Rákóczifalva Város Képviselő-testületének 15/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdés b.) pontjában, 26. -ában, 32. (1) b) pontjában, és a (3) bekezdésében, 37/A. (3) bekezdésében, 45. (1) bekezdésében, 46. (1) bekezdésében, 47. (2) bekezdésében, 50. -ának (3) bekezdésében, 92. (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselő-testület) a helyi sajátosságokat figyelembe vételével meghatározza az általa biztosított egyes szociális ellátások formáit, jogosultsági feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét. Hatásköri rendelkezések 2. (1) A képviselő-testület saját hatáskörben az alábbi pénzbeli szociális ellátásokat biztosítja: a) átmeneti segély, b) temetési segély. (2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott átmeneti segély megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén visszafizetés elrendelésére vonatkozó hatáskörét az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottságára (továbbiakban: bizottság) ruházza át, azzal a feltétellel, hogy a polgármester az állampolgárok élet-, és vagyonbiztonságát veszélyeztető élethelyzetekben, valamint elemi csapás, és következményeinek elhárítása érdekében éves szinten 500.000,- Ft-ig átmeneti segélyt nyújthat. (3) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott temetési segély megállapítására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
Eljárási rendelkezések 3. (1) E rendeletet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel (a továbbiakban: Sztv.) és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kel alkalmazni. (2) Az e rendeletben szabályozott és a képviselő- testület saját hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, Rákóczifalva Város Polgármesteri Hivatalánál (továbbiakban: polgármesteri hivatal) lehet benyújtani. (3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni. (4) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemszámítás tekintetében Sztv. 10. (2) - (5) bekezdését kell alkalmazni. (6) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. A rendszeres pénzellátásokat az alábbi dokumentumokkal kell igazolni: a) a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről kiállított munkáltatói igazolással, b) az álláskeresési támogatást az azt megállapító határozattal, valamint a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás kifizetetését igazoló szelvénnyel vagy folyószámla kivonattal, c) a saját háztartásban nevelt, nappali tagozaton tanuló gyermek esetében 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolással, amelynek tartalmaznia kell a folyósított ösztöndíj összegét is, d) elvált, vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermektartásdíjat a rendelkező jogerős bírói ítélet másolatával, és a tényleges gyermektartásdíjról szóló igazolással, nyilatkozattal, illetve a gyermektartásdíj megelőlegezéséről szóló gyámhivatali határozattal, valamint a népesség nyilvántartás adatainak felhasználásával, e) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lappal és egy nyugdíjszelvénnyel, f) családtámogatási ellátások esetén a folyósítást igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,
g) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentummal vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolással, h) a vállalkozásból származó jövedelem esetén, lezárt adóévről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolással, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolással vagy a vállalkozó nyilatkozattal, i) Egyéb nem havi rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozatát kell elfogadni. (7) Amennyiben a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága felől kétség merül fel, a polgármesteri hivatal jogosult környezettanulmányt készíteni. (8) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőről, ha az életkörülményeiről a képviselő-testületnek hivatalos tudomása van, vagy a kérelmező korábbi ügyében készült környezettanulmány 30 napnál nem régebbi, és életkörülményeiben nem feltételezhető lényeges változás. (9) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Bizottságot a polgármesteri hivatalon keresztül. (10) A szociális ellátások felhasználásának ellenőrzéséről a bizottság, valamint a polgármester gondoskodik. Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzését, lebonyolítását elősegíteni és az ellenőrzést végzővel együttműködni a kért adatok rendelkezésre bocsátásával és a szociális ellátás cél szerinti felhasználásának igazolásával. Természetben nyújtott ellátások eljárási szabályai 4. (1) Az átmeneti segély és a temetési segély természetbeni szociális ellátásként is megállapítható. (2) Az (1) bekezdésben szereplő ellátások természetben történő folyósítása esetén a Sztv. 47. -ának (3) bekezdésében megállapított szabályokat kell alkalmazni a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás kivételével. 5. (1) A 2. -ban meghatározott képviselő-testületi szervek átruházott hatáskörben a Sztv. 17. (1) bekezdésében foglaltak megvalósulása esetén a csökkentésre és elengedésre vonatkozóan Sztv. 17. (4) bekezdésében meghatározott értékhatár figyelembevételével járhatnak el. (2) A 2. -ban meghatározott képviselő-testületi szervek a hatáskörébe tartozó szociális ellátások jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőjének legfeljebb 1 évre részletfizetést biztosíthat. 1 évet meghaladó részletfizetés esetén az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével megemelt összegben kell visszafizetni a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátást.
II. fejezet A szociális gondoskodás rendszere Együttműködési eljárás rendszeres szociális segélyben részesülő személyek részére 6. (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központjával együttműködni köteles, melyről a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni. (2) Rákóczifalva Város Önkormányzatával (továbbiakban: önkormányzat) való együttműködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a) az önkormányzatnál adatait és adatainak megváltozását 15 napon belül bejelenteni, b) a segélyre való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni. (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkozatott személy köteles a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központja (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) segítő szolgáltatását igénybe venni, illetve együttműködni az alábbiak szerint: a) nyilvántartásba vétel céljából az együttműködésre kijelölt szervhez bejelentkezni, adatait és azokban bekövetkezett változásokat 15 napon belül közölni, b) a beilleszkedési programról írásban megállapodni az együttműködésre kijelölt szervvel, c) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (4) A beilleszkedést segítő program tartalmazza, hogy a nem foglalkoztatott személy köteles az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra. (5) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy köteles részt venni az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett beilleszkedést segítő programban. (6) Beilleszkedést segítő programok az alábbiak: a) egyéni képességeket fejlesztő programok, b) életmódot formáló tanácsadás, c) munkavégzésre irányuló felkészítő egyéni tanácsadás. (7) A polgármester az együttműködési kötelezettség betartását évente felülvizsgálja. (8) Az együttműködés megszegésének minősül, ha
a) a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködésre kijelölt szervnél nem jelenik meg, nem veteti nyilvántartásba magát és távolmaradásának okát nem igazolja, vagy b) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti. Átmeneti segély 7. (1) Átmeneti segélyben részesül, aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek, akiknek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át. (2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Ha a kérelmező a) hosszabb kórházi ápolással járó tartós táppénzes állományba kerül, b) súlyos, 3 hónapot meghaladó ápolást igénylő betegségben szenved, c) 3 hónapot meghaladó gyógyulási időszakú balesetet szenved, d) elemi kárt szenved, az egy főre jutó havi családi jövedelemhatár számításánál az (1) bekezdésben meghatározott összegtől legfeljebb 200%-kal el lehet térni. (4) Az átmeneti segély évente legfeljebb két alkalommal adható, egyszeri összege nem lehet kevesebb 3.000 Ft-nál, de nem haladhatja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegét. Az átmeneti segélyt vissza nem térítendő támogatásként kapja a rászoruló. Ezen rendelkezés mind a polgármesterhez, mind pedig a Bizottsághoz benyújtott kérelmekre vonatkozik. (5) Indokolt esetben a Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott maximumtól évente egy alkalommal eltérhet. (6) A polgármester köteles a hozzá beérkező kérelmeket 3 munkanapon belül elbírálni és az általa nyújtott átmeneti segélyről a soron következő képviselőtestületi ülésen beszámolni. (7) Amennyiben a polgármester kimerítette az éves szinten biztosított keretösszeget, a hozzá benyújtott kérelmeket továbbítja a bizottsághoz. (8) A kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetet bizonyító, valamint a kérelemben foglalt állításokat igazoló dokumentumokat (pl.: közüzemi számla, orvosi igazolás, táppénzes állomány igazolása, rendőrségi
jegyzőkönyv, stb.). (9) Aki ápolási díjra nem jogosult, vagy nem részesül rendszeres pénzbeli ellátásban legfeljebb hat hónapig, aki ápolás céljából fizetés nélküli szabadságát tölti, annak időtartamára átmeneti segélyben részesíthető. Temetési segély 8. (1) Temetési segélyt állapít meg annak az állandó lakcímmel rendelkező rákóczifalvi lakosnak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át, és aki nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban. (2) A temetési segély összege megegyezik a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ával. (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 2012 évben 180.000 Ft. (4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalhoz. (5) Aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott kérelméhez, a kérelme benyújtásával egyidejűleg mellékelnie kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 32. (1) bekezdésében felsoroltakat. 9. (1) A polgármester a köztemetés költségének 50% feletti részének kifizetése alól mentesíti az elhunyt személy közeli hozzátartozóját az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) családban élő esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150% - át, egyedül élő személy esetén annak 200% - át, b) valamint nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban. (2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező a) hosszabb kórházi ápolással járó táppénzes állományba kerül, vagy b) súlyos, 3 hónapot meghaladó ápolást igénylő betegségben szenved, vagy
c) 3 hónapot meghaladó gyógyulási időszakú balesetet szenved, vagy d) háztartásában nagyobb összegű váratlan vagy nem tervezhető kiadás keletkezik, vagy e) elemi kárt szenved, vagy f) más szociális ellátásra nem jogosult (3) Határozatban kell meghozni a menetesítésről szóló döntést. III. fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások Közgyógyellátás 10. Közgyógyellátásra jogosult, aki a Sztv. 50. (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon kívül az a szociálisan rászorult személy, akinek az egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) családban élő személy esetén 150 %-át, b) egyedül élők esetében 200 %-át, amennyiben a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át. IV. fejezet Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások 11. (1) Az önkormányzat tagja a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásnak, melynek keretében a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központon keresztül biztosítja, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat. (2) Az önkormányzat az étkeztetéssel, a házi segítségnyújtással, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, a családsegítéssel, a támogató szolgáltatással, a nappali ellátással, a közösségi ellátással és az Idősek Bentlakásos Otthonával kapcsolatos hatásköreit a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásra ruházza át. (3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért fizetendő intézményi térítési díjat, és az Idősek Bentlakásos Otthonával kapcsolatos rendelkezéseket Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése által elfogadott a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások térítési díjainak megállapításáról szóló 14/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelet szabályozza.
V. fejezet Záró rendelkezések 12. (1) Ez a rendelet 2012. május 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 3/2007. (II. 21.) számú rendelete és annak valamennyi módosítása. Rákóczifalva, 2012. április 26. Krizsán József polgármester Török István jegyző Záradék: A rendeletet a Képviselő-testület 2012. április 26-i ülésén fogadta el. A rendelet 2012. április 27-én került kihirdetésre. Török István jegyző
I N D O K O L Á S A rendelet szerint a rendelet hatálya a település közigazgatási területére terjed ki. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 6. (1) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Rendeletben csak akkor kell szabályozni a területi hatályt, ha az a Jat. 6. (1) bekezdésétől eltérő, ezért a rendelet a Jat. 6. (1) bekezdésébe ütközik. A rendelet több szakasza a Jat. 3. -ába ütközik, mivel megismétli a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) rendelkezéseit. A rendelet több szakasza gondolatjeles felsorolásokat tartalmaz. A rendelet ezen szakaszai nem felelnek meg az IRM rendelet 46. (1) és 48. (1) bekezdését, mivel a bekezdést pontokra kell tagolni, és a pontokat a latin ábécé kisbetűivel és a ) jellel vagy pozitív egész számokból képzett arab sorszámokkal kell megjeleníteni. Az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Sztv.) 10. (1) bekezdése alapján ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza. A rendelet csak hivatkozott az Sztv. 10. (2) bekezdése szerint benyújtható igazolásokra, de a nyilatkozat és igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait nem határozta meg. A rendelet értelmében az egyes szociális ellátások hivatalból is adhatóak, mely a pénzbeli ellátások esetén az Sztv. 32. (1) bekezdésébe ütközik. A hivatkozott rendelkezés kimondja, hogy ha a törvény másként nem rendelkezik a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások kérelem alapján igényelhetőek. A rendelet nem tartalmazza a képviselő- testület hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályait, mely nem felel meg az Sztv. 32. (3) bekezdésének, mely kimondja, hogy ha e törvény másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. A Sztv. 32. (1) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátás esetén az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell előterjeszteni a pénzbeli ellátások iránti igényt. A helyi rendeletben a Polgármesteri Hivatal Hatósági Csoportja került megjelölésre, amely a jelenleg hatályos Ötv. 9. (2) bekezdése alapján nem tekinthető önkormányzati szervnek.
Önkormányzati szervek az Ötv. 9. (2) bekezdése szerint a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselőtestület hivatala. A rendelet nem rendelkezik az aktív korúak ellátásánál a beilleszkedést segítő programok típusairól. A rendelet nem felel meg az Sztv. 37/A. (3) bekezdésének, mely szerint az önkormányzatnak rendeletben kell szabályoznia az együttműködési eljárás szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit. A rendelet az Sztv. 37/B. (1) bekezdésének d) pontja alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személyre is hivatkozik az együttműködési kötelezettség és a beilleszkedést segítő program szabályozásakor. A rendelet tévesen utal az Sztv. 37/B. (1) bekezdésének d) pontjára, ugyanis a 37/B. a rendszeres szociális segély folyósítása szüneteléséről rendelkezik, és a szakasznak nincs d) pontja. A rendszeres szociális segélyre való jogosultság esetköreit az Sztv. 37/B. (1) bekezdése tartalmazza. Mindez nem felel meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményének. Az Sztv. 37/A. (3) bekezdése értelmében a települési önkormányzat rendeletben szabályozza az együttműködés megszegésének eseteit. A rendelet az Sztv. 37/A. (3) bekezdésébe ütközően nem rendelkezik a rendszeres szociális segélyre jogosultak tekintetében az együttműködés megszegésének eseteiről. A rendelet a temetési segély megállapíthatóságáról rendelkezik. A feltételes mód használata nem felel meg az IRM rendelet 3. (2) bekezdésének. A Sztv. 92. -a, valamint a 140/C. - a alapján személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályozást a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásának társulási megállapodásában kijelölt önkormányzat rendelete tartalmazza, azt a kettős szabályozás elkerülése érdekében az egyes települések rendeletei nem ismételhetik meg. A helyi rendelet újra alkotása a fent részletezett indokok miatt vált szükségessé.