Szervezők Területfejlesztési Szabadegyetem Programfüzet Soproni Regionális Tudományi M hely 2008. ősz
Köszöntő A Területfejlesztési Szabadegyetem hatodik szemeszteréhez érkezett. A rendezvénysorozat ez idáig számos aktuális gazdasági és társadalmi problémát dolgozott fel, széles spektrumát felölelve a helyi, regionális és nemzeti szintű terület- és gazdaságfejlesztés kérdéseinek. 2008 őszén az előadások témái a falusias, és nagyobb részben az elmaradott, hátrányos helyzetű térségek gondjai, azok megoldási lehetőségei köré csoportosulnak. Hazánkban a területi egyenlőtlenségek elmélyülése egyre égetőbb kérdéseket tár a döntéshozók elé. A leszakadó térségek önkormányzatai az ellehetetlenülés és kilátástalanság állapotában harcolnak az elnéptelenedés, kiöregedés, lezüllés nehézségeivel. A tartós munkanélküliség generációkon átívelően bénítja meg a helyi társadalmakat, a szociális ellátórendszer segélyezése nem elég ösztönző, ezáltal a társadalmi feszültségek egyre érzékelhetőbbé válnak. Jóllehet, a diagnózist már felismertük, azonban a jelenlegi intézményrendszer még nincs kellően felkészülve e szociális és gazdasági problémák kezelésére. Előadóink tehát egyfelől egy olyan Magyarországot mutatnak be, amelyet sokan talán nem is ismerünk, vagy észre sem veszünk, de az is lehet, hogy egyszerűen tudni sem akarunk róla. Elgondolkodtató azonban, hogy milyen jövőben részesülnek azon országrészek és helyi társadalmak, amelyek nem képesek a tudás társadalmába beilleszkedni és ebből kifolyólag végképp elvesztik kompatibilitásukat Európában. Másfelől szó lesz az Őrségről, amely úgy tűnik, sikerrel dacol az aprófalvasodás, a demográfiai erózió folyamatával; bár kisebb-nagyobb konfliktusok ott is terhelik a táj lakóinak életét. E félévben a Szabadegyetem némileg új arcát mutatja. Vendégeink között elismert művészeket is köszönthetünk, s alkotásaik segítségével a felvázoltak más megvilágításba kerülnek, érzékletesebbé és ezáltal emberközelibbé válnak. Jöjjenek el és gondolkodjunk együtt ebben a szemeszterben is, kicsit másként, mint ahogy eddig tettük, de reményeink szerint ismét sikeresen! A Területfejlesztési Szabadegyetem szervezői Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nyugat-magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar
Területfejlesztési Szabadegyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Bővebb információ: www.ktk.nyme.hu www.westpa.hu afabian@ktk.nyme.hu Szervezők Program október 21. 17 óra Helyszín: Területi egyenlőtlenségek, elszegényedés vagy esélyteremtés? Reintegrációs körzetek kialakításának lehetősége Magyarországon november 4. 17 óra Helyszín: Cigánynak lenni Magyarországon november 25. 17 óra Helyszín: Járt-e már Budapesten? Periférikus térségek erőfeszítései ormánsági tükörben december 9. 17 óra Helyszín: Színeváltozások. A természetvédelem és a turizmus tájalakító folyamatai az Őrségben
Területfejlesztési Szabadegyetem A leszakadó térségek és társadalmi csoportok problémája több évtizedes közmegegyezéses elhallgatás után a figyelem középpontjába került, másfelől azonban rendkívül szomorú, hogy mindez a vágyelvűség, a felelősségelhárítás, a hamis realizmus, a hagyományos magyar önsorsrontás forgatókönyve szerint történik. Ezekben a térségekben elsősorban a humántőke, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a közlekedés, a hírközlés és az informatika terén szükséges állami beruházásokat támogatni, mert ezek azok a területek, ahol ezt a piaci mechanizmusok - különösen a leszakadó térségekben - nem képesek automatikusan biztosítani. A leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatása nem valósulhat meg az általánosan érvényes szabályok szerint, hiszen éppen az országban általánosan érvényes mechanizmusok eredményezték e térségek gyorsuló ütemű leszakadását. Reintegrációs körzetek létrehozására lenne szükség, ahol az általánostól a szükséges mértékben eltérő szabályozók tennék lehetővé az e térségek felzárkóztatását szolgáló munkát. Mindehhez a jelenlegi hátrányos helyzetű kistérségek nem biztosítanak megfelelő intézményi keretet, hiszen még a leghátrányosabb helyzetű kistérség is meglehetősen heterogén, kedvezőtlen és kevésbé kedvezőtlen helyzetű településekből áll. A támogatásokat pedig rendre a kistérségi központ és a jobb érdekérvényesítési lehetőségekkel rendelkező önkormányzatok fölözik le, míg végül a legrosszabb helyzetű településeknek jóformán semmi sem jut. Vallja előadónk, Ladányi János profeszszor a Kritika társadalomelméleti és kulturális lap októberi számában megjelent írásában. Előadó: Prof. Dr. Ladányi János, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitikai Intézet Területi egyenlőtlenségek, elszegényedés vagy esélyteremtés? Reintegrációs körzetek kialakításának lehetősége Magyarországon 2008. október 21. 17 óra www.kritikaonline.hu www.uni-corvinus.hu www.socio.mta.hu Cigánynak lenni Magyarországon 2008. november 4. 17 óra www.eokik.hu www.pepita.hu www.ckoofanagykanizsa.hu A romakérdés, a társadalmi szegregáció nagyon komoly kérdése a szociológiának. A romák életét illetően történhetett volna jelentős változás de nem történt. Sem az intézményrendszerben, sem a mindennapokban, sem a kisebbség és a többség viszonyában nem változott a helyzet. Maradtak a súlyos problémák: a szegénység, a szegregáció, az előítéletek. Voltak ugyan kulturális események; néhány cigányzenekar ebben az évben is koncertezett; ismét átszervezések voltak a közigazgatásban; más felügyelet alá került a terület, de továbbra is maradt a romaügyi államtitkári pozíció; időnként megpróbálták megbuktatni az Országos Cigány Önkormányzat elnökét; néhány roma családot kilakoltattak; alakulgatott az immár sokadik középtávú intézkedéscsomag. Azonban a magyarországi roma emberek a kutatások szerint legalább olyan rosszul élnek és legalább olyan társadalmi megbecsülést élveznek, mint korábban. Igazából nem történt semmi szóra érdemes. Az előadás az elfecsérelt, ki nem használt időről, a helybenjárásról ad számot, amelyet az EÖKIK alapítvány több éves romakutatásainak recenziójaként is fogadhatunk. Vendégünk lesz még Jónás Tamás Herder-díjas költő, aki verseivel, prózáival keretet ad esténknek. Jónás Tamást romaköltőként emlegetik, de számára nem a roma származás az önazonosság-szervező erő, hanem a mikroszociális helyzet. Jónás Tamás kulturálisan egyáltalán nem azonosul a cigánysággal. Az ő költészetéből mindenféle cigányfolklór hiányzik, műveiben egy hátrányos szociális helyzetű értelmiségi lelki kínjairól olvashatunk. Ez adja a lírai én arcát, ez segíti szóhoz, ha mégoly átkozódó, panaszkodó szóhoz is. Előadók: Jónás Tamás Herder-díjas költő Zolnay János kutató, Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Hozzászóló: Váradi Istvánné elnökhelyettes, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Területfejlesztési Szabadegyetem Miként tudják az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott falvak lakói saját kezükbe venni sorsuk alakítását? A fentről elindított programokkal ellentétben miként lehet a reménytelenség közepette alulról építkezni? Helyben történő szakképzések beindításával és többek között szövetkezetek alapításával próbál tenni négy ormánsági falu legsúlyosabb problémájuk, a munkanélküliség ellen. Gondoskodó falu elnevezéssel Besence, Csányoszró, Gilvánfa és Nagycsány önkormányzata közös konzorciumot alapított. A társulásba tömörült falvakban felmérést végeztek, majd annak tapasztalatait is hasznosítva megoldást kerestek, melynek eredményeképpen negyvenegymillió forintos támogatást nyertek foglalkoztatási és falufejlesztési programjaikra. Az estét Pettendi Szabó Péter vetített képes előadása vezeti fel, amely bemutatja a hátrányos helyzetű térségekben élő emberek mindennapjait és a kialakult társadalmi kontrasztokat. Háttér Járt-e már Budapesten? című fotó- és videóprojektje az utóbbi évek egyik legegységesebben megítélt és legnagyobb sajtófigyelmet kivívó kortárs fotóművészeti alkotása, amely a nagyvárosban és a falvakban élők lehetőségei közötti különbség érzékletes ábrázolása mellett számos fontos médiaelméleti kérdést is felvet. Megérint és elgondolkoztat. Előadók: Pettendi Szabó Péter fotógráfus Pörös Béla programvezető, Gondoskodó Falu Program Hozzászólók: Ignácz József polgármester, Besence Szederné Kummer Mária, irodavezető titkár, Zalai Falvakért Egyesület Szekeres Jánosné, képviseletvezető, KSH Győri Igazgatósága Zalaegerszegi Kéviselet Járt-e már Budapesten? Periférikus térségek erőfeszítései ormánsági tükörben 2008. november 25. 17 óra http://besence.dunantulinaplo.hu www.zalaifalvak.hu Színeváltozások a természetvédelem és a turizmus tájalakító folyamatai az Őrségben 2008. december 9. 17 óra www.oriszentpeter.hu http://onp.nemzetipark.gov.hu http://www.rkk.hu/keti/bo.html Az Őrség karakteres tája Magyarországnak. Sajátos történelmi, néprajzi és földrajzi sajátosságaival a belföldi turizmus frekventált területévé vált, ugyanakkor a nemzeti park révén a hazai természetvédelem egyik legifjabb bástyája is. Egy olyan vidéke hazánknak, ahol a falusi és ökoturizmus valóban megoldást jelent(het) a hosszú évtizedek óta erodálódó falusi társadalmak gondjaira, és a már regisztrálható beköltözések, üdülő, ill. második lakást építők által demográfiailag is felfelé ívelhet pályája. 2008 nyarán Őriszentpéteren az önkormányzat támogatásával építész, környezetmérnök, közgazdász, természetvédelmi mérnök és turizmus-vendéglátás szakos hallgatók szakmai gyakorlaton vettek részt. A hallgatói vizsgálatok során feltárultak az őrségi táj használata során keletkező konfliktusok, amelyek kielemzésével a hallgatók hozzájárultak a város településfejlesztési koncepciójának továbbfejlesztéséhez. Miképp élik meg a lakosok a turizmus, a turisták és az újonnan beköltözők tájátalakító, táj-fogyasztó jelenlétét, illetve a nemzeti park táj- és természetvédő, azaz részben korlátozó-szabályozó tevékenységét? Milyen Őrség-kép él a régi és az új lakosok fejében, és milyen földrajzi imázzsal érkeznek a térségbe látogató üdülő-vendégek? Ezek a kérdések voltak a vezérfonalak az interdiszciplináris kutatás számára, amelynek eredményeit meghívott vendégeink segítségével a szabadegyetemi előadás keretében vitatjuk meg. Meghívott előadó: Dr. Beluszky Pál tudományos tanácsadó, MTA RKK KÉTI Budapesti Osztálya Előadók: Balázs Pál környezetmérnök szakos hallgató Budai Katalin turizmus-vendéglátás szakos hallgató Mocsi Ádám természetvédelmi-mérnök hallgató Nagy Nóra építőművész szakos hallgató Németh Laura közgazdász szakos hallgató Tóth Zoltán közgazdász szakos hallgató Hozzászóló: Őr Zoltán polgármester, Őriszentpéter
Bajnai Gordon miniszter Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Beke Marianna NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Bódi Ferenc MTA Politika Tudományok Intézete, tudományos főmunkatárs Bozzay Balázs BFH Kft, ügyvezető igazgató Budavári László Magyar Innovációs Szövetség, Innonet Győr Czinner Antal egyetemi tanár, tudományos igazgató, Heim Pál Gyermekkórház Csák Máté építész, műgyűjtő, akvarellista Debreczeni Ferenc Észak-alföldi RFÜ Kht., ügyvezető igazgató Dorogi Árpád Zsira község polgármestere Faragó László MTA RKK, főigazgató-helyettes Fódi Veronika NYME KTK diplomadíjas közgazdász Fodor Dóra Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Társulás, Munkaszervezet-vezető Fonyi Tamás gazdasági és logisztikai igazgató, Swedwood Sopron Bútor Kft. Gálné Kapás Márta Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Gergely Jenő egyetemi tanár, ELTE, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék Grundtner Gábor Felső és Közép Szigetközi Leader Akciócsoport Győrffy Gábor NYDRFÜ tanácsadó Harangozó Gábor Európai Parlament, képviselő (Regionális Fejlesztési Bizottság) Heil Péter Nemzeti Fejlesztési Hivatal, elnökhelyettes Hevér Andrea NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Hortobágyi T. Cirill OSB perjel atya, Pannonhalmi Főapátság Horváth Gyula egyetemi tanár, MTA RKK főigazgató Horváth Krisztina NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Kaufman Ilona NYME KTK Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet Kárpáti László, MTA MRTT Nyugat-dunántúli Tagozat vezetője Kerekes Attila városi főmérnök, Sopron Kiss Judit Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli Képviselete, képviselet vezető Kósa Lajos polgármester, Debrecen Kovács Katalin MTA RKK KÉTI osztályvezetője Körmendi Anna jogász, műgyűjtő Krisch Róbert ügyvezető igazgató, Roto Elzett Vasalatkereskedelmi Kft. Kulbert Zsófia NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Kuntner Ferenc Kőszeg város volt polgármestere Lados Mihály MTA RKK Lukács Amarilla NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Vendégeink voltak Vendégeink voltak Lukovich Tamás alelnök, Magyar Urbanisztikai Társaság, Lunk Tamás VitalPro KFT (ROP IH egykori vezetője) Márczis Márta Vidék Parlamentjének elnöke Márkus Judit NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Oroszlán György kutató professzor, NYME, Savaria Egyetemi Központ Páliné Keller Csilla Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Palkovits János polgármester, Fertőrákos Pálné Kovács Ilona MTA RKK DTI igazgató, IDEA Regionális Munkacsoport vezető Parragh László Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Payrits Ferenc Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Kópháza Polgár Tibor VÁTI Kht Radics László Répceszemere község polgármestere Rechnitzer János egyetemi tanár, MTA RKK NYUTI igazgató Rózsás Árpád Budapesti Corvinus Egyetem, Gyula város, főtanácsadó Salamon Zoltán ügyvezető igazgató, SAMAS Hungária Kft. Simone Hagenauer Ecoplus Alsó-Ausztria Gazdaságfejlesztési Ügynökség Surján László az Európa parlament képviselője Szabados Zsuzsanna FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület elnöke Székely Csaba vezérigazgató, GYSEV Rt. Szilágyi László főorvos, tulajdonos, elnök-vezérigazgató Szilágyiné Fodor Zsuzsanna tulajdonos, BW Pannonia Med Hotel Tama István Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság vezetője Tamás Pál egyetemi tanár, az MTA Szociológiai Kutató Intézet igazgatója Tarrósy István Pécs 2010 Európa Kulturális Főváros Irányító-egyeztető Tanács tagja Taschner Tamás Tourinform Sopron, irodavezető Timár Andrea NYME KTK, diplomadíjas közgazdász Tóth Imre Soproni Múzeum, igazgató Tóth Sándor minőségbiztosítási igazgató, AUTOLIV Kft. Törzsök Erika Európai Összehasonlító Kisebbség-kutatások Közalapítvány elnöke Velez Zoltán c. egyetemi docens, SZIE, Gödöllő, a Gazdasági Tanács elnöke Wild Róbert Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Fertőrákos Zongor Gábor Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, főtitkár