Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 1 Dr. ászló Gyula publikációs listája Folyóiratban megjelent publikációk Dános B, A cserszömörce (Cotinus coggygria Scop.) gyógyászati alkalmazása és farmakobotanikai jellemzése. GYÓGYSZERÉSZET 10/8: 296-300. (1966) A szója szerepe az élelmezésben és a gyógyászatban. GYÓGYSZERÉSZET 11/12: 448-450. (1967) Vorkommen von Trifolium arvense L. ssp. gracile (Thuill.) Rothm. auf den Alkaliböden von Farmos. AGROBOTANIKA 8: 135-139.(1968), Haits E Germinating-retarding effect of phenothiazine derivatives on winter barley. ACTA AGRON. HUNG.: 17: 274-275. (1968) Serkentő anyagok hatása a zab utóérésére. AGROBOTANIKA 9: 61-66. (1968) Sulyok I, Adatok a lucerna, a vöröshere és az alexandriai here csírázásélettanához. AGROBOTANIKA 8: 33-51. (1968) Sulyok I, Paál H, Fitohormonok hatása a lucerna járulékos gyökérképződésére. AGROBOTANIKA 9: 137-142. (1968) Paál H, A klórkolinklorid (CCC) hatása a búza szárának szöveti szerkezetére. AGROBOTANIKA 9: 171-180. (1968), Sulyok I Adatok a tavaszi bükköny és a baltacím csírázásélettanához. NÖVÉNYTERMELÉS 18/2: 59-64. (1968) Formation of the size of petal and leaf in some of our oil flax varieties under the influence of different weatherand fertilizing conditions. ACTA AGRON. HUNG.: 17: 265-267. (1968), Dános B Catharanthus roseus (L.) G. Don (rózsameténg) a gyógyszeripar új növényi nyersanyaga I. GYÓGYSZERÉSZET 12: 11-14. (1968) Dános B, Catharanthus roseus (L.) G. Don. (rózsameténg) a gyógyszeripar új növényi nyersanyaga II. Alaktani és szervszövettani vizsgálatok. GYÓGYSZERÉSZET 12: 257-263. (1968), Haits E., Haits G. Effect of Hibernal in the germinative ability of plants. ACTA AGRON. HUNG. 18: 427-431. (1969), Bányai L
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 2 Contribution to the germination physiology of some domestic varieties of Panicum miliaceum L. and Setaria italica (L.) Pal. Beauv. ACTA AGRON. HUNG.: 19: 266-268. (1969) Germination study of some weeds. ACTA AGRON. HUNG.: 19: 177-180. (1970) Gy, Pozsár B, Kota M Cytokinin activity of the fruiting body of Coprinus micaceus Fr. ACTA AGRON. HUNG.: 19: 402-403. (1970) 1970. Adatok a paprika, a paradicsom és az orvosi csucsor csírázásához. AGROBOTANIKA 10: 93-100. Schmidt G, Adatok a rizs csírázásélettanához. AGROBOTANIKA 10: 59-69. (1970) Mándy Gy, Bükkönyfajok és -fajták csírázóképességének változása huzamosabb tárolás alatt. TAKARMÁNYBÁZIS 10/1: 41-46. (1970) Mándy Gy,, Papp E. A csírázás kardinális pontjainak vizsgálata máj- és lenfajtáknál. AGROBOTANIKA 11: 169-174. (1971), Szűcs Á. Bokorbabfajták magjainak vízfelvétel-vizsgálata. AGROBOTANIKA 11: 175-179. (1971), Baranyi I. A sáfrányszeklice (Carthamus tinctorius L.) csírázásélettani vizsgálata. AGROBOTANIKA 12: 87-98. (1971), Virányi S Változó raktári körülmények között tárolt kultúrnövénymagok csírázási vizsgálata. AGROBOTANIKA 12: 15-20. (1971) Gy The effect of cytostatic D-mannitol derivatives on germination and initial development in broad-bean (Vicia faba). ACTA AGRON. HUNG.: 20: 384-389. (1971) Gy Flower and fruit names in Hungarian folk-songs. ACTA AGRON. HUNG.: 20: 399-401. (1971) Development of balsam canals and the localization of tannin in some organs of sumac (Cotinus coggygria Scop.). AGROBOTANIKA 11: 219-233. (1971) Gibberellinsav és benzimidazol együttes hatása a búza- és árpaszemek csírázására az érés és az utóérés folyamán. AGROBOTANIKA 11: 149-154. (1971) Koch B, Boros Á,
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 3 A magyar flóra néhány fajának nyersfehérje-, alkaloida-, szterol- és szaponintartalma takarmányérték szempontjából. AGROBOTANIKA 11: 125-140. (1971) Koch B,, Kota M A magyar flóra néhány Trifolium és Vicia fajának nyersfehérje-, lizin- és metionintartalma. AGROBOTANIKA 11: 119-123. (1971) Mándy Gy, A CCC-vel kezelt búzák ökológiai vizsgálatának eredményei. AGROBOTANIKA 11: 67-78. (1971) Mesch J, Előhűtés hatása 100 őszi búzafajta csírázására az utóérés folyamán. Agrobotanika 11: 155-167. (1971) Gy A fitohormonok és a növekedést gátló anyagok szerepe a növények életében és felhasználásuk a gyakorlatban. GYÓGYSZERÉSZET 15: 281-285. (1971) Gy Effect of formamide and dimethyl-formamide on germination. ACTA AGRON. HUNG,: 21: 428-430. (1972) Gy The germination physiology of Triticale. ACTA AGRON. HUNG.: 21: 219-222. (1972) Gy, Holly L, Pozsár BI Effect of some bioactive compounds on nitrogen metabolism in the mycelium of Agaricus bisporus Möll. et Chaff. and Coprinus comatus Fr. ACTA AGRON. HUNG.: 21: 101-107. (1972) Gy, Holly L, Horváth L, Pozsár BI Effect of cytostatic dibromomannitol on protein synthesis on the mycelium of Botrytis cinerea Pers. and Sclerotinia trifoliorum Erikss. ACTA AGRON. HUNG..: 21: 341-344. (1972) Tavaszi árpa-és zabfajták csírázóképességének változása előhűtés hatására a szemérés és az utóérés folyamán. TAKARMÁNYBÁZIS 12/1: 19-30 (1972). Csillagfürtfajok (Lupinus sp.) és -fajták csírázóképességének változása TAKARMÁNYBÁZIS 12/1: 43-48. (1972) huzamosabb tárolás alatt. Gy A festő buzér (Rubia tinctorum L.) mint gyógyszeripari növény. GYÓGYSZERÉSZET 16: 16-17. (1972) Gy, Baranyi I, Papp E Adatok az articsóka (Cynara scolymus L.) farmakobotanikai jellemzéséhez. GYÓGYSZERÉSZET 16: 53-57. (1972) A gombák nitrogéntartalmú metabolitjai. MIKOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK.: 1972/3: 115-127. (1972) Sulyok I, Az időjárás hatása néhány lucernafajta csírázóképességére.
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 4 TAKARMÁNYBÁZIS.: 13/1: 29-37. (1973) Gy A sáfrányszeklice (Carthamus tinctorius L.) mint gyógy-, olaj- és festőnövény. GYÓGYSZERÉSZET.:17: 411-413. (1973) Néhány bioaktív vegyület és szervetlen só hatása a szója csírázására. TAKARMÁNYBÁZIS.: 14/1: 19-31. (1974) Kurnik E, Gál M, 1974. Adatok néhány köztermesztett szójafajta alaktani jellemzéséhez. TAKARMÁNYBÁZIS.: 1974/2: 5-15., Horváth Zs, Pintér I A természetes flóra géntartalékai Magyarországon. AGROBOTANIKA.: 15: 57-80. (1974) Gy Can the differences in enzyme function between genotypes be explained by the qualitative and quantitative diversity of isozyme components? ACTA AGRON. HUNG.: 23: 504-505.(1974), Pozsár B Az imido-nitrogén effektivitása néhány biológiailag aktív heterociklusos vegyületben. NÖVÉNYTERMELÉS.: 23: 173-177. (1974) Baranyai A, Gy A homoktövis (Hippophaë rhamnoides L.) gyógyászati felhasználása, növénytani és kémiai jellemzése. GYÓGYSZERÉSZET.: 18: 281-284. (1974) Kurnik E, Kővári B, Árvay Gy, Gál M, Vadtakarmányozási szempontból fontos dél-dunántúli növényfajok értékelése. TAKARMÁNYBÁZIS.: 15/1: 5-11. (1975) Takarmánynövények nemesítése Finnországban. TAKARMÁNYBÁZIS.: 15/1: 69-75. (1975) Pintér I, Szabó I, Kóczián G, Gál M, Kultúrnövény-tájfajták, vad növényfajok és etnobotanikai adatok gyűjtése a Kászoni-medencében. AGROBOTANIKA.: 16: 123-137. (1975) Kóczián G, Pintér I, Gy Adatok a gyimesi csángók népi gyógyászatához. GYÓGYSZERÉSZET.: 19: 226-230. (1975) Gy, Papp E A Tagetes-fajok gyógyászati felhasználása botanikai, kémiai, hatástani és agronómiai jellemzés. GYÓGYSZERÉSZET.: 19: 281-285. (1975) Gy 1975. Hatásos inszekticid a napszemben (Heliopsis helianthoides var. scabra). GYÓGYSZERÉSZET.: 19: 369-370. Ivari determinánsok (szteroidok és terpének) szerepe a mikrogombák reproduktív funkcióiban. Mikológiai KÖZLEMÉNYEK.: 1975/2: 61-63. (1975) Csáky I,, Pozsár B 1976.
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 5 Újabb adatok a szója emésztésgátló vegyületeiről. TAKARMÁNYBÁZIS.: 16: 107-116. (1976) Kurnik E, Szabó R, Kővári B, Gál M, Néhány hazai vad Compositae-faj termésének olaj- és fehérjetartalma, valamint zsírsavösszetétele. TAKARMÁNYBÁZIS.: 16: 11-20. (1976) Kóczián G, Pintér I, Gál M, Szabó I, 1976. Etnobotanikai adatok a Gyimesvölgyből. BOT. KÖZLEM.: 63/1: 29-35. (1976) Kóczián G, Szabó I, Kalotaszegi népgyógyászati adatok. GYÓGYSZERÉSZET.: 21: 5-17. (1977) Kóczián G, Szabó I, Etnobotanikai adatok Kalotaszegről. BOT. KÖZLEM.: 64/1: 23-30. (1977) Gy Inszekticid fito- és mikotoxinok, repellenes hatású anyagok. Gyógyszerészet 21: 97-100. (1977) Gy Nitrogénműtrágyák túladagolása és nitrátmérgezés. GYÓGYSZERÉSZET 21: 168-170. (1977) A gomba, mint fehérjeforrás. MIKOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK 1977/3: 85-98. (1977), Pozsár BI A napraforgó levélfehérjéi. BOT. KÖZLEM. 65: 229-232. (1978) Kóczián G, Gy Nagyatád egy kertészgazdaságának leírása, agrobotanikai értékei és géntartalékai. AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 1978/1-2: 181-197.(1978) Gy Újabb adatok termesztett növényeink népgyógyászati felhasználásához. HERBA HUNGARICA.: 17/8: 81-96. (1978) Papp E, A szója csírázási hőmérséklete. BOT. KÖZLEM.:66: 263-267. (1979) Paál H,, Pozsár B Hajtásdekapitálás hatása a szója kezdeti fejlődésére 1. Változások a szár szöveti szerkezetében. BOT. KÖZLEM.: 66: 121-125. (1979) Gy A jojobaolaj és -viasz. GYÓGYSZERÉSZET.: 23: 129-131. (1979) Kóczián G, Szabó I, Gy A Helleborus- (hunyor-) fajok népgyógyászati felhasználására vonatkozó adatok. COMM. DE HIST. ART. MED. SUPPL.: 11-12: 125-154. (1979)
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 6 Szójamagvak imbibíciós légzése. BOT. KÖZLEM.: 67/4: 295-299. (1980) Külső alaktani bélyegek napraforgó (Helianthus annuus L.) fajták (vonalak, hibridek) jellemzésére. NÖVÉNYTERMELÉS.: 29/3: 227-233. (1980) Kurnik E,, Hargitay L Napraforgó fajták és hibridek teljesítményének jellemzése kiegyenlítettségi értékszámmal. NÖVÉNYTERMELÉS.:29/1: 1-7. (1980) Paál H, Rudolf J, Pozsár B, 1980. Burgonya alapanyag fenntartása a fényhajtások nodális szegmentjének in vitro tenyésztésével. BOT. KÖZLEM.: 67: 103-111.. Irrigation. Forum. ACTA AGRON. HUNG.: 30/1-2: 109-112. (1981) Paál H, Kurnik E, Napraforgó növény regeneráció in vitro hajtáscsúcs-tenyészetből. NÖVÉNYTERMELÉS.: 30/3: 201-208. (1981) Pocsai K, Metanol-stressz hatása különböző korú lóbabmagvak imbibíciós légzésére és csírázására. NÖVÉNYTERMELÉS.: 31/2: 135-139. (1982) Gy, Kóczián G Gyógynövények Sadler József Magyarázat a magyar plánták szárított gyűjteményéhez című művében. GYÓGYSZERÉSZET.: 26: 212-219. (1982), Sz. Sipos I, Horváth S Hazai és külföldi szójafajták és -törzsek jellemzése és rendszerezése szín-klasszifikátorok alapján. NÖVÉNYTERMELÉS.: 32/2: 105-116. (1983) Pocsai K, Só-(NaCl)-stressz hatása lóbabfajták csírázására és fejlődésére. NÖVÉNYTERMELÉS.: 32/4: 307-313. (1983) Marton A, Szili É, Növényi magok olajtartalmának meghatározása széles sávú NMR készülékkel. MAGYAR KÉMIAI FOLYÓIRAT.: 89/11: 494-497. (1983) Pocsai K, 1983. A Vicia faba L. kémiai összetételének értékelése termesztési és nemesítési szempontból. NÖVÉNYTERMELÉS.:32/5: 461-469. (1983) Gy Termesztett és vadon termő gyógynövények csírázása. GYÓGYSZERÉSZET.: 27: 137-144. (1983), Perédi J, Walcz I, Sz. Sipos I, Balogh A Effect of pathogens on yield and composition of sunflower seeds. ACTA BIOCHIM. BIOPHYS. HUNG.: 19/1-2: 129. (1984), Sz. Sipos I, Papp E 1984. A napraforgó csírázása a kaszatérés és -utóérés folyamán. NÖVÉNYTERMELÉS.: 33/4: 313-318. (1984) Kurnik E, Perédi J, Sz. Sipos I, 1984.
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 7 Napraforgófajták klorogénsav- és olajtartalom változékonysága a kaszatban. NÖVÉNYTERMELÉS.: 33/5: 423-428. (1984) Gy, Kóczián G A Sadler József által leírt növények gazdasági rendszerezése. AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE.: 84/3-4: 507-532. (1984) Walcz I, Pácsa S, Emődy L, Gy Detection of Sclerotinia sclerotiorum in sunflower by enzyme-linked immunosorbent assay (ELISA). TRANS. BRITISH MYCOL. SOC.: 85/3: 485-488. (1985) Walcz I, Pozsár BI, Gy Effect of phytohoromones, growth regulators and antimetabolites on growth of mycelium and characteristics of development in Alternaria helianthi (Hansf.) Tubaki et Nishihara and Sclerotinia sclerotiorum (Lib.) de Bary. ACTA AGRON. HUNG.: 34: 342-329. (1985) Bányai D, Kurnik E, Sz. Sipos I, Napraforgó embriókultúrák. BOT. KÖZLEM.: 72/3-4: 283-289. (1985), Kevey B, Tölgyesi Gy Makro- és mikroelem akkumuláló és alig felhalmozó növényfajok a Mecsek gyertyános-tölgyeseiben, különböző alapkőzeten. BOT. KÖZLEM.: 72/1-2: 77-88. (1985), Walcz I Néhány fitopatogén gomba gammasugár-érzékenysége. MIKOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK.: 1985/1-2: 57-60. (1985) Neményi M, Gy A new method of determining the pericarp thickness of maize grain. ACTA AGRON. HUNG.: 36/3-4: 195-201. (1987) Horvát AO, Gy Baranya megye vadon termő gyógynövényei. GYÓGYSZERÉSZET.: 31: 125-134. (1987) Fehér M, Papp E, Gy Calendula officinalis L. a fitoterápiában. GYÓGYSZERÉSZET.: 31: 301-303. (1987) Gy Az etnomedicina és a herbáriumok jelentősége a gyógynövénykutatásban. GYÓGYSZERÉSZET.: 31: 381-383. (1987), Varga I, Kevey B Allelopátia és gombatevékenység erdei ökoszisztémákban. MIKOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK.: 1987/2-3: 109-119. (1987) Gy Az etnomedicina és a herbáriumok jelentősége a gyógynövénykutatásban. GYÓGYSZERÉSZET.: 31: 381-383. (1987) 1987. Immunstimuláns poliszacharidokat tartalmazó gombák (szakirodalmi összefoglaló). MIKOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK: 1987/2-3: 151-158. Botz L, Gy Separation of tropane alkaloids by TLC, HPTLC, and OPLC methods. J. PLANAR CHROMAT.: 1: 85-87. (1988)
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 8 Gy, Zsoldos T, Puppi A, Vohora SB Preliminary anti-tussive and oxidative studies on Unani Joshandah drugs. J. RES. EDUC. IND. MED.: 7/4: 1-7. (1988) Gy, Walcz I Mikrogombák előfordulása több éve tárolt drogokon és a gammasugár-kezelés hatása a szennyezettség mértékére. GYÓGYSZERÉSZET.: 32: 199-301. (1988) Kóczián G, Gy Fontosabb teakeverékek a népi orvoslásban. GYÓGYSZERÉSZET.: 32: 191-196. (1988) Czimber Gy, Gy A kerti zsázsa (Lepidium sativum L.) gyógyászati felhasználása és termesztése. GYÓGYSZERÉSZET.: 32: 79-81. (1988) Gy Kansanomainen lääkekasvien käyttö Unkarissa Popular use of herbal plants in Hungary. POHAKKA (J. OF ETHNOMEDICINE).: 3/1-2 (89): 9-10. (1989) Gy Hatóanyagok szerepe a növényekben újabb szempontok a gyógynövényismeretben. GYÓGYSZERÉSZET.: 33: 171-176. (1989) Gy Teakeverékek összetétele, engedélyeztetése, szabadalmaztatása, gyártása és forgalmazása (Mecsek gyógyteák). GYÓGYSZERÉSZET.: 33: 581-583. (1989) Gy Quick qualitative determination of vicine-convicine in broad-bean (Vicia faba L.) samples by thin layer chromatography. ACTA OVARIENSIS 32/1: 18-20. (1990) Czimber Gy, Horváth K, Radics L, Gy Vorkommen und wirtschaftliche Bedeutung von zwei neuen mediterranen Arten (Diplotaxis erucoides (Torner) DC.. and Ammi majus (L.) in Ungarn. ACTA OVARIENSIS.: 32/1: 5-11. (1990) Ny. I. Vavilov és a magyar agrobotanika. BOT. KÖZLEM.: 76/1-2 (1989): 7-12. (1990) T.Gruzlinger M, Botz L, Gy A medvehagyma (Allium ursinum L.) népgyógyászati felhasználása és illóolajának néhány jellemzője. GYÓGYSZERÉSZET.: 34: 201-203. (1990) Kóczián G, Gy A szlovákiai Áj és Falucska községek népeinek gyógynövényhasználata, etnobotanikai tudása, adatközlés. GYÓGYSZERÉSZET.: 34: 371-377. (1990) Gy Fejezetek a magyar gyógynövénykutatás történetéből: Boros Ádám, a Gyógynövény Kutató Intézet igazgatója (1945-1957). GYÓGYSZERÉSZET.: 34: 429-437. (1990) Gy Quantitative characterization of vicine in horse-bean seed by thin layer chromatography (TLC) and densitometry. ACTA OVARIENSIS.: 33/1: 3-9. (1991)
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 9 Molnár B, Botz L, Gy Fokhagyma és fokhagyma-készítmények fitokémiai értékelése vékonyréteg-kromatográfiával és az alliin denzitometriás meghatározásával. Acta Pharmaceutica Hung.: 61: 146-152. (1991) Grynaeus T, Lárencz L, Gy Magyar herbáriumok Beer János Flora Budensis -e. BOT. KÖZLEM. 77/1-2 (1990): 87-96. (1991) Botz L, Háhn E, Gy Botanical identification of Ipomoea tricolor Cav. seed samples from Hungary and thin-layer chromatographica examination of their hallucinogen ergot alkaloids. ACTA BOTANICA HUNG.: 36/1-4 (1990-91): 229-243. (1993) Gy Determination of chlorogenic acid content in extracted sunflower meal by thin layer chromatography and densitometry. ACTA OVARIENSIS.: 34/2 (1992): 3-6. (1993) Matus Z, Molnár P, Gy Olajtök (Cucurbita pepo convar. pepo var. styriaca) magjából nyert présmaradék össz-karotinoid-tartalmának és karotinoid-összetételének meghatározása. ACTA PHARMACEUTICA HUNG.: 63: 247-256. (1993) Gy, Botz L, M. Bordács M A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) nyugalmi állapotú gumójának fruktántartalma, fruktánjainak kimutatása. BOT. KÖZLEM.: 80/2: 199-204. (1993) Grynaeus T, Gy Növények ismerete és használata Dávodon (Bács-Kiskún m.) I., II. GYÓGYSZERÉSZET.: 36: 29-36, 37: 85-92. (1993) Gy A gyilkos galóca mérgező fehérjéi (szakirodalmi összefoglaló). MIKOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK CLUSIANA 32/1-2: 97-108. (1993) Gy Fitokémiai analógiák ökológiai vonatkozásai. GYÓGYSZERÉSZET.: 38: 567-571. (1994) Gy Gyógynövények és a peszticidfelhasználás. GYÓGYSZERÉSZET 38: 825-839. (1994) Gy, Zsoldos T, Puppi A Screening of antioxidativ capacity of water extracts of Hungarian medicinal plants and wild species. Acta BOTANICA HUNG.:38: 325-333. (1995) Gy Népi megfigyelések és a biopeszticid-kutatás. ORVOSTUD. ÉRTESÍTŐ (AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET ORVOSTUD. SZAKOSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI).: 67: 17-19. (1995) Gy Boros Ádám gyógynövénykutatásban betöltött szerepe. Boros Ádám Emlékülés. STUDIA BOT. HUNG.: 25: 95-97. (1995) Papp E, Gy Mándy György fenoökológiai módszere (Fórum). NÖVÉNYTERMELÉS.: 45/5-6: 583-586. (1996)
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 10 Gy, Botz L, Walcz I 1997. In vitro effect of Aspergillus niger and Penicillium expansum on stability of some allelopathic metabolites. ALLELOPATHY J.: 4/1: 207-208. Orosz-Kovács Zs, Gy, Botz L, Bubán T, Majer-Bordács M, Nagy Tóth E Sugar components and refraction of the floral nectar in apple cultivars. INTERNAT. J. HORTICULT. SCI.: 29/3-4: 123-128. (1997) Gy Növényi hatóanyagok. MÓDSZERTANI LAPOK KÉMIA.: 4/3: 5-9. (1988) Gy, Botz L 1999 A fűzfakéreg (Salicis cortex) szalicin-tartalma. OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA.: 48/5: 207-209. (1999) Gy, Matus Z, Molnár P A sütőtök (Cucurbita maxima Duch. ex Lam.) sziklevelének karotinoid összetétele. OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA.: 48/4: 169-172. (1999) Gy, Perédi J. A medvehagyma (Allium ursinum L.) botanikai és fitokémiai jellemzése, felhasználási lehetőségei. OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA.: 48/2: 60-63. (1999) Domokos J., Gy, Héthelyi É. A cserszömörce (Cotinus coggygria Scop.). OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA.: 48/2: 68-73. (1999) Domokos J, Gy, Kiss B Honos kozmetikai és élelmiszeripari növényünk a húsos som (Cornus mas L.). OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA.: 48/3: 110-111. (1999) Gy A zab (Avena sativa L.) mint takarmány-, olaj- és gyógynövény. OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA 48/3: 112-115. (1999) Gy Népi tapasztalatok növényi rovarriasztók használatáról. OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA.: 48/6: 260-262. (1999) Gy Juglone-index, a possibility for expressing allelopathic potential of plant taxa with various life strategies. ACTA BOTANICA HUNG.: 42: 304-313. (2000) Gy, Botz L, Walcz I Effect of microfungi on stability of allelochemicals. ACTA BOTANICA HUNG.: 42: 315-330. (2000) Gy, Balogh L. A few characteristics of the life strategy of Solidago gigantea Ait. (germination ability of achene, fructans of the rhizome). ACTA AGRONOMICA ÓVARIENSIS 42/1: 53-59. (2000) Kerner F, Czimber Gy, Priszter Sz, Borhidi A, Gy Plant species suitable for establishing living roofs in Hungary I. Sedum spp. ACTA BOTANICA HUNG.:42: 193-198. (2000) Farkas Á, Orosz-Kovács Zs, Gy, Bubán T Floral attractivity of pear cultivar Cinderi. Internat. J. Horticult. Sci. 6/1: 102-109. (2000)
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 11 Orosz-Kovács Zs, Gy, Bubán T, Farkas Á, Bukovics P Sugar composition of floral nectar in sour cherry cultivars. INTERNAT. J. HORTICULT. SCI.: 6/3: 109-113. (2000) Gy Allelopátia mesterséges és természetes körülmények között az allelopátia értelmezése. GYÓGYSZERÉSZET.: 44: 301-306. (2000) Héthelyi ÉB, Gy, Marek E, Domokos J Hazai macskamenták (Nepeta cataria L. és N. parviflora M. Bieb.) illóolajának vizsgálata GC-, GC/MSmódszerrel. OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA.: 49: 67-76. (2000) Domokos J, Kiss B, Gy Kozmetikaipari növényünk a körömvirág (Calendula officinalis L.). OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA.: 49: 139-142. (2000) Botz L, O. Kovács Zs. Miklós E.-né, Horváth Gy, Gy Translocation of exogen phenoloids and alkaloids in acceptor plant histo- and phytochemical characteristics. ACTA BOT. HUNG.: 43/1-2: 79-93. (2001) Miklós E.-né, Botz L, Horváth Gy, Farkas Á, Dezső Gy, Gy Atropine and scopolamine in leaf and flower of Datura arborea L. INTERNAT. J. HORT. SCI.: 7/2: 61-64. (2001) Héthelyi BÉ, Gy, Marek E, Domokos J Adatok a borzas- és illatos macskamenta botanikai és fitokémiai vizsgálatáról. OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA 50/1: 9-18. (2001) Héthelyi BÉ, Gy, Rapavi E., Domokos J., Blazovics A. Tényeken alapuló orvoslás a fitoterápiában. OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA.: 50/2: 67-75. (2001) Horváth Gy, Miklós E.-né, Botz L, Gy Allelokémiai stresszorok felvétele és a formaldehid interreláció akceptor növényben. GYÓGYSZERÉSZET.: 45: 261 (2001). Gy, Hohmann J, Papp N Néhány hazai Euphorbia taxon fitokémiai és magélettani tulajdonságainak előzetes értékelése. GYÓGYSZERÉSZET.: 45: 262-263. (2001) Brückner D J, Gy Az allelopátia modern értelmezése Szemle. KITAIBELIA.: VI/1: 93-106. (2001) Papp N, Gy Some phytochemical and morphophysiological characteristics of Euphorbia cyparissias L. populations. ACTA BIOL. SZEGEDIENSIS.: 46(3-4): 251-252. (2002) Horváth Gy. Kocsis B, Botz L, Németh J, Gy Antibacterial activity of Thymus phenols by direct bioautography. ACTA BIOL. SZEGEDIENSIS.: 46(3-4): 145-146. (2002) Grynaeus T, Gy A bukovinai hadikfalvi székelyek növényei I-IV. (Növénynevek, -ismeret és -felhasználás). GYÓGYSZERÉSZET.: 46: 251-259., 327-336., 394-399., 588-600. (2002) Gy Népi gyógynövény-ismeret Kalotaszegen és Gyimesvölgyében.
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 12 TURÁN.: (32)5/4: 39-52. (2002) Domokos J, Kiss B, Gy Újabb, ipari felhasználásra alkalmas hazai, linol- és linolénsav tartalmú növények. OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA.:51/1: 20-25. (2002) Nagy Tóth E, Gy, Botz L, Orosz-Kovács Zs Effect of rootstocks on floral nectar composition in apple cultivars. PLANT SYST. EVOL.: 238: 43-55. (2003) Molnár P, Pfander H, Oláh P, Deli J, Tóth Gy, Gy Kínai és magyar származású közönséges ördögcérna (Lycium barbarum L.) termések karotinoid-összetétele. OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA.: 52/2: 50-55. (2003) Bukovics P, Orosz-Kovács Zs, Gy, Farkas Á, Bubán T Composition of floral nectar and its seasonal variability in sour cherry cultivars. ACTA BOTANICA HUNG.:45: 259-271. (2003) Szabó B, Tyihák E, Gy, Botz L Mycotoxin and drought stress induced change of alkaloid content of Papaver somniferum plantlets. ACTA BOTANICA HUNG.: 45: 409-417. (2003) Gy Növényi hatóanyagok gyepnövényekben. GYEPGAZDÁLKODÁSI KÖZLEMÉNYEK.: 1: 39-41. (2003) Horváth Gy, Gy, Lemberkovics É, Botz L, Kocsis B Characterization and TLC-bioautographic detection of essential oils from some Thymus taxa. Determination of the activity of the oils and their components against plant pathogenic bacteria. J. PLANAR CHROMATOGRAPHY.: 17: 300-304. (2004) Horváth Gy, Farkas Á, Gy Flavonoids, chalcones and phenyl-propanoids in apple and pear flowers. INTERNAT. J. HORT. SCI.: 10/2: 35-38. (2004) Horváth Gy, Botz É, Kocsis B, Lemberkovics É, Gy Antimicrobial natural products and antibiotics detected by direct bioautography using plant pathogenic bactgeria. ACTA BOTANICA HUNG.: 46/1-2: 153-165. (2004) Gy Kételyek és problémák a fitoterápiában. ACTA PHARMACEUTICA HUNG.: 74: 171-176. (2004) Gy Lipidek lebontása és zsírsavak oxidációja a növényekben. OLAJ, SZAPPAN, KOZMETIKA.: 54/2: 58-61. (2005) Horváth Gy, Gy, Héthelyi É, Lemberkovics É Essential oil composition of three cultivated Thymus chemotypes from Hungary. J. ESSENT. OIL RES.:18: 315-317. (2006) Gy Fitohormonok szerepe a növények fejlődésében. GYÓGYSZERÉSZET.: 50: 624-625. (2006) Szabo Z, Böddi K, Mark L, Szabo LG, Ohmacht R Analysis of nitrate ion in nettle (Urtica dioica L.) by ion-pair chromatographic method on a C 30 stationary phase. J. AGRIC. FOOD CHEM..:54: 4082-4086. (2006) Gy
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 13 Melilotus fajok és a kumarinok allelopátiás hatása. MAGYAR GYOMKUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIA HUNGARIAN WEED RESEARCH AND TECHNOLOGY.: 7/1: 113-120. (2006) Déri H, Gy, Bubán T, Orosz-Kovács Zs, Szabó T, Bukovics P Floral nectar production and composition in quince cultivars and its apicultural significance. ACTA BOTANICA HUNG.: 48/3-4: 279-290. (2006) Kazinczi G. Onofri A,, Béres I, Horvath J, Takács AP Phytotoxic effects of Convolvulus arvensis weed on crops. ALLELOPATHY J. :20: 179-194. (2007) Gy, Molnár P, Botz L Pécsi gyógynövénykutatási és fitokémiai hagyományok. ACTA PHARMACEUTICA HUNG.: 77/1: 29-35. (2007) Turcsi E, Horváth Gy, Molnár P, Gy, Deli J 2008. Carotenoid analysis of flowers and inflorescences of some medicinal plants. CAROTENOID SCI.: 12. p. 136. (2008) Gy, Héthelyi BÉ A rózsavirág felhasználása, illóolajának komponensei. OLAJ SZAPPAN KOZMETIKA.: 57/2: 37-41. (2008) Horváth Gy, Molnár P, Farkas Á, Gy, Turcsi E,,, Deli J 2009. Separation and identification of carotenoids in flowers and inflorescences of some medicinal plants. Anal. BIOANAL. CHEM. IN PRESS.: IF: 2,867 (2009) Könyvfejezetek Boros Á, A herefajok (Trifolium sp.) rendszertana. In Jánossy A. et al.: Herefajok termesztése és nemesítése. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968. p. 19-38. A herefajok külső alaktana. In Jánossy A. et al.: Herefajok termesztése és nemesítése. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968. p. 51-96.. A herefajok csírázása. In Jánossy A. et al.: Herefajok termesztése és nemesítése. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968. p. 121-133.. A lencse belső alaktana. In Mándy Gy., Kiss B.: A lencse Lens culinaris Medik. Magyarország Kultúrflórája III/15. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971. p. 30-37. Boros Á, A Vicia-fajok rendszertana. In Jánossy A. et al.: A Vicia-fajok termesztése és nemesítése. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971. p. 19-43.. A Vicia-fajok külső alaktana. In Jánossy A. et al.: A Vicia-fajok termesztése és nemesítése. Budapest: Akadémkiai Kiadó, 1971 p. 53-64.. A Vicia-fajok csírázásélettana. In Jánossy A. et al.: A Vicia-fajok termesztése és nemesítése. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971. p. 84-95.
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 14 A hazai természetes flóra néhány Medicago, Trifolium és Vicia fajának takarmányértéke. In Mándy Gy., Virányi S.: Fehérjegazdálkodásunk és a herefélék termesztése. Budapest: Mezőgazd. Kiadó, 1972 p. 36-38.. A szöszös ökörfarkkóró belső alaktana. In Boros Á.: Az ökörfarkkóró Verbascum phlomoides L. Magyarország Kultúrflórája V/20. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1974. p. 23-34. Paál H, A mézontófű belső alaktana. In Boros Á.: A mézontófű Phacelia tanacetifolia Benth. Magyarország Kultúrflórája IV/22. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975. p. 16-25. A mézontófű csírázásélettana. In Boros Á.: A mézontófű Phacelia tanacetifolia Benth. Magyarország Kultúrflórája IV/22. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975 p. 26-28. Szabó I, A mézontófű fejlődése és növekedése. In Boros Á.: A mézontófű Phacelia tanacetifolia Benth. Magyarország Kultúrflórája IV/22. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975 p. 29-30. Boros Á, A mézontófű virágzásbiológiája. In Boros Á.: A mézontófű Phacelia tanacetifolia Benth. Magyarország Kultúrflórája IV/22. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975. p. 31-32. A mézontófű kémiai összetétele. Hatóanyagok. Takarmányértékű elemek és vegyületek. In Boros Á.: A mézontófű Phacelia tanacetifolia Benth. Magyarország Kultúrflórája IV/22. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975. p. 34-36. Boros Á, Péter J, A mézontófű gazdasági jelentősége és felhasználása. In Boros Á.: A mézontófű Phacelia tanacetifolia Benth. Magyarország Kultúrflórája IV/22. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975 p. 40-42. A lucerna származása és őshazája. In Bócsa I. (szerk.): A lucerna termesztése. Budapest: Mezőgazd. Kiadó, 1979. p. 13-15. A lucerna alaktana. In Bócsa I. (szerk.): A lucerna termesztése. Budapest: Mezőgazd. Kiadó, 1979. p. 26-39. A Medicago nemzetség fajai. In Bócsa I. (szerk.): A lucerna termesztése. Budapest: Mezőgazd. Kiadó, 1979. 75-80. Gy A magvak nyugalmi állapota. In. Gy. (szerk.): A magbiológia alapjai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980 p. 96-120. Gy A csírázás biokémiai folyamatai. In. Gy. (szerk.): A magbiológia alapjai.
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 15 Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. p. 181-219. Gy 1980. Az ultrahangkezelés magbiológiai vonatkozásai. In. Gy. (szerk.): A magbiológia alapjai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. p. 240-242. A somkóró kémiai összetétele. Takarmányértékű elemek és vegyületek. Kumarin és egyéb egyszerű fenolok. In Czimber Gy.: A somkóró Melilotus Mill. Magyarország Kultúrflórája III/4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. p. 92-99. A somkóró gyógyászati felhasználása. In Czimber Gy.: A somkóró Melilotus Mill. Magyarország Kultúrflórája III/4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980 p. 107-108. Kárpáti I, A pohánka és a tatárka neve. In Kárpáti I., Bányai L.: A pohánka és a tatárka Fagopyrum esculentum Mönch, F. tataricum (L.) Gaertn. Magyarország Kultúrflórája VII/10. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. p. 9-10. A Lolium fajok magélettana és csírázása. In Heszky L., Jeanplong J.: Az angolperje Lolium perenne L. és rokonai. Magyarország Kultúrflórája VIII/10. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. p. 44-49. A borsó neve. In Mándy Gy.,., Ács A.: A borsó Pisum sativum L. Magyarország Kultúrflórája III/17. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. p. 9-10. A borsó rendszertani helye. In Mándy Gy.,., Ács A.: A borsó Pisum sativum L. Magyarország Kultúrflórája III/17. Budapest:Akadémiai Kiadó, 1980 p. 10-11. Termesztés napjainkban. In Mándy Gy.,., Ács A.: A borsó Pisum sativum L. Magyarország Kultúrflórája III/17. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. p. 18-19. A borsó külső alaktana. In Mándy Gy.,., Ács A.: A borsó Pisum sativum L. Magyarország Kultúrflórája III/17. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. p. 22-33. A borsómag fejlődése és csírázása. In Mándy Gy.,., Ács A.: A borsó Pisum sativum L. Magyarország Kultúrflórája III/17. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. p. 48-51. 1980. Flavonoidok. In Mándy Gy.,., Ács A.: A borsó Pisum sativum L. Magyarország Kultúrflórája III/17. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. p. 72-73. 1980. A borsó fajtarendszertani alapjai. In Mándy Gy.,., Ács A.: A borsó Pisum sativum L. Magyarország Kultúrflórája III/17. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980 p. 130-132.
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 16 A borsó rendszertani helye és származása. In Kiss Á. (szerk.): A borsó termesztése. Budapest: Mezőgazd. Kiadó, 1980 p. 18-20. A borsó külső alaktana. In Kiss Á. (szerk.): A borsó termesztése. Budapest: Mezőgazd. Kiadó, 1980 p. 20-22.. A borsó tápértéke. In Kiss Á. (szerk.): A borsó termesztése. Budapest: Mezőgazd. Kiadó, 1980 p. 29-31. Kurnik E, Az étkezési, a száraz- és a takarmányborsó termesztése. In Kiss Á. (szerk.): A borsó termesztése. Budapest: Mezőgazd. Kiadó, 1980. p. 102-109. A kerti zsázsa kémiai összetétele. In Czimber Gy.: A kerti zsázsa Lepidium sativum L. Magyarország Kultúrflórája VI/7. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982 p. 60-63. A kerti zsázsa gazdasági jelentősége és felhasználása. Gyógyászat. In Czimber Gy.: A kerti zsázsa Lepidium sativum L. Magyarország Kultúrflórája VI/7. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982 p. 64. A zab neve. In.: A zab Avena sativa L. Magyarország Kultúrflórája IX/1. Budapest :Akadémiai Kiadó, 1982 p. 9-10. A zab rendszertani helye és rokonsága. In.: A zab Avena sativa L. Magyarország Kultúrflórája IX/1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982 p. 10-19. A zab származása, elterjedése és termesztésének története. In.: A zab Avena sativa L. Magyarország Kultúrflórája IX/1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982 p. 19-25. A zab csírázásélettana. In.: A zab Avena sativa L. Magyarország Kultúrflórája IX/1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982 p. 60-66. A zab anyagcseréje és kémiai összetétele. In.: A zab Avena sativa L. Magyarország Kultúrflórája IX/1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982. p. 66-94. A zab ökológiai igényei és fejlődése. In.: A zab Avena sativa L. Magyarország Kultúrflórája IX/1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982. p. 94-101. A zab nemesítése. In.: A zab Avena sativa L. Magyarország Kultúrflórája IX/1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982 p. 127-131. A zab gazdasági jelentősége és felhasználása. In.: A zab Avena sativa L. Magyarország Kultúrflórája IX/1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982. p. 131-133.
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 17 A ricinus rendszertana. Moskin rendszerezése. In., Jáky M.: A ricinus Ricinus communis L. Magyarország Kultúrflórája IV/20. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983. p. 18-23. A ricinus származása és elterjedése. In., Jáky M.: A ricinus Ricinus communis L. Magyarország Kultúrflórája IV/20. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983 p. 23-24. Papp E, A ricinus csírázása. In., Jáky M.: A ricinus Ricinus communis L. Magyarország Kultúrflórája IV/20. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983 p. 70-71., Papp E. 1983. A ricinus fejlődése és virágzásbiológiája. In., Jáky M.: A ricinus Ricinus communis L. Magyarország Kultúrflórája IV/20. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983. p. 71-75. A ricinus környezeti igényei. In., Jáky M.: A ricinus Ricinus communis L. Magyarország Kultúrflórája IV/20. Budapest: Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. p. 75-76. A ricinus anyagcseréje és kémiai összetétele. In., Jáky M.: A ricinus Ricinus communis L. Magyarország Kultúrflórája IV/20. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983. p. 76-85. Jáky M. A ricinus termesztése. In., Jáky M.: A ricinus Ricinus communis L. Magyarország Kultúrflórája IV/20. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983. p. 91-93. Jáky M,, Priszter Sz A ricinus jelentősége és felhasználása. In., Jáky M.: A ricinus Ricinus communis L. Magyarország Kultúrflórája IV/20. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983. p. 93-97. A ricinus örökléstani viszonyai, nemesítése és fajtái. In., Jáky M.: A ricinus Ricinus communis L. Magyarország Kultúrflórája IV/20. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983. p. 97-102. A szarvaskerep. In Bányai L.: A pillangós virágú szálastakarmány-növények termesztése. Budapest: Mezőgazd. Kiadó, 1983. p. 163-182. A nyúlszapuka. In Bányai L.: A pillangós virágú szálastakarmány-növények termesztése. Budapest: Mezőgazd. Kiadó, 1983. p. 183-195. Gy Növényi metabolitok allelopátiás hatása. In Csaba Gy. (szerk.): A biológia aktuális problémái 31. Medicina Budapest: Könyvkiadó, 1984. p. 119-157. Papp E, Gy 1984. Methods appropriate to breaking dormancy. In: Seed Management Techniques for Genebank Proceedings of a Workshop held at the Royal Botanic Gardens, Kew, 6-9 July 1982. International Board for Plant Resources 1984. Rome. p. 219-244.
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 18 Gy A búza alaktana és fejlődése. In Barabás Z. (szerk.): A búzatermesztés kézikönyve. Budapest: Mezőgazd. Kiadó, 1987. p. 45-88. Priszter Sz, A lucerna neve. In Bócsa I.,. 1987. A lucerna Medicago sativa L. és rokonai. Magyarország Kultúrflórája III/3. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 9-14. A lucerna rendszertani helye és rokonai. In Bócsa I.,. 1987. A lucerna Medicago sativa L. és rokonai. Magyarország Kultúrflórája III/3. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 14-24. A lucerna származása. In Bócsa I.,. 1987. A lucerna Medicago sativa L. és rokonai. Magyarország Kultúrflórája III/3. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 24-27. A lucerna külső alaktana. In Bócsa I.,. 1987. A lucerna Medicago sativa L. és rokonai. Magyarország Kultúrflórája III/3. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 33-44. A lucerna csírázásélettana. In Bócsa I.,. 1987. A lucerna Medicago sativa L. és rokonai. Magyarország Kultúrflórája III/3. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 58-63. A lucerna fajtarendszertana. In Bócsa I.,. 1987. A lucerna Medicago sativa L. és rokonai. Magyarország Kultúrflórája III/3. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 216-219. A szója neve. In Kurnik E.,. 1987. A szója Glycine max (L.) Merrill. Magyarország Kultúrflórája III/18. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 9. A szója rendszertana. In Kurnik E.,. 1987. A szója Glycine max (L.) Merrill. Magyarország Kultúrflórája III/18. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 9-13. A szója származása, elterjedése és termesztéstörténete. In Kurnik E.,. 1987. A szója Glycine max (L.) Merrill. Magyarország Kultúrflórája III/18. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 13-18. A szója külső alaktana. In Kurnik E.,. 1987. A szója Glycine max (L.) Merrill. Magyarország Kultúrflórája III/18. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 23-33. A szója csírázása. In Kurnik E.,. 1987. A szója Glycine max (L.) Merrill. Magyarország Kultúrflórája III/18. Budapest.: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 66-79.
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 19 A szója anyagcseréje és kémiai összetétele. In Kurnik E.,. 1987. A szója Glycine max (L.) Merrill. Magyarország Kultúrflórája III/18. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 79-107. A szója növekedése és fejlődése. In Kurnik E.,. 1987. A szója Glycine max (L.) Merrill. Magyarország Kultúrflórája III/18. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 108-128. A szója virágzásbiológiája. In Kurnik E.,. 1987. A szója Glycine max (L.) Merrill. Magyarország Kultúrflórája III/18. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 129-132. Kurnik E, A szója genetikája és nemesítése. In Kurnik E.,. 1987. A szója Glycine max (L.) Merrill. Magyarország Kultúrflórája III/18. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 167-181. A szója gazdasági jelentősége és felhasználása. In Kurnik E.,. 1987. A szója Glycine max (L.) Merrill. Magyarország Kultúrflórája III/18. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 181-188. A szója-fajtarendszertan alapjai, szójafajták. In Kurnik E.,. 1987. A szója Glycine max (L.) Merrill. Magyarország Kultúrflórája III/18. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. p. 188-208. 1988. Gyógynövények szerepe a terápiában. In Szepesvári E. (szerk.): Praxis Könyv II. Békés megyei Tanács Pándy Kálmán Kórház-Rendelőintézet, Gyula, p. 153-157. Priszter Sz, A napraforgó neve. In Frank J.,. 1989. A napraforgó Helianthus annuus L. Magyarország Kultúrflórája VI/15. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. p. 25-29. Priszter Sz, A napraforgó rendszertani helye és rokon fajai. In Frank J.,. 1989. A napraforgó Helianthus annuus L. Magyarország Kultúrflórája VI/15. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. p. 29-35. A napraforgó géncentruma. In Frank J.,. 1989. A napraforgó Helianthus annuus L. Magyarország Kultúrflórája VI/15. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. p. 35-37. A napraforgó csírázása. In Frank J.,. 1989. A napraforgó Helianthus annuus L. Magyarország Kultúrflórája VI/15. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. p. 149-151. A napraforgó virágzásbiológiája. Megporzó rovarok. In Frank J.,. 1989. A napraforgó Helianthus annuus L. Magyarország Kultúrflórája VI/15. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. p. 173-176.
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 20 A napraforgó kémiai összetétele. In Frank J.,. 1989. A napraforgó Helianthus annuus L. Magyarország Kultúrflórája VI/15. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. p. 298-322. A napraforgó gazdasági jelentősége és felhasználása. Népi felhasználás és gyógyászat. In Frank J.,. 1989. A napraforgó Helianthus annuus L. Magyarország Kultúrflórája VI/15. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. p. 327-330. A napraforgó fajtarendszertani alapjai. In Frank J.,. 1989. A napraforgó Helianthus annuus L. Magyarország Kultúrflórája VI/15. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. p. 330-336. A napraforgó fajtái. In Frank J.,. 1989. A napraforgó Helianthus annuus L. Magyarország Kultúrflórája VI/15. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. p. 336-347. Gy Fontosabb gyógynövények a magyar népi állatorvoslásban. In Halász P. (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság, 1991. p. 233-240. Szócikkek (42 db). In Láng I. (főszerk.): Budapest: Környezetvédelmi Lexikon I-II. Akadémiai Kiadó 1993 Az olajrepce rendszertani helye és rokonsága. In. 1993. Az olajrepce Brassica napus L. subsp. napus. Magyarország Kultúrflórája VI/4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993. p. 15-18. Az olajrepce származása és elterjedése. In. 1993. Az olajrepce Brassica napus L. subsp. napus. Magyarország Kultúrflórája VI/4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993. p. 18-19. Az olajrepce csírázásélettana. In. 1993. Az olajrepce Brassica napus L. subsp. napus. Magyarország Kultúrflórája VI/4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993. p. 48-52. Egyedfejlődés és növekedés. In. 1993. Az olajrepce Brassica napus L. subsp. napus. Magyarország Kultúrflórája VI/4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993. p. 52-56. A tarka koronafürt külső alaktana. In Bócsa I.: A tarka koronafürt Coronilla varia L. Magyarország Kultúrflórája III/9/a. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994. p. 20-24. A tarka koronafürt csírázása. In Bócsa I.: A tarka koronafürt Coronilla varia L. Magyarország Kultúrflórája III/9/a. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994. p. 45-46.
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 21 Gy Gyógyító növények. In J. Komlódi M. (szerk.): Magyarország Növényvilága. Budapest:Pannon Enciklopédia. Dunakanyar 2000 Kiadó, 1995. Gy, Kevey B Allelochemical potential and tannin levels in the leaves of Quercus, Fagus and Carpinus. Studia Phytologica Jubilaria Dissertationes in honorem jub. A. O. Horvát. Pécs: JPTE Növénytani Tanszék, 1997. p. 101-106. Tölgyesi Gy, Kevey B, Gy Kalcium-magnézium aránya a Mecsek gyertyános-tölgyeseiben. Studia Phytologica Jubilaria Dissertationes in honorem jub. A. O. Horvát. Pécs: JPTE Növénytani Tanszék, 1997. p. 129-144. Az árva rozsnok csírázása. In Czimber Gy., Varga J.: A rozsnok - Bromus L. fajok. Magyarország Kultúrflórája VIII/4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1999. p. 74. Gy Jánossy Andor és botanikus munkatársai: Boros Ádám (természetes hazai flóra értékei) és Mándy György (fajták rendszerezése és ökológiai igénye). In Gyulai F. (szerk.): Az agrobiodiverzitás megőrzése és hasznosítása. Budapest, Tápiószele: Agrobotanikai Intézet, 2000. p. 8-12. Kőszegi T, Surányi D, Gy A Zselic pomológiai géntartalékai. In Gyulai F. (szerk.): Az agrobiodiverzitás megőrzése és hasznosítása. Budapest, Tápiószele: Agrobotanikai Intézet, 2000. p. 91-103. Szabó I, Grynaeus T, Gy Etnobotanika szerepe az agrobiodiverzitás feltárásában. In Gyulai F. (szerk.): Az agrobiodiverzitás megőrzése és hasznosítása. Budapest, Tápiószele: Agrobotanikai Intézet, 2000. p. 218-224. Gy Különleges mecseki értékünk a bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica Rochel). In Fodor I., Tóth J., Wilhelm Z.: Ember és Környezet Elmélet, Gyakorlat Tiszteletkötet Lehmann Antal professzor úr 65. születésnapjára. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs, 2001. p. 95-100. Móró MA, Priszter Sz, Gy Plantae Asiaticae rariores, a Pécsi Egyetem Klimo-gyűjteményének ékessége a mai magyar botanika tükrében néhány megjegyzés N. Wallich három kötetes művéhez (1830-1832). A Klimo-könyvtár a tudományos kutatások szolgálatában a 2001. szept. 28-án megrendezett konferencia előadásai. A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai 3. 2001. p. 53-90. Gy Metals and Plants Appendix D. In Csuros M., Csuros Cs.: Environmental Sampling and Analysis for Metals. Lewis Publ., CRC Press, Boca Raton, London, New York, Washington, D.C., 2002. pp. 323-332. Gy, Botz L, Orosz-Kovács Zs, Dezső Gy, Farkas Á, Horváth Gy, Papp N, Pozsonyi K, Balogh L Fitokémiai habitus és életstratégia. In Salamon-Albert É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécs: PTE Növénytani Tanszék, 2002. p. 235-253. Gy Gyepnövények fitokémiai vizsgálata. In: Legeltetéses Állattartást! Debrecen: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 2003. p. 65-72. Gy
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 22 Gyógyító növények. In J. Komlódi M. (szerk.): Magyarország Növényvilága (2. kiadás) Budapest: Pannon Enciklopédia, Urbis, 2003. p. 292-315. Gy Az edényes flóra különleges vegyületeinek gazdagsága. In Stirling J. (szerk.): In virtute spiritus a Szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László bíboros tiszteletére. Budapest: Szent István Társulat, 2003. p. 340-368. Gy Baranyai Aurél a baranyai népi gyógynövény-ismeret kutatója. In. Gy., Vargha D. 2003. Emlékkönyv Baranyai Aurél gyógyszerész születésének centenáriumára gyógyszerészettörténeti tanulmányok. Pécs: Magyar Gyógyszerész Kamara Baranya Megyei Szervezete, 2003. p. 50-55. Gy A Magyarország Kultúrflórája szerkesztője és szerzője. In Szabó I., Czoma L.-né (szerk.): Priszter Szaniszló 85 éves köszöntések és tanulmányok. Keszthely: Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara, 2004. p. 25-27. Gy Gyógynövények jellemzői, hatóanyagai és hatásai. In Tóth Z. (szerk.): Gyógynövényesek kézikönyve. Budapest: Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, 2004. p. 89-104. Gy Kételyek és problémák a fitoterápiában Acta Pharmaceutica Hung. 74-ben megjelent cikk rövidített változata a főszerkesztő engedélyével. In Tóth Z. (szerk.): Gyógynövényesek kézikönyve. Budapest: Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, 2004. p. 59-70. Szabó T, Almatermésűek (alma, körte, birs, naspolya, háziberkenye). In Koháry E. (szerk.): Gyümölcstermő növények a Kárpát-medencében. Budapest: Zászlónk Stúdió, 2004. p. 9-39. Surányi D, Csonthéjasok (cseresznye, meggy, szilva, sárgabarack, őszibarack). In Koháry E. (szerk.): Gyümölcstermő növények a Kárpát-medencében. Budapest: Zászlónk Stúdió, 2004. p. 40-62. Szentiványi P, Héjasok (dió, gesztenye, mogyoró, mandula). In Koháry E. (szerk.): Gyümölcstermő növények a Kárpátmedencében. Budapest: Zászlónk Stúdió, 2004. p. 63-82. Porpáczy A, Bogyósok (szamóca, málna, szeder, ribiszke, köszméte). In Koháry E. (szerk.): Gyümölcstermő növények a Kárpát-medencében. Budapest: Zászlónk Stúdió, 2004. p. 83-110. Sipos BZ, Különleges értékű gyümölcstermő növények (fekete áfonya, vörös áfonya, fekete bodza, kökény, húsos som, eperfa, berkenye, homoktövis, füge, csipkebogyó, sóskaborbolya, szőlő). In Koháry E. (szerk.): Gyümölcstermő növények a Kárpát-medencében. Budapest: Zászlónk Stúdió, 2004. p. 111-122. Gy Lipidanyagcsere a növényekben. In Kiss B. (szerk.): Olajnövények, növényolajgyártás. Budapest: Mezőgazda, 2006. p. 7-21. Gy, Domokos J, Kiss B
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 23 Az olajnövények. In Kiss B. (szerk.): Olajnövények, növényolajgyártás. Budapest: Mezőgazda, 2006. p. 22-102. S. Albert É, Gy, Jakab G A Pécsi Tudományegyetem növénytani tanszékei. In S. Albert É. (szerk.): Növénytani kutatások a Pécsi Tudományegyetemen. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 2007. p. 15-22. Gy, Jakab G Növényélettani kutatások megfigyeléstől a molekuláris biológiai értelmezésig. In S. Albert É. (szerk.): Növénytani kutatások a Pécsi Tudományegyetemen. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 2007. p. 175-179. Könyvek, jegyzetek (szerk.) Studia Phytologica (Dissertationes ex partile utiles ad studia comparativa vegetationis mecsekensis) in honorem jubilantis A. O. Horvát. Pécs: MTA Pécsi Bizottsága, 1977. pp.164. Gy (szerk.) A magbiológia alapjai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. pp. 392. Mándy Gy,, Ács A A borsó Pisum sativum L. Magyarország Kultúrflórája III/17. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. pp. 170. A zab Avena sativa L. Magyarország Kultúrflórája IX/1. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982. pp. 156., Jáky M A ricinus Ricinus communis L. Magyarország Kultúrflórája IV/20. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983. pp. 115. Papp E, Gy, Walcz I Vetőmag-ismereti zsebkönyv. Budapest: Mezőgazd. Kiadó, 1986. pp. 316. Gy (szerk.) Studia Phytologica Nova Dissertationes ex parte utiles ad studia comparativa vegetationis Mecsekensis in honorem jubilantis A. O. Horvát. Pécs: Pécsi Akadémiai Bizottság, 19687. pp. 175. Bócsa I, A lucerna Medicago sativa L. és rokonai. Magyarország Kultúrflórája III/3. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. pp. 227. Kurnik E, A szója Glycine max (L.) Merrill. Magyarország Kultúrflórája III/18. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987. pp. 243. Frank J, A napraforgó Helianthus annuus L. Magyarország Kultúrflórája VI/15. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. pp. 413. Gy
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 24 Fitoterápiai útmutató. Pécs: Melius Alapítvány, 1991. pp. 113. Rácz G, Rácz-Kotilla E, Gy Gyógynövényismeret, a fitoterápia alapjai. Budapest: Sanitas, 1992. pp. 404. Az olajrepce Brassica napus L. subsp. napus. Magyarország Kultúrflórája VI/4. Budapest:Akadémiai Kiadó, 1993. pp. 158. Gy (szerk.) Növényélettani gyakorlatok. Pécs: Egyetemi jegyzet, JPTE, 1995. pp. 300. Gy Növényélettan növényélettani és fitokémiai alapok. Pécs: Egyetemi jegyzet. JPTE, 1996. pp. 631. Borhidi A, Gy (szerk.) Studia Phytologica Jubilaria Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát, Doctor Academiae, in anniversario nonagesimo nativitatis 1907-1997. Pécs: JPTE Növénytani Tanszék, 1997. pp. 204. Gy Allelopathy Phytochemical Potential Life Strategy. Pécs, JPTE Növénytani Tanszék, 1997. pp. 129. Gy A Janus Pannonius Tudományegyetem Botanikuskertje The Botanical Garden of Janus Pannonius University (két ismertetőfüzet magyarul és angolul, Mánfai György fotóival). Pécs: JPTE, 1999. pp. 12. Gy Gyógynövények. Budapest: Botanika Kft., 2000. pp. 64. Gy Gyógynövények - Medicinal Plants. Budapest: Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, 2003. pp. 64. Gy, Vargha D Emlékkönyv Baranyai Aurél gyógyszerész születésének centenáriumára gyógyszerészettörténeti tanulmányok. Pécs: Magyar Gyógyszerész Kamara Baranya Megyei Szervezete, 2003. pp. 227. Gy Drog- és gyógynövénynevek. Budapest: Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, 2004. pp. 178. Gy Gyógynövény-ismereti tájékoztató orvosoknak, gyógyszerészeknek, kertész- és agrármérnököknek, biológiatanároknak. Pécs: Schmidt und Co. Melius Alapítvány, Baksa, 2005. pp. 302. O. Kovács Zs, Gy, B. Boronkai E, S. Albert É, Mánfai Gy Zöld sziget 55 éves a Pécsi Tudományegyetem Botanikus Kertje. Pécs: PTE TTK Biológiai Intézet, 2007. pp. 87. Szabó IL, Gy (szerk.) 2008. Boros Ádám breviárium Emlékkönyv dr. Boros Ádám tiszteletére.
Dr. ászló Gyula publikációk és citációk - 25 Keszthely: Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2008. Egyéb közlemények A fitohormonok és a csírázás. Búvár, 1971. 26(16)/2: 79-81. Boros Á, A levegőszennyeződés első áldozatai a zuzmók és mohák. Természet Világa, 1972. 10: 456-458. Boros Á, Hazai festőnövényeink. Búvár, 1973. 28(18)/3: 143-147. Hallucinogén gombák. Búvár, 1973. 28(18)/6: 340-343. Gy Ádám Boros. Chronica. Acta Agron. Hung, 1974. 24: 235-236. 1974. Emlékezés Boros Ádámra, a magyar gyógynövényflóra kiemelkedő kutatójára. Herba Hungarica, 1974. 13/1-2: 7-9. Komlóssy Gy, A gyógyhatású cékla. Élet és Tudomány, 1975. 30/35: 1612-1615. A barcsi ősborókás gombavilága. Gombászat. Búvár, 1976. 31/4: 187. Természetvédelem és peszticid dózisok. Pécsi Műszaki Szemle, 1977. 22/34: 5-9. Gondolatok Mándy György agrobotanikai munkásságáról. Bot. Közlem, 1978. 65/1: 3-5. Termésbiztonság szárazságtűrés. Pécsi Műszaki Szemle, 1979. 24/4: 19-21. Emésztésgátló anyagok növénynemesítési vonatkozásai. Pécsi Műszaki Szemle, 1980. 25/1: 10. Paál H, Hajtáscsúcs-tenyészetek jelentősége a napraforgó-nemesítésben. Pécsi Műszaki Szemle, 1981. 26/2: 15-16. Gyógynövénykutatás Dél-Dunántúlon. Pécsi Műszaki Szemle, 1982. 27/1: 23-25.