1852-06/5. Milyen szükségletek kielégítésében és hogyan vehet részt a házi gondozói szolgálat? Elemezze az alábbi esetben szereplő adatokat a szolgáltatások megszervezése szempontjából! K. község 3157 fő lakosú. A település alapszolgáltatási központjának keretein belül működő házi gondozói szolgálatnál 20 fő főállású szociális gondozó tevékenykedik, egy vezető gondozó irányítása mellett. A házi segítségnyújtásban részesülők száma 107 és 118 fő között változik, jelenleg 112 idős ellátását végzik az alábbiak szerint: időszakos gondozásban részesülők száma: 15 fő, mindennapos gondozásban részesülők száma: 97 fő, teljes körű ellátásban részesülők száma: 67 fő, részleges ellátásban részesülők száma: 45 fő. Két éve jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is működik, jelenleg 67 idős és rászorult személy számára működtetik a rendszert. Információtartalom vázlata - Az alapszolgáltatási központ szerepe a helyi szükségletek kielégítésében - A házi gondozói szolgálat feladata - A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás lényege, működési feltételei - A gondozási feladatok személyi és tárgyi feltételeinek jogszabályi keretei - A gondozási feladatok ellátásának módszerei - A házi gondozás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás előnyei és hátrányai - A gondozási munka szervezésének technikái - Az esetben szereplő adatok értelmezése és elemzése Tartalomjegyzék 1852-06/5. Milyen szükségletek kielégítésében és hogyan vehet részt a házi gondozói szolgálat? Elemezze az alábbi esetben szereplő adatokat a szolgáltatások megszervezése szempontjából!...1 1. Az alapszolgáltatási központ szerepe a helyi szükségletek kielégítésében:...4 Alapszolgáltatási központ feladatai...4 Az egyes intézményi szolgáltatások integrált szervezeti formában történő megszervezése...5 2. A házi gondozói szolgálat feladata:...5 Házi segítségnyújtás...5 A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell...5 A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen...5 A vezető gondozó munkakörébe tartozó feladatok különösen...6 3. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás lényege, működési feltételei:...6 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás...6 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosíthat...6 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell...7 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult. 7 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell...7
A működtetéséhez biztosítani kell...7 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szakmai programjának tartalmaznia kell...8 4. A gondozási feladatok személyi és tárgyi feltételeinek jogszabályi keretei:...8 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról...8 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről...8 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról...8 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről...8 Általános tárgyi feltételek...8 Általános működési feltételek...9 A szociális szolgáltatónak rendelkeznie kell...9 a) működési engedéllyel,...9 b) alapító okirattal, ha a szociális szolgáltató költségvetési szerv,...9 c) szervezeti és működési szabályzattal,...9 d) szakmai programmal,...9 e) a foglalkoztatottak munkaköri leírásával,...9 f) az 1. számú melléklet III. 1. és III.3. pontjában meghatározott szabályzatokkal,9 g) az egyszemélyes szolgálat kivételével az 1. számú melléklet I.1., II.3. és III.2. pontjában meghatározott szabályzatokkal...9 A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza...9 A szociális szolgáltató, intézmény szakmai programjának tartalmaznia kell...9 A szakmai programhoz mellékletként csatolni szükséges...10 1. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelethez...10 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény szabályzatai...10 I. Az intézmény működésével összefüggő szabályzatok...10 1. iratkezelési szabályzat...10 2. érdek-képviseleti fórum működésének szabályzata...10 II. Gazdasági szabályzatok...10 1. számviteli szabályzat...10 2. pénzkezelési szabályzat...10 3. anyaggazdálkodási, leltár és selejtezési szabályzat...10 4. vagyonvédelmi szabályzat...10 III. Műszaki ellátási szabályzatok...10 1. munkavédelmi szabályzat...10 2. tűzvédelmi szabályzat...10 3. gépjármű használati szabályzat...10 Általános személyi feltételek...11 2. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelethez...12 A személyes gondoskodás formáinak szakmai létszámnormái...12 Kiegészítő szabályok...12 3. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelethez...13 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben foglalkoztatottak képesítési
előírásai...13 Kiegészítő szabályok:...14 2. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez...15 I. Ágazatspecifikus munkakörök a szociális területen...15 5. A gondozási feladatok ellátásának módszerei:...17 Szociális gondozás:...17 A gondozás jellemzői...17 Gondozási módszerek...17 Interperszonális módszerek...17 Parancsoló (autoritatív) jellegű formák...18 Utasító módszer - célja, irányítani a klienst...18 Informatív módszer célja, információk, ismeretek nyújtása...18 Konfrontáló módszer célja, hogy a beavatkozással a segítő olyan viselkedés felé irányítja a klienst, amelyet eddig még nem gyakorolt...18 Segítő (facilitatív) jellegű formák...18 Katartikus módszer célja, hogy képessé tegye a klienst, hogy megszabaduljon a tehetetlenségérzésétől, fájdalmától...18 Katalizáló módszer célja, annak elősegítése, hogy a kliens, maga legyen képes irányítani az életét önértékelés elősegítése (katalizál=folyamatot felgyorsít)...18 Támogató módszer célja, hogy a kliens megerősítést kapjon...18 Mentális gondozás módszerei...18 Bánásmód...18 Életkörülmények megismerése...18 Életút megismerése...18 Személyiség megismerése...18 Érdekvédelem módszere...19 Módszerek a házi segítségnyújtásban:...19 Módszerek a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban:...19 6. A házi gondozás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás előnyei és hátrányai:...19 7. A gondozási munka szervezésének technikái:...20 Esetkezelés értelmezése, tartalma...20 Esetkezelés lépései:...21 Problémamegoldó modell ( Helen Harris Perlman - social casework).:...21 A gondozás szervezése jelenti...23 a megfelelő végzettségű szakember biztosítását...23 a szükséglethez igazodó mértékű, terjedelmű, gyakoriságú ellátást...23 a rendszeresség biztosítása...23 a gondozás elemeinek komplex alkalmazását...23 a gondozás minőségének a biztosítása...23 8. Az esetben szereplő adatok értelmezése és elemzése...24 Igénybevétel...24 Ellátás gyakorisága...25
1. Az alapszolgáltatási központ szerepe a helyi szükségletek kielégítésében: Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi-, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák. Az alapszolgáltatások körében a települési önkormányzatok elsősorban az időskorúak, a fogyatékos emberek, a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, továbbá a hajléktalan emberek számára nyújtanak szolgáltatásokat. Alapszolgáltatási központ feladatai az ellátási területén a szociális ellátásokhoz való hozzájutás segítése tájékoztatás, ügyintézés a szociális területet érintő jogszabályok változásainak nyomon követése tájékoztatás a jogszabállyal érintett intézmények részére az önkormányzat szociális ügyeket érintő döntéseinek előkészítésében való részvétel a helyi önkormányzat részére kötelezően jogszabályban kötelezően előírt és önként vállalt ellátási formák biztosításának biztosítása, megszervezése saját keretek között, társulási formák, ellátás szerződések kezdeményezése, előkészítése országos, regionális, kistérségi szociális fejlesztések be tagozódás az ellátottak érdekeiben eljárva különböző intézményekkel kapcsolattartás a helyi demográfiai adatok, tendenciák figyelemmel kísérése, elemzése, térségi és országos adatokkal történő összehasonlító elemzése szociális jelzőrendszer kiépítése - kapcsolattartás a jelzőrendszer tagja között helyi igények, szükségletek felmérése alapszolgáltatások nyújtása, megszervezése az igénybevétel dokumentálása adatszolgáltatás a központi intézmények felé statisztikai adatokhoz új szolgáltatások bevezetésének kezdeményezése szakmai színvonal és minőség biztosítása módszertani központokkal kapcsolattartás, módszertani ajánlások nyomon követése új módszerek átadása tájékoztatás, továbbképzés források biztosítása - pályázatok készítése
Az egyes intézményi szolgáltatások integrált szervezeti formában történő megszervezése Az 1993. évi III. 1993. évi III. törvényben 85/B. (1) meghatározott intézménytípusok által biztosított szolgáltatás megszervezhető önálló, illetve integrált szervezeti formában. A szervezeti integráció megvalósulhat több ellátási típus egy intézmény keretein belül történő biztosításával, illetve alap-, nappali, bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével. Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. 2. A házi gondozói szolgálat feladata: Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete a) saját környezetében, b) életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, c) meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. A házi segítségnyújtást szakvéleményben meghatározott, a napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen a) az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, b) az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, c) közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában, d) közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében, e) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásában, f) segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, g) részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, h) az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való
hozzájutásban, i) az előgondozást végző személlyel való együttműködés, j) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. A házigondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel. A vezető gondozó munkakörébe tartozó feladatok különösen a) a lakosság körében felmerülő alapszolgáltatási igények folyamatos figyelemmel kísérése, b) az intézmény által biztosított szolgáltatások, gondozási feladatok ellátásának koordinációja, a szakmai munka összehangolása, szervezési, vezetési feladatok ellátása, c) a szociális munka gyakorlati hatékonyságának és hatásosságának elősegítése, d) a szolgáltatásokra és a gondozási munkára vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok érvényre juttatása, e) kapcsolattartás más szociális, illetve egészségügyi intézményekkel, f) az adott szociális intézmény és szociálpolitikai eszközrendszer fejlesztésének elősegítése, g) más típusú ellátás szükségessége esetén, annak kezdeményezése. A házi segítségnyújtásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges, a gondozási terv ápolási tervvel egészül ki. A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a vezető gondozó vagy a gondozás irányítója a gondozási tervben foglaltak figyelembevételével határozza meg. Rendszeres házi segítségnyújtás csak fertőzésmentes lakókörnyezetben rendelhető el. Ha fertőző beteg gondozása szükséges, ki kell jelölni egy gondozót, aki a fertőző állapot időtartama alatt kizárólag a fertőző beteget gondozza, ilyen esetben a fertőzés elkerülése érdekében szükséges tárgyi feltételeket és felkészítést biztosítani kell. A házi segítségnyújtásban - az egyszemélyes szolgálat kivételével - tiszteletdíjban részesíthető társadalmi gondozók is alkalmazhatók, számuk azonban nem haladhatja meg a szakképzett gondozók számát. A társadalmi gondozó a c)-d) és j) pont szerinti házi segítségnyújtási feladatot végezheti. A házigondozó napi gondozási tevékenységéről külön jogszabályban meghatározottak szerint gondozási naplót vezet. 3. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás lényege, működési feltételei: Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosíthat a) a házi segítségnyújtást végző szolgáltató, illetve intézmény, vagy b) a megyei önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, önkormányzat úgy, hogy a házi segítségnyújtást megállapodás útján biztosítja.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy, b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. A c) pont szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell a) a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot, b) a segítségnyújtást végző gondozókat foglalkoztató olyan szakmai központot vagy központokat, amelyek a teljes ellátási terület vonatkozásában biztosítják a gondozónak a 30 percen belüli helyszínre érkezését. Egy szakmai központ keretében legalább 40, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személy, illetve pszichiátriai beteg otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni. A diszpécserközpontot úgy kell kialakítani, hogy annak folyamatos működése és elérhetősége biztosított legyen. Egy diszpécserközpont több szakmai központ ellátási területéről fogadhat segélyhívásokat. A működtetéséhez biztosítani kell a) a műszaki rendszer körében az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléket, jelzést továbbító berendezést, a jelzés fogadására alkalmas vevőberendezést, továbbá ügyeleti személyi számítógépet ügyeleti szoftverrel, b) a gondozó saját felszerelése körében mobiltelefont, készenléti táskát, továbbá a gyors helyszínre érkezéshez szükséges feltételeket. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik. A diszpécserközpont segélyhívás esetén - a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével - értesíti a készenlétben levő gondozót. A gondozónak 30 percen belül kell az ellátott lakásán megjelennie. A csak jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma szolgáltatónként, intézményenként, illetve az Szt. 65. (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ellátottak összesített számának figyelembevételével nem haladhatja meg a házi segítségnyújtásban részesülő személyek számának háromszorosát. Ha a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő ellátott házi segítségnyújtást igényel, és a külön jogszabályban meghatározott gondozási szükséglete fennáll, a részére jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosító köteles a házi segítségnyújtást is nyújtani, illetve az Szt. 65. (1)
bekezdés b) pontja szerinti esetben megszervezni. A műszaki rendszernek alkalmasnak kell lennie az események dokumentálására, az önellenőrzésre, a szociális gondozó helyszínre érkezésének nyugtázására, valamint a kétirányú kommunikációra. Az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléknek testen viselhetőnek, ütés- és cseppállónak kell lennie. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szakmai programjának tartalmaznia kell a) a használt műszaki rendszer leírását, b) a segítségnyújtás - a segélyhívástól a krízishelyzet megoldásáig tartó - folyamatának a leírását. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén nem kell gondozási naplót vezetni és egyéni gondozási tervet készíteni. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén segélyhívási jegyzőkönyvet kell vezetni, valamint a segélyhívásokról havi jelentést kell készíteni. 4. A gondozási feladatok személyi és tárgyi feltételeinek jogszabályi keretei: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről A rendelet hatálya kiterjed valamennyi személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásra. Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nem állami és egyházi szerv által nyújtott szociális ellátásokra is. Általános tárgyi feltételek 4. A személyes gondoskodást nyújtó intézményt úgy kell kialakítani, hogy a) az tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető legyen, b) épületeinek építészeti megoldásai tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést, c) bútorzata és berendezési, felszerelési tárgyai, az életvitelhez szükséges körülmények feleljenek meg az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának.
Általános működési feltételek A szociális szolgáltatónak rendelkeznie kell a) működési engedéllyel, b) alapító okirattal, ha a szociális szolgáltató költségvetési szerv, c) szervezeti és működési szabályzattal, d) szakmai programmal, e) a foglalkoztatottak munkaköri leírásával, f) az 1. számú melléklet III. 1. és III.3. pontjában meghatározott szabályzatokkal, g) az egyszemélyes szolgálat kivételével az 1. számú melléklet I.1., II.3. és III.2. pontjában meghatározott szabályzatokkal. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a) az intézmény szervezeti felépítésének leírását, b) a szervezeti ábrát, c) több személyes gondoskodási forma egy szervezeti keretben történő megszervezése esetén a szervezeti formát, d) a belső szervezeti tagozódást, a szervezeti egységek megnevezését és feladatkörét, e) a szervezeti egységek szakmai együttműködésének, az esetleges helyettesítéseknek a rendjét, f) az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos kérdéseket, ideértve a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét. A szociális szolgáltató, intézmény szakmai programjának tartalmaznia kell a) a szolgáltatás célját, feladatát, így különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását, a szakmai program megvalósítása várható következményeinek, eredményességének, az ellátó-rendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelését, a más intézményekkel történő együttműködés módját, a szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészítések leírását, b) az ellátottak körét, demográfiai mutatóit, szociális jellemzőit, ellátási szükségleteit, c) a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, d) az ellátás igénybevételének módját, e) alapszolgáltatás esetén a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módját, f) bentlakásos intézmény esetén az ápolási, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellegét, tartalmát, g) az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat, h) az intézményre vonatkozó szakmai információkat, így különösen a személyes gondoskodást
végző személyeknek a létszámát és szakképzettségét a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti rendnek megfelelő bontásban. A szakmai programhoz mellékletként csatolni szükséges a) az igénybevételi megállapodások tervezetét, Nem kell az ellátottal írásbeli megállapodást kötni népkonyhán történő étkeztetés esetén, családsegítés esetén, szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás esetén, utcai szociális munka esetén, hajléktalanok nappali melegedője esetén, hajléktalanok éjjeli menedékhelye esetén, hajléktalanok átmeneti szállása esetén, ha az ellátás időtartama a 30 napot nem haladja meg. b) a szolgáltatás bevételeinek, kiadásainak tervezett alakulását, c) szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény esetében a házirend tervezetét, már működő intézmény esetén a házirendet, d) a szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak tervezetét. A szakmai programot az elemeinek változása esetén módosítani kell. 1. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelethez A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény szabályzatai I. Az intézmény működésével összefüggő szabályzatok 1. iratkezelési szabályzat 2. érdek-képviseleti fórum működésének szabályzata II. Gazdasági szabályzatok 1. számviteli szabályzat 2. pénzkezelési szabályzat 3. anyaggazdálkodási, leltár és selejtezési szabályzat 4. vagyonvédelmi szabályzat III. Műszaki ellátási szabályzatok 1. munkavédelmi szabályzat 2. tűzvédelmi szabályzat 3. gépjármű használati szabályzat
Általános személyi feltételek 1)Az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó, személyes gondoskodást végző személyek a) legalább ötven százalékának szakképzettnek kell lennie alapszolgáltatás esetén - a nappali ellátás kivétel, b) legalább nyolcvan százalékának szakképzettnek kell lennie nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén. 2)A személyes gondoskodás egyes formáinak szakmai létszámnormáit a 2. számú melléklet tartalmazza. 3)A szakmai létszámnorma - a szolgáltatások biztosítása érdekében - a szociális intézményben kötelezően alkalmazandó létszámot jelenti. 4)A gazdasági, pénzügyi feladatok ellátására a 2. számú mellékletben megállapított létszám ajánló jellegű. 5)A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben foglalkoztatottak képesítési előírásait a 3. számú melléklet tartalmazza. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól - ide nem értve a vezető beosztású, megbízású vagy munkakörű személyeket - a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, de legfeljebb öt évre felmentést adhat. 6) Szociális szakvizsga letételére köteles az állami fenntartású szociális intézmény, integrált intézmény magasabb vezetője, az állami fenntartású, több alapszolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató magasabb vezetője, az állami fenntartású, legalább öt családgondozót foglalkoztató, kizárólag családsegítést nyújtó szociális szolgáltató magasabb vezetője, illetve az egyházi, nem állami fenntartású személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetésével a fenntartó által megbízott személy (intézményvezető), ha felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 7) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy feladatait az intézmény szervezeti és működési szabályzatában és a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi. 8) A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. b) pontja] az ellátásban részesülő személlyel tartási, életjáradéki és öröklési szerződést az ellátás időtartama alatt - illetve annak megszűnésétől számított egy évig - nem köthet. 9) A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére munkaruhát kell biztosítani. A munkaruha-juttatás feltételeit a munkáltató állapítja meg. Az alap- és a szakellátást biztosító intézményekben az ellátást igénybe vevőkkel közvetlenül foglalkozó személyek részére szükség esetén védőruhát is kell biztosítani. Az ellátást igénybe vevőkkel közvetlenül foglalkozó személyek alatt a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének I. Ágazatspecifikus munkakörök a szociális területen cím alatt megjelölt munkakörökben foglalkoztatottakat kell érteni. 10) A módszertani feladatokat felsőfokú végzettséggel rendelkező személy láthatja el.
2. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelethez A személyes gondoskodás formáinak szakmai létszámnormái I. Alapszolgáltatások 2. Házi segítségnyújtás a) házi segítségnyújtásban ellátottak száma szerint (maximum 6 ellátott) - szociális gondozó 1 fő b) 5 vagy több főállású szociális gondozó esetén - vezető gondozó 1 fő 6. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a szolgáltatás készenléti rendszerben történő folyamatos működtetéséhez 40 készülékenként legalább 2 fő szociális gondozó szükséges Kiegészítő szabályok 1. A szakmai létszámnormára vonatkozó előírások betartásával a személyes gondoskodást nyújtó intézmények, szolgálatok a saját szervezeti felépítésük és működési rendjük szerint gazdálkodnak a humán erőforrásokkal. 2. Azon munkaköröknél, ahol alternatíva szerepel - pl. ápoló és szociális gondozó vagy foglalkoztatásszervező és munkavezető - az intézmény-, szolgáltatásvezető hatásköre a konkrét munkakör meghatározása. 3. Azon munkaköröknél, ahol a létszámnorma 50 férőhelyenként van meghatározva, minden megkezdett 50 férőhelyre kell az előírt létszámot biztosítani, vagyis 50 férőhelyig az alaplétszámot, ezt követően szakaszosan - 51-100, 101-150, 151-200 férőhely stb. - kell a többletlétszámról gondoskodni. A 200 férőhely feletti intézményeknél 200 férőhelyig 50 férőhelyenként, e fölött pedig 100 férőhelyenként kell létszámot biztosítani. 4. Ahol a létszámnorma 100 férőhelyre van meghatározva, a létszámot a működés megkezdésekor az intézmény engedélyezett, utóbb a működő férőhelyszámával arányosan kell biztosítani. A létszámigényt főben kell meghatározni a kerekítés általános szabályának figyelembevételével. 5. Ha a bentlakásos intézmények férőhelyszáma nem haladja meg az 50 férőhelyet, az intézményvezetői munkakör osztott munkakörben vagy részmunkaidőben is ellátható. Azon bentlakásos intézményeknél, ahol az anyaintézményen kívüli önálló telephelyen működő részleg férőhelyszáma meghaladja az 50 férőhelyet, részlegvezető alkalmazásáról is gondoskodni kell. 6. A gazdasági, pénzügyi feladatok ellátásának létszám irányszámai a bentlakásos intézmények esetén a következő: - gazdasági vezető 1 fő - gazdasági ügyintéző (100 férőhelyenként) 2 fő - ügyviteli létszám (pénztáros, könyvelő, raktáros stb., 50 1 fő férőhelyenként) - takarítónő (1000 m 2 -es takarítandó felületként) 1 fő
- műszaki létszám (beépített 4000 légköbméterenként) 1 fő - mosónő, vasalónő (50 férőhelyenként) 1 fő - varrónő (100 férőhelyenként) 1 fő - élelmezésvezető (100 férőhely felett) 1 fő - szakács, konyhalány (100 adagonként és további 30 adagonként) 5 fő + 1 fő 7. A gazdasági, pénzügyi feladatok ellátásának létszám irányszámai az alapszolgáltatásokat nyújtó szociális intézmények esetén a következő: - gazdasági ügyintéző 1 fő - takarító 1 fő - konyhai kisegítő (100 adagonként) 1 fő 8. A nappali intézmény, idősek klubjai esetében a szociális, mentálhigiénés létszám irányszámok kialakítása során a következő munkakörök javasoltak: Nappali ellátást nyújtó intézmények, Idősek klubja: - szociális, mentálhigiénés munkatárs heti 4 óra 9. A tartós bentlakásos, illetve átmeneti intézmények esetében a vezetői létszám irányszámok kialakítása során a következő munkakörök javasoltak: Tartós bentlakásos intézmények: Szociális és mentálhigiénés csoportvezető (legalább 4 fő szociális 1 fő és mentálhigiénés munkatárs alkalmazása esetén) Tartós bentlakásos intézmények esetében az osztályvezető ápoló (50 férőhelyenként) helyett, az intézményvezető kijelöli 1 fő műszakonként a krízishelyzetre, korlátozó intézkedések eldöntésére jogosult személyt 3. számú melléklet az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelethez A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben foglalkoztatottak képesítési előírásai Ellátási forma Intézményi munkakör Képesítés 2. Házi segítségnyújtás, Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás vezető gondozó felsőfokú szociális alapvégzettség, szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens, gerontológiai gondozó, ápoló, pszichiátriai ápoló pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti - közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi
szociális gondozó szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, hospice szakápoló és koordinátor, idegelmeápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló, rehabilitációs terapeuta szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, gerontológiai gondozó, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, ápoló, általános betegápoló, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti - közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, általános ápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, rehabilitációs tevékenység terapeuta, hospice szakápoló és koordinátor, idegelmeápoló, gyermek ideg-elme ápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló, rehabilitációs terapeuta Kiegészítő szabályok: a) Felsőfokú szociális alapvégzettség: az általános szociális munkás, a szociális munkás, a szociális szervező, a szociálpolitikus, valamint a szociálpedagógus végzettség b) Vezetői, szervezői végzettség: a vezetési, szervezési ismereteket nyújtó felsőfokú tanfolyami végzettség c) Pedagógus: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár d) Egészségügyi szakképesítés: - az alábbi egészségügyi főiskolai végzettségek (a továbbiakban: felsőfokú egészségügyi végzettség) = védőnő = diplomás ápoló = mentőtiszt = egészségügyi szakoktató = intézetvezető - érettségi és az alábbi ápolói végzettségek (a továbbiakban: ápolói végzettség) = ápoló (OKJ) = klinikai szakápoló (OKJ) = felnőtt szakápoló = gyermekápoló = pszichiátriai (ideg-elme) ápoló = általános betegápoló = körzeti ápoló = csecsemő- és gyermekápoló
= mentőápoló = szociális otthoni ápoló e) Felsőfokú ápoló végzettség a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott ápolói képzések alapján szerzett végzettség, az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet alapján szerzett okleveles ápolói és ápolói végzettség, valamint az okleveles ápolói végzettséggel egyenértékűnek minősített egyetemi okleveles ápolói végzettség. 2. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez I. Ágazatspecifikus munkakörök a szociális területen Megnevezés Fizetési osztályok A B C D E F G H I J Szociális szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, 1. ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló, felsőfokú végzettséghez és szakképzettséghez kötött munkakörök orvos, orvos konzultáns * * * pszichológus * * * mentálhigiénés munkatárs * * * addiktológiai konzultáns * * * szociális munkás, utcai szociális munkás * * * * családgondozó, közösségi gondozó * * * közösségi koordinátor * * * addiktológiai koordinátor * * * utcai szolgálat koordinátor * * diplomás ápoló * * * foglalkoztatás-vezető * * * foglalkoztatás-szervező * * * gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus * * * * * gyógytornász * * * konduktor, mozgásterapeuta * * * logopédus * * * * * szociális munkatárs/szakértő * * * * * terápiás munkatárs * * módszertani munkatárs * * * * pedagógus * * * * * pszichológusi, jogi tanácsadó * * *
2. a ) asszisztens * szakasszisztens * Szociális szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló, felsőfokú végzettséghez és szakképzettséghez nem kötött munkakörök asszisztens * * * A B C D E F G H I J A B C D E F G H I J b ) ápoló/szakápoló szakápoló * * általános ápoló * * * ápoló, csecsemő- és gyermekápoló * segédápoló, ápolási asszisztens * * c) gondozó/szakgondozó gondozó (irányító gondozó) * * * * szociális gondozó, közösségi gondozó * * utcai szociális munkás * * * * családgondozó * szociális segítő * * d ) egyéb ágazati munkakörök diétás nővér * * foglalkoztató, munkavezető * * * e) kisegítő munkakörök gépkocsivezető * * * szociális ügyintéző * * * falugondnok, tanyagondnok * * * szociális segítő * * * egyéb kisegítő munkakörök * * * A B C D E F G H I J
5. A gondozási feladatok ellátásának módszerei: Szociális gondozás: a szociális gondoskodás egyénhez kötött, gyakorlati megvalósítása, az eszközök és módszerek szintjén. Célja és feladata: A gondozás a szükségletekhez igazodó, személyre szabott segítségnyújtás, melynek mértékét, terjedelmét, gyakoriságát és formáját a segítségre szoruló egyén testi, lelki és szociális állapota határozza meg. A gondozás jellemzői A gondozás jellemzői MÉRTÉKE túlgondozás alul-gondozás TERJEDELME teljes gondozás részleges gondozás GYAKORISÁGA mindennapos gondozás időszakos gondozás FORMÁI étkeztetés házi gondozás nappali ellátás (klub) átmeneti ellátás (gondozóház) végleges ellátás (ápoló-gondozóotthon) Gondozási módszerek Interperszonális módszerek Ahhoz, hogy a gondozás megvalósuljon, a szakember és a segítségre szoruló egyén között interperszonális kapcsolatnak kell kialakulnia. A gondozás, az egyén életébe való beavatkozás ami lehet: akció = cselekvés, tevékenység, szándék, eljárás, folyamat interakció = kölcsönös viszony, kölcsönhatás intervenció = közbeavatkozás, erőszakos beavatkozás
A beavatkozás (akció) során a módszerek (John HERON szerint) az alábbi típusokba sorolhatók: Parancsoló (autoritatív) jellegű formák Utasító módszer - célja, irányítani a klienst Informatív módszer célja, információk, ismeretek nyújtása Konfrontáló módszer célja, hogy a beavatkozással a segítő olyan viselkedés felé irányítja a klienst, amelyet eddig még nem gyakorolt. Segítő (facilitatív) jellegű formák Katartikus módszer célja, hogy képessé tegye a klienst, hogy megszabaduljon a tehetetlenségérzésétől, fájdalmától Katalizáló módszer célja, annak elősegítése, hogy a kliens, maga legyen képes irányítani az életét önértékelés elősegítése (katalizál=folyamatot felgyorsít) Támogató módszer célja, hogy a kliens megerősítést kapjon. Az autoritatív formák, intervenciós, a facilitatív formák interakciós beavatkozások alkalmával használatos módszerek. A szakember szándéka és a cél határozza meg, az alkalmazható módszert. Mentális gondozás módszerei Bánásmód Természetes viselkedés segítőkészség, empátia Kellő tisztelet megszólításban (ahogy szeretné), Bizalom felkeltése odafigyelés, érdeklődés, titoktartás kapcsolat jellege - facilitatív Életkörülmények megismerése Anyagi helyzet Lakáskörülmények Higiéniai körülmények Egyéni szokások Életút megismerése Életciklusok Krízisek Személyiség megismerése Ismeretek iskolázottság, műveltség
Érdeklődési kör kedvtelés, hobbi, kulturális szokások, vallás Érzelmi élet kapcsolatok, társas érdeklődés (nyitott vagy zárt személyiség) Érdekvédelem módszere Segítő jellegű beavatkozás a kliens kérésére és beleegyezésével. Tanácsadás a saját érdekeit nem ismeri fel Meggyőzés mit szólnak hozzá az ismerősök, a család a szégyenérzet csökkentése Közbenjárás tudja mi az érdeke, de nem tudja elintézni, nem ismeri a módját Személyek bevonása kapcsolati háló (természetes támaszok) mozgósítása Intézmények bevonása szociális, egészségügyi, önkormányzat és intézményei, nonprofit szektor, egyesületek, alapítványok, egyház Módszerek a házi segítségnyújtásban: Szükséglet felmérése és kielégítése Ellátási térkép készítése, legalább évenkénti frissítése, Kapcsolati háló kiépítése, mozgatása az ellátásban résztvevő külső intézményrendszerekkel, Megfelelő, szakképzett személyzet biztosítása, Háziorvossal való kapcsolattartás Gerontológus érdekeltté tétele az ellátórendszerben, Szakszerű gondozási, ápolási tervek készítése, esetlegesen fejlesztési terv készítése, Mentálhigiénés szemlélet erősítése, Szükség esetén az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése. Módszerek a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban: Szükséglet felmérés és kielégítés Írásbeli rögzítése az esetnek és az intézkedéseknek, jegyzőkönyv Team megbeszélések az ellátások javítása érdekében Kapcsolattartás a családdal és a területileg illetékes vezető gondozónővel Pszichés megnyugtatás 6. A házi gondozás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás előnyei és hátrányai: Ellátási forma Előnyök Hátrányok Házi segítségnyújtás, Saját környezetében maradhat a környezet befolyásolhatja a gondozás minőségét Önellátása részben megmarad Szakszerű ellátásban részesül Kiszolgáltatottság érzés nőhet Függőség alakulhat ki
Ellátási forma Előnyök Hátrányok Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Rendszeresség, kiszámíthatóság, meghatározott időpontban és intervallumban Személyközi kapcsolat alakul ki Saját környezetében marad Függetlensége, önellátása, autonómiája megmarad A gondozó nincs jelen állandó jelleggel - megfigyelés Veszélyhelyzetre nem ad megoldást A gondozás mértékének, terjedelmének és gyakoriságának meghatározását szubjektumok befolyásolhatják Túlzott kötődés a gondozó személyéhez Izolációja megmaradhat Nincs rendszeres, személyközi kapcsolat 24 órás szolgáltatás Nem adekvát segélyhívások Veszélyhelyzetben, krízisben segítséget jelent Biztonságérzet nő Rögzíti a segélyhívásokat 7. A gondozási munka szervezésének technikái: A gondozási munka, valamilyen szükséglet kielégítésére irányuló, esetmunka. Esetkezelés értelmezése, tartalma Bizonyos esetben nem tud jelezni elfelejtette felvenni, lemerült, rosszullét jellege miatt Csak a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes ellátottaknál alkalmazható Műszaki meghibásodás lehetősége A szociális esetmunka egy olyan komplex pszichoszociális segítés, mely középpontjába az egyént és annak szociális környezetét helyezi. A segítő, az egyéni esetkezelés során egyenrangú félként, a segítséget kérő emberi méltóságát szem előtt tartva, annak önfenntartó képességét erősítve végzi tevékenységét. A segítő kapcsolatban megszülető cselekvési lehetőségekből, a rászoruló által választott döntések közül azt támogatja, amelyik elősegíti az ügyfél társadalomba való visszailleszkedését. Az egyéni esetkezelések alatt a döntések cselekvésekké alakulása közben a kezdeményezést átengedi az ellátottnak, saját motivációs szerepét megtartva. Az esetmunkát befolyásolja a társadalmi környezet, a rendelkezésre álló források.