Kerepes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011. (II. 4.) rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályozásáról Kerepes Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, 10. (1) bekezdésében, 37/D. (3) bekezdésében, 38. (9) bekezdésében, 43/B. (1) bekezdésében, 92. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az 1. (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az egyének és családok szociális biztonsága érdekében a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya E rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 3. (2)-(3) bekezdésében meghatározott eltérésekkel kiterjed Kerepes Nagyközség illetékességi területén életvitelszerűen élő, lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a Szt. 3. (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott személyekre. Az ellátások formái 2. (1) Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén e rendeletben meghatározott feltételek szerint a jogosult számára az alábbi pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg: a) átmeneti segély b) temetési segély c) krízis segély (2) Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén e rendeletben meghatározott feltételek szerint a jogosult számára az alábbi természetbeni szociális ellátásokat állapítja meg: a) átmeneti segély b) helyi ápolási díj c) helyi lakásfenntartási támogatás d) rendszeres szociális segély (3) Szociális rászorultság esetén a rendeletben meghatározott feltételek szerint a jegyző a jogosult számára közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg. Hatásköri szabályok 3. (1) A Képviselő-testület a rendelet 2. -ában meghatározott szociális támogatások megállapításával kapcsolatos feladat és hatáskörét az (1) bekezdés b) és c) pontja kivételével Egészségügyi és Szociális Bizottságára ruházza át. (2) A Képviselő-testület a rendelet 2. (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szociális támogatások megállapításával kapcsolatos feladat és hatáskörét a polgármesterre ruházza át. 1
Eljárási rendelkezések 4. (1) A rendelet 3. -ában meghatározott szociális ellátások iránti kérelmet év közben folyamatosan, az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet a Polgármesteri Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) benyújtani. (2) A kérelemhez a Szt. 9-10. -ában meghatározottak szerint csatolni kell az igénylő és családja jövedelemviszonyairól szóló igazolást. (3) Azon kérelmezőnek, illetve családtagnak, aki jövedelemmel nem rendelkezik, e tényről írásban kell nyilatkoznia. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások Bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételei 5. (1) A bérpótló juttatásra jogosult személy köteles az Szt. 33. -ában foglaltakon túl - a jogosultság egyéb feltételeként - lakókörnyezete rendezettségét biztosítani az alábbiak szerint: a) az általa lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, b) a lakáshoz tartozó udvar, kert tisztán tartása, c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozása, tisztán tartása, szemét-és gyommentesítése, e) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának folyamatos biztosítása, f) a lakás rendeltetésszerű használata, ennek keretében ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása, higiéniájának biztosítása, eb) a vizes helyiség, WC rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése, g) az ingatlan,valamint a hozzá tartozó kert és udvar rágcsálóktól, kártevőktől valómentesítése, h) állattartásra vonatkozó szabályok betartása. (2) A bérpótló juttatásra jogosult személy (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését a Hivatal a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével ellenőrzi. (3) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a jogosult az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének felszólítást követően sem tesz eleget, a bérpótló juttatás folyósítását és az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni. Rendszeres szociális segélyre vonatkozó külön rendelkezések 6. (1) Rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki - szakorvos által igazoltan a) egészségi állapotára való tekintettel nem képes eleget tenni az Szt. 36. (2) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettségének, vagy 2
b) veszélyeztetett terhes. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellátás a jogosult kérelmére, az Szt. 37. (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint, a jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg. 7. (1) Az Szt. 37. (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltétele a jogosult együttműködése a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban: az együttműködésre kijelölt szerv). (2) Az együttműködés keretében a jogosult a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet, b) az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi nyilvántartásba vételét, c) az együttműködésre kijelölt szervvel beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik és d) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat, e) havonta 4 alkalommal az együttműködésre kijelölt szervnél, az általa meghatározott időpontban megjelenik. (3) A jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségén túl köteles együttműködni az önkormányzattal a jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában. (4) Az együttműködésre kijelölt szerv a) a jogerős határozat alapján az együttműködésre jelentkezőt nyilvántartásba veszi, b) a kötelezett megjelenési kötelezettsége teljesítésnek elmulasztása esetén annak okát a határidő leteltét követő 8 napon belül megvizsgálja, és megállapításairól írásban tájékoztatást küld az önkormányzat részére, c) a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg tájékoztatja az együttműködésre kötelezettet az együttműködési kötelezettség feltételeiről és menetéről, a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a program típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, d) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a kötelezett bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban szerződést köt, e) a szerződés megkötéséről 8 napon belül írásban értesíti az önkormányzatot, f) 8 napon belül írásban értesíti az önkormányzatot, ha a kötelezett a szerződés aláírását önhibájából elmulasztja és azt felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy megtagadja, g) folyamatosan kapcsolatot tart a segélyezettel, segítséget nyújt számára a program betartásának és sikeres végrehajtásának érdekében, h) a program végrehajtása során szükség szerint, de legalább évente írásos értékelést készít, ha kell, azt módosítja, i) a program befejezésével azt értékeli és lezárja, ha szükséges, javaslatot tesz az elkövetkező időszakra vonatkozóan. 8. (1) a beilleszkedést segítő programok a jogosult szociális és mentális helyzetéhez igazodva az alábbiak lehetnek: a) szocializációs program, melynek célja az egyénnek és környezetének megfelelő, egyéni és családi életstratégiák kialakításának elősegítése, b) munkaerő-piaci esélynövelő program, melynek célja az egyén visszavezetésének elősegítése az aktív foglalkoztatási szférába. 3
9. (1) A jogosult részéről az együttműködési megállapodás megszegésének minősül az Szt. 36. (2) bekezdésében foglaltakon túl, ha a) a 7. (2)bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget b) a 7. (2) bekezdés b- e) pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesíti és mulasztását nem igazolja, illetve annak felszólítás ellenére sem tesz eleget. 10. Helyi lakásfenntartási támogatás (1) Az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg annak a szociálisan rászorult személynek, családnak az általa lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez a) akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás összjövedelmének 30 %-t meghaladja, b) egyedül élő személy esetében jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás összjövedelmének 25 %-t meghaladja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl a helyi lakásfenntartási támogatás további jogosultsági feltétele, hogy a kérelmező a lakott lakás egészét lakás céljára használja. 11. (1) A lakásfenntartás elismert havi költsége a kérelemmel érintett lakás elismert nagyságának és az egy négyzetméterre jutó elismert költségnek a szorzata. (2) A lakásfenntartási támogatás 1 nm-re jutó, helyben elismert havi költsége 500,-Ft. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság a) 1-2 fős háztartás tekintetében 80 m², b) 3 vagy több fős háztartás esetében 120 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege a) egyszemélyes háztartás esetén 3.000.-Ft, b) többszemélyes háztartás esetén 2.500.-Ft. (5) A lakásfenntartási támogatás összege kizárólag természetben, közvetlenül a szolgáltatóhoz vagy bérbeadóhoz történő folyósítás útján nyújtható. 12. (1) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (2) A kérelem az év folyamán bármikor benyújtható, a támogatás a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően illeti meg. (3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 20. -ában meghatározott iratokat. Helyi ápolási díj 13. (1) Az Szt. 43/B. (1) bekezdésében meghatározott személy részére az Szt. 41-43. -ainak figyelembe vételével az önkormányzat méltányosságból ápolási díjat állapít meg, feltéve, hogy a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, 4
b) egyedülálló esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg. (2) Az ápolási díj összegére az Szt. 44. (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében meghatározottak az irányadók. (3) Nem állapítható meg ápolási díj, illetve az ellátást meg kell szüntetni, ha az ápoló a) a helyszíni szemle vagy a felülvizsgálat lefolytatását szándékosan gátolja; b) az ápolási kötelezettségét nem teljesíti. (4) A (3) bekezdés b) pontja alkalmazásában az ápolási tevékenység nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy a) több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeit nem biztosítja, c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzését elmulasztja. Átmeneti segély 14. (1) Az Szt. 45. (1) bekezdésében meghatározott átmeneti segély annak a rászoruló személynek nyújtható, akinek a) családjában az egy főre jutó havi nettójövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-t. (2) Átmeneti segély a) természetbeni, vagy b) pénzbeli támogatás formájában nyújtható. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, természetbeni támogatást a kérelmező szükséglete szerint a) élelmiszervásárlási utalvány, b) ruházati vásárlási utalvány, c) tüzelő, d) közüzemi díj, e) étkezési térítési díj, f) gyógyszertámogatás formájában kell nyújtani. (4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzbeli támogatást kizárólag a) a kérelmező vagy hozzátartozója kórházi kezelése, b) a kérelmező vagy hozzátartozója tartós betegsége, c) elemi kár bekövetkezése esetén lehet megállapítani. (5) A (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában az Szt. 41. (3) bekezdés b) pontja az irányadó. (6) A kérelmező a) a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosultsági feltétel meglétét kórházi beutalóval vagy zárójelentéssel, b) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági feltétel meglétét háziorvosi igazolással, c) a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogosultsági feltétel meglétét hivatalos tűzoltóság, biztosító által kiállított - igazolással köteles igazolni. 15. (1) A 14. (3) bekezdés a), e) pontjában, és a (4) bekezdés b) pontja alapján meghatározott támogatás havi rendszerességgel is nyújtható. (2) A havi rendszerességgel folyósított támogatás időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg. 5
16. (1) 14. (4) bekezdés a) és c) pontja alapján nyújtott támogatás krízissegély formájában is megállapítható, feltéve, hogy a kérelmező a 14. (1) és (4)-(6) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeknek megfelel. Temetési segély 17. (1) Az Szt. 46. (1) bekezdésében meghatározott személy részére temetési segély állapítható meg, feltéve, hogy a) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, b) egyedül élő esetében a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg és a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál. (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 120.000.-Ft. (4) Az Szt. 46. (2) bekezdésében foglaltakon túl nem részesíthető temetési segélyben az a kérelmező, akinek az elhunyt személlyel tartási, öröklési, vagy életjáradéki szerződése volt. (5) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 32. -ában felsorolt iratokat. Közgyógyellátás 18. (1) Az Szt. 50. (1)-(2) bekezdésében meghatározott személyeken túl közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászoruló személy is, aki a) fogyatékossági támogatásban részesül, munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, 50%- os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdésének a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetében annak 300%-át nem haladja meg és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át meghaladja, vagy b) havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetében annak 200%-át. c) Különösen indokolt esetben, ha a környezettanulmány készítése során megállapítható, hogy kérelmező szociális és egyéb körülményei indokolják, a hatáskör gyakorlója eltérhet az (1) bekezdésben foglaltaktól, feltéve, hogy a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 % -át és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetében annak 300 %-át. (2) A közgyógyellátás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 35. -ában felsorolt iratokat. 6
Záró rendelkezések 19. (1) Ez a rendelet - a 14. (3) bekezdés a)-b) pontjában foglalt kivétellel 2011. február 4-én lép hatályba. Rendelkezéseit, amennyiben az a kérelmező számára kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. (2) A rendelet 14. (3) bekezdés a)-b) pontja 2011. április 1-én lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 15/2006. (IV.28.) rendelet és az azt módosító 9/2007.(III.29.); 2/2008.(II.4.); 13/2008.(VI.10.); 9/2009.(V.5.); 21/2009.(IX.7.) és 23/2009.(X.29.) rendelet. Kerepes, 2011.január 25. Franka Pál Tibor polgármester Oláh János jegyző Kihirdetve: 2011. február 4. Oláh János jegyző 7