BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ALPOLGÁRMESTERE Készült a 2013. december 11. napján tartandó képviselő-testületi ülésre Készítette: Erdősné Kocsis Helga Humán ügyosztályvezető ÖNKORMÁNYZAT Tárgy: Javaslat a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a gyermekek és fiatal felnőttek számára megállapítható pénzbeli támogatásokról szóló rendelet megalkotására Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvény 2014. január 1. napi hatállyal módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) egyes rendelkezéseit. A Szt., valamint a Gyvi. módosításának célja az önkormányzati segély kialakítása, ezáltal az ellátást igénybevevők számára a szociális ellátórendszer átláthatóbbá, közérthetőbbé tétele. Az önkormányzati segély kialakítása során az egyaránt válsághelyzetek kezelését szolgáló átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az ellátások egyszerűsítése érdekében összevonásra kerül, szabályait a Szt. tartalmazza. Az önkormányzati segély feltételrendszerét - az összevonással érintett ellátásokhoz hasonlóan - a képviselő-testület állapítja meg az Szt.-ben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. A képviselő-testület mérlegelési jogkörébe tartozik annak szabályozása, hogy milyen feltételekkel nyújthatóak az egyes ellátások, és az önkormányzatok döntése az is, hogy az egyes ellátások biztosítására mekkora összeget terveznek a rendelkezésükre álló kereten belül. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az átmeneti segélynél és a temetési segélynél a Szt. rendelkezése értelmében a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülélő esetén annak 150%-ánál alacsonyabb nem lehetett. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás jövedelemhatára vonatkozásában a Gyvt. ilyen jellegű korlátozást nem tartalmazott. Ennek megfelelően kerültek meghatározásra az átmeneti segély, temetési segély vonatkozásában a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 12/2009. (III. 17.) önkormányzati rendeletben, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében pedig a gyermekek és fiatal felnőttek számára megállapítható pénzbeli támogatásokról szóló 20/2009. (VI. 4.) önkormányzati rendeletben a részletes jogosultsági feltételek, jövedelemhatárok és eljárási szabályok.
Az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összevonásával létrehozandó önkormányzati segély szabályait a 2014. január 1. napjától hatályos Szt. tartalmazza, ezért a Gyvt. rendkívüli gyermekvédelmi támogatással összefüggő rendelkezései hatályon kívül helyezésre kerültek. Az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozás a három korábbi ellátás sajátosságait figyelembe véve, az átmeneti segély törvényi szabályainak alapulvételével került kidolgozásra. A 2014 januárjától hatályos Szt. szerint az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatár önkormányzati rendeletben szabályozott mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál nem lehet alacsonyabb. Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos rendeleteinkben megállapított jövedelemhatárok az új szabályozásnak is megfelelnek, mivel azok korábban is a törvényben előírtnál kedvezőbben kerületek meghatározásra, az egyes ellátások összevonásával kialakított önkormányzati segély vonatkozásában a jelenleg hatályos jövedelemhatárok megváltoztatása nem indokolt. A támogatások átláthatóbbá tétele érdekében, - mivel jelenleg az átmeneti segély és a temetési segély a szociális rendeletben, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pedig a gyermekvédelmi rendeletben van szabályozva - célszerű e két rendeletben szabályozott ellátásokat - az önkormányzati segélyt is magába foglaló - egyetlen rendeletbe összevonni. E szempont figyelembevételével készült el a jelenlegi rendelet-tervezet, amely fentieknek megfelelően - néhány apró módosítást kivéve - elsősorban technikai átalakításokat tartalmaz, azaz az egyes ellátások jogosultsági feltételei, jövedelemhatára, éves adható összege változatlan marad. Mint fentebb említettem, a Szt.-ben az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozás az átmeneti segély törvényi szabályainak alapulvételével kerüh kidolgozásra, ennek nyomán a rendelet-tervezetben is a jelenlegi átmeneti segély jövedelemi feltételeivel megegyező módon került meghatározásra az önkormányzati segély jövedelemhatára is, ami egyébként megegyezik a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás jövedelem határával. A temetés költségeihez való hozzájárulásként adható önkormányzati segély jövedelemhatára viszont a jelenlegi temetési segély jövedelmi feltételeivel egyezik meg, azaz magasabb összeghatár alkalmazásával került megállapításra. Budapest Főváros Kormányhivatala - jelenlegi jogszabályi változással összefüggő - módszertani tájékoztatója szerint, tekintettel arra, hogy az önkormányzati segély a három segélytípus összevonásával három eltérő élethelyzetet kezel, nincs akadálya annak, hogy az egyes élethelyzetekben nyújtott önkormányzati segély esetében eltérő jövedelmi feltételek érvényesüljenek. A hatályos rendelet és a rendelet-tervezet is figyelembe veszi az éves adható segélykeret meghatározásánál azt, hogy a támogatott család milyen egyéb szociális ellátásokban részesül. Figyelemmel arra, hogy a Kormány és a Parlament döntése alapján végrehajtott - a lakosság közüzemi kiadásait jelentősen mérséklő - 20 %-os rezsicsökkentést a szilárd tüzelővel fűtők - fűtési számla hiányában - nem tudják maradéktalanul igénybe venni, indokolt az ő helyzetüket is segíteni azzal, hogy a természetbeni juttatásként nyújtott szilárd tüzelő összege az éves segélykeretbe nem kerül beszámításra, a szociálisan rászorulóknak korlátlanul adható, ezáhal a téli krízishelyzetek megelőzhetők.
Jelenleg a tűzifa formájába nyújtott átmeneti segélyben részesülők éves segélykerete - tekintettel a természetbeni tűzifa juttatásra alacsonyabb összegben kerül meghatározásra, ezért a rendelet-tervezet a fával, szénnel fűtő lakosság számára a korábbi szabályokhoz képest kedvezőbb feltételeket teremt. A jelenlegi rendeletalkotás célja az önkormányzati segély részletszabályainak kidolgozásán túl, a 2014. január 1. napjától hatályos Szt.-vel és Gyvt.-vel való összhang megteremtése, másrészt a gyakorlati tapasztalatok - fentieknek megfelelő - rendeletbe építése. Azzal, hogy a rendelet-tervezetben meghatározott önkormányzati segély jogosultsági feltétele és az éves adható keret összege jelentős részben a jelenleg hatályos rendelet szabályait követi, az önkormányzati segély költségvetési vonzata is biztonságosabban meghatározható a jelenlegi - összevonás előtt álló" - ellátásokra fordított kiadások alapul vételével. Új elemként kerül be a rendelet-tervezetbe a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben szabályozott szociális temetés, melynek részletszabályait e törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet tartalmazza. A lakosság tájékoztatása, valamint a hatáskör átruházásának szüksége azonban indokolttá teszi ezen támogatási formát is nevesíteni a rendeletben. A rendeletalkotás hatásának vizsgálata a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. -a alapján az alábbiak szerint megtörtént: A szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekek és fiatal felnőttek számára megállapítható pénzbeli támogatásokról szóló rendelet megalkotása jelentősen hozzájárul az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő családok szociális problémáinak enyhítéséhez, mindemellett a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremt a szénnel, fával fűtő lakosság számára. A rendelet megalkotásának és alkalmazásának egészségügyi és környezeti hatásai nem mérhetőek, a rendelet-tervezet végrehajtásának személyi, tárgyi feltételei rendelkezésre állnak. A támogatások fedezetét az önkormányzat 2014. évi költségvetésében szükséges biztosítani. Fentieknek megfelelően a mellékelt rendelet-tervezetet terjesztem a tisztelt Képviselő-testület elé! Rendeleti javaslat: Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete megalkotja a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a gyermekek és fiatal felnőttek számára megállapítható pénzbeli támogatásokról szóló.../2013. ( ) önkormányzati rendeletét. (elfogadása minősített szótöbbséget igényel az SZMSZ 18. (2) bekezdés a) pontja alapján) Budapest, 2013. november 20. l ( r O ^ ^ Dr. Csomor Ervin alpolgármester
Láttam: Ancsin László jegyző Az előterjesztést tárgyalására kijelölt bizottság: Egészségügyi és Szociális Bizottság Melléklet: 1. a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a gyermekek és fiatal felnőttek számára megállapítható pénzbeli támogatásokról szóló rendelet-tervezet 2. a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 12/2009. (III. 17.) önkormányzati rendelet 3. a gyermekek és fiatal felnőttek számára megállapítható pénzbeli támogatásokról szóló 20/2009. (VI. 4.) önkormányzati rendelet
Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat.../2013. ( ) önkormányzati rendelete a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint a gyermekek és fiatal felnőttek számára megállapítható pénzbeli támogatásokról Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. (4) bekezdés c) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. (1) bekezdésében, a 25. (3) bekezdés b) pontjában, a 43/B. (1) bekezdésében, a 48. (4) bekezdésében és az 50. (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. (2) bekezdésében foglahakra - az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátások 1. A fejezet hatálya 1. E fejezet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVI. kerületében bejelentett lakóhellyel, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, tartózkodási hellyel rendelkező azon természetes személyekre, akik egyben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. -ának személyi hatálya alatt állnak. 2. Az egyes ellátásokra vonatkozó különös rendelkezések Önkormányzati segély 2. (1) Önkormányzati segélyt annak a személynek lehet nyújtani, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. (2) Önkormányzati segély megállapítható gyógyszer támogatásként is, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként. (3) Önkormányzati segély természetbeni juttatásként - a Budapest Főváros XVI. kerületi önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) rendelkezésére álló készlet erejéig - tűzifa formájában is nyújtható. (4) Önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 150 %-át, egyedülélő esetén annak a 200 %-át nem haladja meg.
CL (5) Az egy alkalommal adható önkormányzati segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 %-át, méltánylást érdemlő esetben annak 100 %-át. (6) Az egy alkalommal adható tűzifa mennyisége legfeljebb 1 m'^ lehet. (7) Az egy naptári évben megállapítható önkormányzati segély összege a kérelmező családjában nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 150 %)-át, az e rendelet alapján közgyógyellátásban vagy ápolási díjban részesülő család esetében a nyugdíjminimum 100 %)-át. (8) Gyermeket nevelő családban az önkormányzati segély összege évente, gyermekenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 150 %o-át, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő család esetében a nyugdíjminimum 100 Temetés költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély 3. (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segélyt annak lehet megállapítani, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-kx, egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő, valamint egyszemélyes háztartásban élő esetén annak 250 %-át. (2) A kérelemhez mellékelni szükséges - a 14. (6) bekezdésében meghatározottakon túl -: a) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, amennyiben a haláleset helye nem a XVI. kerület, b) a temetés költségeiről - a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számlák eredeti példányát, megrendelőlapot, c) a temetés várható költségeiről szóló előzetes igazolást, amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét nem tudja önerőből kifizetni. (3) Az eltemettetés költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély összege a) hagyományos temetés esetén: a nyugdíjminimum 150 Vo-a, b) hamvasztásos temetés esetén: a nyugdíjminimum 100 %o-a. (4) A (3) bekezdésben megjelölt összegek minden évben - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség figyelembevételével - felülvizsgálatra kerülnek. (5) A temetési segély iránti kérelem a temetési számla kiállításától számított 60 napon belül nyújtható be.
4 fb (6) Amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét nem tudja önerőből kifizetni, a (3) bekezdésben meghatározott összeghatártól - legfeljebb a nyugdíjminimum 300 %-áig - el lehet térni, azonban a (3) bekezdésben meghatározott összeg fölötti részt maximum 10 hónap alatt részletekben vissza kell fizetni, melyre megállapodást kell kötni. Köztemetés, szociális temetés 4. (1) Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személyt megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíteni lehet, amennyiben a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át. (2) Szociális temetést az eltemettetésre kötelezett igényelhet, amennyiben az elhunytnak Budapest Főváros XVI. kerületében volt az utolsó lakóhelye. Közgyógyellátás 5. Közgyógyellátásra az a személy jogosult, akinek: a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %- át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg, és b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum legalább 25 %-a. Ápolási díj 6. (1) Ápolási díjat lehet továbbfolyósítani annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha az ápoló családjában - beleértve az ápolót is - az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg, és az ápoló kereső tevékenységét az ápolási teendők ellátása miatt nem tudja folytatni. (2) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. A rendszeres szociális segélyre jogosult, nem egészségkárosodott személyekre vonatkozó külön rendelkezések 7. (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult, nem egészségkárosodott személy, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Napraforgó Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálattal (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) együttműködésre köteles. Az együttműködés keretében: a) a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát az együttműködési kötelezettséget elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a Családsegítő Szolgálattal, c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
4 C (2) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) a Családsegítő Szolgálat által működtetett Álláskereső Klubban, elhelyezkedést segítő programokon, foglalkoztatási esélyeket növelő tanácsadáson való részvétel, b) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, c) a társadalmi integráció erősítése érdekében egyéni esetkezelésben, az egészségügyi - szociális - mentális állapotot javító pszichológiai - mentálhigiénés tanácsadáson való részvétel, d) más ellátás igénylésének (így különösen nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési, társadalombiztosítási ellátási lehetőségek) elősegítését célzó együttműködés. (3) A Családsegítő Szolgálat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételről 15 napon belül, az együttműködés eredményéről évente értékelés megküldésével tájékoztatja Önkormányzatot. A beilleszkedési programot megküldi az Önkormányzatnak. (4) Megszegi az együttműködési kötelezettségét az a személy, aki az (1) bekezdés valamely pontjában foglaltaknak nem tesz eleget. II. fejezet a gyermekek és fiatal felnőttek számára megállapítható pénzbeli támogatások 3. A fejezet hatálya 8. (1) Az e fejezetben szabályozott támogatások iránt - a nagycsaládosok tankönyv támogatása kivételével - kérelmet az a Budapest Főváros XVI. kerületének közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy gyám (továbbiakban: törvényes képviselő) nyújthat be, aki egyben a a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. -ának személyi hatálya alatt áll, és életvitelszerűen a Budapest Főváros XVI. kerületének közigazgatási területén lakik. (2) Amennyiben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők lakóhelye különböző, kérelmet az az (1) bekezdésben meghatározott szülő nyújthat be, akinek a lakóhelye a gyermekével megegyezik. (3) Nagycsaládosok tankönyv támogatása iránt kérelmet az a Budapest Főváros XVI. kerületének közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező fiatal felnőtt nyújthat be, aki egyben a Gyvt. 4. -ának személyi hatálya alatt áll. 4. Az egyes támogatásokra vonatkozó különös rendelkezések 9. (1) Az e fejezetben szabályozott pénzbeli támogatások jogosultja - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermek. A jogosult részére megállapított pénzbeli támogatást a törvényes képviselőjének kell folyósítani.
41 ^ (2) A nagycsaládosok tankönyv támogatásának jogosultja a fiatal felnőtt. Ikerszülési támogatás 10. (1) Ikerszülési támogatást kell folyósítani annak a szülőnek, akinek iker gyermekei születtek. (2) Az ikerszülési támogatást a gyermekek egy éves koráig lehet igényelni. (3) A támogatás összege gyermekenként egyszeri 50.000,- Ft, mely különös méltánylás esetén, fokozott ápolást igénylő gyermek esetében családonként egyszeri 50.000,- Ft-tal kiegészíthető, az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján. (4) A kérelemhez mellékelni kell: a) a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, b) különös méltánylás esetén orvosi igazolást a gyermek állapotáról, a fokozott ápolás szükségességének indoklását feltüntetve. Súlyosan fogyatékosok és tartósan betegek kiemelt támogatása 11. (1) Ha a gyermeket nevelő mindkét szülő súlyosan fogyatékos, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, a családban nevelkedő gyermekek után havonta gyermekenként a nyugdíjminimum 30 %-át kell támogatásként a szülő részére folyósítani. (2) Amennyiben a családban nevelkedő gyermek(ek) súlyosan fogyatékos(ak) vagy tartósan beteg(ek), és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekenként havonta a nyugdíjminimum 30 %-át kell támogatásként a törvényes képviselő részére folyósítani. (3) A súlyosan fogyatékosok és tartósan betegek kiemelt támogatása egy évre kerül megállapításra. (4) A kérelemhez mellékelni kell - a 14. (6) bekezdésében meghatározottakon túl - a súlyos fogyatékosság vagy a tartós betegség tényét igazoló okiratot. Táborozási hozzájárulás 12. (1) Az a gyermek, aki táborozás résztvevője és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg, évente egy alkalommal táborozási hozzájárulásban részesíthető. (2) A hozzájárulás összege a táborozás költségeinek fele, méltányosságból elérheti annak teljes összegét, de nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 100 %o-át. (3) Táborozási hozzájárulás kizárólag belföldi táborozás céljára nyújtható. (4) A kérelemhez - a 14. (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően - igazolást kell mellékelni a táborozás helyéről, időpontjáról és költségéről.
Nagycsaládosok tankönyv támogatása 13. (1) A 9. (2) bekezdésében meghatározott fiatal felnőttet tanévenként egyszer tankönyvtámogatás illeti meg, amennyiben nagycsaládban él, és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán első diploma megszerzéséért tanulmányokat folytat. (2) A tankönyvtámogatás összege tanulónként a nyugdíjminimum 70 %-a. III. fejezet Eljárási rendelkezések 14. (1) A Képviselő-testület a Szt.-ben, valamint az e rendeletben szabályozott ellátásokkal, támogatásokkal, továbbá a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben szabályozott szociális temetéssel kapcsolatos hatásköreit a Polgármesterre ruházza. (2) A Polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni. (3) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (4) Az e rendelet 2. (4) bekezdésében, 3. (1) bekezdésében, és 12. (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatártól méltánylást érdemlő esetben el lehet térni. (5) Az eljárás kérelemre indul. A kérelmet a Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A természetbeni juttatásként nyújtható tűzifa iránti kérelmet a Családsegítő Szolgálat közreműködésével kell benyújtani. (6) A kérelemhez mellékelni kell: a) a 10. szerinti ikerszülési támogatás és a 13. szerinti nagycsaládosok tankönyv támogatása kivételével: aa) havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelemigazolását, ab) egyéb jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi atlagáról szóló igazolást, ac) jövedelemmel nem rendelkező kérelmező vagy hozzátartozó esetében csatolni kell a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy ellátásban nem részesül. ad) a kapott vagy fizetett tartásdíjról szóló igazolást, ae) a családi pótlékról szóló igazolást, b) a tanulmányait folytató fiatal felnőtt iskolalátogatási igazolását; c) egyedülálló szülő esetében a gyermek elhelyezéséről rendelkező - bíróság vagy gyámhivatal által e tárgyban kiállított - okiratot, ennek hiányában nyilatkozatot.
0 {!) A polgármester környezettanulmány során ellenőriztetheti a kérelmező életkörülményét jövedelmi, vagyoni helyzetét. (8) A megállapított támogatást postán vagy folyószámlán keresztül lehet folyósítani, illetve a kifizetés házipénztáron keresztül is történhet. IV. fejezet A jogosulatlanul felvett támogatásra vonatkozó külön szabályok 15. (1) Aki a jelen rendelet alapján kiutalt támogatást - rosszhiszeműség hiányában is - jogosulatlanul veszi igénybe vagy azt nem a megjelölt célra fordítja, azt a polgármester a támogatás egy összegben történő visszafizetésére kötelezi. (2) A polgármester az (1) bekezdés alapján megállapított visszafizetés összegét méltánylást érdemlő esetben elengedheti, vagy csökkentheti. V. fejezet Értelmező rendelkezések 16. (1) E rendelet alkalmazásában: a) Lényeges tény, körülmény: mindaz, amit az egyes ellátások jogosultsági feltételeként a Szt., valamint e rendelet meghatároz; b) Méltánylást érdemlő eset: hosszan tartó betegség vagy előre nem látható, a kérelmező önhibáján kívül előállott, megélhetését veszélyeztető ok; c) Rendszeres gyógyító ellátás költsége: a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja; d) Gyermek: a Polgári Törvénykönyv szerinti kiskorú személy; e) Fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 25. életévét nem töltötte be; f) Tartós betegség: azon kórforma, amely a Családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít; g) Súlyosan fogyatékos: aki fogyatékossági támogatásban részesül; h) Nagycsaládos: a három, vagy több gyermeket nevelő család; i) Ápolási díj továbbfolyósítása: jelen rendelet hatálybalépésekor - a Szt. 43/B. (1) bekezdése alapján - ápolási díjban részesülő személy ellátásának a jogosultság felülvizsgálata eredményeként történő továbbfolyósítása; j) Eltemettetésre köteles személy: a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. (1) bekezdésében meghatározott személy. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szt. és a Gyvt. rendelkezései az irányadóak. VI. fejezet Hatályba léptető és záró rendelkezések 17. (1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 12/2009. (III. 17.) önkormányzati rendelete, valamint Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak a gyermekek és fiatal felnőttek számára megállapítható pénzbeli támogatásokról szóló 20/2009. (VI. 4.) önkormányzati rendelete. (3) E rendelet függelékeinek jogszabályoknak megfelelő naprakészen tartásáról a polgármester gondoskodik. Kovács Péter Ancsin László polgármester jegyző A rendelet függelékei: 1. Önkormányzati segély megállapítása iránti kérelem 2. Temetési költségekhez önkormányzati segély megállapítása iránti kérelem 3. Ikerszülési támogatás iránti kérelem 4. Súlyosan fogyatékosok és tartósan betegek kiemelt támogatása iránti kérelem 5. Táborozási hozzájárulás iránti kérelem 6. Nagycsaládosok tankönyv támogatása iránti kérelem
Általános Indokolás A rendelet az Alaptörvényben és a a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján, illetve ez utóbbi törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével került megalkotásra a szociálisan rászorulók, a gyermeket nevelő családok támogatása céljából. Részletes indokolás 1. -hoz Az I. fejezet hatályáról rendelkezik, a szociális törvénnyel összhangban. 2. -hoz Az önkormányzati segély jogosultsági feltételeit, a támogatás éves összegét határozza meg. 3. -hoz Temetés költségeihez való hozzájárulásként megállapítható önkormányzati segélyre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. 4. -hoz Köztemetéssel kapcsolatos megtérítési kötelezettségre és szociális temetésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. 5. -hoz A közgyógyellátás jogosultsági feltételeit állapítja meg. 6. -hoz Ápolási díjra vonatkozó szabályozást foglalja magába. 7. -hoz A rendszeres szociális segélyre jogosult, nem egészségkárosodott személyekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, különös tekintettel az együttműködési kötelezettségre. 8. -hoz A II. fejezet hatályáról rendelkezik, a gyermekvédelmi törvénnyel összhangban. 9. -hoz A II. fejezetben szabályozott támogatások jogosultjait határozza meg 10. -hoz Az ikerszülési támogatásra vonatkozó szabályozást tartalmazza.
10 11. -hoz A súlyosan fogyatékosok, és tartósan betegek kiemelt támogatása feltételrendszerére, összegére vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. 12. -hoz A táborozási hozzájárulásra vonatkozó szabályozást tartalmazza. 13. -hoz A nagycsaládosok tankönyv támogatására vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában. Eljárási szabályokat tartalmaz. 14. -hoz 15. -hoz A jogosulatlanul felvett támogatásra vonatkozó szabályokról rendelkezik. 16. -hoz Értelmező rendelkezéseket foglal magába. 17. -hoz Hatályba léptető és záró rendelkezéseket tartalmaz.
1, M. Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 20/2011. (IX. 16.) önkormányzati rendelettel módosított 12/2009. (III. 17.) rendelete a szociális rászorultság miatt megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról (Egységes szerkezetben) Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. (1) bekezdésében, a 25. (3) bekezdésében, a 32. (3) bekezdésében, a 37/D. (3) bekezdésében, a 38. (9) bekezdésében, a 43/B. (1) bekezdésében, a 45. (1), (2) bekezdésében, a 46. (1) bekezdésében, a 48. (4) bekezdésében és az 50. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Altalános rendelkezések A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVI. kerületében bejelentett lakóhellyel rendelkező azon természetes személyekre, akik egyben az Szt. 3. -ának személyi hatálya alatt állnak. Eljárási rendelkezések 2. (1) A Képviselő-testület a Szt.-ben részletezett, pénzbeli ellátásokkal és természetben nyújtott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköreit a Polgármesterre ruházza. (2) A Polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni. (3) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (4)' Az eljárás kérelemre indul. ' Módosította: 5/2012. (II. 20.) 1.
A kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A természetbeni juttatásként nyújtható tűzifa iránti kérelmet a Napraforgó Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat és Nevelési Tanácsadó (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) közreműködésével kell benyújtani. (5) Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevételéhez jövedelemigazolást kell benyújtani. A kérelem elbírálásakor, a jövedelem megállapítása vonatkozásában az Szt. jövedelem számítására vonatkozó szabályai az irányadók. (6) Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevételéhez jövedelemmel nem rendelkező kérelmező vagy hozzátartozó esetében csatolni kell álláskeresési támogatás hiányában a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy álláskeresési támogatásra nem jogosult, és részére munkahelyet nem tudtak felajánlani, továbbá elhelyezkedése érdekében a Munkaügyi Központtal munkanélkülivé válása óta folyamatosan kapcsolatot tart. (7) A polgármester környezettanulmány során ellenőriztetheti a kérelmező életkörülményét, jövedelmi, vagyoni helyzetét. (8) A megállapított támogatást postán vagy folyószámlán keresztül lehet folyósítani, illetve a kifizetés házipénztáron keresztül is történhet. II. fejezet Az egyes ellátásokra vonatkozó különös rendelkezések Átmeneti segély 3. '(1) Átmeneti segélyt annak a személynek lehet nyújtani, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. (2) Átmeneti segély megállapítható gyógyszer támogatásként is, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként. (3) Átmeneti segély természetbeni juttatásként - az önkormányzat rendelkezésére álló készlet erejéig - tűzifa formájában is nyújtható. (4) Átmeneti segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) 150 %-át, egyedülélő esetén annak a 200 %-át nem haladja meg. ' Módosította: 5/2012. (II. 20.) 2.
b. (5) A (4) bekezdésben írt jövedelemhatártól csak méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni. (6) Az egy alkalommal adható átmeneti segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 %-át, méltánylást érdemlő esetben annak 100 %-át. (7) Az egy alkalommal adható tűzifa mennyisége legfeljebb 1 m'^ lehet. (8) Az egy naptári évben megállapítható segély összege a kérelmező családjában nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, az e rendelet alapján tűzifa formájában nyújtott átmeneti segélyben, közgyógyellátásban vagy ápolási díjban részesülő személy esetében a nyugdíjminimum 100%)-át. Közgyógyellátás 4. Közgyógyellátásra az a személy jogosult, akinek: a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg, és b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum legalább 25 %-a. Lakásfenntartási támogatás * 5-8. Temetési segély, köztemetés 9. (1) Temetési segélyt annak lehet megállapítani, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, továbbá, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %)-át, egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő, valamint egyszemélyes háztartásban élő esetén annak 250 %-át. (2) A kérelemhez mellékelni szükséges: a) a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben a haláleset helye nem a XVI. kerület. ' Hatályon kívül helyezte: 5/2012. (II. 20.) 3.
6 b) a temetés költségeiről - a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számlák eredeti példányát, megrendelőlapot, c) a temetés várható költségeiről szóló előzetes igazolást, amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét nem tudja önerőből kifizetni. (3) A temetési segély összege a) hagyományos temetés esetén: a nyugdíjminimum 150 %-a, b) hamvasztásos temetés esetén: a nyugdíjminimum 100 %)-a. (4) A (3) bekezdésben megjelölt összegek minden évben - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség figyelembevételével - felülvizsgálatra kerülnek. (5) Az (1) bekezdésben írt jövedelemhatártól csak méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni. (6) Amennyiben az eltemettető a temetési költség teljes összegét nem tudja önerőből kifizetni, a (3) bekezdésben meghatározott összeghatártól ~ legfeljebb a nyugdíjminimum 300 Vo -áig - el lehet térni, azonban a (3) bekezdésben meghatározott összeg fölötti részt maximum 10 hónap alatt részletekben vissza kell fizetni. (7) Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személyt megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíteni lehet, amennyiben a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át. Ápolási díj 10. '(1) Ápolási díjat lehet megállapítani, illetve továbbfolyósítani annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha az ápoló családjában - beleértve az ápolót is - az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %)-át nem haladja meg, és az ápoló kereső tevékenységét az ápolási teendők ellátása miatt nem tudja folytatni. (2) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. (3) 2012. február 20. napját követően ápolási díj iránti kérelem nem nyújtható be. Módosította: 5/2012. (II. 20.) 4.
A rendszeres szociális segélyre jogosult, nem egészségkárosodott személyekre vonatkozó külön rendelkezések 11. (1)' A rendszeres szociális segélyre jogosult, nem egészségkárosodott személy, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Családsegítő Szolgálattal együttműködésre köteles. Az együttműködés keretében: a) a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát az együttműködési kötelezettséget elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a Családsegítő Szolgálattal, c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (2) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) a Családsegítő Szolgálat által működtetett Álláskereső Klubban, elhelyezkedést segítő programokon, foglalkoztatási esélyeket növelő tanácsadáson való részvétel, b) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, c) a társadalmi integráció erősítése érdekében egyéni esetkezelésben, az egészségügyi - szociális - mentális állapotot javító pszichológiai - mentálhigiénés tanácsadáson való részvétel, d) más ellátás igénylésének (így különösen nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési, társadalombiztosítási ellátási lehetőségek) elősegítését célzó együttműködés. (3) A Családsegítő Szolgálat az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételről 15 napon belül, az együttműködés eredményéről évente értékelés megküldésével tájékoztatja Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat). A beilleszkedési programot megküldi az Önkormányzatnak. (4) Megszegi az együttműködési kötelezettségét az a személy, aki az (1) bekezdés valamely pontjában foglaltaknak nem tesz eleget. Módosította: 5/2012. (II. 20.) 5.
III. fejezet Értelmező rendelkezések 12. A rendelet alkalmazásában: (1) Lényeges tény, körülmény: mindaz, amit az egyes ellátások jogosultsági feltételeként a Szt., valamint e rendelet meghatároz. (2) Méltánylást érdemlő eset: hosszan tartó betegség vagy előre nem látható, a kérelmező önhibáján kívül előállott, megélhetését veszélyeztető ok. (3) Rendszeres gyógyító ellátás költsége: a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja. (4) Pénzbeli ellátások és természetben nyújtott szociális ellátások: az Szt. H-III. fejezetében felsorolt ellátások az alábbiak szerint: a)' Pénzbeli ellátások: - időskorúak j áradéka - foglalkoztatást helyettesítő támogatás - rendszeres szociális segély - ápolási díj - lakásfenntartási támogatás - átmeneti segély - temetési segély b) Természetben nyújtott szociális ellátások: - köztemetés - közgyógyellátás - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - adósságkezelési szolgáltatás. IV. fejezet Hatályba léptető és záró rendelkezések 13. (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. ' Módosította: 5/2012. (II. 20.) 6.