PLAKAT ME\UNARODNOG FILMSKOG FESTIVALA PALI] 2002.

IMPRESSUM OSNIVA^ FESTIVALA/FOUNDER OF THE FESTIVAL/FESZTIVÁL ALAPITÓJA SKUP[TINA OP[TINA SUBOTICA POKROVITELJI/UNDER THE AUSPICES OF/TÁMOGATÓK MINISTARSTVO KULTURE REPUBLIKE SRBIJE IZVR[NO VE]E VOJVODINE SEVERNOBA^KI OKRUG IZVR[NI PRODUCENT/EXECUTIVE PRODUCER/FÕSZERVEZÕ OTVORENI UNIVERZITET SAVET FESTIVALA/FESTIVAL S COUNCIL/FESZTIVÁL TANÁCSA MILENA DRAVI], predsednik I[TVAN I[PANOVI], zamenik predsednika SR\AN KARANOVI] GORAN MARKOVI] LAZAR RISTOVSKI DR MAJA VOLK ZORAN CVIJANOVI] IMRE KERN RADOSLAV ZELENOVI] ZVONIMIR SUDAREVI] BLA@O PEROVI] \OR\E KUBURI] \OR\E \UKI] @ELIMIR @ILNIK DIREKTOR FESTIVALA/DIRECTOR OF THE FESTIVAL/A FESZTIVÁL IGAZGATÓJA RADOSLAV ZELENOVI] @IRI/JURY/ZSÜRI PETER BACO, filmski reditelj, Madarska DUNJA KLEMENC, producent, Slovenija TOMISLAV PINTER, filmski snimatelj, Hrvatska PERO RADOVI], direktor TV Festivala u Baru Jugoslavija MIRA BANJAC, glumica, Jugoslavija ORGANIZACIONI KOMITET /ORGANIZATION COMMITTEE/ SZERVEZÕ BIZOTTSÁG MITAR LAZOVI], predsednik BUCALO MILORAD, zamenik predsednika VRANJEVAC MILORAD ANTAL LEDENJAK DRAGAN MILJKOVI] TOMO PEI] BLA@O PEROVI] SELEKTORSKI TIM/TEAM OF SELECTORS/SZELEKTOROK JUGOSLAV PANTELI] EVA VEZER NEVENKA OPAÎ] SR\AN ILI] ALEKSANDRA [ARCEVI] PAULA MIKLO[EVI] RADOSLAV ZELENOVI] DIREKCIJA FESTIVALA/FESTIVAL S OFFICE/FESZTIVÁL IGAZGATÓSÁG MIROSLAV MOGOROVI], organizacioni direktor NEVENKA OPAÎ], generalni sekretar Festivala DUBRAVKA VOJVODI], {ef pressa TATJANA MANDI], urednik festivalskih novina [RAM JO@EF, tehnicki direktor HEGEDI[ EDIT, tehnicki sekretar KATALOG/CATALOGUE/KATALÓGUS Izdavac/Publicher/Kiadó OTVORENI UNIVERZITET Za izdavaca/for the Publisher/Felelõs kiadó BLA@O PEROVI] Urednik/Editor/Szerkesztõ : SVETLANA PARO[KI Prevod/Translation/Fordítás: MEDVE AGNE[, STANKA PARA] Lektor/Proofreading/Lektor: MAÂI TIBOR Dizajn/ Design : DEJAN PARO[KI [tampa/press/nyomda: BIROGRAFIKA SUBOTICA Tira`/Copies/Példányszám: 500 kom.

SADR@AJ KATALOGA/CONTENTS / KATALÓG TARTALMA @iri/jury/zsüri Takmi~arski program/official selection/versenyprogram Raskrš}a/Intersections/Keresztezõdések Paralele i sudari/parallels and Encounters/Párhuzamok-átfedések Novi ma arski film/new Hungarian Film/Új magyar film 8-12 16-30 34-43 48-58 62-68 Iz istorije vojvo anske kinematografije/from the History of Voivodina/ A vajdasági filmmuvészet történetébol Oma` programi/homage Programme/Életmû program Oni koji dolaze/ Newcomers/Új nemzedék 74-77 81-87 91-94

Branislav Le~i}, republi~ki ministar kulture / köztársasági kultuszminiszter / Republic minister of culture FILMSKIM KORAKOM KA SVETU Sve ono {to ljudsko oko vidi oko sebe ima put do ~ovekove du{e. Slike sa velikog platna koje ponekad deluju kao virtuela stvarnost, a sve ~e{}e ne, prelaze upravo taj put pretvaraju}i se u emociju i oboga}uju}i na taj na~in ose}ajni svet svakoga od nas ponaosob. Stoga film, iako tek sedma umetnost, dobija primat, jer postaje zahvaljuju}i elektronskim medijima, dostupna i onima koji nisu spremni da uìvaju u njoj u mraku bioskopske sale. Iz tih razloga ovoj ljudskoj umetni~koj delatnosti treba dati odgovaraju}e mesto pod kapom nebeskom. Kraji~ak tog neba iznad Pali}kog jezera svakog jula ve} 9 leta zaredom, odvaja se za filmske umetnike i njihovo stvaralastvo, dok publika èljna ove vrste duhovnog izazova hrli da u katarzi~nim slikama sa platna okom napuni du{u pozitivnim vibracijama. To je, izme u ostalog, jedna od osnovnih vrednosti ovog Me unarodnog filmskog festivala koji ve} godinama pred prepunim gledali{tem letnje pozornice promovi{e ono najbolje {to su na celuloidnu traku svojim znanjem i emocijama preneli filmski stvaraoci u zemlji i svetu. Nasi doma}i malo izgubi{e korak sa svetskim, ali je i ova filmska smotra mogu}nost i potvrda hvatanja novog evropskog i svetskog koraka kako bismo se na nekim novim filmskim paralelama ponovo sreli i nastavili dalje zajedno. Ljubavna veza izme u publike i pokretnih slika u stalnoj uzajamnoj igri i duhovnom proìmanju je neobja{njivo ~udo koje traje, ponavlja se i stalno se obnavlja i bogati novim emocijama. U ime te ljubavi neka se i deveti put na Pali}u zavrti filmska traka i neka ~arolija pokretnih slika po~ne. A FILM LÉPÉSÉVEL A VILÁG FELÉ Minden, amit az ember maga körül lát, megtalálja az útját az emberi lélekig. A nagy vászonról ránk köszöno képek, amelyek néha, de egyre ritkábban virtuális valóságként hatnak, épp ezt az utat bejárva alakulnak át érzelmekké és gazdagítják mindannyiunk érzelmi világát. Ezért a film, még ha csak a hetedik muvészeti ágnak is mondják, elonyjogot kap, mivel az elektronikus médiáknak köszönhetoen azok számára is elérhetové válik, akik nem kedvelik a sötét mozi termeket. Mindezt figyelembe véve, ennek a muvészeti ágnak megfelelo helyet kell biztosítani az égbolt kék takarója alatt. Egy szelet kék ég a Palicsi tó fölött júliusban immár 9 éve fogadja be a filmes muvészeket és alkotásaikat, míg az efféle szellemi táplálék után áhítozó közönség özönlik, hogy szeme a vászon katartikus képeibol pozitív rezgéseket továbbítson lelke számára. Ez többek között egyik alapveto értéke a Palicsi Nemzetközi Filmfesztiválnak, amely a Nyári színpad teltháza elott már évek óta hirdeti és népszerusíti a legjobbat, amit a filmes alkotók hazánkban és a világban cellulóz szalagra rögzítettek. A hazaiak kicsit lemaradtak a világ mögött, de ez a filmszemle is alkalom és igazolás arra, hogy fölzárkózzunk Európához és a világhoz, hogy valamely új filmes párhuzamokban találkozzunk, és együtt folytassuk tovább. A közönség és a mozgókép szerelmi viszonya állandó kölcsönös játékában és szellemi összefonódásában megmagyarázhatatlan csoda, mely tart, ismétlodik, állandóan megújul és új érzelmekkel gazdagodik. E szerelem jegyében forogjon Palicson kilencedik alkalommal is a filmtekercs, kezdodjön hát a mozgókép varázsa: Whatever is within the reach of human sight makes its way to the human spirit. Images of the screen sometimes, more frequently than not, produce the effect of virtual reality crossing the very same road leading to emotion and enriching the emotional sphere of us all. While still the seventh art, the film is outreaching its primacy owing to the electronic media and thus becomes accessible to even those not ready to enjoy the darkness of cinemas. It is exactly why this very human and artistic endeavor deserves an appropriate place under the sky. A little piece of this very same sky belongs to Palic, where the film makers get together for the ninth time in row, and where the audience, eager to experience this particular spiritual challenge is rushing to embrace the positive vibrations radiating from the cathartic screen images. This is one of the crucial values of this International Film Festival that has been promoting the best film makers' achievements of the celluloid tape before the full auditorium for so many years. The domestic film makers to a certain extent are losing this battle against the internationals, but this film manifestation might be seen as an opportunity confirming the readiness to follow the new European and world trends, as an encounter along the new film parallels leading to the common path. Love affair between the audience and motion pictures is reflected in a constant mutual game and spiritual pervasion as an never-ending miracle capable of reinvigorating in its rich emotions. In the name of love, let the Palic Film Festival's tape run for the ninth time and let the magic charms of motion pictures start.

I{tvan I{panovi~, gradona~elnik Subotice / Szabadka polgármester / Mayor of Subotica Po{tovana publiko! Kao gradona~elniku Subotice pripala mi je posebna radost i ~ast da sam ponovo u mogu}nosti da vam skrenem pa`nju na bogat program Me unarodnog Filmskog Festivala Pali}. Crpe}i hrabrost iz uspeha filmskih festivala {irom sveta koji su ve} imali vi{edecenijsku tradiciju i oslanjaju}i se na lokalne karakteristike, 1994-te je do{lo do osnivanja pali}kog me unarodnog filmskog festivala. Filmski festival, koji je pokrenut sa ciljem stvaranja tradicije, preìvev{i te{ko}e prethodnih godina, ove godine se odràva ve} 9. put. O smotri koja se tradicionalno organizuje zadnje nedelje jula moèmo ponosno izjaviti, da je ona za nekoliko godina uspela da izraste u jednu od najzna~ajnijih kulturalnih i dru{tvenih doga aja u regionu: I ovaj put publiku koja voli bioskop o~ekuje repertoar sastavljen iz brojnih sjajnih doma}ih i inostranih produkcija. Uveren sam da stru~ni ìri ni ovaj put ne}e imati lak posao u dodeli nagrada za najbolja ostvarenja. Sa sigurno{}u mogu tvrditi da }e slikovita okolina Pali}a, sa pa`njom odabrani filmovi odnosno ostali programi koji prate ovaj festival i ove godine uspeti zadovoljiti prohteve svih generacija. Mislim da je nije potrebno upoznavati ljubitelje filma sa imenima i stvarala{tvom Petera Ba~oa, Miklo{a Jan~oa, Du{ana Makavejeva ili Lucijana Pintilije. Ovim mislima èlim i u ime ~lanova Saveta Festivala svakom dragom posetiocu prijatan provod i doìvljajima bogat boravak. Kedves Közönség! Kivételes öröm és megtiszteltetés számomra, hogy Szabadka polgármestereként újra lehetõségem van figyelmükbe ajánlani a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál gazdag mûsorát. A világszerte többévtizedes múltra visszatekintõ szabadtéri filmfesztiválok sikerén felbuzdulva, a helyi sajátosságokra építve került megalapításra 1994-ban a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál. A hagyományteremtõ szándékkal útjára indított filmfesztivál, túlélve az elmúlt évek nehézségeit, az idén immár 9. alkalommal kerül megrendezésre. A hagyományosan július utolsó hetében sorra kerülõ szemlérõl büszkén jelenthetjük ki, hogy néhány esztendõ alatt a régió egyik legjelentõsebb kulturális és társadalmi eseményévé nõtte ki magát: ez alkalommal is számos kiváló belföldi és külföldi alkotásból összeállított mûsor várja a moziszeretõ közönséget. Meggyõzõdésem, hogy a szakavatott zsûrinek a legjobb alkotásokért járó díjak odaítélésében az idén sem lesz könnyû dolga. Bizton állíthatom, hogy a vetítések helyszínéül szolgáló Palics festõi környezete, a gondosan összeválogatott alkotások, valamint a fesztivált kísérõ egyéb programok ebben az évben is minden korosztály igényeit ki tudják majd elégíteni. Azt hiszem, Bacsó Péter, Jancsó Miklós, Dusan Makavejev vagy Lucian Pintilie nevét és munkásságát szükségtelen a filmkedvelõ publikumnak bemutatni. Ezekkel a gondolatokkal kívánok a Fesztiváltanács tagjai nevében is minden kedves látogatónak kellemes szórakozást és élményekben gazdag itt-tartózkodást. Respected audience, It is a special pleasure and honour for me as the Mayor of Subotica to direct your attention to the rich program of the Interanationl Film Festival Palic again. Encouraged by the success of open air festivals organized throughout the world, based on the local particularities, the International Film Festival Palic was founded in 1994. The festival was established with the aim to become a tradition. This year, in spite of many difficulties, it takes place for the 9th time. We can proudly say about this event, traditionally placed during the last week of July, that in a past years it succeed in developing into one of the most significant cultural manifestations in the region. The film-loving audience can expect a rich program with briliant domestic and foreign creations. I am convinced that the Festival Jury will have a hard task in deciding which are the best films that deserve awards. I am sure that Palic, as a picturesque surrounding for the screenings, with carefully selected productions, and supporting programs will satisfy the needs of all generations. There is no need to introduce the work of famous names such as Péter Bacsó, Miklós Jancsó, Du{an Makavejev or Lucian Pintilie. The audience already know them very well. With these thoughts, also on the behalf of the Festival Council, I wish all the dear audience good entertainment and nice adventures during their stay at the Festival.

Radoslav ZELENOVIC, Direktor IFF PALIC 2002. / A 2002. évi Palicsi NFF igazgatója / Direktor MFF PALIC 2002. U SUSRET JUBILEJU Iako je prvi Me unarodni filmski festival na Pali}u odràn 1992, ove godine }emo prisustvovati tek njegovom devetom izdanju. Sticajem okolnosti 1995. Festival nije odràn. No, svakako da je od ovog podatka va`nija ~injenica da se MFF PALI] ustalio kao manifestacija koja ima svoje mesto u regionu. Reditelji, glumci, publika, novinari i svi oni kojima je film na profesionalan ili na neki drugi na~in preokupacija posve}uju mu du`nu pa`nju a mnogi od njih dolaze mu i u pohode... I ovogodi{nji, 9. Me unarodni filmski festival na Pali}u, kreta}e se u okvirima koje smo promovisali pre tri godine. To zna~i - GLAVNI PROGRAM sa naslovima koje potpisuju zna~ajna imena: Tikver, Forester, [terk, Noe, Golubovi} a koji nam stiù iz Nema~ke, Slovenije, Ma arske, Francuske, Rusije, SAD, Jugoslavije Program RASKR[]A ~ini}e filmovi iz na{eg okruènja i to kako igrani tako i dokumentarni {to zna~i da i ovogodi{nji festival daje uvid u produkciju exjugoslovenskog prostora. Program PARALELE I SUDARI koji se bavi na{om stvarno{}u vi enom iz vizure stvaralaca razli~itih zemalja donosi kako kriti~ke stavove tako i provokativnost druga~ijih vi enja. Ba{ zato on je mo`da najbolji dokaz osvedo~ene otvorenosti Me unarodnog filmskog festivala na Palicu {to smatram jednom od najve}ih tekovina ove manifestacije. Uostalom, neretko }ete ~uti od onih koji duè prate Festival da su programi RASKR[]A i PARALELE I SUDARI poslednjih godina izazivali najve}e zanimanje. Jedna od konstanti Festivala je NOVI MA\ARSKI FILM uz obavezno i dragoceno prisustvo autora koji su nam proteklih godina pruìli priliku da steknemo, iz "prve ruke", sliku o stanju i preokupacijama savremenih ma arskih filmskih stvaralaca. Ni ove godine ne izostaje program IZ ISTORIJE VOJVODJANSKE KINE- MATOGRAFIJE. Bi}e to prilika da u jednoj programskoj celini vidimo niz kratkometra`nih filmova iz produkcije 2001/2002.g., ali i da se podsetimo na jedan deo stvarala{tva Borisava Gvoji}a i na njegov specifican doprinos dokmentarnom filmu. Novost je program ONI KOJI DOLAZE koji }e nam omogu}iti uvid u prve studentske kratke igrane filmove "onih koji dolaze." îne ga ispitni filmovi studenata sa FDU-a i Umetni~ke akdemije BK. I, najzad, pre tri godine ustanovljena je nagrada ALEKSANDAR LIFKA za doprinos evropskom filmu. Posle Milene Dravi}, Miklo{a Jan~a, Du{ana Makavejeva i Jirìja Mencela njeni ovogodi{nji dobitnici su: autor iz Ruminije Lucian Pintilie i na{ proslavljeni scenarista, a od skora i reditelj, Gordan Mihi}. U programu koji je posve}en laureatima vide}emo samo neke od filmova koji su opredelili Savet festivala da im dodedeli ovo najvi{e priznanje. Dobro dosli i uìvajte! AZ ÉVFORDULÓ KÜSZÖBÉN Bár az elsõ Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál 1992-ben került megrendezésre, idén még csak kilencedik alkalommal köszöntjük. A körülmények úgy hozták, hogy 1995-ben nem volt fesztivál. Azért ennél az adatnál fontosabb a tény, hogy a palicsi NFF állandó rendezvénnyé nõtte ki magát a régióban. Rendezõk, színészek, közönség, újságírók és mindenki, aki valamilyen formában foglalkozik a filmmel, azt figyelemre méltatja és személyesen is eljönnek, hogy hódoljanak neki... Az idei 9. Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál is a három évvel ezelõtt meghatározott programkeret szerint alakul. Ez a következõ egységeket foglalja magába: VERSENYPROGRAM, olyan jelentõs személyiségek filmjeivel, mint Tykwer, Forester, [terk, Noe, Golubovi} - Németországból, Magyarországról, Franciaországból, Oroszországból, Amerikából, Jugoszláviából... A KERESZTEZÕDÉSEK programot tágabb környezetünk játék- és dokumentumfilmjeibõl állítottuk össze, ami azt jelenti, hogy az idei fesztivál betekintést nyújt a volt Jugoszlávia területén létrejött filmes produkciókba. A PÁRHUZAMOK ÉS ÁTFEDÉSEK program különbözõ országok alkotói aspektusából mutatja be jelenünket olykor bírálóan, olykor pedig a másság kihívásával. Talán ez bizonyítja leginkább a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál nyitottságát, amit én e rendezvény egyik legnagyobb értékének tartok. Egyébként, nem ritkán hallani a fesztivált hosszabb ideje kísérõ közönségtõl, hogy az utóbbi években a PÁRHUZAMOK ÉS ÁTFEDÉSEK program váltja ki a legnagyobb érdeklodést. A Fesztivál egyik állandó kísérõrendezvénye az ÚJ MAGYAR FILM, melynek értékét fokozza az alkotók jelenléte. Tõlük elsõ kézbõl értesülhetünk a magyar filmvilág aktuális történéseirõl. A VAJDASÁGI FILMMÛVÉSZET TÖRTÉNETÉBÕL elnevezésû program az idén sem marad el. Keretén belül alkalmunk lesz megismerkedni a 2001/2002-es évad rövidfilm-termésével és felidézhetjük Borisav Gvoji} munkásságának idevágó szakaszait, emlékezve a dokumentumfilm területén nyújtott kiemelkedõ teljesítményére. Újdonságnak számít az ÚJ NEMZEDÉK c. program, mely az elsõfilmesek alkotásaiba nyújt betekintést a Filmmûvészeti Akadémia és a BK Mûvészeti Akadémia növendékeinek vizsgafilmjeivel. Végül a három éve alapított Lifka Sándor díjra térnék ki, amelyet az európai filmmûvészet terén elért kimagasló eredményekért ítélnek oda. Milena Dravi}, Jancsó Miklós, Du{an Makavejev és Jiri Menzel után az idén a román alkotó Lucian Pintilie, valamint elismert dramaturgunk, aki újabban rendez is, Gordan Mihi} részesülnek ebben az elismerésben. Az ünnepelteknek szentelt programban azokból az alkotásokból láthatunk, melyek a Fesztivál Tanácsát is befolyásolták a díj odaítélésében. Üdvözöljük Önöket, és jó szórakozást kívánunk! APPROACHING ANNIVERSARY Though the first International Film Festival Palic was organized in 1992, this year we celebrate its 9th birthday. The conditions did not allow us in 1995 to have a Festival. However, more important is the fact that the IFF Palic has been established as a permanent manifestation in the region. Directors, actors, audience, journalists, and everyone else who has any professional relation toward film pay attention to it, while many of them are coming personally to do the same... The 9th International Film Festival Palic will be organized in accordance to the program framework determined three years ago. This means the following program units: OFFICIAL SELECTION, with such significant personalities and films as : Tykwer, Forester, [terk, Noe, Golubovi} - from Germany, Hungary, France, Russia, Amerika, Yugoslavia... The INTERSECTIONS program comprised of feature and documentary films made in our wider environment, which means that this year festival provides an overview of the film production in the territory of the former Yugoslavia. The program called PARALLELS AND ENCOUNTERS presents our reality from the point of view of different countries - sometimes critically, sometimes by the challenge of differences. This might be the best proof of the International Film Festival Palic's openness, what is in my opinion one of the greatest values of the event. Nevertheless, one can often hear from those who are following the Festival for a longer period of time, that the Intersections and Parallels and Encounters are programs with the biggest attention. One of the constant supporting program of the Festival is THE NEW HUNGARI- AN FILM, which has been made more attractive by the presence of the authors. It gives us the opportunity to discuss and learn about the latest events in the Hungarian film production. This year we will have the chance again to learn FROM THE HISTORY OF VOJVODINA CINEMATOGRAPHY. In this selection we will see a range of new short films from 2001/2002 and recall some of the creations of Borisav Gvoji} as well as his contribution to the documentary films. NEWCOMERS is a newly established program unit that will allow us to see the first short films of those who will come - students from the Faculty of Drama Arts and the BK Arts Academy, both from Belgrade And finally, the ALEXANDER LIFKA AWARD for the contribution to the European film has been established three years ago. After Milena Dravi}, Miklós Jancsó, Du{an Makavejev and Jiri Menzel the new winners are: the Romanian author Lucian Pintilie, and our famous scenarist, Gordan Mihi}. The hommage programs will present some of the films that helped the decision of the Festival Council to award them. Welcome, and enjoy your time!

@IRI/JURY/ZSÜRI

Peter Baco Ma arski reditelj i scenarista Peter Bacso ro en je u Ko{icama 1928. godine. Filmsku reìju diplomirao je 1950. godine na Akademiji za pozori{nu i filmsku umetnost u Budimmpe{ti na kojoj postaje nastavnik ve} naredne godine, a 1949. po~inje da pi{e scenarija za poznate reditelje (K. Makk, Z. Fabri, Z. Varkonyi). Prve igrane filmove reìra 1963. godine. Filmovi Petera Bacso-a zadiru u {ira eti~ka i politi~ka pitanja. Politi~ka satira "Krunski svedok" iz 1970. godine, koja evocira zbivanja iz razdoblja staljinizma, nije javno prikazivana sve do 1979. godine. Ve}ina filmova ovog autora tretira, gotovo sociolo{kom objektivno{}u, dileme angaòvanog pojedinca u posleratnom ma arskom dru{tvu. Peter Bacso je vi{e puta nagra ivan na me unarodnim filmskim festivalima (San Sebastian, San Remo, Lokarno, Taormina). Dobitnik je i ma arske dràvne nagrade Bela Balazs. Ostali zna~ajniji filmovi ovog autora su: "Hitac u glavu", "Proboj", "Sada{nje vreme", "Tre}i poku{aj", "Strujni udar", "Ko govori o ljubavi", "Preklju~e"... A magyar filmrendezõ és forgatókönyvíró 1928-ban született. 1950-ben diplomázott a Budapesti Film és Színházmûvészeti Akadémián, ahol már a következõ évben tanárként megkezdte mûködését. 1949-ben kezd forgatókönyveket írni elismert rendezõk számára (Makk K., Fábri Z., Várkonyi Z.). Elsõ játékfilmjeit 1963-ban rendezi. Bacsó Péter filmjei a mélyebb etikai és politikai kérdésekbe hatolnak. Az 1970-bõl származó politikai szatíra, a Koronatanú, mely a sztálinizmus korának kérdéseit feszegeti, csak 1979-ben lett bemutatva. A rendezõ filmjeinek többsége a háború utáni marxista társadalomban érvényesülésre törekvõ egyén problémáit dolgozza fel szinte szociológiai objektivitással. Bacsó Péter számos nemzetközi elismerést tudhat magáénak (San Sebastian, San Remo, Locarno, Taormina). A magyar állami Balázs Béla-díj nyertese. Bacsó Péter további jelentõs filmjei: Fejlövés, Kitörés, Harmadik nekifutás, Áramütés, Ki beszél itt szerelemrõl?, Tegnapelõtt The Hungarian director and script writer, Peter Bacso was born in 1928 in Kocice. He graduated as film director in 1950 at the Academy of Theater and Film Art in Budapest, where he already started to teach in the other year. In 1949 he started to write scripts for famous directors (K. Makk, Z. Fabri, Z. Varkonyi). He directed his first feature film in 1963. Films of Peter Bacso address deeper ethical and political questions. His political satire The Wittness from 1970, that evokes events from the Stalin era, was srcreened for the first time in 1979. Most of the films of this author treat, almost with sociological objectiveness, the dilemma of an engaged individual in the post-war Hungarian society. Peter Bacso was awarded several times at international festivals around the globe (San Sebastian, San Remo, Locarno, Taormina, etc.). He is a winner of the Hungarian state award Bela Balazs. Other important films of this author include: Fatal Shot, Outbreak, The Last Chance, Electric Shock, Why Not Speak of Love, The Day Before Yesterday... 8

Mira Banjac Ro ena je u Erdeviku. Pripada prvoj generaciji glumaca koji su zavr{ili Dràvnu pozori{nu {kolu u Novom Sadu. Igrala je u pozori{tima u Sremskoj Mitrovici, Banja Luci i Srpskom narodnom pozori{tu u Novom Sadu. Godine 1970. postala je ~lan je Ateljea 212 u Beogradu. Za svoje pozori{ne kreacije vi{estruko je nagra ivana. Dobitnica je tri Sterijine nagrade od ~ega je jedna za ìvotno delo. Godine 2001. proslavila je 50 godina rada u pozori{tu. Iste godine dobila je Dobri~in prsten i nagradu za reìju predstave "Vlast" na festivalu Joakim Vuji}. Na filmu je debitovala 1968. godine ulogom u filmu "Pusti snovi". Mira Banjac je poznata po ulogama èna iz naroda, koje oplemenjuje li~nim humorom. Oprobala se i kao scenarista kratkometra`nog filma "Laku no}, [njuka" @elimira @ilnika (1967). Nagra ivana je i za uloge ostvarene u filmovima: Zlatna arena za epizodnu ulogu u filmu "Ne naginji se van", Zlatna arena za glavnu ulogu u filmu "[iroko je li{}e", Povelja na Festivalu gluma~kih ostvarenja u Ni{u za ulogu u filmu "@ivot radnika" Dobitnik je Oktobarske nagrade Novog Sada. Glumila je u nizu TV drama i serija (serija "Marija"). Bila je predsednik Udruènja dramskih umetnika Jugoslavije, predsednik Saveta MES-a u Sarajevu. Erdõdön született. Az Újvidéki Állami Színészi Akadémia színésznövendékeinek elsõ generációjához tartozott. Játszott Sremska Mitrovicán, Banja Lukán és az Újvidéki Szerb Népszínházban. 1970-tõl a belgrádi Atelje 212 tagja. Színházi alakításaiért többszörösen kitüntették. Három Sterija díjat kapott, az egyik életmûdíj. 2001-ben ünnepelte 50 éves színházi munkásságát. Ugyanebben az évben a Joakim Vuji} fesztiválon elnyerte a Vlasi címû darab rendezõi díját és megkapta Dobrica gyûrûjét (Dobri~in prsten) 1968-ban debütált a Pusti snovi c. filmben. Mira Banjac az egyszerû nõt mintázó szerepeirõl ismeret, melyet egyéni humorával fûszerez. @elimir @ilnik Laku no}, [njuka c. filmjében forgatókönyvíróként is próbára teszi magát (1967). Filmes szerepeivel is nyert díjakat: Arany aréna a Ne naginji se van c. film epizódszerepéért. Arany aréna a [iroko je li{}e fõszerepéért, a Ni{i Színészi Fesztivál plakettje a @ivot radnika c. filmben nyújtott alakításért - Újvidék Október díjában is részesül. Számos tévéfilm és sorozat szereplõje (Marija sorozat). A Jugoszláviai Drámai Mûveszek Egyesületének valamint a szarajevói MES Tanácsának elnöke is volt. Born in Erdevik. She graduated at the State Theater School in Novi Sad with the first generation of students in this institution. She acted in theaters of Sremska Mitrovica, Banja Luka and at the Serb People's Theater in Novi Sad. From 1970 she is a member of the Atelje 212 in Belgrade. She has received numerous awards for artistic achievements, among others the Sterija award for life-work. In 2001 she celebrated her 50th anniversary of working in the theater. The same year she received the award Dobrica's Ring, as well as the award of the Joakim Vuic festival for the performance Vlast (Power). Her first appearance on the screen was in 1968 with a role in the film Pusti snovi. Mira Banjac is known by her roles as popular woman, spiced by her personal humour. She tried herself as a scenarist in the film of @elimir @ilnik, Laku no} [njuka (1967). She has been awarded for the films: Golden Arena for the episode role in Ne naginji se van, Golden Arena for the main role in [iroko je li{}e, Plaque of the Nis Festival of Acting for the film @ivot radnika She received the October Award of the city of Novi Sad. She has played different parts in a range of TV dramas and series (serial Marija). She has been president of the Association of Drama Artists in Yugoslavia, and president of the MES Council in Sarajevo. 9

eration of the institution. She acted in theaters of Sremska Mitrovica, Banja Luka and e Serb People s Theater in Novi Sad. From 1970 she is member of the Atelie 212 in grade. For her artistic achievements she has received numerous awards, among others Sterija award for life-work. In 2001 she celebrated her 50 th anniversary of working in theater. The same year she is awarded by Dobrica s Ring and the award of the Joakim c festival for the performance Vlast (Power). first appearance on the screen was in 1968 with a role in the film Pusti snovi. Mira jac is known by her roles acting a popular woman, spiced by her personal humour. Tomislav Pinter tried herself as a scenarist in the film of @elimir @ilnik, Laku no} [njuka (1967). has been awarded for the films: Golden Arena for the episode role in Ne naginji se, Golden Ro en je Arena 1926. u for Zagrebu. the main Po zavr{etku role in gimnazije, [iroko je li{}e, 1926-ban Plaque született of Zágrábban. the Nis A Festival gimnázium után, of 1946-ban a ing 1946. for the godine, film zaposlio @ivot se radnika u laboratoriji za She razvijanje received the Jadran October film elõhívó Award laboratóriumában of the kezd Novi dolgozni. SadÖnállóan n. filma u Jadran filmu. Samostalno snima od 1948. 1948 óta forgat, kezdetben sztorikat a Filmske novosti számára. godine u po~etku storije za "Filmske novosti". Prvi dokumentarni film "Rado onoga jutros" snimio je 1951. U játékfilm kategóriában a Kota 905 c. film operatõrjeként 1960- Elsõ dokumentumfilmje a Rado onoga jutros 1951-ben készült. A has played different parts in a range of TV dramas and series (serie Marija). She has n president dugometra`noj of the igranoj Association produkciji debituje of Drama 1960. Artists in ban Yugoslavia, debütál. president of the MES ncil godine in Sarajevo. Tomislav Pinter egyike a néhai Jugoszlávia legtermékenyebb kao direktor fotografije u filmu "Kota 905". alkotóinak. A szakma élvonala felé törve gyakran bocsátkozott Tomislav Pinter je jedan od najproduktivnijih snimatelja merész kísérletekbe. Mintegy nyolcvan játékfilmet, tíz TV sorozatot, és több mint száz rövidfilmet forgatott. sa prostora biv{e Jugoslavije. Te`e}i vrhunskim profesionalnim dometima, ~esto je ulazio u smele eksperimente. Snimio je osamdesetak igranih filmova, desetak stvari, Rondo, Skuplja~i perja, Breza, Samo jednom se ljubi..). Tízszer nyert Arany Arénát a Pulai Fesztiválon (Pravo stanje televizijskih serija i oko stotinu kratkih filmova. Ugyanezen a fesztiválon négyszer szerzi meg a Kodak díjat. Dobitnik je deset Zlatnih arena na filmskom festivalu u Operatõri munkásságát a moszkvai és a valenciai fesztiválon Puli ("Pravo stanje stvari", "Rondo", "Skuplja~i perja", díjazták. A Vladimir Nazor életmûdíj nyertese. Három filmjét "Breza", "Samo jednom se ljubi"..). Na istom festivalu jelölték a legjobb külföldi film Oszkár-díjára (Tri, Skuplja~i perja, ~etiri puta je dobio nagradu Kodak. Za fotografiju je Bitka na Neretvi), a Skuplja~i perja (Tollszedõk) c. filmje két díjat nagra ivan i na festivalima u Moskvi i Valensiji. Dobitnik szerzett Cannes-ban. A Cvijet i oganj c. rövidfilm operatõreként 1957-ben a belgrádi fesztiválon nyer díjat. je nagrade za `ivotno delo "Vladimir Nazor". Tri filma Hazai alkotómunkássága mellett kooprodukciós és külföldi koja je Pinter potpisao kao snimatelj bila su nominovana za Oskara u kategoriji za najbolji strani film ("Tri", Devojka, Manifest). filmeket is forgatott (Stepski vuk, Privatni poroci, vrline javne, "Skuplja~i perja", "Bitka na Neretvi"), a film "Skuplja~i perja" dobitnik je dve nagrade u Kanu. Za fotografiju u kratkom igranom filmu "Cvijet i oganj" nagra en je, 1957. godine, na festivalu u Beogradu. Pored doma}ih ostvarenja, snimao je koprodukcije i filmove inostrane produkcije ("Stepski vuk", "Privatni poroci, vrline javne", "Devojka", "Manifest"). Born in Zagreb, in 1926. After finishing the grammar school in 1946 he got employed at the film laboratory of Jadran Film. He starts to work alone in 1948 by making stories for the Filmske novosti journal. He shot his first documentary Rado onoga jutros in 1951. He debutes in the feature film Kota 905 as cinematographe in 1960. Tomislav Pinter is one of the most productive film makers on the territory of former Yugoslvia. Striving for higher professional achievemnts he often made brave experiments. He shooted about eighty featured films, about ten TV series and about hundred short films. Winner of ten Golden Arenas in the Pula Film Festival (Pravo stanje stvari, Rondo, Skuplja~i perja, Breza, Samo jednom se ljubi. Winner of four Kodak awards in the same festival. He recerived the Vladimir Nazor award for life work. Three of his films have been nominated for the Oscar for the best foreign film. (Tri, Skuplja~i perja, Bitka na Neretvi), and Skuplja~i perja won two awards in Cannes. He was awarded in Belgrade for the photography in the short film Cvijet i oganj in 1957. Beside his achievements at home he shooted also cooproductions and foreign productions: Steppenwolf, Private Sins, Public Virtues, Devojka, Manifest. 10