LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 6. SZÁM UTASÍTÁSOK

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 6. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. június 30. TARTALOM Oldal UTASÍTÁSOK 6/2010. (ÜK. 6.) LÜ utasítás a Legfõbb Ügyészség egyes gazdálkodási szabályairól... 586 7/2010. (ÜK. 6.) LÜ utasítás legfõbb ügyészi utasítások módosításáról.... 592 SZEMÉLYI HÍREK Elismerések.... 593 Kinevezések... 596 Áthelyezés, kinevezés... 596 Áthelyezések.... 596 Szolgálati viszony megszûnések... 597 Halálozás.... 597 KÖZLEMÉNYEK A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak... 598 Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére.... 601 Ügyészi állás betöltésére kiírt pályázatok visszavonása... 603

586 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 6. szám UTASÍTÁSOK A legfõbb ügyész 6/2010. (ÜK. 6.) LÜ utasítása a Legfõbb Ügyészség egyes gazdálkodási szabályairól A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény 19. -ának (6) bekezdése alapján, az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 20. -a (3) bekezdésének a) pontja végrehajtására a következõ utasítást adom ki: Az utasítás hatálya 1. (1) Az utasítás a gazdálkodás, a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozás gyakorlatának módját, eljárási rendjét állapítja meg. (2) Az utasítás hatálya kiterjed a) a Legfõbb Ügyészségre, mint önállóan mûködõ és gazdálkodó, fejezetet irányító költségvetési szervre, b) a Legfõbb Ügyészség területileg, feladatellátásában elkülönült, a gazdálkodás keretéül szolgáló részelõirányzatokkal rendelkezõ nem jogi személyiségû alárendelt egységeire (a továbbiakban: részelõirányzatokkal rendelkezõ szervezeti egységek), amelyek a következõk: ba) a Legfõbb Ügyészség Gazdasági Hivatala, bb) a fellebbviteli fõügyészségek, bc) a fõügyészségek, bd) az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI). A Legfõbb Ügyészség, valamint a részelõirányzatokkal rendelkezõ szervezeti egységek gazdálkodása 2. (1) A Legfõbb Ügyészség bevételi és kiadási elõirányzatainak tervezése, a költségvetési irányelvek szerinti összeállítása, az egyes jogcímek közötti felosztási javaslat elõkészítése a Gazdasági Fõigazgatóság feladata, amely e körben elkészíti a) a költségvetési irányelvekkel, valamint követelményekkel összhangban a Legfõbb Ügyészség kiemelt elõirányzatainak költségvetési javaslatát, b) a költségvetési törvény alapján a kincstári, az éves és az elemi költségvetést. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségvetések összeállításában a gazdasági fõigazgató irányításával közremûködnek és javaslatot tesznek a Legfõbb Ügyészség fõosztályai, önálló osztályai, valamint a részelõirányzatokkal rendelkezõ szervezeti egységek. (3) Az éves költségvetés tartalmazza: a) a pénzügyi, költségvetési feltételeket, a feladatellátáshoz szükséges valamennyi szakmai, fenntartási, felhalmozási célú jogcímen a kiemelt elõirányzatokat, b) a személyi és tárgyi feltételek meghatározását, c) az ellátandó tevékenységek szakmai, minõségi és mennyiségi jellemzõit, d) a megvalósítási tervet. (4) Az elemi költségvetés magában foglalja a) a költségvetési kiadások és bevételek elõirányzatait tételenként és szakfeladatrend szerint, b) az elõirányzat-felhasználási tervet,

6. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 587 c) a személyi juttatások kidolgozását, az engedélyezett létszámkeret alapján, valamint d) a részletes kiadási és bevételi elõirányzatokat megalapozó szöveges indokolást. (5) Az elemi költségvetéshez mellékelni kell a részelõirányzatokkal rendelkezõ szervezeti egységek részére kiemelt elõirányzatonként a szervezeti egységek vezetõivel összeállított a gazdálkodás keretéül szolgáló költségvetési elõirányzatokat. 3. (1) A 2. (3) (4) bekezdésében meghatározott költségvetéseket, valamint az (5) bekezdésében foglalt kiemelt elõirányzatokat, továbbá a költségvetésben jóváhagyott elõirányzatnak a fejezetet irányító szerv engedélyezési jogkörébe tartozó évközi megváltoztatását módosítását, illetve átcsoportosítását a gazdasági fõigazgató elõterjesztése alapján a legfõbb ügyész hagyja jóvá. (2) A költségvetésben jóváhagyott elõirányzatnak a költségvetési szerv elõirányzat-változtatási jogkörébe tartozó: a) a mûködési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök elõirányzat-csoportokon belül a kiemelt elõirányzatok közötti átcsoportosításokat, b) felújítási feladat más elõirányzat terhére történõ megvalósítását, c) a jóváhagyott bevételi elõirányzaton felüli, a többletfeladatokkal összefüggõ többletbevétel felhasználását, d) a jóváhagyott elõzõ évi elõirányzat-maradvány felhasználását az utasításban meghatározott átruházott hatáskörben a legfõbb ügyész és a Magyar Államkincstár egyidejû tájékoztatása mellett a gazdasági fõigazgató hagyja jóvá. (3) A Legfõbb Ügyészség költségvetését érintõ, a Magyar Államkincstárhoz bejelentett elõirányzat-módosításokról hatáskörönkénti bontásban az analitikus nyilvántartás vezetését a Költségvetési Fejezeti Osztály végzi. (4) A Legfõbb Ügyészség gazdálkodási jogkörébe tartoznak: a) a Legfõbb Ügyészség mûködését közvetlenül szolgáló elõirányzatok, valamint b) a részelõirányzatokkal rendelkezõ szervezeti egységek tevékenységéhez kapcsolódó, központilag kezelt elõirányzatok, így különösen a személyi juttatás és járulékai, a felújítási, a beruházási elõirányzatok. (5) A részelõirányzatokkal rendelkezõ szervezeti egység gazdálkodási jogkörébe tartozik a gazdálkodás keretéül jóváhagyott költségvetési elõirányzat felhasználása. A kötelezettségvállalás 4. (1) Kötelezettségvállalás minden olyan intézkedés, amely az ügyészség feladatainak ellátásához szükséges elõfeltételek biztosítása érdekében, a jóváhagyott éves támogatási, bevételi elõirányzat terhére vagy javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár. Kötelezettségvállalási dokumentumnak minõsülnek különösen a következõk: a) kinevezési okirat, megbízási szerzõdés, b) szerzõdés, megállapodás, visszaigazolt megrendelés, c) szakértõ igénybevételérõl való rendelkezés, d) ideiglenes külföldi utazási engedély, e) belföldi kiküldetés elrendelése, f) az elõzetes kötelezettségvállalás dokumentuma: a közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) foglaltak szerint a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött részvételi, ajánlattételi felhívás, amennyiben azok nem kerülnek visszavonásra. (2) A Legfõbb Ügyészség, valamint a részelõirányzatokkal rendelkezõ szervezeti egységek nevében kötelezettséget vállalni a (3) bekezdésben foglaltak kivételével kizárólag a 9. szerinti költségvetési ellenjegyzést követõen, írásban lehet. (3) Gazdasági eseményenként bruttó 100 000 forintot el nem érõ kifizetésekhez, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadásokhoz, továbbá, ha a kötelezettség jogosultsági feltételeit, annak összegét vagy az összeg megállapításának módját, a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony, illetve jogerõs bírósági, hatósági döntés teljes körûen meghatározza, írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla, kifizetést elrendelõ, igazoló dokumentum alapján kell nyilvántartásba venni.

588 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 6. szám 5. (1) A 3. (4) bekezdésében meghatározott elõirányzatok körére kötelezettség-vállalásra jogosult: a) a legfõbb ügyész, b) az utasításban meghatározott átruházott hatáskörben: ba) a legfõbb ügyész helyettes, bb) a fõosztályvezetõ ügyész, önálló osztályvezetõ ügyész, fõosztályvezetõ, önálló osztályvezetõ (a továbbiakban együtt: fõosztályvezetõ), illetve akadályoztatása esetén a szervezeti egység ügyrendjében általa erre felhatalmazott ügyészségi alkalmazott, bc) a gazdasági fõigazgató, bd) a Számítástechnika-alkalmazási és Információs Fõosztály vezetõje, be) a Magyar Ügyészképzõ Központ igazgatója, bf) a mûszaki igazgató, illetve akadályoztatása esetén a gazdasági fõigazgató, bg) a Gazdasági Fõigazgatóság gazdasági hivatala osztályvezetõje, illetve akadályoztatása esetén a gazdasági fõigazgató, valamint bh) a legfõbb ügyész által írásban megbízott legfõbb ügyészségi alkalmazott. (2) A legfõbb ügyész kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) minden olyan kötelezettségvállalás, amelyre jogszabály vagy legfõbb ügyészi utasítás a legfõbb ügyész hatáskörét állapítja meg, b) a személyi juttatásból képzõdõ elõirányzat maradvány felhasználásának engedélyezése, c) a külföldi delegációk belföldi programjának és költségvetésének jóváhagyása, az ajándéktárgyak beszerzése és az ajándékozás engedélyezése, d) a személyes reprezentációra jogosult ügyészségi alkalmazottak körének és a személyes reprezentáció mértékének meghatározása, a hivatali protokollhoz kapcsolódó szolgáltatások engedélyezése, e) a személyi használatú és egyéb célú, az ügyészi szerv tulajdonába kerülõ közúti gépjármû típusának meghatározása, f) az ügyészi szervezet tevékenységét meghatározó, kiemelkedõ személyekrõl szobor, festmény készítésének engedélyezése, g) az épületek rekonstrukciója, bõvítése, felújítása 100 millió forint értékhatár felett, továbbá h) minden olyan kötelezettségvállalás, amelyet a legfõbb ügyész a saját hatáskörébe von. (3) A (2) bekezdésben felsorolt hatáskört a legfõbb ügyész akadályoztatása esetén a büntetõjogi szakágat irányító legfõbb ügyész helyettes látja el. (4) A legfõbb ügyész helyettes kötelezettségvállalási hatásköre kiterjed: a) a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározottak szerint a hatáskörébe tartozó pénzügyi kihatású feladatokra, b) minden olyan személyi juttatás terhére vállalható kötelezettségre, melyre legfõbb ügyészi utasítás a kinevezési, munkáltatói jogkör gyakorlója hatáskörét állapítja meg, c) a személyes reprezentációra biztosított pénzügyi keret felhasználására, d) a belföldi kiküldetés elrendelésére, e) a fordítás megrendelésére, f) a szakértõ igénybevételérõl való rendelkezésre. (5) A fõosztályvezetõ kötelezettségvállalási jogköre kiterjed: a) a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározottak szerint a fõosztály, önálló osztály hatáskörébe tartozó, illetve a fõosztály, önálló osztály közvetlen mûködését szolgáló legfõbb ügyészi utasításban meghatározott pénzügyi kihatású feladatokra, b) a személyi juttatás terhére vállalható minden olyan kötelezettségre, amelyre legfõbb ügyészi utasítás a kinevezési, munkáltatói jogkör gyakorlója hatáskörét állapítja meg, c) a személyes reprezentációra biztosított pénzügyi keret felhasználására, d) a belföldi kiküldetés elrendelésére, e) a fordítás megrendelésére, f) a szakértõ igénybevételérõl való rendelkezésre. (6) Az (5) bekezdés a) és e)-f) pontja szerinti kötelezettségvállalási jogkört a fõosztályvezetõ átruházhatja az általa írásban megbízott ügyészségi alkalmazottra. (7) A gazdasági fõigazgató kötelezettségvállalási jogköre az (5) bekezdésben foglaltakon túl kiterjed a) az épületek rekonstrukciójára, bõvítésére, felújítására 10 és 100 millió forint között, b) a folyamatos mûködéshez szükséges tárgyi eszköz beszerzésére az informatikai eszközbeszerzések kivételével, valamint korlátozás nélkül az üzemeltetési, fenntartási, mûködési feladatok ellátására.

6. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 589 (8) A Számítástechnika-alkalmazási és Információs Fõosztály vezetõje kötelezettségvállalási jogköre az (5) bekezdésben foglaltakon túl kiterjed az informatikai beszerzésekre, valamint a Számítóközpont mûködési, üzemeltetési feladataira kialakított és jóváhagyott elõirányzatra. (9) A Magyar Ügyészképzõ Központ igazgatója a jóváhagyott képzési terv végrehajtása során kötelezettségvállalási és szakmai teljesítés igazolási joggal rendelkezik. (10) A mûszaki igazgató kötelezettségvállalási jogköre kiterjed: a) az épületek rekonstrukciójára, bõvítésére, felújítására, karbantartására 10 millió forintig, b) a Gazdasági Fõigazgatóság ügyrendjében meghatározottak szerint a Mûszaki és Gépjármû Osztály pénzügyi kihatású feladataira. (11) A Gazdasági Fõigazgatóság gazdasági hivatala osztályvezetõje kötelezettségvállalási jogköre kiterjed a Legfõbb Ügyészség gazdasági hivatala mint részelõirányzatokkal rendelkezõ szervezeti egység költségvetési elõirányzata terhére a Gazdasági Fõigazgatóság ügyrendjében meghatározottak szerint hatáskörébe tartozó pénzügyi kihatású feladatokra. 6. (1) A 3. (4) bekezdés b) pontjában meghatározott központilag kezelt személyi juttatás és járulékai terhére átruházott hatáskörben kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkezik a részelõirányzatokkal rendelkezõ szervezeti egység vezetõje, minden olyan esetben, amelyben legfõbb ügyészi utasítás a kinevezési, munkáltatói jogkör gyakorlója hatáskörét állapítja meg. (2) A 3. (5) bekezdésében meghatározott elõirányzatra kiterjedõen átruházott hatáskörben kötelezettségvállalásra jogosult a részelõirányzattal rendelkezõ szervezeti egység vezetõje, illetve a) akadályoztatása esetén a szervezeti egység ügyrendjében általa erre felhatalmazott ügyészségi alkalmazott, b) az általa írásban megbízott ügyészségi alkalmazott. 7. (1) A kötelezettségvállalás során az utasításban meghatározott értékhatárhoz kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik. A kötelezettségvállalás összességében nem haladhatja meg az éves költségvetésben a kezelõ szervezeti egység részére jóváhagyott elõirányzatot. (2) A kötelezettségvállalás során kötendõ szerzõdésnek, megrendelésnek tartalmaznia kell: a) a jogszabályi elõírásokkal összhangban a szakmai, mûszaki teljesítés mennyiségi és minõségi jellemzõinek meghatározását, határidejét, amelyet a tárgyévi elõirányzat terhére történõ kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje nem haladhatja meg a tárgyévet követõ év június 30-át, b) a kifizetendõ összeget, vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés módját és feltételeit, c) a kifizetés határidejét, d) részteljesítés esetén a fizetési ütemtervet, e) a szakmai teljesítés igazolására jogosult személy kijelölését, f) az ellenjegyzõ nevét és keltezéssel ellátott aláírását. (3) A kötelezettségvállaló felel a közbeszerzési törvényben, a kapcsolódó jogszabályokban, a legfõbb ügyészi utasításban foglaltak betartásáért, a kötelezettségvállalás tartalmáért, összegéért. (4) A kötelezettségvállalásnak elõirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalások szerinti fizetési kötelezettség és az elõirányzat-felhasználási terv összhangjának biztosításáról az ellenjegyzõ köteles gondoskodni. (5) A kötelezettségvállalás egy eredeti példányát nyilvántartásba vételre meg kell küldeni a Gazdasági Fõigazgatóság költségvetési fejezeti osztálya részére, illetve a részelõirányzattal rendelkezõ szervezeti egység pénzügyi osztálya (csoportja) részére. 8. (1) A gazdasági fõigazgató integrált rendszer keretében gondoskodik a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának vezetésérõl. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell évenkénti bontásban, szervezeti egységenként, a kötelezettségvállalások kiadási jogcímek szerinti felsorolását, az elõirányzat összegét, a szabad keretet, a pénzügyileg teljesített, illetõleg még nem teljesített kötelezettségvállalások állományát. (2) A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását havonta egyeztetni kell a fõkönyvi nyilvántartással.

590 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 6. szám A kötelezettségvállalás ellenjegyzése 9. (1) A gazdasági fõigazgató vagy az általa írásban kijelölt ügyészségi alkalmazott ellenjegyzése nélkül kötelezettségvállalásra nem kerülhet sor. Az ellenjegyzés kizárólag írásban történhet. (2) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelõzõen meg kell gyõzõdnie arról, hogy a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggõ kiadási elõirányzatra rendelkezésre áll-e a fedezet, b) a várható kifizetés idõpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e, c) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. (3) Az ellenjegyzõ a (2) bekezdés szerinti feladat ellátásához szükség esetén a gazdasági fõigazgató külön engedélyével szakértõt vehet igénybe. (4) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (2) bekezdésben elõírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak errõl írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalás kezdeményezõjét, valamint a gazdasági fõigazgatót. (5) A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsõoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A szakmai teljesítés-igazolás 10. (1) Pénzügyi teljesítést csak a szakmai teljesítés igazolása alapján lehet kezdeményezni. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt elsõsorban a kötelezettségvállalás dokumentumában a kötelezettségvállalásra jogosult jelöli ki. A szakmai teljesítést írásban kell igazolni. (2) A szakmai teljesítés igazolása során meg kell gyõzõdni arról, hogy a feladat elvégzése elõírásszerûen, a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak szerint megtörtént-e, igazolni kell a jogosságot és az összegszerûséget. A kötelezettségvállalás teljesítést az igazolás dátumának, a teljesítésre történõ utalás megjelölésével kell az arra jogosult személynek aláírásával igazolnia. Az érvényesítés 11. (1) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítõnek ellenõriznie kell az összegszerûséget, a fedezet meglétét, a kötelezettségvállalás dokumentuma szerinti fizetési feltételeknek való megfelelést és azt, hogy a megelõzõ ügymenetben a hatályos jogszabályokat, belsõ utasításokat megtartották-e. (2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló fõkönyvi számlaszámot, a kötelezettségvállalás azonosítóját, az érvényesítés dátumát és az érvényesítõ aláírását. (3) A pénzforgalmat érintõ bevételek, kiadások érvényesítésére a gazdasági fõigazgató által írásban meghatalmazott személy jogosult. (4) Az érvényesítésre jogosult személynek a felsõoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. Az utalvány ellenjegyzése 12. (1) Az utalvány ellenjegyzõje köteles ellenõrizni a 11. (1) bekezdés szerinti érvényesítés szabályszerûségét, meg kell gyõzõdnie arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása megtörtént-e.

6. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 591 (2) Amennyiben az ellenjegyzésre jogosult nem ért egyet az utalvánnyal, köteles ezt jelezni az utalványozónak és a gazdasági fõigazgatónak. (3) Az utalvány ellenjegyzésére jogosult személyeket a gazdasági fõigazgató írásban jelöli ki. (4) Az utalvány ellenjegyzésére jogosult személynek a felsõoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. Az utalványozás 13. (1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalvány ellenjegyzése után kerülhet sor. (2) Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésbõl, szolgáltatás nyújtásából számla, egyszerûsített számla, számlát helyettesítõ okirat, készpénzátutalás alapján befolyó bevételeket, valamint a pénzügyi szolgáltatások kiadásait és bevételeit. (3) Az 5. (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén utalványozásra jogosult: a) a legfõbb ügyész, b) az utasításban átruházott hatáskörben: ba) a legfõbb ügyész helyettes, bb) a gazdasági fõigazgató. bc) a pénzügyi igazgató, bd) a mûszaki igazgató, be) a Gazdasági Fõigazgatóság költségvetési fejezeti osztályának vezetõje, bf) a Gazdasági Fõigazgatóság gazdasági hivatalának vezetõje, valamint c) a legfõbb ügyész által írásban megbízott ügyészségi alkalmazott. (4) A 6. (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén utalványozásra jogosult a (3) bekezdés a), ba) bc), be) és c) pontjában meghatározott személy. (5) A 6. (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén utalványozásra jogosult a részelõirányzatokkal rendelkezõ szervezeti egység vezetõje, illetve a) akadályoztatása esetén a szervezeti egység ügyrendjében általa erre felhatalmazott ügyészségi alkalmazott, b) az általa írásban megbízott ügyészségi alkalmazott. Összeférhetetlenségi és nyilvántartási szabályok 14. (1) A kötelezettségvállaló és a kötelezettségvállalást ellenjegyzõ, illetõleg az utalványozó és az utalványt ellenjegyzõ ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem lehet. (2) Az érvényesítõ személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, a szakmai teljesítés igazolására, az utalványozásra, valamint az utalvány ellenjegyzésére jogosult személlyel. (3) Kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási, érvényesítési, ellenjegyzési, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el. (4) A kötelezettségvállalásra, a szakmai teljesítés igazolására, az utalványozásra utasítás alapján jogosult, illetve kijelölt személyekrõl a Gazdasági Fõigazgatóság által rendelkezésre bocsátott aláírás minta nyomtatványt kell kitölteni kettõ példányban, melynek egy példányát a fõosztály, illetve a részelõirányzatokkal rendelkezõ szervezeti egység õrzi meg, egy példányát a Gazdasági Fõigazgatóság költségvetési fejezeti osztálya részére kell megküldeni. (5) A gazdasági fõigazgató által a kötelezettségvállalás és az utalvány ellenjegyzésére, az érvényesítésre írásban kijelölt ügyészségi alkalmazottakról a Gazdasági Fõigazgatóság költségvetési fejezeti osztálya dokumentált nyilvántartást vezet.

592 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 6. szám Záró rendelkezések 15. (1) Ez az utasítás 2010. július 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az ügyészi szervek, valamint az Országos Kriminológiai Intézet egyes gazdálkodási szabályairól szóló 3/2000. (ÜK. 4.) LÜ utasítás. (2) Az utasítás elõírásait a hatálybalépés napján vagy azt követõen vállalt kötelezettségekre kell alkalmazni. (3) A fõosztályok, önálló osztályok ügyrendjét, valamint a részelõirányzatokkal rendelkezõ szervezeti egységek ügyrendjét és belsõ szabályzatait az utasítás hatálybalépését követõ 90 napon belül felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell. Dr. Kovács Tamás s. k., legfõbb ügyész A legfõbb ügyész 7/2010. (ÜK. 6.) LÜ utasítása legfõbb ügyészi utasítások módosításáról A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény 19. -ának (6) bekezdése alapján a következõ utasítást adom ki: 1. A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetérõl és mûködésérõl szóló 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 3. -a (3) bekezdésének c) d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A legfõbb ügyész kizárólagos hatáskörébe tartozik:] c) a Kormányhoz címzett elõterjesztések, átiratok kiadmányozása, d) az autonóm államigazgatási szervek, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, valamint a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai kivételével a központi államigazgatási szervek 1 vezetõihez és a miniszterelnök-helyettesekhez címzett átiratok és más ügyészi intézkedések kiadmányozása, 2. Az SZMSZ) 4. -a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A legfõbb ügyész helyettes] d) 2 kiadmányozza az Országgyûlés alelnökeihez, az alkotmánybírákhoz, a Legfelsõbb Bíróság elnökhelyetteséhez, az Állami Számvevõszék alelnökeihez, az OIT Hivatalának vezetõjéhez, valamint az autonóm államigazgatási szervek, a kormányhivatalok, a központi hivatalok és a rendvédelmi szervek vezetõihez, továbbá a miniszterelnök-helyettesek kivételével a központi államigazgatási szervek vezetõ-helyetteseihez címzett átiratokat, 1 2010. évi XLIII. törvény 1. (2) bekezdés a) d) pont. 2 2010. évi XLIII. törvény 1. (2)-(5) bekezdés.

6. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 593 3. Az SZMSZ 17. -ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Önálló Osztály] b) közvetlen törvényességi felügyeletet gyakorol a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Igazságügyi Hivatal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Országos Rendõr-fõkapitányság, a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága büntetés-végrehajtási jogi tevékenysége, továbbá az Igazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézet, valamint a bûnügyi nyilvántartás és a körözési nyilvántartás felett, 4. (1) Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba, egyidejûleg a) a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 17. -a, valamint az SZMSZ b) 10/A. -a (1) bekezdése t) pontjának és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szövegrésze, továbbá c) 20. -a (1) bekezdésének g) pontja hatályát veszti, a bekezdés h) l) pontjának megjelölése pedig g) k) pontra változik. (2) Az SZMSZ a) 14. -a (1) bekezdésének h) pontjában az igazságügy-miniszter szövegrész helyébe közigazgatási és igazságügyi miniszter, b) 18. -a b) pontjában a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szövegrész helyébe Nemzeti Erõforrás Minisztérium szövegrész lép. (3) Ez az utasítás a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Kovács Tamás s. k., legfõbb ügyész SZEMÉLYI HÍREK Elismerések A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere a Honvédelem Napja, 2010. május 21-e alkalmából BABÉRKOSZORÚVAL ÉKESÍTETT SZOLGÁLATI ÉRDEMJELET dr. Venczl László ezredes, katonai fõügyészségi fõosztályvezetõ-helyettes ügyésznek; SZOLGÁLATI ÉRDEMJEL arany fokozatot dr. Bartók Béla alezredes, budapesti katonai ügyészségi ügyésznek, dr. Grecsó Imre alezredes, gyõri katonai ügyészségi vezetõhelyettes ügyésznek, SZOLGÁLATI ÉRDEMJEL ezüst fokozatot dr. Steiner Tibor százados, budapesti katonai ügyészségi ügyésznek, Ripszki Tamás fõtörzsõrmester, budapesti katonai ügyészségi gépkocsivezetõnek adományozott.

594 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 6. szám A legfõbb ügyész az elsõ ügyészi törvény kihirdetésének 139. évfordulója alkalmából EGYÜTTMÛKÖDÉSÉRT emlékérmet JUDr. Štefan Beneènek a Kassai Kerületi Fõügyészség fõügyészhelyettesének, dr. Soltész Istvánnak az Országgyûlés fõtitkárának; KOZMA SÁNDOR-díjat dr. Berg Márta címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, Békés megyei fõügyészhelyettesnek, Horváthné dr. Varga Erzsébet címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, Komárom-Esztergom megyei fõügyészhelyettesnek, dr. Keresztes Imre címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, központi nyomozó fõügyésznek, dr. Lipták Attila Ferenc címzetes fõügyészségi ügyész, kazincbarcikai városi vezetõ ügyésznek, dr. Nagy Gizella Edit címzetes fõügyészségi ügyész, püspökladányi városi vezetõ ügyésznek, dr. Polt Péter címzetes legfõbb ügyészségi fõtanácsos, fõosztályvezetõ ügyésznek, dr. Székely György dandártábornok, katonai fellebbviteli vezetõ ügyésznek, Tánczosné dr. Kiss Éva Vas megyei fõügyészhelyettesnek, dr. Varga Árpád címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, Jász-Nagykun-Szolnok megyei fõügyészhelyettesnek, Violáné dr. Sümegi Kornélia címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, Bács-Kiskun megyei fõügyészségi ügyésznek; ÜGYÉSZSÉGÉRT díjat dr. Agócsné G. Szabó Márta Bács-Kiskun megyei fõügyészségi csoportvezetõnek, Bodó Árpádné fehérgyarmati városi ügyészségi irodavezetõnek, Dobos László legfõbb ügyészségi tisztviselõnek, Jurasits Ferenc Vas megyei fõügyészségi gépjármûvezetõnek, Kiss Zsuzsanna Katalin ráckevei városi ügyészségi irodavezetõnek, Major Györgyné esztergomi városi ügyészségi irodavezetõnek, Puskás Istvánné tanácsos, fõvárosi fõügyészségi irodaigazgatónak, Tamásné Kónya Ágnes fõtanácsos, legfõbb ügyészségi tisztviselõnek, Tömöri János Hajdú-Bihar megyei fõügyészségi gépjármûvezetõnek, Uhrin Béláné ny. Békés megyei fõügyészségi irodavezetõnek; CÍMZETES LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉGI ÜGYÉSZ címet dr. Takács Gyõzõ fõvárosi fellebbviteli fõügyészségi osztályvezetõ ügyésznek, CÍMZETES KATONAI FELLEBBVITELI ÜGYÉSZSÉGI ÜGYÉSZ címet dr. Margl Zoltán ezredes, budapesti katonai ügyészségi vezetõhelyettes ügyésznek, CÍMZETES FELLEBBVITELI FÕÜGYÉSZSÉGI ÜGYÉSZ címet dr. Forgó Gábor fõvárosi fõügyészségi csoportvezetõ ügyésznek, Gudlinné dr. Kovács Ibolya Csongrád megyei fõügyészhelyettesnek, dr. Györe István Veszprém megyei fõügyészhelyettesnek, dr. Juhász András Fejér megyei fõügyésznek, dr. Miklósy Anna Fejér megyei fõügyészségi csoportvezetõ ügyésznek, dr. Molnár Mária Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fõügyészségi csoportvezetõ ügyésznek, dr. Sólyom Péter Zala megyei fõügyészhelyettesnek, dr. Széplábi Rezsõ Komárom-Esztergom megyei fõügyészségi csoportvezetõ ügyésznek;

6. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 595 CÍMZETES FÕÜGYÉSZSÉGI ÜGYÉSZ címet dr. Szajlai József egri városi vezetõhelyettes ügyésznek, dr. Takács István pécsi városi vezetõ ügyésznek; FÕTANÁCSOS címet Faragó József székesfehérvári nyomozó ügyészségi nyomozónak, Juhász Tamásné legfõbb ügyészségi pénzügyi igazgató, ügyészségi ügyintézõnek, dr. Kiss Annának az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetõ-helyettese, tudományos fõmunkatársnak; ÜGYÉSZSÉGI EMLÉKGYÛRÛT Antal Béláné Heves megyei fõügyészségi írnoknak, dr. Dávid Benedek fõügyészségi tanácsos, Bács-Kiskun megyei fõügyészségi ügyintézõnek, Farkas Béláné legfõbb ügyészségi írnoknak, dr. Haraszti János Békés megyei fõügyészségi ügyésznek, dr. Moós Ferenc kunszentmártoni városi vezetõ ügyésznek, Rosta Márta szegedi városi ügyészségi tisztviselõnek, dr. Stauber József legfõbb ügyészségi ügyintézõ, a legfõbb ügyész tanácsadójának; LEGFÕBB ÜGYÉSZI ELISMERÕ OKLEVELET Babjákné dr. Donkó Rózsa címzetes fõügyészségi ügyész, váci városi vezetõ ügyésznek, dr. Belovári Ferenc címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, Zala megyei fõügyészségi ügyésznek, Bércziné dr. Molnár Judit fõvárosi fõügyészségi osztályvezetõ ügyésznek, dr. Gaál Zoltán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fõügyészségi ügyésznek, dr. Gellén Krisztina Hajdú-Bihar megyei fõügyészségi ügyésznek, dr. Herczkuné dr. Gondos Zsuzsanna a Nyíregyházi Nyomozó Ügyészségen szolgálatot teljesítõ fõügyészségi ügyésznek, dr. Illés Irén legfõbb ügyészségi ügyésznek, Kamocsa Sándorné legfõbb ügyészségi írnoknak, dr. Kátainé dr. Bán Judit Pest megyei fõügyészségi ügyésznek, Kiss László legfõbb ügyészségi gépjármûvezetõnek, Komárominé dr. Horváth Ilona Ildikó legfõbb ügyészségi ügyésznek, dr. Kondákor Antal zalaegerszegi nyomozó ügyészségi vezetõ ügyésznek, dr. Kopp László sátoraljaújhelyi városi ügyészségi ügyésznek, Kovács Dorottya legfõbb ügyészségi írnoknak, dr. Kurucz Andrea debreceni fellebbviteli fõügyészhelyettesnek, László Anikó legfõbb ügyészségi tisztviselõnek, Makács Jenõné legfõbb ügyészségi írnoknak, dr. Monostori Aurél õrnagy, gyõri katonai ügyészségi ügyésznek, Móring Sándor Somogy megyei fõügyészségi gépjármûvezetõnek, Müllerné dr. Bognár Katalin Tolna megyei fõügyészhelyettesnek, dr. Nagy László Tibor az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetõ-helyettese, tudományos munkatársnak, dr. Nagy Sándor orosházi városi vezetõ ügyésznek, dr. Német Zsolt kecskeméti városi vezetõhelyettes ügyésznek, dr. Némethy Andrea Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fõügyészségi ügyésznek, dr. Ritzl Pál Baranya megyei fõügyészségi ügyésznek, dr. Rozmis Zsuzsanna Csongrád megyei fõügyészségi csoportvezetõ ügyésznek, dr. Rózsa Zsolt Pest megyei fõügyészségi osztályvezetõ ügyésznek, dr. Sáfrán Zsuzsanna Fejér megyei fõügyészségi ügyésznek, Somogyiné dr. Beregi Andrea Somogy megyei fõügyészségi ügyésznek, Sövény Andorné dr. Komárom-Esztergom megyei fõügyészségi csoportvezetõ ügyésznek, Szendy Dezsõ Nándorné legfõbb ügyészségi tisztviselõnek, dr. Székely Katalin salgótarjáni városi vezetõhelyettes ügyésznek,

596 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 6. szám dr. Takács Viktória fõvárosi fõügyészségi ügyésznek, dr. Tóth Lívia Gyõr-Moson-Sopron megyei fõügyészségi ügyésznek, Tóthné dr. Pomázi Erika Jász-Nagykun-Szolnok megyei fõügyészségi ügyésznek, Ujjné dr. Grajz Erzsébet miskolci városi vezetõhelyettes ügyésznek, dr. Ujvári László a Veszprémi Nyomozó Ügyészségen szolgálatot teljesítõ fõügyészségi ügyésznek, dr. Varga Norbert szombathelyi városi vezetõhelyettes ügyésznek, dr. Vágvölgyi Péter legfõbb ügyészségi ügyésznek, dr. Weiszenberger Éva legfõbb ügyészségi ügyésznek adományozott. A legfõbb ügyész kinevezte Kinevezések dr. Fodor Papp Tibor, dr. Kolozsváry Beáta és dr. Radványi Zsolt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fõügyészségi ügyészeket szolgálati helyükön csoportvezetõ ügyésszé; dr. Mándoki Tamás László szegedi nyomozó ügyészségi és dr. Ragályi Ágota veszprémi városi ügyészségi ügyészeket szolgálati helyükön vezetõhelyettes ügyésszé; dr. Fürj Katalin és dr. Móricz Judit debreceni városi ügyészségi titkárokat szolgálati helyükön ügyésszé; dr. Busi Andrea és dr. Komáromi Zsolt miskolci városi ügyészségi fogalmazókat szolgálati helyükön ügyészségi titkárrá, dr. Forvith Józsefet a Szolnoki Városi Ügyészséghez ügyészségi titkárrá. A legfõbb ügyész áthelyezte Áthelyezés, kinevezés dr. Polgár Tamás szombathelyi városi ügyészségi titkárt a Kõszegi Városi Ügyészséghez, egyidejûleg kinevezte ügyésszé. A legfõbb ügyész áthelyezte Áthelyezések dr. Garzuly Éva budaörsi városi ügyészségi és dr. Madej Réka budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi ügyészeket a Központi Nyomozó Fõügyészséghez,

6. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 597 dr. Gyimesi Róbert pécsi városi ügyészségi ügyészt a Baranya Megyei Fõügyészséghez, dr. Kovatsits Gábor székesfehérvári városi ügyészségi ügyészt a Fejér Megyei Fõügyészséghez, dr. Medveczky Gábor budapesti IX. kerületi ügyészségi ügyészt a Fõvárosi Fõügyészséghez, fõügyészségi ügyészi munkakörbe. A Bács-Kiskun megyei fõügyész áthelyezte dr. Kissné dr. Mihály Ibolya kiskõrösi városi ügyészségi ügyészt a Kalocsai Városi Ügyészséghez. A Békés megyei fõügyész áthelyezte dr. Beregi Anita békéscsabai városi ügyészségi titkárt a Gyulai Városi Ügyészséghez. Szolgálati viszonya megszûnt, illetve megszûnik Szolgálati viszony megszûnések dr. Csaba Attila Veszprém megyei fõügyészségi ügyésznek 2010. november 30. napjával, dr. Felkai László legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyésznek 2010. június 1. napjával, dr. Szepesi Gábor címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, Nógrád megyei fõügyészhelyettesnek 2010. június 14. napjával. Halálozás Dr. Horváth Zoltán ny. fõvárosi fõügyészségi ügyész 2010. május 17. napján, életének 76. életévében elhunyt. Az ügyészi szervezet saját halottjaként temettette el.

598 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 6. szám KÖZLEMÉNYEK A 2010. évi Kozma Sándor tudományos pályázaton díjazottak A 2010. évben a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázaton a következõ pályázók részesültek elismerésben: Büntetõjogi témakörben, általános tagozaton: I. díj (150 000 Ft) Andirkóné dr. Kondor Judit a Tatabányai Nyomozó Ügyészségen szolgálatot teljesítõ fõügyészségi ügyész A titkos információgyûjtés és a titkos adatszerzés elméleti és gyakorlati problémái II. díj (100 000 Ft) dr. Hagymási Kornélia szolnoki városi ügyészségi ügyész Az általános forgalmi adóval kapcsolatos visszaélések elméleti és gyakorlati kérdései a büntetõjogi felelõsségre vonás tükrében III. díj (80 000 Ft) dr. Tóth Zsuzsanna Ilona legfõbb ügyészségi ügyész A daktiloszkópia a személyazonosítás szolgálatában (A daktiloszkópia a szakértõi bizonyítás tükrében) Büntetõjogi témakörben, ifjúsági tagozaton: I. díj (150 000 Ft) dr. Fejes Erik fõhadnagy budapesti katonai ügyészségi titkár A véleménynyilvánítás szabadságának büntetõjogi korlátai a fegyveres és rendvédelmi szervezetekben

6. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 599 II. díj (100 000 Ft) dr. Tóth Alexandra komlói városi ügyészségi fogalmazó A jogos védelem reformja kontra korábbi szabályozás avagy a hatályos és a régi szabályozás összevetése bírósági határozatok és ügyészi megszüntetõ határozatok tükrében III. díj (80 000 Ft) dr. Gyurics Bálint Csaba ajkai városi ügyészségi fogalmazó Az újszülött megölése és a magzatelhajtás büntetõjogi megítélése Büntetõjogi témakörben, joghallgatói tagozaton: I. díj (150 000 Ft) Marosi László az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója A fogyasztó büntetõjogi védelme, különös tekintettel a Btk. 292 294. és a 296/A. -ban szabályozott bûncselekményekre II. díj (100 000 Ft) Porpáczy Ágnes a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója Megegyezés büntetõ ügyekben: Amivel mindenki jól jár? A mediáció bevezetése és gyakorlata Magyarországon III. díj (80 000 Ft) Morvai Viktória a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója Az adócsalás (Btk. 310. ) Büntetõjogon kívüli témakörben, általános tagozaton: I. díj (150 000 Ft) dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla fõvárosi fõügyészségi csoportvezetõ ügyész A gazdasági társaságok tagjainak felelõssége és a hitelezõvédelem

600 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 6. szám II. díj (100 000 Ft) dr. Nyers Péter fõhadnagy szegedi katonai ügyészségi ügyész Az európai csendõri erõk III. díj (80 000 Ft) Pap Renáta Komárom-Esztergom megyei fõügyészségi tisztviselõ A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete Magyarországon az új évezred elején Büntetõjogon kívüli témakörben, ifjúsági tagozaton: I. díj (150 000 Ft) dr. Szalóki Kitti kazincbarcikai városi ügyészségi fogalmazó Környezetvédelem az Európai Unióban contra magyar jogalkotás II. díj (100 000 Ft) dr. Zsadányi Ildikó Ágnes mátészalkai városi ügyészségi fogalmazó A távoltartás jogintézménye, különös tekintettel a büntetõjogon kívüli jogterületre III. díj (80 000 Ft) dr. Borbély Beáta budapesti törvényességi felügyeleti ügyészségi titkár A társasházak törvényességi felügyeletének kérdései Büntetõjogon kívüli témakörben, joghallgatói tagozaton: I. díj (150 000 Ft) Takács Nóra Emese az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója Egy zenekar fejlõdésének jogi vonatkozásai"

6. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 601 II. díj (100 000 Ft) Török Tímea a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatója Egy kommunikációs alapjogunk: néhány gondolat a gyülekezési jogról III. díj (80 000 Ft) Vadász Veronika a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója A közérdek, mint az ügyészi perindítás feltétele, avagy az ügyészi hivatás a közjó védelmében A Katonai Fõügyészség különdíja (100 000 Ft) dr. Csiha Gábor õrnagy katonai fellebbviteli ügyészségi ügyész Hagyományok és útkeresések Értekezés a rendfokozatot és a szolgálati viszonyt érintõ mellékbüntetésekrõl Az Ügyészek Országos Egyesületének különdíja (50 000 Ft) dr. Molnár Edina szeghalmi városi ügyészségi ügyész A jogosulatlan pénzkölcsönzõk elleni jogi fellépés lehetõségeirõl Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfõbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 14/C. -ának (1) bekezdése és 16. -ának (4) bekezdése alapján pályázatot hirdet a Mosonmagyaróvári Városi Ügyészségre vezetõhelyettes ügyészi, a Budapesti Nyomozó Ügyészségre 4 ügyészi, budapesti kerületi ügyészségre változó szolgálati helyre 2 büntetõjogi szakági ügyészi és a Szolnoki Városi Ügyészségre 2 büntetõjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üsztv. 14 14/C. -ai állapítják meg. A Mosonmagyaróvári Városi Ügyészség vezetõhelyettes ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez és a C szintû biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati té-

602 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 6. szám nyezõt. A kinevezés további feltétele az is, hogy a pályázó legalább hároméves büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi gyakorlattal rendelkezzen. A Budapesti Nyomozó Ügyészség ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz és a C szintû biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal az Üsztv. 14. -ának (4) bekezdésében írt feltételektõl függõen három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési követelményeknek és az Üsztv. 14. -a (5) bekezdésében írt kinevezési feltételnek való megfelelést igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetniük, illetõleg nem kell csatolniuk azt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, továbbá hozzájárul a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, ebben tudomásul veszi egészségügyi és személyes adatainak kezelését és vállalja a vizsgálati költségek megelõlegezését. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak az általa ellátott munkaköröktõl függõen egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. Csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amely szerint nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. A nem ügyészségi alkalmazottnak a pályázathoz mellékelnie kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, amelyben arról is nyilatkozik, hogy a személyes adatait tartalmazó adathordozót eredménytelen pályázat esetén visszakéri, vagy hozzájárul azok további pályázatok során való felhasználásához. Az Üsztv. 14/A. -ának (1) bekezdésébõl következõen az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üsztv. 14. -a (7) bekezdésének a) f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. -a (2) bekezdésének e) pontja értelmében az ügyész az 5. (3) bekezdésében írt eset kivételével vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. -a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének kinevezését megelõzõen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 6/2008. (ÜK. 4.) LÜ utasításban foglaltak szerint köteles eleget tenni. A pályázat érvénytelen, ha elkésett, kellékhiányos, a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek a benyújtásra elõírt határidõ leteltekor nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt, a vagyonnyilatkozatot és a választójogot igazoló okiratot külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatoknak a Mosonmagyaróvári Városi Ügyészség vezetõhelyettes ügyészi álláshelye esetében a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Fõügyészségre (9021 Gyõr, Szent István u. 6.) 2010. július 15-én 13 óráig,

6. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 603 a Budapesti Nyomozó Ügyészség és budapesti kerületi ügyészség ügyészi álláshelyei esetében a Fõvárosi Fõügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2010. július 12-én 13 óráig és a Szolnoki Városi Ügyészség ügyészi álláshelyei esetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fõügyészségre (5000 Szolnok, Jókai út 10.) 2010. augusztus 6-án 13 óráig kell beérkezniük. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a pályázati határidõ lejártát követõ hatvan napon belül értesítjük. Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály Ügyészi állás betöltésére kiírt pályázatok visszavonása A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27/A. -a alapján, a társasházak törvényességi felügyeletének ellátására biztosított ügyészi álláshelyek betöltése érdekében pályázatokat írtunk ki. Az idõközben megjelent (MK. 102.) és 2010. június 17. napján hatályba lépett, az állami vagyonnal való felelõs gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 35. -ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 27/A. -át. Erre figyelemmel a 2010. július 10-ei benyújtási határidõvel a Zalaegerszegi Városi Ügyészségre magánjogi szakági ügyészi és a 2010. augusztus 10-ei benyújtási határidõvel a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészség öt ügyészi állás betöltésére kiírt pályázatot visszavonom. Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály

604 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 6. szám A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában a Kreátor Info Kft. szervezésében megjelent a Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében címû kiadvány A két kötetbõl álló kiadvány célja, hogy az egyes részterületeket sorra véve bemutassa, hogy melyek azok a leggyakoribb hibák, amelyeket a helyi önkormányzatok a rendeleteik megalkotásánál elkövetnek, mégpedig a jelentõsebb alkotmánybírósági határozatok tükrében. Mindezen túl egy önálló kötet tartalmazza az Európai Bíróság azon ítéleteit, amelyekben helyi vagy regionális önkormányzatok, illetve helyi vagy regionális hatóságok voltak érintettek, vagy ellenük folyt az eljárás. E kiadvány olyan fontos információk gyûjteménye, melyet a helyi önkormányzatok felhasználhatnak majd a helyi jogalkotás elõkészítésénél. A Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében címû könyvben tematikus sorrendben kerül rendszerezésre az egyes témakörök szempontjából fontos AB határozatok rövid, kivonatolt tartalma, amely minden jegyzõ és helyi döntéshozó számára az önkormányzati rendeletalkotáshoz szükséges és elengedhetetlen jogforrás. E mellett az egyes önkormányzati rendeletalkotási tárgykörökre vonatkozóan az önkormányzati rendeletalkotásra felhatalmazást adó hatályos jogszabályok, az egyes rendeletek fõbb tartalmi elemeinek és ezen elemekhez kapcsolódó AB döntések ismertetésére is sor kerül. Az AB határozatok lényegi kérdéseinek felvázolása mellett a megsemmisített rendeletek, szakaszok helyett helyes megoldásokra is utal a kiadvány a célból, hogy segítséget nyújtson a jegyzõ számára a helyi jogalkotási problémák megoldásához. A kötet fõ gerincét alkotják a következõ önkormányzati témákban alkotott alkotmánybírósági döntések: a helyi jogalkotás általános kérdései és a jogi alapelvek érvényesülése az önkormányzati rendeletekben, a helyi adó, a hatósági ár, a szociális támogatások, gyermekvédelmi ellátások, lakás- és helyiséggazdálkodás, hulladékgazdálkodás, állattartás, közterület-használat, vásárok és piacok rendje, építésügy, önkormányzati vagyon, költségvetés, útépítési és közmûépítési díj, az önkormányzat szervezete és mûködése. Külön érdekessége a kiadványnak, hogy a szerzõk olyan alkotmánybírósági határozatokat is bemutatnak, amelyek idõközben a magyar jogszabályok módosítása, illetve a közösségi jognak való megfelelés okán nem alkalmazhatók, ezzel ugyanis elkerülhetõ, hogy adott esetben a jogalkotó olyan határozatra hivatkozzon a szabályozás során, amely okafogyottá vált. Magyarország uniós csatlakozása óta kiemelt jelentõsége van a közösségi elõírások betartásának is mind a helyi önkormányzati rendeletek alkotása, mind pedig a helyi önkormányzatok törvényes mûködésének biztosítása során. Így a kiadvány az Európai Bíróság ítéleteinek rövid ismertetése mellett az adott helyzetben alkalmazandó közösségi jogszabály hivatkozását, a helyes értelmezést és a követendõ magatartást is tartalmazza. Más tagállamok önkormányzatainak negatív tapasztalatai nagy segítségül szolgálhatnak a jegyzõk számára a közösségi jogszabályok helyes alkalmazásához és a közösségi jogsértések elkerüléséhez.