része a SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT által közölt adatok alapján 9/15 AHE-10107/1

meghatározott díjalap annak a tényleges adatok alapján kiszámított díjalapnak, amelyet a SZERZŐDŐ helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámításnál figyelembe kellett volna venni (ún. arányos kártérítés). A BIZTOSÍTÓ eltekinthet az arányos kártérítés alkalmazásától, amennyiben a KÁR mértéke egy biztosítási eseményre vonatkozóan nem haladja meg a BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG eseményenkénti kártérítési limitjének 20 %-át, de maximum 3 000 000 Ft-ot. 5.2. A biztosítási szerződés létrejötte 5.2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Jelen biztosítási feltételek alkalmazása során biztosítási szerződés alatt az ajánlat és annak valamennyi melléklete, a díjtájékoztató, az általános szerződési feltételek, és a kötvény értendő. Ezen dokumentumok a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezik. 5.2.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a BIZTOSÍTÓ az ajánlatra 15 (tizenöt) napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a biztosítási szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól az időponttól, amikor az ajánlatot a BIZTOSÍTÓ vagy képviselője részére átadták. 5.2.3. Ha a BIZTOSÍTÓ kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér az általános szerződési feltételekben foglalt rendelkezésektől, a BIZTOSÍTÓ tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a biztosítási szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a BIZTOSÍTÓnak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a SZERZŐDŐ a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 (tizenöt tizenöt) napon belül nem válaszol, a BIZTOSÍTÓ az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül a biztosítási szerződést 30 (harminc harminc) napra írásban felmondhatja. 5.2.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a BIZTOSÍTÓ elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. 5.2.5. Ha a kötvény tartalma eltér a SZERZŐDŐ ajánlatától, és az eltérést a SZERZŐDŐ 15 (tizenöt tizenöt) napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a BIZTOSÍTÓ a kötvény ki-szolgáltatásakor írásban felhívta a SZERZŐDŐ figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre. 5.3. A biztosítási díj 5.3.1. A biztosítási díjat a biztosítás díjalapjainak és a díjat befolyásoló egyéb adatok függvényében a BIZTOSÍTÓ kockázatarányosan határozza meg. 5.3.2. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat a fedezet kiterjesztésekre (lásd. 2. pont) számolt pótdíjakkal növelten kell érteni. 5.3.3. Jelen feltételek alkalmazása szempontjából a biztosítás díjalapja - a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGből származó éves bruttó árbevétel és - a BIZTOSÍTOTT SZERVEZET által foglalkoztatottak létszáma/biztosított SZEMÉLY esetén a SZAKMAI TEVÉKENYSÉG típusa. 5.3.4. A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló egyéb tényezők: - a BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG (kártérítési limit), - a választott ÖNRÉSZESEDÉS összege, - a BIZTOSÍTOTT által végzett SZAKMAI TEVÉKENYSÉG, - a SZAKMAI TEVÉKENYSÉGben közreműködő személyek száma, - a BIZTOSÍTÁS TARTAMA, - a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, - a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek, - 5 (öt) évre visszamenőleg a BIZTOSÍTOTTtal szemben érvényesített KÁRIGÉNYek adatai (kárelőzmény), - a BIZTOSÍTÓ kérésére a SZERZŐDŐ által a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok, - SZAKMAI TEVÉKENYSÉGet végzők veszélyközösségének jellemzői. 10/15 AHE-10107/1

5.3.5. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a BIZTOSÍTÁS TARTAMra eső díj a biztosítási szerződés létrejöttekor esedékes. 5.3.6. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és biztosító szolgáltatása kimeríti a BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGet (kártérítési limitet), akkor a BIZTOSÍTÁSI TARTAMra járó teljes díj a biztosítási esemény időpontjában esedékessé válik. Ez esetben az esedékessé váló díjat - az esetleges díjhátralékkal együtt - a biztosító jogosult a szolgáltatásába beszámítani. 5.3.7. A díj meg nem fizetésének következménye a biztosítási szerződés megszűnése. 5.4. KÁRIGÉNY bejelentés 5.4.1. A KÁRIGÉNYnek, vagy várhatóan KÁRIGÉNY érvényesítéséhez vezető körülménynek a BIZTOSÍTOTT általi írásbeli bejelentését a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK), vagy a FELFEDEZÉSI IDŐSZAK alatt a KÁRIGÉNY érvényesítést követő 15 (tizenöt) napon belül kell a BIZTOSÍTÓhoz címezve megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az érintett személyeket, időpontokat, magatartásokat, a KÁRIGÉNY feltételezhetőségének indokát. 5.4.2. Amennyiben a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) lejárata előtt közölt, várhatóan KÁRIGÉNY érvényesítéséhez vezető körülmény alapján a BIZTOSÍTÓnak utóbb KÁRIGÉNYt jelentenek be, azt úgy kell tekinteni, mintha a KÁRIGÉNYT a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) alatt, ugyanabban az időpontban jelentették volna, mint amikor a KÁRIGÉNYhez vezető körülményt. 5.4.3. A BIZTOSÍTÓ szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat: a KÁRIGÉNYt előterjesztő személy által érvényesített KÁRIGÉNYt tartalmazó iratot, és a KÁRIGÉNY alátámasztására általa csatolt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat, a BIZTOSÍTOTT kártérítési felelősségének kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációt, ideértve a BIZTOSÍTOTTi minőséget igazoló okiratokat, bizonyítékokat, a BIZTOSÍTOTT felelősségének elismeréséről, részleges elismeréséről (kártérítési felelősség jogalapjának, mértékének megjelölésével) vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet, a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét a költségeket is beleértve - igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat, a KÁR helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a károsodás helyreállítása esetén a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát, a KÁRIGÉNYt előterjesztő személy áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, a BIZTOSÍTOTT nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a KÁRIGÉNYt előterjesztő személy a BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY közeli hozzátartozójának minősül-e, a BIZTOSÍTOTT BIZTOSÍTÓ részére tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a KÁRIGÉNYt előterjesztő személy rendelkezik-e tulajdoni hányaddal a BIZTOSÍTOTT SZERVEZETben, a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény sajátosságaira tekintettel a kárrendezés során bekért okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat. 5.4.4. A BIZTOSÍTÓ biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a biztosítási eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. 5.4.5. A felsorolt okiratokon kívül a BIZTOSÍTOTTnak illetve a KÁRIGÉNYt előterjesztő személynek a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse. 5.5. A KÁRIGÉNY részbeni térítése 5.5.1. KÁRIGÉNY részbeni térítésére akkor kerülhet sor, ha 11/15 AHE-10107/1

- a KÁR alapjául szolgáló KÁRIGÉNY fedezetben lévő és fedezetben nem lévő kockázatokat is magában foglal, vagy - amennyiben a KÁRIGÉNYt a BIZTOSÍTOTTon kívül nem biztosított személyekkel szemben is érvényesítik, vagy - a KÁRIGÉNY többek károkozására vezethető vissza, és a BIZTOSÍTOTT közrehatásának mértéke megállapítható. 5.5.2. Ha nem állapítható meg - BIZTOSÍTOTT közrehatásának mértéke, vagy - az, hogy a fedezetben lévő (kizárt) kockázat mennyiben hatott közre kár bekövetkezésében, akkor a biztosítási szolgáltatás mértékénél a kizárt kockázatot 50 (ötven) %-os súllyal kell figyelembe venni. A BIZTOSÍTÓ és a BIZTOSÍTOTT a KÁR megfelelő arányú megtérítése tekintetében megegyezésre kötelesek. 5.5.3. A biztosítási szolgáltatás tárgya kizárólag a biztosítási fedezetbe (lsd. 1. pont) tartozó KÁRIGÉNY és azzal közvetlen összefüggésbe hozható költség lehet. 5.5.4. A BIZTOSÍTOTTnak a KÁRIGÉNYT érvényesítő személy irányába tett jognyilatkozata, valamint a BIZTOSÍTOTT és a KÁRIGÉNYT érvényesítő személy egyezsége ideértve a perbeli egyezséget és a peren kívüli egyezséget is a BIZTOSÍTÓval szemben csak akkor hatályos, ha azt a BIZTOSÍTÓ tudomásul vette, a BIZTOSÍTOTT bírósági/hatósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a BIZTOSÍTÓ a perben/eljárásban részt vett, vagy a BIZTOSÍTOTT képviseletéről gondoskodott, vagy a perbeli/eljárásbeli részvételről előzetesen írásban lemondott. 5.6. Biztosítási szerződés megszűnésem 5.6.1. Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg a biztosítási szerződés, és ezzel együtt a BIZTOSÍTÓ kockázatviselése a BIZTOSÍTÁSI TARTAM (IDŐSZAK) utolsó napján megszűnik. 5.6.2. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetei a következők: a) Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek (együttesen: érdekmúlás), a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, akkor a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében megszűnik, a BIZTOSÍTÓt annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdekmúlás bekövetkezett. Egy évnél rövidebb tartamú biztosítási szerződés esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a BIZTOSÍTÓt. b) Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított 30. (harmincadik) nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT díjhalasztást sem kapott, illetőleg a BIZTOSÍTÓ a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 5.6.3. A BIZTOSÍTÓ kockázatviselése legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn. Érdekmúlás esetén a biztosító kockázatviselése az érdekmúlás napján megszűnik. 5.6.4. A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj nem helyezi újból hatályba a biztosítási szerződést. A BIZTOSÍTÓ a biztosítási szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat visszafizeti. 5.7. Megtérítési igény-engedményezés Amennyiben a BIZTOSÍTÓ a jelen biztosítási szerződés alapján biztosítási szolgáltatást teljesít, a BIZTOSÍTOTT köteles a BIZTOSÍTÓra engedményezni a harmadik személyekkel kivéve a BIZTOSÍTOTT alkalmazottaival - szembeni jogait a kifizetett KÁRtérítés és járulékai tekintetében. Ennek keretében a BIZTOSÍTOTT saját költségére köteles átadni minden dokumentumot és megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy BIZTOSÍTÓ az engedményezés alapján őt megillető jogokat érvényesítve perben vagy egyéb módon felléphessen az általa kifizetett összegek visszakövetelése iránt. A megtérült összeg a BIZTOSÍTÓt illeti meg. A BIZTOSÍTÓ a fentiek szerint rá engedményezett jogával élve a megtérítési igényt nem érvényesíti más BIZTOSÍTOTTal szemben, kivéve, ha a BIZTOSÍTOTTat szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték, vagy bíróság jogerősen megállapította, hogy a BIZTOSÍTOTT bárkit szándékosan csalárd módon 12/15 AHE-10107/1

megtévesztett, vagy a BIZTOSÍTOTT bármely olyan haszonhoz, vagy nyereséghez jutott, amely előny megszerzésére nem volt jogosult. 5.8. A BIZTOSÍTÓ visszakövetelési joga 5.8.1. A BIZTOSÍTÓ a kifizetett kártérítési összeg megtérítését m követelheti a BIZTOSÍTOTT SÍTOTTól ól, ha a BIZTOSÍTOTT vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a BIZTOSÍTOTT jogszabály szerinti felelősséggel tartozik a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a BIZTOSÍTOTT bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. 5.8.2. Jelen általános szerződési feltételek alkalmazása során súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha a BIZTOSÍTOTT, vagy akinek a magatartásáért a magyar anyagi jogszabályok szerint felel a) a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte tevékenységét, és ez a károkozásban közrehatott, b) a kárt a jogszabályoktól való szándékos eltéréssel vagy szándékos kötelezettségszegéssel okozta, c) a kárt a tevékenység végzésére vonatkozó etikai szabályok súlyos megsértésével okozta, d) a kárt a BIZTOSÍTOTT belső szabályzataiban leírtaknak, a kármegelőzési előírásoknak, valamint a szakmai/foglalkozási szabályoknak ismétlődő vagy folyamatos megsértésével okozta, f) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a BIZTOSÍTÓ, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele, g) a kárt alkohol, illetve kábító- vagy bódulatot keltő szer hatása, illetve befolyása alatt okozta. h) a BIZTOSÍTOTTat a felszámolói névjegyzékből a folyamatban lévő felszámolás alatt törölték, és ezt a körülményt a bíróságnak bejelenteni elmulasztotta, vagy ugyan bejelentette, de az új felszámoló kijelöléséig hatáskörét túllépte és a kár ennek következménye, i) a BIZTOSÍTOTT a felszámolóként való kijelölését tartalmazó végzés kézhezvételét követően a törvényes határidőn belül nem jelentette be a bíróságnak, hogy vele szemben kizáró ok áll fenn és a kár ennek következménye, j) a BIZTOSÍTOTT a tudomására jutott bűncselekményt a hatóságnak bejelenteni elmulasztotta és a kár ennek következménye. 5.9. Szerződés értelmezése A jelen biztosítási feltételek 3. pontjában (Fogalom meghatározások) alfabetikus sorrendben megadott és a feltétel szövegben nagybetűvel jelölt fogalmak definíciói kiemelt jelentőséggel bírnak a biztosítási szerződés értelmezése szempontjából. Azokat a fogalmakat, amelyek ott nem kerültek meghatározásra, a szavak általános jelentése szerint kell értelmezni. 5.10. Joghatóság és alkalmazandó jog 5.11. Elévülés A jelen biztosítási feltételek alapján a SZERZŐDŐvel kötött biztosítási szerződés rendelkezéseinek értelmezésénél és érvényességénél a magyar jog szabályait kell alkalmazni. 5.11.1. A jelen általános szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények 1 (egy( egy) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik. Ha jogszabály rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség. 5.11.2. Ha jogszabály a jelen általános szerződési feltételek alapján megkötött biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez egy évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók. 6. A személyes adatok kezelése 6.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). 13/15 AHE-10107/1

6.2. A BIZTOSÍTÓ személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak. 6.3. Ha a személyes adat faji eredetre, nemzetséghez tartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, érdek-képviseleti szervezeti tagságra, szexuális életre, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, valamint bűnügyi személyes adatra vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető. 6.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 6. -ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződés keretei között is megteheti. Az ezen rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza. 6.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. 6.6. Az adatkezelés időtartama: a BIZTOSÍTÓ a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. 6.7. A BIZTOSÍTÓ, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában a Bit-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Zrt.- t (Cg.01-10-042030, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez postai vagy banki átutalás esetén igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A Bit. 78. (3) bekezdése alapján, ha a BIZTOSÍTÓ kiszervezett tevékenység keretében az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végző személyekhez, akkor a kiszervezett tevékenységet végző a BIZTOSÍTÓ adatfeldolgozójának minősül. 6.8. A BIZTOSÍTÓ egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi. 6.9. A BIZTOSÍTÓ az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. 6.10. Tekintettel arra, hogy az Info tv. 6. -ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza. 6.12. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni. 6.13. Az érintett kérelmére a BIZTOSÍTÓ tájékoztatást ad: a) az általa kezelt adatokról, illetve b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról, c) az adatkezelés céljáról, d) az adatkezelés jogalapjáról, e) az adatkezelés időtartamáról, f) az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről), adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat. 14/15 AHE-10107/1

6.14. Az adatvédelemről szóló tájékoztatás iránti kérelmeket a BIZTOSÍTÓ székhelyére, a BIZTOSÍTÓ adatvédelmi felelőséhez (fax: 301-6052; levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52., Compliance osztály) kérjük eljuttatni. 6.15. A BIZTOSÍTÓ személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. 6.16. A BIZTOSÍTÓ a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a biztosítási szerződés létre-jöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. 6.17. A BIZTOSÍTÓ köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap. 6.18. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. 7. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól Az Allianz Szakmavédelem terméken belül a felszámolók részére kínált károkozás-bekövetkezés-bejelentés szerződési tartamon belüli (ún. occurance made típusú) szakmai felelősségbiztosítási fedezettel ellentétben a jelen általános szerződési feltételek a felszámoló szervezetek mellett a kincstári-, és önkormányzati biztosok részére is kínál kárigény érvényesítésen alapuló (ún. claims made típusú) szakmai felelősségbiztosítási fedezetet. Allianz Hungária Zrt. 15/15 AHE-10107/1