Szociális alapszolgáltatásokat - kiemelten a közösségi és nappali ellátásokat - érintő jogszabályváltozások 2011. Szakmai Nap 2011. február 25.
A jogszabályváltozások fő területei Szociális szolgáltatásokra vonatkozóan: Adminisztráció Az igénybevételi eljárás, megállapodás Nyilvántartási kötelezettség, adatkezelés Szakmai feladatokat és működési feltételeket érintő jogszabályi változások Szakmai program tartalmi elemei A szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek részére nyújtott alapszolgáltatásokat érintő változások Egyéb a működés feltételeit érintő változások Térítési díj változások Képesítési feltételek - Általában a változás 2011. január 1-től hatályos - Nincs visszamenőleges hatályú rendelkezés - www.nrszh.hu minisztériumi útmutató
Kötelező dokumentumok (1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 5.. (1) (2) szerint) A szociális szolgáltatónak rendelkeznie kell: Működési engedéllyel Alapító okirattal (állami fenntartó esetén) Szakmai programmal Szervezeti és működési szabályzattal Munkaköri leírással Munkavédelmi szabályzattal Gépjármű használati szabályzattal Iratkezelési szabályzattal Anyaggazdálkodási szabályzattal Leltározási szabályzattal Selejtezési szabályzattal Tűzvédelmi szabályzattal
Kötelező dokumentumok 2. A szociális intézménynek rendelkeznie kell: Működési engedély Alapító okirat (állami fenntartó esetén) Szakmai programmal Szervezeti és működési szabályzattal Munkaköri leírással Házirenddel Iratkezelési szabályzattal Számviteli szabályzattal Pénzkezelési szabályzattal Anyaggazdálkodási szabályzattal Leltározási szabályzattal Selejtezési szabályzattal Vagyonvédelmi szabályzattal Munkavédelmi szabályzattal Tűzvédelmi szabályzattal Gépjármű használati szabályzattal
Szakmai program tartalma (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 5/A. (1)-(3) szerint) A szociális szolgáltató, intézmény szakmai programjának tartalmaznia kell: 1. A szolgáltatás célja, feladata: a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, létrejövő kapacitások, nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását, más intézményekkel történő együttműködés módját, 2. Az ellátandó célcsoport jellemzőit, 3. A feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, 4. Az ellátás igénybevételének módját, 5. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módját, (új elem!) 6. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat.
A szakmai program mellékletei Megállapodás tervezete (kivéve népkonyha, családsegítés, utcai szoc. munka, alacsonyküszöbű ellátás, hajléktalan-ellátások) Házirend, illetve tervezete (már működő intézmény, illetve szakosított ellátás esetén) Szervezeti és működési szabályzat, illetve tervezete (új: nem kell csatolni a szolgáltatás bevételeinek, kiadásainak tervezett alakulását!) A szakmai programot a tartalmi elemek változása esetén módosítani kell!
Megállapodás (1993. évi III. törvény 94/C. (1),(3) szerint) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt a) állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője), b) egyházi és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza: Az ellátás kezdetének időpontját. Az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölésével). Az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát. A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár. Az ellátás megszűntetésének módját.
Fontos tudnivalók a Megállapodással kapcsolatban A módosítással rögzítésre került, melyek azok a szolgáltatások, melyek igénybevétele esetén nem szükséges megállapodást kötni (Szt. 94/C. (2) bek.). Ezen szolgáltatások a következők: népkonyhán történő étkeztetés, családsegítés, falu- és tanyagondnoki szolgáltatás, szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, utcai szociális munka, hajléktalanok nappali melegedője, éjjeli menedékhelye, átmeneti szállása. - A megállapodás megkötésekor továbbra is különös figyelmet kell fordítani az aláírásra való jogosultság vizsgálatára (kiskorú ill. cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes esetében) - Az a kötelezettség törlésre került az Szt-ből, amelyik előírja, hogy az intézményvezető köteles a megkötött megállapodást a fenntartó részére megküldeni.
Az SZMSZ tartalma (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 5/B. szerint) nem változott! Az intézmény szervezeti felépítésének leírását. Szervezeti ábrát. Több személyes gondoskodási forma egy szervezeti keretben történő megszervezése esetén a szervezeti formát. A belső szervezetei tagozódást, a szervezeti egységek megnevezését és feladatkörét. A szervezeti egységek szakmai együttműködésének, az esetleges helyettesítésnek a rendjét. Az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos kérdéseket, ideértve a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét. Amennyiben a szolgáltató, intézmény költségvetési szerv, a külön jogszabályban előírt tartalmi elemeket.
Egyéni nyilvántartás/törzslap (1993. évi III. tv 20. ) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatásra vonatkozó igényt érkezésének napján nyilvántartásba veszi. Ez a nyilvántartás tartalmazza: a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait; b) a kérelmező telefonszámát, lakó-, és tartózkodási helyét, értesítési címét; c) a kérelmező állampolgárságát, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállását, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adatot; d) a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adatot; e) a kérelmező törvényes képviselőjének, továbbá hozzátartozójának természetes személyazonosító adatait, telefonszámát, lakó-, és tartózkodási helyét, értesítési címét; f) a kérelem előterjesztésének időpontját; g) a soron kívüli ellátásra vonatkozó igényt; h) az egyszerűsített előgondozás időpontját. A kérelmező fenti adatait a kérelem szóbeli vagy írásbeli előterjesztésekor szükséges felvenni, a nyilvántartás e része tehát a korábbi várólista funkcióját is betölti.
Egyéni nyilvántartás/törzslap 2. A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatás megkezdésekor a korábban rögzített adatokat kiegészíti az alábbi adatokkal: a) az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jele; b) az ellátás megkezdésének és megszűntetésének dátuma, az ellátás megszűntetésének módja, oka; c) a jogosultsági feltételekre és azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat, különösen a szociális rászorultság fennállására, a rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatok. (Nem szükséges a rászorultságról kiállítani a Rendelet egykori 8. számú melléklete szerinti igazolást, mely 2011. január 1-jétől emiatt megszűnt.) - A nyilvántartás már nem kizárólag papíralapon vehető fel, elektronikus úton való vezetése is törvényileg elfogadott (a változások nyomon követhetőségét biztosítani kell: pl. nem újraírható CD, pdf formátumban átalakítva és tárolva) - A sorszámozás, hitelesítés és szalagozott összefűzés a jövőben értelemszerűen nem követelmény
Fontos tudnivalók a nyilvántartásról (1993. évi III. tv 20. (8),(9), 23. szerint) Az új nyilvántartási rendszer számos korábbi, külön adminisztrálandó információt integrál magában, ezért pontos és teljes körű vezetésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Hatályon kívül helyezésre került a 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 5. sz. melléklete - a Nyilvántartás -, illetve a 8. sz. melléklet a szociális rászorultságról. Egyáltalán nem kell vezetni az Szt. 20. szerinti nyilvántartást: szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása Csökkentett adattartalommal kell vezetni az Szt. 20. szerinti nyilvántartást: nappali ellátások (pszi., szenv., idős) esetén nem kell kitölteni a nyilvántartás előgondozásra vonatkozó részét
Az igénybevételi eljárás (9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 3., 1993. évi III. tv. 94/A.,) Kérelem: a szociális ellátásokat szóban vagy formai kötöttségek nélkül írásban lehet kérelmezni. (megszűnt a Rendelet 1. számú mellékletének korábbi A része) Jövedelemnyilatkozat: az ellátás iránti kérelem előterjesztésekor a jogszabályi előírás vagy a fenntartó döntése alapján térítésmentesen nyújtott ellátások kivételével - valamennyi személyes gondoskodási forma esetén be kell nyújtani a Rendelet 1. számú mellékletének II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot Elutasítás esetén kötelező az írásos értesítés, egyébként nem. (Figyelem: Nem állami fenntartóknál is!) Nyilatkozat arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást (Maradt! Kivételek: népkonyha, a családsegítés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása) Szükséges szakvélemények (maradt): pszichiátriai betegek nappali ill köz. pszichiátriai ellátás szakorvos, kezelőorvos illetve pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleménye a pszichiátriai betegség fennállásáról
A szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek részére nyújtott alapszolgáltatásokat érintő változások Lehetővé vált, hogy a 16. életévüket betöltött kiskorú személyek önállóan, a szülő bevonása nélkül is megállapodást köthessenek a közösségi alapellátás és a szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása igénybevételére. (Szt. 93. (4) bek., R. 8/B. ) A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes 16 és 18 év közötti személynek a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátással és nappali ellátással összefüggésben tett jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása. a szenvedélybetegek közösségi alapellátását és nappali ellátását nyújtó szolgáltató a családdal való kapcsolatfelvétel eredménytelensége esetén felveszi a kapcsolatot az illetékes gyermekjóléti szolgálattal. A szakmai kapcsolatfelvételt követően a szolgáltatók az igénybe vevő ellátása érdekében együttműködnek és kölcsönösen tájékoztatják egymást.
A szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek részére nyújtott alapszolgáltatásokat érintő változások 2. Módosult a pszichiátriai betegek számára nyújtott közösségi alapellátás célcsoportja A finanszírozási célcsoportba eddig nem tartozó, visszatérő depresszióban szenvedő (F33 BNO kódú), ugyanakkor magas szociális kompetenciavesztéssel bíró klienseket a szolgáltatók eddig is elláthatták, de utánuk finanszírozást nem kaphattak, így végül nehezen vagy egyáltalán nem tudták őket felvenni. Erre tekintettel vált szükségessé az ellátotti célcsoport módosítása, és a finanszírozott csoportba legfeljebb 10%-ban az egyéb pszichiátriai diagnózisú ellátottak beengedése. (191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet (Tkr.) 1. (2) c) pont cb) alpontja, 2. (7) bek. a) pont)
A szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek részére nyújtott alapszolgáltatásokat érintő változások 3. 1. (1) c) feladategység cb) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 00-09 vagy 20-99 diagnóziskódba tartozó ellátott (Eddig: BNO 10 kódkönyv F 20-29, 31-32 vagy 40-42 diagnóziskódba tartozó ellátott) 2. (7) A teljesített feladatmutató meghatározása során nem vehető figyelembe a) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 20-29 vagy 31-33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladatmutató, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladatmutató 10 százalékát, (Eddig: F 40-42 diagnóziskódba tartozó ellátottakkal teljesített feladatmutató, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladatmutató 10 százalékát)
Egyéb a működés feltételeit érintő változások Szűkül az egyházi fenntartó fogalma: kizárólag a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött egyházak tartoznak e körbe 2011. július 1-jétől. Ezek az alábbiak: Magyarországi Református Egyház,Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Magyar Katolikus Egyház (Szt. 4. (1)mb.)) Rendeződött az önkormányzati társulások rendeletalkotásának problémája (Szt.92. (1)): Amennyiben a fenntartó társulásként működik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat alkot rendeletet. A korábbi rendeletek felülvizsgálata: 2011. április 1. Valamennyi szociális szolgáltatás működési engedélyeztetésével és ellenőrzésével kapcsolatos ügyben a szociális és gyámhivatalok fognak eljárni. A szociális és gyámhivatal a működési engedély módosítására irányuló soron következő eljárással egyidejűleg, de legkésőbb 2012. december 31-éig ellenőrzi azokat a szociális szolgáltatókat, intézményeket, amelyek 2011. július 1-jén kerültek a hatáskörébe! (321/2009. (XII. 29.) Korm.rend. 3. )
Egyéb a működés feltételeit érintő változások 2. Egyházi és nem állami fenntartó esetén a normatívára pótigényt vagy lemondást eddig naptári negyedévenként egyszer lehetett benyújtani. 2011. január 1- jétől lehetővé válik, hogy a működési engedélynek a jogcímeket, vagy az igényelhető feladatmutatókat érintő változása esetén akkor is lehessen pótigényt vagy lemondást benyújtani, ha arra egyébként abban a negyedévben már sor került. (213/2009. (IX. 29.) Korm. rend.mód.) A szociális igazgatási bírság eddig kormányrendeletben szabályozott előírásai törvényi szintre kerülnek, és differenciálódik a kiszabható bírság összege. Működési engedély nélkül nyújtott tevékenység esetén emelkedik a kiszabható bírság legmagasabb összege 200 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra, a Regiszterbe történő jelentési kötelezettség elmulasztásáért kiszabható bírság összege 50 ezer Ft-ra csökken. (Szt. 92/L., 92/M. ) Változtak a szociális ellátások térítési díjáról szóló irányadó rendelkezések (Szt. és 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet) egységesebb és átláthatóbb módon kerül meghatározásra az intézményi és a személyi térítési díj számítási módja, melynek alapján az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat: nappali ellátás esetén ellátási napra vetítve kell meghatározni. megszüntetésre került a térítési díjak megállapításánál a tíz forintra való kerekítés kötelezettsége, helyette a készpénzfizetéskor alkalmazott kerekítést kell alkalmazni.
Egyéb a működés feltételeit érintő változások 3. Ha az ellátott az étkeztetést, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a nappali ellátást a hónap nem mindegyik napján veszi igénybe, a napi személyi térítési díj nem haladhatja meg az Szt. 116. (3) bekezdése, illetve 117. (1) bekezdése szerinti jövedelemhatár harmincad részét. (ellátási napra vetítve: nappali ellátás esetén a havi jövedelem 15%-ának 30-ad részét, nappali ellátás és étkeztetés esetén a havi jövedelem 30%-ának 30-ad részét.) A lényeg az, hogy a napi terhelhetőséget be kell tartani! a Rendeletből is kikerül a minimális személyi térítési díjakat előíró rendelkezés: ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a térítési díj összege nulla. /Szt. 115. (2) bek.) Az Szt. meghatározza a térítésmentesen biztosított szolgáltatások körét. Ezen szolgáltatások esetében a továbbiakban intézményi térítési díjat nem kell megállapítani. Ezzel összefüggésben ezeknél a szolgáltatásoknál az intézményi térítési díj összegére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség is megszűnik. /Szt. 115/A. (2) bek./ Bővült az önköltségszámításkor figyelembe vehető kiadások köre (nem csak a személyi, dologi kiadások kerülhetnek beszámításra ezentúl, hanem pl. az intézmény felújítására, beruházásokra fordított költségek is)
Egyéb a működés feltételeit érintő változások 4. Közfeladatot ellátó személyek köre A közfeladatot ellátó személyek köre kibővült az intézményi ellátás keretében foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó és szociális, mentálhigiénés munkatárs, továbbá a falu- és tanyagondnok személyével. Az ilyen, fokozottabb veszéllyel járó munkakörökben foglalkoztatott személyeket szükséges magasabb szintű védelemben részesíteni az ellenük irányuló erőszakos cselekményekkel szemben. (Szt. 94/L. (2) bek. f) és g) pont) Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy: a) a házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó, b) a családgondozó, c) a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző szociális gondozó, d) a hajléktalan személyek ellátását végző szociális segítő és utcai szociális munkás, e) az előgondozással megbízott személy, f) az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs, g) a falu- és a tanyagondnok
Köszönöm a figyelmet! Elérhetőségek: Kertészné Aczél Dóra módszertani munkatárs Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régió Módszertani Csoport aczel.dora@maltai.hu (06 1) 388-8760/105, (06 1) 388-8920/105 www.maltai.hu/kmomodszertan