KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an 19 Mezőgazdasági szállítás, anyagmozgatás speciális esetei című képzéshez A képzési program kódszáma: an19 A képzési program megnevezése: Mezőgazdasági szállítás, anyagmozgatás speciális esetei című képzés A képzés során megszerezhető kompetencia: - túlméretés mezőgazdasági gépekkel, járművekkel való közúti közlekedés engedélyeztetési eljárásában - túlméretés mezőgazdasági gépekkel, járművekkel való közúti közlekedésben, - mezőgazdaságban használatos veszélyes anyagok átvételében, - mezőgazdaságban használatos veszélyes anyagok szállításában, - mezőgazdaságban használatos veszélyes anyagok kezelésében, - mezőgazdaságban használatos veszélyes anyagokon lévő feliratok bárcák értelmezésében, - tűz oltásában, - tűzoltó készülékek használatában, - rendkívüli események alkalmával elvárható tevékenységekben. A tanfolyam elvégzése nem azonos a 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállítására felkészítő szaktanfolyammal, vizsgára való jelentkezésre nem jogosít. A tanfolyam elvégzése elősegíti a vizsgára való egyéni felkészülést. A képzésen való részvételhez javasolt előképzettség: - iskolai alapképzettség 8 vagy 10 osztály - szakképesítés, végzettség A képzés óraszáma: - elmélet: 16 óra - gyakorlat: 6 óra A képzés módja: csoportos képzés (csoportlétszám legfeljebb 30 fő)
A képzés tematikája és óraterve: Sorszám Témakör elméleti óraszám gyakorlati óraszám 1. a megengedett össztömeget, tengelyterhelést és méretet 2 meghaladó járművek közlekedésének feltételei 2. az üzemanyag és mezőgazdasági vegyszer szállítására 5 1 vonatkozó általános előírások ADR 3. a főbb veszélyek 2 1 4. a különböző veszélytípusoknak megfelelő megelőző és 2 biztonsági intézkedések 5. a járművek és a küldeménydarabok jelölése 1 1 6. a be- és kirakodás, valamint a szállítás során alkalmazandó 2 1 óvintézkedések 7. a tartály töltése és ürítése 1 1 8. a rendkívüli esemény során alkalmazandó magatartási szabályok, a tűzoltó készülék használata 1 1 Gyakorlat: 1. Egyszerűsített kérelem-nyomtatvány mezőgazdasági járművekhez nyomtatvány kitöltése, engedélykérés figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez. 2. Növényvédőszerek biztonsági adatlapjainak értelmezése. 3. Jármű előkészítése növényvédőszer szállításához, bárcák, kötelező felszerelések ellenőrzése. 4. Veszélyes anyagok átvétele, rakodása, szállítása, átadása. 5. Üzemanyag szállításra alkalmas járművek, tartályok megismerése. 6. Tűzoltó készülékek használata, tűz oltási gyakorlat.
1. téma: A megengedett össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésének feltételei Magyarországon a 13/2010. (X.5.) NFM rendelet szabályozza a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedését, a közútkezelői és hatósági eljárást, valamint a díjfizetés feltételeit. A rendelkezés értelmében útvonalengedély-köteles minden olyan jármű, amelynek terhelése, mérete a járművön lévő rakományát is beleértve jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja. A járművek méreteire vonatkozó feltételek 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet írja elő. A rendelet értelmében a járművek méretei a következők: Motorkerékpár pótkocsijának a szélessége az 1,00 métert, fokozott hőszigetelésű jármű felépítményének a szélessége a 2,60 métert, minden egyéb jármű szélessége a 2,55 métert nem haladhatja meg. A személygépkocsi pótkocsijának a magassága a 3,00 métert, egyéb jármű magassága a 4,00 métert nem haladhatja meg. A járművek megengedett legnagyobb hosszúsága: a) kéttengelyes autóbusznál: 13,50 méter, b) kettőnél több tengelyes autóbusznál: 15,00 méter, c) egyéb járműnél - kivéve a félpótkocsit -: 12,00 méter. A félpótkocsi leghátsó pontjának függőleges síkja és a királycsap tengelye közötti távolság a 12,00 métert nem haladhatja meg. Az a) és b) pontokban meghatározott megengedett hosszúságot az autóbusz hátsó falára esetenként rögzített tartozékkal együttesen kell érteni. A járműszerelvények és a csuklós autóbusz megengedett legnagyobb hosszúsága a) nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvénynél: 16,50 méter, b) gépkocsiból, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és egy pótkocsiból álló járműszerelvénynél, továbbá csuklós autóbusznál: 18,75 méter c) vontatóból vagy mezőgazdasági vontatóból és két pótkocsiból álló járműszerelvénynél: 22,00 méter, d) tehergépkocsiból és két pótkocsiból álló járműszerelvénynél: 24,00 méter. A járműszerelvény hossztengelyével párhuzamosan mért legnagyobb távolság: a) a rakfelület legelső, a vezető fülke mögötti külső pontja és a járműszerelvény pótkocsijának leghátsó külső pontja között 16,40 méter b) az a) pontban meghatározott távolságból levonva a gépjármű hátsó vége és a pótkocsi első vége közötti távolságot: 15,65 méter A jármű szélességi méreteibe - a megengedett legnagyobb szélesség szempontjából - nem számítanak bele: a) a gumiabroncsok, a talajjal való érintkezési pontjuk közelében, valamint a gumiabroncsok nyomásszabályozó és nyomásjelző berendezéseinek a csatlakozó szerelvényei; b) a hóláncok és más hasonló, a kerekekre csak időlegesen felszerelt csúszásgátló berendezések; c) az olyan visszapillantó tükrök, amelyek - legfeljebb 150 N erő hatására - előre és hátra elhajolnak és ebben a helyzetben nem nyúlnak túl az egyébként megengedett legnagyobb szélességi méreten; d) az oldalt elhelyezett, 50 milliméternél nem nagyobb kinyúlású irányjelző és méretjelző lámpák;
e) a rakományon alkalmazott vámzárak, valamint az ezek rögzítésére és védelmére szolgáló berendezések. (7) A jármű magassági méretébe a trolibusz áramszedője nem számít bele. Az útvonalengedélyeket a közút kezelője adja ki (Magyar Közút Nonprofit Zrt.). Az útvonalengedély iránti kérelmet az erre a célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével az engedélyező szervezethez kell benyújtani. Az engedély benyújtható: - a jármű üzembentartójának székhelye (telephelye) vagy - a jármű indulási helye szerinti közútkezelőhöz. Az ország területére belépő jármű indulási helyének a közúti határátkelőhelyet kell tekinteni. Az út kezelője a 13/2010. (X.5.) NFM rendelet alapján megállapodhat a jármű üzemben tartójával abban, hogy a túlsúlyos, illetve túlméretes jármű közlekedéséért járó díjat utólagosan számolják el, ezen felül pedig Együttműködési megállapodás az elektronikus ügyintézésről és a díjfizetésről köthető arra vonatkozóan, hogy mind a kérelem, mind pedig az útvonalengedély továbbítása elektronikus úton történjen. Nyilatkozat tartalma Alulírott nyilatkozom, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt ügyfeleként a túlsúlyos/túlméretes járművek közúti közlekedéséhez szükséges közútkezelői hozzájárulásokat az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. tv. által meghatározott hiteles elektronikus adatcsere segítségével kívánom beszerezni. Elfogadom, hogy a hiteles elektronikus kommunikációhoz szükséges személyes tanúsítványomat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az alábbi feltételek betartásával kezelje: 1. Tanúsítvány létrehozása A tanúsítványt a Magyar Közút Nonprofit Zrt, mint Szolgáltató adja ki az ügyfélnek A tanúsítvány az ügyfél előzetes interneten történő regisztrációjának elfogadása és ezen nyilatkozat aláírása eredményeképpen kerül kiállításra. A tanúsítványt a Szolgáltató a külön e célra kifejlesztett szoftverrel, az RSA szabványnak megfelelő kriptográfiai eljárással, az X.509 szabvány által előírt formátumban hozza létre. 2. A tanúsítvány létrehozásához szükséges ügyfél adatok: Természetes v. jogi személy neve: Címe Irányítószám: Város: Utca, házszám: Cégjegyzékszám*: Bankszámlaszám: Adószám: Telefonszám: Telefaxszám: E-mail cím: * csak jogi személyek esetén Az adatok változását az ügyfél köteles 15 napon belül a Szolgáltató felé bejelenteni. A Szolgáltató köteles az ügyfél adatait bizalmasan kezelni, azokat harmadik személynek nem adhatja át és a tanúsítvány megszűnésével köteles megsemmisíteni.
3. A tanúsítvány használata A Szolgáltató által kiállított tanúsítvány illetéktelen személyektől való védelme az ügyfél felelőssége. A tanúsítványt az ügyfél csak az elektronikus útvonalengedély kérelem beadására használhatja, amely kérelem adatainak hitelességét illetően jogi felelősség terheli. A Szolgáltató a rendelkezésére álló berendezésekkel és személyzettel biztosítja az elektronikus útvonal-engedélyezés meghatározott szolgáltatásait. 4. A tanúsítvány megszűnése A Szolgáltató a tanúsítványt visszavonja: az ügyfél elhalálozásával, illetve jogutód nélküli megszűnésével az ügyfél írásos kérését követően az ügyfél adatainak változása esetén a tanúsítvány érvényességének lejártakor, amennyiben az ügyfél nem intézkedik a megújításra az ügyfél a Szolgáltatóval szembeni 1 hónapot meghaladó díjtartozása esetén az ügyfél tanúsítványának illetve az aláírás létrehozó adatának kompromittálódása esetén 5. A tanúsítvány érvényessége A Szolgáltató a tanúsítványt 1 évre biztosítja az ügyfélnek. A tanúsítvány kiállítása díjtalan. A tanúsítvány érvényességi idejének lejárta előtt 30 nappal valamint a tanúsítvány visszavonásakor a Szolgáltató e-mailben értesítést küld az ügyfél részére. Az ügyfélnek lehetősége van az interneten keresztül kérelmezni személyes tanúsítványa érvényességének meghosszabbítását. Budapest, Szolgáltató Ügyfél
Egyszerűsített kérelemnyomtatvány mezőgazdasági járművekhez: KÉREM OLVASHATÓAN TÖLTSE KI! NYOMTATOTT BETÜKKEL! Jármű (vontató) adatai (forgalmi engedélyben szereplő adatok) 1. RENDSZÁM 2. SAJÁT TÖMEG 4. Tengelyek távolsága m Ikerkerekes kg 3. Fajta mezőgazdasági vontató lassú jármű kombájn 5. A vontatmányok adatai (Kérem, sorolja fel!) Megnevezés Vontatott Függesztett Szélesség Súly Tengelyszám m kg m m kg m m kg m m kg m m kg m m kg m A vontató és a vontatmány együttes legnagyobb méretei 6. Hosszúság m 7. Szélesség m 8. Magasság m Tengelyek távolsága 9. Üzembentartó adatai (forgalmi engedély szerinti) Név Cím 10. Számlázási adatok Név Cím Adószám 11. Igénylő adatai Név Telefonszám 12. A hozzájárulás érvényességének kezdete: 13. A hozzájárulás 14. érvényessége 3 hónap Sürgősség 6 óra 6 hónap 3 nap
12 hónap 15 nap eseti 15. A hozzájárulás az alábbi település 50 km-es körzetére érvényes: 16. Hozzájárulás kijelölt útra Kiinduló állomás Célállomás 17. Hozzájárulás ORSZÁGOS közúthálózatra. Csak akkor lehet kérni, ha egyik mérete sem haladja meg ezeket az értékeket: 3 m szélesség, 4 m magasság, 22 m hosszúság, 40 tonna össztömeg dátum aláírás A közútkezelő az útvonalengedélyt megtagadhatja, ha - a megengedett össztömeget vagy a megengedett legnagyobb tengelyterhelést túllépő, illetőleg a túlméretet okozó szállítmány megbontható vagy más közlekedési eszközzel is továbbítható, - a közút teherbírása és állapota alapján - figyelemmel az alatta elhelyezett nyomvonal jellegű létesítményekre és a közút feletti, illetve melletti szabad tér méretére - nem alkalmas arra, hogy a megengedett össztömeget, tengelyterhelést vagy méretet meghaladó jármű azon közlekedjék. A közútkezelő az útvonalengedélyben előírja a jármű közlekedésére igénybe vehető útvonalat és a közlekedés feltételeit. A 40 tonna össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművek közlekedéséért túlsúlydíjat kell fizetni, amelynek összegét a hozzájárulásban meghatározott útvonal távolságának, hozzájárulás hiányában a közúton megtett távolság (km) alapján kell megállapítani. Az útvonalengedély kérelem benyújtásakor eljárási díjat kell fizetni. A közútkezelő - amennyiben a közlekedésbiztonsági szempontok indokolják - a jármű közlekedéséhez rendőri, illetve egyéb szakkíséretet is előírhat. A különösen nagyméretű, illetve nehéz szállítmányok célba juttatásánál szállítmányozó és járműkísérő irodák közreműködnek. A túlméretes, túlsúlyos járművek közlekedéséhez kiadott engedélyben rögzítik a közlekedés biztonságát biztosító eszközök, járművek és szak-kísérők létszámát. A következő táblázatban az előírásoknak megfelelő adatok találhatók.
1. táblázat Túl méretes járművek közlekedésének előírásai
A figyelmeztetést adó készülék felszerelése és használata a járműveken külön jogszabályban van szabályozva. A 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól rendelkezik. A rendelet értelmében figyelmeztető jelzést adó készülék: a járműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil) villogó sárga fényjelzést adó berendezés. Engedélyt kérni a felszerelésre csak közérdekű feladat céljából lehet, ezek a következők: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme. A gépjárműre figyelmeztető jelzést adó készüléket - a 3. -ban és a 9. (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak az erre feljogosító, érvényes és hatályos hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni. A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez - az út, úttartozék vagy közmű építésére, ellenőrzésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járműre, - a kommunális szemétszállítást végző járműre, - a jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járműre, és járműszerelvényre, - a külön jogszabályban meghatározott mezőgazdasági erőgépekre, - a radioaktív anyagot hatósági engedély birtokában szállító járműre, ha annak használatát az engedélyben előírták, - a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet a rakománya miatt meghaladó járműre, amennyiben annak használatát az útvonalengedély előírja. A jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járműre, és járműszerelvényre csak mozgatható üzemmódú (mobil) figyelmeztető jelzést adó készüléket szabad használni, amelyet az adott szállítási feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a járműre felszerelni. Figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély - a radioaktív anyagot szállító vagy a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművet rendszeresen kísérő, - az elromlott jármű vontatását vagy a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járműre adható, ha a jármű üzemeltetési célja azt indokolja. A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a meghatározott célból üzemeltetett jármű üzembentartója igényelhet. A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély három évre adható, ha a jármű műszaki érvényességi ideje ennél hosszabb, a jogosultság időtartamát azzal megegyezően kell megállapítani. A hatóság a kiadott engedély időbeli hatálya alatt ellenőrizheti az engedélyezés feltételeinek fennállását. A járműre felszerelt figyelmeztető jelzést adó készüléket e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni.
Kísérő járművek esetében az engedélyt külön kell kérni az Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. Az útvonalengedély kiváltása egyéb díjfizetési kötelezettség alól nem mentesít. A nemzetközi forgalomban közlekedő járművek össztömegét, tengelyterhelését és méretét a határon a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közúti mérőállomásai ellenőrzik, bizonyos esetekben a vámhatóság bevonásával. Amennyiben az útvonalengedély-köteles jármű érvényes útvonalengedéllyel nem rendelkezik, a vámhatóság, illetve a határrendészeti kirendeltség megtagadhatja a jármű határátkelőhelyi be-, illetve kiléptetését. A belföldi forgalomban közlekedő járművek ellenőrzését az arra feljogosított hatóságok a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Rendőr Főkapitányság és a Nemzeti adó és Vámhivatal végzi. Az ellenőrzést végző jelzésére a jármű vezetője köteles: - a járművet megállítani, - a jármű és a rakomány okmányait bemutatni, - a járművet a helyszíni mérésnek alávetni. Az ellenőrzést végző az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel, amennyiben az útvonalengedély-köteles jármű érvényes útvonalengedéllyel nem rendelkezik, vagy az abban foglaltaktól eltérően közlekedik. Az ellenőrzött jármű vezetője észrevételt tehet a helyszínen, amennyiben a jegyzőkönyvben foglaltakkal nem ért egyet. A jegyzőkönyv egy példányának átvételét a jármű vezetője aláírásával igazolja. 2. téma: Üzemanyag és mezőgazdasági vegyszer szállítására vonatkozó általános előírások ADR Fogalmak Veszélyes áru, anyag fogalma. Különféle anyagok vagy tárgyak, amelyek káros hatást gyakorolhatnak az emberi életre, egészségre, az állatvilágra, a környezetre és anyagi javakra. Az ilyen anyagok és tárgyak szállítását tiltja, vagy csak feltételekkel engedi meg az ADR/RID. ADR = nemzetközi közúti szállításról szóló európai megállapodás RID = nemzetközi vasúti szállításról szóló európai megállapodás A veszélyes anyag jellemzői az egészségkárosító hatás, a környezetszennyező hatás, a tűz- és robbanásveszély. Az egészségkárosító hatás kiválthat mérgezést, marást, irritációt, allergiás reakciót, bódulatot. Az anyag a szervezetbe juthat belégzéssel, lenyeléssel, bőrrel való érintkezéssel. A környezetszennyező hatást okozhat a levegővel keveredve, vízzel keveredve a felszíni és a talajvízbe jutva. A mérgező anyagok fogalomkör azokra a mérgező anyagokra terjed ki, amelyekről tapasztalat alapján tudják, vagy amelyekről állatokon végzett kísérletek alapján feltételezhető,
hogy viszonylag csekély mennyiségben, egyszeri vagy rövid ideig tartó behatással, belégzés, bőrrel való érintkezés vagy lenyelés útján károsíthatják az emberi egészséget, vagy halált okozhatnak. A letális (halálos) dózis (LD50) és a letális koncentráció (LC50) fogalma, megállapításának módja. A toxicitást, vagyis hogy mennyire mérgező egy anyag, általában az LD50 teszttel mérik. Ennek során határozzák meg, hogy a kísérleti anyagból mekkora a halált okozó mennyiség. Az állatok szervezetében fokozatosan növelik a méreganyag mennyiségét, mindaddig, amíg a vizsgálatban résztvevő állatok 50%-a elpusztul. Tűz és robbanásveszélyes anyag. Gyújtó hatású oxidáló anyag: fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek bár önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak, vagy más anyagok égését elősegíthetik. A vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok, amelyek vízzel reagálva a levegővel robbanó keverék alkotására hajlamos gyúlékony gázokat fejlesztenek. Azok a keverékek, melyről a fogalom szól, nyílt lángtól, szikrától, vagy védelem nélküli izzólámpától könnyen meggyulladnak. Lobbanáspontnak nevezzük azt a legalacsonyabb hőfokot, amelyben a tűzveszélyes folyadékból annyi gőz keletkezik, hogy az anyag gőzei a körülötte levő levegővel elegyedve, láng közelítésére egész felületére kiterjedően ellobban, de az égés nem marad fenn. Gyulladáspont az anyagnak az a hőmérséklete, amelyen az anyag gőzei a körülötte levő levegővel elegyedve, láng közelítésére meggyulladnak és az ég. Általánosságban a gyulladáspont az anyagnak az a hőmérséklete, amelyen az meggyullad, de a folyamatos égés még nem következik be. Gyulladási hőmérséklet az a legalacsonyabb hőfok, amelyen az anyag meggyullad és folyamatosan tovább ég. Maró hatás az ha vegyi reakciójukkal a velük érintkezésbe kerülő hámszövetet, a bőr hámrétegét vagy a nyálkahártyát megtámadják, vagy elfolyás esetén képesek megrongálni vagy tönkretenni más árukat vagy a szállítóeszközöket. Ugyancsak ezen osztály fogalomkörébe tartoznak azok az anyagok, melyek csak víz jelenlétében képeznek maró anyagot, vagy amelyek a levegő természetes nedvességének jelenlétében maró gőzöket vagy ködöt fejlesztenek. Nemzetközi szabályozás, ADR ASEVESO I. irányelv (82/501/EGK) a tagállamok közötti eltéréseket kívánja megszüntetni az ipari tevékenységek irányításában és ellenőrzésében (egységesít). Az irányelvek célja az ipari balesetek csökkentése, megelőzése, a munkahelyi biztonság növelése, az egészség védelme. Egyes ipari tevékenységeket kiemelten kezel. Növeli agyártók felelősségét az információ szolgáltatás területén, megfogalmazza a veszélyes ipari tevékenység kritériumait. Osztályozza és felsorolja a veszélyes anyagokat. A kémiai biztonsággal kapcsolatos néhány jogszabály: 2000. évi XXV. tv. a kémiai biztonságról 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól Az ADR 1957. szeptember 30.-án készült el és 1968. január 29.-én lépet hatályba. 1979.- ben Magyarország csatlakozott a megállapodáshoz, amit rendszeresen módosítanak,
kiegészítenek. Ez a folyamat általában két éves ciklusokat ölel fel. Jelenleg az ADR szabályozásoknak a 2011. évi szabályozás a jogi alapja. Az ADR két mellékletben szabályoz. Az "A" melléklet az általános előírásokat, valamint a veszélyes anyagokra és tárgyakra vonatkozó előírásokat tartalmazza. A "B" melléklet a szállító eszközökre és a szállításra vonatkozik. "A" Melléklet 1. rész. Általános előírások 2. rész. Osztályozás 3. rész. A veszélyes áruk felsorolása, különleges előírások és a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentességek 4. rész. A csomagolásra és a tartályokra vonatkozó előírások 5. rész. Feladási eljárások 6. rész. A csomagolóeszközök, nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k), nagycsomagolások és tartályok gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások 7. rész. A szállítás feltételeire, a berakásra, a kirakásra és az árukezelésre vonatkozó előírások - A mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő belföldi közúti szállításával is foglalkozik. Célja a szállítással együtt járó kockázat csökkentése, a biztonság és ezen belül a közlekedési biztonság fokozása A rendelet kihirdetése óta többször is módosításra került. A jelenleg hatályban lévő a 7/2011. (III.8.) NFM rendelet. Veszélyes anyagok osztályozása (bárca, szám, megnevezés) 1. osztály Robbanóanyagok és robbanóanyagot tartalmazó tárgyak 2.1. osztály Gyúlékony gázok 2.2. osztály Nem gyúlékony, nem mérgező gázok 2.3. osztály Mérgező gázok 3. osztály Gyúlékony folyékony anyagok 4.1. osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, szilárd érzéketlenített robbanóanyagok
4.2. osztály Öngyulladó anyagok 4.3. osztály Vízzel gyúlékony gázokat képző anyagok 5.1. osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok 5.2. osztály Szerves Peroxidok 6.1. osztály Mérgező anyagok 6.2. osztály Fertőzőveszélyes anyagok 7. osztály Radioaktív anyagok 8. osztály Maró (korrozív) anyagok 9. osztály Különböző veszélyes anyagok és tárgyak 2. sz. táblázat Veszélyes anyagok bárcái, számozása és megnevezése Biztonsági adatlap A veszélyes anyag, illetve veszélyes anyagot tartalmazó készítmény/keverék magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba. A biztonsági adatlapnak tartalmilag és formailag a Magyarország területén hatályban lévő jogszabályokhoz kell igazodnia! A veszélyes anyagok veszélyeire utaló REACH: R- és S-mondatok (általában a csomagoláson vagy utasításokon olvasható a rövidítés)
A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R-mondatok: R 1 Száraz állapotban robbanásveszélyes R 2 Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat R 3 Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívül mértékben növeli a robbanásveszélyt R 4 Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez R 5 Hő hatására robbanhat R 6 Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes R 7 Tűzet okozhat R 8 Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat R 9 Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes R 10 Kevésbé tűzveszélyes R 11 Tűzveszélyes R 12 Fokozottan tűzveszélyes R 14 - Vízzel hevesen reagál R 14/15 Vízzel hevesen reagál és közben fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek R 15 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek R 15/29 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek R 16 Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes R 17 Levegőn öngyulladó R 18 A használat során robbanásveszélyes / tűzveszélyes gáz levegő elegy keletkezhet R 19 Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet R 20 Belélegezve ártalmas R 21 Bőrrel érintkezve ártalmas R 20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas R 20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas R 20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas R 21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas R 22 Lenyelve ártalmas R 23 Belélegezve mérgező (toxikus) R 23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező R 23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező R 23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező R 24 Bőrrel érintkezve mérgező (toxikus) R 24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező R 25 Lenyelve mérgező (toxikus) R 26 Belélegezve nagyon mérgező (toxikus) R 26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező R 26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező R 26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező R 27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező R 27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező (toxikus) R 28 Lenyelve nagyon mérgező (toxikus) R 29 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek R 30 A használat során tűzveszélyessé válik R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek R 32 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek R 33 A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes R 34 Égési sérülést okoz R 35 Súlyos égési sérülést okoz
R 36 Szemizgató hatású R 37 Izgatja a légutakat R 36/37 Szemizgató hatású, izgatja a légutakat R 36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat R 36/38 Szem- és bőrizgató hatású R 37/38 Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat R 38 Bőrizgató hatású R 36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat R 39/23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39 Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/23 Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/24 Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/25 Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/26 Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/27 - Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/28 - Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség károsodást okozhat R 39/26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/26/28 - Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 39/27/28 - Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség károsodást okozhat R 39/26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat R 40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított R 41 Súlyos szemkárosodást okozhat R 42 Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) R 42/43 Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat R 43 Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet) R 44 Zárt térben hő hatására robbanhat R 45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 46 öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet) R 48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20 Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/21 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/22 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23 Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/24 Hosszabb át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/25 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20/21 Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas. súlyos
egészségkárosodást okozhat R 48/20/22 Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/21/22 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/20/21/22 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/24 Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/25 Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/24/25 Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 48/23/24/25 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat R 49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 50 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre R 50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 51 Mérgező a vízi szervezetekre R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre R 53 A vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 52/53 Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 54 Mérgező a növényvilágra R 55 Mérgező az állatvilágra R 56 Mérgező a talaj szervezeteire R 57 Mérgező a méhekre R 58 A környezetben hosszantartó károsodást okozhat R 59 Veszélyes az ózonrétegre R 60 A fertilitást (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet R 61 A születendő gyermekre ártalmas lehet R 62 A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet R 63 A születendő gyermeket károsíthatja R 64 Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja R 65 Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat R 66 Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedését okozhatja R 67 Gőzök álmosságot vagy szédülést okozhatnak R 68 Maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/20 Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/21 Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/22 Lenyelve ártalmas: maradandó egészség károsodást okozhat R 68/20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat R 68/20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat
A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S-mondatok: S 1 Elzárva tartandó S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó S 2 Gyermekek kezébe nem kerülhet S 3 Hűvös helyen tartandó S 3/7 Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó S 3/14 Hűvös helyen,...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/14 Hűvös, jól szellőztethető helyen,...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/49 Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényben tárolható S 3/9/14/49 Hűvös, jól szellőztethető helyen,...-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 4 - Lakott területtől távol tartandó S 7 Az edényzet légmentesen lezárva tartandó S 7/8 Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó S 7/9 Az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőztethető helyen tartandó S 7/47 Az edényzet légmentesen lezárva... C hőmérsékletet nem meghaladó helyen tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg) S 8 Az edényzet szárazon tartandó S 9 Az edényzet jól szellőztethető helyen tartandó S 12 A tartályt nem szabad légmentesen lezárni S 13 Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó S 14 -...tól /-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg] S 15 Hőhatástól távol tartandó S 16 Gyújtóforrástól távol tartandó Tilos a dohányzás S 17 Éghető anyagoktól távol tartandó S 18 Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni S 20 Használat közben enni, inni nem szabad S 20/21 A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad S 21 Használat közben tilos a dohányzás S 22 Az anyag porát nem szabad belélegezni S 23 A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni S 24 A bőrrel való érintkezés kerülendő S 25 Kerülni kell a szembejutást S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást S 26 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni S 27 A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni S 27/28 Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű...-val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg) S 28 Ha az anyag bőrre kerül vízzel bőven azonnal le kell mosni S 29 Csatornába engedni nem szabad S 29/35 Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő módon kell ártalmatlanítani S 29/56 Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetét a veszélyes- vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni S 30 Soha nem szabad vízzel keverni S 33 A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell
S 35 - Az anyagot és edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell S 36 Megfelelő védőruházatot kell viselni S 37 Megfelelő védőkesztyűt kell viselni S 36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni S 36/39 Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni S 36/37/39 Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem/arcvédőt kell viselni S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni S 38 Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni S 39 Szem-/arcvédőt kell viselni S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni S 40 A padlót és a beszennyeződött tárgyakat...-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg) S 41 Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni S 42 Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzésvédőt kell viselni S 43 - Tűz esetén használjunk homokkal oltandó. Víz használata tilos! S 45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni S 47 50 o C feletti hőmérsékleten nem tárolható S 47/49 -... C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg) S 48 -...-val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg) S 49 Csak az eredeti edényzetben tárolható S 50 - val/vel nem keverhető S 51 Csak jól szellőztetett helyen használható S 52 Nagy felületű, tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható S 53 Kerülni kell az expozíciót, - használatához külön utasítás szükséges S 56 Az anyagot és edényezetét veszélyes, vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni S 57 A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni S 59 A hulladék anyag visszanyeréséhez / újrahasznosításához a gyártótól / forgalmazótól kell tájékoztatást kérni S 60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani S 61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni/biztonsági adatlap S 62 Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét S 63 - Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és biztosítani számára a nyugalmat S 64 Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben, ha a sérült nem eszméletlen) "B" Melléklet A szállító eszközökre és a szállításra vonatkozó előírásokat tartalmazza 8. rész. A jármű személyzetére, felszerelésre, üzemeltetésre, okmányokra vonatkozó követelmények 9. rész. A járművek szerkezetére és a jóváhagyásra vonatkozó követelmények ADR A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozásoknak az
általános, áruszállításra, fuvarozásra vonatkozó jogszabályokon túl kiemelten szem előtt kell tartaniuk az ADR jogszabály előírásait is. A jogszabály többek között az alábbiakra nézve rendelkezik: felsorolja a hatálya alá eső veszélyes árukat és azok szállításával kapcsolatban előírásokat tesz, meghatározza a szállítójárművek műszaki kialakítását, szükséges állapotát, kötelező felszereléseit, jelöléseit, okmányait, 1. ábra Felszerelései (elsősegély felszerelés, védőruházat, csomagolóeszközök) Minden veszélyes árut szállító szállítóegységet fel kell szerelni A következő, általános célú biztonsági felszereléssel: - járművenként legalább egy, a jármű tömegének és a kerekek átmérőjének megfelelő méretű kerék kitámasztó ékkel; - két, önmagában megálló, figyelmeztető jelzővel (pl. fényvisszaverő kúpokkal, háromszögekkel vagy villogó, borostyán színű fényű lámpákkal, amelyek a jármű villamos berendezéseitől függetlenül működnek); - a jármű személyzet minden tagja részére figyelemfelkeltő mellénnyel vagy ruhával (pl. az EN 471 szabvány szerint); - jármű személyzet minden tagja részére egy darab kézilámpával. Az S7 kiegészítő követelmény szerinti légzésvédő készülékkel, biztonsági intézkedésekhez szükséges felszereléssel és személyi védőeszközökkel.
2. ábra Jelölések értelmezése (veszélyt jelző szám és anyagszám)
3. ábra A jármű és vezetőjének okmányai (jóváhagyási igazolás, írásbeli utasítás, oktatási bizonyítvány, forgalmi engedély) előírja a járműszemélyzet képzését mind a járművezetőre, mind a kisegítő személyzetre nézve, szabályozza a veszélyes áruk csomagolóeszközeinek gyártási követelményeit, meghatározza a szállítás során azokkal kapcsolatban betartandó előírásokat, jelöléseiket,
4. ábra Csomagolóeszközök, gázpalackok, hordók, dobok, műanyag edények, üvegek Mindezeken túl számos előírást tesz a szállítás során elvégzendő műveletekre (csomagolás, ki-, berakás, töltés, ürítés, szállítás, árufogadás, illetve az áruszállításra való feladása, beleértve a szállítmányoztatást is.)
5.ábra Veszélyes anyagok rakodása teherjárműre 6. ábra Oxigén átfejtése tartályba Az ADR jogszabály jellemzően kétévente megújításra kerül. Hazánkban jelenleg a legújabb, a 2007. évi CXX. Törvény által kihirdetett, 2007-es ADR van érvényben. Hatályos 2007. november 14-től. Az ADR előírásait nem, vagy csak részben kell betartani, amennyiben erre az ADR
lehetőséget ad, pl. mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyag szállítás egyes eseteiben. VESZÉLYES ÁRU Egy - egy veszélyes anyag, készítmény, vagy veszélyes hulladék akkor válik az ADR értelmezésében is veszélyessé, mikor azt közúti szállításra adják fel, illetve még ez előtt, amikor ugyanebből az okból csomagolóeszközbe helyezik. Innentől érvényesek rá az ADR előírásai. Ekkor kell kiválasztani hozzá az ADR által is megengedett csomagolást az ADR által előírt jelölésekkel 7.ábra Veszélyességi bárcák (veszélyességi bárcák, UN számok), ekkor kell átgondolni, hogy az immár áruvá vált anyagot, hulladékot milyen járművel, okmányokkal és milyen képzéssel rendelkező járművezetővel lehet szállítani.
8. ábra UN számok 9. ábra Szállítójármű Alkalmazni kell a veszélyes áru - előírásoknak megfelelő adattartalmú fuvarokmányt,
biztosítani a szükséges írásbeli utasítást, a járműre előírt okmányokat és vezetője számára kötelező oktatási igazolásokat, vezetői engedélyt. 10. ábra Írásbeli utasítás A veszélyes árukat az ADR jogszabály veszélyes tulajdonságaik alapján sorolja be egy-egy áruosztályba. Ilyen módon megkülönböztethetünk például robbanóanyagokat, fojtó,
gyúlékony, vagy épp mérgező gázokat, radioaktív anyagokat, maró, ön-reaktív anyagokat, vagy fertőző árukat, mint például egyes, egészségügyből származó, hulladékok. Egyéb hulladékok! A 16/2001. (VII.18.) KöM rendeletben felsorolt valamennyi csillaggal (*) jelzett veszélyes hulladék az ADR szerint is veszélyes áru. 11. ábra Veszélyes hulladék A tapasztalat szerint ezeket a hulladékokat a hazai gyakorlatban jellemzően a halmazállapotuk szerint az UN 3077, vagy az UN 3082 tétel alá szokás besorolni, ami számos esetben nem megfelelő eljárás. Az ilyen hulladékok elszállítása előtt ezeket veszélyes tulajdonságaik alapján pontosan be szükséges sorolni a megfelelő ADR áruosztályba, a megfelelő UN szám alá. Szállítás Mint a fentiekből kiderült, a szállítás szó jogszabály szerinti értelmezése nem korlátozódik pusztán a szállítójárművekkel a közúton végzett áruszállításra. Ide kell sorolni minden olyan műveletet, amely a veszélyes áruk szállításra való előkészítésétől az áruk címzetteknél történő lerakásáig, illetve ürítéséig tart. Ennek alapján közúti szállítást végez minden olyan vállalkozás, amely a veszélyes árut becsomagolja, járműbe / járműre rakja, vagy tartályos szállítás esetén beletölti, szállításra a saját maga, vagy harmadik fél nevében feladja, szállítmányoztatja, járművön szállítja, járműből kirakja, illetve üríti, címzettként fogadja, illetve továbbítás céljából ideiglenesen tárolja.
JÁRMŰVEZETŐ A veszélyes árut, veszélyes hulladékot szállító járművek vezetőinek erre képzettséget kell szerezniük. A képzésről és az azt követő, sikeres vizsgáról a hatóság (narancssárga) bizonyítványt állít ki. 12. ábra ADR oktatási bizonyítvány Fontos tudni, hogy a 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó szállítójárművek vezetőinek 2007. január 1-től ugyanezzel a bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, hogy a tevékenységet végezhessék. A narancssárga bizonyítvány megléte mindössze két esetben szükségtelen: ha az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti mentességgel történik a szállítás, vagy, ha a veszélyes áruk a korlátozott mennyiség (LQ) szabályai szerint vannak csomagolva.
13. ábra Korlátozott mennyiség Felelősségek A szállítás valamennyi felsorolt résztvevője az ADR-ben egyértelműen körvonalazott felelősségi körrel rendelkezik. Ilyen módon: Feladó: - csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. - meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható - el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.). - csak olyan csomagolóeszközöket, ( ) IBC-ket és tartányokat, ( ) mobil tartányokat és 14. ábra Tankkonténerek
tankkonténereket szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel 15. ábra Jóváhagyás jelölése El kell látnia a szállítót a tárgyi veszélyes áru(k)hoz előírt, meghatározott tartalmú és formátumú írásbeli utasítással stb. Szállító: - meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR szerint szállítható; - meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak; - szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;
16. ábra Nyilvánvaló szállítmányozási hibák - meg kell győződnie arról, hogy a járműre előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve; - meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak. 17. ábra Jármű kötelező felszerelései
Címzett: A címzetti felelősséggel kapcsolatban el kell oszlatni egy általános tévhitet. Nem ritka, hogy veszélyes árut címzettként fogadó vállalkozások azt gondolván, hogy a tevékenységük nem képezi a szállítás részét, nem foglalkoznak tovább az ADR-rel. Ezzel szemben rájuk nézve az alábbi előírások jelennek meg: - kötelezettsége az áru átvétele ( ), ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADR előírásokat betartották. el kell végeznie az ADR által megkövetelt esetekben a járművek és konténerek előírt tisztítását és fertőtlenítését; - biztosítania kell, hogy ha már a konténereket teljesen kiürítették, kitisztították, ill. fertőtlenítették, ne legyenek rajtuk jelölések. Ha a címzett más résztvevők (kirakó, tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az ADR előírásainak megfeleljenek. Ha az ellenőrzés során az ADR előírásainak megsértését tapasztalják, a címzett csak azután adhatja vissza a konténert/nagykonténert a szállítónak (fuvarozónak), miután a szabálytalanságot megszüntették. Berakó: - csak akkor adhatja át az árut a szállítónak (fuvarozónak), ha az az ADR szerint szállítható; - amikor becsomagolt veszélyes árut vagy üres, tisztítatlan csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült ( ), amíg a sérülést ki nem javították; - amikor veszélyes árut rak járműre, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat; miután a veszélyes árut konténerbe rakta, be kell tartania a veszély jelölésére vonatkozó, 5.3 fejezet szerinti követelményeket; - amikor a küldeménydarabokat berakja, be kell tartania az együvé rakásra vonatkozó tiltásokat Csomagoló: - be kell tartania a csomagolási és az egybecsomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat; - amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat. Töltő: - a tartány megtöltése előtt meg kell győződnie arról, hogy a tartány és szerelvényei kielégítő műszaki állapotban vannak; - meg kell győződnie arról, hogy a tartányjármű, battériás jármű, leszerelhető tartány, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le; - tartányba csak olyan veszélyes árut tölthet, amelynek szállítására az adott tartány engedélyezve van; - a tartányok töltése során be kell tartania a szomszédos tartány-kamrákban levő veszélyes árukra vonatkozó előírásokat; - a töltés során be kell tartania a betöltendő anyagra engedélyezett legnagyobb töltési fokot vagy űrtartalom literenkénti legnagyobb töltési tömeget; - a tartány megtöltése után ellenőriznie kell a zárószerkezetek tömörségét;
18. ábra Tartányos jármű - biztosítania kell, hogy az általa megtöltött tartány külsején ne maradjon a betöltött anyagból semmilyen veszélyes maradék; - a veszélyes áruszállításra történő előkészítése során biztosítania kell, hogy a narancssárga táblák, veszélyességi bárcák (nagybárcák) az előírás szerint el legyenek helyezve a tartányokon, a járműveken és az ömlesztett árut tartalmazó kis- és nagykonténereken; HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS A veszélyes áruk közúti szállítását hazánkban jelenleg az alábbi öt hatóság jogosult ellenőrizni: Nemzeti Közlekedési Hatóság Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Rendőr Főkapitányság Nemzeti adó és Vámhivatal A hatóságok az kontrollt a 24/2006. (II.3.) Kormányrendelet alapján végzik. Ennek során a rendelet 1. számú mellékletében lévő ellenőrzési jegyzék szempontjait veszik figyelembe. 1. számú melléklet az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelethez Ellenőrzési (a 2004/12/EK irányelvvel módosított 95/50/EK irányelv szerint) jegyzék 1. Az ellenőrzés helye: 2. Az ellenőrzés napja: 3. Az ellenőrzés időpontja: 4. A jármű államjelzése és rendszáma: 5. A pótkocsi, félpótkocsi államjelzése és rendszáma: 6. A szállítást, fuvarozást végző gazdálkodó szervezet (cég) neve, székhelye/címe: 7. A gépjárművezető/kísérő neve:
8. A feladó neve, címe, a berakás helye (1)(2) : 9. A címzett neve, címe, a kirakás helye (1)(2) : 10. A veszélyes áruk összes tömege a szállítóegységen: 11. Az ADR 1.1.3.6 szerinti mennyiségi igen nem határ túllépése: 12. A szállítás módja: ömlesztett küldeménydarabos tartányos A járművön lévő okmány(ok): 13. Fuvarokmány(ok) megvizsgálva 14. Írásbeli utasítás(ok) megvizsgálva 15. Kétoldalú/többoldalú megállapodás, belföldi hatósági engedély megvizsgálva 16. Jármű jóváhagyási igazolás megvizsgálva 17. A járművezető oktatási bizonyítványa megvizsgálva Szállítási művelet 18. Az áruk szállítása engedélyezett megvizsgálva 19. A jármű(vek) engedélyezett(ek) a szállított árukra megvizsgálva 20. A szállítás módjára (ömlesztett, küldeménydarabos, tartányos) vonatkozó megvizsgálva előírások 21. Együvé rakási tilalom megvizsgálva 22. A rakomány berakása és rögzítése, árukezelés (3) megvizsgálva 23. Szivárgás vagy sérült küldeménydarab (3) megvizsgálva 24. Csomagolóeszközök UN jelölése, tartály és tartány jelölés (2)(3) (ADR 6.) megvizsgálva 25. Küldeménydarabok jelölése (pl. UN szám) és bárcázása (2) (ADR 5.2) megvizsgálva 26. Nagybárcák a tartányon, konténeren, járművön (ADR 5.3.1) megvizsgálva 27. Jármű/szállítóegység/konténer jelölése (narancssárga tábla, magas hőmérséklet jele) (ADR 5.3.2-3) A jármű felszerelései 28. Az ADR-ben előírt általános célú biztonsági felszerelés megvizsgálva megvizsgálva szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan szabálytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan tárgytalan
29. A szállított árunak megfelelő felszerelés megvizsgálva szabálytalan 30. Az írásbeli utasítás(ok)ban előírt további felszerelések megvizsgálva szabálytalan 31. Tűzoltó készülék(ek) megvizsgálva szabálytalan 39. Szabálytalanság esetén a kockázati I. kategória II. kategória (több szabálytalanság esetén a kategória legsúlyosabb szabálytalanság kockázati kategóriája) 40. Megjegyzések 41. A vizsgálatot végző hatóság/ellenőr tárgytalan tárgytalan tárgytalan III. kategória (1) Csak akkor kell kitölteni, ha a szabálytalanság szempontjából lényeges. (2) Gyűjtőforgalom esetén a megjegyzések alatt kell szerepeltetni. (3) Szemmel látható szabálytalanságok ellenőrzése. 19.ábra Ellenőrzési jegyzék A feltárt hiányosságokat az azok által képviselt veszély mértéke szerint a 2. számú mellékletnek megfelelően három kockázati kategóriába sorolják. Az I. kockázati kategóriájú hiányosságok, melyekből adott esetben súlyos sérülés, akár haláleset származhat, illetve súlyos környezeti károkozás veszélye áll fenn. A II. kategóriába eső hiányosságok, melyek következtében személyi sérülés és/vagy környezeti károsodás lehetősége áll fenn, míg a III. kategóriájú hiányosságok esetében ezeknek csekély mértékével kell számolni. 2. számú melléklet az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelethez Szabálytalanságok A következő jegyzék útmutatást ad arra, hogy miképpen kell megítélni a szabálytalanságok súlyosságát. A szabálytalanságok három kockázati kategóriába vannak sorolva, az I. kategória a legsúlyosabb. A megfelelő kockázati kategóriát az ellenőrzést végző hatóságnak, ellenőrnek a konkrét körülményeket mérlegelve kell meghatározni. A kockázati kategóriákban nem szereplő mulasztásokat a kategóriák leírása szerint kell besorolni. Abban az esetben, ha több szabálytalanság áll fenn egy szállítóegységnél, akkor csak a legsúlyosabb kockázati kategóriába tartozót kell a 3. számú mellékletben szereplő jelentésben feltüntetni (a rendelet 1. számú mellékletének 39. pontja szerint). I. kockázati kategória Az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Az ilyen