A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. fejezet Bevezető rész 1. A Szabályzat hatálya 2. A Szabályzat és a belső szabályzatok összefüggése II. fejezet III. fejezet IV: fejezet Általános rész 3. A Fegyelmi Bizottság összetétele 4. Feladata 5. Hatásköre Fegyelmi eljárás 6. Elrendelése 7. Előkészítése 8. A tárgyalás menete 9. A fegyelmi határozat 10. Fellebbezés Rendkívüli eljárások 11. A közgyűlés fegyelmi jogköre 12. Az eltiltás 13. Kártérítés V. fejezet Hatályosulás 14. Hatályba léptető rendelkezések
Bevezető rész I. Fejezet 1. A Szabályzat hatálya A Magyar Postagalamb Sportszövetség keretein belül postagalamb sporttevékenységet kifejtő jogi személyiségű klub társadalmi szervezet formájában működik. A fenti szervezet sporttevékenysége kapcsán felmerült sportetikai szabályok megsértése esetén a jelen szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen szervezet esetleges gazdálkodása során felmerült törvény- és szabálysértés elbírálása nem történt e szabályzat rendelkezései szerint. A klub a tagjaival szemben saját belső szabályzata alapján jár el. Ilyen belső szabályozottság hiányában viszont e szabályzat rendelkezései a mérvadóak. 2. A Szabályzat és a belső szabályzatok összefüggése Fegyelmi és eljárásjogi szabályokat és hivatkozásokat más, belső szabályzataink is tartalmaznak. Nevezetesen: - az Alapszabály és - az Országos Sportszabályzat E szabályzati rendelkezésekkel a jelen Fegyelmi és Sportetikai szabályzat rendelkezései nem lehetnek ellentétes tartalmúak. Ugyanakkor az ezekben a szabályzatokban és a Fegyelmi és Sportetikai Szabályzatban írt rendelkezésekkel szemben, más szintű belső szabályzat nem tartalmazhat eltérő rendelkezéseket, illetve ellentétes szabályokat. Általános rész 3. A Fegyelmi Bizottság összetétele II. Fejezet A klub Fegyelmi Bizottsága alapszabályi rendelkezésnek megfelelően a küldöttgyűlés által 5 év időtartamra választott testületi szerv. A testület összetétele: elnök és 2 tag. A testület kizárólag a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. A fegyelmi tárgyalásra a bizottság minden tagját meg kell hívni. Az eljáró testület 2 tagjának együttes jelenléte esetén már meghozza döntéseit. A Fegyelmi Bizottságnak nem lehet tagja más, a klub választott tisztségét betöltő személy. 4. Feladata: Az Alapszabály, a Sportszabályzat és minden más sportszövetségi szabályzat által előírt rendelkezés megszegésével elkövetett visszaélés, sportetikával ellentétes magatartás elbírálása. 5. Hatásköre: A bizottság fegyelmi jogkörét I. és II. fokú eljárásban gyakorolja.
I. fokon jár el: - a klub testületi szervének (Alapszabály IV. fejezet) tagjainak és tisztviselőinek e minőségükben elkövetett fegyelmi ügyeinek elbírálása során. II. fokon jár el: - a klub tagjai elleni fegyelmi határozat fellebbezésének elbírálásakor. A klub tekintélyét súlyosan sértő fegyelmi vétség elbírálását a klub fegyelmi bizottsága az eljárás bármely szakában magához vonhatja. Fegyelmi eljárás III. Fejezet 6. Elrendelése: Fegyelmi eljárás elrendelésének kizárólag sportfegyelmi és sportetikai vétség elkövetésének alapos gyanúja alapján van helye. A vétségek körét nem szabályozzuk, mert azt elkövethetik a klub tagjai, tisztviselői, akik cselekményükkel ráutaló magatartásukkal vagy mulasztásukkal sértik meg a szabályzatokban előírt együttélési, versenyzési, sportetikai és kiállítási normákat. A fegyelmi eljárást írásbeli bejelentés- vagy bármely testületi szerv kezdeményezése alapján a klub elnöke rendeli el. 7. Előkészítése: 7/1. A fegyelmi eljárás lefolytatása előtt a klub elnöke megelőző vizsgálatot is elrendelhet. 7/2. A fegyelmi eljárásra az eljárás alá vont személyt vagy a klub törvényes képviselőjét a tárgyalás előtt 15 nappal ajánlott levélben a cselekmény rövid ismertetésével idézni kell. Az idézésben a fegyelmi eljárás alá vont személyt figyelmeztetni kell arra, hogy - jogában áll tárgyalás előtt az iratokba betekinteni - védekezését, bizonyítékait a tárgyalás előtt írásban előterjeszteni - igazolatlan távolmaradása a fegyelmi tárgyalás megtartását nem akadályozza A fegyelmi tárgyalás előtt intézkedni kell további bizonyítékok és iratok megszerzéséről, szükség esetén a tanúk és szakértők megidézéséről. 8. A tárgyalás menete: A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke vezeti. A tárgyalás nyitott, de szükség esetén zárt tárgyalás is elrendelhető. A tárgyalás megnyitása után az elnök ismerteti a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket, majd meghallgatja az eljárás alá vont személyt. A meghallgatás során a felek további bizonyítékokat jutathatnak be és előterjeszthetik védekezésüket. A fegyelmi bizottság bizonyítási eljárást folytat le, melynek során tárgyi bizonyítékokat kér be, tanúkat és szakértőket hallgat meg, szükség esetén szembesítést rendel el. Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy / törvényes képviselő/ szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson és távolmaradását nem igazolja, a tárgyalást meg lehet tartani, határozatot lehet hozni. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: - a tárgyalás helyét és idejét - a jelenlévő felek adatait - az okirat ismertetésének tényét
- a felek előadását és előadott védekezését - a meghallgatott tanúk és szakértők tanúvallomását - a fegyelmi határozatot/ a rendelkező részt és rövid indoklást - a kihirdetés megtörténtét - a fellebbezés lehetőségét vagy annak kizárását - és a felek esetleges fellebbezési nyilatkozatát A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. 9. A klub fegyelmi bizottságának határozatai: 9/1. Az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi és új elsőfokú eljárást rendel el. - Ha az ügyben széles körű bizonyítás szükséges, az elsőfokú fegyelmi bizottság a másodfokú eljárásban nem korrigálható eljárási hibát vétett. 9/2. Elmarasztaló határozatot hoz, ha az eljárás során megállapítható, a sportfegyelminek minősülő vétség elkövetése - írásbeli figyelmeztetés - megrovás - eltiltás - törlés - kizárás lehet. A fegyelmi büntetésnek arányban kell lenni az elkövetett vétséggel. 9/3. Felmentő határozatot hoz, ha megállapítható, hogy a fegyelmi vétség elkövetése nem valósult meg. 9/4. Eljárást megszűntető határozatot hoz: - elévülés bekövetkezésének megállapítása esetén Az elévülés bekövetkezett, ha - a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi eljárás elrendelésére illetékes szervek több, mint három hónapja tudomása volt - Fegyelmi vétség elkövetése óta több, mint egy év eltelt 9/5. Büntető eljárás esetén a fenti határidők a büntető eljárás befejezésének napjától számítanak. 9/6. A fegyelmi határozat meghozatalakor figyelembe kell venni azt az alapszabályi rendelkezést, amely szerint a klubtag tagságának törlését vagy kizárását csak a fegyelmi bizottság határozattal állapítja meg, illetve a közgyűlés határozza el. 9/7. A fegyelmi határozatot vagy a tárgyalás jegyzőkönyvébe kell foglalni és kihirdetni, vagy külön határozatba kell foglalni és kézbesíteni kell, ez utóbbi esetben a határozatot a tárgyalás befejezését követő 8 napon belül kell kézbesíteni. Az érdekelt távollevőkkel a határozatot kézbesítés útján kell közölni. A fegyelmi határozat rendelkező részből és indoklásból áll. A rendelkező résznek tartalmazni kell: - a határozatot hozó bizottság megnevezését az eljárás jogkör fokát - az elmarasztalt vagy felmentett személy nevét és adatait - a fegyelmi vétség megjelölését, leírását - az alkalmazott büntetését
- a nyilvánosságra hozatal módját - a fellebbezés kizárását, vagy lehetőségének módját és idejét Az indoklásnak tartalmaznia kell: - a bizonyított tényállás vagy a bizonyítás sikertelenségét - az esetleges enyhítő és súlyosbító körülményeket A fegyelmi határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon válik jogerőssé és végrehajthatóvá. 10. Fellebbezés Az I. fokon eljáró klub bizottságának fegyelmi határozatával szemben fellebbezéssel élhet: - a fegyelmi eljárás alá vont személy illetve klubtag a felmentés valamint a kiszabott büntetés kiszabása iránt - az a személy vagy klubtag aki kezdeményezte a fegyelmi eljárást a fegyelmi eljárás alá vont terhére az eljárás megszüntetése esetén a fegyelmi vétség megállapítása illetve a kiszabott fegyelmi büntetés súlyosbítása iránt - bármelyik érintett fél ha az eljáró fegyelmi bizottság eljárási hibát vétett. A II. fokon eljáró klub Fegyelmi Bizottságának határozata jogerős, ellene nincs helye fellebbezésnek. A fellebbezést a fegyelmi határozat kihirdetésétől, illetve kézbesítésétől számított 15 napon belül kell írásban előterjeszteni, annál a fegyelmi bizottságnál, amely a határozatot meghozta. Minden sportfegyelmi ügyben hozott határozattal szemben benyújtott fellebbezés halasztott hatályú. Polgárjogi, büntetőjogi, munkajogi érdeket érintő határozat és fegyelmi határozat végrehajtására a fellebbezés nem bír halasztó hatállyal. A már jogerős fegyelmi határozattal szemben kizárólag újrafelvételi kérelem terjeszthető elő, amelyet a közgyűlésnek kell címezni, de a klub fegyelmi bizottsághoz kell küldeni. Egy ítélt ügy esetében újrafelvételi kérelem csak akkor terjeszthető elő, ha olyan új bizonyítható tény merült fel, amely alkalmas az alapeljárásban megállapított tényállás megszüntetésére illetve megváltoztatására és az a ténykörülmény a hozott határozatra várhatóan lényeges befolyást eredményez. Újrafelvételi kérelem a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül terjeszthető elő. 11. A közgyűlés fegyelmi jogköre IV. Fejezet Az első fokon eljáró klub fegyelmi bizottságának határozatával szemben benyújtott fellebbezések elbírálása alapszabályi rendelkezés folytán kizárólag a közgyűlés jogosultsága. A már lejárt és jogerős fegyelmi határozatokkal szemben benyújtott újrafelvételi kérelmeket is ez a szerv jogosult elbírálni. Ezekben az esetekben a keletkezett összes fegyelmi iratot a közgyűlés elnökének kell felterjeszteni. A soron következő közgyűlés köteles az ügyet napirendbe tűzni és tárgyalni. A közgyűlés elnöke az iratok alapján és szükséges előzetes bizonyítás lefolytatása alapján terjeszti elő az újrafelvételi kérelmet. A közgyűlés nyílt szavazással dönt. A titkos szavazást ilyen eseten is alapszabályi rendelkezés szerint lehet elrendelni. A
közgyűlés a fegyelmi határozatot helyben hagyhatja, megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti. Hatályon kívül helyezés esetén az első fokon eljáró bizottságon eljáró bizottságot új eljárás lefolytatására utasíthatja. A közgyűlés határozatával szemben nincs helye jogorvoslásnak, a határozat jogerős és végrehajtható. 12. Az eltiltás Az eltiltást, mind fegyelmi büntetést, sem az alapszabály, sem a sportszabályzat nem határozza meg, ezért itt szabályozzuk a kérdést. Eltiltás fegyelmi büntetést akkor célszerű alkalmazni, amikor a fegyelmi eljárás alá vont személyt vagy klubtagot nem akarjuk tagsági viszonyától megfosztani, de a versenyzésből meghatározott időre ki kívánjuk zárni. Az eltiltás alatt álló tag a klubban nem versenyezhet az eltiltás tartama alatt. Az eltiltott galambjait más néven sem röptetheti. 13. Kártérítés Amennyiben a fegyelmi eljárás alá vont személy vagy klubtag a fegyelmi vétség elkövetésekor a klubnak kárt is okoz, a fegyelmi eljárás során a károkozás tényét meg kell állapítani, de kártérítésre vonatkozó határozatot hozni nem lehet, mert az bírósági jogkör. Ilyen eset fennforgása esetén polgári peres eljárást kell a károkozóval szemben alkalmazni. Hatályosulás V. fejezet 14. Hatályba léptető rendelkezések Ezt a fegyelmi határozatot a klub elnöke, a klub közgyűlése 2014 június 4. napján tartott rendkívüli közgyűlésén megtárgyalta és elfogadta. Ez a szabályzat a fent írt napon lép hatályba. Rendelkezéseit e naptól kezdődően kell alkalmazni. Végh Kálmán Elnök Hitelesítette: Gábler Ferenc jk. hitelesítő Geyerhosz Antal jk. hitelesítő