MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A munkaügyi szakigazgatásban dolgozó munkavállalók az MKKSZ tagjaiként általános munkavállalói érdekeik védelme és képviselete keretében sajátos foglalkozási és szakmai érdekérvényesítés céljából létrehozták az MKKSZ MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCS-át továbbiakban: MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT 1. Az MKKSZ Munkaügyi OSZT székhelye: Budapest, Abonyi u.31 2. Az MKKSZ Munkaügyi OSZT (továbbiakban: Tanács) f e l a d a t a i: a nem közvetlenül munkahelyi vagy területi érdekegyeztető és érdekvédelmi tevékenység körébe tartozó, a munkaügyi dolgozók anyagi és szociális érdekeit, valamint élet- és munkakörülményeit meghatározó intézkedések előkészítése során az alapszervezeti álláspontok összegyűjtése, összegzése és a megfelelő állami szerv felé való közvetítése; javaslatok, továbbá észrevételek tétele a Szociális és Munkaügyi és Munkaügyi Minisztérium (továbbiakban: minisztérium)és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) felé és az MKKSZ vezető szervei részére a munkaügyi szakigazgatásban dolgozókat érintő kérdésekben; tájékoztatást kér a minisztériumtól és az FSZH-tól minden olyan kérdésben, amely a munkavállalói érdekeket, a munkafeltételeket és az ezekkel összefüggő szakmai érdekeket érinti;
2 konzultációs fórumot szervez a tagságot érintő egyes intézkedések véleményezésére, az ezekkel kapcsolatos szakszervezeti feladatokra ajánlásokat tesz az alapszervezeteknek; dönt a tagság, illetve a Tanács egyes kérdésekkel kapcsolatos álláspontjának nyilvánosságra hozataláról. 3. A Tanács összetétele A Tanács a munkaügyi központok és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szakszervezeti alapszervezeteiből áll, melyet a választási legitimitással rendelkező titkárok, és az elnökség tagjai ( amennyiben azok nem titkárok) képviselnek. A képviseleti testület az elnökségi tagokkal bővített Titkárok Tanácsa. A Tanács önálló apparátussal, költségvetéssel nem rendelkezik. A működés feltételeit az MKKSZ központilag biztosítja költségvetése terhére. Üléseit szükség szerint, de legalább évente kétszer tartja. 4. A Tanács működési rendje a/ A munkaügyi dolgozók egészét érintő, általános érvényű intézkedés kormányzati kezdeményezése esetén a Tanács ülését lehetőség szerint haladéktalanul, ha ez nem lehetséges 8 napon belül össze kell hívni az intézkedéssel kapcsolatos álláspont kialakítása érdekében. b/ A Tanács az MKKSZ kongresszusán elfogadott program alapján, illetve a tényleges igényeknek megfelelően alakítja ki a munkaügyi dolgozókat érintő kérdésekre vonatkozó álláspontját. c/ A Tanács egyes kérdésekkel kapcsolatban ad hoc bizottságot hozhat létre. 5. A Tanács tagjainak {Titkárok Tanácsa és az elnökség tagjai (amennyiben azok nem titkárok)} feladatai rendszeresen részt vesznek az üléseken, elháríthatatlan akadály esetén a titkárt az ülésen teljes jogú eseti megbízott képviseli, képviselik alapszervezetük tagságát a Tanács munkájában, és erről rendszeres tájékoztatást adnak tagságuknak, segítik a Tanács álláspontjának kialakítását, munkájában aktívan közreműködnek, a tagság által szükségesnek ítélt témában javaslatot tehetnek, beszámolót kérhetnek, intézkedést kezdeményezhetnek, a Tanács tagjai folyamatosan beszámolnak az alapszervezetük vezető testületének, illetve tagságának tevékenységükről, az érdekérvényesítés terén elért eredményeikről. 6. A Tanács döntéshozatala A Tanács ajánlásait, állásfoglalásait a résztvevők egyszerű többséggel, nyílt szavazással alakítják ki. Amennyiben a Tanács a munkaügyi szakszervezeti tagok nevében képviselendő
3 általános állásfoglalást alakít ki, ennek elfogadásához a tagok 2/3-os szavazata szükséges (minősített többség). A Tanács egyes kérdésekben dönthet úgy, hogy álláspontját titkos szavazással alakítja ki. Az MKKSZ országos és területi szervei működése és döntései esetében általánosan érvényes szabályok, értelmező rendelkezések: a) Határozatképesség: a testület eredeti összlétszámának több mint fele jelen van. b) Egyszerű többség: a jelenlévők 50 %-a + 1 azonos tartalmú szavazat. c) Minősített többség: a testület eredeti összlétszámának 50 %-a + 1 azonos tartalmú szavazat. d) Szavazás módjáról az illetékes döntéshozó testület a vonatkozó szabályozások figyelembevételével a téma tárgyalását megelőzően dönt. Nyílt szavazás: a döntéshozó testület tagjai kézfelemeléssel (vagy más látható formában) az ülést vezető elnök által elrendelt időpontban egyszerre szavaznak. A szavazás eredményét nyilvános számlálás alapján az ülést vezető elnök állapítja meg és hirdeti ki. Titkos szavazás: a döntéshozó testület tagjai egymás számára nem látható módon (jellemzően írásos formában) szavaznak. Személyi döntéseknél több jelölt esetén általános szabályként titkos szavazást kell elrendelni. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a döntéshozó testület tagjai minősített többséggel a nyílt szavazásról döntenek. Titkos szavazás elrendelése esetén a szükséges technikai feltételekről az ülést vezető elnök gondoskodik. e) A szavazat tartalma szerint lehet: igen, amely szavazat az előterjesztéssel (javaslattal) való egyetértést jelenti, nem, amely szavazat az előterjesztés (javaslat) elutasítását, illetve azzal való egyet nem értést jelenti, tartózkodás, amely szavazat azt jelenti, hogy a szavazásra jogosult nem dönt az előterjesztés (a javaslat) elfogadásáról, vagy elutasításáról. A tartózkodás szavazatot sem az igen, sem a nem szavazatokhoz nem lehet hozzászámolni. Tartózkodás szavazatot csak nyílt szavazási módnál lehet leadni. A szavazatok tartalmát a szavazó nem köteles indokolni. f) A szavazás eredményének megállapítása és kihirdetése. A szavazás eredményét mindig számszerűen kell megállapítani. Nyílt szavazás esetén a szavazás eredményét általában az ülést vezető elnök állapítja meg. (Szükség esetén szavazatszámlálókat kérhet fel.) Titkos szavazás esetén a szavazás eredményét legalább háromtagú (a döntéshozó testület által - tagjai közül - választott) szavazatszámláló bizottság állapítja meg. A szavazás eredményét - minden esetben - az ülést vezető elnök hirdeti ki.
4 Kivételes esetben a szavazás eredményét a számszerűség mellőzésével (pl. látható többség) is meg lehet állapítani, ehhez azonban a döntéshozó testület felhatalmazása szükséges. A kihirdetett szavazási eredmény elleni észrevétel esetén a döntéshozó testület egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy elfogadja-e az észrevételt és megismételt szavazást rendel el, vagy elutasítja az észrevételt. g) Összeférhetetlenség: A döntéshozó testület tagja nem vehet részt a szavazatszámláló bizottság munkájában, ha a döntés személyét közvetlenül érinti. A Tanács a tagságra kötelező határozatot nem hoz. Álláspontja kialakításához a távollévők írásban is adhatnak javaslatot, ha akadályoztatásuk esetén alapszervezetük másik képviselőt nem küld. 7. Az Elnökség létrehozása (megválasztása) Az Elnökség Elnökből és 8 tagból áll. Az Elnökség tagjait a titkári tanács választja tagjai, vagy az általuk ajánlott - előző ciklusban - titkári funkciót ellátó, illetőleg a speciális ismeretekkel rendelkező szervezeti tisztségviselők közül egyszerű szótöbbséggel. Az Elnökség tagjainak jelölésénél, célszerű figyelembe venni, hogy minden régió - a szervezett tagok arányának megfelelően - képviselve legyen. Az elnökség tagjai egyben - a Munkaügyi OSZT részéről - az MKKSZ Országos Választmányának potenciális tagjai és kongresszusi küldöttek is. Az elnökség tagjainak mandátuma az MKKSZ kongresszusi időszakára szól, amely meghosszabbítható. Az elnökség tagjának mandátuma ezen kívül megszűnik: - lemondással, - visszahívással, - a tag halálával. 8. Az Elnökség feladatai és működése A - titkárok által készített írásos anyagok figyelembe vételével - elemzi a tagság élet- és munkakörülményeinek alakulását, javasolja a Tanácsnak a szükséges intézkedések megtételét; véleményezi a szakterület működési és gazdálkodási rendjére vonatkozó javaslatokat; tájékoztatást kér (és ad) az állami és társadalmi szervezetek vezetőitől a szakmai és anyagi érdekvédelmi kérdésekben; kezdeményezi az MKKSZ-nél a munkavállalói érdekvédelem szempontjából fontos közös kérdések vonatkozásában a közös javaslat kialakítását és a közös fellépést;
5 az alapszervezetek közvetlen munkahelyi érdekegyeztető, érdekvédő, érdekképviseleti és érdekérvényesítő munkájára ajánlásokat tesz; szervezi és végzi a döntések előkészítését, végrehajtását és ellátja az érdekképviselettel kapcsolatos feladatokat; részt vesz az MKKSZ vagy a munkáltatók képviselőjével, illetve egyes tagjaival tartott megbeszéléseken képviselője útján, ha a tárgyalandó téma a szakma dolgozóira vagy jelentős mértékben rájuk is vonatkozik; a munkáltatók képviselőjével, más állami vagy társadalmi szervekkel a szakmai szervezet dolgozói nevében az Elnökség képviselője önállóan tárgyal; az Elnökség tagjának szempontjából, az Mt. 28. -ában foglalt felsőbb szakszervezeti szervnek a Tanács minősül; Az Elnökség tevékenységét éves munkaterv alapján végzi. Munkatervben szereplő témakörre a Tanács bármely tagja javaslatot tehet; Az elnökség a végzett tevékenységéről írásban éves beszámolót készít, melyet a Tanács megvitat, majd elfogad. Az Elnökség képviseleti joggal megbízott tagjának beszámolási kötelezettsége van az Elnökséggel és a Tanáccsal szemben is. Az Elnökség szükség szerint ülésezik. Üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőt az Elnökség tagjai készítik, és egy példányban eljuttatják az MKKSZ titkárságára. 9. Az Elnök feladata és jogköre összehívja és vezeti az Elnökség üléseit; a külső kapcsolatokban közvetlenül képviseli a Tanácsot, és erről rendszeresen tájékoztatja az Elnökséget és a Tanács tagjait; részt vesz a tagságot érintő kérdések megtárgyalásában, illetve a szakma dolgozóit érintő kérdésekben önállóan tárgyal. Képviseleti megbízását a Tanács, illetve az Elnökség határozza meg. Képviseli a Tanácsot az MKKSZ Országos Választmányában; az Elnök feladata végrehajtásában az Elnökség tagjait bevonja, s ennek keretében az Elnökség tagjai eseti megbízások alapján önállóan tárgyalási, képviseleti joggal rendelkezhetnek; a Tanács képviseletével megbízott személy az állami szervekkel folytatott megbeszélésekről, egyeztetésekről az Elnökséget, illetve a Tanácsot egy héten belül köteles tájékozatni. Az Elnök amennyiben szükségesnek látja az általános tájékoztatás céljára a Tanács ülését soron kívül is összehívhatja. Budapest, 2009. március 4 MKKSZ Munkaügyi Szakigazgatásban Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa