2013. Rácalmás Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja Rácalmás Város Önkormányzata 1
Tartalomjegyzék Bevezetés... 5 1. Jogi megalapozottság... 5 2. A használt fogalmak magyarázata... 5 2.1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP)... 5 2.2. Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (röviden HEP IT)... 5 2.3. Helyi Esélyegyenlőségi Programért felelős Fórum (röviden HEP Fórum)... 6 2.4. Esélyegyenlőségi szakszavak... 6 2. Rácalmás bemutatása... 7 2.1. Földrajzi elhelyezkedés... 7 2.2. Rácalmás népessége... 8 2.3. Rácalmás térségi szerepe... 13 3. Értékeink, küldetésünk... 14 4. Az esélyegyenlőségi programalkotás célja... 15 4.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja... 15 4.2. A HEP helyzetelemző részének célja... 16 4.3. A HEP IT célja... 16 4.4. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai... 16 I. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 16 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 17 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása... 17 1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.... 17 2. Stratégiai környezet bemutatása... 18 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal... 18 2.2. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása... 20 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 20 3.1. A mélyszegénység fogalma... 20 3.2. Jövedelem, vagyoni helyzet... 20 3.3. Foglalkoztatottság, munkaerőpiaci integráció... 21 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció... 36 3.5. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés... 36 3.6. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása... 39 3.7. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek... 40 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 40 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői... 40 4.2. Az önkormányzat gyermekvédelmi tevékenysége... 42 4.3. Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete... 44 4.4. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége... 50 4.5. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése... 50 2
4.6. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége... 53 4.7. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása... 62 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 63 5.1. A nők létszáma, foglalkoztatottsága... 63 5.2. A nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban... 64 5.3. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei... 65 5.4. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén... 65 5.5. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások... 65 5.6. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe... 66 5.7. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak... 66 5.8. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások... 66 5.9. A nők szerepe a helyi közéletben... 66 5.10. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések.. 66 5.11. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása... 66 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 67 6.1. Az időskorú népesség főbb jellemzői... 67 6.2. Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága... 68 6.3. Idős korúak ellátásai... 68 6.4. Tevékeny időskor... 70 6.5. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén... 70 6.6. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés... 71 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen... 72 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása... 73 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 73 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái... 73 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei... 74 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés... 75 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása... 76 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása. 76 8.1. Aa 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése... 76 8.2. Önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása... 77 8.3. Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség... 77 8.4. Nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége... 77 8.5. A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége... 77 8.6. For-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában... 77 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 77 II. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 78 1. A HEP IT részletei... 78 3
1.1. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 78 1.2. A beavatkozások megvalósítói... 79 1.3. Jövőképünk... 79 1.4. Az intézkedési területek részletes kifejtése... 80 2. Megvalósítás... 85 2.1. A megvalósítás előkészítése... 85 2.2. A megvalósítás folyamata... 85 2.3. A HEP Fórum működése... 86 2.4. Monitoring és visszacsatolás... 87 2.5. Nyilvánosság... 87 2.6. Kötelezettségek és felelősség... 87 2.7. Érvényesülés, módosítás... 89 3. Elfogadás módja és dátuma... 90 4
Bevezetés 1. Jogi megalapozottság Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.), a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend.) és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet (a továbbiakban: 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet) rendelkezéseivel, Rácalmás Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az Önkormányzat vállalja, hogy az elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja az alapdokumentumait, stratégiáját és stratégiai dokumentumait, a fejlesztési terveket, koncepciókat, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. az Esélyegyenlőségi Program elkészítésébe bevonja partneri kapcsolatrendszerét. A helyzetelemzés adatai az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 2. A használt fogalmak magyarázata 2.1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az Ebktv. 31. -a írja elő a települési önkormányzatok számára. A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a települési önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend. tartalmazza. A 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek HEP elkészítésének alapját képezik. 2.2. Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (röviden HEP IT) A HEP IT a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az Ebktv. 31. -ának (2) bekezdése szerint. Az intézkedéseket a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend. 5. -ában foglalt célok figyelembe vételével kell meghatározni. A HEP IT-t a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 3. számú mellékletében található forma szerint kell elkészíteni. 5
2.3. Helyi Esélyegyenlőségi Programért felelős Fórum (röviden HEP Fórum) A HEP-t a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el az Ebktv. 31. (5) bekezdésének előírása alapján, elfogadása során figyelembe kell venni a települési nemzetiségi önkormányzatok véleményét. A programalkotás során törekedni kell a települési önkormányzat egyéb fejlesztési terveinek, koncepcióival történő összhangra. Mindezekre és a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 2. számú mellékletének 9. pontjára figyelemmel javasolt, hogy a HEP elkészítése széleskörű szakmai egyeztetés mellett történjék, bevonva a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára ellátást, szolgáltatást nyújtó önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, állami és civil szervezetek képviselőit, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. -a által a 2000 fő feletti települések esetében előírt szociálpolitikai kerekasztal képviselőit. 2.4. Esélyegyenlőségi szakszavak Asszimiláció: A kisebbség beolvad a többségbe: önkéntesen vagy kívülről való nyomás hatására átvéve annak kulturális sajátosságait és elhagyva a sajátját. Marginalizáció: Valamely társadalmi csoport önhibáján kívül a társadalom peremére kerül. Szegregáció: A társadalom valamely szegmensében megvalósuló erőszakos és/vagy intézményi-strukturális, nyílt és/vagy rejtett elkülönítés. Szeparáció: A társadalmi kirekesztéssel és/vagy a társadalmi asszimilációval szembeni védekezésként megvalósuló önkéntes elkülönülés (pl. nemzetiségi intézmények). Integráció: A társadalom különböző csoportjainak közös térben megvalósuló sikeres együttélése, illetve az együttélés feltételeinek megteremtése. Az integráció egyik változata a rideg integráció, mely fókuszában a csoportheterogenitás létrehozása áll, és amely nem tesz tartalmi beavatkozást a heterogén csoportban történő sikeres fejlesztésre. Inklúzió: Alapértelmezése a befogadás, azaz az exklúzió (kirekesztés) ellentétes irányú folyamata. Azon a társadalmi felismerésen alapul, hogy különböző életmódok és identitások létezhetnek egy időben és egy helyen, és hogy a közöttük létrejövő kommunikáció gazdagítja mindegyik résztvevőt. Az inkluzív társadalom, mint szemlélet követői a kölcsönös befogadást tartják szem előtt minden területen. Inkluzív (befogadó) nevelés: Az integráló nevelési térben a gyerekek/tanulók befogadó nevelése akkor tud megvalósulni, ha a gyerekek/tanulók társadalmi és kulturális hátteréből, valamint egyéni adottságaiból adódó különbségeire az intézmény komplexitásában képes reflektálni. Vagyis inkluzív az az oktatástnevelést megvalósító intézmény, mely a gyerek/tanuló csak rá jellemző sajátosságait maximálisan figyelembe véve, azokból kiindulva, azokra értékként építve alakít ki befogadó környezetet. 6
2. Rácalmás bemutatása 2.1. Földrajzi elhelyezkedés Rácalmás városa a Duna jobb partján, Budapesttől 61 kilométerre, délre, Dunaújvárostól tíz kilométerre, északra található, a 6-os főút mellett. A város Fejér megyében a Dunaújvárosi kistérségben található. Területe: 40,65 km2. Lakónépessége: 4488 fő(2012). Népsűrűsége: 110,4 fő/km2. A közigazgatási határ mentén Fejér megye területén Kulccsal, Adonnyal, Perkátával, Nagyvenyimmel, Dunaújvárossal határos, a Duna túloldalán Pest megye területén Makád, Bács-Kiskun megye területén Tass és Szalkszentmárton településekkel szomszédos. A rendszerváltozás hatalmas fejlődést hozott a város életében, ahova szívesen költöznek ki Dunaújvárosból, akik jó levegőre, csendes, nyugodt életre vágynak. Az addig stagnáló település rohamléptekkel kezdett fejlődni. Mára csaknem száz százalékos a csatornázás, a vezetékes ivóvízellátás, a mobiltelefonok térhódításával ugyan csökkent a jelentősége, de vezetékes telefonhálózatot tekintve a megye egyik legjobban ellátott települése. Infrastruktúrával jól ellátott településünk a korábbi peremvárosi" helyzetből egyre inkább a kertváros" szerepbe kerül. Rácalmáson mindazok az intézmények és szolgáltatások jelen vannak, amelyek az itt élők kényelmét, jó közérzetét biztosítják. Rácalmás - történelméből és a város közelségéből adódóan - nem egy zárt közösségű, hanem igen heterogén összetételű, állandóan változó lakosságú nyitott település. Nemrég fejeződöttbe az egykori Teleszki-kúria felújítása, itt a könyvtár és művelődési ház kapott helyet, a Jankovich-kastélyt pedig korszerű konferencia- és idegenforgalmi központtá sikerült alakítani kormányzati és EU-s pályázati támogatással. A köztársasági elnök 76/2009. (VI.30.) KE határozata alapján 2009. július 1-étől Rácalmás város lett. 7
2.2. Rácalmás népessége Rácalmás Dunaújváros első településgyűrűjében fekszik, Dunaújváros hatása a település életére jelentős. Magas a Dunaújvárosba ingázók száma, az utóbbi években fokozott ozott volt a tehetősebb dunaújvárosi lakosság kiköltözése Rácalmásra. Mindenek előtt ennek köszönhet, hogy Rácalmás állandó népesége növekvő tendenciát mutat, amint azt a következő grafikon is mutatja. Az állandó népesség létszáma (fő) 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Az állandó népesség száma 4372 4436 4479 4462 4470 4491 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén, Forrás: KSH Az adatokból kiolvasható, hogy kis megtorpanás mellett 2007 és 2012 között összességében 2,7 százalékkal növekedett az állandó lakosság létszáma. A tendenciákat százalékosan is kifejezve az alábbi grafikon mutatja. Az állandó népesség változása az előző évihez (%) 101,50% 101,00% 100,50% 100,00% 99,50% 99,00% 98,50% Az állandó népesség változása az előző évihez képest (%) 2008 2009 2010 2011 101,46% 100,97% 99,62% 100,18% 2012 100,47% 2. számú táblázat: Az állandó népesség változása az előző évihez képest, forrás: KSH Mint látható, az elmúlt öt évben a 2010-es évet leszámítva minden évben kis mértékben növekedett a lakosságszám, 8
legnagyobb mértékben, közel egy százalékkal 2009-ben. 2009 A 2010-es kis mértékű visszaesést követően 2011-től 2011 ismét növekvő a tendencia. A vándorlások egyenlegét az alábbi grafikon is mutatja. Eszerint az odavándorlás ingadozó mértékben, de folyamatosan meghaladja az elvándorlás mértékét az elmúlt több mint egy évtizedben, évtizedben ami alátámasztja asztja, hogy Rácalmás valóban vonzó település, amelyet sokan választanak ottthonuknak. Különösen előnyös, hogy - noha a beköltöző lakosság összetételéről nincs pontos adatunk, de tudható, hogy általában jobb módú és iskolázottabb emberek választják Rácalmást Rácal új lakhelyükül. Mint az alábbi ábra is mutatja, az elmúlt 12 évben összesn 617 fős vándorlási nyereséget realizált a város. Évente átlagosan 190 fő érkezett és 140 fő költözött el Rácalmásról. Állandó oda oda- és elvándorlások száma (fő) 300 250 200 150 96 100 111 90 38 50 91 78 42 22 35 14 0-50 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. -100-150 -200-250 Állandó odavándorlások száma Állandó elvándorlások száma Egyenleg 3. számú táblázat: Állandó odaoda és elvándorlások száma, forrás: KSH Az állandó népességen belül kis mértékben felülreprezentált a férfi lakosság, ami eltér azz országos tendenciáktól, tendenciák hiszen országos viszonylatban a női lakosok magasabb létszámarányt képviselnek (2011-ben: ben: 52,12%), 52,12%) mint a férfiak. A népesség nem szerinti összetétele, 2010. 2 197 49,15% 2 273 50,85% férfiak nők 4. számú táblázat: Az állandó népesség nem szerinti összetétele; forrás: KSH 9
Az önkormányzat saját adatai szerint egyébként 2012. december 31-án Rácalmás állandó lakossága 4535 fő volt, amelyből 2301 férfi és 2234 nő. Az állandó lakók közül 830 hajadon 1054 pedig nőtlen. Házasságban él 909 férfi és 895 nő, míg 67 férfi és 235 nő elvált. A bevándoroltak száma 13 fő. Az állandó népesség korszerinti összetétele a következőképpen alakul: A női állandó lakosság kor szerinti összetétele, 2010. 128 6% 343 16% 292 13% 91 4% 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 1343 61% 65 év feletti 5. számú táblázat: A női állandó lakosság kor szerinti összetétele, forrás: KSH A férfi állandó lakosság kor szerinti összetétele, 2010. 147 6% 264 12% 310 14% 1 465 64% 87 4% 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti 6. számú táblázat: A férfi állandó lakosság kor szerinti összetétele, forrás: KSH Az adatok tanusága szerint a munkaképes korosztályon belül a férfiak vannak többségben, a 65 év felettiek között azonban már lényegesen magasabb a nők aránya: a korosztály több mint kétharmada nő, ami esélyegyenlőségi kockázatot jelent és az idős, egyedülálló nőkre történő odafigyelés fontosságára hívja fel a figyelmet. Rácalmás öregedési indexe folyamatosan növekszik, és míg néhány évvel ezelőtt még azt lehetett mondani, hogy fiatalos település, ahol a gyermekkorúak vannak túlsúlyban, feltehetőelg a betelepülési tendenciák kis mértékű visszaesésének is köszönhető, hogy 2010-re az index már meghaladta a százszázalékos határt; míg 2005-ben 529 65 év feletti időskorúra több mint százzal több, 636 gyermekkorú jutott, 2011-ben már az idős korúak száma 616-ra növekedett, míg a gyermekkorúaké 611-re csökkent. 10
Ennek esélyegyenlőségi jelentősége ismételten az, hogy az önkormányzatnak fokozott figyelmet kell fordítania az idős korúak helyzetére, ami az ellátórendszer bővítését, illetve a szolgáltatási színvonal emelését egyaránt igényli - természetesen nem a gyermekkorúak ellátásának rovására. Öregedési index 120,00% 100,00% 80,00% 83,18% 84,07% 86,85% 89,18% 93,06% 100,83% 100,82% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 7. számú táblázat: Rácalmás öregedési indexe, forrás: KSH A negatív trendeket az alábbi grafikon is mutatja, amely az élveszületések és a halálozások számát jeleníti meg több mint tíz évre visszamenőleg. Az évről évre ingadozó mértékű élveszületések trendje (amelyet a halvány vonal mutat) sajnálatosan csökkenő egy évtized távlatában, míg a halálozásoké, ha kis mértékben is, de növekvő. Mindezek eredőjeként pedig a természetes szaporodás is csökkenő tendenciát mutat. 11
60 50 40 30 20 10 0-10 -20-30 Élveszületések, halálozások száma, természetes szaporodás (fő) 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Élveszületések Halálozások Természetes szaporodás 8. számú táblázat: Élveszületések és halálozások; forrás: KSH A következő ábra azt is elárulja, hogy Rácalmás természetes szaporodása ugyan - egy évet leszámítva - negatív, ám az országos átlagnál jobb mutatókkal rendelkezett az elmúlt 12 évben a város. A trend azonban Rácalmás esetében csökkenő, és 2011-re alul is múlta az országos átlagot. 0,200% 0,100% 0,000% -0,100% -0,200% -0,300% -0,400% -0,500% -0,600% -0,700% Természetes szaporodás a népesség arányában 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Országos Rácalmás 9. számú táblázat: Természetes szaporodás; forrás: KSH A településen a kisebbségek aránya kb.: 3,7%, a 2011-es népszámlálás 37-en vallották magukat cigány/roma származásúnak, 70-en németnek, 23-an szerbnek, 9-en ukránnak, 7-en románnak, 6-an szlováknak, 5-en ruszinnak és négyen lengyelnek. Emellett 15-en orosz anyanyelvűnek, további 24-en pedig más egyéb anyanyelvűnek vallották magukat. 12
2.3. Rácalmás térségi szerepe Rácalmás körzetközponti feladatokat nem lát el, a szomszédos Dunaújváros közelsége ezt nem tette szükségessé. A település szerepe térségi viszonylatban kiemelkedő, foglalkoztatási és rekreációs szempontból: - Dunai Nagy-sziget, valamint a 2008-ban felújított Jankovich-kúria fogadja a vendégeket és a turistákat. - Rácalmás egyedülálló természeti, infrastrukturális és építészeti adottságai miatt méltán nevezhető a Dunaújvárosi kistérség legattraktívabb településének. - A város külterületén épült fel Európa egyik legjelentősebb gumiabroncs gyára a Hankook, amely a térség legnagyobb foglalkoztatói közé tartozik - A 6-os út mentén, a 200 hektáron kialakított iparterület komoly érdeklődésre tart számot azáltal, hogy igen kedvező infrastrukturális feltételekkel rendelkezik. - (Dunaújvárosi -híd, M6-os autópálya megléte-közelsége, hajókikötő közelsége, vasút biztosítása, közművek megléte). A kistérség települései egyáltalán nem rendelkeznek ilyen nagyságú és adottságú iparterülettel, illetve annak kialakítása sem lehetséges. A rácalmási iparterületen felépült Hankook további befektetőket vonz a területre, amely újabb beruházásokat indukál annak minden hozadékával együtt (munkahelyek számának növelése, adóbevétel növekedése) A város rendezvényei mára térségi hatásúvá nőtték ki magukat. A rácalmási városnap keretében több ezer ember fordul meg a kulturális, turisztikai, szórakoztató programokon. A Városvédő Egyesület szervezésében hagyományosan megrendezésre kerülő tökfesztivál országos hírnévre tett szert, évente mintegy 15-20.000 főt várnak Rácalmásra a szervezők. A fentiek alapján Rácalmás nem tölt be mikrotérségi szerepkört, viszont foglalkoztatás és rekreációs szerepköre sok esetben a kistérségen is túlmutató jelentőségű. 2.4. Közlekedés Rácalmás kiemelkedően jó országos és környezeti közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. Az M6-os számú autópálya elkészültével, ma már nemcsak Budapest, hanem Pécs irányába is megfelelőek a kapcsolatok. További előrelépést jelent az M8-as autópálya Dunaújvárostól délre található hídja, amely az alföldi területekkel teszi lehetővé a követlen közúti 13
összeköttetést. Az M8-as autópálya középtávon várható megépítése Rácalmás közlekedési potenciálját jelentősen erősítheti. A 6. sz. főút nyugati oldalán halad a Pusztaszabolcs Dunaújváros Paks-i egyvágányú B kategóriás (hazai fővonal) villamosított vasútvonal, amely Rácalmáson megállóval rendelkezik. A vízi közlekedéshez személyforgalom tekintetében a kulcsi hajóállomáshoz, a teherforgalom tekintetében a dunaújvárosi nemzetközi és országos jelentőségű kikötőhöz kapcsolódhat. Rácalmás jelenleg egy kishajó és csónak kikötővel rendelkezik. Legközelebbi repülőtér Kisapostagnál található, amely jelenleg leginkább sport célokat szolgál. 1996 áprilisában adták át a Rácalmási-Duna ágra épített vasszerkezetű hidat, amely a Nagy-szigetre biztosít bejárást. 3. Értékeink, küldetésünk Rácalmás küldetése, hogy olyan vonzó kisvárossá váljon, ahol szeretnek élni az emberek; magas a település megtartó ereje, és magas szintű közszolgáltatások nyújtásával szolgálja az önkormányzat a lakosságot, nemcsak mindenki számára egyenlő esélyeket biztosítva, hanem a hátrányos helyzetű célcsoportok esetében az előnyben részesítés eszközével is élve annak érdekében, hogy városunkban senki szenvedjen hátrányt. Hosszú távú célunk, hogy Rácalmás váljon a kistérség turisztikai célpontjává, amely a társadalmi és természeti környezetével összhangban folyamatosan fejlődik és a lakói számára nemre, korra, származásra való tekintet nélkül kiváló életminőséget biztosít, továbbá meghatározó szerepet tölt a megye és az ország gazdasági életében, amely az esélyegyenlőségi célcsoportok számára is lehetőségeket, illetve erősebb szociális védőhálót jelenthet. 14
4. Az esélyegyenlőségi programalkotás célja 4.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nemcsak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden rácalmási állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Rácalmás Város Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a városban élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Rácalmás Város Önkormányzat alapvető célja, hogy Rácalmás olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. 1 Ennek érdekében célunk olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, 1 Illusztráció: Alexander Khokhlov Moszkvai fényképész és Valeria Kuts művész portréja; fekete-fehér body art 15
támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. 4.2. A HEP helyzetelemző részének célja A HEP készítése során elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. 4.3. A HEP IT célja A HEP IT készítésével célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 4.4. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők. I. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 16
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)előírásaira, valamint Magyarország Alaptörvényére, amelynek XV. cikke kimondja: (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Rácalmás Város Önkormányzata 2008-ban közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemézést és tervet készített, amelyben 17