SZERKESZTETTE DR.FERENCZY JÓZSEF FŐTITKÁR*

ORSZ. M. A.- KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA SZERKESZTETTE DR.FERENCZY JÓZSEF FŐTITKÁR*

6116 Attila-nyomda r.-t. Buda, I., Szent János-tér l/a. Tel.: 53-3-77. I. kerület, Szent János-tér l/a. Telefon: Aulomala 53-3-77 Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD, I

ff FOISKOLANK ALAPITASANAK ES FEJLODESENEK FŐBB MOZZANATAI A Főiskolát törvényhozási felhatalmazás alapján az 1871. évben Pauler Tivadar, akkori közoktatásügyi miniszter alapította. Felállításának eszméje még Eötvös József bárótól, a nagy magyar állambölcselőtől é: oktatásügyi minisztertől eredt, azonban a kivitelben közbejött halála meg akadályozta. A Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde címen létrejött, majd pár évvel később már Magyar Királyi Országos Mintarajziskola és Rajztanárképző nevet nyert inézmény első igazgatója Kieleti Gusztáv akadémiai képiró lett. Az intézmény 1871 1876.-ig a Rombach-utcában bérelt helyiségekben folytatta működését, majd 1876-ban Trefort Ágost közoktatásügyi miniszter gondoskodásából a Rausoher Lajos tervei szerint felépült jelenlegi Andrássy-uti épületbe került át. A Főiskola 1871. évi eredeti tanterve az 1877/78. tanévben felsőbb helyen jóváhagyottjjj tantervi és új rajztanárvizsgálati szabályzattal módosíttatott (32195/1877. V. K. M. sz. r.). E szerint a rajztanárképzés ideje még három éves, azonban e képzési idő tartama az 1886. tanévtől kezdve a 23569/1886. és 26391/1886. V. K. M. sz. rendeletek alapján már négy évre emeltetett fel s négyféle képesítési nem Íratott elő. A Főiskola tanulmányi szabályzata s evvel kapcsolatban az 1878. évben felállított Orsz. M. Kir. Rajztanárvizsgáló Bizottság szabályzata azóta is többízben gyökeres változáson ment át. így 1893-ban (41200. V. K. M. sz. r,), 1894-ben (1146. V. K. M. sz. r.), majd ti897-ben, amikor is a rajztanáres rajztanítójelöltek és művésznövendékek teljesen külön tantervet és órakaptak, (20.929. V. K. M. sz. r.), 1898-ban, amikor esti szabadiskola létesül (94.318/1898. V. K. M. sz. r.), 1903-ban (12.952. V. K. M. sz. r.). Több pótlás történik a 75.069/1907. és 61.071/1913. V. K. M. sz. rendeletek alapján, végül 1921-ben a 159.000/1921. V. K. M. sz. r. folyományaként történt alapvető változtatás, amely a Főiskola szervezetét is gyökere-

4 sen átreformálta. E rendelettel nyerte intézetünk főiskolai jellegét s autonómiáját. Az új rend megszüntette az igazgatói tisztséget és a vezetést a rektor és a Rektori Tanács kezébe adta át az újjászervezett Főiskola felett, amelybe ilvkép beolvadtak az 1908. óta Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola címen együtt igazgatott Rajztanárképző és Szépművészeti Akadémia, valamint az alábbi, szintén az 1908. évtől fogva közös adminisztráció alá vont mesteriskolák és női festőiskola. Ezek az 1882-ben önállóan megnyílt Benczur-féle, az 1897-ben önállóvá lett Lotz-féle festészeti és az ugyanakkor felállított Strobl-féle szobrászati mesteriskola s az 1891-ig önálló, az 1891 1897-ig beolvasztva volt, majd újból önállósított, Deák-Ébner-féle Női festőiskola. Az intézet igazgatója: 1871 1902-ig Keleti Gusztáv; majd művészeti igazgatók: Székely Bertalan 1902 1904-ig és Szinyei Mierse Pál 1905 1920-ig. Mint adminisztratív igazgató működött mellettük Várdai Szilárd 1902 1920-ig. Az 1921. évben életbelépett szervezeti és tanulmányi szabályzat azóta az 1930. évi november hó 11-én kelt magas kormányzói elhatározással jóváhagyott új szabályzattal módosult. Ez az újabb szabályzat a Főiskolának a 10 év előtti reformjában nyert új szervezetét és tanulmányi rendjét melyeket a lefolyt idő tapasztalatai igazoltak alapelveiben nem érinti, csupán több gyakorlati irányú módosítást illetve pótlást tartalmaz, amelyek a szervezetben a tanári kari ülések hatáskörének szélesbítésére, a tanulmányi részben pedig a művész- és a középiskolai rajztanárképzés idejének öt évre való felemelésére voinatkoznak. Az 1920. év közepén Lyka Károly mint megbízott igazgató veszi kezébe a Főiskola reformjának ügyét s a következő 1921. évben, e tisztéről lemondva, a 159.000/1921. V. K. M. sz. r. hatálybalépésével rektora lesz a főiskolai jellegűvé emelt intézetnek egészen 1923-ig. A következő rektorok: Csók István 1923 1925-ig, Glatz Oszkár 1925 1927-ig, Réti István 1927 1931-ig, Andreetti Károly 1931. okt. 1 1932. februárig, Réti István 1932. február 1933-ig.

A Főiskola a Vallás- és Közoktatásügyi M. Kir. Minisztérium hatósága alá tartozik. Vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1932. október 1.-től NAGYM ÉLTÓSÁGÚ DR. HÓMAN BÁLINT ÚR, orsz. gyűl. képviselő, v. egyetemi ny. r. tanár, az Országos Magyar Gyűjtemény- egyetem, az Országos Közoktatásügyi Tanács, a Tudományos Társulatok Országos Szövetsége és a Magyar Történelmi Társulat elnöke, a Magyar a Szent István Akadémia rendes tagja, a II. osztályú Magyar Érdemkereszt, a Corvin Koszorú, az Észt Vöröskereszt I. oszt. díszjelvénye I. fokozatának csillagos tulajdonosa, stb. stb.

REKTOR: RÉTI ISTVÁN1) PROREKTOR: KISFALUDI STROBL ZSIGMOND TANÁCSTAGOK: BARANSKI E. LÁSZLÓ DUDITS ANDOR2) SZENTGYÖRGYI ISTVÁN BENKHARD ÁGOST HORN ANTAL VASZARY JÁNOS 3) TANÁCSI PÓTTAGOK: GLATZ OSZKÁR LYKA KÁROLY SIDLÓ FERENC!) A rektori tiszt id. ellátásával megbízott I. prorektor. 2) Csak 1932 október hó végével történt nyugalomba vonulásáig. 3) Csak 1932 november hó végével történt nyugalomba vonulásáig.

A FŐISKOLA TANÁRI ÉS OKTATÓ SZEMÉLYZETE 1871 1933-ig. (Belefoglalva a volt mesteriskolák és a volt női festőiskola igazgató-tanárai is.) Tanít, é v Szaktárgy illetve tanított Jegyzet mettől-meddig I. Rendes tanárok : (A rendes tanári kinevezést megelőző itteni működésre vonatkozóan lásd a következő II IV. sz. táblázatokat is.) Aggházy Gyula alakrajz és festés 1897 1919 t 1919 Andreetti Károly építészeti enciklopédia 1923--1932 Balló Ede alakrajz és festés 1894 1922 Baranski E. László vízfestés, rajztanítás módszere 1923- -- Benczúr Gyula I. sz. Festészeti Mesteriskola igazgató-tanára 1882--1920 t 1920 Benkhard Ágost alakrajz és festés 1923 Bory Jenő szobrászat 1918- -- Bosznay István ékítményes rajz, szemléleti látsz, tani rajz, alakrajz és festés 1911--1932 Bottka Miklós geom. tárgyak 1916- Csók István alakrajz és festés 1923 1932

8 Tanít, N é v Szaktárgy ílfetv«tanított Jegyzet m*ttől-m«ddig Deák Ébner Lajos Női festészeti tanf. ig. tanára, majd főisk. festő tanár 1885--1922 Dudits Andor művészeti technikák 1925--1932 Edvi Illés Aladár vízfestés 1906- ------------- Erdössy Béla ékítményes rajz, szemlél, látsz, tani rajz 1903--1924 f 1929 Ferenczy Károly alakrajz és festés 1911--1917 f 1917 Glatz Oszkár alakrajz és festés 1923- Greguss János alakrajz és festés 1875--1892 f 1892 Gyulay László alakrajz és festés 1897--19 J5 f 1911 Havranek Ferenc építészet, iparművészet 1897--1919 f 1919 Hegedűs László alakrajz és festés 1903--1911 f 1911 Horn Antal mértani tárgyak 1923 -------- ------------- Huszár Adolf szobrászat 1875--1885 t 1885 Izsó Miklós szobrászat 1871--1875 t 1875 Kandó László alakrajz és festés 1933 -------- ------------- Karlovszky Bertalan alakrajz és festés 1928 ------- ------------- 1 Kovách Géza ábr. geom. és látszattan 1897--1924 Dr. Lechner Jenő építészeti enciklopédia 1928 ------- Lotz Károly gyakorlati festészet II. sz. Fest. Mesterisk. vezető tanára 1882--1904 t 1904 Lyka Károly művészettörténet 1920- Meyer Antal iparművészet 1923 -------- ------------- Nádler Róbert ékítményes rajz, iparművészet 1889--1917 Neogrády Antal vízfestés 1893--1931 Olgyai Viktor művészi grafika 1906--1929 f 1929 Pilch Dezső müv. bonctan, szeml. látszattani rajz 1918 ----------- ------------- Radnai Béla szobrászat 1918--1923 t 1923 Rauscher Lajos ékítményes és iparművészeti rajz 1873--1884 f 1913 Réti István alakrajz és festés 1923 -------- ------------- Révész Imre alakrajz és festés, a kecskeméti müvésztelep vezető tanára 1904--1932 Rudnay Gyula alakrajz és festés 1923 -------- ------------- Schulek Frigyes építészet, ékítményes rajz, geom. tárgyak 1871--1903 t 1919 Sidló Ferenc szobrászat 1925- -------------

Név Szaktárgy Tanít, illetve tanított Jegyzet mettől-meddig Liptóújvári Strobl Alajos szobrászat és a Szobr. Mesterisk. ig. tanára 1885--1926 f 1926 Strobl Zsigmond szobrászat 1925 ----------------------------- Szentgyörgyi István szobrászat 1925- Székely Bertalan alakrajz és festés művészeti bonctan 1871--1910 f 1910 Tardos Krenner Viktor alakrajz, művészeti bonctan, mozd. kompozíció 1911--1924 f 1927 Uhl Sándor ékítményes és iparműv. rajz 1884--1888 Varga Nándor művészi grafika 1931- ----------------------------- Vaszary János alakrajz és festés 1923--1932 Várdai Szilárd szeml. látszattani és ékítményes rajz 1892--1923 Zemplényi Tivadar alakrajz és festés 1904--1917 f 1917 II. Megbízott, felkért, tiszteletdíjas és óraadó tanárok és szakelőadók Aggházy Gyula iparműv. isk. tanár alakrajz és festés 1892 1897 Alszeghy Zsolt dr. gyak. gimn. tanár Andreetti Károly építész Antos Mihály gimn. tanár magyar irodalom építészeti stil és alaktan rajzpedagógia és gyak. tanítás 1929 1915 1923 és 1932-1933 1912 1919 Arányi Miksa dr. középisk. tanár francia nyelv 1887 1890 Badics Ferenc dr. egy. ny. r. tanár magyar irodalom 1893 1914 Baranski E. László gimn. tanár rajzpedagógia és vízfestés 1020 1923 Benczúr Béla iparműv. isk. tanár csendéleti és műhelyrajz 1894 1903 Benkhard Ágost főv. iparrajzisk. tanár alakrajz és festés 1920 1923 Bokor László gyak. gimn. tanár ábrázoló geometria 1913 1914 Bory Jenő szobrászművész, oki. építész szobrászat 1911 1918 Bosznay István középisk. tanár Br. dr. Brandenstein Béla egyet, nyilv. rk. tanár tájképfestés, szemléleti látszattani rajz bevezetés a filozófiába 1909 1911 1929 1933 Bottka Miklós festőművész, oki. rajztanár ábrázoló geometria 1910-1911

10 Tanít, N é v Szaktárgy illetve tanított Jegyzet 1 mettől-meddig Calabro Paolo dr. tanár olasz nyelv 1927 Császár Elemér dr. egyet. ny. r. ta n á r magyar irodalom 1915--1930 Dörre Tivadar reálsk. tanár iparművészet 1893-1918 1 Edvi Illés Aladár festőművész vízfestés, ékítményes és látszattani rajz 1903--1906 Ferenczy Károly festőművész alakrajz és festés 1906--1911 Gachot Francois nyelvtanár francia nyelv 1927 - ------------- 1 Glatz Oszkár festőművész alakrajz és festés 1914-1919 1 Gyulai Ágost dr. polg. isk. tanárképző int. ig nevelés- és tanítástan, magyar irodalom 1915-1929 1 Haász József katonai helyszinrajz 1871 --1872 1 Hegedűs László festőművész esti aktrajz 1899-1903 1 Hekler Antal dr. tud. egy, ny. r. tanár művészettörténet 1914-1917 1 Henszlmann Imre dr. egy. ny. r tanár művészettörténet 1875-1888 1 Horn Antal gimn. tanár geometriai tárgyak 1920--1923 Iványi Grünwald Béla festőművész alakrajz és festés helyettes3 hó l925-ben Kovács Erzsébet rajztanárnő iparművészet 1919-ben 1 Kovách Géza iparműv. isk. tanár geometrikus tárgyak 1890--1897 1 Kovács József gimn. tanár ábr. geóme'ria 1917-1921 1 Loránfi Antal iparműv. isk. tanár mintázás 1890--1905 Lyka Károly műv. iró művészettörténet 1914-1920 1 Muhits Sándor iparműv. isk. tanár Miskolczi művésztelep vezető tan ira 1920-1926 Olgyai Viktor festő és gráf. művész művészi grafika 1906-ban 1 Pasteiner Gyula dr. egy. ny. r. tanár művészettörténet 18ö9-1914 f 1924 1 Péterfy Sándor dr. áll. polg. tanítk. int. tanár nevelés- és tanítástan 1885-1902 f 1913 1 Pilch Dezső müegy. tanársegéd, oki. rajzt ékítményes és állatrajzolás 1911-1918

11 Hév Szoktaa r g y Tanít, illetve tanított Jegyzet mettől-meddig Plósz Pál dr. orvos bonctan 1871-ben Pórszász József reálisk. igazgató geometrikus tárgyak 1872-1914 f 191 ó Radnai Béla szobrászművész szobrászat 1904-1912 Rakssányi Dezső festőművész esti akt- és alakrajz 1911-1921 Réti István festőművész alakrajz és festés 1913--1920 Révész Imre festőművész alakrajz és festés 1903-1904 Rucsinszky Anna áll. nőiparisk. tanár iparművészet 1919-ben Rudnay Gyula festőművész alakrajz és festés 1922-1923 Sidló Ferenc szobrászművész szobrászat 1924-1925 Stróbl Paula gimn, tanár női kézimunka encikl. 1920--1924 Stróbl Zsigtnond szobrászművész szobrászat 1924-1925 Szentgyörgyi István szobrászművész zobrászat 1924-1925 Székely György dr. Erzsébet Nőisk. tanár nevelés- és tanitástan 1913-1914 Szilágyi Ede dr. orvos művészeti bonctan 1872--1876 Tardos Krenner Viktor festőművész alakrajzi kompozíció,állatfestés, bonct 1903-1911 Tellyesniczky Kálmán dr. tud. egy. ny. r. tanár művészeti bonctan 1902-1913 Tóth Géza dr. főisk. tanár neveléstan 1929 Várdai Szilárd iparműv. isk. tanár ékitményes, iparművészeti és szemléleti látszattani rajz 1878--1892 Weszely Ödön dr. egy. ny. r. tanár nevelés- és oktatástan 1902-1918 Zemplényi Tivadar festőművész alakrajz és festés 1903--1904 III. Szerződéses tanárok : Csók István festőművész alakrajz és festés 1920 1923 Glatz Oszkár festőművész alakrajz és festés 1922 1923

12 Tanít, N é Szaktárgy ílletye tanított Jegyzet mettől-meddig Meyer Antal iparművész iparművészet 1920--1923 Réti István festőművész alakrajz és festés 1920-1923 Vaszary János festőművész alakrajz és festés 1920-1923 IY. Segédtanárok: Bory Jenő szobrászművész szobrászat 1912 1918 Bottka Miklós festőművész ábr. geometria 1911 1916 Erdőssy Béla festőművész ékítményes rajz 1897-1903 Greguss János festőművész alakrajz és festés 1871 1875 Morelli Gusztáv fametsző fametszés 1871 1896 Radnai Béla szobrászművész szobrászat 1913 1918 Tardos Krenner Vik or festőművész aktrajzolás és bonctan 1903-1911 Y. Tanársegédek és kisegítő tanerők: 1 % Buday Gyula oki. testnev. tanár testnevelés 1930-1932 Böhmann Frigyesné oki. testnev. tanár testnevelés 1932--1933 Dex Ferenc oki. rajztanár iparművészet 1926-1927 Gulyás György oki. testnev. tanár testnevelés 1930--1931 Gyárfás Ferenc építészet és iparművészet 1875-1877 f 1877 Jantschi Béla oki. rajztanár 1 iparművészet 1931 1933 özv. Komócsy Józsefné oki. rajztanárnő 1 női osztályokban alak- és ékítményes rajz 1893-1896 Liszy Ferenc oki. vívómester testnevelés 1930 és 1932 1933 Stettka Gyula festőművész I. sz. Festészeti Mesteriskolában 1882 1925 f 1925

13 1 N é v Szakátrgy Tónit, illetve tanított mettől-meddig I Török Dezső 1 oki. rajztanár geometriai tárgyak 1924--1 9 2 8 I Takács Andor 1 oki. testnev. tanár testnevelés 1931--1 9 3 3 I Varga Nándor 1 grafikus művész művészi grafika 1927--1 9 2 9

U y 2 «-E G -Y - l/'teni ÖRÖU IG A 2 /A G -Í A N f f A FOISKOLA 1932/33. TANEVENEK ESEMENYEI. I. A Főiskola vezetését érintő ügyek. A Főiskola felügyeleti hatóságának vezetésében a tanév folya- mán változás állott be, amennyiben a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát 1932. évi október hó l ével nagyméltóságú Dr. Hóman Bálint úr vette át, aki hivatalbalépéséről a 3004/1932. eln. szám alatt kelt kőríratában értesítette a Főiskolát. * * * Kegyelettel emlékezett meg a Főiskola Rektori Tanácsa az 1932. évi október 11-én váratlanul elhunyt Dr. gróf Klebelsberg Kunó volt m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek, a nagy államférfiunak emlékéről, aki közel 10 éven át állott a Főiskola felügyeleti hatósága élén. A Tanács mély gyászának az elnöklő rektor az alábbi, jegyzőkönyvben is megörökített beszédében adott kifejezést: Nekem jutott a szomorú feladat, hogy a magyar kultura országos gyászát, gróf Klebelsberg Kuno volt vallás- és közoktatásügyi miniszter elhunytét, itt a Főiskola kormányzó testületének bejelentsem és a veszteséget, amely egyetemesen érte a m a gyar műveltséget, pár szóval itt kifejezzem. Beszédet nem mondok érdemeiről, méltatták ezeket nálamnál illetékesebbek, demonstrálta a veszteséget az a mély megdöbbenés, amely hirtelen halálát fogadta. Életében és minisztersége alatt sokszor fájlaltuk, hogy nem látjuk őt Főiskolánk érdemeivel és törekvéseivel szemben eléggé elismerőnek, s fájlaltuk, hogy külső körülmények s talán szemé

15 lyek gátolták nála ezt a megértést a Főiskolával szemben ma elhallgat örökre a csendes panasz is, mert az egyetemes vesztesége kultúránknak nagyobb, mint a mi házi gravámeneink voltak. A Főiskola szerényen, de igaz érzéssel vett részt a közszomo- ruságban: koporsójára koszorút tett, a temetésén K. Stróbl Zsig- mond prorektor ur vezetésével a főiskolai tanárok tekintélyes számú küldöttsége jelent meg és a Főiskola rektora az elhunyt özvegyéhez, gróf Klebelsberg Kunoné kegyelmes asszonyhoz tiszteletteljes részvétsorokat intézett a Főiskola nevében. Most: bevonjuk a fekete zászlót, elbúcsúzunk emlékétől és folytatjuk a munkát a célért, amely az övé is volt, a magyar kultúráért. * * * A Főiskola vezetésében ezidén változás nem állott be, amenv- ' 4/ nyiben azt folytatólag Réti István r. tanár látta el, azonban ez évben a fennálló rendkivüli helyzetben ideiglenes megbízatásként mint I. prorektor. E helyzet a múlt tanévi Évkönyvben már ismertetett körülmények következtében állt elő. A legutolsó 1931/32 1932/33. évi kétéves rektori ciklus ugyanis úgy alakult, hogy az arra megválasztott Andreetti Károly r. tanár, országgyűlési képviselő összeférhetetlensége miatt rektori tisztéről még 1932. februárjában megvált s azt helyette az I. rektori év hátralevő idejére Réti István I. prorektor vette át a szervezeti szabályzat rendelkezései szerint, míg a rektori ciklus második évére 1932/33-ra ugyancsak a szervezeti szabályzat értelmében új rektor volt választandó. E választás megejtésére 1932. évi junius hó 27-én Kari ülés hivatott össze, amikor azonban a Kar arra az álláspontra helyezkedett, hogy mivel az új összeférhetetlenségi törvény életbeléptetése a vonatkozó javaslat újabb tárgyalása és a képviselőház részéről történt ismételt elfogadása után mihamarabb remélhető, új választást nem ejt meg, mert ilykép az ok, amely Andreetti Károly r. tanárt tiszte betöltésében akadályozta, megszűnik s így ő azt a továbbiakban már elláthatja. E határozat nyomán, amelyet a V. K. M. 9956/932. III. sz. a, kelt leiratában tudomásul is vett, 1932. október l ével Réti István lelépő rektor mint I. prorektor folytatólagosan látta el a rektori tisztet. Mivel pedig a fentiekben említett uj összeférhetetlenségi törvényjavaslat a várakozás ellenére a képviselőházi ismételt elfogadtatás után további útján megakadt s így törvényerőre nem emelkedett, a rektori tiszt ideiglenes vitele az egész 1932/33. évre Réti Istvánra hárult.

16 A nyári szünetben, a rektor szabadságideje alatt, őt Horn Antal r. tanár, rektori tanácstag helyettesítette a Főiskolának a 10.447/923. III. vkm. sz. leirattal tudomásul vett bejelentése alapján. * * * A 10885/932. III. vkm. sz. leirattal értesítést kapott a Főiskola arról, hogy Lyka Károly r. tanár az Országgyűlés Felsőházának az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola részéről megválasztott tagja az 1926:XXII. t.-c. 7. -a alapján kisorsoltatott s igy helyette 1933. január 1-étől kezdődő 10 évre uj tag s ugyancsak a jelzett időszakra egy póttag is választandó. E választást az 1932. évi december hó 5-ei Kari Ülés ejtette meg olykép, hogy rendes tagul Réti István r. tanárt, póttagul pedig Andreetti Károly tanárt küldötte ki. A vonatkozó Kari határozatot a V. K. M. 11248/932. III. sz. leiratával vette tudomásul, az Országgyűlés Felsőházának elnöke pedig 22/1933. sz. alatt kelt határozatával Réti Istvánt rendes felsőházi tagi minőségében igazolta, közölve egyben azt is, hogy őt a Felsőház közoktatási és naplóhitelesítő albizottságainak tagjául is megválasztotta. * * * A tanév folyamán a folyó ügyek elintézésére a Főiskola Rektori Tanácsa 9 rendes és 2 rendkívüli ülést, a Tanári Kar pedig 7 rendes és 2 rendkívüli ülést tartott. II. Személyi ügyek. A lefolyt évben nyugalombahelvezések, valamint több előléptetés és kinevezés révén történtek változások a Tanári Karban. A tanév elején a Főiskola három kiváló művésztanára vált ki a tényleges szolgálat kötelékéből: Csók István, Dudits Andor és Vaszary János, akik a vonatkozó miniszteri intézkedések értelmében az 1912. évi LXV. t.-c.-ben előirt szabályszerű életkor betoltése folytán vonattak végelbánás alá. Nevezett tanárok közül Csók István az 1932. évi szeptember hó végével (89886/932. IX. vkm. sz. r.), Dudits Andor 1932 évi október hó végével (89932/932. IX. vkm. sz. r.), Vaszary János pedig a 10.353/932. III. sz. rendelettel nyert előzetes két havi szabadságidő letelte után az 1932. november hó végével mentetett fel szolgálata alól. (89887/932. IX. vkm. sz. r.).

17 Végellátásuk, illetve nyugdíjuk a 91067/932. XII., 89932/1932. IX. illetve 92138/932. XII. vkm. sz. rendeletekkel folyósíttatott. A Kar a tanév végén tartott záróértekezletén mély sajnálattal vette tudomásul e három kiváló tanárnak a Főiskola kötelékéből való végleges megválását s ez alkalommal visszaemlékezve sok évi buzgó és lelkes munkásságukra, jegyzőkönyvileg méltatta az itteni oktatás körüli érdemeiket, aminek kapcsán meleghangú átiratban búcsúzott el tőlük. Az idei tanév folyamán, a tanári statust érintőleg, további változást a 10946/1932. vkm. sz. r. jelentett, amellyel Pilch Dezső r. tanár a VI. fiz. osztály B. csoportjából ugyanezen fizetési osztály A. csoportjába soroztatott be. A tanév végével több előléptetés is eszközöltetett a Tanári Karban. így a Kormányzó Ur Ő Főméltóságának Budapesten, 1933. évi julius hó 29-én kelt magas elhatározása értelmében Baranszki E. László, Benkhardt Ágost és Bory Jenő r. tanárok a VI. fiz. oszt.-ba léptek elő, Horn Antal r. tanárnak pedig a VI. fiz. osztály jellege adományoztatott (10.202/933. III. vkm. sz. r.). Ugyanezen magas kormányzói elhatározás értelmében a Főiskola három kinevezett, fizetéstelen tanára: Szentgyörgyi István, Sidló Ferenc és kisfaludi Stróbl Zsigmond a törvényes illetményekkel a VII. fiz. osztályba nyertek ujabb kinevezést (10.202/1933. III. vkm. sz. r.). Uj tagja lett a Tanári Karnak Kandó László festőművész, akit a Kormányzó Ur ő Főméltósága ugyancsak 1933. junius hó 29-ei keletű magas elhatározásával a VII. fiz. osztályba rendes tanárrá nevezett ki. A Főiskola több tanszékét ezidén is felkért tanárok látták el, akiknek megbizatása a V. K. M. 10.331/1932. III. sz. alatt kelt rendelete alapján történt. Ily minőségben működtek: Dr. Alszeghy Zsolt gyak. gimn. tanár, aki a magyar irodalmat, Dr. Báró Bran- denstein Béla tud. egyetemi rk. tanár, aki a Bevezetés a filozófiába c. tárgyat és Dr. Tóth Géza főiskolai tanár, aki a nevelés és tanítástant adta elő. Ugyancsak ily minőségben és az idézett rendelet alapján tanította az Építészeti enciklopédia c. tárgyat Andreetti Károly oki. építész, országgyűlési képviselő, aki a fentebbi I. részben ismertetett képviselői összeférhetetlenségének folyományaként a Főiskola rendes tanárainak statusából kikerült azáltal, hogy képviselőségének tartamára, illetve az új össze- férhetlenségi törvény életbeléptetéséig ideiglenesen nyugdíjaztatott. (87.247/1932. IX. vkm. sz. r.) Mint rendkívüli tanárok látták el a francia és olasz nvelv. c. v fakultatív tárgyak oktatását: Francois Gachot nyelvtanár, illetve

18 I)r. Paolo Calabro perugiai olasz egyetemi tanár urak, akiket a Főiskola kérésére és a V. K. M. közbenjárására a francia illetve olasz követség küldött ki és akik immár ötödik esztendeje folytatólagosan működnek lelkesen s eredményesen a Főiskolán. A rajztanárjelöltek iparművészeti műhelygyakorlatainál ez- idén is a Székesfővárosi Iparrajziskola több műhelyvezető tanára működött közre: Dudosits Jenő, Fáy Aladár, Lakatos Artúr, Le- gát Albert, Tóth Gyula és Vértes Rezső tanár urak. Szives és áldozatkész működésükért a Főiskola ezúttal is őszinte köszönetét fejezi ki. A hallgatóság testnevelését mint a vkm. 94489/1932. X. ü. o., 94695/1932. X. ii. o. sz. rendeletei alapján megbízott szakelőadók: Takács Andor és Böhmann Frigvesné oki. testnevelési tanárok, továbbá Liszv Ferenc oki. vívómester (95016/932. X. ii. o. vkm. sz. r.) intézték a Rektori Tanács által erre felkért Andre- / etti Károly főiskolai tanár felügyelete mellett. Az adminisztrativ személyzet létszámában Mudry Erzsébet napidijasnak id. minőségű kezelőnővé történt kinevezése jelentet? változást (10690/1933. vkm. sz. r.), egyebekben annak beosztása és létszáma változatlan maradt. A Főiskola tanárai, oktató tevékenységük mellett, mini alkotó és kiállító művészek és mint különböző művészeti egyesületek tagjai állandóan résztvettek a magyar művészeti életben és többen hivatalos testületekben kiküldött vagy meghívott szakférfiakként is szerepeltek. Réti István e. i. rektor, r. tanár, a Magyar Országgyűlés Felsőházának a Főiskola által az 1926:XXII. t.-c. alapján kiküldött rendes tagja (1933. évi január hó 1-től számított 10 éves időszakra). Ugyanő az alábbiak szerint több hivatalos szaktanácsban is helyet foglal, ezenkívül tagja a budapesti Horthy Miklós Kollégium Igazgatótanácsának, s ugyanő az 1933. évi állami képzőművészeti nagy aranyéremdíj odaítélő jurvjében mint a V. K. M. 9268/933. sz. rendeletével meghívott tag vett részt. Andreetti Károly felkért tanár a Magyar Országgyűlés Képviselőházának tagja. Ugyanő tagja a vall. és közokt. miniszter kinevezése alapján az 1933 1938. évi időszakra szólóan az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanácsnak is. Lyka Károly r. tanár, az alant megnevezett bizottsági és tanácsi elfoglaltságain kivül a vall. és közokt. miniszter kinevezése alapján rendes tagja a Műemlékek Orsz. Bizottságának (1932. október 1 1937. szeptember 30-ig terjedő időszakra). Az Orsz. Magyar Képzőművészeti Tanácsnak alelnöke Dr. Lechner Jenő r. tanár, tagjai közt pedig Glatz Oszkár, Lyka Ká

19 roly, Pilch Dezső, Réti István, Sidló Ferenc, Stróbl Zsigmond és Szentgyörgyi István r. tanárok foglalnak helyet. Az Országos Ösztöndíjtanács tagjai: Réti István rektor, r. tanár, mint a Főiskolának kiküldöttje, Stróbl Zsigmond és Szentgyörgyi István r. tanárok pedig mint a V. K. M. által meghívott szobrászművészek. Az Országos Közoktatásügyi Tanácsba az 1931. IX. 1. az 1936. VIII. 31-ig terjedő időszakra a V. K. M. 510 23/1931. sz. a. kelt rendelete értelmében Réti István rektor, r. tanár, Baranszki E. László, Horn Antal és Lyka Károly r. tanárok mint a vallás és közoktatásügyi miniszter által kirendelt tanügyi tisztviselők nyertek meghivást. A szerzői jogról szóló 1928 :LIV. t.-c. 32. -a alapján Budapesten alakított állandó Szerzői Jogi Szakértő Bizottság tagjai az 1933 1939. évi időszakra szólóan, a vall. és közokt. miniszter kinevezése alapján: Glatz Oszkár, Lyka Károly és Stróbl Zsigmond r. tanárok. Az Orsz. M. Kir. Rajztanárvizsgáló Bizottságban a Tanári Karnak csaknem minden rendes és felkért tagja mint a vallás és közoktatásügyi minisztertől kiküldött beltag foglal helyet. (Lásd a jelen évkönyv megfelelő helyén.) A Kisfaludy Társaság útján kiadásra kerülő Greguss képző- művészeti díjat ezidén megosztottan Csók István és Karlovszky Bertalan r. tanárok nyerték el a legutolsó 6 évi művészi munkásságuk eredményének elismeréseképpen. A lefolyt évben a Tanári Kar tagjai közül szabadságon voltak: Vaszary János, aki végelbánását megelőzőleg három hóra szabadságoltatott (10.353/1932. vkm. sz. r.), továbbá Stróbl Zsigmond, aki angliai művészeti megbízatásainak lebonyolítására a 9046/933. vkm. sz. rendelettel 1933. május-június hónapjaira szólóan kérte azt. A Főiskola nem főfoglalkozású tiszteletdíjasainak és felkért tanárainak tiszteletdíjai, valamint az óratöbbleti díjak összegének 1932/33. évi felosztása a 9514/932. III., illetve a 10.132/933. III. v. k. m. sz. rendeletekkel nyert megállapítást és jóváhagyást. Az ösztöndíjas tanársegédek megbízatása a Rektori Tanács vonatkozó felterjesztése alapján a 11.186/1932. III. vkm. sz. rendelettel vétetett tudomásul. Az altiszti karban négy nyugdíjaztatás, egy kinevezés és két új alkalmaztatás révén állt elő változás. Bedecs Antal, Fejes József, Klement Antal és Dominik István, a Főiskola e négy kiváló és derék altisztje vonult nyugalomba négy évtizedet meghaladó hű és becsületes szolgálat után (90.349, 90.350, 90.351 és 90.353/1932 XII. vkm. sz. r.). Érdemeiket mél-

20 latva Réti István rektor meleg beszédben búcsúztatta el az öreg, hü közszolgákat. Helyettük aztán csupán két új kisegítő szolga alkalmaztatott: Lapsánszky József és Ravasz Károly. Ur Mihály II. o. altiszt a 10.043/933. III. vkm. sz. r.-tel szakaltisztté léptettetett elő. A változások folytán az altiszti és szolgaszemélyzet létszáma 15-ről 13 főre apadt le, amely helyzet a költségvetési törvénnyel véglegesíttetett is. III. Tanulm ányi ügyek. Az 1930. évi november hó 11-én kelt államfői elhatározással jóváhagyott Tanulmányi Szabályzat fokozatos életbeléptetése során az új tanulmányi rend ezidén már az összes évfolyamokra nézve hatályba lépett s így a korábbi 1921. évi szabályzat érvénye most már teljesen megszűnt. Az előadottak alapján készült s a Rektori Tanács ált^l elfogadott ezidei tanórarendet a Főiskola 323/1932. sz. alatt terjesztette fel a V. K. M.-hoz. Az I. évfolyamba való felvételt megelőző kéthetes. vizsgálaton ezidén az 1932. szeptember 7 20-a közti időben 137 jelentkező vett részt. A vizsgálaton készült munkákat a Tanári Kar titkos pályázatok módjára bírálta el, név nélkül, tisztán azok értéke alapján. A felvétel e bírálat alapján a 10 173/932. III. vkm. sz. rendelettel megállapított 50-es létszám keretem belül eszközöltetett. Mivel pedig a zártszám miatt a rendes felvételek során több, felvételre még alkalmas jelentkező kimaradt, a Főiskola javaslatára a V. K. M. 10.444/1932. III. sz. a. kelt rendeletével még további 9 új növendék pótfelvételét engedélyezte. Az első félévre szóló beiratkozások szeptember hó végén és október hó elején eszközöltettek oly beosztással, hogy azok az október hó 1-én megkezdődő oktatást nem zavarták. Ugyanígy történtek a II. félévi beiratkzások is február hó elején. A II. félévi kollokviumok május hóban tartattak meg. E hó végével az elméleti oktatás is befejeződött, míg a művészeti főtárgyak: az alakrajz és festés, és a szobrászat, valamint az iparművészeti műhelygyakorlatok és a vízfestés oktatása a tanév végéig továbbfolyt. A Tanári Kar az 1932. évi május hó 31-ei rendes ülésében tekintette át a tanév tanulmányi eredményét, amely általában kielégítő, sőt tekintetbe véve a nehézségeket, amelyek a tanításra kihatással voltak, valamint a nehéz viszonyokat, amelyek közt a fiatalság jelenleg él, az eredmény igen jó fényt vet a hallgatóság törekvéseinek komolyságára.

2\ Általános kitűnő tanulmányi előmenetelükért a következő hallgatókat részesítette dicséretben a Tanári Kar: Kiss János 1. é., Bezzegh Zoltán II. é., Vidéky Brigitta III. é., Győri Dezső III. é., Adler Miklós IV. é., Fray János IV. é., Heil Ferenc IV. é., Máthé Erzsébet IV. é., Kákonyi Teréz IV. é., Demiány Edith V. é., Erdős Géza V. é., László Gyula V. é., Pozder Gyula V. é., Sinkó Károly V. é., Sebestha L. Ferenc V. é., özv. Szilágyi Józsefné V. é. és Cs. Tóth András V. é. * * * Az oktatásra kiható nehézséget jelen tanévben is a Főiskola dologi javadalmainak lecsökkenése okozta. Ezidén azonban már nem volt elégséges a Főiskola budgetjének egyensúlyban tartása céljából az elmúlt tanévben elrendelt több megszorítás: mint a délutáni alakrajznak és szobrászati óráknak, valamint az oktai tással kapcsolatos fontos szükségletek pótlásának elhagyása és a 6 hetes rendkívüli kényszerszünet, hanem még további megszorításokra is szükség volt. így a délelőtti alakrajzi órák napi egy órával való megrövidítését a téli hónapokban, továbbá a továbbképzős növendékek modelljeinek időszakos megvonását, valamint a kényszerszünetnek 7 hétre való emelését is kénytelen volt elrendelni a Főiskola, a fedezetlen túlkiadások elkerülése végett. E helyzet a továbbiakban enyhült bizonyos mértékben azáltal, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter úr a 8183/1933. III. sz. r.-ével 1000. pengő pótjavadalmat volt kegyes engedélyezni s ezáltal a kényszerszünet 1 héttel való csökkentését lehetővé tenni. A Főiskola nehéz anyagi helyzete, az elrendelt megszorítások révén, igen súlyosan érintette a művészeti tárgyak tanítását, amelyeknél az olyannyira fontos gyakorlati idő rövidült meg, de megnehezítette az a segítő és elméleti tantárgyak tanítását is, amelyek anyagában a tanidő megrövidítése nem kívánatos összevonásokat okozott s mindezeken felül a szükséges felszerelések és szemléltető taneszközök elégtelensége is erősen érezhető volt. A Tanári Kar a felsorolt nehézségek ellenére is minden lehetőt megtett a tanítás eredményességének biztosítására, kétségtelen azonban, hogy a Főiskola zavartalan működését és továbbfejlődését csak e kényszerű redukciók megszüntetése biztosíthatja. * * * A Főiskola nehéz anyagi helyzete miatt ezidén sem volt felállítható a budapesti szünidei nyári tanfolyam s mivel a Főiskola Kecskeméti-művésztelepe tavaly megszűnt, a Főiskolának most már egyetlen hivatalos művésztelepeként csak a miskolci maradt

22 nieg. Az ott tartott nyári tanfolyamon 36 résztvevő dolgozott ez évben Benkhard Ágost főiskolai tanár vezetése alatt. E tanfolyam dologi költségeire a V. K. M. a 9290/1932. 111. sz. rendelettel 750. P-t engedélyezett, a szegénysorsú résztvevők menzasegélyére pedig Miskolc thjf. város 1200. P-t adományozott. A város ezen áldozatkészségéért a Főiskola ezúttal is őszinte, meleg köszönetét fejezi ki a város közönségének és Hodobay Sándor dr. polgármester úrnak. Nyári tanfolyamok voltak ezidén főiskolai tanárok irányítása alatt: Mohácson 3, Pécsett 6, Sopronban 12, Nyíregyházán 5 és Nagykanizsán 7 résztvevővel. Ezen nyári telepek az illető városok vezetőségének és társadalmának segítségével szerveztettek meg, amiért a Főiskola ezúton is hálás köszönettel adózik a nyújtott anyagi és erkölcsi támogatásért. A Főiskola több művésztanárának az intézettől még a tanév elején történt megválása folytán három alakrajzi osztály maradt vezető tanár nélkül. Ezt a helyzetet a fennálló körülmények tekintetbe vételével a Rektori Tanács olykép oldotta meg, hogy egy alakrajzi osztályt annak volt növendékeit a többi osztálvok közt szétosztva %. megszüntetett, míg kettőt továbbra is fennartott, mert a hallgatóság létszámát tekintve azok megfelelő eloszlása kielégítő m ó don nem történhetett volna meg a megmaradt 5 alakrajzi osztályban. Éppen ezért a Rektori Tanács, Csók és Vaszarv tanárok végleges távozása után a V. K. M.-hez új alakrajzi és festő tanár meghívása iránt előterjesztést is tett. A kereteikben ilykép továbbra is fenntartott Csók és Vaszary- féle osztályok vezetését az egész tanéven keresztül Glatz Oszkár és Réti István r. tanárok látták el a Rektori Tanácsnak a V. K. M.-hez is bejelentett intézkedése alapján. A tanulmányok eredményességének növelésére a rendes tanórákon felül egyéb alkalmakat is megragadott a Főiskola. E szempontból a múzeumok és aktuális kiállítások megtekintése, állandó könyvtárlátogatás, tanulmányi kirándulások, egyes tárgyaknál szemináriumszerű gyakorlatok és megbeszélések s a gyakorlati műhelyoktatás biztosítása jöttek számba. Számos budapesti és környéki tanulmányi kiránduláson vetlek részt növendékeink Baranski E. László, Edvi Illés Aladár és Pilch Dezső r. tanárok vezetésével s Bécsbe két ízben, a húsvéti szünetben s a tanév végén, 40 40 résztvevő tett tanulmányutat Baranski E. László, illetve Meyer Antal r. tanárok % / vezetése alatt. Az iparművészeti oktatás a V. K. M. közbenjárására, főként a műhelyberendezés hiánya miatt, ezidén is a Székesfővárosi

23 Iparrajziskola helyiségeiben és felszereléseinek igénybevételével történt. E lehetőség nagy hasznára voit a gyakorlati képzésnek, éppen ezért a Főiskola ez alkalommal is őszinte köszönetét fejezi ki Budapest Székesfőváros Közönségének és Dr. Vidéky Emil m. kir. kormányfőtanácsos úrnak, a székesfővárosi Iparrajziskola igazgatójának szives vendéglátó hajlandóságukért. A IV V. éves tanárjelöltek a számukra előírt iskolalátogatást több állami és fővárosi közép- illetve középfokú tanintézetben teljesítették a vonatkozó 21.860/1932. vkm. sz. rendelet értelmében és a Székesfőváros polgármesterének 164.364/932. VII. sz. átiratában adott engedélye alapján. Gyakorlótanítási (próbatanítást) a tanári szak utolsó évfolyamának hallgatói a budapesti VII. kér. állami Szent István reálgimnáziumban, a Középiskolai Tanárképző Intézet VIII. kér. gyakorló gimnáziumában és a budapesti VI. kér. állami Mária Terézia leányliceumban végeztek az ottani rajztanárok közreműködése mellett. Az említett tanintézetek igazgatóinak és illetékes szaktanárainak ezúton őszinte köszönetét mond a Főiskola azon készségükért, amellyel a tanárjelöltjeink gyakorlati képzését elősegíteni szívesek voltak. A rajztanári szakon ezidén tanítóképzőintézeti rajztanár jelölt nem volt, mivel az Apponyi Kollégium, amelynek egyidejű látogatása a szabályok érteimében e tanárjelöltekre kötelező, ez évben szünetelt. Az elvi okok mellett ez az utóbbi körülmény is oka volt annak, hogy a középiskolai tanárjelöltek a szabályzat szerinti egyidejű tanítóképzőintézeti tanári képesítés megszerzéséhez szükséges gyakorló és próbatanítást nem végezhették. Ez a rendkívüli helyzet a jelen Évkönyv más helyén (1. a Rajztanárvizsgáló Bizottság ezévi működéséről szóló beszámolót) ismertetett különleges intézkedést vonta maga után. Testnevelési oktatás ez évben is volt a Főiskolán. Ebben az arra kötelezett hallgatókon kívül számos önként jelentkező is részesült, akiknek nemcsak rendszeres tornázásban volt részük, hanem különféle sportok íízésére is alkalmuk nyílott. Az atlétika különféle ágaiban, síelésben, vívásban és céllövészetben gyakorolhatták magukat a résztvevők, akik közül többen nyilvános versenyeken is szerepeltek és kitűntek. A testnevelési oktatásban a nőhallgatók külön női szakoktató vezetése alatt és külön csoportba-osztás mellett vettek részt. A Főiskola vezetősége a maga részéről minden lehetőt megtett a testnevelés érdekeinek előmozdítására s az ezen oktatáshoz szükséges különféle atlétikai és sportfelszerelések beszerzésére a Főiskola Testnevelési Alapjából jelentős összegeket juttatott.

24 E helyt is kifejezi köszönetét a Főiskola az Állatorvosi Főiskola rektorátusának azon lekötelező szívességéért, amellyel hallgatóságunk testnevelési oktatásának céljaira az ottani nagy tornacsarnok használatát az egész tanéven át megengedte. Több elvi szempont és meggondolás, valamint a gyakorlati élet követelményei szükségessé tették a Főiskola számára, hogy női és férfi-kézimunkatanárképzés korszerű újjászervezése ügyében állást foglaljon. A vonatkozó előkészítő munkálatok már folyamatban vannak s így a kérdés előreláthatólag a jövő tanév folyamán végleges formában rendeződni fog. Fegyelmi szempontból a jelen tanévben súlyosabb rendszabályok alkalmazására sor nem került. A Főiskolával kapcsolatos Miskolci művész telepen, ahol a téli hónapokban hivatalos oktatás nincs, a telep ösztöndíjasa és gondnoka, Meilinger Dezső festőművész ezidén is tartott fenn szabadiskolát a 11.087/1932. III. V. K. M. sz. r.-tel nyert engedély alapján. IV. Ösztöndíjak. A folyó tanévben is számos szegénysorsú és kiváló előmene- telű hallgató részesült ösztöndíjban az állam, közhatóságok és magánosok részéről. A Főiskola részére állami ösztöndíjjavadalom címén 2460. P engedélyeztetett és folyósíttatott a 23.050/1932. IV. illetve a 25.843/932. IV. V. K. M. sz. rendeletekkel, amely összeg a Főiskola javaslatára a 11.186/932. III. V. K. M. sz. r.-tel történt jóváhagyás után a következőkép osztatott fel: egyenként 226. P ösztöndíjat kaptak Krocsák Emil VIII. éves, Farkas Sándor V. éves és Andor Loránd VII. éves ösztöndíjas tanársegédi megbízatást nyert hallgatók; továbbá fejenként 115.78 P-ős ösztöndíjat kaptak, tanársegédi megbízatás mellett, a következő hallgatók: Barta László VI. é., Döbröntey Gábor V. é., Fray János IV. é., Lőrincz Gyula V. é., Borbereki Kováts Zoltán V. é., Szemerey Zoltán VI. é., Szomor László VI. é., Farkas András VII. é., Szabados Béla VI. é., Sinkó Károly V. é., cs. Tóth András V. é., Teleky Vámossy Árpád VII. é., és Rudnyánszky László V. é. növendékek. Állami jutalomdíj címén az alakrajz és festészetben tanúsított kiváló előmeneteléért Heil Ferenc IV. é. növendék 80. P-t kapott; az említett állami ösztöndíj-javadalomból kihasított Ferenczy István-féle 180 P-ős szobrászati díjat pedig Machovits Walter V. é. szobrásznövendék nyerte el a pályamunkái alapján.

25 A megbízott ösztöndíjas tanársegédek közül Boross Géza VII. éves, László Gyula V. é. és cs. Pogány István V. é. hallgatók az említett javadalomból nem részesültek azért, mert időközben a folyó tanévre szólóan közalkalmazotti gyermeki tanulmányi segély élvezetébe jutottak. Farkas Sándor ösztöndíjas tanársegéd a tanév első felének végén a Főiskoláról távozott, mert időközben külföldi állami ösztöndíjat kapott s ezért helyette a második félévben a 28.136/1933. III. vkm. sz. rendelet alapján Gecső Sándor V. éves hallgató lépett a megürült tanársegédi ösztöndíjas hely élvezetébe. Az 1927. évi XIV. t.-c. alapján közszolgálati alkalmazottak gyermekei részére létesített ösztöndíjak helyett, amelyek kiadása egyelőre szünetel, ezidén miként már az 1931/32. évben is, csak tanulmányi segélyek adattak ki. A 25.204/932. IV. vkm. sz. a. kelt rendelettel e címen 2000. P utalványoztatott ki, amely összegből a Főiskola Tanári Kara a bemutatott pályamunkák és más érdemességi szempontok mérlegelése alapján fejenként 200. P-t László Gyula V. é. és Boross Géza VII. é. növendékeknek, 150 150 P-t Heil Ferenc IV. é., Nagy Aglája V. é., cs. Pogány István V. é. és Rohacsek Anna V. é. növendékeknek, 100 100. P-t Karácsonyi Irén VI. é., Hamza Tibor V. é., Erdős Géza V. é., Pókász Endre III. é., Morhardt Gyula V. é., Tóth Géza IV. é., Szoboszlay Sándor IV. é., Bezzegh Zoltán III. é., KofFán Alajos V. é. és Fekete Éva IV. é. növendékeknek Ítélt oda. A Kar vonatkozó határozatát a V. K. M. a 25.204/1932. IV. sz. rendeletével vette tudomásul. Külföldi állami ösztöndíjban, a rendelkezésre álló költség- vetési javadalom csökkentése folytán, kevesen részesülhettek s éppen ezért Londonba, Párisba, Berlinbe és Bécsbe ezidén állami ösztöndíjas nem is kerülhetett ki. A külföldi ösztöndíjpályázaton 14-en vettek részt, akiknek i művei a Főiskolán állíttattak ki. E munkák alapján tette meg a Főiskola Tanári Kara véleményes javaslatát, amelynek meghallgatása után, az Orsz. Ösztöndíjtanács döntése alapján az 1932/33. évre állami ösztöndíjban részesítette a romai légium Hungaricum-ban Ispánky József és Mészáros László szobrászművészeket és Jeges Ernő festőművészt. (18.372/1932. IV. V. K. M. r.) A kiküldött fiatal művészek Mészáros László kivételével a Főiskola volt növendékei. A Főiskola művésztelepén rendszeresített három műterem ösztöndíjat a 340 5 13/931. V. K. M. sz. rendelet alapján ezidén is Meilinger Dezső, Burány Nándor és Döbröczöni Kálmán

26 festőművészek élvezték, akik közül Meilinger Dezső mint a míí- \esztelepnek első ízben a 169.006/1921. 111. Y. K. M. sz. rendelettel kötelezeti gondnoka is működik. Budapest Székesfőváros által az 1928. évben a Főiskola növendékei részére létesített eredetileg kél 800. P-ős festészeti és egy 800. P-ős szobrászati ösztöndíjak a folyó évben két ízben kerültek kiadásra, amennyiben ezen évben történt meg az 1931/32. évi elmaradt ösztöndíjadományozás is. A fővárosi ösztöndíjakra az alakrajzi és szobrász szaktanárok által kijelölt legjobb növendékek pályázhattak műveikkel, amelyek a Főiskola könyvtártermében állíttattak ki s ott is bíráltattak el a Lieber Endre dr. szék. főv. alpolgármester úr elnöklete alatt összehívott jury által. E bíráló bizottságba a Főiskola rektora is meghívást nyert. Az 1931/32. évre szóló bírálat 1932. év őszén, az 1932/33. évre szóló pedig 1933. júniusában történt. A bíráló bizottság javaslata alapján Budapest Székesfőváros polgármestere olykép döntött az adományozások ügyében, hogy az eddigi három 800. P-ős ösztöndíjat négy egyenként 600. P-ős ösztöndíjjá szervezte át olykép, hogy a festők és szobrászok részére egyformán két ösztöndíj jusson. Ilykép egy-egy 600. P-ős ösztöndíjat adományozott az 1931/32. évre (202.668/1932. X. sz. határozat) Bartha Ferenc VII. é., és B. Kováts Zoltán V. é. festő-, továbbá Farkas Sándor V. é. és Fekete Géza VI. é. szobrásznövendékeknek s egyben dicsérő elismerésben részesítette Sulmits Jenő I. é., Döbröntey Gábor V. é. festő-, továbbá Farkas András VI. é. és Csúcs Ferenc V. éves szobrásznövendékeket: az 1932/33. évre pedig (243.603/1933. XIV. sz. határo- zat) Szemerev Zoltán VI. é. és Döbrentev Gábor VI. é. festő-, % / ^ továbbá Gecső Sándor V. é. és Csúcs Ferenc VI. é. szobrásznövendékeknek s egyben dicsérő elismerésben részesítette Barta László VII. é., Timkó Kornélia VI. é. és Olbert Károlv VI. é. festő-, továbbá Buzi Bari D III. éves szobrásznövendékeket. Ballá Ede festőművész, a Főiskola nyug. tanára által a I\ 7 V. éves ezidén végző rajztanár jelöltek részére kiírt 1000. P-ős a Tanári Kar bíráló bizottsága, amelyben a nemeslelkű felajánló is jelen volt, László Gyula Y. é. végzett hallgatónak, oki. középiskolai rajztanárnak adományozta azon kötelezettséggel, hogy azon külföldi tanulmányutat tenni és arról beszámolni tartozik. A Főiskola kezelése alatt álló Korb Erzsébet alapítvány kamatai, amelyek az alapítólevél rendelkezése alapján két évenként

27 adandók ki, ezévben kerültek az első adományozástól számítottan harmadízben kiadásra. Ez ösztöndíjat a páiyázók müveinek elbírálása után, az alakrajz és festés tanárainak javaslatai alapján a rektor Pirck János Vll. éves művésznövendéknek adományozta, aki ezen ösztöndíjat olaszországi tanulmányútra tartozik fordítani. A V. K. M. alapítványi osztálva által kezelt övedelméből, amelyet a nemeslelku alapító Főiskolánk szegénysorsú növendékeinek támogatására rendelt, ezidén a V. K. M. a 90094/1933. sz. rendelettel 3250. pengőt, a 90.515/1933. XI. ü. o. szám alatt kelt rendeletével pedig 750. P-t utalványozott. Ezen összegek felosztására nézve a Kar úgy határozott, hogy azokból jutalomdíjakat ad ki a szaktanárok által javasolt tehetséges növendékeknek, egy részt pedig a rektor rendelkezésére bocsájt tanévközi rendkívüli segélyezések eszközlésére. llykép a következők részesültek a szóbanforgó alap jövedelméből : a) Jutalomdíjban: 100 100 P-í kaplak: Borb. Kováts Zoltán V. é., Döbrentey Gábor V. é., Bartha László VII. é. (két ízben), Pozder Gyula V. é., Sevestha L. Ferenc V. é. és Olbert Károly V. é.; 80. P-t kaptak: Lőrincz Gyula V. éves; 65 65 P-t kaptak: Boross Géza VII. é., Mohácsy Árpád VI. é.; 60 60 P-t kaptak: Teleky Vámossy Árpád VII. éves, Szomor László VI. é., Rákossy Zoltán IV. é., Bánhidi Andor IV. é., Nagy Elemér IV. é.; 50 50 P-t kaptak: Metykó Gyula IV. é., Simon Ferenc V. é., Rudnyánszky László V. é., Kiss János I. é., Szemerey Zoltán VI. é., Bocsák Sándor III. é., Burián László III. é., Csébi Pogány István V. é., Sinkó Károly V. é., László Gyula V. é., Pirk János VII. é., Iván Szilárd III. é., Fray János IV. é., Ákosné Benedek Gabriella VII. é., Fray János IV. é. és Krocsák Emil V ili. é.; 40 40 P-t kaptak: Farkas András VII. é., Villám Róza V. é., Machovits Walter V. é., Katona Mária Eszter IV. é., Máté Lajos I. é.; 35 35 P-t kaptak: Horváth Sándor I. é., Nagy Ferenc III. é.; 30 30 P-t kaptak: Csúcs Ferenc VI. é., Buzi Barnabás V. é., Gecső Sándor V. é., Ssikos Tóth András V. é.. László Gyula V. é., Ábrán Zoltán IV. é., Moosz János III. é., Teleky V. Árpád VII. é.; 25 25 P-t kaptak: Nagy Aladár I. é., Kis János I. é., Patai Mihály II. é., Bezzegh Zoltán II. é., Geiszler Emil II. é., Guzsik István I. é., Czakó Zoltán I. é., Galló Mihály VI. é.. Élesdy István II. é., Andor Loránd VII. é., Gadányi Jenő IV. é., László Gyula V. é.; 20 20 pengőt kaptak: Matzon Frigyes III. é., Stöckert Károly II. é., Lányi Rezső III. é., Győri Dezső III. é., Dabóczy Mihály II. é., Osváth Imre II. é., Puskás Klára II

2* e.; 10 10 P-t kaptak: Dabóczy Mihály II. é., Sinkó Károly V. é., Heil Ferenc IV. é., Kelen Márta V. é., Ivánka László V. é. b) Ugyanezen alapból rendkívüli segélyben részesültek: 50 50 P-t kaptak: Gaál Paula I. é., Heil Ferenc IV. é.; 45. P-t kapott b. Kovács Zoltán; 40 40 P-t kaptak: Krocsák Emil VIII. é., Timkó Kornélia VI. é., Sebők Erzsébet IV. é., Csikós Tóth András V. é.; 35. P-t kapott Farkas András VII. é.; 32. P-t kapott: Sinkó Károly V. é.; 30 30 P-t kaptak: Lerner István VI. é., Dr. Hegyessy Lászlóné III. é., Lukács Ferenc I. é., Vrabély Agáphia V. é., Antal Károly V. é., Dittert Mária IV. é., Élesdy István II. é., Józsa Sándor III. é., Kálmán Viktor IV. é., Lerner István VI. é.; 25 25 P-t kaptak: Kenessey József IV. é., Morhardt Gyula V. é., Vajda István V. é., cs. Tóth András V. é.; 10 P-t kapott: Varjú Domonkos V. é. hallgató. A Nemes Marcell alapítvány jövedelmének felhasználásáról a Főiskola a V. K. M.-nak számolt el, amelynek kapcsán az 1931/32. évi elszámolás 107.197/1932. XI., az 1932/33. évi elszámolás pedig 90.881/1933. szám alatt kelt leiratokkal vétetett tudomásul. A pénzügyminisztérium által kezelt jövedéki bírságalapból 200. P ösztöndíjat élvezett Dénes Jenő IV. é. rtj. hallgató. Debrecen város koronázási jubileumi alapjából egyenként évi 174. pengő segélydíjat kaptak: Szoboszlay Sándor IV. é. és Bordi Erzsébet II. é. növendékek. Sopron szab. kir. th. várostól 230. P tanulmányi segélyt kapott Sebesta L. Ferenc V. é. és 300. P-t Stöckert Károly II. é. növendék; Nikolits Velizár IV. é. szobrásznövendék a Thököly Száva nevelő intézet részéről havi 60 P ösztöndíjat élvezett. Döbröntey Gábor V. é. művésznövendék Szombathely városától 160 pengős ösztöndíjat kapott, Czakó Zoltán I. é. növ. Miskolcz thjf. várostól évi 200. P és Budapest szék. főv.-tól 50 P tanulmányi segélyt nyert (161527/931. tan. hat.), Kálmán Viktor IV. é. növendéket pedig mint hadiárvát a Népjóléti M. Kir. Minisztérium segélyezte. Farkas András VII. é. szobrásznövendék a Budapest Székesfőváros által szabadságharc-emlékműre hirdetett meghívásos pályázaton vett részt, s azon a 2500. P-ős pályadíjat elnyerte. V. Tandíjmentességi és diákjóléti ügyek. A megélhetés folyton fokozódó nehézségei erősen érezhetők voltak a hallgatóság körében is olyannyira, hogy számos tehetséges és szegénysorsú növendék csak a Főiskolán nyújtott ked-

29 vezmények révén volt képes tanulmányait folytatni. Ezért a Főiskola vezetősége minden lehetőt megtett az érdemes rászorultak támogatására és tandíjmentességek, ösztöndíjak, jutalmak, pénz- és természetbeni segélyek adásával, magánmunkák közvetítésével s pályázati alkalmak kieszközlésével igyekezett rajtuk segíteni. Tandíjmentességben a tanév I. felében 358 beiratkozott hallgató közül 171-en, a tanév II. felében beiratkozott 355 hallgató közül 170-en részesültek. Az ilykép elengedett tandíjak pénzértéke az egész évre számítottan 14.492.50 P-t tett ki. A jelen tanévben 52 újabb tandíjmentességet engedélyezett a Tanári Kar, amelyre vonatkozó határozatát a V. K. M. 11028/1932. III. sz. alatt kelt leiratával vette tudomásul. A Főiskolán 24 év óta fennálló Diákasztalnál ez évben 40 egészen ingyenes és 10 félingyenes ebédkedvezményt adott ki a Diákasztal Felügyelő Bizottsága érdemes, szegény hallgatók részére s ezenkívül önköltségi áron (50 fillérért) átlag naponta 15 hallgató ebédelt még ott. A Diákasztal november 1 junius 24-éig terjedő időben kivéve karácsonyi szünetben 3 hetet volt üzemben, amely idő alatt összesen 14.314 adag ebédet osztott ki. A Diákasztal fenntartása, rendes fedezeti forrásainak elégtelensége miatt, ezidén is csak a V. K. M. cselekvő jóindulata révén vált lehetővé, amelyből folyólag az a V. K. M. 8498/1933. III. sz. r. rendelete alapján 1000. P rendkívüli segélyben is részesült. Diákasztal javára ezidén a következő adományok és vegyes rendkívüli bevételek folytak be: a T. É. B. E. adománya 300. P, kisebb adományok és bírságpénzek 120.50 P. Az ifjúság felsegélyezésénél tevékenyen közreműködtek még az ifjúsági egyesületek is pénz és természetbeni adományok adásával és ilyenek kieszközlésével. László Fiilöp festőművész 400. P-t küldött az Ifjúsági Kör Elnökségének azon rendeltetéssel, hogy az szegény hallgatók segélyezésére használtassék fel. A Kör ehhez képest több rászorult hallgató menzaköltségeit fedezte ezen összegből, amelyért őszinte nagy köszönetét tolmácsolta nemeslelkű adakozónak. Dr. Tolnai Dénes fogorvos úr ezidén is azon kedvezményben részesítette növendékeinket, hogy azok fogorvosi kezelésénél a munkadíjat félárban számította. A hallgatóság egészségi állapota ez évben az általános helyzethez viszonyítva eléggé kielégítő volt.